VII. Fejezet
67. § (1)363 Egyes közigazgatási hatósági
eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának
igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért
(szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.
(3)365 A fizetendő díj mértékét úgy kell
megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban az eljáró hatóságnál
felmerülő és másra át nem hárítható valamennyi költségre fedezetet biztosítson.
Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét
átalány jelleggel kell meghatározni.
(3a)366 A hatósági eljárásért fizetendő
díjat megállapító jogszabály - az egyéb eljárási költségek tételes
megjelölésével - rendelkezhet úgy, hogy a díj mértékébe egyes, a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási
költségek beleszámítanak. A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító
jogszabály - a díj összegének átalányjelleggel való megállapítása mellett - rendelkezhet
úgy, hogy a díjba valamennyi, a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költség beleszámít.
(3b)367 A díj összegének alapjául szolgáló
költségszámítást a szakmai tevékenység irányításáért felelős miniszter az
általa vezetett minisztérium, valamint az eljáró hatóság a saját honlapján
közzéteszi.
(4)368 A díjat - amennyiben a díjat
megállapító miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - átutalással kell
megfizetni. Átutalás, készpénzátutalás útján történő megfizetés esetén a
díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a
fizetési számla megnevezését és számát.
(5)369 A díjat megállapító jogszabályban
rendelkezni kell a díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - beszedésével,
kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokról. A díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre a
(6) bekezdésben foglaltak kivételével e törvénynek csak azok a rendelkezései
alkalmazhatók - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is -, amelyekre a
díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.
(6)370 A szakhatósági eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkező jogszabályban
előírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti
kérelem mellékleteként igazolni kell. Előzetes szakhatósági eljárás esetén az
igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell
megfizetni.
(7)371 Az igazgatási szolgáltatási pótdíj
az eljáró hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékének és az
adott eljárásért fizetendő illetéknek az összege nem lehet magasabb, mint az
eljárással és a közigazgatási szolgáltatással összefüggésben ténylegesen
felmerülő költség.
68. § (1)372 A vagyonszerzési illeték alapjául
szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló
forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző vagy bíróság
bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy
iratait továbbítja [92. § (1) bekezdés] az állami adóhatóságnak, vagy a
vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez.
(2)373 Ha az (1) bekezdésben említett
esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése
(továbbítása) közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyző bármilyen
intézkedése, illetőleg közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyző mulasztása
miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő hat hónapon túl történik, az
állami adóhatóság az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az
illetékkötelezettség keletkezésétől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése
(továbbítása) napjáig terjedő időszak minden naptári napja után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb
50%-kal mérsékli. A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a
szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél
által bejelentett értéknél (a továbbiakban: bejelentett érték).
(3)374 Az eljárási illeték alapjának
megállapításánál az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor
fennálló forgalmi érték az irányadó.
69. §375 Az illeték alapjául szolgáló
forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a
jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más
esetben az állami adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi
értéket bejelenteni.
70. § (1)376 Ha a forgalmi értéket a felek nem
tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett
érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a
forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet
állapította meg, azt az állami adóhatóság nem bírálhatja felül.
(2)377 Az állami adóhatóság a forgalmi
értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az
illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő
bevonásával - állapítja meg.
(3)378 Az állami adóhatóság a forgalmi
érték megállapítása érdekében az összehasonlító értékadatok közül a következőket
köteles - más értékmeghatározókkal együtt - mérlegelni:
a)379 ingatlanszerzés esetében a
település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi
egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség
ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit; így különösen a
folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az ingatlanforgalom
teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől
eltérő értékadatait, továbbá az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz
térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi
érték megállapításánál számításba vehető. Összehasonlítani elsősorban az azonos
rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas
ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló
adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;
(2)380 Az idegen állam pénznemében
megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank
hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.
(3) A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél - ha e törvény másként
nem rendelkezik - az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni,
az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.
72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel
terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét
kell tekinteni.
(2)381 A meghatározott időre szóló vagyoni
értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így
számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát,
illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga
esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott
életkor szerinti többszörösét.
(3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke -
a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse.
(4) Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy
özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához
képest a következő módon kell megállapítani:
10-szerese,
|
25-50
éves, az egyévi érték
|
8-szorosa,
|
51-65
éves, az egyévi érték
|
6-szorosa,
|
65 évnél
idősebb, az egyévi érték
|
4-szerese;
|
b) ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete,
házassága vagy özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított
szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az
irányadó;
c)383 ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg
jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a
legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb
személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy
haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik.
Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan
arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított
vagyoni értékű jog értéke ezek együttes értékében képvisel;
d) ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál
az idősebb házastárs életkora az irányadó.
(5) Az időleges üdülőhasználati jog értéke: e jog egy évi értékének [72. §
(1) bekezdés] annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről
szól a szerződés. Egyebekben a 72. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(6)384 Az (1)-(5) bekezdéstől eltérően az
önálló orvosi tevékenység praxisjogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy
ajándékozási szerződésben megjelölt - illetőleg folytatás esetén a szerző fél
által bejelentett - érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az előzőek
szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság
becslés útján állapítja meg az értéket.
73. §386 (1)387 A közigazgatási hatósági eljárási
illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező
iraton kell megfizetni a (2)-(4), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésekben
foglaltak kivételével.
(2)388 A fővárosi és megyei kormányhivatal
járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) nem
elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét389
b)390 amennyiben a járási hivatalban erre
lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy
házipénztárba készpénzzel
kell megfizetni az adópolitikáért
felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a
házipénztárba fizetett illetéket készpénzátutalási megbízással a járási hivatal
naponta fizeti meg az említett számla javára.391
(3)392 Az adóhatóságnál és vámhatóságnál
(a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás - ideértve az elektronikus úton
kezdeményezett eljárást is - illetékét - a másolat, kivonat illetékének
kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási
cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes
adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni. A 73/A. § (1)
bekezdésében foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási
illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az
ügyféllel, azzal, hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8
napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül
fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az
adóhatóság hajtja be.
(3a)393 Az adózás rendjéről szóló törvény
szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell
megfizetni, ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV
felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le.
(4)394 Elektronikus úton kezdeményezett
közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás
megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás vagy azt követően az eljáró
hatóság által az ügyfél rendelkezésére bocsátott ügyiratszámra hivatkozással
átutalási megbízás útján kell megfizetni az elektronikus kapcsolattartás
részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint.
(4a)395 Az elektronikus úton kezdeményezett
építésügyi hatósági, szakhatósági eljárások illetékét az eljárás megindítását
megelőzően átutalási megbízással, vagy ha erre lehetőség van, az eljárás
megindításával bankkártyával kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését
az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell
igazolni.
(5)396 Az eljárási illeték előzetes
megfizetését az eljárás megindításakor a (2) bekezdés a) pontjában
szabályozott esetben a feladóvevénynek a kérelemhez csatolásával, a (4)
bekezdésben szabályozott esetben pedig a készpénzátutalási megbízás
feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett
eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével kell
közölni az eljáró hatósággal.
(6)397 Az eljárási illetéket, ha azt
elektronikusan kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárás
megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, legkésőbb
az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni.
(7)398 A (2)-(4) bekezdésben meghatározott
eljárások kivételével a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás
alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által
meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség
van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot
annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat
illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami
adóhatóság.
(8) A külképviseletnél, illetőleg ennek útján kezdeményezett magyar
hatósági eljárás esetén az eljárás illetékét a konzuli díjakra vonatkozó külön
jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni.
(9)399 Belföldi székhelyű közigazgatási
hatóság a külföldi célra kért, tényt bizonyító, adatot rögzítő vagy egyéb tartalmú
iratot az illeték megfizetése nélkül köteles kiállítani és a fizetendő illeték
összegét
a)400 ha az irat szabályszerű továbbítása
külföldre diplomáciai úton történik, az irat megküldésével egyidejűleg a
külpolitikáért felelős miniszterrel,
b)401 minden más esetben - ha jogszabály
másként nem rendelkezik - lelet útján az illetékes állami adóhatósággal
(10)402 A (9) bekezdés a) pontjában
említett esetben az iratokat a külpolitikáért felelős miniszter azzal küldi meg
a külképviseleti szervnek, hogy az illetéket az irat kézbesítése előtt szedje
be. Az így beszedett összeget a konzuli ügyszámra hivatkozással a Konzuli
Információs Rendszerben vagy a konzuli alnaplóban kell elszámolni.
(11)403 Törvény, kormányrendelet vagy az
adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet
előírhatja, hogy a szakhatósági eljárás - ide nem értve az előzetes
szakhatósági eljárást - illetékét az alapeljárást lefolytató szervnél az alapeljárásért
fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjával
azonos módon kell megfizetni. Az alapeljárást lefolytató hatóság a szakhatósági
eljárásért így megfizetett illeték összegének jogszabályban megjelölt
bankszámlán való jóváírását követő munkanapon, készpénzben való fizetés esetén
a készpénz átvételének napján átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett
illeték-bevételi számlára.
