1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) 2Ez a törvény - az 1972. évi 31.
törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra
rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg.
(2) A gépi adatfeldolgozású
ingatlan-nyilvántartás tartalma az azt kezelő számítástechnikai eszközzel
olvasható és kinyomtatott formában is megjeleníthető, ahogyan azt e törvény és
végrehajtási rendelete
szabályozza.
Az ingatlan-nyilvántartás
tartalma
2. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország
valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz
kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős
tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is.
tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is.
(2) Az
e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az
ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény
rendelheti el.
r_J= (3) 3 Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági) eljárásokban -
a részben vagy egészében az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági
földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó
mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve - az ingatlan-nyilvántartási
tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázisban ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.
Az ingatlan-nyilvántartás elvei
A bejegyzés és annak
hatálya
3. § (1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő
bejegyzéssel keletkeznek.
(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a
szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti
jogot és a használat jogát, a telki
szolgalmi
jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).
(3) E törvényben meghatározott
egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők
szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi.
(4)
E
törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények
illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok
bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -a hozzájuk fűződő
j oghatást nem érinti.
Nyilvánosság
4. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint
- nyilvános.
(2)4
Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás
nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet,
hiteles másolatot kérhet.
(2a) 5
A tulajdoni lapról a következő papír alapú másolatok
állíthatók ki, valamint - az e törvényben meghatározottak szerint -
elektronikus dokumentumként a következő másolatok szolgáltathatók:
a) teljes másolat, amely valamennyi
bejegyzést szó szerint tartalmaz,
b) szemle, amely kizárólag a - másolat kiállításának, illetve elektronikus úton történő
lekérdezésének időpontjában - fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.
(2b) 6
A tulajdoni lap tartalma - a (2a) bekezdésben foglaltakon túl, e
törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak
szerinti - részadat-szolgáltatás formájában is megismerhető. (3)7 Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat
szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba
vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg: aj-minden olyan magán- és közokirat, hatósági
határozat tartalma, amely a jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy
törlése alapjául szolgált, vagy szolgálhat, bf-
c) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).
(4) 10 A (3) bekezdés a) és c) pontja
szerintiek megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az
irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági
határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(5)11
Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett
jogok tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett
természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül
megismerhető.
[j= (6) 12 Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma korlátozás
nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet és
hiteles másolatot kérhet. A másolat lehet:
|j= a)
szemle másolat: amely a hatályos térképi állapotot
tartalmazza,
X^b) teljes másolat: amely a hatályos térképi állapot mellett az előzetes
térképi változásokat is tartalmazza.
Közhitelesség
5. §— (1) Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény
kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását
hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek
illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
(2)
Az
ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és
az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok tények törlése esetén -
az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn
(3)
A jóhiszemű szerző
javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda
bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és
teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos
helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek
minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez
jogot
(4)
Az
ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy,
illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem
érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt
rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben.
(5)14
(6) Az
ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a
bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét
vitatj a.
[^ (7) 15 Ha az ingatlannak a
tulajdoni lapon átvezetett és az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt határvonala alapján külön
jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor
ez utóbbi az irányadó.
£^(8)
16 Az
állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis - az ellenkező bizonyításáig -
hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi
XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. § (1) bekezdése szerint
meghatározott állami alapadat-tartalmat.
tT
|
(9) 17 Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló
ingatlanról - a (10) bekezdés kivételével - az ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és
teljes.
dP
|
(10)18 Az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt
(érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell
vélelmezni, hogy az nem áll fenn A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki
az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis helyességét, teljességét
vitatja.
Kérelemhez kötöttség
6. § (1) A jogok és jogilag jelentős tények
bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás -
ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági
megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.
megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.
(2) A
bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló
határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint
javítható, illetőleg egészíthető ki.
Rangsor
7. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy
bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem
iktatási
időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.
időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.
(2) A ranghely előzetes biztosításának a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak
kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi
időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető.
(3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés, harmadik személyeknek a ranghely
módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat.
Okirat elve
8. §— Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény
feljegyzésére vagy adatok átvezetésére - ha törvény másként nem rendelkezik -
csak az e törvényben meghatározott okirat vagy
jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor.
jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor.
Az ingatlan-nyilvántartást vezető
szervezet
9. § (1) 20 Az ingatlan-nyilvántartás
vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése az ingatlanügyi
hatóság hatáskörébe tartozik.
(2)21
A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelése,
működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik (3)22 Az ingatlanügyi hatóság az
ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával
csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó
szervezetet bízhat
meg.
10. § (1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi
kerület) kell vezetni, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú
városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.
(2)23 Az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban miniszter) rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az
(2)23 Az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban miniszter) rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az
egyes
kerületek ingatlan-nyilvántartásának összevontan történő
vezetését.