Hatály: 2013.I.1.
1994. évi LV. törvény a termőföldről 1
Az
Országgyűlés abból a célból, hogy az
átalakuló
tulajdoni, használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon
alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak, a termőföld forgalma és a
termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új
üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági
termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a
mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék a gazdálkodó zavartalan
mezőgazdasági termelést folytathasson, a termőföld területének csökkenése
ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme
megfelelő jogi hátteret kapjon, a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterj ed az ország területén levő valamennyi
termőföldre. (2)2
2. § (1)3 E törvény a termőföld
tulajdonjogának megszerzésére, illetőleg a szerzés tilalmára, a termőföldek
használatára, a birtoktagok kialakítására és a földhasználati nyilvántartásra
vonatkozó
rendelkezéseket állapítja meg.
rendelkezéseket állapítja meg.
(2) A termőföldre vonatkozó
rendelkezéseket - a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok
kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló
belterületi földre is.
(3) 4 A tulajdonos kérelmére, illetőleg az ingatlanügyi hatóság megkeresésére az építésügyi
hatóság igazolja, hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi
föld kialakított építési teleknek vagy
építési területnek minősül-e.
építési területnek minősül-e.
(4)5
E törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapba tartozó
földrészleteket érintően csak akkor kell alkalmazni, ha a Nemzeti Földalapról
szóló törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. (5)-(6)6
Fogalommeghatározások
3.
§ E törvény alkalmazásában
a)
7 termőföld: az a földrészlet, amelyet a település
külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét,
legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
b) 8 tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és
állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és
terméktárolás) céljára létesített lakó- és
gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá
tartozó, legfeljebb 6000 m területű föld együttese;
c) külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár,
kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt;
d) külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi
személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
e)9
f) 10 mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az
ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep),
nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
h)
12 családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-,
erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg
haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi
termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó
vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép,
állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és
a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;
i) 13 a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába
bejegyeztető személy, aki
1. a családi gazdaság vezetőjeként
annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő
tevékenységet folytat,
3.
mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy
ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági,
illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele
származott,
4. legalább 3 év óta a bejelentett
állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;
j) 14 a gazdálkodó család
tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú
gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett
nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe
fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell;
k) 15 mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés,
szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes
gazdálkodás;
l) 16 kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység,
fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági
tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű
hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből
keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági
szolgáltatás;
m) 17 helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező
őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve
azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya
fekszik;
2.
lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási
határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton
legfeljebb 15 km távolságra van;
n)
18 helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő
termőföld vagy tanya közvetlenül illetve önálló helyrajzi szám alatt
nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel,
illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;
o)
19 önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató;
p) 20 önfoglalkoztató: az a magánszemély, aki bármely jogszabály
szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya
alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási,
illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok
rendelkezései szerint maga gondoskodik;
q)
21 termőföldnek nem minősülő
ingatlan: a termőföldnek nem minősülő földrészlet,
egyéb önálló ingatlan;
r) 22 elsődleges lakóhely:
az
a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület
vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek,
ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni;
s) 23 másodlagos
lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből
álló épület, vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára
kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek;
t) 24 tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi
szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;
u)25
a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása keretében
1. mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermelési,
állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenység,
2. mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási
támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni
vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó.
n. Fejezet A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE
4. §— (1) E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek kell
tekinteni a termőföld tulajdonjogának - ideértve a részarányként meghatározott
tulajdont is - bármilyen jogcímen (szerzésmódon)
történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.
történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.
(2) Termőföld tulajdonjogát csere
jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld
tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a
tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település
közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.
(3) 27 Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk
685. § b) pont], közalapítvány, önkormányzat, egyház, belső egyházi jogi
személy és a Magyar Állam javára, valamint a
mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.
mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.
Belföldi
magánszemélyek tulajdonszerzése
5. § (1) Belföldi magánszemély termőföld
tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában
legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK)
értékű
termőföld legyen.
termőföld legyen.
(2)28
A belföldi
magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése
szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]
tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt
meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer
hektárt.
(3)29 Az (1) bekezdés szerinti mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló
ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is
figyelembe kell venni.
(4)30 A belföldi magánszemély által
megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni
a legfeljebb 6000 m területtel önálló
ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.
(5)31 A magánszemély az e törvény
hatálybalépésekor meglévő termőföld tulajdonát legfeljebb annak
területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű
termőföldre cserélheti.
(6)32 Az e törvény hatálybalépésekor
meglévő termőföld
a) kisajátítása folytán kapott
kártalanítás összegéből vásárolt termőföld,
b) közös tulajdonának
megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld területnagysága és AK
értéke az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladhatja.
Belföldi jogi
személyek tulajdonszerzése
6. § (1) 33Belföldi jogi személy és
jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar
Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg.
(2)34 Egyház, belső egyházi jogi személy végintézkedés, ajándékozási,
tartási vagy életjáradéki szerződés alapján, valamint jogutódlással a
jogelődjének tulajdonában álló termőföldre tulajdonjogot szerezhet.
(3)35 Jelzálog-hitelintézet a
jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet
szerezhet.
(4)36 A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással,
egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi
személyiség nélküli más szervezet a jogelődje - 1994. július 27-ét megelőzően
megszerzett - tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti.
(5)37 A
lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI.
törvény 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet (a továbbiakban: szervezet) a
jogelődjének tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát jogutódlással megszerzi.
Az ilyen szervezet jogutódja a jogelődje tulajdonát képező termőföld
tulajdonjogát - a (6) bekezdésre figyelemmel - jogutódlással megszerezheti.
(6) 38 Ha a szervezet a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 6. § (1)
bekezdése szerinti vallási tevékenységét megszünteti, a változás bíróság általi bejegyzésétől
számított három éven belül a tulajdonát képező termőföldet köteles
elidegeníteni.
Külföldiek
tulajdonszerzése
7. §— (1) A külföldi magánszemély és jogi személy
termőföld tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem
szerezheti meg.
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve
folyamatosan,
jogszerűen Magyarországon lakik és folytat
mezőgazdasági tevékenységet.
8. §— A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m
területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más
ingatlanokra vonatkozó, a Kormány e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint szerezheti meg.
felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint szerezheti meg.
8/A. §— (1) A tagállami
állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal
kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes
bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell
vállalnia.
(2) A
tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő
hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:
a)— az idegenrendészeti hatóság által kiállított
hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és
jogszerűen lakik Magyarországon;
b)— a letelepedési engedéllyel nem rendelkező
tagállami állampolgárnak tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem
benyújtását tanúsító igazolást;
c)— a mezőgazdasági igazgatási szerv által
kiadott hatósági bizonyítványt arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három
évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet
folytatott
Magyarországon.
(3)45
A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását
környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a
mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja.
(4) 46 A (2)
bekezdésben meghatározott igazolás, illetve
hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbiek.
(5) A tagállami állampolgárnak
teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot
kell tennie a következőkről:
a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik;
b)
kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra
nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági
épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben
engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági
tevékenységből származó bevétele 25%-át;
8/B.
§— (1) 48 A termőföld tulaj donj
ogának ingatlan-nyilvántartási bej egyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a
8/A. §-ban felsorolt bizonyítványt, igazolást és nyilatkozatot. (2) 49 A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot és a bejegyzés alapját
képező okirat másolatát az ingatlanügyi hatóság megküldi a mezőgazdasági
igazgatási szervnek. 8/C. §— (1) 51 A 8/A. §-ban meghatározott
feltételek betartását az ingatlanügyi hatóság bevonásával a mezőgazdasági
igazgatási szerv ellenőrizheti.
(2) 52 Ha a
mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzés
során az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a
tulajdonos
a) nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket,
b) egyéni vállalkozói
tevékenysége vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt,
c) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely okból
megszűnt, felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő
megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a
felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, a
mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonosra bírságot szab ki, amely a
termőföld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő
forintösszeg.
(3)
Nem
állapítható meg, hogy a tulajdonos a 8/A. § (5) bekezdés a)
pontjában foglalt kötelezettségét megszegte, ha bizonyítja, hogy
Magyarországon végzett tevékenységi körei között csak mezőgazdasági tevékenység
szerepel, vagy bevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységéből
származik, vagy személyes közreműködést magában foglaló egyéb jogviszonyt nem
tart fenn.
(4)
A
bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő
állapot fennáll, illetve amíg a tulajdonos a termőföldet el nem idegeníti. Nem
szabható ki a bírság, ha a tulajdonos a termőföldet elidegenítette. A bírság
megfizetésére a földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó szabályok irányadók.
(5)53
(6) 54 Amíg a bírságolásra
okot adó körülmény fennáll, de legkésőbb a 2003. évi uniós csatlakozási
szerződésben meghatározott mentességi idő végéig a tulajdonosra a tagállami
állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre irányadó rendelkezéseket
kell alkalmazni.
A tulajdonszerzés ellenőrzése
9. §— (1) 56 A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott
tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a
megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó
szabályok szerint jár el.
megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, az ingatlanügyi hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó
szabályok szerint jár el.
(2)
Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési
kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.
(3)57
A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti
kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési
korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás
alapján ellenőrizheti.
(4)58
A (2) bekezdés szerinti szerződés vagy szerződési
kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is
alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel
a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely
feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve
harmadik személy jognyilatkozatához.
Elővásárlási jogok
10. §— (1)60 Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha
törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási j og illeti
meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot; cl) a helyben
lakót; e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
(2) 61 Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az
elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal
rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.
(3) 62 Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók
[Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők
gazdaságátadási támogatása feltételeként
megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(3a) 63Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a
tulajdonostársak közötti adásvétel esetén
(4) Az (1)-(2)
bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra
jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5)64 Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor
lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés)
legalább három éve fennáll.
(6)65 Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása)
esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási
(előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra
vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az
elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba
tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó
rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A
hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű
szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)66 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási
támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a
mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlannyilvántartási
bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot
is.
III. Fejezet
A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA
Használati jogok
11. § (1)67 A haszonélvezeti jog és
a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni. Ennek során a szerző fél
tulajdonában lévő és haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészleteket össze kell számítani.
tulajdonában lévő és haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészleteket össze kell számítani.
(2)68
A földhasználót a más használatában levő ingatlanon öntözési
telki szolgalom illeti meg, amennyiben mezőgazdasági tevékenysége folytatásához
szükséges öntözés érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként
nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lehetne
biztosítani. A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan
birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni, a szolgalommal terhelt ingatlant
csak a szükséges mértékben, az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő
kártalanítás mellett lehet igénybe venni. Megszűnik a szolgalom, ha az annak alapítására
vonatkozó feltételek is megszűntek
(3)69
A termőföld szaporítóanyag-termeléssel történő hasznosítása
során a földhasználó köteles vetésterveit - a külön jogszabályban előírt
mértékű védőtávolságok betartása érdekében - egyeztetni a szomszédos földhasználóval.
