III. Fejezet
EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK46
A bejelentés szabályai
16. § (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó
folytathat, a 20-21. §-ban foglalt kivétellel.
(2) Az adóköteles tevékenységet
folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami
adóhatóságnál bejelentkezni.
(3) Az állami adóhatósághoz be
kell jelenteni az adózó:47
a)— nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a
magánszemély adóazonosító jelét, külföldi vállalkozás esetén az illetősége
szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát;
b)— címét, székhelyét, a cég székhelyétől
különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a
cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét
(honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a
tényleges üzletvezetés helyét;
c)— létesítő okiratának (alapító okirat,
társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét, számát, a rá vonatkozó
jogszabály szerinti képviselőjének könyvvizsgálójának nevét (elnevezését),
lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének -
és határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, a képviselő
adóazonosító számát, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét
és lakóhelyét
is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős;
d)— gazdálkodási formáját, tevékenységének
felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett
tevékenységi köröket, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi
köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági
tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének
létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK
rendelet) szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés
kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;
e)— a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös
vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét
(telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a
zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati
joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégnevét
(nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát,
továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő
részvénytársaság esetében azt a tényt, ha a tag (részvényes) szavazati jogának
mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag (részvényes) minősített
többségű befolyással rendelkezik
f) a magánszemély adózó levelezési
címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a
Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében
magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);
g)— iratai, elektronikus alapon rendelkezésre
álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó
székhelyével vagy lakóhelyével;
h)
jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;
i)— az önálló tevékenységet folytató magánszemély
tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti
kiegészítő tevékenység, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti
életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett folytatott tevékenység);
j)
a 22. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot;
k)
átalányadó választását;
l)
választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló
napját;
m)— közhasznú szervezetként történő
nyilvántartásba vételét;
n)— a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint
bejelentkező adózók jegyzett tőkéjének összegét;
o)— külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
esetén a külföldi vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzék számát
(nyilvántartási számát);
(j*p)— magyarországi tényleges üzletvezetési helyét,
ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg;
£j=gj— a civil szervezet esetében a bírósági nyilvántartási számát, a
főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet, önálló jogi
személyiséggel rendelkező szervezeti egysége elnevezését, és
tí-
|
amennyiben
azzal rendelkezik, adószámát,
r)— a civil szervezet önálló jogi személyiséggel
rendelkező szervezeti egységének adószám kérése esetén a civil szervezet
elnevezését, bírósági nyilvántartási számát és amennyiben azzal rendelkezik adószámát.
(4)61 A
munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet
folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj. - 4. § b) pontja szerinti egyéni
vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §
szerinti kötelezettet) - adóazonosító számának nevének elnevezésének
székhelyének telephelyének lakóhelyének továbbá jogelődje nevének és
adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak
elektronikus úton vagy az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított
természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a
biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás
szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. A bejelentést
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan
a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási
jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési
támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre
emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására
utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő
napon,
b)— a jogviszony megszűnését, a szünetelés
kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni,
c)— amennyiben a foglalkoztató személyében
jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a
jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdése a)-c), f)-g) pontjai,
valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan
teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és
adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését,
adószámát, és a jogutód megalakulása napját is. A
bejelentendő adatok körére az e bekezdésben, a bejelentési határidőkre az aj
és b) pontokban foglaltak az irányadók.
(4a) 64Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV
törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a
személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési
szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként
bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül
- a (4) bekezdésben előírt módon
biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem kell a (4) bekezdés szabályai
szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a
munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát
nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.
(4b) 65 Több munkáltató által létesített munkaviszony
(a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 195. §) esetén a
munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az
adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt
munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több
munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek
teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A
kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját
nevében teljesíti. A (4) bekezdés szerinti
bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony
tekintetében a további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban:
további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének
címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való
részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. A bejelentés
határidejére a (4) bekezdés a) és b) pontja megfelelően
alkalmazandó.
(5)
66 Az állami adóhatóság a (4) és
(4b) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által elektronikusan
bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul
megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti
nyilvántartásának A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői
bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus
dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása
részére.
(6)
67 Az állami adóhatóság a (4) és
(4b) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által bejelentett
adatok közül a munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén
az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, munka törvénykönyve szerinti
munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített
munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból
való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a
biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának
kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát,
a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját,
illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát, továbbá a
(11) bekezdésben foglalt adatokat
haladéktalanul, illetve az (5) bekezdés szerinti feldolgozást követően
elektronikus úton közli a munkaügyi hatósággal. Az állami adóhatóság az
országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel
megállapítása céljából, a megállapításra külön törvényben feljogosított hatóság
igénylése alapján 15 napon belül elektronikus úton megküldi a (3) bekezdésben meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének
1893/2006/EK rendelet szerinti besorolását, ezenkívül az ágazati
érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző
második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat. Az állami adóhatóság az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató
által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul -
elektronikus úton - megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási
szervnek valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.
(7)
68 A (4) bekezdésben meghatározott bejelentést az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a
kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá a központosított illetményszámfejtésről szóló
külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek az Áht. és
a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell
teljesíteni.
(8)
69 Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely)
magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó-
vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve,
hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával
egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján
rá a
társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.
(9)70
Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig
tartó időszakában a (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének
papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül - az
adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is
feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását
megelőzően az általa biztosítottként foglalkoztatott (4) bekezdés szerinti
adatait.
(10)
71 Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában
az Efo. tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton,
a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül,
adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám
megszerzésétől számított nyolc napon belül - az adószámot és a korábban
teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve - ismételten
bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az Efo. tv. keretében
általa foglalkoztatott természetes személy Efo. tv. 11. § (3) bekezdése
szerinti adatait.
(11)
72 Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján
biztosítottnak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 223. §-a szerint
megkötött munkaszerződéssel létesített munkaviszony keretében
személyesen közreműködő tagja esetében - a (4) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - a munkáltató iskolaszövetkezet az állami adóhatóság felé köteles a
munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni
a) a munkáltató (iskolaszövetkezet)
adószámát,
b) a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és
társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványa számát,
c)
a nappali tagozatos tanuló, hallgató
iskolaszövetkezeti tag több munkáltató által létesített munkaviszonyára
tekintettel a további foglalkoztató iskolaszövetkezet adószámát, elnevezését,
valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele
kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.
A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a
jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti
tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(12) 73
Az iskolaszövetkezet munkáltató bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített
foglalkoztatás bejelentésével azonos módon
a) elektronikus úton központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun)
keresztül vagy
b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti.
17.
§ (1) Az adózó,
a)74 ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról
szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz
intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri
az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz
történő bejelentkezési kötelezettségét;
b) ha üzletszerű gazdasági
tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően
folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött
nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó
teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
c)75 ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem
tartozik az a) és b) pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését
megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az
adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység
megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység
kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni.
dp
|
(2) 76 A cégbíróság, az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, valamint a civil szervezet,
illetve a civil szervezet jogi személy szervezeti egysége esetében a bíróság az
erre
a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal
azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, a
civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel
rendelkező szervezeti egysége nyilvántartásba vétele során, illetve a civil
szervezet, vagy a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egysége adószám megállapítására
irányuló kérelmének előterjesztésekor, valamint a vállalkozói igazolvány
kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. §
(3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó
főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám
megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó
neve (elnevezése), címe (székhelye),
cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint a civil
szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egysége esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve
a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján
közli a cégbírósággal, a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi
személyiséggel rendelkező szervezeti
egysége esetében a bírósággal, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel
kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az
ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám
megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának
megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, a civil szervezet, illetve civil
szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a
bíróságot, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró hatóságot.
(2a) 77 A 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint
bejelentkező adózó vonatkozásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság
adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata, ha a bírósági
felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az
adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági
eljárás jogerősen nem zárult le. A (2) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az
állami adóhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata
akkor sem, ha a 24/C. § (4) bekezdés szerint előterjesztett kimentési kérelmet
elutasító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló
határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat
felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.
(3) 78 Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg,
az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától
számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében
felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:
felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:
a)— iratai, elektronikus alapon rendelkezésre
álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó
székhelyével vagy lakóhelyével;
b)8J>
c) jogelődjének adóazonosító
számát;
d)— a közös vállalat tulajdonosának
(tulajdonosainak) adóazonosító számát, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat
adóazonosító jellel nem rendelkező tulaj donosa esetén az adóazonosító j el közlése
végett e törvényben meghatározott adatokat; e) a magánszemély adózó
levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével;
D-gf-1
h)— a cégbírósághoz be nem jelentett, az e
törvény 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.
|^(3a) 84 A civil
szervezet a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében
felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a (3) bekezdés
a) és c) pontja szerinti adatait.
(4) Ha
az adóköteles
(bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék
szükséges, ennek megszerzését - az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt
adózók kivételével - a jogerős
engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.
engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.
[J=
(5) 85 A 175. § (9) bekezdés szerint bevallási
kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni köteles adózó az adószám
megszerzését követően 8 napon belül köteles a fővárosi és megyei kormányhivatal
járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)
ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő 8 napon
belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Amennyiben az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy
a 8 napos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani. Ha az
adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján
elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét,
az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül
köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító
számát.
(6)
A
munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell
az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben
az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15
napon belül kell megtenni.
(7)
Ha a magánszemély adózó
az állami adóhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem
rendelkezik akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 20. § (1)
bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.
(8)86
Az állami adóhatóság az ügyfélkapu létesítésére nem
kötelezett adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben
tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.
(9) A készpénzfizetés napjától
számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek a szolgáltatás
igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek
kivételével - be
kell jelentenie
kell jelentenie
a)
a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben
teljesített készpénzszolgáltatást, b)— egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített
készpénzszolgáltatást.
(10) 88 A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami
adóhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló
tevékenység végzésére kirendelt, a
tevékenység megkezdése, illetve - ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi - a beutazása előtti napon külföldi illetőségű magánszemélyt,
tevékenység megkezdése, illetve - ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi - a beutazása előtti napon külföldi illetőségű magánszemélyt,
a)
akinek - a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények
alapján - az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a rá
vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság
értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik továbbá
b)
akinek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények
változása következtében az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény,
illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény
értelmében személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.
