II. Fejezet
Az eva alapja és mértéke
Az eva alapja
5. § (1) Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint.38
(2) Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli:
a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll; b)39 (3)40
(4) A számvitelről szóló törvény
hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az
adóévben megszerzett összes bevételt
a) növeli az adóévben (üzleti
évben) megszerzett összes kapott előleg;
b)
csökkenti az eva alapjának megállapításakor az
a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt
kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy
visszafizetett összeg.
(5) 41 Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági
határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany
vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt
vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany
biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege. (6)-(9)42
vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany
biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege. (6)-(9)42
A bevétel
6. § (1) 43 Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany
esetében a (2)-(9) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében
a számvitelről szóló törvény rendelkezései
szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.
szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.
(2)44
Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem
tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben,
vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett
vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni
érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi
utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint
egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására
cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható
kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett
szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az
adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.
(3) 45 A (2)
bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül
bevételnek:
a) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a
kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);
b)
az adózó által
korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató
özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként)
történő visszaszolgáltatásakor (ideértve
különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített
adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása
révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az
értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára
vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított
könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre,
hitelre kapott kamatot);
c)
az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául
szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos
piaci árát az adóalany köteles megfizetni; ha azonban az adóalany csak a szokásos
piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a
fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül.
d)— az egyéni vállalkozó adóalany esetében
magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott
vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása).
(4) A bevételt forintban kell
meghatározni.
(5)47
Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az
utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség
csökkentésére felhasználható. (6)48 Nem pénzben megszerzett
vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára
megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet
független felek
összehasonlítható körülmények között egymás
között érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(7)49
Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt
tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve
megszűnt tartozásának összege.
(8)50
Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki,
akkor az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján - más
esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell
alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet
devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az
adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell
alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásának
napját - más esetben a bevétel megszerzésének a napját - megelőző naptári
negyedévre vonatkozóan tesz közzé.
(9)51
A (2) bekezdés szerinti bevétel csökkenthető a
jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás
összegével.
A bevétel megszerzésének
időpontja
7. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem
tartozó adóalany a bevétel megszerzésének időpontját a (2)-(7) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően, más adóalany a számvitelről szóló törvény
szerint meghatározott időponttal állapítja meg.
szerint meghatározott időponttal állapítja meg.
(2) Pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja
az átvétel, a jóváírás napja. Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló
okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált
értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja.
(3)52 Igénybe vett
szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a
szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény
rendelkezései szerinti teljesítési időponttal
adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy
a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy
sem).
(4) Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében a bevétel megszerzésének
időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására,
átengedésére vagy megszüntetésére jogosult.
(5) Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel
megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve
tartozása megszűnik.
(6) A (2)-(5) bekezdésben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap,
amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel
rendelkezni j ogosult.
(7) 53 A bevétel megszerzésének időpontja - a (2)-(6) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a
bevételt a (2)-(6) bekezdés szerint eddig az
időpontig még nem szerezte meg. Bizonylat módosítása esetén, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat
időpontig még nem szerezte meg. Bizonylat módosítása esetén, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat
kibocsátásának napján kell a
bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.
Az eva alapja megállapításának különös
szabályai
8. § (1) 54 A
számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég
adóalany esetében az eva alapjának
megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet
megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet
a) az adóévet megelőző bármely
üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a
mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;
b) a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény
rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni
követelés alapján számolt el.
(2)55
A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel
működő egyéni cég adóalany esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt
növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a
számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló
a) mérlegében a passzív időbeli
elhatárolások között,
b) egyszerűsített mérlegében a
tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem
térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között mutatott ki.
(3)
Az
egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának
megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan
bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapj
ának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni.
(4)
Az
egyéni vállalkozó adóalany esetében az adóalanyiság
megszűnésének adóévében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt
növeli az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az e törvény szerinti
adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. E rendelkezést az
egyéni vállalkozó nem veszi figyelembe, ha az adóévben e törvény előírásainak
megfelelően bejelentette, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza;
ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó
jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a
tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi.
(5)
56 A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az
eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi
bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az
egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő
korrekciós tételként számolt el.
(6)
57Ha az
adóalany - az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi
jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására
(volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre
az említett adót megállapította.
(7)
58 A számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az
összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott
bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg,
illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.
Az eva mértéke
9. §— (1) 60 Az eva a pozitív adóalap
37 százaléka.
(2) 61 Ha az adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés
alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság
választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt
meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Az egyszerűsített vállalkozói adóról - fejezetek választása oldalra
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Az egyszerűsített vállalkozói adóról - fejezetek választása oldalra