Egyebekben a Ptk-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseit a termőföldek
esetében is megfelelően alkalmazni kell.
11/A.
§— A föld használatával
összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást - az Európai Unió által
finanszírozott közvetlen termelői támogatást és annak nemzeti kiegészítését
kivéve - igénybe venni csak az ingatlanügyi hatóság által nyilvántartott földhasználatra
lehet.
A termőföld
haszonbérlete
12. § A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő
rendelkezése hiányában a Ptk-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
12/A. §— A haszonbérlő - termelési integráció megvalósítása érdekében - a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott
12/A. §— A haszonbérlő - termelési integráció megvalósítása érdekében - a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott
időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását
írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése - ha a felek másképpen nem
rendelkeznek - nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben
fennálló kötelezettségeit.
A haszonbérlet
időtartama
13. § (1) 72 Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem
rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést
legfeljebb a (2)-(4) bekezdések szerinti határozott
időre kötheti meg.
időre kötheti meg.
(2)73 A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)-(4) bekezdésben foglalt
kivételekkel legfeljebb húsz év lehet.
(3)Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő
telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak
(vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.
(4) Szőlő és gyümölcsös művelési
ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös
vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb
annak az évnek a
végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).
végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).
(5)74
14. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a
belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.
Haszonbérfizetési
kedvezmény
15-1 (\ 8—
17. §— (1) A haszonbérlőt - a (3) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést
érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak
szerinti mezőgazdasági káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű
elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű
hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, a
hozamcsökkenéssel arányos haszonbérletidíj-mérséklés illeti meg.
(2) A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a
mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése
szerinti hatósági bizonyítvány kézhezvételét követően, nyolc napon belül,
írásban köteles közölni a haszonbérbe adóval.
(3) Eltérő megállapodás hiányában
az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kedvezmény csak a legalább helyben
szokásos mértékű haszonbérleti díjat fizető haszonbérlőt illeti meg.
(4) Semmis az a megállapodás, amely az (1) bekezdés szerint járó kedvezmény igénybevétele
miatt ki nem fizetett haszonbérleti díj pótlására vállal kötelezettséget.
A haszonbérleti
szerződés felmondása, megszűnése
18. § A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is
felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld
használatát másnak átengedte, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét
meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta;
b) a természetvédelmi jogszabályok
vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti
terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat,
továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.
19. § (1) 77 A magánszemély haszonbérlő azonnali
hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben
romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás
következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.
következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a haszonbérlő - az azonnali hatályú
felmondás helyett - a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a
magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a
haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja.
20. § A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat;
b) követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített
növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi
beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható
tényleges értékét;
c)
köteles a
haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített
ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül
lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a
bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére
elvégeztetheti.
21. §78 (1)79 A termőföld és tanya haszonbérbe adása esetén -
ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog
illeti meg:
a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a
tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített,
az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos
azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg;
b) a helyben lakó szomszédot;
c)
a helyben lakót.
(2) Az (1)
bekezdés b)-c) pontjában meghatározott
jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje a
következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs)
számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
c)80
(3) 81 Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét az ingatlan-nyilvántartásban
szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott
termőföldre - a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában
foglalt személyekkel azonos sorrendben - előhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve hogy
foglalt személyekkel azonos sorrendben - előhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve hogy
a) az állattartó telep és
halastó a 3. § m) pontjának 1-2. alpontjai szerinti település
valamelyikén fekszik, és
b) az állattartó telepet és
halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint
az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti.
(4)82 Az állattartó telep és
halastó működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági
bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja
ki.
(5)83 Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók
[Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, a
mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén, valamint olyan
külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény
hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(6)84 Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak egymás közötti
viszonyában is irányadó.
(7)85 E § szerinti volt
haszonbérlőnek az a magánszemély vagy jogi személy, illetőleg jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül, aki a haszonbérleti ajánlat
tárgyát képező termőföldet vagy tanyát a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző
egy éven belül - több ilyen személy esetén aki utolsóként - haszonbérelte.
A haszonbérelhető
terület nagysága
22. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével - legfeljebb 300 hektár
nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
(2) 86 Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500
hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás
szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a
szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre
szóló részvénye tulajdonosától, illetve a földalapkezelő szervtől haszonbérel.
23. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú
vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
A feles bérlet
24. § A termőföldre vonatkozó feles bérleti
szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és
hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény
felét
vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a
termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a
termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
Szívességi
földhasználat87
24/A. §— (1) A tulajdonos a termőföld vagy tanya
használatát közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] ingyenesen
átengedheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld vagy tanya használatának nem a
hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló szerződések
érvényességét nem érinti.
A részesmüvelés
25. § (1) A termőföldre vonatkozó részesművelési
szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a
részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes
feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek,
meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.
feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek,
meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.
(2) A részesművelésre egyebekben - a haszonbérleti
jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó
rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
Földhasználati
nyilvántartás89
25/A.
§— (1) A földhasználati
nyilvántartás az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett
adatokat hitelesen tanúsítja.
(2) Az ellenkező bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatról
vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.
(3) A földhasználati
nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki
az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
25/B.
§— (1) 92 Az ingatlanügyi hatóság az
illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy
erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról - ide nem
értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket
- önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles
ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a
földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit,
hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a
földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély használójának
természetes személyazonosító adatait, illetőleg a gazdálkodó szervezet használó megnevezését,
székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a használat jogcímét,
határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát. A számítógépes földhasználati nyilvántartási
rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezet feladatkörébe tartozik
(2)93 Aki termőföldet használ, s annak területe - a
földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a
használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz
nyilvántartásba vétel céljából - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban:
bejelentési adatlap) - bejelenteni. Ha a használó
nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a
bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a
haszonélvezőnek is alá kell írnia.
(3)94 Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelynek
érvényességéhez jogszabály alapján kötelező írásba foglalás szükséges, a (2)
bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírnia, de a bejelentési
adatlaphoz a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által
hitelesített másolatát mellékelni kell.
(4)95
A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles
nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat
nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett - a Kormány e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott - változásokat 30
napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni.
(5) 96 A bejelentést elmulasztó földhasználót
az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld
ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet
kevesebb a
behajtható köztartozás minimális összegénél.
behajtható köztartozás minimális összegénél.
(6)
A bírság
kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság - határidő megjelölésével - a
bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót A határozatban
előírt határidő elmulasztása esetén -újabb határidő megjelölésével - a bírságot
ismételten ki kell szabni.
(7) Ha a földhasználó személyére
vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost,
illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.
(8) Közös használat esetén,
vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében az (5) bekezdés szerinti bírság
megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetőleg a tulajdonosok egyetemlegesen
kötelezhetők.
25/C. §— (1) 98Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben - jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság értesíti az ügyészt.
25/C. §— (1) 98Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben - jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság értesíti az ügyészt.
(2) 99 A haszonbérlet
időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi
előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén a 9. § (2) és (4)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3)1
00 Az ingatlanügyi hatóság az általa
vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében papír alapon vagy
elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletében meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is
tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat.
(3a) 101 A földhasználati nyilvántartásból díjmentes
a) a hatóság megkeresésére annak
hivatalból indított eljárásához
b) a közérdekű bejelentés és
panasz elbírálásához, továbbá
c) bíróság, ügyészség, nyomozó
hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott
feladatai ellátásához szükséges adatszolgáltatás.
(4)1
02 A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával az ingatlanügyi hatóság csak
államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó
szervezetet bízhat meg.
A földhasználati
eljárás igazgatási szolgáltatási díja103
25/D. §— (1) 105 Az első fokon kérelemre indult eljárásért - ha e törvény másként nem
rendelkezik - 6 000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati
bejelentés vagy a törlési kérelem 20 vagy annál több földrészletre
vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint.
(2) A
földhasználati nyilvántartási eljárásban igénybe vehető
valamennyi jogorvoslatért 10 000 forint díjat kell fizetni.
(3)1
06 Mentes az eljárás az igazgatási
szolgáltatási díj- és illetékfizetési kötelezettség alól, ha a kérelem
kizárólag az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai
megváltozásának a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik.
(4)1
07 A földhasználati
nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok
saját bevételét képezi, amely a földügyért felelős miniszter által az
adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi,
megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott
rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A földhasználati
nyilvántartásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal
irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos
bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja
fel.
25/E. §—(1) 109A díjat kérelemre indult eljárásban - az (1a)
bekezdésben meghatározott eset kivételével - a földhasználati nyilvántartási
eljárás lefolytatását kérelmező földhasználónak kell megfizetnie.
(1a) 110 Ha a földhasználat nyilvántartásból való törlését
a használatba adó kéri, a díjat a használatba adónak kell megfizetnie.
(2) A díjfizetési
kötelezettség kérelemre indult eljárásban - ideértve a jogorvoslati eljárást is
- kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg
a pénztárába történő
készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi
hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj
megfizetését igazoló okiratot.
készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi
hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj
megfizetését igazoló okiratot.
(3) 111 A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a
kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást
bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni annak megfizetését.
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni annak megfizetését.
(4)112
25/F. §— (1) A
jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha
a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél
hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult
(2)
Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható,
hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a
többletet vissza kell téríteni. (3)114 A
visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően hivatalból kell
elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.
IV. Fejezet A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA
IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK
Általános birtokrendezés
26. § (1) A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek
összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek,
kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi
birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön
törvény rendelkezései az irányadók.
birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön
törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A
külön törvényben foglaltak hatálybalépéséig az (1)
bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében birtok-összevonási célú,
önkéntes földcsere kezdeményezhető.
A birtok-összevonási
célú önkéntes földcsere
27. § (1) 115 A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors, egyszerű eljárás
keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek
földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét
lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtok-összevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét a Ptk 378. §-ában foglalt szabályok
szerinti cserének kell tekinteni.
lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtok-összevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét a Ptk 378. §-ában foglalt szabályok
szerinti cserének kell tekinteni.
(2) 116 Több tulajdonos, több széttagoltan fekvő
termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere megszervezése az
ingatlanügyi hatóságnál is kezdeményezhető. (3)117 Az
ingatlanügyi hatóság által megszervezett önkéntes földcsere során a termőföldek
cseréjére a résztvevők (cserepartnerek) egyetértésével kerül sor.