Az a) pont esetében a
tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül, a b) pont esetében
pedig a személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezését követő 30 napon belül
kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.
(11) 89 A (10) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:
a)— a külföldi illetőségű magánszemély
természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,
b)— a munkavégzés megkezdésének időpontját,
c)— a munkavégzésre megbízást adó külföldi
szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve
lakóhelyét.
(12) 93 A (10) bekezdésben meghatározott személy az állami adóhatósághoz bejelenti a
székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi
illetőségű magánszemély munkavégzése befejezésének időpontját
és - ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll - az ország
területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése,
illetve az ország területe elhagyása előtt 30 nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés
befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú
megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a
munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami
adóhatósághoz teljesíteni.
(13)94
(14) 95 Az egyéni vállalkozó adózó
tevékenységi köreinek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE
Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletnek megfelelő bejelentését a mindenkor hatályos Önálló
vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kódokon teljesíti. A
magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó
tevékenységi köreit szintén az ÖVTJ kód szerint jelenti be az állami
adóhatósághoz.
[j* (15)96 Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren
keresztül értesíti a civil szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő
bíróságot az adószám megállapításáról a civil szervezet adatainak
közlésével egyidejűleg.
(16)
97 Az adózó évente augusztus 31-éig bejelenti, hogy a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak
minősül, illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az ingatlannal
rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtás időpontját megelőző naptári év
vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés
elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről,
illetve a tag illetőségéről.
(17) 98 A kölcsönvevő az állami
adóhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás
a)
megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a
foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel
érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában természetes
személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbeadó nevét és
adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját,
b)
befejezése napját követő napon a
munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító
jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás
befejezésének napját.
17/A. §55 (1) 100 Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a
költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve
külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó
egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) esetében a
16. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túl az állami adóhatósághoz be
kell jelenteni a törzskönyvi jogi személy
a)
alapítójának, illetve az alapítói j ogok
gyakorlójának (fenntartójának) nevét, címét, székhelyét, székhely hiányában a
központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az
alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak
adóazonosító számát is,
b) irányító vagy felügyeleti szervének
nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, adóazonosító
számát is,
c) átalakítása, illetve átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak
tényét, időpontját,
d) jogutódjának (jogutódainak)
nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, akkor
adóazonosító számát,
e) adókötelezettséget
eredményező tevékenysége megkezdésének illetőleg befejezésének időpontját,
f) elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó,
bruttó), valamint az illetményszámfejtés módját, helyét (a törzskönyvi jogi
személy központosított illetményszámfejtést alkalmaz-e).
(2)1 01 Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a - kincstár által vezetett - törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel
(2)1 01 Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a - kincstár által vezetett - törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel
teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A
kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami
adóhatósággal a törzskönyvi jogi személy azon - az (1) bekezdésben,
illetőleg a 16. § (3) bekezdésében felsorolt - adatait, amelyek a törzskönyvi
nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve a
16. § (3) bekezdésének j) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is.
(3)
102 Az állami adóhatósághoz
teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a
törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi jogi személy is,
amely a törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles
tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi jogi személy állami
adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét -jogszabálysértő módon -
adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a
bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.
(4)
103 Az állami adóhatóság az
adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi jogi személy neve,
székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetőleg a 22. § (1) bekezdés
szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a
tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a
törzskönyvi jogi személy adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével
értesíti a kincstárat az adószám megállapításának
akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról
szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat.
(5)
104 A törzskönyvi j ogi személy a
törzskönyvi nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának, illetve a (3)
bekezdés alkalmazása esetén az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés
napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az
állami adóhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének (vezetőjének)
adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő (vezető) esetén az adóazonosító jel
megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi jogi személynél
könyvvizsgáló működik akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a
törzskönyvi jogi személynek az állami adóhatósághoz írásban bejelentenie a
könyvvizsgáló nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony
keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén -
megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a
nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős.
(6) 105
A törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó,
adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról - a 22. § (2)
bekezdésében foglaltak kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló
számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. A
törzskönyvi jogi személy ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő
bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési
kötelezettségének.
(7)1 06 A törzskönyvi jogi személynek az
adókötelezettségét érintő olyan változást - a 22. § (2) bekezdésében foglaltak
kivételével -, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a
változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon
közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie. A 22. § (2) bekezdése
szerinti bejelentést az ott meghatározott határidőben kell közvetlenül az
állami adóhatósághoz teljesíteni.
(8) 107
Ha a törzskönyvi jogi személy adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi
jogi személy adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a
megváltozott adószámról a törzskönyvi jogi személlyel egyidejűleg értesíti a
kincstárat.
18. § (1) Az adózási
ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet
bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat
megfelelően alkalmazni
kell.
kell.
(2) 108 A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen
kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül
benyújtja az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás
illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén
működő más fióktelepeit és azok adószámát is.
illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén
működő más fióktelepeit és azok adószámát is.
19. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az
önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával
jelenti be adókötelezettségét.
(2)1 09 Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra
(2)1 09 Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál.
Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles
tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A
bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell
teljesíteni.
(3) Az adózó az önkormányzati
adóhatósághoz bejelenti a 16. § (3) bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont
kivételével.
(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e
minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be
kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem
terheli.
20. § (1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez
általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító
számmal
a) jövedelemadó-köteles
bevételének megszerzése,
b) költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének
közlése végett az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban
bejelenti a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar
állampolgárságú magánszemély
állampolgárságát is. Az állami adóhatóság jogosult a bejelentett természetes
személyazonosító adatokat, lakcímet a magánszemély személyazonosító igazolványának,
lakcímet igazoló hatósági igazolványának
adataival egybevetni. A bejelentés alapján az adóhatóság a magánszemély
adóazonosító jelét megállapítja és arról 15 napon belül hatósági igazolványt (a
továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.110
(2)1
11 Az állami adóhatóság az adózó által bejelentett
természetes személyazonosító adatokat, lakcímet egyezteti a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervvel.
(3)112 Az
állami
adóhatóság az adóazonosító jelről első ízben 60 napra érvényes ideiglenes
adóigazolványt állít ki, ha a magánszemély által az (1) bekezdés szerint
bejelentett és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását
kezelő központi szervtől igényelt adatok között eltérés van
d-
|
(4) 113 Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben
meghatározott esetben - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a
magánszemélyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a magánszemély által igazolt és
az állami adóhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi
adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése
érdekében haladéktalanul megkeresi a
magánszemély lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt. Az állami adóhatóság
az ideiglenes adóigazolvány érvényességét 60 nappal meghosszabbítja, ha az
adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.
(5) Az
ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási
módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a hatósági igazolványra és az
adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.
adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.
(6) 114 A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési
kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami
adóhatóságnak A bejelentés alapján az adóhatóság az
adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az állami adóhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére az (1)
bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával adóazonosító jelet állapít meg.
adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az állami adóhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére az (1)
bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával adóazonosító jelet állapít meg.
(7)115
A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési
kötelezettség megszűnését a magánszemélynek a (6) bekezdéstől eltérően nem kell
bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami
adóhatósághoz a 16. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek.
Az adóhatóság a magánszemélyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési
kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti. A biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz
beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami
adóhatóság a megszűnt
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést
követő 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az
Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(8) 116 Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra
jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen
jogosultként nem szereplő, a Tbj. 44/B. §-a vagy
44/C. §-a alapján adóhatóságnak átadott személyek adatait az adóhatóság összeveti
44/C. §-a alapján adóhatóságnak átadott személyek adatait az adóhatóság összeveti
a) az e törvény 31. §-ának (2)
bekezdésében előírt bevallások magánszemélyenkénti adataival,
b) a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot
fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, illetőleg
c) az e törvény 16. §-ának (4)
bekezdése alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított
személyekről vezetett nyilvántartás adataival.
Ha az adóhatóság azt
állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási szerv által a Tbj. 44/B. § vagy 44/C.
§-a alapján átadott magánszemély adatai az a)-c) pontok szerinti egyik
nyilvántartásban sem szerepelnek,
felszólítja a magányszemélyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának
igazolására. Amennyiben a magánszemély a felszólítás kézhezvételétől számított
nyolc napon belül az adóhatóság előtt hitelt
érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az
adóhatóság a magánszemélynek a Tbj. 16. §-a alapján legutóbb fennállt
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első
naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét
határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.
(9) 117 Ha a (8) bekezdés szerinti felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője
hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra
jogosultság fennáll, vagy a magánszemély
elhalálozott, illetőleg külföldön tartózkodik és a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a magánszemély lakóhelye szerint
illetékes egészségbiztosítási szervnek.
elhalálozott, illetőleg külföldön tartózkodik és a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a magánszemély lakóhelye szerint
illetékes egészségbiztosítási szervnek.
(10) 118 Az állami adóhatóság a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a
tárgyhónapban járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta, a
tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a (8)
bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(11)119A
Tbj. 44/B. § vagy 44/C. §-a alapján teljesített
adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az
adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím
alapján az nem lehetséges, az adóhatóság "nem beazonosítható"
jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.
20/A. §— (1)121 A külön törvényben
meghatározott feltételekkel rendelkező magánszemélyek foglalkoztatása esetére a
foglalkoztatót megillető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges,
jogosultságot igazoló kártyát az állami adóhatóság a magánszemély kérelmére a
20. §-ban meghatározott eljárás alapján állítja ki.
(2) Az adóigazolványt kiegészítő
kártya a következő adatokat tartalmazza:
a)— a kártya tulajdonosának természetes
személyazonosító adatai;
b) a kártyatulajdonos
adóazonosító jele;
c) a kiállítás kelte;
d) az érvényesség időtartama,
da)— amely alap- és középfokú végzettséggel
rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal START-kártyája
esetén két év, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyája esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő
huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a
harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak,
db)— amely START PLUSZ és START EXTRA kártya esetén két
év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi
nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, ha az ennél rövidebb, de)—
amely START BÓNUSZ kártya esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás
keltétől az igénylő öregségi nyugdíjj ogosultságának eléréséig terj edő
időszak, ha az rövidebb, mint egy év, dd)— amely Rehabilitációs kártya esetén a kártya
érvényességének kezdő időpontjától a kártya visszavonásáig terjedő időszak.