(12)404 Ha az ügyfél az eljárás megindítása
nélkül a (2) bekezdés a) pontja vagy a (4) bekezdés szerinti módon
fizetett illetéket, akkor a készpénzátutalási megbízás feladóvevényével az
állami adóhatóságnál kérheti az illeték visszatérítését. Az állami adóhatóság a
kincstár megkeresésével ellenőrzi a visszatérítési igényt, melynek
eredményeként az illetéket visszatéríti vagy határozatot hoz a visszatérítés
megtagadásáról.
73/A. §406 (1)407 Ha az ügyfél a kérelmet az illeték
megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás megindításakor,
elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében
meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően - postai úton előterjesztett
beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén
elektronikus úton is - az ügyfelet figyelmezteti az illeték megfizetésére
azzal, hogy ha
a) a megfizetni elmulasztott illetéket illetékbélyegben kellett leróni, akkor
illetékbélyegben, postai úton történő felhívás esetén válasz-levelezőlapon,
8 napon
belül nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség
elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, a 82. §-ban említett
mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A fizetési határidőt a hiánypótlási
felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ha a felhívásra postai úton kerül sor,
akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét - e címen 200 forintot - a
válasz-levelezőlapon illetékbélyegben, egyéb esetben pénzzel kell megfizetni. A
figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését az iraton fel kell
jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell.
(2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság
döntéséig az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye.
(3)408 Ha az ügyfél az illeték megfizetésére
vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési
kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel
nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján
az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami
adóhatóság írja elő.
74. §410 (1)411 A bírósági eljárási illetéket
illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha
jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a
bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. A 10 000 forintot meghaladó
eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az
állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve
amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben
az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami
adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az
eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.
(2)412 Ha az illeték megfizetését a
kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a beadványt nem utasították el,
a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsággal együtt lelet alapján az
állami adóhatóság előírja.
(3)413 Az illetékfeljegyzési jog
engedélyezésére és megvonására, valamint az eljárás kezdeményezésekor meg nem
fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti illeték viselésére,
nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre az e
törvényben nem rendezett kérdésekben a költségmentességről szóló jogszabályok
rendelkezései az irányadóak.
(4)414 A választottbírósági eljárásban az
illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni és azt az eljárás
befejezésekor az eljárt választottbíróság utalja át az állami adóhatóságnak.
(5)415 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal
gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi)
adóigazgatósága - kérelemre - az általános szabályoktól eltérően a bírósági
eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti
annak a gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c) pont], amely a kérelem
benyújtását megelőző 12 hónapban valamennyi általa kezdeményezett bírósági
(peres és nemperes) eljárás megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan
megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével nyilatkozik arról, hogy
az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett. Utólagos
elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor
a bírósági eljárási illeték megfizetése alól.
(6)416 Az engedély egy évre szól,
meghosszabbítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye
szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága engedélyezi, amennyiben azt
a gazdálkodó szervezet legkésőbb az engedély lejártát megelőző 60. napon kéri
és nyilatkozik arról, hogy a meghosszabbítás iránti kérelem előterjesztését
megelőző 12 hónapban az engedély kiadására meghatározott feltételek
teljesültek.
(7)417 A gazdálkodó szervezetnek az
engedély megadását (meghosszabbítását) követő hónap 15. napjáig előleget kell
fizetnie. Az előleg összege a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban
kezdeményezett bírósági eljárásokért fizetett illeték 50%-a, melynek
megfizetésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye
szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága a kérelemnek helyt adó
határozatban kötelezi a gazdálkodó szervezetet. Az engedély időtartama alatt
kezdeményezett eljárások illetékéről a gazdálkodó szervezet az engedély lejártát
követő hónap 15. napjáig bevallást nyújt be az állami adóhatósághoz. A
bevallott illeték és a befizetett előleg különbözete a bevallás benyújtásával
esedékes.
(8)418 Az utólagos illetékfizetésre
jogosult gazdálkodó szervezetek megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint
az engedély számát és időbeli hatályát az állami adóhatóság vezetője a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal honlapján közzéteszi.
74/A. §420 (1) Az illetékbélyeggel megfizetett
illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában
az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási
illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot
el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak
kell számolni.
(2) Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek
átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az
eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást
kezdeményezték.
(3) A 73. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott illetékfizetés
esetén az eljárási illetéket megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig
az ügyirathoz kell csatolni.
