2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról 1
Az Országgyűlés
- figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
- figyelemmel az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire,
- figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebből fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint
- tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, az általános forgalmi adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:2
IV. Fejezet
ADÓ ALAPJA
Adó alapja termék
értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében
65.
§ Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha
e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a
jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől,
akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a
termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül
befolyásolja.
66.
§ (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az
ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék
értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell
figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.
(2)
Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás
szokásos piaci árán kell megállapítani.
67. § (1) Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az
esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek
között történik, feltéve, hogy
a) az ellenérték aránytalanul magas a
termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét,
szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
b) az ellenérték aránytalanul alacsony
a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét,
szolgáltatás igénybevevőj ét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
c)
az ellenérték aránytalanul alacsony a termék,
szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét,
szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a
termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. §
(1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.
(2) Az
(1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ellenértéket
kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása
jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történik.
68.
§— A 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az
ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár
hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.
69. § A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja
az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés
érdekében kiadásként felmerül.
70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás
nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:
a) az adók, vámok, illetékek,
járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések,
kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b)
a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék
értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére,
szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb
közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és
költségek.
(2)
Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az
esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson
alapul.
71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába
nem tartozik bele:
a)
az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és
díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti
esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a
teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék,
igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott
árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú
árengedmény;
c)
az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék
beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől - mint az áthárított költség
igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az
adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
(2) Az (1)
bekezdés b) pontjában említett árengedmény
abban az esetben üzletpolitikai célú, ha
a) az árengedmény nyújtójától
független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek
mellett -ésszerűen elérhető, vagy
b) az árengedmény nyújtójától
független féllel is - azonos feltételek mellett - köthető és számára ésszerűen
elérhető
megállapodásban
előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett
- adó nélkül számított - összesített összege kisebb, mint az árengedmény
igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben
kifejezett - adó nélkül számított - összesített ellenértéke.
(3)
A
termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött
előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az
általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek
szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése,
szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó
alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése],
feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint
vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár - az árengedmény
nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján - más értékesít terméket,
nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet - a nyújtott
árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig -
ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek,
szolgáltatásnyújtásnak minősül.
(4)
Az
(1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további
feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában
elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne
gyakoroljon.
Adó alapja termék Közösségen
belüli beszerzése esetében
72. § Termék Közösségen
belüli beszerzése esetében az adó alapjának megállapítására a 65-67., 70. és
71. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló
termékértékesítésre lennének alkalmazandók.
73. § A 22. és 23. §-ban említett esetekben az adó
alapja a termék, vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár
hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.
Adó
alapja termék importja esetében
74. § (1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a
teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a
Közösség területéről korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket
importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevevője, mint importáló, anélkül,
hogy termékét
az importot megelőzően értékesítené, az adó alapja
a) a munkavégzési szolgáltatás
nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték, illetőleg
b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett
értéknövekedése, ha legkésőbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a)
pont szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a
terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés.
75. § (1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába
beletartoznak a következők, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított
érték egyébként nem tartalmazza:
a) az adók, vámok, illetékek,
járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések,
amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel,
másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e
törvényben szabályozott adót;
b) a járulékos költségek,
amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig
merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a
csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett első rendeltetési helyen kívül a
teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség
területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb
említett rendeltetési helyig merülnek fel.
(3) E § alkalmazásában az első rendeltetési hely az a hely, amely a
fuvarlevélen vagy az importált terméket kísérő egyéb okiraton ilyen értelemben
szerepel. Ilyen értelmű jelzés hiányában vagy ha az egyértelműen nem állapítható meg, első rendeltetési helynek azt a helyet
kell tekinteni, ahol az első le- vagy átrakás történik az importáló közösségi
tagállamban
76. § Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az
ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak;
illetőleg
b) a korábban beszerzett termék
mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény.
Adó alapjának utólagos
csökkenése
77. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék
Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak
visszatérített vagy visszatérítendő ellenértékkel utólag csökken, ha a
teljesítést követően
teljesítést követően
a) az ügylet érvénytelensége jogcímén:
ad) az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet
állítják helyre, vagy
l)
az ügyletet az érvénytelenítő határozat
meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják, vagy
m)
az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével
érvényessé nyilvánítják;
b) az ügylet hibás teljesítése jogcímén:
u)
a jogosult eláll az ügylettől, vagy
v)
a jogosult ár- vagy díj leszállítást kap;
c)— válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb ellenértéket számláztak ki. (2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha
a)— teljesítés hiánya miatt az előleget - részben
vagy egészben - visszafizetik;
b)— a termék 10. § a) pontja szerinti
értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának
átengedése akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból, akár a
tevékenységi körükön kívül eső elháríthatatlan okból meghiúsul, és a felek az
ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az
ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik;
c)— betétdíjas termék visszaváltásakor a
betétdíjat visszatérítik.
(3) Az
adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően
adnak a 71. § (1) bekezdésének aj és b) pontja szerint
árengedményt.
78. § (1) 69 A 77. § alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla
a)— érvénytelenítéséről gondoskodjon
ad) a 77. § (1) bekezdés aa) és ba) alpontjában
említett esetekben, valamint a (2) bekezdésének a) pontjában említett
esetben, feltéve, hogy az előleg teljes összegét visszafizetik; ab) a 77. § (2)
bekezdés b) pontjában említett esetben, ha a felek az ügylet kötése
előtt fennálló helyzetet állítják helyre; b) adattartalmának
módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben
(2)
Abban az esetben, ha
az ügylet
teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla
kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia, a 77. § (1) és (2)
bekezdése szerinti esetekben az adó alapja utólagos csökkentésének nem akadálya
az (1) bekezdés nem teljesülése.
(3)
Abban
az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban
fizetendő adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett
jogosult azt, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított
fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási
időszakban figyelembe venni, amelyben
a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult
személyes rendelkezésére áll;
b) a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti, az előleget visszafizeti, vagy a betétdíjat visszatéríti az a) pont alá nem tartozó esetekben (4)71 A (3) bekezdést kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha
a) az adó alapjának utólagos
csökkenése azért nem eredményez fizetendőadó-csökkenést, mert az ügylet - e
törvény rendelkezései szerint - mentes az adó alól, vagy
b) a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkentése eredményezte.
79. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése
esetében, ha a beszerző a Közösség más tagállamában, ahol a termék a
küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, jövedékiadó visszatérítésben részesült, az adó alapját csökkentheti a visszatérített
jövedéki adó igazolt összegével, feltéve, hogy a termék belföldön is jövedéki
termék
(2) Az 51. § (2) bekezdésben említett esetben a termék Közösségen belüli
beszerzésének adóalapja csökkenthető azzal az igazolt pénzösszeggel, amely az
adó alapjául szolgált a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli
beszerzése az 50. § szerint teljesült.
Adó alapjának forintban
történő megállapítása
80. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék
Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben
kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2)
bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely
bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely
a) termék Közösségen belüli
beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett
esetekben a fizetendő adó megállapításakor,
b) az 58. §-ban említett esetben a
számla kibocsátásakor,
c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes.
(2) Az
alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben
meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely
egységének forintban kifejezett ára, amelyet
a) belföldön pénzváltási
engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként j egyez; vagy
b)
a Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra
történő átszámításra kötelezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett)
így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést
tesz.72
(3)
A
(2) bekezdés b) pontja szerinti választási jog
úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre,
szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely
esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett.
(4) Az a kötelezett, aki (amely) élt
a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a
választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.
(5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs - a (2) bekezdés a) pontja szerint -
jegyzése, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely
egységének euróban kifejezett értékét kell
alapul venni, amelyet az MNB az (1) bekezdésben meghatározott
időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.
81. § Termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben
kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni,
amelyet a vámérték - ideértve a 74. § (2) bekezdésében
említett esetet is - megállapításánál kell alkalmazni.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Az általános forgalmi adóról - fejezetek választása oldalra
említett esetet is - megállapításánál kell alkalmazni.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Az általános forgalmi adóról - fejezetek választása oldalra