(3) 127 Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártya kiállításáig a kártya
helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a (2) bekezdés
szerinti adatokat. Ahol jogszabály Rehabilitációs kártyát
említ, azon a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell.
említ, azon a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell.
20/B. §— Az általános forgalmi adóról szóló törvény
szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes
termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő
importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha
belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat.
21.
§ (1) Az
illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényét, továbbá a megszerzett vagyon
forgalmi értékét az illetéktörvényben foglaltak szerint kell bejelenteni.
(2) 129
Az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó
okiratnak az ingatlanügyi hatóságnak történő benyújtásakor - az erre a célra az
állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bejelenti
q) vagyonszerzés esetén a vagyont szerző
személy,
b)
visszterhes ingatlanátruházás esetén - az ingatlannak kizárólag
közérdekű célra történő megvásárlása, illetve a kizárólag magánszemélyek által
kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő
ingatlanátruházás kivételével - az ingatlant értékesítő személy,
c)
az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében
való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése),
megszüntetése esetén a bevételt szerző személy adóazonosító számát, ennek
hiányában magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatait és
lakcímét, más adózó esetén a nevét, székhelyét. Ha a bejelentés az adóazonosító
számot, illetőleg ennek hiányában az
azonosító adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, az
ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt határidő megjelölésével felhívja a hiányok
pótlására. El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat. A e bekezdés
q) pontjában meghatározott személy e bejelentéssel egyidejűleg az állami
adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményre,
-mentességre vonatkozó adatokról.
(3)130
Az általános
forgalmi adókötelezettség bejelentése—
22.
§ (1) Az általános forgalmi
adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg
nyilatkozik arról, hogy
aj— kizárólag közérdekű vagy
egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez,
b)— egyéb speciális jellegére tekintettel
adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja,
c) alanyi adómentességet választ,
d)— az adómegállapítás melyik különleges módját
alkalmazza,
e)— az Európai Közösség más tagállamában
illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni,
/)— az általános forgalmi adóról szóló törvény
szerint kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli
termékértékesítés miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, és az
adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével
teljesíti,
g)— az általános forgalmi adóról szóló törvény
96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőként jár el,
h)— tevékenységére az adómegállapításnak az
általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott általános szabályait
alkalmazza,
i)— pénzforgalmi
elszámolást választ.
(2)1 40 Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat
megváltoztatását - az e)-g) pontok kivételével - a változtatást megelőző
adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre,
illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév
közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az
adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha
kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adómentes
termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi
kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő igénybevételével létesít.
(3) Ha az adózó az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést törvényben előírt
feltételek hiánya miatt nem tehette volna meg, bejelentését az előző adóévről
vagy annak utolsó hónapjáról, negyedévéről adott bevallásával egyidejűleg, az adóév első napjára
visszamenően módosíthatja.
(4)1 41 A közösségi adószámmal nem rendelkező általános
forgalmiadó-alany - a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet
folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany és a kizárólag
mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany kivételével
- közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál
előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró
adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni.
(5)1
42 Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító
tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a
kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany,
valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya bejelenti az állami
adóhatóságnak, ha az adóévben általa az Európai
Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített
ellenértéke a 10 000 eurót meghaladja. Az adózó bejelentését azon
termékbeszerzését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt. A kizárólag adólevonásra nem
jogosító tevékenységet folytató, az alanyi adómentességet választó, a kizárólag
mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású közösségi adószámmal
nem rendelkező általános forgalmiadó-adóalany, közösségi adószáma megállapítása
érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség
más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt,
illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe.
(6)1
43 Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító
tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges
jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, ha a
tárgyévet megelőző évben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített
ellenértéke nem haladja meg a 10 000 eurót és a Közösségen belül beszerzett
termékek utáni általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét a tárgyévben
választása alapján belföldön kívánja teljesíteni, választását a tárgyévet
megelőző adóév utolsó napjáig jelenti be az állami adóhatóságnak. Amennyiben a
tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli beszerzése, e választását a
tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli beszerzését megelőzően jelenti be.
(7)1
44 Az állami adóhatóság az (5) és (6) bekezdés
szerinti bejelentés alapján az adózó részére közösségi adószámot állapít meg.
Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi
személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany,
az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági
tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, ha a jövedéki adóról és a jövedéki
termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó
termék közösségen belülről történő beszerzése miatt belföldön keletkezik
általános forgalmiadó-fizetési
kötelezettsége, beszerzését megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az
állami adóhatóságtól.
(8)1
45 Ha a kizárólag adólevonásra nem
jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó
adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges
jogállású adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. §-ának (7)
bekezdése alkalmazása során közösségi adószámát megadta a termék
értékesítőjének, e tényt az e rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli beszerzés
teljesítésének napját követő hónap 20. napjáig jelenti be az állami
adóhatósághoz.
(9)1
46 Ha az egyszerűsített vállalkozói adó
alanya az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak
terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe,
az értékesítést,
a szolgáltatásnyújtást vagy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően köteles
közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól.
(10) 147
Az alanyi adómentességet választó általános forgalmiadó-alany, ha az Európai
Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany vagy adóalanynak nem
minősülő személy, szervezet részére új közlekedési eszközt értékesít, az értékesítést
megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól.
(11)148
Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró
adóalanynak terméket értékesítő, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet
folytató általános forgalmiadó-alany értékesítését megelőzően
köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól, ha az értékesítés
belföldi teljesítése esetén adóköteles lenne.
(12)
149 Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró általános
forgalmiadó-alany, ha általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az
általános forgalmi adóról szóló törvény 30. § (4) bekezdése szerint választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt
belföldön teljesíti, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles
bejelentkezni az állami adóhatósághoz. Amennyiben választás alapján teljesíti
belföldön általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét, választását a
tárgyévre a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie. Az értékhatár
túllépése esetén bejelentését azon termékértékesítését megelőzően
teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt.
(13)
150 A belföldi illetőségű általános forgalmiadó-alany, ha az általános
forgalmi adóról szóló törvény 29-30. §-ai alapján általános
forgalmiadó-fizetési kötelezettségét választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt másik tagállamban
teljesíti, azt a választását, illetőleg az értékhatár túllépését követő 15
napon belül köteles bej elenteni az állami adóhatóságnak
(14)
151 Az (5)-(6) bekezdésekben euróban meghatározott értékhatárok
forintra történő átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény
rendelkezései az irányadók. A beszerzések összesített ellenértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az új
közlekedési eszköz, illetőleg a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék
adó nélkül számított ellenértékét.
(15)
152 Az a belföldi jogi személy és egyéb szervezet, amely az általános forgalmi
adónak nem alanya, de a beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított általános
forgalmi adót visszaigényelheti, a visszaigénylés érdekében ezt a jogosultságát
bejelentheti és adó-visszaigénylését az általános forgalmi adó alanyokkal
azonos módon kérheti.
(16)
153 Mentesül a magánszemély adózó - kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. §
(1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt - az
adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag
az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási
(haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően
nem él az adókötelessé tétel jogával.
22/A. §— (1) Az állami adóhatóság a csoportos általános
forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a
csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot állapít meg. Ha a csoport
tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik,
az állami adóhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli. Az állami
adóhatóság a csoport részére az e bekezdés szerinti kérelem, illetve ezt
követően a csoportképviselő kérelme alapján a 22. §-ban foglalt feltételek
szerint állapít meg közösségi adószámot
(2)
A csoportképviselő a
csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása
során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport
általános forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A
csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb
jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot,
közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.
(3)
Ha
e törvény eltérően nem rendelkezik, az általános forgalmi
adóval kapcsolatos adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító
számra, közösségi adószámra az adószámra, illetve az adószám alapján
kiadott közösségi adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
22/B. §— Az állami adóhatóság az együttműködő
közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései
szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös, kifejezett és
egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező határozatában
adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a 22. § (1) bekezdés a) pont
szerinti nyilatkozatát az adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében
teszi meg. Az adóalanyiság engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett
bármely adat változását, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az
együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja)
bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) a
változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentést tesz, ha az
együttműködő társaság által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik,
illetve ha a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött
megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges.
A vámazonosító számmal
összefüggő bejelentési kötelezettség—
22/C. §157 (1) Magánszemély adózó az
állami adó- és vámhatósághoz - a 20. § (1) bekezdésében foglalt adatokon túl -
bejelenti
a) nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e vámazonosító számmal (a
továbbiakban: VPID szám) vagy közösségi vámazonosító számmal (a továbbiakban:
EORI-szám)
b) nem magyar állampolgárságú magánszemély úti okmányának típusát, számát, a kiállítás
és a lejárat idejét, a kiállító hatóság illetőségét, elektronikus
elérhetőségét.
(2) Nem magánszemély adózó az állami
adó- és vámhatósághoz bejelenti
a) nevét (elnevezését),
rövidített nevét,
b) székhelyének központjának
vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, levelezési címét, elektronikus
elérhetőségét,
c) a Közösség területén
letelepedett adózó esetén pénzforgalmi számla számait, más tagállam(ok)ban
kiadott adóazonosító számait,
d) nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e VPID számmal vagy
EORI-számmal.
(3) Az állami adó- és vámhatóság
kérheti a bejelentendő adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.
(4)
A
VPID szám igénylése esetén vagy vámazonosítóval
kapcsolatos ügyben az adózó nyilatkozik adatainak a közösségi nyilvántartási
rendszerbe (központi EORI-rendszer) történő feltöltéséről, vagy eltávolításáról.
(5)
Az
állami adó- és vámhatóság a vámazonosító szám igénylése
esetén a bejelentés alapján VPID számot állapít meg. A VPID szám kiadása iránti
kérelem az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg
is előterjeszthető az állami adó- és vámhatóságnál.
A változás
bejelentése—
d-
|
23. § (1) 159 Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan
változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok lakcím és a 22.
§ (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, az
egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a civil
szervezet esetében a bíróság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem
köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől
számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és
vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.
d-
|
(2) 160 Az adókötelezettséget érintő
változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és a 22/C. §-ban felsorolt adatok
változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása
kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre
nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése
esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített
végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég
működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény
adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég, a civil szervezet létesítő okiratában nem
szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését,
illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését
követő 15 napon belül tesz bejelentést.