(4)421 Átutalási megbízással történő
fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó
szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(5)422 Az eljáró bíróság vagy hatóság az
illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton
az állami adóhatóság a 73. § (7) bekezdése, illetve a 74. § (1) bekezdése
szerint igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét.
75. § (1)423 Az iratra ragasztott illetékbélyeg
akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. Ellenkező esetben a
felülbélyegzést mellőzve - a megfelelő fizetésre vonatkozó felhívás
eredménytelensége esetén - leletet kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának
feltüntetésével az állami adóhatóságnak kell megküldeni.
(2) Ha az illetékfizetés céljából az iratra felragasztott illetékbélyeg
olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki,
vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy
kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg
értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.
(3) A felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegző lenyomatot az
iratra felragasztott illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a
lenyomat fele - időpontot jelző bélyegzőnél az ezt feltüntető jelzés is - az
illetékbélyeg egyik felére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen
bélyegző hiányában az értéktelenítés tényét és ennek időpontját az
illetékbélyegekre tintával kell rávezetni.
(4) Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgáltatott iraton kell
leróni, a lerovásra kötelezett az illetékbélyeget az iratra történő
felragasztás és értéktelenítés céljából köteles átadni.
76. § (1)424 Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga,
illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén
a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a járási
hivatalnál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve - amennyiben
erre lehetőség van - a járási hivatalban bankkártyával kell az adópolitikáért
felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára vagy készpénzzel
a járási hivatal házipénztárába megfizetni. A 89. §-ban foglaltak kivételével
az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot - a 26. § (1) bekezdésének l) pontja
szerinti mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági
határozat bemutatásával - annak keltétől számított 15 napon belül a
bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál kell
bemutatni.
(2)425 A házipénztárba befizetett
illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a
befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a
vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát és az illeték
összegét. A nyilvántartás alapján a járási hivatal készpénzátutalási
megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság
illetékbeszedési számlája javára. A járási hivatal a bankkártyával megfizetett,
valamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást készít a
vagyonszerző nevének, lakóhelyének (székhelyét), adóazonosító számának és a
befizetett összeg feltüntetésével és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az
illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja.
(3)426 Az (1) bekezdésben meghatározott
járási hivatali közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések
tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő
illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság
határozattal (78. §) állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A
vagyonszerzés késedelmes bejelentését, továbbá a bejelentés elmulasztását
terhelő mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki.
78. § (1)430 A kiszabás alapján fizetendő
illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást
(határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték
összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott
jogszabályokat. A 16. § (1) bekezdés i) pontja, 17. § (1) bekezdés p)
pontja és a 26. § (1) bekezdés z) pontja szerinti illetékmentesség
alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett
döntését az ügyiratra jegyzi fel. Az állami adóhatóság ügyiratra feljegyzett
döntése kizárólag az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazza.
(2)431 Ha az illeték kiszabásakor a
rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem
állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az
ügyféllel, hogy a határozat módosításának a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény szerint a döntés módosítására vagy
visszavonására nyitva álló időtartamon belül van helye.
(3)432 A fizetési meghagyás (határozat)
alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon
válik esedékessé.
79. § (1)434 A meg nem fizetett illeték
törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - jogorvoslati
eljáráson, valamint e törvény 16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében,
21. § (5) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében említett eseteken kívül - csak
a 80. § (1) bekezdésében megállapított esetekben van helye.
a) a meg nem fizetett illeték
törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem
benyújtásának, vagy
b) a meg nem fizetett illeték
hivatalból történő törlésének, és a megfizetett illeték hivatalból történő
visszafizetésének
(3)436 Ha a bíróság a vagyonszerzés
időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az
illeték törlésére, visszatérítésére a (2) bekezdés szerinti határidőn túl is,
legfeljebb azonban a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat
hónapon belül van lehetőség.
