III. Fejezet
18. § (1) Ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben
meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá
öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése
visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni
az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az
illetékkötelezettség keletkezésére a 3. § (1) bekezdése az irányadó.
a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak
a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
e)96 közterületen álló, ingatlannak nem
minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
h)99 belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban
fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői
részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére, ha a belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a
cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt)
főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület
építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját
tulajdonú ingatlan adásvétele.
(3)100 Nem tárgya a visszterhes
vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése,
mely az ingatlanát terhelő haszonélvezet, használat jogának a jogosult halála,
illetőleg - özvegyi jog esetén - új házasság kötése folytán történő
megszűnésével következik be, továbbá a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a
meghatározott időre kikötött haszonélvezet, használat jogának a feltétel
bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő elteltével bekövetkező megszűnése.
(4)101 A (2) bekezdés h) pontjában
foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak
házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak - önálló vagy együttes - többségi
tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő
gazdálkodó szervezet,
tulajdonában
álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az
összes vagyoni betét 75%-át.
19. § (1)102 A visszterhes vagyonátruházási
illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a
megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan,
illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni
betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi
érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió
forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a
szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os
illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni
hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű
jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára
kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát
kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel
az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan -
ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot -
szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az
1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket,
illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen
arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
(2)103 Ingatlanok tulajdonjogának cseréje
esetén az illeték alapja - a 21. §-ban foglaltak kivételével - a cserével
megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
(3)104 Az önálló orvosi tevékenység
praxisjogának megszerzése esetén az illeték alapja a praxisjognak - terhekkel
nem csökkentett - értéke.
(4) Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő
vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.
(5)105 A 18. § (2) bekezdésének h)
pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság
tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a
18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az
illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a
társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az
illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső
forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett
b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven
belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási
illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján
illetékmentesen,
20. § (1) A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg
alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a - 72. § szerint
számított - haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után
fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig
a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének
megfelelő vagyonszerzési illetéket.
(2)107 Nem tárgya a visszterhes
vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati
jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten
idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a
használat jogának fenntartásával történik. A tulajdonszerző ilyenkor az (1)
bekezdés szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes
vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az
ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
(3)108 Az (1) és (2) bekezdésben említett
esetekben a tulajdonszerzőt és a haszonélvezet, használat jogának szerzőjét
terhelő illeték alapját a 15. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell
megállapítani. Az így számított illetékalap után - ha a törvény másként nem
rendelkezik - a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű illetéket kell
fizetni.
21. §110 (1) Ha a lakástulajdon szerzője a
vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét - a (2)-(5)
bekezdésben foglalt esetek kivételével - a lakástulajdon forgalmi értékből le
kell vonni.
(2) Lakástulajdonok egymás közötti
cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a
másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül
eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és
az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a
különbözete.
(3) Ha az elcserélt, eladott
lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel
egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos
jogot alapít, e jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított
vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével
csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
(4) Ha a magánszemély több
lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol,
értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden
egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző
vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb
illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az
előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud
igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános
szabályok szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a
lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
(5) A (2) bekezdésben említett
cserénél, adásvételnél a vagyonszerző a másik lakástulajdona cseréjét, eladását
a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas csere- vagy
adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolja. Ezzel
egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek
megfelel.
22. §111 Lakástulajdonnak állami, helyi
önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében
történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a
lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a.
23/A. §114 (1)115 Ingatlan tulajdonjogának
megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett -
forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a
továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi
nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott
engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó
és legkésőbb
a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az
ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül
eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi
lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés
szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti
átruházásával.
(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével működő
ingatlanalap az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése
után.
(3)116 A nettó árbevétel megoszlásáról a
vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik. Ha az
illetékkiszabásra történő bejelentésre az adóév hatodik hónapjának 1. napját
megelőzően kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó
árbevétele előreláthatólag az (1) bekezdésben foglaltak szerint oszlik meg.
Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az
illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig
jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely a 19. § (1)
bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított
illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerző terhére pótlólag
előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a
vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1)
bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított
illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére
pótlólag előírja.
(4)117 Az ingatlanforgalmazást az
illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1)
bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott
mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig
nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a
ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására
vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a
19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti
illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A
vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap
15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés
keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra
vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése
alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték
különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlan
továbbértékesítésének, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást
eredményező pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a vagyonszerzés
illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éves határidő elteltét követően
az állami adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját
nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.