28. § (1) 118 Ha egy-egy tulajdonos termőföldjeinek birtoktaggá történő
egyesítése céljából az önkéntes földcsere több tulajdonos, több széttagoltan
fekvő földrészletét egyidejűleg érinti, az önkéntes
földcsere megszervezését a cserélni szándékozó tulajdonosok és egyéb érdekeltek együttesen kérhetik az ingatlanügyi hatóságtól. Az önkéntes földcsere megszervezését bármely ingatlanügyi hatóságtól kérni
lehet, amelynek illetékességi területén az elcserélendő földek valamelyike fekszik.
földcsere megszervezését a cserélni szándékozó tulajdonosok és egyéb érdekeltek együttesen kérhetik az ingatlanügyi hatóságtól. Az önkéntes földcsere megszervezését bármely ingatlanügyi hatóságtól kérni
lehet, amelynek illetékességi területén az elcserélendő földek valamelyike fekszik.
(2)119
Az önkéntes földcsere megállapodás alapján szükséges
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alkalmával az ingatlanügyi hatóság az
okiraton igazolja, hogy a földcsere birtok-összevonási célt szolgált.
29. §— Az önkéntes földcserére irányuló eljárás megindításáról az ingatlanügyi
hatóság az érdekelteket értesíti. Ebben az ingatlanügyi hatóság a csere céljára
rendelkezésre álló földrészleteket helyrajzi
szám szerint megjelölve közli az érdekeltekkel, a résztvevők (tulajdonosok) nevének és lakcímének egyidejű feltüntetésével. Az értesítésnek határidő megjelölésével felhívást kell tartalmaznia arra, hogy az
érdekeltek a határozatban megjelölt földrészletek és a konkrét tulajdonosok ismeretében tegyék meg a végleges, illetőleg pontosítsák a korábbi kérelmükben tett ajánlataikat, és a földcserére vonatkozóan a
szükséges megállapodások elkészítéséről, illetőleg elkészíttetéséről gondoskodjanak.
szám szerint megjelölve közli az érdekeltekkel, a résztvevők (tulajdonosok) nevének és lakcímének egyidejű feltüntetésével. Az értesítésnek határidő megjelölésével felhívást kell tartalmaznia arra, hogy az
érdekeltek a határozatban megjelölt földrészletek és a konkrét tulajdonosok ismeretében tegyék meg a végleges, illetőleg pontosítsák a korábbi kérelmükben tett ajánlataikat, és a földcserére vonatkozóan a
szükséges megállapodások elkészítéséről, illetőleg elkészíttetéséről gondoskodjanak.
30. § (1) 121Az érdekeltek kérelmére az
ingatlanügyi hatóság az önkéntes földcserével kapcsolatos földmérési munkát díj
fizetése ellenében elvégzi, és a kicserélt területeket a tulajdonosok birtokába
adja.
(2) A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre
(2) A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre
vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges értékkiegyenlítést, a
birtokba-adásra vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a cserepartnerek
között létrejött megállapodásokat.
31. § (1) A különböző értékű termőföldek cseréje
esetén az értékkülönbözetet, továbbá a földön levő építmény és más beruházás,
növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka
ellenértékét meg kell téríteni.
ellenértékét meg kell téríteni.
(2) Az
ellenérték megtérítése pénzzel, továbbá bármilyen
vagyontárggyal, illetőleg vegyesen (pénzzel és vagyontárggyal) történhet.
32. § Az önkéntes
földcserét a termőföldön fennálló telki szolgalmi jog, a földmérési jelek
elhelyezését biztosító használati jog, vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi
jog, továbbá egyéb közérdekű használati j og nem akadályozza.
33. § A termőföldön fennálló elidegenítési és
terhelési tilalom, haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld
csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az
önkéntes földcserébe.
34. § Az önkéntes földcserére irányuló eljárásban
résztvevőnek kell tekinteni
a)
az eljárásba bevont termőföld tulajdonosait, továbbá a földrészleten levő
épületek és építmények tulajdonosait, ha azok a földrészlet tulajdonosától
különböző személyek;
b)122
a cserével érintett földrészletek tekintetében a termőföld tulajdonosán kívül
azokat a jogosultakat, akiknek javára vagy érdekében az
ingatlan-nyilvántartásba valamely jogot vagy tényt jegyeztek be.
35. § (1) 123 Ha az önkéntes földcserére
vonatkozó egyetértő nyilatkozat érvényességéhez harmadik személy beleegyezése
vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt az ingatlanügyi hatóság által
szervezett
eljárásban is be kell szerezni.
eljárásban is be kell szerezni.
(2) Az
önkéntes földcsere a későbbiekben a külön jogszabály
szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki.
V. Fejezet
36-57. §—
VI. Fejezet
58-78. §—
VII. Fejezet HA TÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁR Ó RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
79. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon
lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi
rendelkezések szerint kell befejezni.
80. §—
81. § (1)-(2)127
(4)129
(5) 130 A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam
által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról
szóló 1991. évi XXV törvény 23. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során nem minősül
a) mezőgazdasági termelésből való földkivonásnak,
ha a termőföldet vagy annak egy részét a települési önkormányzat által
meghatározott gazdasági területen (tanya, farmgazdaság) az indokolt állandó
ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek, építmények létesítésére használják fel;
ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek, építmények létesítésére használják fel;
b) elidegenítésnek a birtokösszevonási célú önkéntes
földcsere. (6)131
81/A.
§— (1) E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.
törvénnyel megállapított 3. § m) és n) pontját, 10. § (1)-(2) és
(5) bekezdését azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a
termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának
részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint 2010. szeptember
1-jét követően tették közzé.
(2) Az
(1) bekezdés szerinti módon 2010. augusztus 31-éig
közzétett
a)
vételi ajánlat
esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt
- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. § (1)
bekezdésétől eltérően - a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos
rendelkezések szerint kell elintézni;
b) haszonbérleti ajánlat esetében a
szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a
haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések
szerint kell elintézni.
