1990. évi XCIII. törvény
az illetékekről 1
Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz
való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának
gyarapítása érdekében az illetékek alapvető szabályairól, továbbá az igazgatási és
bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ
RÉSZ
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Illeték- és díjfizetési
kötelezettség
1. § 2 (1) Öröklés, ajándékozás és visszterhes
vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és
bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott
módon, de külön jogszabályban megállapított
igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi
felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.
(2)
Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási
szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül
fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél
kérelmére -közigazgatási szolgáltatásként -
a)
a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban
meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett
szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal,
vagy
b) soron kívüli, sürgősségi vagy
azonnali eljárás keretében folytatja le.
A törvény területi és személyi
hatálya
2. § (1) Az öröklési illetékre vonatkozó
rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell.
Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy
belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban
öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre
vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban
öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre
vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
(2)
3 Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó
rendelkezéseket a belföldi ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű
és pótkocsi, illetve az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság
vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés
másként rendelkezik.
(3)
4 Ingónak vagy ingóhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében - a
belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez
kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal
rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével - e törvényt akkor kell
alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése
belföldön történt.
(4)5 Követelés
elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon
történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a
vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi
illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
(5)6
E törvénynek az eljárási illetékekre vonatkozó
rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell,
kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
Az illetékkötelezettség keletkezése
3. § (1) Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján
keletkezik.
(2) Az ajándékozási illetékkötelezettség
a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
b)
ingó, vagyoni értékű
jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a
szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az
illetékkötelezettséget megalapító esemény [2. § (3) bekezdés] bekövetkezett,
c) ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a
vagyonszerzéskor keletkezik.
(3) A
visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
a) a szerződés megkötése napján,
b) árverési vétel
esetében az árverés napján,
c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő
megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján, cl) az a)-c) pontban nem
említett esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik.
(4)7
Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti
kérelem előterjesztésekor keletkezik.
(5)
A
hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól,
tudomásulvételtől) függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az
illetékkötelezettség a jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás
- napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez
harmadik személy beleegyezése szükséges.
(6) A felfüggesztő vagy bontó
feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén
a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor
keletkezik.
(7) 8 A (3)
bekezdés
a) pontjában foglalt rendelkezés irányadó az ingatlanok, illetve
gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén
tulajdonjog átszállást eredményező
szerződések esetén is.
szerződések esetén is.
Illetékmentesség
4. § (1) 9 Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi
illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére
egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az
illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
(2)10
5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b)— a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c)— a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht, illetve annak
tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d)— az egyesület, a köztestület,
e) az egyház, egyházak szövetsége,
egyházi intézmény,
f)— az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g)
a vízgazdálkodási társulat,
h)— az egészségbiztosítási szerv, a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
i)— a Magyar Nemzeti Bank,
j)— a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar
Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati
Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k)— az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az
Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő
államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti
Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e
fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy
alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő
és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel
összefüggő illetékügyek tekintetében,
l)— a területfejlesztésről és területrendezésről
szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m)— a közhasznú, kiemelkedően közhasznú
nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,
n)— az Európai Közösségek, valamint azok
intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
o)— Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
(2)23
Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban
említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a
vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott
vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési
kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a
központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(3)24
A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági
eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik
az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének
fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami
adóhatóság hivatalból ellenőrzi.
(4) 25 Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat
megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt
kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy
adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik Amennyiben a
nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév
utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt
adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag
megfizesse.
6. § (1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik,
idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb
képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére
nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
(2)26
A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős
miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított
állásfoglalása az irányadó.