(4)437 Az illetékek visszatérítésére az
adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
80. § (1)438 Azoktól az esetektől eltekintve,
amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy
visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének,
illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a
fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van
helye:439
a) ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely
az örökség vagy hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható
módon csökkenti;
b)440 ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti,
felbontja, vagy a jogügylet érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a
jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték nem jár;
c)441 ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel
megszüntetik vagy felbontják, továbbá ha a szerződés valamelyik fél elállása
vagy felmondása folytán szűnik meg, és ingatlan esetén a szerződés
megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben
a jogügylet megszűnését a kérelmező okirattal igazolja;
d) ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy
özvegységének idejére terjed, de e jogosultság a 72. § (4) bekezdésében
megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével
megszűnik;
e) ha a jogügylet tárgya határozott időre kikötött vagyoni értékű jog, és az
illetéket a 72. § (2) bekezdés szerint számított érték után szabták ki, de a
jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte előtt szűnik meg;
f) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves
értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;
g) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az
illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt
kiszabás esetén;
i) mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy
az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, vagy
nagyobb összegben fizették meg;
j)442 a hatóság visszatéríti a természetes személy ügyfél
által lerótt illetéket, ha számára az eljárás során költségmentességet
engedélyez, vagy ha hatásköre az ügy elbírálása alatt megszűnt, és az ügy
elbírálására nincs hatáskörrel rendelkező más hatóság;
k)443 ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
utasítja el, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi
vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye.
(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetekben a
vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt
kell törölni, illetve visszatéríteni.
(3)444 Ha az 5. § (1) bekezdése szerinti
szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás
kezdeményezésekor, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén az
illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket
az adózó kérelmére - az adóvisszatérítés szabályai szerint - az állami
adóhatóság visszatéríti. Az eljárási illeték visszatérítése iránti kérelmet az
állami adóhatósághoz címezve az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál
kell benyújtani, mely az eljárási illeték megfizetésének tényét igazolva a
kérelmet továbbítja az állami adóhatósághoz.
81. § (1) A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket
vissza kell téríteni, ha a fellebbezéssel is támadott bírósági határozatot
igazolási kérelem folytán helyezték hatályon kívül.
(2)445 Az (1) bekezdésben és a 80. § (1)
bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett esetben, ha az illeték megfizetése
illetékbélyeggel történt, a bíróság a határozatát a székhelye szerint illetékes
állami adóhatóságnak küldi meg. Ha pedig az illetéket a 74. § (2) bekezdésében
foglaltak szerint pénzzel fizették meg, a bíróság a határozatot annak az állami
adóhatóságnak küldi meg, amelynek számlájára az illetéket befizették.
82. §447 (1)448 Az illeték fizetésére kötelezett
terhére, ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési
kötelezettségét - felhívás ellenére - egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben
vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, továbbá a vagyonszerzéssel
kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása illetve hiányos teljesítése
vagy késedelmes teljesítése esetén, a fizetendő illetéken felül, az adózás
rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű, mulasztási bírságot kell
fizetni.449
(2)450 Az e törvényben szabályozott
mentességek, kedvezmények jogosulatlan igénybevétele esetén - ha e törvény
másként nem rendelkezik - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott
mértékű adóbírságot kell fizetni.
86. §452 (1) Az illeték megállapításához,
valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére - a (2) bekezdésben
foglalt eltérésekkel - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az
irányadóak.
(2) Ahol e törvény illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a
megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott
időtartamú hasznosítását írja elő, az illeték megállapításához való jog annak a
naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a
hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott
időtartama letelt.
87. § (1)453 A fizetési meghagyásban
(határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság
határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban
megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről
szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
(2)454 Ha a 16. § (1) bekezdés g), 17.
§ (1) bekezdés b), és 26. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerző -, illetve a lakóház
felépítésére e törvény alapján köteles jogutódja - a lakóház felépítésére
biztosított határidőn belül kéri az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a
megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a
határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal
megnövelt összegben kell megfizetni.
(3)455 Ha a törvény 21. § (5) bekezdésében
meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott
vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a 21. § (5)
bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt
illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag
előírni. Ha a 26. § (6) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele
jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát
kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.
(4)456 Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének
i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett
ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra használja, hasznosítja,
a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító
illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerőre emelkedésétől számított
késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie.
(5)458 Ha a 26. § (1) bekezdés r)
pontjában meghatározott feltételek valamelyike nem teljesül, vagy a
vagyonszerző -, illetve a sportcélú ingatlan létesítésre e törvény alapján köteles
jogutódja - a sportcélú ingatlan létesítésére biztosított határidőn belül kéri
a megszerzett telek vagy annak egy része tekintetében az illeték
felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett
illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő
naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
88. § (1)459 Az e törvényben külön nem
szabályozott eljárási kérdésekre - így különösen az illeték megfizetéséért
egyetemleges felelősség megállapítására, a tartozás megfizetésére, behajtására,
részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság
címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetve behajthatatlanság
címén való törlésére - az adózás rendjéről szóló törvény460 rendelkezései irányadóak.