X. Fejezet
annak jogerőre emelkedésétől
számított 15 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. A végzéshez és a
határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet,
osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített,
teljes másolatát.
90. § (1)464 Valamennyi örökös külön-külön
köteles „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon az örökhagyó halálától számított 90
napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes állami
adóhatóságnál az örökölt ingóságokról bevallást adni, vagy ugyanezen időn belül
ezekre az ingókra a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha
ezekkel kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani
nem köteles, valamint a 16. § (1) bekezdésének b) és d) pontja
szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn.
Erre a kötelezettségre a halálesetet követő meghallgatás, illetve
leltározás során meghallgatott örököst a leltározásra jogosult szerv
figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetés megtörténtét az eljárás során az
iraton fel kell tüntetni.
(2)465 Ha a hagyatéki kimutatásban
bejegyzett adatok a köztudomással vagy az állami adóhatóság tudomásával
ellentétesek, az állami adóhatóság jogosult azokat felülvizsgálni és ezzel
kapcsolatban ellenőrzést végezni. Erre az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései az irányadók.
(3)466 Ha a hagyatéki eljárást sem
hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyző a hozzá
beterjesztett hagyatéki kimutatást az illetékes állami adóhatóságnak
továbbítja.
91. § (1)468 Az ingatlan tulajdonjogának,
valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését
(megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra
az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját
szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel
kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön
jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét
elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási
bírság megfizetésére kötelezhető.
(2)469 A vagyonszerzési illeték tárgyát
képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő
felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami
adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség
keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és
másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az
állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
(3)470 Az okirat kiállítása nélkül is
illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést
írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az
ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4)471 A 18. § (2) bekezdés h)
pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel
teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel
teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a
vagyonszerző közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt
személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy
adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni
betétekkel rendelkeznek.
(5)472 Az (1)-(4) bekezdésben említett
bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is
vonatkozik.
92. §473 (1) Az ingatlanügyi hatóság az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat)
iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz
szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az
ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul,
kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. A kísérőjegyzék átadása
történhet számítógépes adathordozón is.
(2) Az ingatlanügyi hatóság (1)
bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés
illetékköteles vagy illetékmentes.
94. §476 (1) A megrongálódott, a tévesen
felragasztott, továbbá a feleslegessé vált illetékbélyeg értékét az ügyfél
részére vissza kell téríteni.
(2)477 A visszatérítés az illetékbélyeg,
illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett az eljáró
hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami
adóhatóságnál írásban kérhető.
b) az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan
mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet
következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem annak csak egy
részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották
be;
(4)479 A (3) bekezdés a) és b) pontjában
említett esetekben az illetékbélyeget - ha már felragasztották, az irattal
együtt - elismervény ellenében vissza kell tartani, és szükség esetén a
felelősségre vonást kezdeményezni kell. Az elismervényen fel kell tüntetni az
ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait, a visszatartott illetékbélyeg
címletét és az illetékbélyeg beszerzésének helyét.
97. § (1)481 Ez a törvény 1991. január 1-jén lép
hatályba. Rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami
adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett
eljárások esetében kell alkalmazni.
(2)482 Ha a vagyonszerzési
illetékkötelezettség 1991. január 1-je előtt keletkezett és az 1990. december
31-én hatályos illetékjogszabályok e törvényben meghatározottnál kedvezőbb
fizetési kötelezettséget állapítottak meg, akkor ezeket a - fizetésre
kötelezett számára kedvezőbb - rendelkezéseket kell alkalmazni az e törvény
hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami
adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, ideértve az 1991. január
1-je után elbírált ügyeket is.
(3) A törvény hatálybalépését megelőzően illetékkiszabásra bemutatott a 16.
§ (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b) és 26. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott vagyonszerzésekre - a 87. § (2) bekezdésében
foglaltak kivételével - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ott
megállapított feltétel nem teljesül.
(6)484 Ahol valamely jogszabály
közigazgatási hatósági eljárásért állapít meg illetékkötelezettséget, a
továbbiakban e törvényben meghatározott általános tételű eljárási illetéket
kell fizetni.
(8) Ha valamely jogszabály az 1986. évi I. törvényre, illetőleg az ezzel a
törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, a továbbiakban
ennek a törvénynek a megfelelő rendelkezését kell érteni, illetőleg alkalmazni.
