A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK
7. § Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a
haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.
8. § (1)27 Az öröklési illeték tárgya: az
örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a
meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a
halál esetére szóló ajándékozás.
(2) Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek
juttatott vagyontárgyat mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre
átszállott hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az
örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékéből le kell vonni.
(3) A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át
nem adott örökséget (hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben
az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további
örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az
örökösök örökrészeik arányában kötelesek megfizetni.
(4) Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett
olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra
(öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.
9. § (1) Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén
illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték
fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket
megfizetni.
(2) Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy
hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt
visszautasítja (Ptk. 674. §).
10. § (1)28 Annak a terhére, aki a megnyílt
hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyatéki eljárás során más
örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni
nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy
fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról
szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére
öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási
illetéket kell kiszabni.
(2)29 Ha az ingatlan és a visszterhes
vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékot vagy egy részét az azt
terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után
öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező
terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés
nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.
(3) Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos
egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó
öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály
alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb
értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett
rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a
vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles
fizetni.
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának
ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő
lemondás.
(2)30 Az (1) bekezdésben felsorolt
ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot
állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem
történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000
forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l),
m), p), r), s) és t) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami
adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4)
bekezdése az irányadó.
(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az
ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást
megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni
értékű joggal terhelten ajándékozzák.
(4) Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az
ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell
fizetni.
12. § (1)31 Az öröklési és az ajándékozási
illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy
örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott
ajándék tiszta értéke után 18%.
(2)32 A lakástulajdon és a
lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az
öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.
(4)34 Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának,
vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a
gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (24. §)
kétszerese.
(6)36 Abban az esetben, ha az általános
mértékű öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső vagyontárgyak között
termőföld is van, akkor a termőföld után egyébként fizetendő illeték
megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül
terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az
általános mértékű illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termőföld
értéke képez.
13. § (1)37 Az örökség és az ajándék tiszta
értéke a megszerzett vagyonnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett
forgalmi értéke.
(2) A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből
le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást (Ptk. 677. §), illetőleg az
ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre,
illetőleg megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a
hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó
tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket a 72. § szerint kell
számításba venni. Ilyen esetben az illeték alapját a 15. § (4) bekezdése
szerint kell megállapítani.
(3)38 Azokat a hagyatéki terheket,
amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső
vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell
levonni. Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik,
az örökös által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az
illetékfizetési kötelezettség alá nem eső (belföldön lévő mentes és külföldön
lévő, e törvény hatálya alá nem eső) vagyon arányában kell számításba venni.
(4)39 Az adósság és más teher fennállását
és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a megajándékozott köteles
igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás
nélkül is elfogadhatók.
(5)40 A megajándékozottnak az ajándékot
terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem
értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási
illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az
ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni
kapcsolatot is).
(6)41 Ha a hagyatékban, ajándékban,
gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték, ajándék
tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(7)42 Az önálló orvosi tevékenység
praxisjogának ajándékozása esetén az illeték alapja a praxisjognak - terhekkel
nem csökkentett - értéke.
(8)43 Ha adott ingatlan ajándékozása
ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több szerződéssel
történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló
ingatlanrész tiszta értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve,
hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot meghaladja. A tiszta érték
kiindulópontjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál a korábbi tulajdoni
hányad megszerzése óta elvégzett beruházások értéknövelő hatását figyelmen
kívül kell hagyni. A fentiek szerint megállapított illeték összegéből le kell
vonni azt az összeget, amelyet az ingatlan korábban megszerzett tulajdoni
hányada (hányadai) után akkor kellene megfizetni, ha annak (azoknak)
megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésének időpontjában került
volna sor.
14. § A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös
örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre
jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más
ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a
kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.
15. § (1) Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és
más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a
haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint számított értékével csökkentett
forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított
haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az
ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy
részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát.
(3) A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg
használat öröklése vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya
az öröklési, ajándékozási illetéknek.
(4) A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott
(átszállt) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a
tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat
figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek,
használatnak a 72. § szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a
szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak
haszonélvezője, használója szerzi meg.
a)44 a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti
célra juttatott örökség (hagyomány);
c)46 az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és
nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;
d) az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem
haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes
ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát
és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen
kívül kell hagyni;
g)48 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak
(tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű
jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős
átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a
lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott
maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóházépítési szándékáról az örökös
legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az
állami adóhatóságnál;
h)49 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
megszerzése;
i)50 az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az
örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által
megszerzett örökrész.
(2a)51 Az (1) bekezdés g) pontjában
említett lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a
továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) lejártát megelőzően kiadott
használatba vételi engedély igazolja, feltéve, ha az utóbb változatlan
tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre
emelkedik. Az igazolás kiadása érdekében a határidő elteltét követő 15 napon
belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes
építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a
vagyonszerző nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem emelkedett
jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a
használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős
befejezéséről külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a
jogerős használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen
kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott
használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása
szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően
kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal - ide nem értve a
kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli
az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a határidőn belül a vagyonszerző
a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház
felépítését.
(2b)52 Amennyiben a vagyonszerző több
telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a
telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új
telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább
10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket
és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb
megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket
törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház
felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális
beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal
növelt összegben kell megfizetni.
(2c)53 Ha a maximális beépíthetőség az
illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi
engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre
összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.
(2d)54 A lakóház felépítésére nyitva álló
határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy
magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant
megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a
jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja.
(3)55 Ha az öröklés útján megszerzett
képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek
egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási
intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a
felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték
alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke
eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték
összegét.
(4)56 A kiskorú örökös az öröklési
illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen
fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de
legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel
korábban teljesítik azt.
(5)57 Az (1) bekezdés c) pontja
szerinti mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon
vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (a továbbiakban e bekezdés
alkalmazásában: lakás) után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben
az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri
el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó
összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak
mentesülnek az illeték alól.
(6)58 Termőföld tulajdonjogának, vagyoni
értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha
pedig az örökös a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, akkor
egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a
vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
(7)59 Azt az örököst, aki a hagyatékból
ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a termőföldről szóló törvény szerinti
családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás
fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési
illeték nem terheli.
a)61 a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési,
közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű
kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a
jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;
b)62 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak
(tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű
jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés
illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít,
és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább
10%-át. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az
illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami
adóhatóságnál;
c)63 az olyan ajándék megszerzése, amely után az
ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó,
társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési
kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási
program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként,
dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas
vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is;
e) a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó
földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;
f) az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a
természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
h)66 termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről
szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott
mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként;
k)69 a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes
juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól;
l)70 hitelintézet, befektetési
szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő
szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelésének
elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési
szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó
követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;
m)71 a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási,
víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a
szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós)
és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja
meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;
n)72 a 18. § (2) bekezdése alapján a
visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak
térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi
megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás -
ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő
megszerzése;
o)73 a pénzügyi intézmény által
elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és
családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos
helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról
a pénzügyi intézmény igazolást ad az adósnak;
p)74 az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az
örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék;
q)75 a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának
2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának
igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont]
megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági
termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár,
istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép,
állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes
átengedése;
r)76 a Magyar Állam által a hiteladós lakása
megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek
eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló
törvény rendelkezése alapján elengedett követelés;
s)77 lakóingatlanon alapított zálogjog
fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú,
lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az
a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben
végérvényesen megszűnik;
t)78 a pénzügyi intézmény által elengedett,
lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú
kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi
lízingszerződésből származó követelés feltéve, hogy
ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös
háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kötelezett
nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap
átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének
kétszeresét vagy
tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély
tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási
eljárás keretében árverést folytattak le.
(2a)79 Az (1) bekezdés b) pontjában
említett lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a
továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) lejártát megelőzően kiadott
használatba vételi engedély igazolja, feltéve, ha az utóbb változatlan
tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre
emelkedik. Az igazolás kiadása érdekében a határidő elteltét követő 15 napon
belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes
építésügyi hatóságot. Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a
vagyonszerző nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem
emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a
használatba vételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős
befejezéséről külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a
jogerős használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen
kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi
engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a
vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően kiadott
használatbavételi engedély változatlan tartalommal - ide nem értve a
kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a határidőn belül a
vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a
lakóház felépítését.
(2b)80 Amennyiben a vagyonszerző több
telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését,
majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha
az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete
eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség
legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az
illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett
telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az
illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a
lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális
beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal
növelt összegben kell megfizetni.
(2c)81 Ha a maximális beépíthetőség az
illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély
kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében
kedvezőbbet kell figyelembe venni.
(2d)82 A lakóház felépítésére nyitva álló
határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy
magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant
megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a
jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja.
(3)83 Termőföld tulajdonjogának, vagyoni
értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét
kell megfizetni. Az (1) bekezdés h) pontja szerinti mentesség esetén a
mentességre való jogosultságot az ajándékozottnak kell igazolnia. A támogatás
elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolnia, mely okiratot az ajándékozási
szerződés másolatával az ingatlanügyi hatóság a 92. § (1) bekezdés szerint
továbbítja az állami adóhatóságnak.
17/A. §85 Mentes az ajándékozási illeték alól
az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha a korábbi jogosult
az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva az említett
törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység
gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi
tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia az állami
adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
17/B. §87 (1)88 A kisvállalkozásra vonatkozó
feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló
vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az ajándékozó kisvállalkozásának
megszüntetésére való tekintettel - az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás
megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély
örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói
vagyon forgalmi értékéből a (4)-(5) bekezdésben meghatározott
illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele,
hogy a vagyonszerző - öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre
emelkedésétől, ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított - 30 napon
belül
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi
tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként
átadja,
és a
fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított
legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve
egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi
tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem
csökkenti.
a)89 öröklés esetén a magánszemély
örökös a hagyatéki tárgyaláson az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról
nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni,
és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez
csatolva megküldeni az állami adóhatóságnak;
b) ajándékozás esetén az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység
megszüntetéséről, a magánszemély megajándékozott az (1) bekezdés szerinti
feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az
állami adóhatóságnál.
(4)91 A vállalkozói vagyon tulajdonjogát
megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként
terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal
csökkentett összegben kell megállapítani.
(5) A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát
ajándékozás útján megszerző magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt
egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5
millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
(6)92 Ha a (4)-(5) bekezdés szerinti
kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés a)-b) pontjai
szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá az (1) bekezdés szerinti 3 éves
időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel
együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában
megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve
a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének
arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett
illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
17/C. §94 (1) A magánszemély vagyonszerző a
kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét
öröklése, ajándékozása esetén a 17/B. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott
illetékalap-kedvezményre jogosult, ha
a) a vagyonszerző által önállóan vagy többi vagyonszerzővel együttesen
megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző
esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás
összes vagyoni betétjének 50%-át, és
b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező örökös
vagy megajándékozott a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik,
illetve több örökös vagy több megajándékozott esetén együttesen nyilatkoznak
arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének
utolsó napját követő három évig nem szünteti meg, illetőleg nem szüntetik meg
vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem
csökkentik.
(2) Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés szerinti 3
éves időtartam letelte előtt a kisvállalkozás működtetését a gazdasági
tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok
hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni
betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény
alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag
megfizetni.