A külföldiek
tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályok133
82-87.
%1M
88. §— (1) 136 Külföldi jogi vagy
magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés,
valamint a 88/A. §-ban foglaltak kivételével - az ingatlan fekvése szerint
illetékes fővárosi
és megyei kormányhivatalnak az engedélyével szerezheti meg.
és megyei kormányhivatalnak az engedélyével szerezheti meg.
(2)1
37 Fővárosi és megyei kormányhivatalnak a
határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
(3)1
38 Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel
egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a
külpolitikáért felelős miniszter engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az
engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.
£j=88/A. §— (1) 140 A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió
tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy
tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli szervezet a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény
hatálybalépését követően a
termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel
azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg.
tí»(2)-(3)141
88/D. §— Külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi
személyiség nélküli szervezet - kivéve a tagállami állampolgárt, valamint az
Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük
egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személyt, vagy jogi személyiség
nélküli szervezetet -termőföldnek nem minősülő védett természeti terület
tulajdonjogát nem szerezheti meg.
89. § Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó
rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell
érteni.
90. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
rendelettel megállapítsa
b) a termőföldnek nem minősülő
ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos
szabályokat,145 c)— a földhasználati nyilvántartás részletes
szabályait,147
e)— a termőföldre vonatkozó, az e törvény,
valamint a Ptk. alapján fennálló elővásárlási és előhaszonbérleti jog
gyakorlásának részletes szabályait,150
f)1JL
g)— a családi gazdaságok létrehozására,
nyilvántartásba vételére és működtetésére vonatkozó anyagi és eljárási
szabályokat,153
h)&-
/J— a mezőgazdasági igazgatási szerv vagy
szervek kijelölését.156
(2) 157
Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy158
aj a 11. § (2) bekezdése szerinti védőtávolságok
mértékére és érvényesítésére vonatkozó szabályokat;
b)-c)^
4)— a földhasználati nyilvántartásból való
adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, valamint a
földhasználati eljárás és a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás
igazgatási szolgáltatási díjainak befizetésére, kezelésére, nyilvántartására
és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel
és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel
egyetértésben;
e)— a vételi (haszonbérleti) ajánlat hirdetményi
úton történő közlésével összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatás igazgatási
szolgáltatási díjának mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendelettel megállapítsa.
(3)162
91. §163
1-3. számú melléklet az 1994. évi L V. törvényhez 164
1 Kihirdetve: 1994.VI. 27.
2 Hatályon kívül
helyezte: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (3). Hatálytalan: 2007. XII. 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
3 Megállapította:
2007. évi CXXIV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
4 Megállapította:
2007. évi CXXIV törvény 1. § (2). Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
5 Megállapította:
2011. évi CI. törvény 1. §. Hatályos: 2011. VIII 1-től. Lásd: 2011. évi CI. törvény 23-24. §.
6 Hatályon kívül
helyezte: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (3). Hatálytalan: 2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
7 Megállapította:
2001. évi CXVII törvény 1. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.
8 Megállapította:
2001. évi CXVII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.
9 Hatályon kívül
helyezte: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (3). Hatálytalan: 2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
10 Megállapította: 2007. évi CXXIV törvény 2. §.
Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
11 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV törvény
13. § (3). Hatálytalan: 2007. XII 30-tól. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
12 Beiktatta: 2001. évi CXVII.
törvény 1. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
13 Beiktatta: 2001. évi CXVII.
törvény 1. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3).
14 Megállapította: 2009. évi XXVIII törvény 2. § (1). Módosította: 2011. évi CI.
törvény 5. §.
15 Beiktatta: 2001. évi CXVII.
törvény 1. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
16 Megállapította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (1). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a
benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
17 Megállapította: 2010. évi LXXXVII. törvény 36. §.
Hatályos: 2010. IX. 1-től. Lásd:
2010. évi LXXXVII. törvény 39. §.
18 Megállapította: 2010. évi LXXXVII. törvény 36. §.
Hatályos: 2010. IX. 1-től. Lásd:
2010. évi LXXXVII törvény 39. §.
19 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 1. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
20 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 1. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
21 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 1. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
22 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 1. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
23 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 1. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
24 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 1. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
25 Megállapította: 2007. évi XVII törvény 82. § (2) a). Hatályos: 2007. IV. 7-től.
26 Megállapította: 2008. évi XXXVI törvény 1. §. Hatályos: 2008. VIII 1-től.
27 Megállapította: 2011. évi CI. törvény 2. §.
Hatályos: 2011. VIII 1-től. Lásd:
2011. évi CI. törvény 23-24. §. Módosította: 2011. évi CCVI törvény 42. § (3).
28 Beiktatta: 2002. évi XXIII törvény 22. § (2). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a
benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
29 Számozását módosította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (2).
30 Számozását módosította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (2).
31 Számozását módosította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (2).
32 Számozását módosította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (2).
33 Megállapította: 2001. évi CXVII törvény 2. §.
Hatályos: 2002. I. 1-től.
34 Megállapította: 2011. évi CCVI. törvény 42. § (1).
Hatályos: 2012. I. 1-től.
35 Beiktatta: 1997. évi XXX. törvény 30. §. Hatályos: 1997. VI 7-től.
36 Beiktatta: 2007. évi CXXIV.
törvény 3. §. Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
37 Beiktatta: 2011. évi CCVI. törvény
42. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
38 Beiktatta: 2011. évi CCVI. törvény
42. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
39 Megállapította: 2004. évi XXXVI. törvény 2. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének
napjától.
napjától.