(6)118 Amennyiben a továbbértékesítés,
illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog
fenntartással történő eladás tényének feltüntetése nem igazolja, a
vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1)
bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami
adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekintetni
a továbbértékesítést, illetve a pénzügyi lízingbeadást abban az esetben is, ha
az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett
széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a
tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történő
eladás tényének feltüntetésével zárul.
(7) Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerző több önálló ingatlant
alakít ki, akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az
ingatlanra lehet előírni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott célból
megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül
nem adott el, illetőleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog átszállást
eredményező pénzügyi lízingbe.
(8) Amennyiben a vagyonszerző személyében a továbbértékesítésre nyitva álló
határidőn belül jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan
tulajdonjogát megszerző jogutód kizárólag abban az esetben mentesül a jogelőd
által megfizetett és az egyébként fizetendő illeték különbözetének megfizetése
alól, ha az ingatlant a jogelődjének biztosított két éves határidőn belül
eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi
lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a (6) bekezdés szerinti
illetékkülönbözetet az ingatlant megszerző jogutód terhére előírja.
23/B. §120 (1)121 Amennyiben a hitelintézet legkésőbb
a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, hogy az ingatlant - az
illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra
- a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan
csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás
útján szerezte, akkor a fizetendő illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem
csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
(2)122 Az (1) bekezdésben meghatározott
három év elteltét követően az ingatlan elidegenítését az állami adóhatóság
saját nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi
hatóság megkeresése útján ellenőrzi. Amennyiben az ingatlan értékesítése nem
történt meg, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő
és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a
hitelintézet terhére pótlólag előírja.
23/D. §125 (1) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni
értékű jogának és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban
fennálló vagyoni betétnek a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról
szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott
ingatlanbefektetési társaság (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaság)
általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a vagyonszerző a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott
nyilatkozatban vállalja, hogy az illetékkötelezettség napját magában foglaló
adóév utolsó napján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló
nyilvántartásban történő feltüntetés (a továbbiakban e § vonatkozásában:
társaságkénti nyilvántartásba vétel) feltételeinek megfelel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonszerzések után az ott meghatározott
illetéket fizeti a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési
elővállalkozás (a továbbiakban e § vonatkozásában: elővállalkozás), ha a
fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban
vállalja, hogy az elővállalkozásként történő működése társaságkénti
nyilvántartásba vétellel szűnik meg.
(3)126 Az (1)-(2) bekezdés szerint vállalt
feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Amennyiben a
vagyonszerző által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. §
(1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint
megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a
vagyonszerző terhére pótlólag előírja.
(4) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése után az
(1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti a társaság Szit. tv. szerinti
projekttársasága (a továbbiakban e § vonatkozásában: projekttársaság), ha
legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig csatolja a társaság
nyilatkozatát, melyben az vállalja, hogy az illetékkötelezettség keletkezését
magában foglaló adóév utolsó napján a társaságkénti nyilvántartásba vétel
feltételeinek megfelel. A vállalás meghiúsulása esetén a (3) bekezdés szerinti
pótilletéket az állami adóhatóság a társaság terhére pótlólag előírja.
(5) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése után az
(1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti az elővállalkozás
projekttársasága, ha legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig
csatolja az elővállalkozás nyilatkozatát, melyben az elővállalkozás vállalja,
hogy elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel
szűnik meg és elővállalkozási minőségének fennállása alatt a
projekttársaságában fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy teljesen nem
idegeníti el. A vállalás meghiúsulása esetén, valamint ha a feltétel
teljesítését megelőzően a projekttársaság megszűnik, a (3) bekezdés szerinti
pótilletéket az állami adóhatóság az elővállalkozás terhére írja elő.
24. §127 (1)128 Gépjármű tulajdonjogának
megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági
nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a
jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak
szerint:
Jármű
gyártási évétől számított kora
|
hajtómotorjának
teljesítménye (kW) |
0-3 év
|
4-8 év
|
8 év
felett
|
0-40
|
550 Ft/kW
|
450 Ft/kW
|
300 Ft/kW
|
41-80
|
650 Ft/kW
|
550 Ft/kW
|
450 Ft/kW
|
81-120
|
750 Ft/kW
|
650 Ft/kW
|
550 Ft/kW
|
120 felett
|
850 Ft/kW
|
750 Ft/kW
|
650 Ft/kW
|
Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű
teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett
teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános
szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a
gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű
azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű
teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű
tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett
legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más
esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.
(3)129 Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó
haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az (1),
(2) és (7) bekezdésben meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket
kell fizetni.
(4)130 Amennyiben gépjármű, pótkocsi
tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy
üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát
az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog
jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték
megállapítása során az (1)-(2) és (7) bekezdések alkalmazásával megállapított
illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói
jog megszerzéséért a (3) bekezdés szerint fizetendő illeték összegével.
(5) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira
vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése
esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
(6)131 Nem kell az illetéket megfizetni,
ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel
céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a
gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem
kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.
(7)132 A 120 kW-nál nagyobb teljesítményű
hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának
megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű
120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne.
25. § (1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén
vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik
tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb
értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell
kiszabni.
(2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a
közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az
értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési
illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból
nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt
tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs
helye.
(3) Az élettársak közös tulajdonának megszüntetése esetén a közös
tulajdonban való részesedésük arányára figyelemmel a (2) bekezdést kell
alkalmazni.
a)133 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak
(tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű
jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés
illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít
és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább
10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
d) az állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a
természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
f)137 a vállalkozó által értékesítés
céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem
lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás
céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl.
tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi
értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása.
Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és
a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított
illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás
forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a
kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére
illeti meg a vagyonszerzőt;
g)138 a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében
történő vagyonszerzés;
h)139 a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében
történő vagyonszerzés;
i)140 - a (16) bekezdésben foglaltakra
figyelemmel - a sportcélú ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának
megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől
számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. A
feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az
illetékmentesség a sportcélú ingatlannal egybeépült vagy azzal együtt
nyilvántartott, sportcélú ingatlannak nem minősülő ingatlanrész forgalmi
értékére eső illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható. E pont alkalmazásában
sportcélú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az
ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés, illetve
sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány
vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport
esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sport esemény megtartására használja vagy
ilyen eseményekre hasznosítja.
j) a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan
szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak
az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt
megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog
megszerzését is;
k) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan
vételárából történő ingatlanvásárlás, ide értve az ilyen ingatlanra vonatkozó
más személyt megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog
vásárlását is;
l)141 gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának
olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének
legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott
(gépjármű-forgalmazó), továbbá Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által
nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése;
m)142 a helyi önkormányzat vagy az állam
tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a lakások és
helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 45. §-ának (1)
bekezdése alapján vételi joggal rendelkező, továbbá 49. §-ának (1)-(2)
bekezdése alapján elővásárlási joggal rendelkező személy által történő
megszerzése;
n)143 a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében
létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez
kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása, abban az esetben, ha
az elcserélt földrészletet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga
terhelte;
o)144 az ügyvédi iroda olyan
átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a
létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);
p)145 termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal
rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó
általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt
termőföldet a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegeníti el - ide nem értve
a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő
elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét -, azon vagyoni
értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként
vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja;
q)146 ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja
szerinti vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása, az
alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két
naptári évben nem vette igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket
és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett
illetéktartozással nem rendelkezik,
qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és
pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. § (2)
bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek értékének aránya az
átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév
utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot,
qc) az átruházó társaság legalább két üzletággal
rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben
önálló üzletágként működtek,
qd) az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét
követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes
illetékmértéket;
r)147 - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az
építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sportcélú ingatlan
létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, vagyoni értékű
jogának sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység
feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportiskola,
utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség általi
megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra
történő bemutatásától számított 4 éven belül sportcélú ingatlant hoz létre és
vállalja, hogy az így létrehozott sportcélú ingatlant az üzembe helyezéstől
számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja.
Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik
arról, hogy a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül
más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott
illetékből kizárólag a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után
arányosan járó illetéket függeszti fel;
r)148 - a (16) bekezdésben foglaltakra
figyelemmel - az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján
sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet,
annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését
végző sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az
ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven
belül sporttelepet hoz létre és vállalja, hogy az így létrehozott sporttelepet
az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra
használja vagy hasznosítja. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a
sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni
kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportteleppel beépíteni
kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel. E pont
alkalmazásában sport célú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a
vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés,
illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző
alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy
szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sport esemény megtartására
használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja;
s)149 a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának
2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők által gazdaságátadási
támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont]
megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági
termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár,
istálló stb.) valamint ingó - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is -
tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése;
t)150 ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal
rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti
átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható,
ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző
főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy
saját tulajdonú ingatlan adásvétele;
u)151 a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a
hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott
visszavásárlási jog érvényesítésével történik;
v)152 az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű
társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés;
w)153 a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű
tulajdonjogának, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a
megszerzése;
x)154 az ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást
eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, ha az ingatlan a
lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a
lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra;
y)155 a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és
vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy
azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke
az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;
z)156 egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson
alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonátruházás esetén az egyenes ági
rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is)
vagyonszerzése.
(2a)157 Az (1) bekezdés a) pontjában
említett lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a
továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) lejártát megelőzően kiadott
használatba vételi engedély igazolja, feltéve, ha az utóbb változatlan
tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre
emelkedik. Az igazolás kiadása érdekében a határidő elteltét követő 15 napon
belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes
építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a
vagyonszerző nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem
emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a
használatba vételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős
befejezéséről külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a
jogerős használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen
kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott
használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása
szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően
kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal - ide nem értve a
kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a határidőn belül a
vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a
lakóház felépítését.
(2b)158 Amennyiben a vagyonszerző több
telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a
telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új
telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább
10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket
és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb
megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket
törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház
felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete
eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség
legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt
összegben kell megfizetni.
(2c)159 Ha a maximális beépíthetőség az
illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi
engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre
összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.
(2d)160 A lakóház felépítésére nyitva álló
határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy
magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant
megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a
jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja.
(3) Ha az (1) bekezdés j) pontjában említett csereingatlan a
kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a
kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja,
az illetékmentesség a többletre nem terjed ki.
(4)161 Az (1) bekezdés k) pontjában
említett vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv
nyilatkozatával köteles igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek
megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták.
(5)162 A vagyonszerző az (1) bekezdés
q) pontjában említett feltételekről a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozhat az adóhatóságnál. Amennyiben a vagyonszerző az (1)
bekezdés qb)-qd) pontjai szerinti feltételek tekintetében valótlan
nyilatkozatot tesz, illetőleg vállalását nem teljesíti, az adóhatóság a 19. §
(1) bekezdése alapján megállapított illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére
pótlólag előírja.
(6)163 Az illetékkötelezettség
keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának
(tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig
terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15
000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni
hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal
arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
(7)164 Az (1) bekezdés r) pontjában
említett feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a
vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy
a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más
épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott
illetékből kizárólag a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után
arányosan járó illetéket függeszti fel. Az (1) bekezdés r) pontjában
említett sportcélú ingatlan felépítésének igazolása érdekében az ott
meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami
adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi
hatóságot. Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében
felfüggesztett illetéket abban az esetben törli, ha
a) az építésügyi hatóság igazolta, hogy
a vagyonszerző nevére sportcélú ingatlanra adott ki használatbavételi
engedélyt, és
b) a vagyonszerző az ingatlant 15 évig
nem idegenítette el, vagyoni értékű jogának gyakorlását másnak nem engedte át,
vagyoni értékű jogáról nem mondott le, és
c) a vagyonszerző a létrehozott
sportcélú ingatlant sport célra használta vagy hasznosította. Az (1) bekezdés
r) pontjának alkalmazásában sportcélú használatnak vagy hasznosításnak
minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny,
mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését
végző alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy
szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sportesemény megtartására
használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja.
(8)165 Ha a vagyonszerző a megszerzett
telken, illetve - ha az illetékmentességet nem az egész telek vonatkozásában
kérte - a teleknek az illetékmentességgel érintett részén a sportcélú ingatlan
létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít vagy a megszerzett
telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az
illetéket törli, amely az elkészült létesítményből a sportcélú ingatlannak
minősülő ingatlanrészre, vagy arra a megosztás során létrejött telekre esik,
amelyen sportcélú ingatlan felépült. Az illeték fennmaradó részét késedelmi
pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sportcélú ingatlan
létrehozására nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet
átalakul, a sportcélú ingatlan létrehozására az ingatlant megszerző jogutód
köteles.
(9)166 A (6) és (15) bekezdés
alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is
volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada,
lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni
értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül
kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan
lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését
megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki
a (6) vagy (15) bekezdés szerinti kedvezményt az illetékkötelezettség
keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint
a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az
illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
(10)167 Az (1) bekezdés l) pontja szerinti
gépjármű-forgalmazó, vagy pénzügyi lízinget folytató vállalkozó adóévente
nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az illetékmentesség
feltételének megfelel, azzal, hogy
a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1.
napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó
árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag az (1) bekezdés l) pontja
szerinti feltételeknek megfelel. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem
teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az
állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a
vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés
keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a
valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó
terhére pótlólag előírja,
b) a gépjármű-forgalmazást vagy gépjárművek pénzügyi
lízingbe adását a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról
nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból,
vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából fog származni. Amennyiben a nettó
árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami
adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó
terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a
vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha
az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző
vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték
kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.
(11)168 Abban az esetben, ha a 23/A. §
szerinti kedvezményes illetékmérték alkalmazására egyébként jogosult
vagyonszerző valamely ingatlan szerzésével kapcsolatban az (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott nyilatkozatot tesz, ezen illetékkötelezettségére a
továbbiakban kizárólag e nyilatkozathoz kapcsolódó rendelkezések vonatkoznak.
Ilyen esetben erre a vagyonszerzésre a 23/A. § rendelkezései nem alkalmazhatók.
(12)169 Mentes a visszterhes
vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának
megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény
erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló
orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az
önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia az
állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
(13)170 Az (1) bekezdés f) pontjában
meghatározott mentesség, illetve kedvezmény feltételeinek teljesülését -
amennyiben az az adásvételi szerződésből nem állapítható meg - a
vagyonszerzőnek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek
teljesüléséről szóló nyilatkozatával igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig.
(14)171 Az állami, helyi önkormányzati
tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék vagy műemléki jellegű ingatlan
(ingatlan együttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása,
fejlesztése és az ezt követő állagmegóvása ellenében történő megszerzése esetén
visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni.
(15)172 Az állami adóhatóság a visszterhes
vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezésekor 35. életévét be nem
töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén
a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb
esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben
teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az
esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a
tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás
fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít
fel.
(16)173 Ha az (1) bekezdés i) és
r) pontjaiban meghatározott esetekben a sportcélú ingatlant - a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvény 22/C. § (6) bekezdésének b) pontjában,
valamint 22/C. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - olyan hivatásos
sportszervezet használja, amely nem a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvény 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működik, akkor az
illetékmentesség az adózó választása szerint
b) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a
támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet
(általános csoportmentességi rendelet - HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti
regionális beruházási támogatásnak
E rendelkezés alkalmazásában hivatásos sportszervezetnek minősül a nem
látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége, országos sportági
szövetsége által kiírt versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő (indulási jogot
elnyert) sportszervezet - ideértve a sportiskolát és az utánpótlás-nevelés
fejlesztését végző alapítványt is - abban az esetben, ha az ilyen
sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.
(17)174 Ha az (1) bekezdés i) és
r) pontjaiban meghatározott vagyonszerző, illetve az (1) bekezdés r) pontjában
meghatározott vagyonszerzőnek a sportcélú ingatlan létesítésére e törvény
alapján köteles jogutódja a (16) bekezdésben meghatározott esetben a de minimis
támogatás, illetve a regionális beruházási támogatás feltételeinek nem felel
meg, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illeték, illetve a
megállapított, de meg nem fizetett illeték megfizetésére a 87. § (4)-(5)
bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
(18)175 Az (1) bekezdés p) pontjában
említett feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a
vagyonszerző a termőföldet vagy a birtokösszevonási célú önkéntes földcserével
szerzett termőföldet az - eredetileg vállalt - 5 év letelte előtt elidegeníti -
ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra
történő elidegenítést -, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan
nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell
megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának esetét. Ha a vagyonszerző
által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada
tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon
tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, melyre a feltételek nem
teljesültek.
(19)176 Az (1) bekezdés y) pontja
szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül
több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes
lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy
követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
26/A. §177 (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól
a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul
megrongálódott (a továbbiakban: megsemmisült) lakástulajdon helyett vásárolt
másik lakástulajdon (erre vonatkozó vagyoni értékű jog) megszerzése, ha
a) a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy
használatában álló, természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást
életvitelszerűen lakásaként használta, nincs másik lakástulajdona, másik
lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, illetve másik lakástulajdonon
fennálló haszonélvezeti, használati joga, valamint
b)178 a megsemmisült lakástulajdon
pótlására 10 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakástulajdont
(ilyen értékű lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen
ilyen lakástulajdonon haszonélvezet, használat jogát szerzi meg, és ezt a
vagyonszerzést legkésőbb a másik lakástulajdona megsemmisülését követő év
március 31-ig illetékkiszabásra bejelenti.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tulajdoni hányad
megszerzése esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha annak aránya
nem haladja meg a vagyonszerzőnek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó
tulajdoni hányadát.
(3)179 A vagyonszerző a megsemmisült lakás
tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával, az (1) bekezdés a)
pontjában foglaltakat pedig a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint
illetékes önkormányzat jegyzője által illetékmentesen kiállított hatósági
bizonyítvánnyal köteles igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig.