III. Fejezet
A TÁRSASHÁZ
SZERVEZETE
Általános
rendelkezések
27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló
közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.
(2)
A
közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az
intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több
lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell
választani.
(3)
A
legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot,
illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül
kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége
azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és
felelősségével.
A társasház szerveinek
törvényességi felügyelete—
27/A. §—
A közgyűlés
28. §— (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:
a) az alapító okirat módosításáról,
a társasháztulajdon megszüntetéséről;
b) a közös tulajdonban álló
épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes
gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról;
c)
a közösséget terhelő kötelezettségek
vállalásáról;
d)
a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság
elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a
megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról;
e)
a közösség éves
költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti
beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság
részére a jóváhagyás megadásáról;
f)
a közös képviselő
(az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke,
tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per
indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről;
g) polgári jogi vita esetén
permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezéséről;
h) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös
képviselő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság
hatáskörébe.
(2)
A
közgyűlés határozatának - szó szerint - tartalmaznia kell
a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, továbbá a teljesítés
érdekében megszavazott feltételek esetén a határozat végrehajtásának módját, illetőleg
feltételeit.
(3)
A
közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a
számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselő -
intézőbizottság esetén annak elnöke - a közgyűlés határozata alapján, az abban
meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az
új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb
felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként
ellátni a közösség ügyeinek intézését.
29. §31
30.
§ (1) 32 A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös
költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön
tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését
rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(2) A határozat meghozatala során a
hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát
a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e
törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni
kell.
31.
§ A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke
a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös
tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása
nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési
szabályzat felhatalmazza.
32.
§ (1) A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési
határozatot, illetőleg a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke
rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos -
által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) 33 A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként
megismételhető.
(3) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló
hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a
kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges
engedélyt
kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az
intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat
írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a
társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni.
társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni.
(2) Sürgős esetet - így
különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések,
vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet
kialakulását - kivéve az írásbeli
meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni.
meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni.
(3) 34 A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a
közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános és az eseti
meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az
irányadók.
irányadók.
34. §35 (1) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) a közgyűlés időpontját és
helyét;
b) a közgyűlés levezető elnöke, a
közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két
tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett
napirendet;
c) részközgyűlések tartása
esetén az erre a körülményre történő utalást;
d) a megismételt közgyűlés időpontját
és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell a
szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos - különösen az éves
költségvetésről és elszámolásról e törvény 47-48. §-a alapján elkészített -
előterjesztéseket.
(3) A közgyűlés levezető
elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is
megválasztható.
(4) A meghirdetett napirendben nem
szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem
lehet.
35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább
évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés
megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban
meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani.
meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani.
(2) 36 Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a
tulajdoni hányad 1/10- évvel rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a
közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az
intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli
időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon
belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az
összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely
tulajdonostárs jogosult összehívni.
36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni
hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
(2) A határozatképességet a
közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő
szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a
közgyűlési jegyzőkönyv
vezetője állapítja meg.
vezetője állapítja meg.
37. § (1) 37 Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a
határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell
tartani.
(2)38
A megismételt közgyűlést a határozatképtelen
közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a
határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően
fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti
közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő
feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a
szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.
(3) A megismételt közgyűlés a
jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt
a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e
törvény a
tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.
tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.
38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában
illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem
rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a
jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű
szavazattöbbségével
hozza meg.
hozza meg.
(3) 39 A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához
a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.
39. §— (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia
kell különösen:
a) a közgyűlést levezető elnök, a
jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs
nevét;
b)41
azt, hogy a megjelent
tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a
távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz
mellékelt jelenléti ív tartalmazza;
c) a közgyűlés
határozatképességének megállapítását;
d) a tárgyalt napirendek
összefoglalását;
e) a közgyűlés által meghozott
határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
(2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés
levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre
megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.
(3) A jegyzőkönyvbe bármely
tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével -
másolatot kérhet.
(4)
A közös képviselőnek
vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a
közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható
helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel
egyidejűleg - ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír -
azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.
40. § (1) Az e törvényben meghatározott eseteken
kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a
közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság
elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak
elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak
(2) 42 Az írásbeli szavazásnak és az
eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési
szabályzatban kell meghatározni.
(3) 43 Az írásbeli szavazás
eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a 19. § (3)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően - írásban köteles közölni a
tulajdonostársakkal.
41. §— (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját
részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a
részközgyűlési körzeteket.
(2) A részközgyűléseket azonos
napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A
részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(3)
A szervezeti-működési
szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások
tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési
jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében.
42. § (1) 45
Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy
az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését
sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely
tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
(2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást
indokolt esetben felfüggesztheti.
(3) E § rendelkezéseit a közös
képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a 31. § szerinti rendelkezésére
is alkalmazni kell.
Navigáció: