IV. Fejezet Egyes más adókra, számviteli
kötelezettségekre vonatkozó különös szabályok
Általános
forgalmi adó
16. § (1)80 Az általános
forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha
általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó
adómegállapítási időszak utolsó
napjával az általános forgalmi adóról szóló törvény 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna, azzal, hogy81
napjával az általános forgalmi adóról szóló törvény 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna, azzal, hogy81
a)— amennyiben a jogutódlással megszerzett
vagyon egy részét az adózó az áfaalanyként történő megszűnéssel egyidejűleg
kivonja bevételszerző tevékenysége alól, úgy arra az általános forgalmi adóról szóló törvénynek
a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti általános
forgalmi adó kötelezettségét teljesítenie kell;
b)— amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon
egy részét az adózó az e törvény szerinti adóalanyiságának időszaka alatt
bármely időpontban kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ezután az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a vállalkozásból történő
termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti - e törvény szerinti
adókötelezettségén túl - adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adóalany az általános
forgalmi adót az evabevallásában állapítja meg és vallja be, valamint az
evabevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti;
c)— a bejelentés
évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) és a bejelentés
évében tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett
előleget is) tekintetében adófizetési kötelezettsége
keletkezik; az adózó ezen általános forgalmi adóval összefüggő
adókötelezettségeit a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról
adott bevallásában - a megszűnésre mint termékértékesítésre tekintettel - az
általános forgalmi adóról szóló törvény 136. §-a szerint köteles teljesíteni
(azzal, hogy ez esetben a tárgyi eszközre fizetett előleg a tárgyi eszköz
beszerzésével egy tekintet alá esik);
cl) ha a megszűnéshez kapcsolódó
bevallásában meghatározott elszámolandó adó negatív, az adóhatóság az
adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti;
e) az alanyi adómentességben részesülő adózó mentesül az a)-cl) pontban
foglaltak alól.
(2) 85 Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén
túl köteles
a) a termék importja,
b) az általános forgalmi adóról
szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő
beszerzés,
c) az általános forgalmi adóról
szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamint
d) az általános forgalmi adóról
szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállása esetén az általános forgalmi adót megfizetni.
(3)86
Az adóalany a (2) bekezdés c) pontja alapján fizetendő
általános forgalmi adót, feltéve, hogy a szolgáltatást a Közösségen kívül
letelepedett adóalanytól vette igénybe, és a (2) bekezdés d) pontja
alapján fizetendő általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában
megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig
megfizeti.
(4)87 Az
adóalany
a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános
forgalmi adóról szóló törvény 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában
meghatározott személyekkel, szervezetekkel,
a 36-49. §-ainak, 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdése a) pontjának
alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyokkal
esik egy tekintet alá.
(5)88
Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint
a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen
felszámított adóként nem veheti figyelembe.
(6)89
Az adóalanyiság időszakára az általános forgalmi adó alanya a
későbbiekben sem alapíthat előzetesen felszámított adólevonási jogot.
(7)90Az
általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag
adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság
időszakában megszerzett bevételnek minősült.
(8)91
Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt
adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen
felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.
Szakképzési hozzájárulás—
16/A. §— (1) 94 Az adóalany az általa munkaviszony keretében
foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében
személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében
foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett
hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.
(2) A szakképzési hozzájárulás
mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér
kétszeresének 1,5 százaléka.
(3)
Ha
az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési
megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján
közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét
csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér
kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb a (2) bekezdés szerint
meghatározott összeggel.
(4)95
Az adóalany a szakképzési hozzájárulást - a (2)-(3)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - negyedévenként (ideértve a negyedév
első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is)
megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az
adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja.
(5) Az adóalany a
szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított
szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév
utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére
előírt határidőig megfizeti.
Személyi jövedelemadó
17. § (1) 96 Az egyéni
vállalkozó esetében az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző
adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden
olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére
tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti
teljesítési időpont megelőzi az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét.
(2)
97 A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e
törvény szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a személyi jövedelemadóról
szóló törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére
vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos
bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként
tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit e törvény előírásai szerint teljesíti vagy a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást alkalmaz.
(3)
98 Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi
jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint
az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani,
ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni
vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. E rendelkezések az adóalanyt nem
mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő
adókötelezettségek teljesítése alól.
(4) 99 Ha az egyéni vállalkozó adóalany az
adóévben
a) egyidejűleg mezőgazdasági
őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységgel összefüggő
költségeket a bevételek arányában meg kell osztania;
b) egyidejűleg mezőgazdasági
kistermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében -
feltéve, hogy arra jogosult - választhatja az átalányadózást.
(5) 100 Az egyéni vállalkozó adóalany - a (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül -
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-ának (5),
(11), (14), (16) és (22) bekezdését, vagy
13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói
kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett vagy a vállalkozói adóalap után 10 százalékos adómértéket alkalmazott
13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói
kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett vagy a vállalkozói adóalap után 10 százalékos adómértéket alkalmazott
(6) Az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja a személyi jövedelemadóról szóló
törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az egyéni vállalkozó
átalányadózására vonatkozó rendelkezéseit
a) az adóévben, ha az adóévre
vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg;
b) az adóévet követő négy
adóévben, ha adóalanyisága év közben szűnt meg.
(7) A (6) bekezdésben nem említett esetben
az egyéni vállalkozó a változás bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó
átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a
bejelentés időpontjában megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt valamennyi feltételnek
bejelentés időpontjában megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt valamennyi feltételnek
(8)1
01 Az egyéni vállalkozó az e törvény szerinti
adóalanyisága megszűnésének - ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre
való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg - adóévét követő első
adóév első napjára vonatkozóan - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a
nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával - részletes
vagyonleltárt készít minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége
keretében fog használni.
