A közös tulajdonnal
kapcsolatos jogok és kötelezettségek
23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak
birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs
ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.
(2) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja.
(2) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja.
24. § 18
(1)
A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára
szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes
gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a
tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési
szabályzat másképp nem rendelkezik.
(2) A
szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
a) a közös költség tulajdoni
hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,
b) a külön tulajdonon belül nem
mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes
szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a
megfizetés szabályait, c)— a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében
a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs
határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás
eredménytelen - a
fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg - e törvény
rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén - a jelzálogjog bejegyzése és
annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,
cl) felújítási alap képzésének elhatározása esetén -
a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembevételével - a
hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.
(3)
20 A közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a (2) bekezdés c) pontjában
meghatározott feladatkörében a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert
lakóhelyére vagy levelezési címére -igazoltan, postai
szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján
kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt
megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem
kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez)
visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját
követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
(4)
21 Ha az ismeretlen
helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs
nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a
nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté
válik a kézbesítési vélelem az új lakó- vagy tartózkodási helyre, székhelyre,
telephelyre a (3) bekezdés szerinti módon megkísérelt és eredménytelen
kézbesítés esetében áll be.
d» 25. §22 (1) 23 A közös tulajdonban álló
épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű
műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban:
kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a
közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével
rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési
szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény
rendelkezéseivel összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.
|
(2)
A
közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött
szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben
meghatározott személy lehet.
(3) Az (1) bekezdésben említett közgyűlési határozat alapján létesített kamerarendszer a
következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:
a)
a kamerarendszer
kizárólag
az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő
cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló
vagyon védelmét szolgálja,
b) a fennálló körülmények
valószínűsítik hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek
felhasználása, nem érhető el,
c) alkalmazása az aj pontban
meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terj ed, és
nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.
(4)
A
kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy
nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor
sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy
területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös
tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben
sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot
sértheti (pl. öltöző, illemhely).
(5)
A
kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek A
felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok
a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult
büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban - ideértve az
érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése
céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is - bizonyítékul,
az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek.
E határidő
lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell
úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
(6)
A kamerarendszer által rögzített
felvételekhez - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag a rendszer
üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő
cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben
jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy
más hatóság részére továbbíthatja. A
továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre
igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A
felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.
(7)
Az,
akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által
rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon
belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy
más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell
küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték nem kerül sor, a rögzített
felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek
helyreállíthatóak.
d- (8) 24 A felvételen szereplő természetes személy érintett
számára biztosítani kell valamennyi, az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott
korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.
|
(9) A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a melynek
tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére - a (2)
bekezdésben meghatározottak szerint - jogosult személy nevét,
továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
(10) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni,
ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól
olvashatóan, a megfelelő
tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az
tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az
érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztatni a felvételek készítésével
kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az
üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek
készítésének időpontjáról és tárolásának
időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A
tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos
jogaira - ideértve a (7) bekezdésben meghatározott jogait is -, valamint jogorvoslati
lehetőségeire.
A társasházi lakóépület
házirendje
26. §— (1) A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend); e szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zaj szint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.
(2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is. (3)26 A házirend szabályait - a használat jogcímétől függetlenül - a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori használója köteles betartani.
r_j=(4) 27 A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben
Navigáció: