IX. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Nyomtatványok, elektronikus űrlapok, adóügyek elektronikus
intézése, felhatalmazás rendeletalkotásra
175. § (1) 913 Az adóhatóság az adókötelezettségek
teljesítéséhez nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresíthet különösen a
bejelentésre, a bevallásra, a költségvetési támogatás előlegének, gyakoribb
igénybevételének igénylésére, az adatszolgáltatásra, a bevallás kiegészítésére szóló felhívásra tett nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adófizetésre, átvezetésre és az adófolyószámla egyeztetésére. A
rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha az iratot az adózó az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva
igénybevételének igénylésére, az adatszolgáltatásra, a bevallás kiegészítésére szóló felhívásra tett nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adófizetésre, átvezetésre és az adófolyószámla egyeztetésére. A
rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha az iratot az adózó az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva
az adóhatósághoz benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az
adóhatósághoz.
(2)9
14 A
helyi iparűzési adóval, illetve az idegenforgalmi adóval kapcsolatos
bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az adópolitikáért felelős
miniszter által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
(3)9 15 E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben
említett, kitöltött és az adózó - illetőleg az e törvényben meghatározott
képviselője, meghatalmazottja - által aláírt nyomtatvány, illetőleg az
elektronikus úton benyújtott irat magánokiratnak minősül.
Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról - műszaki vagy
vegyi úton - készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.), úgyszintén az
eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján
készült okiratnak ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot az
adóhatóság vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette.
(4)9
16 Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben
meghatározza a számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványok
forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának adóigazgatási
azonosításra alkalmasságának feltételeit917.
(5) Az adóhatóság a fizetési
meghagyást, a fizetési felszólítást és az adóívet nyomtatványon is kiadhatja.
(6) A nyomtatványokról, azok formájáról és tartalmáról az adóhatóság tájékoztatót
tesz közzé.
(7)9
18 Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben
állapíthatja meg az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető
nyomtatványok tartalmát.919
(8)9
20 Az állami adóhatóság meghatározza és közzéteszi
a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy
azok az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A bevallási és adatszolgáltatási
nyomtatványokat - ideértve az adóhatóság honlapján közzétett informatikai
alkalmazásokat - a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal kell közzétenni. A térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok
gyártói kiválasztásának és forgalmazásának részletes szabályait a Kormány
rendeletben határozza meg.
1^(9) 921 A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás,
valamint a 31/B. § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés
benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására
kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami
adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási
kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú
kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.
(10) 922
Az adóazonosító számmal rendelkező adózó az állami adóhatósághoz
teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus
úton is eleget tehet, illetőleg adóügyeiben az adóhatóságnál a (13) bekezdés szerinti
beadványait elektronikus úton is előterjesztheti.
(11)923
Az adózó általános, nemleges adóigazolás, a jövedelemigazolás,
illetve az együttes adóigazolás iránti kérelmét az adó- és vámhatósághoz
elektronikus úton is előterjesztheti. Ez esetben az adó- és vámhatóság az
igazolást elektronikus űrlapon állítja ki és küldi meg az adózó részére.
(12) 924 Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg azokat az
értékhatárokat és feltételeket, amelyek alapján
a)925 a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre megállapításra kerül,926
a)925 a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre megállapításra kerül,926
b)927
az adózók kiemelt adózónak minősülnek,928
(13) 930 Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek
elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza
a) a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének
b) a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítésének
c)931
az adóhatósági igazolás, a fizetési könnyítés, adómérséklés, illetőleg a
köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek intézése
rendjének
d) az adófizetés teljesítésének
e) az állami adóhatóság által a
központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adózók számára
biztosított lekérdezések
f) az adóhatóság által
nyilvántartott adatok megtekintésének illetőleg ezen adatok letöltésének
g) a végrehajtás során
teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésének
h)
egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének az elektronikus kézbesítés
szabályainak
i)
végrehajtási eljárás során az elektronikus ügyintézés,
j) az Európai Közösség más tagállamában és az
általános forgalmi adóról szóló törvény szerint elismert harmadik államban
letelepedett adóalanynak belföldön, illetve a belföldön letelepedett
adóalanynak az Európai Közösség más tagállamában érvényesített
visszatéríttetési kérelmével (kiigazítási nyilatkozatával) kapcsolatos eljárás
rendjének ideértve az elektronikus levélben (e-mailen) történő ügyintézés módját és
technikai feltételeit.
(14)
932 Az adóhatóság az internetes
honlapján folyamatosan közzéteszi azt az adatformátumot, amelyben az adóalany
az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre
bocsátj a. Amennyiben az adatformátum megváltozik az adóhatóság köteles a
változást megelőzően legalább 30 nappal az új adatformátumot közzétenni. Az
önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat
hivatalos lapjában is közzéteszi.
(15) 933 A központi elektronikus szolgáltató rendszeren
keresztül
a) az adózó az adószámlája
adataihoz, valamint az e törvény 52. § (15) bekezdése szerinti adatokhoz,
£>,)— a munkáltató (kifizető) az általa
teljesített, 16. § (4) és (4b) bekezdés szerinti bejelentés és a 31. § (2)
bekezdés szerinti bevallás adataihoz, c) a magánszemély adózó a b) pont szerinti
saját magára vonatkozó adatokhoz hozzáférhet.
(16)
935 Adótanácsadói, adószakértői,
illetve okleveles adószakértői tevékenység az adópolitikáért felelős miniszter
engedélyével folytatható. E tevékenységek folytatását az adópolitikáért felelős
miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági,
pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvényben és a
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai
képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek. Az adópolitikáért
felelős miniszter a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet. Az adópolitikáért felelős miniszter az
engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély
kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a
nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek
határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével
összefüggő eljárásért (e §-ban a továbbiakban együtt: eljárás) külön jogszabály
szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői,
illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy
tagja vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban
szerepel.
(17)
936 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg a (16) bekezdés szerinti engedély kibocsátásának és visszavonásának
feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezők kötelező
továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy az eljárás során
méltányossági eljárásnak nincs helye.937
(18)
938 A (16) bekezdés szerinti nyilvántartások - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének
és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon
túl - a természetes személy következő adatait és az alábbi tényeket tartalmazzák:
q)— természetes személyazonosító adatok,
b)-c)9^
cl) lakcím, levelezési cím,
e) telefonszám, elektronikus elérhetőség,
/)— hatósági igazolvány száma, a kiadás időpontja,
g)
a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás
kelte,
h) egyéb szakképesítések
megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a
kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
i) az államilag elismert
idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusa, valamint
fokozata.
(19)
942 A (16) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adótanácsadói, adószakértői,
illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosult személy neve,
levelezési címe, nyilvántartási száma, adótanácsadói,
adószakértői, okleveles adószakértői igazolványának száma, valamint
hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános. A
tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a
nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat az
adópolitikáért felelős miniszter a Pénzügyi Közlönyben évente - a tárgyévet
követő év március 3 1-ig - közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi
nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza.
(20)
943 A (16) bekezdés szerinti hatósági eljárás - ide nem értve a tevékenység határon
átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével
összefüggő eljárást - ügyintézési határideje 60 nap azzal, hogy - a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvénytől eltérően - ha a (16) bekezdés szerinti engedélyező szerv a rá
irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg
a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a
hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
(21)
944 Amennyiben a kérelmező az eljárás - ide nem értve a tevékenység határon átnyúló
jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő
eljárást - iránti kérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (17) bekezdésben
hivatkozott rendelet szerinti mellékletekkel felszerelve terjeszti elő, akkor a
kérelmezőt az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő
30 napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(22)
945 A (16) bekezdés szerinti eljárás iránti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter
által vezetett minisztérium honlapján közzétett külön közleményben megjelölt
címen, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium e
feladatra kijelölt szervezeti egységénél, valamint a kincstár területi
szervezeti egységeinél lehet előterjeszteni.
(23)946
(24)
947 Ha az önkormányzat rendelete így
rendelkezik, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentés, bevallás,
illetve adatszolgáltatás az önkormányzat által közzétett módon, elektronikus
úton is teljesíthető. Az önkormányzati rendelet
előírhatja, hogy az adószámmal rendelkező adózó a bejelentést, a bevallást,
illetve az adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíti.
(25) 948 Felhatalmazást kap az
adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belföldön
letelepedett adóalanynak az Európai Közösség más tagállamában érvényesíthető
hozzáadott értékadó-visszatéríttetési kérelme, kiigazítási nyilatkozata
adattartalmára, formátumára, kitöltésének módjára vonatkozó részletes
szabályokat.949
(26) 950
Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter
arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adó-végrehajtási eljárás során
felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány
megállapításának és megfizetésének részletes szabályait.
(28) 951
Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
szabályozza az adózással összefüggő elektronikus adatok, információk,
nyilvántartások
a) adóhatóság részére történő
rendelkezésre bocsátásnak,
b) másolásának,
c) elektronikus úton történő ellenőrzésének módjára és az adóhatóság rendelkezésére bocsátandó
fájlok adatszerkezetére vonatkozó részletes eljárási és technikai szabályokat.
175/A. §— (1) Az
adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység
gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez
kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri,
hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az
adópolitikáért felelős miniszter részére - annak az adótanácsadói,
adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése
iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa. Az adatigénylés során az adópolitikáért felelős miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi
nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint
gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött
munkakörellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2)
Az
adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői
tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés
keretében az adópolitikáért felelős miniszter ellenőrzi azt is, hogy az
adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet
gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint nem áll-e gazdasági,
pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához
szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
A hatósági ellenőrzés céljából az adópolitikáért felelős miniszter adatot igényelhet
a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra
irányulhat, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői
tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügy-számviteli
vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3)
Ha
az adópolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti
hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az adótanácsadói, adószakértői
vagy okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetett előéletű
vagy gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör
ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll, haladéktalanul intézkedik az adótanácsadói, adószakértői vagy
az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély
visszavonása érdekében.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján
megismert személyes adatokat az adópolitikáért felelős miniszter
a) az adótanácsadói, adószakértői
vagy okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti elj árás jogerős
befejezéséig vagy
b) adótanácsadói, adószakértői
vagy az okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági
ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az
eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
175/B.
§— (1) A szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény
szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy
szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles
adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő
folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az e
szolgáltatók nyilvántartását vezető adópolitikáért felelős miniszternek
bejelenteni. Az adópolitikáért felelős miniszter az adótanácsadói, adószakértői, avagy
okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt
nyilvántartásba veszi.
(2)
A
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás
jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló adótanácsadói,
adószakértői, avagy okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenysége keretében
adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles adószakértői szolgáltatást akkor
folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja,
alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési
kötelezettségét.
(3)
A
határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az
átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára,
rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartást vezető szervezet
esetenként állapítja meg.
Egyes adókra vonatkozó
különös rendelkezések
176. § (1) E törvénynek a helyi adókra vonatkozó
rendelkezéseit a belföldi rendszámú gépjárművek után fizetendő gépjárműadóra a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az adóhatóság az adót az e
törvény 3. számú mellékletének G) pontjában meghatározott
adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg kivetéssel. A közúti
közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi
LXXXIV
törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzés alapjául
szolgáló bejelentési kötelezettség a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében
bevallásnak minősül;
£>,)— az adózó közvetlenül az önkormányzati
adóhatóságnak jelenti be a változást követő 15 napon belül, ha az adófizetési
kötelezettsége szünetel, a tulajdonában álló gépjármű után adómentesség illeti meg;
c) az adót az önkormányzatnál az e
célra szolgáló külön számlára kell megfizetni.
(2) 955 Ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó
földrészlet, illetve építési telek (telekrész) értékesítése miatt válik az
általános forgalmi adó alanyává, az állami adóhatóság
határozattal állapítja meg az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás). Az adózó az értékesítésről az adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az
általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontj át követő 30 napon belül bejelentést tesz. A bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.
határozattal állapítja meg az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás). Az adózó az értékesítésről az adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az
általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontj át követő 30 napon belül bejelentést tesz. A bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.
(3)
A
termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a
földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati
adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat
költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(4)
A
termőföld bérbeadásából származó - a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - jövedelme
adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás).
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre
a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a
magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt
termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros
esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a
fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
(5)
Ha a termőföld
bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető
állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt
haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel
az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti
szerződést.
(6)
A
(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell
adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból
származó j övedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a
termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
(7)
Ha
a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele,
jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem
juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után
az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig
fizeti meg.
(8)
Ha
az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött
haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési
kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a (4) bekezdésben
meghatározott szabályok szerint állapítj a meg, vallj a be, és fizeti meg.
(9) 956 A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld
fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést
követő hó 12. napjáig. A levont adóról a
kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.
kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.
(10)
957 Ha e törvény a személyi
jövedelemadóval összefüggő kötelezettségről rendelkezik, azt a kifizető és a
munkáltató - a (11) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével - a rá vonatkozó
szabályok szerint teljesíti.
(11)
958 Az Áht. szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó
finanszírozása hatálya alá tartozó, valamint a központosított
illetményszámfejtésről szóló külön jogszabályban szabályozott illetményszámfejtési
feladatokat ellátó munkáltatónak és a kifizetőnek az e törvényben a
munkáltatóra, a kifizetőre előírt kötelezettségek közül az elszámolt összeget
terhelő adó, adóelőleg levonását, befizetését, bevallását az Áht.-ben és a
végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(12)
959 A (11) bekezdésben említett munkáltató és a kifizető külön törvény alapján a
kincstárral szembeni elszámolásában a kifizetést terhelő adóról (adóelőlegről)
az elszámolt hónapot (kifizetést) követő hó 20-áig adatot szolgáltat az állami
adóhatóságának.
(13) A jövedéki adóról és a
jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény
kivételével az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében
a hivatkozással
meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában
meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában
a) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,
b) a Központi Statisztikai
Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes,
c) a Központi Statisztikai
Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a
Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt
követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
(14)960
(15)961
(16) 962
Az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi
gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem
foglalkoztatottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége
tekintetében adókötelezettségeit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a
mezőgazdasági őstermelőre irányadó szabályok szerint teljesíti. A családi
gazdálkodó és említett családtagja a családi gazdaság
nyilvántartási számát az adózásával összefüggő valamennyi iratán, valamint a
törvény alapján adókedvezményt, adómentességet biztosító nyilatkozatán köteles
feltüntetni.
176/A. §— (1) A kapcsolt
vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás
megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt Egyezmény (Választottbírósági
egyezmény) alkalmazása
során az e §-ban szabályozott eltérésekkel e törvény rendelkezései szerint
kell eljárni.
(2)
Az illetékes hatóság az
adózó kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelmének beérkezésétől számított
egy hónapon belül értesíti az adózót, valamint az ügyben érintett szerződő
államok illetékes hatóságait a kérelem benyújtásáról. Az illetékes hatóságok
értesítéséhez a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát is
csatolni kell.
(3)
Ha
a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem
elutasításának nincs helye és a kérelem egyoldalúan nem teljesíthető, az
illetékes hatóság kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez az ügyben érintett
szerződő államok illetékes hatóságainak értesítésével.
Az értesítésben utalni kell a Választottbírósági egyezmény 6. cikk (1)
bekezdésében, illetve 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő kezdő
időpontjára, betartására és az értesítéshez mellékelni kell a kölcsönös
egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát. Az illetékes hatóságok értesítésével
egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell a kölcsönös egyeztetési
eljárás megindításáról.
(4)
A
Választottbírósági egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében
hivatkozott, kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni a
kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, székhely, adóazonosító szám); az adóügy tényállásának
lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek
jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős adóztatást
eredményező adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges adatokat
vagy csatolni kell a döntés, illetve az intézkedésről szóló irat másolatát); az
adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a
kérelemmel érintett személyek által kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati,
illetve polgári peres eljárások adatait, valamint a kérelem előterjesztésének
indokát. Ha a kérelem az e bekezdésben
foglaltakat csak részben tartalmazza, az illetékes hatóság a kérelem
beérkezésétől számított két hónapon belül megfelelő határidő tűzésével
hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(5)
A
Választottbírósági egyezmény 7. cikk (1) bekezdése
szerint a kölcsönös egyeztetés iránti kérelem abban az időpontban minősül
benyújtottnak és a kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a kérelem tartalma
a (4) bekezdésben foglaltaknak - további hiánypótlásra felhívás nélkül -
megfelel.
(6)9
64 Az adóhatóság az adós kérelmére, a felettes
szerve rendelkezésére vagy az illetékes hatóság értesítése alapján a határozat
(végzés) végrehajtását felfüggeszti, ha a Választottbírósági egyezmény 6. vagy 7. cikke
szerinti eljárás alapján a határozat (végzés) megváltoztatása vagy
megsemmisítése, illetve ezzel azonos hatású intézkedés várható.
A hallgatói hitel törlesztésére
vonatkozó különös szabályok
177. § (1) Az állami adóhatóság az adóévet követő év
október 31-éig a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét tartalmazó
megkeresésre a Diákhitel Központ Rt-nek adatot szolgáltat a hallgatói hitel
törlesztésére kötelezett magánszemélynek az adóévben keletkezett, a törlesztési kötelezettség alapját képező jövedelméről.
törlesztésére kötelezett magánszemélynek az adóévben keletkezett, a törlesztési kötelezettség alapját képező jövedelméről.
(2)
Amennyiben
a magánszemély hallgatóihitel-törlesztési kötelezettségének
nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Rt. megkeresésére az állami
adóhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Diákhitel Központ Rt. a hallgatói hitel törlesztésére
kötelezett magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy
példányát köteles csatolni.
(3)
Amennyiben
a törlesztésre kötelezett magánszemélynek a megkeresésben
közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott adatai között eltérés van,
az adatokat a Diákhitel Központ Rt. és az állami adóhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés
nem vezet eredményre, a magánszeméllyel a Diákhitel Központ Rt. tisztázza az
adateltérés okát.
Az adóhatóság felszámolás alatt
álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseinek átruházása—
177/A. §— Az állami
adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi
költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az
Egészségbiztosítási Alapot megillető
követeléseit az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra
(a továbbiakban MKK Zrt.) ruházhatja át (engedményezés). Az e rendelkezés
alapján engedményezett követelést az MKK Zrt. tovább engedményezheti. Az
engedményezés részletes feltételeit az állami adóhatóság és az MKK Zrt. által
kötött megállapodás szabályozza. Az engedményezésre a Ptk. 328-330. §-ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető
olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva
a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival
szemben követelés lenne érvényesíthető.
177/B. §—
Értelmező rendelkezések
178. § E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló
jogszabályok alkalmazásában
1.968
adóazonosító szám: az adószám, a csoport azonosító szám, a közösségi adószám, a
magánszemély adóazonosító jele,
2. adóév: az a naptári év,
amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről szóló törvényben
meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek
tekintetében a
számvitelről szóló törvény szerinti üzleti év,
3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani
(bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett,
kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntető bíróság
által jogerősen megállapított adóbevétel-csökkenés, illetőleg a jogosulatlanul
igénybe vett költségvetési támogatás,
4.969 adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a
jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozás összegét - nettó módon számítva - csökkenteni
kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét
adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti,
kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét
adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti,
5.
adóteljesítmény: az adózó bruttó módon számított
(költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt) összes,
elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlaga, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az
előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a
nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni,
6. adóügy: az adóval és a költségvetési támogatással
összefüggő hatósági ügy,
7.970 állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ott-lakásra rendezkedett
be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a
magánszemély ideiglenes jelleggel
huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, illetve ha előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, illetve ha előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
8.971 be
nem jelentett alkalmazott: az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély,
akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető az e törvényben meghatározott
bejelentési
kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudj a bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő j ogviszonya kívül esik a bej elentési kötelezettségen,
kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudj a bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő j ogviszonya kívül esik a bej elentési kötelezettségen,
9 972 egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság,
egyéni cég, szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő,
társasgarázs, építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező
személyi egyesülés,
10.
973 előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, fióktelep,
egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat
társasági, társulati szerződése (alapító okirata,
alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától
létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a cégbejegyzés
iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének
a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvántartásról,
a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV törvény
hatálybalépését követően nyújtották be,
11. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások
magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben
meghatározott fióktelep,
12. hibás bevallás: az a bevallás, amelynél a 34. § szerint
kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát
az adóhatóság tárja fel,
13. igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az
ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának
alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik,
14.
974 irat: jogszabályban meghatározott
bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek,
nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok,
jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások,
tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül,
15.
975 járulék: a nyugdíjjárulék, a biztosított egészségbiztosítási és
munkaerő-piaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási
járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a
korkedvezmény-biztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a
végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási
és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások,
valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező
járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,
16.
976 jövőbeni ügylet: a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem
benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó
feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet,
annak gazdasági céljától függetlenül. Jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés
vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján az adó feltételes vagy a
szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy
azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a
szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem
benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés
vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek
meg vagy jött létre és
a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy
b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés
időtartama alatt a másik fél rendelkezésére,
17. 977 kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy,
amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával -
közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely
az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül
vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c)
az adózó és más személy, ha harmadik személy - a
Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve
mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli
hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással
rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d)
a külföldi
vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei,
továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a
külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye,
továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c)
alpontban meghatározott viszonyban áll;
18. 978 kifizető: az a belföldi
illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki)
adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást
közvetlenül vagy
megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt
kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó
jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni
vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített
adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet,
amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt
kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy
közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. Kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok,
nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek,
megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt
kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó
jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni
vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített
adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet,
amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt
kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy
közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. Kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok,
nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek,
19.
közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685.
§-a b) pontjában közeli hozzátartozóként megjelölt személy,
20.
köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás
alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt
fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a
köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve,
hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették Köztartozás az
is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul
igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai
megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező
szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az
állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére
a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében
is gyakorolja,
21.
lakóhely: minden olyan helyiség, amelyet valaki
lakásként használ, vagy a körülmények arra utalnak, hogy azt lakásának tekinti,
22.
979 munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre
létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve
rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos és
szerződéses állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban
állónak kell tekinteni,
23.
980 munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel,
képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és
egyéb szervezet, egyéni- és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, valamint
a Tbj . 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató a munkaviszony alapján
foglalkoztatottak tekintetében, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi
vállalkozást. Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén
munkáltatónak a munkaviszony létesítésével egyidejűleg, írásban az
adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendő. Ha a kijelölt
munkáltató személyében változás következik be, azt e törvény és más, adóról
szóló jogszabályok alkalmazásában a munkáltató személyében bekövetkezett
jogutódlásnak kell tekinteni,
24. romlandó élelmiszer: az
élelmiszerekről szóló törvény és az állategészségügyről szóló törvény végrehajtási
rendelete szerint meghatározott gyorsan romló, továbbá minőségmegőrzési
határidővel
ellátott termék,
ellátott termék,
25.
981 székhely: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy
alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában,
vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi
szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg,
az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi
személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek
minősül,
26.
982 szokásos tartózkodási hely: a magánszemélynek akkor van
Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben -
a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napot
belföldön tartózkodott,
27.
telephely:
az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó
állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül
attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen
található,
28.
vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági
tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb
szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,
29.
983 vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára az
egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet
végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában
szerepel, továbbá az az egyéb magánszemély, akinek a tevékenységét törvény
vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet,
amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat,
30.
984 csekély összegű (de minimis) támogatás: a Szerződés 87.
és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006.
december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás,
31.
985 minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató
személy, aki (amely) legalább a kérelem előterjesztésének napját megelőző 3
éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az
állami adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene
végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, illetve felszámolási eljárás
alatt, illetőleg az adózó egy naptári éven belül
legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett
elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót kérelmére az erre a célra
létrehozott és közzétett külön nyilvántartásában tünteti
fel.
Amennyiben a nyilvántartásba vételt követően az adózó a
feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a
nyilvántartásból törli,
32. 986 köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság
honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adószámát tartalmazó
nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza,
akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint
akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint
a) a közzétételt megelőző hónap
utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott
nettó adótartozása, valamint köztartozása;
b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és
befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;
d) adószámát nem függesztették
fel;
e) nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás
alatt;
f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó
tartozása;
g) nem minősül adó megfizetésére
kötelezettnek
33.
987 kritikus feltételek: a szokásos piaci ár megállapításával
összefüggésben rögzített, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából
jelentőséggel bíró, a jövőre vonatkozó - pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi,
működési - előfeltevések számítások küszöbértékek jellemzők amelyek nem
teljesülése esetén, annak napjától a határozat nem alkalmazható. A kritikus
feltételeket a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten kell megállapítani,
34.
988 kereskedelmi kapcsolat: a termékbeszerzés és értékesítés
- ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes
termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést
is -, valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel,
35.
989 tényleges üzletvezetés helye: a kettős adózás
elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály és a társasági és
az osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában tényleges üzletvezetési hely,
üzletvezetés helye,
1^36.990
kutatás-fejlesztési tevékenység: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben
meghatározott kutatás-fejlesztés,
1^37.991 civil
szervezet: e törvény vonatkozásában civil szervezetnek minősül a civil
szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló törvényben meghatározott civil
és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet,
ide nem értve e civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egységeit.
Az eljárás költségei
179. § (1) Ha törvény
másként nem rendelkezik az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az
állam, illetve az önkormányzat viseli, kivéve a lefoglalt dolog elszállításának
és megőrzésének és a
végrehajtás költségeit.
végrehajtás költségeit.
(2)
Ha
az eljárás során az adózó rosszhiszeműen gyakorolta a jogait,
és emiatt az eljárásban az állam, illetve az önkormányzat terhére további
költségek merültek fel, azt az adózónak kell megfizetnie. A rosszhiszemű
joggyakorlást az adóhatóságnak kell bizonyítania.
(3) Az adózó költségeit az adózó
viseli.
(4) 992 Az (1) és (2) bekezdésben foglalt költségekről az adóhatóság határozatában
(végzésében) rendelkezik.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az adózás rendjéről - fejezetek választása oldalra
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az adózás rendjéről - fejezetek választása oldalra