40 Módosította: 2009. évi LVI törvény 94. §.
41 Beiktatta: 2004. évi XXXVI. törvény 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
42 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3).
43 Módosította: 2009. évi LVI törvény 95. §.
44 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3),
2009. évi LVI törvény 94. §.
45 Megállapította: 2009. évi CII törvény 1. §.
Hatályos: 2009. XI. 6-tól. Ezt
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
46 Módosította: 2009. évi LVI törvény 94. §.
47 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
48 Módosította: 2009. évi LVI törvény 94. §.
49 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3),
73. § (1) k).
50 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető
törvény hatálybalépésének napjától.
51 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 60. § (3),
73. § (1) k). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI
törvény 95. §. Módosította: 2010. évi LXXXVII törvény 41. §.
52 Megállapította: 2009. évi CXV törvény 56. §.
Hatályos: 2010. I. 1-től.
53 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 60.
§ (4) a). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
54 Módosította: 2011. évi CCI törvény 90. § a).
55 Megállapította: 1999. évi XLVIII. törvény 1. §.
Hatályos: 1999. VI. 27-től.
56 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
57 Beiktatta: 2001. évi CXVII törvény
3. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
58 Beiktatta: 2001. évi CXVII.
törvény 3. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.
59 Megállapította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (3). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a
benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
60 Megállapította: 2010. évi LXXXVII. törvény 37. § (1). Hatályos: 2010.
IX. 1-től. Lásd: 2010. évi LXXXVII. törvény 39. §.
61 Megállapította: 2010. évi LXXXVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2010.
IX. 1-től. Lásd: 2010. évi LXXXVII törvény 39. §.
62 Megállapította: 2007. évi XVII törvény 82. § (2) b). Módosította: 2011. évi CI. törvény 6. §.
Lásd: 2011. évi CI. törvény 25. § (1).
63 Beiktatta: 2011. évi CI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2011. VIII 1-től. Lásd: 2011. évi CI. törvény 23-24. §.
64 Megállapította: 2010. évi LXXXVII törvény 38. §. Hatályos: 2010. IX. 1-től. Lásd: 2010. évi LXXXVII törvény 39. §.
65 Megállapította: 2011. évi CI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2011. VIII 1-től. Lásd: 2011. évi CI. törvény 23-24. §.
66 Megállapította: 2007. évi XVII törvény 82. § (2) c). Számozását módosította: 2007. évi CXXIV törvény
4. §.
67 Megállapította: 2001. évi CXVII törvény 5. §. Hatályos: 2002. I.
1-től.
68 Beiktatva: 2009. évi XXVIII törvény 2. § (2) alapján. Hatályos: 2009. V 15-től. Ezt követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
69 Számozását módosította: 2009. évi XXVIII törvény 2. § (2).
70 Megállapította: 2007. évi CXXIV törvény 5. §. Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
71 Beiktatta: 2002. évi XXIII törvény 22. § (4). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás
időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
72 Megállapította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (5). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában
hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
73 Megállapította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (5). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás
időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
74 Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XXIII törvény 30. § d). Hatálytalan: 2002. VII 27-től.
75 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVIII törvény 31. § b).
Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
76 Megállapította: 2011. évi CLXVIII törvény 28. §. Hatályos: 2012. I.
1-től.
77 Megállapította: 2007. évi XVII törvény 82. § (2) d). Hatályos: 2007. IV 7-től.
78 Megállapította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (6). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás
időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
79 Módosította: 2011. évi CI. törvény 5. §.
80 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXXVII törvény 47. § (1) d).
Hatálytalan: 2010. IX. 1-től.
81 Beiktatta: 2005. évi CLVII. törvény 4. §. Hatályos: 2006. I 1-től.
82 Beiktatta: 2005. évi CLVII. törvény 4. §. Módosította: 2008. évi
XLVI törvény 85. § g), 2009. évi LVI törvény 94. §.
83 Megállapította: 2007. évi XVII törvény 82. § (2) e). Hatályos: 2007. IV. 7-től.
84 Számozását módosította: 2005. évi CLVII törvény 4. §.
85 Beiktatta: 2011. évi CI. törvény 4. §. Hatályos: 2011. VIII 1-től. Lásd: 2011. évi CI. törvény 23-24. §.
86 Megállapította: 2001. évi CXVII törvény 8. §. Módosította: 2007. évi
LXXXII törvény 13. § (1) 22.
87 Beiktatta: 2002. évi XXIII törvény 22. § (7). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás
időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
88 Beiktatta: 2002. évi XXIII törvény 22. § (7). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás
időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
89 Beiktatta: 1999. évi XLVIII törvény 4. §. Hatályos: 2000. I.
1-től.
90 Megállapította: 2007. évi CXXIV törvény 6. §. Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
91 Megállapította: 2007. évi CXXIV törvény 7. §. Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
92 Módosította: 2009. évi LVI törvény 95. §. Az utolsó mondatot
beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 18. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
93 Megállapította: 2011. évi CCI törvény 89. § (1). Hatályos: 2012. I.
1-től.
94 Megállapította: 2011. évi CCI törvény 89. § (1). Hatályos: 2012. I.
1-től.
95 Módosította: 2009. évi LVI törvény 94. §.
96 Megállapította: 2011. évi CLXVI törvény 37. § (1). Hatályos: 2012. I.
1-től.
97 Beiktatta: 1999. évi XLVIII törvény 4. §. Jelölését módosította:
2001. évi CXVII. törvény 11. § (1).
98 Megállapította: 2007. évi CXXIV törvény 8. § (1). Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
99 Beiktatta: 2001. évi CXVII. törvény 11. § (2). Módosította: 2009.
évi LVI törvény 94. §.
100 Megállapította: 2011. évi CCI törvény 89. § (2).
Hatályos: 2012. I. 1-től.
101 Beiktatta: 2011. évi CCI törvény
89. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
102 Beiktatta: 2010. évi CLVII törvény
9. §. Hatályos: 2010. XII 23-tól. Lásd:
2010. évi CLVII törvény 30. § (1)-(2).
103 Beiktatta: 2007. évi CXXIV.
törvény 9. §. Hatályos: 2008. I 1-től. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
104 Megállapította: 2007. évi CXXIV. törvény 9. §.
Hatályos: 2008. I 1-től. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
105 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 89. § (4).
Hatályos: 2012. I. 1-től.
106 Beiktatta: 2009. évi XXVIII. törvény 2. § (4). Hatályos: 2009. V 15-től. Ezt követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
107 Megállapította: 2011. évi CLXVI törvény 37. § (2).
Hatályos: 2012. I. 1-től.
108 Beiktatta: 2007. évi CXXIV törvény
10. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi
rendelkezések szerint kell befejezni.
109 Megállapította: 2011. évi CCI törvény 89. § (5).
Hatályos: 2012. I. 1-től.
110 Beiktatta: 2011. évi CCI törvény
89. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.
111 Módosította: 2010. évi CLII törvény 2. § (18).
112 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI törvény 95.
§. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
113 Beiktatta: 2007. évi CXXIV törvény
10. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. A már folyamatban levő eljárásokat a korábbi
rendelkezések szerint kell befejezni.
114 Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (18).
115 Megállapította: 2002. évi XXIII törvény 22. § (9). Hatályos: 2002. IX. 2-től. A földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a
benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
116 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
117 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
118 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
119 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
120 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
121 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
122 Megállapította: 2007. évi CXXIV törvény 11. §.
Hatályos: 2007. XII 30-tól. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
123 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) k).
124 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
125 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
126 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 170.
Hatálytalan: 2007. VII 1-től.
127 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 170.
Hatálytalan: 2007. VII 1-től.
128 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 3. § (5) 1.
Hatálytalan: 2008. I. 2-től.
129 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 170.
Hatálytalan: 2007. VII 1-től.
130 Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 170.
131 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
132 Beiktatta: 2012. évi LXXVI törvény 30. §. Hatályos: 2012. VI 27-től.
133 A címet megállapította: 2007. évi CXXIV törvény 12. §. Hatályos:
2007. XII 30-tól. A már folyamatban levő eljárásokat a
korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
134 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi CV törvény 115. § (4) b).
Hatálytalan: 1996. I. 1-től.
135 Megállapította: 2004. évi XXXVI törvény 4. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének
napjától.
napjától.
136 Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 28. §.
137 Módosítva: 2012. évi XCIII törvény 28. § alapján.
138 Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 13. § (1) 22., 2009. évi LVI
törvény 95. §.
139 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 5. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
140 Módosította: 2010. évi CXXVI törvény 59. §, 2011. évi CCI törvény
90. § b), 2012. évi XCIII törvény 91. § (7) b).
141 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCIII törvény 91. § (7) b).
Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
142 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XCIII törvény 91. § (7) b).
Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
143 Beiktatta: 2004. évi XXXVI törvény 5. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
144 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól.
145 Lásd: 7/1996. (I 18.) Korm.
rendelet.
146 Beiktatta: 1999. évi XLVIII. törvény 11. §. Hatályos: 1999. VI. 27-től.
147 Lásd: 184/1999. (XII. 13.) Korm.
rendelet, 356/2007. (XII 23.) Korm.
rendelet.
148 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól.
149 Megállapította: 2007. évi CXXIV. törvény 13. § (4). Hatályos: 2007. XII 30-tól.
150 Lásd: 16/2002. (II 18.) Korm.
rendelet.
151 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól.
152 Beiktatta: 2001. évi CXVII törvény 15. § (1). Hatályos: 2002. I.
1-től.
153 Lásd: 326/2001. (XII 30.) Korm.
rendelet, 322/2007. (XII 5.) Korm.
rendelet.
154 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól.
155 Beiktatta: 2006. évi CIX. törvény 60. § (2). Hatályos: 2007. I.
1-től.
156 Lásd: 274/2006. (XII 23.) Korm.
rendelet, 327/2010. (XII 27.) Korm.
rendelet, 328/2010. (XII 27.) Korm.
rendelet, 22/2012. (II 29.) Korm.
rendelet.
157 Megállapította: 2001. évi CXVII. törvény 15. § (2). Hatályos: 2002.
I. 1-től.
158 Módosította: 2007. évi LXXXII törvény 13. § (1) 22. Lásd még: 2007.
évi CXXIV törvény 13. § (5).
159 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól.
160 Megállapította: 2011. évi CLXVI törvény 37. § (3). Hatályos: 2012. I.
1-től.
161 Beiktatta: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (5). Hatályos: 2007. XII 30-tól.
162 Hatályon kívül helyezve: 2001. évi CXVII. törvény 15. § (2) alapján.
163 Hatályon kívül
helyezte: 2004. évi XXXVI törvény 6. § (2)
c). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
hatálybalépésének napjától.
164 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIV törvény 13. § (3).
Hatálytalan: 2007. XII 30-tól. A már
folyamatban levő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.