98. §485 (1) A 12. § (1) bekezdés a)
és b) pontjának, a 16. § (1) bekezdése i) pontjának, a 17. § (1)
bekezdése p) pontjának, 26. § (1) bekezdése t) pontjának az egyes
gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a 2010. július
1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált
illetékügyekben is alkalmazni kell. A 17. § (1) bekezdése p) pontjában
meghatározott személyek által 2010. július 1. napját követően a 76. § (1)-(2)
bekezdése szerint megfizetett ajándékozási illetéket az állami adóhatóság
kérelemre az adó-visszatérítés szabályai szerint visszatéríti.
(2) A 17. § (1) bekezdése q) pontjának és 26. § (1) bekezdése s) pontjának
az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a
hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált
illetékügyekben is alkalmazni kell.
99. §486 A 26. § (1) bekezdés i) és
r) pontjának, a 26. § (7)-(8) bekezdésének, a 87. § (4)-(5) bekezdésének és
a 102. § (1) bekezdés k) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított szövegét a
hatálybalépésüket követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon az
állami adóhatóság tudomására jutott illetékügyekben kell alkalmazni.
99/A. §487 (1) Az 5. § (3)-(4) bekezdésének,
26. § (1) bekezdése q) pontjának, (5), (9) és (15) bekezdésének, 31. §
(3) bekezdésének, 78. § (3)-(5) bekezdésének, 80. § (3) bekezdésének az adó- és
járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint
az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó-
és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény által
megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bejelentett
vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben,
illetve kezdeményezett közigazgatási hatósági és bírósági eljárásokban kell
alkalmazni.
(2) A 16. § (2) bekezdésének, 17. § (2) bekezdésének, valamint 26. §-a (2)
bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a
könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény által megállapított rendelkezéseit
azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház
felépítésére meghatározott határidő - öröklés esetén a hagyaték jogerős
átadásától, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső
megszerzés esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától - e
törvény kihirdetéséig még nem telt el.
99/A. §488 E törvénynek a fővárosi és megyei
kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20. alcímével megállapított 67. § (3a) és (3b)
bekezdését, valamint módosított 67. § (2) bekezdését a módosítások
hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
99/B. §489 A Mellékletnek a fővárosi és megyei
kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20. alcímével hatályon kívül helyezett XV. pont
3. alpontját a hatályvesztést megelőzően indult eljárásokban alkalmazni kell.
99/C. §490 (1) A 78. § (1) bekezdésének az
egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel
megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazható, melyben a
hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.
(2) A 8. § (1) bekezdésének, a 12. § (5) bekezdésének, a 13. § (7)
bekezdésének, valamint 17/A. §-ának az egyes gazdasági tárgyú törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított szövegét a
hatálybalépéskor az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált
illetékügyekben kell alkalmazni.
(3) A 18. § (2) bekezdése h) pontjának és 24. § (6) bekezdésének az
egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel
megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott
vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben
kell alkalmazni.
99/D. §491 (1) Az 5. § (2) és (4)
bekezdésének, a 16. § (2d) bekezdésének, a 17. § (2d) bekezdésének, a 26. § (1)
bekezdése t), v), w) pontjának, a 26. § (2d) bekezdésének, a 26/A. § (1)
bekezdés b) pontjának, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövege
valamennyi olyan illetékügyben alkalmazandó, melyben a hatálybalépéskor az
állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.
(2) Az 1. § (1)-(2) bekezdéseinek, a 23/A. § (1) és (4) bekezdéseinek, a
24. § (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése l)
pontjának, a 26. § (10) bekezdésének, a 29. § (1), (3) és (7) bekezdésének, a
33. § (2) bekezdése 23. és 35. pontjának, a 39. § (3) bekezdésének, a 42. § (1)
bekezdésének, a 43. § (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdésének, a 46. § (1)-(2)
bekezdéseinek, a 47. § (1) és (3) bekezdésének, az 50. § (1)-(4) bekezdéseinek,
az 52. § (1) bekezdésének, az 57. § (1) bekezdése a) pontjának, az 58. §
(1) bekezdése f) pontjának, a 74. §-ának, 78. § (1) bekezdésének, a 102.
§ (1) bekezdése v) pontjának, valamint a Melléklet IX. Címe I. és II/3.
pontjának, X. Címe 3. pontjának és a XXI. Címe 1. és 2. pontjainak az egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követően
illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására
jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell
alkalmazni.
(3)492 A 23/A. § szerinti
illetékkedvezmény feltételét a vállalkozó az ingatlan 26. § (1) bekezdésének
t) pontja szerinti átruházásával akkor sem teljesíti, ha az ingatlan
tulajdonjogát 2012. január 1-jét megelőzően szerezte meg.
99/E. §493 E törvénynek a szövetkezetekről
szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a
közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5. § (1) bekezdés m) pontját,
45. § (1) bekezdés c) pontját és 45. § (1a) bekezdését a Módtv.
hatálybalépését követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami
adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett
elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
99/F. §494 (1) E törvény az egyes adótörvények
és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII.
törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdését, a 10. § (1) és (2) bekezdését, a
11. § (2) bekezdését, a 12. § (1)-(3) és (5) bekezdését, a 13. § (5)
bekezdését, a 16. § (1) bekezdés b) és f) pontját, a 17. § (1)
bekezdés g) és n) pontját, valamint (4) bekezdését, a 17/A. §-át,
a 17/B. §-át, a 19. § (3) bekezdését, a 20. § (2) bekezdését, a 21. §-át, a 22.
§-át, a 23. §-át, a 23/A. § (3), (4) és (6) bekezdését, a 23/B. § (1) és (2)
bekezdését, a 23/C. §-át, a 23/D. §-át, a 26. § (1) bekezdés f), i),
p), r), x), y) és z) pontját, a 26. § (4)-(8), (12), (16)-(19)
bekezdését, a 26/A. § (3) bekezdését, a 27. § (1) bekezdését, a 28. § (2)
bekezdés a) és b) pontjait, a 29. § (2), (3) és (8) bekezdését, a
33. § (2) bekezdés 23. pontját, a 44. § (1) bekezdését, a 68. § (1) bekezdését,
a 73. § (3), (3a) és (4a) bekezdését, a 74. § (5)-(8) bekezdését, a 76. § (2)
és (3) bekezdését, a 74/A. § (5) bekezdését, a 77/A. §-át, a 78. § (1) és
(3)-(5) bekezdését, a 79. § (2) és (3) bekezdését, a 80. § (1) bekezdését, a
87. § (5) bekezdését, a 89. §-át, a 90. § (4) bekezdését, a 92. §-át, a 102. §
(1) bekezdés h), k) és m) pontját, valamint (4) bekezdését,
továbbá a Melléklet IV. Címe 2. pontját, XIV. Címét, XV. Címét és XXI.
Címe 1. pontját 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy
más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve
kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
(2) E törvény az egyes adótörvények
és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII.
törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés c) és i) pontját az
állami adóhatóság által 2013. január 1-jén jogerősen még el nem bírált
illetékügyben kell alkalmazni.
(3) A 2012. december 31-én hatályos
16. § (1) bekezdés e) pontját a 2013. január 1-jén az állami adóhatóság
által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben nem kell alkalmazni.
100. §495 (1)496 Felhatalmazást kap az
adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg497
a) a vagyonszerzési illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésének, az
illetékek kiszabásának, elszámolásának és könyvelésének szabályait,498
b) az eljárási illetékek megfizetésére és a megfizetés ellenőrzésére
vonatkozó részletes szabályokat,499
c) az illetékbélyegek előállításával, forgalomba hozatalával és
forgalmazásával kapcsolatos szabályokat,
d) a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése
iránt kezdeményezett eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,500
e)501 az állami adóhatóság által nyilvántartott, ingatlanok
értékesítésével kapcsolatos adatokról teljesített adatszolgáltatás rendjét és
az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj
beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos
részletes szabályokat.502
(2)503 Felhatalmazást kapnak a
feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben rendeletben írják elő - a közigazgatási szolgáltatás
meghatározása mellett - igazgatási szolgáltatási pótdíj fizetését, illetve
rendeletben határozzák meg az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékét.
(3)504 Felhatalmazást kap az
adópolitikáért felelős miniszter, hogy az állampolgárok szélesebb körét érintő
rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben rendeletet alkosson az
illeték megállapításának mellőzéséről és az ehhez kapcsolódó eljárási
szabályokról.505
101. §506 Az ingatlan fekvése szerint
illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és
értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok)
adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az
ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
c)507 ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a
gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami
ingatlannak nem minősülő dolog;
d)508 vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a
használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések
szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi
tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés
esetén a követelés;
e)509 forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely
a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt
állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a
vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele
nélkül - árként általában elérhető, azzal, hogy:
ea) vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a
vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi
értéke;
eb) szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a
szolgáltatás - független felek közötti ügylet estén irányadó - pénzben
kifejezhető értéke,
ec) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint
üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján
érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a
gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a
vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének
napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi
személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli
beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó
vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló
gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő
napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg
szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre
jutó hányada,
ed)510 a belföldi ingatlanvagyonnal
rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a
társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság
közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek
tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora
arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy
közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest
képvisel;
f)511 lakástulajdon: lakás céljára létesített és az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy
ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak
minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is,
amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és
ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként
feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett
területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül
lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás
rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a
lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.),
továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott
olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már
legalább 5 éve más célra hasznosítanak;
g)512 értékpapírnak olyan okirat
vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és
továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel
rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő
megjelenítését jogszabály lehetővé teszi;
i)514 gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy
vontatóeszköz - a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a
lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített erőgép
hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;
j) pótkocsi: az i) pont szerinti gépjárművel történő
vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint
lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét - külön jogszabály -
hatósági nyilvántartásba vételhez köti;
k)515 sportcélú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés
szerint sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya,
jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi-sporttelep - vagy a
széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve,
ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy
tanúsítja, bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített, de a
sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához
közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont
és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek stb.), akkor
is, ha az a sportcélú ingatlannal egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban
önálló ingatlanként nem szerepel;
l)516 lakóház építésére alkalmas
telektulajdon: az
építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően
kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet;
m)517 termőföld: az a földrészlet, amelyet a
település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös,
kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy
halastóként tartanak nyilván és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide
nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;
o)519 belföldi ingatlanvagyonnal
rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó
szervezet), mely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi
ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os -
közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel rendelkezik. Ingatlan tulajdonjogával
rendelkező gazdálkodó szervezetben való közvetett részesedés arányát úgy kell
meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló
gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg
kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező
gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Több köztes vállalkozás
esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait
össze kell adni. Amennyiben a megszerzett gazdálkodó szervezet és az
ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között nem köztes
vállalkozás, hanem több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat
(köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni
részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a
láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés
arányának tekinteni. A részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és
közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;
sz)523 kisvállalkozás: az az egyéni
cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes foglalkoztatott
létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió
forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának
kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így
kapott összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé
kerekítve kell meghatározni;
t)524 vállalkozói vagyon: minden
olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény),
ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb
berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a
kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel)
kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti
nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül vállalkozói
vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az
ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog;
v)525 alapítvány (közalapítvány):
magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye
szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezet;
w)526 közigazgatási hatósági eljárás:
a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti
hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti eredeti
birtokállapot helyreállítására vagy a birtokállapot zavarásának megszüntetésére
irányuló eljárás, valamint minden olyan eljárás, amelyre a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók,
továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés;
z)527 cég: a cégnyilvánosságról, a bírósági
eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. §-ában
meghatározott jogalany.
(2)528 A 2. § (1) bekezdésében megjelölt
Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak azt kell tekinteni, aki
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkezik,
b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy
letelepedett jogállású;
(3)529 Az (1) bekezdés f) és
l)-m) továbbá s) pontjaiban foglaltak alkalmazásakor a vagyontárgy
minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot
az irányadó.
(4)530 A 26. § (1) bekezdésének f)
pontja alkalmazásában új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi
engedély kiadását követő első - illetve, ha a lakást a használatbavételi
engedély kiadását követően a vállalkozótól a 23/A. § (1), (2) és (4)
bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmazó vásárolja meg,akkor második -
megvásárlásáig.
(5)531 A 26. § (1) bekezdés f)
pontjának alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a Ptk. szerinti
gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói tevékenység végzésére jogosult
egyéb szervezetet.
c)535 az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve
(2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok
területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az
1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a
72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és
a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.
a) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról,
valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december
22-ei 44/2001/EK tanácsi rendelet (52. cikk),
b) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre
vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2003. november 27-ei 2201/2003/EK tanácsi rendelet (39, 51. cikk),
c) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai
végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-ei 805/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet (6., 24. és 25. cikk),
d) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról
szóló, 2006. december 12-ei 1896/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet (18.
cikk),
e) a kis értékű követelések európai eljárásának
bevezetéséről szóló, 2007. július 11-ei 861/2007/EK parlamenti és tanácsi
rendelet (20. cikk),
f) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az
alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint
az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai
4/2009/EK tanácsi rendelet (44-47. cikk)