(9)1
02 Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem
anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése - ide
nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg - után a jövedelem
meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton
feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.
(10) 103
A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:
a) az adóalanyként lezárt adóévben
teljesített valamennyi, egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvény
alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b)
az adóalanyiság megszűnésekor a (8) bekezdés
szerinti vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide
nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi
eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév
utolsó napjára a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;
c)
a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként
lezárt adóévre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint időarányosan
jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).
(11)104
Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a
megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama
tekintetében. Az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes
elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden adóévében 20-20
százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(12) 105
Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő
kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a személyi
jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
18. § (1) 106 A közkereseti társaság, a betéti társaság és
a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az üzleti évre vonatkozó
beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig
megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz
e törvény szerinti bejelentést és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az
üzleti évet követő adóévben az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a
számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az (1)
bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a)
mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját
elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott
osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes
összegéből
az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként
megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az
immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv
szerinti értékét;
b)
egyszerűsített mérlegében kimutatott
eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti
eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával
szemben fennálló -kötelezettség együttes összegéből az a rész,
amely meghaladj a az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként
megszerzett immateriális j avak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti
értékét.
(3)
107 A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (az osztalék utáni adót
kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2)
bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre
vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő
részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre -
de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó
társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.
(4)
108 A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját
(örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján -
az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem
utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.
(5)
109 A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és az egyéni cég adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére
tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell
figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének
és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi
jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó
jövedelemnek kell tekinteni.
(6)
110 A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel
működő egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad
ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv
szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját
csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre
- a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az
adózás rendjéről szóló törvénynek egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható
juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót
megállapítja,
megfizeti
és bevallja.
(7) 111 A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó
jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég
adóalany - a (4)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a juttatás jogcímének megfelelően - a
személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló
törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelemre vagy a
vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó
rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első
üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt
tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke
terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a
jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi
jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével)
szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott
kötelezettség is.
(8)112 A (7) bekezdésben említett
forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván E
nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg
szerinti veszteséget az adóalanyiság
időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt
fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el.
Ha az adóalany tagja, volt tagja
(örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve
a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített
mellékszolgáltatásnak a díját) a külön nyilvántartott források megszűnéséig azt kell feltételezni, hogy az
adóalany azt e források terhére juttatta. Az adóalanyiság időszaka előtt
keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a
tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre
történő igénybevételéről az adóalany döntött.
(9) 113 A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég
adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának
mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a személyi
jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a személyi
jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) 114 Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég
adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó
napján vele tagi jogviszonyban álló
magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (11) bekezdés szerint meghatározott
összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.
magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (11) bekezdés szerint meghatározott
összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.
(11)115
A (10) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott
vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:
a)
az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és mérleg
szerinti eredményt, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő
nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai
szerint telj esí tette;
b)— az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti
év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét - levonva belőle a nyitó mérlegben
kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes,
a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy
kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi
eszköz (6) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó
részét -, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint telj esí tette.
Társasági adó
19. § (1) 117 A jogi személy, a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról és
az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó
rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben
adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban
- választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. § (1) bekezdése u) és
v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b)
pontjában, c) pontjának ej), eh) alpontjában, a (16) bekezdés a)-d) pontjában
és - a 2010. június 30-án hatályos - 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha
adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával
nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó
megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti
lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség
keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.
(2)
118 A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és az egyéni cég a bejelentés adóévére vonatkozó
társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő
adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha
azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem
mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
(3)
119 Az adóalany a Tao. 16. §-a (16)
bekezdése e) pontját és 22/A. §-ának (5) bekezdését alkalmazza, ha az e
törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően
igénybe vette a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.
(4)
120 Az adóalanyiság időszaka alatt
megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság
megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más
által kibocsátott
bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg.
(5) 121 A társasági adó szempontjából költségként,
ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:
a)
az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő
kiadást (juttatást);
b)
az immateriális javaknak és
tárgyi eszközöknek az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott
bekerülési értékének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év)
beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét;
c)
az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az
adóalanyként lezárt adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük
időpontjától).
(6) 122
Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból
fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében Az
adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az
adóalanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell
tekinteni.
(7)1
23 Az
adóalanyként
lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében,
amelyet az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
(8)124
(9)1
25 Az e törvény szerinti adóalanyiság megszűnésének
adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás
előtti eredményt
q)— növeli az adóalanyiság időszaka alatt a
számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó
mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített
beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem
beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke;
bjlZZ
növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről
készített beszámoló mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a
jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését
megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része;
c)— csökkenti az
adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem
tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes
felelősséggel működő egyéni cég esetében az az adóévi árbevétel, bevétel,
amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként
számolt el;
d)— csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a
számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az az adóévi
árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként
oly módon számolt el, hogy azzal összefüggésben nem alkalmazta a törvény 5. §
(4) bekezdés b) pontját.
Számviteli kötelezettségek
20.
§ (1) A számvitelről szóló
törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az árbevétel, a bevétel magában
foglalja a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást terhelő általános
forgalmi adó összegét is.
(2) A számvitelről szóló
törvény hatálya alá tartozó adóalany az üzleti év beszámolójának
eredménykimutatásában - a társasági adó helyett - a fizetendő eva összegét
szerepelteti adófizetési
kötelezettségként.
kötelezettségként.
(3)
130 A számvitelről szóló törvény
hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint
mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti -
beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni,
valamint - ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett -
letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság
megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény
alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.
(4)
131 A számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása
esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző
nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti
el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Az egyszerűsített vállalkozói adóról - fejezetek választása oldalra
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Az egyszerűsített vállalkozói adóról - fejezetek választása oldalra