(3)
Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel
adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül
kell megtennie az adóhatósághoz.
(4)1
61 Az adózó az adókötelezettséget érintő változás
szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz
a) a tényleges üzletvezetés helye
áthelyezésének időpontj át és az érintett másik államot, ha a tényleges
üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi
át,
b)
a kapcsolt vállalkozásnak
minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és
adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint
a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.
d-
|
ú>
|
(5)
162 Ha
a 17. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában
említett adózó, és a civil szervezet adataiban bekövetkezett változás az adózó
adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott
adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot, az egyéni vállalkozók
nyilvántartását vezető szervet valamint a civil szervezet esetében a bíróságot.
(6)
163 A
17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett
adózó a cégbírósághoz, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró hatósághoz, a civil szervezet a bírósághoz teljesített bejelentéssel
tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési
kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében,
amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását
vezető szerv, a civil szervezet esetében a bíróság külön jogszabály alapján az
állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett
adózó, valamint a civil szervezet a főtevékenység változását a változást követő
15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be az 1893/2006/EK rendelet
szerint.
(7) 164
Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma a számlát vezető pénzforgalmi
szolgáltató érdekkörében felmerült ok illetőleg intézkedés miatt megváltozik az
eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató
köteles bejelenteni - az adózó adóazonosító számának feltüntetésével - a
változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.
23/A. §— Az egyéni vállalkozó adózó az egyéni
vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése
szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró
hatóság útján is bejelentheti az állami adóhatósághoz.
Az adózó bejelentés szerinti
nyilvántartásba vétele
24.
§166 (1) Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.
(2)1
67 Az állami adóhatóság az adózónak a bejelentkezés
alapján a bejelentkezés napjával, illetve a 17. § (1) bekezdésének ej pontja,
valamint a 17/A. § hatálya alá tartozó adózó késedelmes bejelentkezése esetén az
adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot állapít meg. Az
adószámot a cégjegyzékbe és a törzskönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni. Az
állami adóhatóság az adóazonosító számról - megkeresésre - az önkormányzati
adóhatóságot tájékoztatja.
(3)1 68 Az állami adóhatóság az adószámmal nem
rendelkező magánszemélyt az adóazonosító jelén - a magyar állampolgársággal nem
rendelkező magánszemély esetén az állampolgárságát is feltüntetve -tartja nyilván
Amennyiben a magánszemély adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön
eseti jelleggel szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége
körébe eső jövedelmet, a magánszemély
adóazonosító jelének megállapítását a kifizető is kérheti az állami
adóhatóságtól a nem magyar állampolgárságú magánszemély általa ismert, a magyar
állampolgárságú magánszemély esetében természetes
személyazonosító adatainak, lakcímének és amennyiben a magánszemély rendelkezik
értesítési címmel, annak közlésével. A magánszemély adóazonosító jeléről az
adóhatóság a kifizetőt is tájékoztatja.
(4)
Az önkormányzati adóhatóság az adózót a (2)-(3) bekezdésben
foglaltak szerint tartja nyilván. Amennyiben az adózó adóazonosító jellel nem
rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 20. § (1) bekezdésében felsorolt
adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság
megkeresésére az állami adóhatóság a 20. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező
magánszemély adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati
adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a magánszemélyt
erről tájékoztatja.
(5)1 69 Az adózónak az adóazonosító számát az adózással
összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A magánszemély az adóazonosító
jelét közli a munkáltatóval, a kifizetővel, az állami foglalkoztatási szervvel, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási igazgatási
szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek
adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy azzal összefüggésben a törvény
adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A magánszemély az adóazonosító jelét
közli az ingatlanügyi hatósággal, a biztosítóintézettel, az adókedvezmény
(adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást
kiállító szervvel, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás
kiállítójával is, ha ezzel összefüggésben azt adatszolgáltatási kötelezettség
terheli. Az adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a magánszemély
bemutatja adóigazolványát. Ha a magánszemély az adóazonosító jelét nem közli, a
munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a
költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója az
igazolás kiadását - az adóazonosító jel közléséig - megtagadja. A személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti kamat kifizetését, jóváírását a kifizető
a magánszemélynek adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.
(6) A
vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá - ha jogszabály az állami
adóhatóság hatáskörébe utalja - az eljárási illeték kiszabására, beszedésére
vagy visszatérítésére irányuló eljárás lefolytatása
érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adóhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult
érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adóhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult
a)— magánszemély adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes
személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar állampolgárságú magánszemély
állampolgárságát, továbbá, ha a magánszemély - a lakóhelyén kívül - rendelkezik értesítési címmel
is, az értesítési címet;
b)
nem magánszemély nevét (elnevezését) székhelyét, adószámát.
A közölt adatok alapján az állami adóhatóság az adóazonosító számmal nem
rendelkező személyek részére adóazonosító jelet állapít meg. A külföldi
illetőségű személy részére az állami adóhatóság - ha egyébként
nyilvántartásában a külföldi személy nem szerepel - az illeték megfizetéséig
technikai azonosító számot állapít meg. A technikai azonosító számot az állami
adóhatóság az érintettel nem közli. Az eljárás befejezését követően az
adómegállapításához való jog elévülését követően a külföldi illetőségű személy
adatait, technikai azonosító számával együtt nyilvántartásából törli.
(7) Az adózó költségvetési
támogatást csak akkor igényelhet, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve
- ha e törvény, illetve törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály
eltérően nem
rendelkezik - adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal
rendelkezett.
rendelkezik - adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal
rendelkezett.
(8)1
71 Az állami adóhatóság a közösségi kereskedelemben
érintett adózónak a bejelentés, kérelem alapján - a bejelentés, kérelem
előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával
-közösségi adószámot állapít meg, a közösségi adószám megállapítására vonatkozó
bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet
terjeszteni. Az adózó a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel
összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adóhatóság kérelemre - a
bejelentés napjával - az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha
bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi
kapcsolatát megszüntette.
(9)1
72 Az állami adóhatóság az adószám megállapítását
megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak,
vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának
törvényi akadálya áll fenn.
(10) 173
Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett
adózók közül azt,
a)
akinek (amelynek)
a cégbírósági
bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság,
illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság
végzésének kézhezvételét követő 30 napon
belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül
kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
b) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte,
illetőleg akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,
c) aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység
folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,
d) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,
e) amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek.
(11) A (10) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben a nyilvántartásból való
törlésről az állami adóhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.
(12) A (10) bekezdés a) pontjának második fordulata esetében nem kell alkalmazni az
adókötelezettség megszűnésére előírt szabályokat.
(13) Az állami adóhatóság
hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a magánszemélynek,
a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy
b) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához
adóhatósági nyilvántartása szükséges.
(14)
Ha
a nem magánszemély adózónak adókötelezettsége
kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, az állami adóhatóság az
adózó kérelmére, a kérelem előterjesztésének, illetve késedelmes bejelentkezés esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával -
az önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartás céljából - adószámot
állapít meg. Az adózót bevallási kötelezettség az állami adóhatóságnál csak
abban az esetben terheli, ha adóköteles tevékenységet folytat. Ha az adózónak a
későbbiekben az állami adóhatósághoz teljesítendő adókötelezettsége keletkezik,
ennek bejelentésekor a korábban megállapított adószámot használja fel.
(15)
174 Az állami adóhatóság
hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem magánszemély adózó
részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az adóhatóság törvényben
meghatározott feladatai ellátásához, illetve végrehajtásához
adóhatósági nyilvántartása szükséges. A technikai azonosító szám kizárólag az
adózó adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál. Az állami
adóhatóság a technikai azonosító számot az adózóval nem közli, a technikai
azonosító szám megállapításáról, törléséről az adózót nem tájékoztatja. Ha az
állami adóhatóság az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül adószámot állapít meg az
adózó részére, a technikai azonosító számot az adószám megállapításával
egyidejűleg, az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával törli. Ha adószám
megállapítására az előző rendelkezés szerint nem kerül sor, az állami
adóhatóság az elévülést követően a technikai azonosító számot az adózó egyéb
adataival együtt haladéktalanul törli a nyilvántartásából.
(16)
175 Ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni
vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély ezen minőségére tekintettel
VPID számmal is rendelkezett és az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága
megszűnését követően, tevékenységének a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező magánszemélyként történő folytatása során, az
egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint újabb bejelentést
tesz, akkor az állami adóhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg
részére, melyről értesíti az adózót. Az adóhatóság a bejelentés
időpontjától ezen másik adószámon tartja nyilván az adózót.
24/A. §— (1) 177 Az állami adóhatóság az
adószám alkalmazását felfüggeszti, ha
a)
az adózónak postai úton, hivatalos iratként
kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a
címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény
hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
b) az adózó székhelyén végzett
helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó
a székhelyén nem található,
c)
az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő
bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének a törvényi
határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság
felszólítása ellenére nem tesz eleget.
(2)1
78 Az adóhatóság az adószám alkalmazásának
felfüggesztéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a
közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy
összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8
napon belül kell felterjeszteni, kivéve ha az adóhatóság a megtámadott
határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy
kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt és az ügy
iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a jogerőre emelkedés
megállapítását követő napon megkeresi a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók
nyilvántartását vezető szervet a felfüggesztés tényének és kezdőidőpontjának
cégjegyzékbe, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése,
érdekében, továbbá a felfüggesztésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető
egyéb szervet. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)-b) pontja
alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg
törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég
megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.
(3)
179 Az adózó az adószám
alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését
követően a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha a
felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja
alapján került sor, az adóhatóság a székhely valódiságát a kérelemben
előadottakkal kapcsolatban az adózó székhelyén is vizsgálhatja azzal, hogy a
vizsgálat nem minősül ellenőrzésnek. Ha az adóhatóság a kérelem
alapján megállapítja, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt, a
felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, más esetben a kérelmet
elutasítja. Ha a felfüggesztés megszüntetése iránti ismételt kérelemben az
adózó új tényre, körülményre nem hivatkozik, a kérelmet az adóhatóság érdemi
vizsgálat nélkül utasítja el. A felfüggesztést az adóhatóság határozattal
hivatalból is megszüntetheti, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a
felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt. A felfüggesztés megszüntetését
elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezésre a (2) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a
cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, illetve az adózó
nyilvántartását vezető egyéb szervet a felfüggesztés megszüntetése esetén kell
megkeresni, illetve értesíteni.
(4)
180 Ha a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül
a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó adószámának felfüggesztését
az adóhatóság nem szüntette meg és az adószám törlésére e törvény egyéb
rendelkezései alapján nem került sor, az adóhatóság az adószámot határozattal
törli, és erről a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető
szervet, illetve az adózó nyilvántartását
vezető egyéb szervet a határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját
követő napon értesíti. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni
fellebbezésre a (2) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a
fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet
előterjeszteni.
(5)
Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az
adóhatóság az adószám felfüggesztésével, a felfüggesztés megszüntetésével, az
adószám törlésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám
alkalmazását is felfüggeszti, a felfüggesztést megszünteti, illetve a közösségi
adószámot törli. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan
nem fellebbezhető. Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat
meghozatalától a felfüggesztés időtartama alatt közösségi adószám
megállapításának nincs helye.
(6)1
81 Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának
felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés
megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi
adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra - ha
törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem
rendelkezik - az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési
támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet,
illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztést elrendelő
határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó
adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési
támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését
elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.
(7)1
82 Az állami adóhatóság
az adószám felfüggesztését az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelő
határozatot, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelt
felfüggesztést követően az adószám törlését a (4) bekezdés szerint elrendelő
határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 - törlést
elrendelő határozat esetén 8 - napra az állami adóhatóság internetes honlapján
közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a
honlapon való közzététel napját, a határozatot hozó adóhatóság megnevezését, az
ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint
azt a figyelemfelhívást, hogy az
adóhatóság az adószám (közösségi adószám) felfüggesztéséről, illetve a (4)
bekezdés szerinti törléséről az (1) bekezdés a) pontja alapján
határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó
adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett
jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény honlapon
történő közzétételét követő tizenötödik - törlést elrendelő határozat
esetén nyolcadik - napon kell közöltnek tekinteni.
(8)1
83 Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve az adózó
nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló
megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó
megszűnését (az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság
megszűnését), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság a (4) bekezdés
alapján az adózó megszűnését (egyéni vállalkozó
törlését az egyéni vállalkozók nyilvántartásából) megelőzően jogerős
határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet
kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja
megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem
alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával
állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása
előtt megkezdte vagy folytatta.
(9) 184 Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, illetve az
adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező
határozatról és a határozat jogerőre
emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.
emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.
(10) 185 Ha az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó
csoport tagjának adószámát felfüggeszti, illetve törli, ezzel egyidejűleg -
külön határozatban - rendelkezik a csoport részére
megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséről, illetve törléséről. A csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztése megszüntetésének akkor van helye, ha annak
feltételei valamennyi csoporttagra teljesülnek. Egyebekben az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséhez, törléséhez, a felfüggesztés megszüntetéséhez fűződő
jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséről, illetve törléséről. A csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztése megszüntetésének akkor van helye, ha annak
feltételei valamennyi csoporttagra teljesülnek. Egyebekben az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséhez, törléséhez, a felfüggesztés megszüntetéséhez fűződő
jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(11)186
(12) 187
Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állami
adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési
(adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra
függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény
rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség
elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős
befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami
adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az
(1) bekezdés c) pontja és e
bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség
tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
24/B.
§— (1) Az állami adóhatóság
az adószámot törli, ha
a) az adózó által a rá irányadó
szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
b) az adózó a rá irányadó
szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem
jelentette be,
c) az adózó ellenőrzése alapján
hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett
szervezeti képviselő nem valós személy.
(2)
Az állami adóhatóság
az adószám törléséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a
közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy
összes iratával a felettes szervhez a
fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni kivéve,
ha az állami adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően
módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti.
A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt. Az állami adóhatóság a
jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi a cégbíróságot vagy az
egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető
szervet a törlés tényének és időpontjának cégjegyzékbe vagy az egyéni vállalkozók
nyilvántartásába való bejegyzése érdekében vagy a törlésről értesíti az adózó
nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha a törlés elrendelésére az (1) bekezdés
alapján került sor, az állami adóhatóság a cégbíróság megkeresésével
egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást vagy az ismeretlen székhelyű cég
megszüntetése iránti elj árást kezdeményez.
(3) Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az állami adóhatóság az
adószám törlésével egyidejűleg, ugyanazon határozatban a közösségi adószámot is
törli. A határozat közösségi adószámot
érintő rendelkezése önállóan nem
fellebbezhető.
(4)
Az
állami adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott
esetekben az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az
adózóval. A hirdetményt 15 napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé
kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó állami adóhatóság
megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és
adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást,
hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről határozatot hozott, amelyet az
adózó vagy képviselője a határozatot hozó állami adóhatóságnál átvehet, továbbá
utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés
szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon
kell közöltnek tekinteni.
(5)
Az állami adóhatóság
az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a
határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az
egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását
vezető egyéb szervet.
(6)
Ha
az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást
választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg - külön
határozatban - rendelkezik a csoport részére megállapított csoport azonosító
szám, közösségi adószám törléséről. Az eljárásra és a csoport azonosító szám,
közösségi adószám törléséhez fűződő jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra
(közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7)
A
17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó részére
az adószám e § szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb
esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja
megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem
alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása
napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem
benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.
Adóregisztrációs
eljárás—
24/C. §— (1) Az állami adóhatóság a 17. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti adózók adószámának megállapítását megelőzően
a 16. § (3) bekezdése szerint bejelentett adatok és az állami adóhatóság nyilvántartásában
szereplő adatok egybevetésével, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
bejelentést követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának
(2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya.
(2) Az állami adóhatóság az
adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője,
képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen
működő részvénytársaság
esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag)
esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag)
a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más
adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely
ad) az adószám megállapítása iránti
kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott,
túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió
forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező
adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik
feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi
jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180.
napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy
a£>,)— az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának
napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott,
túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel
rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód
nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői,
vagy tagi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző
180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy
ac) adószámát az állami
adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját
megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését, követően,
vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2), illetve a 24/F. § (6)
bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte
feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi
jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján,
vagy azt követően bármelyik nap fennállt,
b) az adószám megállapítása iránti
kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott,
túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió
forintot, a
legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.
legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.
(2a) 192 A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja
és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az
adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul feltéve,
hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának
megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által
kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás
jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a
bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen
lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő
naptól tekinthető fennállónak.
(3)
A
(2) bekezdés ac) pontja alkalmazásában nem
tekinthető jogerősnek az adószám törlését kimondó határozata, ha a bírósági
felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az
adózó
által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás
jogerősen nem zárult le.
(4)
Amennyiben az állami adóhatóság
az adószám megállapítását a (2) bekezdés szerint megtagadta, az a vezető
tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó
adószámát megtagadta, az adószám
megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított 8
napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő,
elmulasztása esetén igazolási kérelem
előterjesztésének nincs helye.
(5) Az állami adóhatóság az
adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja,
és az adószámot megállapítja, ha az adószám megállapítását a (2) aa), ab), vagy
b) pontja
alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban
bizonyítj a, hogy
alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban
bizonyítj a, hogy
a) az adószám megállapításának
megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta
kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy
szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetőleg megrendelő részben
vagy egészben nem egyenlítette ki, és
b)— a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló
- illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában
fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri
vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő
időpontjában elérte vagy meghaladta, és
c) az adótartozást felhalmozó adózó
a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
tőle elvárható.
(6) Az állami adóhatóság az
adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja,
és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a (2)
bekezdés ac) pontja
alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta,
alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta,
a) az adószám megtagadására okot
adó adószám törléssel érintett adózóban (e bekezdés alkalmazásában törölt
adózó) tagi jogviszonnyal nem rendelkezett, és
b)
a (4) bekezdés szerinti
kérelmére indult eljárásban okirattal bizonyítja, hogy vezető
tisztségviselőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében
úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(7)
Az
állami adóhatóság jogosult a (4) bekezdés szerinti
kérelemben foglaltak valódiságát - így különösen a tartozást felhalmozó adózó
által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását -
a (2) bekezdés aa) alpontja, valamint b) pontja szerinti
adótartozással rendelkező adózónál, illetőleg az (5) bekezdés a) pontja
szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetőleg e tekintetben a korábbi
ellenőrzések eredményeit felhasználni.
(8) A (4) bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele
a (7) bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama.
(9) 194 Az állami adóhatóság az adószámot a 17. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti bejelentéstől számított 1 munkanapon belül állapítja meg, ha a
cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott
vizsgálat eredményeképpen a (2) bekezdésben meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető ezen határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a 17. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti bejelentéstől számított 8 munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, illetve tagját arra, hogy nyilatkozzon a (2) bekezdésben meghatározott
akadály fennállásáról. Az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül.
vizsgálat eredményeképpen a (2) bekezdésben meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető ezen határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a 17. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti bejelentéstől számított 8 munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, illetve tagját arra, hogy nyilatkozzon a (2) bekezdésben meghatározott
akadály fennállásáról. Az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül.
(10)
Ha
az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja,
úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai
(részvényesei) egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adóhatóság a mulasztási bírságot - magánszemély esetén a magánszemély
adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával - valamennyi tagra
(részvényesre) kiszabhatja.
(11)
Az
állami adóhatóság az (1)-(9) bekezdés alkalmazása során
az adózót a részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet
az adószám megállapítása iránti kérelem jogerős elutasítása esetében törölni
kell. Ha a (9) bekezdés szerint az állami adóhatóság elektronikus úton arról
értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására nem került
sor az 1 munkanapos határidőn belül, ezen
értesítéssel együtt közli a cégbírósággal, és a cégbíróság útján az adózóval a
technikai azonosító számot. Az adószám megállapításáig az adózó
adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével
teljesíti.
(12)
Amennyiben
az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami
adóhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a (2)
bekezdésben meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami
adóhatóság a 24/D. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el az
adózóval szemben
(13) 195 Ha az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja olyan gazdasági társaság, vagy
olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, illetve
tagja, amelyben a Magyar Állam, vagy az
államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül, vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett
személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adóhatóság Art. 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az
adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz. A kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az
adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.
államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül, vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett
személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adóhatóság Art. 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az
adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz. A kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az
adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.
24/D. §— (1) Az állami adóhatóság a 17. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselőjének,
képviseletre jogosult tagjának, vagy a korlátolt felelősségű társaság,
zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot
meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással
rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában tag) személyében
történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül
megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésben
meghatározott valamely akadály.
(2)
Az
állami adóhatóság az akadály megállapítása esetén
felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított 15 napon
belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 24/B. § szerint jár el,
azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot - a hirdetményi úton
történő közlés mellőzésével - közvetlenül az adózóval közli.
(3)
Az
a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire
tekintettel az állami adóhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint
felszólította, a felszólítás adózó által történt kézhezvételétől számított 8
napos jogvesztő határidőn belül a 24/C. § (4) bekezdése szerinti kimentési
kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 24/C. § (5)-(8)
bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
amennyiben
az állami adóhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy az
adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.
24/E. §— (1) Az állami adóhatóság kérelemre 30 napon
belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás
kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 24/C. § (2) bekezdésben felsorolt
akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy képviseletre
jogosult tagként, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő
részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal,
vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagként, vagy részvényesként (e
szakasz alkalmazásában: tag) történő részvétele esetén a más adózó adószáma
megállapításának megtagadásához, vagy a más
adózóval szemben a 24/D. § rendelkezéseinek alkalmazásához vezet. Az állami
adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem nem
tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.
(2)
Az
adózó, vagy az adózónak nem minősülő magánszemély abban az
esetben, ha az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítását
a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, a
24/C. § (4) bekezdése szerinti kérelmet terjeszthet elő.
(3)
A (2) bekezdés szerinti
kérelem elbírálására a 24/C. § (5)-(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket
kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben az állami adóhatóság az
adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az
akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.
(4)1 98 Az
(1) és
a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az
állami adóhatóság az (1) és a (3) bekezdésben foglalt igazolás kiállítását
határozattal tagadja meg, ha a kiállítás
feltételei nem állnak fenn. Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban
az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó
vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben a kérelem
benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban
(5)
Az állami adóhatóság
az adózó adószámának megállapítását a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott
okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az adózóval szemben nem járhat el a
24/D. § (2) bekezdése szerint, ha
megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja
rendelkezik az (1) bekezdés szerint kiállított 15 napnál nem régebbi
igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás
kiállítását követően állt be.
(6)
Az
állami adóhatóság a 24/C. § (2) bekezdésben
meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának
megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adóhatóság az adózó azon vezető
tisztségviselője, tagja részére, akire tekintettel fennállna a 24/C. § (2)
bekezdésben foglalt valamely akadály, 15 napnál nem régebbi igazolást állított ki az
(1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az
igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással
rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben
Fokozott adóhatósági
felügyelet—
24/F. §— (1) Az állami
adóhatóság az adószám megállapítását, illetőleg a 24/D. § szerinti eljárást
követően haladéktalanul kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az
adózó részére kérdőívet küldhet, amelyen -
az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és
pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából - az alábbiakra hívja
fel az adózót:
a) a tevékenység részletes
bemutatása,
b) a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegével kapcsolatos információk közlése,
c) a tevékenység folytatásához
rendelkezésre álló eszközök bemutatása,
d) a tevékenység végzéséhez szükséges
helyiség adataira, valamint a helyiség használatának jogcímére vonatkozó
információk közlése,
e) a végezni kívánt
tevékenységhez rendelkezésre álló pénzügyi, finanszírozási források részletes
bemutatása.
(2)
Az állami adóhatóság
az adózót határozattal - legfeljebb egy éves időtartamra - fokozott adóhatósági
felügyelet alá vonhatja, ha a kockázatelemzési eljárás során megállapítja, hogy
a gazdasági tevékenység megvalósulása az
adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi
gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló
adatokra tekintettel kockázatos, vagy
a gazdasági tevékenység megvalósulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi
feltételek nem állnak az adózó rendelkezésére, vagy ha a rendelkezésre álló
személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek valószínűsíthetően nem
elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához.
(3)
A
(2) bekezdésben meghatározott kockázat megállapítható
akkor is, ha az adózó adószámának megállapítására az adózó 24/C. § (4)
bekezdése szerinti kérelme alapján került sor, illetve az adózó adószámának a
törlésére a 24/D. § (3) bekezdése alapján azért nem került sor, mert az állami
adóhatóság az adózó kimentési kérelmének helyt adott, továbbá, ha az adózó
vezető tisztségviselője, vagy tagja részére az állami adóhatóság a 24/E. § (2)
bekezdés szerinti kérelem alapján állított ki igazolást.
(4)
Az
állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárás során és a
fokozott adóhatósági felügyelet alatt is ellenőrzés keretében vizsgálhatja az
adózó által bejelentett, illetve az (1) bekezdés szerinti kérdőíven szereplő adatok valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes
adókötelezettségek teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés keretében az állami
adóhatóság az adószám felfüggesztésére, vagy törlésére okot adó mulasztást
állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában vagy a 24/B. §-ában foglalt
jogkövetkezményeket alkalmazza.
(5) Az állami adóhatóság a
fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléséről szóló határozatban
a)
az adózót a rá egyébként irányadó általános
forgalmi adóbevallási gyakoriságnál gyakoribb - éves helyett negyedéves vagy
havi, negyedéves helyetti havi - bevallás benyújtására kötelezheti azzal, hogy az áttérésre az e
törvény 1. számú mellékletének I./B./3. ad)-aj) alpontjait kell
megfelelően alkalmazni, és a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát követően
az adózó adóbevallási kötelezettségét a rá vonatkozó általános szabályok
szerint teljesíti, illetve
b)
az adózót a 8. számú melléklet szerinti összesítő
nyilatkozat rá egyébként irányadó benyújtási gyakoriságnál gyakoribb
benyújtásra kötelezheti, azzal, hogy a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát
követően
az adózó a nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségét a rá vonatkozó
általános szabályok szerint teljesíti, illetve
c)
az adózót a fokozott
adóhatósági felügyelet időtartamára kötelezheti adóbevallásának, illetőleg az
adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel,
vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére,
cl) kötelezheti, hogy az általános forgalmi adó
bevallásával egyidejűleg nyújtsa be papír alapon az állami adóhatósághoz a
bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát.
(6)
Az állami adóhatóság a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy
az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés
mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha
a) az adózó az e § szerinti
kérdőívre határidőn belül nem válaszol, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tesz
eleget és mulasztását nem menti ki, vagy
b)
az állami adóhatóság a fokozott felügyelet
időtartama alatt az adózó terhére a 172. § (2) bekezdése szerint mulasztási
bírságot vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások
meghamisításával,
megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján megállapított adóbírságot szab
ki, vagy
c)
a fokozott felügyelet időtartama alatt felszólítás
ellenére nem teljesíti bevallási-, vagy - ha összesítő nyilatkozat benyújtására
kötelezett - összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét és a mulasztását nem menti ki.
cl) az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget az
(5) bekezdés alapján előírt kötelezettségének és mulasztását nem menti ki.
A vámazonosító számmal
összefüggő bejelentés szerinti nyilvántartásba vételül
24/G. §^ (1) Az állami
adó- és vámhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót. Az
állami adó- és vámhatóság az adózót - a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló
2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására
vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet
(a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 4k-4t cikkeiben foglaltak
alkalmazása mellett - e törvényben,
vagy a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben, vagy a külön
jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó eljárása során a
hivatalból vagy kérelemre adott VPID szám alapján tartja nyilván A VPID szám az EK végrehajtási rendelet 4k cikk
(3) bekezdésével összhangban nyilvántartási és azonosító számként (a továbbiakban:
EORI-szám) használható. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó
tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra
történő hivatkozásként kell érteni.
(2) A VPID szám kiadását az állami adó- és vámhatóság megtagadja, ha a bejelentett
adatok valótlanok vagy hiányosak.
(3) Az adózó a VPID számát a
vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárással összefüggő minden iraton fel kell
tüntetnie.
(4) Az állami adó- és vámhatóság
hivatalból állapítja meg a VPID számát annak az adózónak,
a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy
b) akinek az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak
ellátásához, végrehajtásához adó- és vámhatósági nyilvántartása szükséges.
Adómegállapítás
25.
§ (1) Az adót, a
költségvetési támogatást
a) az adózó: önadózással,
b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett:
adóbeszedéssel,
cj203 az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel,
kiszabással, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg.
(2) Az
adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként
az adó-, illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt
időszakonként kell megállapítani.
(3)2
04 A kifizető más személy adóját akkor
állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget
levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.
(4)2
05 A törvényben meghatározott esetben az
adóbeszedésre kötelezett adózó a helyi adó összegét közli a magánszeméllyel és
az adót átveszi.
Önadózás
26. § (1) Az adót, a költségvetési támogatást - ha törvény előírja - az adózó
köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).
(2)
A
jogi személy és egyéb szervezet az adót és a költségvetési
támogatást - az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési
illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével -önadózással
állapítja meg.
(3) A magánszemély az adóját akkor
állapítja meg önadózással, ha
a)
vállalkozó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési
illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével,
h)2Q6
az általános forgalmi adó alanya,
c)— a személyi
jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető) állapítja meg,
A munkáltató
adómegállapítása—
27. §— (1) 2
11 Ha a
munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a
magánszemély az adóévet
követő év j anuár 31. napj áig a munkáltatójához megtett, a j ogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a
munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt tartalommal köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat vagy az
egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papír alapon átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat
nyomtatványát.
követő év j anuár 31. napj áig a munkáltatójához megtett, a j ogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a
munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt tartalommal köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat vagy az
egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papír alapon átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat
nyomtatványát.
(2)
A
munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a
jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. Ha a
munkáltató vállalja a magánszemély adójának megállapítását, a magánszemély az
adóévet követő év január 31. napjáig arról is nyilatkozik, ha nem kéri a
munkáltatói adómegállapítást. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az
adózó a nyilatkozatát megtette.
(3)
Az
(1) bekezdésben előírt időpontig munkahelyet változtató
adózó az új munkáltatójánál tehet nyilatkozatot. Ilyen esetben nyilatkozatához
az előző munkáltatótól kapott jövedelemigazolást is csatolnia kell.
(4)
A
munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély
nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások
figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről
igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év június
10-éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.
(5)2
12 A munkáltató a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyekről a 31.
§ (2) bekezdése szerinti bevallásában az adóévet követő év február 12-ig adatot
szolgáltat. Ha a magánszemély munkáltatói adómegállapítást választott, és ennek ellenére
személyi jövedelemadójáról adóbevallást nyújt be, úgy az adóhatóság
felhívására, a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolhatja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem
volt jogosult. Amennyiben a magánszemély a felhívásra határidőn belül nem
válaszol, vagy nem igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem
volt jogosult, úgy az adóhatóság a magánszemély által benyújtott adóbevallást
abban az esetben sem dolgozza fel, ha annak benyújtása megelőzte a munkáltatói
adómegállapítás adóhatósághoz továbbításának időpontját.
(6)2
13 Amennyiben a magánszemély az (5) bekezdés szerinti felhívásra igazolja, hogy munkáltatói
adómegállapítás választására nem volt jogosult, úgy az adóhatóság az adózó
bevallását feldolgozza azzal, hogy a 37. § (4) bekezdésben meghatározott kiutalásra nyitva álló
határidőt az igazolás benyújtásának napjától kell számítani.
Az adónyilatkozat^
27/A. §— (1) Az az
adózó, aki - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt - az adónyilatkozat
választására vonatkozó feltételeknek megfelel, az adóévet követő év május 20.
napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az
adóhatósághoz adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat formájában
teljesítheti. (2) Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító
adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet,
b) valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem
együttes összegét,
c) az adózó személyi j övedelemadó
kötelezettségét,
d)
a levont személyi jövedelemadót, adóelőleget.
(3) Az adónyilatkozat az adózó által
benyújtott bevallásnak minősül.
(4)
Ha
az adózó adókötelezettsége teljesítésére több adónyilatkozatot
vagy más bevallást is benyújt, az elsőként megtett adónyilatkozat, illetve
bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó
bevallásának.
Az egyszerűsített
bevallás—
28. §— (1) 218 Az az adózó, aki a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva
az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adómegállapítást
sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet
követő év február 15. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
vagy elektronikus úton az adóhatósághoz
bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási
lehetőséget választja. Az egyszerűsített bevallás választásának további
feltétele az adózó belföldi lakcímének vagy elektronikus levélcímének
közlése. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem
előterjesztésének nincs helye.
(2)
Az
adózó a munkáltatói adómegállapítás, továbbá az
egyszerűsített bevallás helyett választhatja, hogy adókötelezettségét önállóan
teljesíti. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként megtett bevallás
(ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.
(3)
Ha
az adózó nem választja sem az egyszerűsített bevallás
adóhatóság általi kitöltését, sem a munkáltatói adómegállapítást vagy a
munkáltató ez utóbbit nem vállalja, adóbevallási kötelezettségét köteles önállóan
teljesíteni.
(4)
Az
adózó az egyszerűsített bevallás választásának
bejelentésével egyidejűleg - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy
elektronikus úton - nyilatkozatot tesz az egyszerűsített bevallás kitöltéséhez, különösen az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az
adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokról, tényekről, körülményekről.
28/A. §— (1) Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a
havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek
bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az
adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső
határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és
az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául
szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy
elektronikus úton közli az adózóval.
(2)
Amennyiben az adózó az
egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául
szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a
bevallás adatait javíthatja.
(3)
Az adózó az
egyszerűsített bevallását - szükség esetén a javított adatokkal - május 20.
napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére. Az adózó a
bevallásához zárt borítékban, ha elektronikus
úton küldi meg, akkor elektronikus űrlapon csatolja a személyi jövedelemadó
meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló
rendelkező nyilatkozatát.
(4)
Az adóhatóság az adózó
javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő
adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan
levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a
befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesíti az
adózót.
(5)
Az
adózónak az adót, ha nem került sor az adóhatóság által
közölt adatok javítására május 20. napjáig, az adatok javítása esetén az
adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetnie. Az
adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás
alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30
napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló,
általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog.
(6)
Ha az adózó az adóhatóság
honlapján közzétett program segítségével javítja a bevallását és a javított
bevallást elektronikus úton vagy aláírásával ellátva papíron visszaküldi az
adóhatóság részére, a (4)-(5) bekezdéstől eltérően az adóhatóság a javítás
eredményéről nem küld értesítést, és az adózó az adó megfizetésére május 20-áig
köteles.
(7)
Az egyszerűsített bevallás
- amennyiben azt az adózó visszaküldte az adóhatóság részére - az adózó által
benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó
által bevallott adónak minősül.
Az adó- és járulékkülönbözet
elszámolása—
28/B. §— (1) Ha a
munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a
magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a
magánszemély vele még munkaviszonyban áll,
az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére
visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az
adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a
módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Az e
bekezdés, valamint a 41. § (1)-(2) bekezdése szerinti levonás nem haladhatja
meg az esedékes egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az
adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat
hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített
adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg,
illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a
munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a
nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg,
melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési
pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az
adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Amennyiben az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le
teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a
munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet
még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti
a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok
szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési
felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A
magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek
szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
(2) Ha
a munkáltatói adómegállapítás az (1) bekezdésben foglaltak
szerint azért nem módosítható, mert
a) magánszemély már nem áll
munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval,
b) magánszemély a munkáltatói
adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a
munkáltatójának,
c) magánszemély adóját a
magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapította meg,
a munkáltató a feltárt
adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az
adókülönbözet összegéről - a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével
- 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A
munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a
magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói
adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a
nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg,
melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési,
önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével
mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő
jogkövetkezmények alól. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami
adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
29.
§222 Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetőleg
a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a
magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát
nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről,
valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a
magánszemély állami adóhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a
magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben
meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a
munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba
vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után
önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató
(kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási
kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség
megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató (kifizető)
bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja
elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
30.
§223 (1) A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően
nyilatkozhat - a jogcímet megjelölve - arról, hogy a kifizetést járulékfizetési
kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.
(2)
A járulékfizetési
kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó
magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza,
feltéve, hogy a különbözetet év közben a munkáltatóval (kifizetővel) nem
számolta el.
(3)
Ha
a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített
kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a
magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint
állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben
a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását
eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának
napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után
önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.
(4)
A
munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még
munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és
levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként
keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg
a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal
valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy
összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át
folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg
visszatérített járulék-különbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallj a
be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az
előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben
munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15
napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító
számáról értesíti a magánszemély
állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint
intézkedik a hátralék beszedése érdekében Ilyen esetben késedelmi pótlék a
fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően
számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a
levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
(5)
A
kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a
kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának
időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést
tesz a magánszemély állami adóhatóságához és a magánszemélyt értesíti,
kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.
(6) A munkáltató (kifizető)
bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal
írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
(7)
A munkáltató, ha a
járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési
pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével
mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények
alól. A munkáltató, ha a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az
önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével
mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények
alól.
ő
(8) Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a
munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le,
de azt a Tbj. 50. § (5) bekezdésének első fordulata alapján
bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítotti járulék összegének és a
magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély állami
adóhatóságát. Az állami adóhatóság a munkáltató
által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a
magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése
iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék összege megfizetésre,
beszedésre került, az állami adóhatóság erről a magánszemély volt munkáltatóját
értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen
bevallott biztosítotti járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a
visszajáró összegről rendelkezik.
Adóbevallás
31. § (1) 224 Az adóbevallás az adózó
azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a
költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat
tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - ideértve a
közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett a saját nevében teljesített
adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési
támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást
tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének
igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt
is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség,
költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség
bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.
(2)2 25 A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni
vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4)
bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a
rájuk vonatkozó
bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig
elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási
kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek
teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve
a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:226
1.
a
Tbj. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti
nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma),
2.
a
munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról,
3.227 a magánszemély természetes személyazonosító adatairól (ideértve az előző
nevet és a titulust is), neméről, állampolgárságáról,
4. a magánszemély adóazonosító jeléről,
4. a magánszemély adóazonosító jeléről,
5.228 a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének
kódjáról, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszáról, illetve arról, hogy
korhatár előtti ellátásban, szolgálati
járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról,
járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról,
6. 229 a korkedvezmény -biztosítási járulék
alapjáról, összegéről,
7. 230 a nyugdíj járulék alapj át képező
j övedelemről, a nyugdíjj árulék-köteles j utalom összegéről, illetőleg a
levont nyugdíjjárulék összegéről,
8.231 a magánszemély által fizetendő természetbeni
egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és
munkaerő-piaci járulék alapjáról, a levont (befizetett) természetbeni
egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összegéről,
egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összegéről,
9.232 a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a
munkaerő-piaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás
elmaradásának okáról,
10.
233 a tárgyhónaptól eltérő
biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban
járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen
időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és
nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről,
11.
234 a
gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély
(gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás
folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az abból levont
nyugdíjjárulék összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról,
12. a biztosítás szüneteléséről, vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek
jogcímkódjáról,
13. a foglalkozás FEOR számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító
munkakör tartamáról,
14. az egészségügyi dolgozók heti 48
órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),
15.235
16.2
36 a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
alapjáról és összegéről,
17.
az
általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba
tartozó bevételről és az adóelőleg alapjáról (külön a bérről a jogosultsági
hónapok feltüntetésével),
18.
a
költségelszámolási módról és az adóelőleg megállapítása
során figyelembe vett bevételt csökkentő tételekről,
19.
a
megállapított adóelőlegről,
20.
a
ténylegesen levont adóelőlegről, az adóelőleg-levonás
elmaradásának okáról,
21.
az
egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek
kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont,
illetőleg le nem vont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást),
a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,
b) amelynek adója nulla százalék,
c) amely után az egyéni vállalkozó e
minőségében adóköteles,
d) amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem
árverés és nem aukció során kap a magánszemély,
e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,
22. a
magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről,
23.2
37 a külön jogszabály szerinti START-, START
PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkező
személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális
hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint
meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapjáról és összegéről, valamint a külön jogszabály
szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási
szabadságának időtartalma alatt munkakörében foglalkoztatott vagy
gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló
munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a
foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett
részkedvezmény összegéről,
24 2
38 a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg
több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése
szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról,
25.2
39 a külföldi illetőségű magánszemélynek
kifizetett jövedelem összegéről, és az általános mértéktől eltérően levont, le
nem vont adó, adóelőleg összegéről,
26. 240 a társas vállalkozóként is biztosított egyéni
vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt
választásáról,
27.2 41 az a munkáltató, amely a tárgyhóban
az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint
foglalkoztat munkavállalót, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben
feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára
(napjaira) kifizetett (nettó) munkabér - a hónapon belüli több napi
foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes - összegét, és a foglalkoztatás
napját (napjait),
28.2
42 a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék
alapjáról és összegéről,
29. 243 a magánnyugdíjpénztári tagság tényéről,
30.2
44 a
szociális
hozzájárulási adó alapjáról és összegéről,
31.2
45 szociális hozzájárulási adóból igénybe vett
kedvezmény (a 23. pontban meghatározott kedvezmények kivételével) esetén a
személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály
szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény
jogcíméről, alapjáról és összegéről.
(2a) 246 Az
az adózó,
aki/amely az adóév során bármely hónapban a (2) bekezdés szerinti bevallás
benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is
bevallás vagy a (6) bekezdés szerinti
nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék
kötelezettsége - adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetés
juttatás hiányában - nem keletkezett.
(3)
247 Az adózó az adóbevallásban az adózó azonosításához szükséges adatok
között feltünteti adóazonosító számát. Az adózó adóazonosító szám birtokában
olyan időszakról is tehet adóbevallást, amelyben
adóazonosító számmal nem rendelkezett, adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést
ezen időszakra csak a 24. § (7) bekezdésében foglalt korlátokkal érvényesíthet.
(4)
248 Az adóbevallás benyújtásában
akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz
adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban:
igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási
tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások
önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan
nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás
benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a
bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási
kérelemmel együtt nyújtja be. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is
rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az
adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy
külföldi adójog vizsgálata szükséges.
(5)
249 A társasági adóbevallás
helyett az adóévet követő év február 25-éig - bevallást helyettesítő
nyomtatványon - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az
egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény,
az európai területi együttműködési csoportosulás, feltéve, hogy az adóévben
vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő
vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e
tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.
(6)
250 A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által
rendszeresített elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt
határidőig - nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert
adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron
kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén
a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás,
végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.
(7)
251Az
Szja. tv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott
kamatjövedelemből levont adót és annak alapját az Szja. tv. 65. § (2) bekezdésének
a) pontjában meghatározott esetben a kifizető - magánszemélyhez nem köthető
kötelezettségként - bruttó módon a (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja
be.
(8)252
(9) 253 A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a
(2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet
megelőző évben bevétele nem
volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan
nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében
meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a
járulékokat.
(10) 254
A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és
járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett nyugdíj, rehabilitációs járadék
korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék
átmeneti bányászjáradék illetőleg a nyugdíjast megillető baleseti járadék és
egyéb más folyósított ellátás tekintetében.
(11)255
(12)
256 Az adó megfizetése, a
költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre
kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette,
vagy később fizetheti meg.
(13) 257 A vizsgálat alá vont adó, költségvetési támogatás
vonatkozásában a be nem nyújtott bevallás az ellenőrzés megkezdésének napját
megelőző napig pótolható.
(14)
258 Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot
adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az
ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással
egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az
adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
(15)
259 Az a munkáltató, amely (aki) a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról
szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, a 31. § (2)
bekezdése szerinti adatokból kizárólag a következő adatok megadására köteles: a
munkáltató adóazonosító száma, a magánszemély neve, adóazonosító jele, a magánszemély
nyugdíjas státusza, illetve hogy a magánszemély korhatár előtti ellátásban, szolgálati
járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban
részesül-e, valamint a 27. pont szerinti adatok
31/A. §— (1) Az általános forgalmi adó alanya az
adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában
nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Áfa
tv.) 142. § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékértékesítése
tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú
mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített
termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és
- kivéve ha a termék külön jogszabály szerint hibrid vetőmagnak minősül és
erről a tényről a terméket értékesítő nyilatkozik - kilogrammban meghatározott
mennyiségéről.
(2) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott
általános forgalmi adó bevallásában azon, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja
alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után
termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési
kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a
termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint
- az Áfa tv. 6/A.
számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a
beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról
és - kivéve, ha a termék külön
jogszabály szerint hibrid vetőmagnak minősül és erről a tényről a terméket beszerző nyilatkozik - kilogrammban meghatározott mennyiségéről.
jogszabály szerint hibrid vetőmagnak minősül és erről a tényről a terméket beszerző nyilatkozik - kilogrammban meghatározott mennyiségéről.
[J=
31/B. §— (1) Az általános forgalmi
adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon
számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000
forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási
időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet
teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási
jogot gyakorol,
számlánként nyilatkozni köteles:
X^a) a terméket értékesítő,
szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített
vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános
forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
X^b) a nevére szóló számlában
feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi
adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
£j= c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a
számla kibocsátásának keltéről.
[j=
(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás
nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön
nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános
forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az
adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban,
amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett
adófizetési kötelezettsége keletkezett, számlánként nyilatkozni köteles:
f^a) a terméket beszerző,
szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos
általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc
számjegyéről,
X^b) a kibocsátott számlában
feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi
adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
X^c) a számlában az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint
feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
Cj*(3) Amennyiben
az általános
forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon
termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában -
ideértve a számlával egy tekintet alá eső
okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot
elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az
adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó
bevallásában nyilatkozik:
X^a) a termékértékesítő vagy
szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített
vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános
forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és
X^b) ezen számlákban feltüntetett,
áthárított általános forgalmi adó összegéről.
X^ (4) Számla módosítása esetén a
számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános
forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe
veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerint
nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást
megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt
d»
|
követően is eléri vagy
meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó
alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott
adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az
általános forgalmi adóalap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében,
valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
d-
|
d=
|
úp
|
&
|
(5)
Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító
és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített
számlában - ideértve a módosított számlát is -áthárított általános
forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a
bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a
számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát
érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.
(6)
Az
egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa
kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)-(5) bekezdésnek megfelelően,
arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban -az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5)
bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági elj árás során -
nyilatkozik amelyben a számlát kiállította.
(7) A 34. § és a 172. §
alkalmazásában az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi
adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8)
262 A pénzforgalmi elszámolást
választó általános forgalmi adó alany által kibocsátott számla esetében az (1)
és (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási
időszakról teljesítendő általános forgalmi adó
bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első
alkalommal adólevonási jogot érvényesít, adómegállapításra kötelezett.
(9)
263 A pénzforgalmi elszámolást
választó általános forgalmi adó alany termék beszerzése, szolgáltatás
igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról
csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról telj esítendő általános
forgalmi adó bevallásban telj esíti, amelyben ezen számla alapj án első
alkalommal adólevonási j ogot érvényesít.
A helyi adók
bevallása
32. § (1) 264A helyi iparűzési adóról az
adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi
iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által
rendszeresített
nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a
tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.
nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a
tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.
(2) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését
(változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.
(3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig,
ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.
(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek
az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást
tennie.
(5)2 65 Ha
az építményadó,
illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról,
illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti - az adóév első napjának
megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét
(elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni
részesedés arányát.
Az adóbevallás különös szabályai
33. § (1) 266 A magánszemély a személyi
jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint állapítja meg adóját, és
nyújtja be adóbevallását vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata
alapján a
munkáltatója állapítja meg.
munkáltatója állapítja meg.
(2) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a
jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban
élő magánszemélyek jövedelmi viszonyaikról, az
egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott - adóbevallásnak minősülő - nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a
magánszemélyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek
egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott - adóbevallásnak minősülő - nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a
magánszemélyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek
(3) Soron
kívüli
bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a
magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves
adóbevallást köteles benyújtani - a
bevallással még le nem fedett időszakról, ha
bevallással még le nem fedett időszakról, ha
a) a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,
b) az adózó a társasági adóról és
osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló
alapján az adókülönbözetet megállapítja,
c)— az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik
meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás
nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést,
vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a
jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,
cl) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége
megszűnt,
e)— a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő
magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való
jogosultsága megszűnik szünetel, valamint az
ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői
szolgálatát szünetelteti, illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a
szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenyégének szüneteltetése során a
tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt:
soron kívüli bevallási
kötelezettséget kiváltó esemény).
(4)
A soron kívüli
adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére
előírt határidőn belül, a c)-e) pontokban meghatározott esetekben pedig
a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül
kell benyújtani.
(5)
Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy
negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli
adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell
a bevallást benyújtani.
(6)2
69 A
felszámolási
eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint
teljesítik. A végelszámolás alatt álló
adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját
megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a
záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a
közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem
kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a
végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő
napon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a
felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése
hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási
kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a
felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg
teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a
végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is,
amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a
felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt
le.
(7)
A külföldi
vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján
végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az
adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg
kell teljesítenie, amelyben az építkezés, szerelés időtartama meghaladja az
építkezés telephellyé minősítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott
időtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi
vállalkozó a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással érintett időszakban
hatályos előírások szerint állapítj a meg, vallj a be és fizeti meg az adót.
(8) Az adóévben átalakuló adózó -
ideértve az átalakulással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is - az
átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást
tesz.
(9) 270 A
bevallással még le nem fedett időszakról soron
kívüli adóbevallást tesz
a) a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot, illetve a csoporthoz csatlakozást
engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a
csoporttag az általános forgalmi adójáról, £>,)— a csoport azonosító szám
törlése esetén, a csoportképviselő - a törlő határozat jogerőre emelkedésétől
számított 30 napon belül - a csoport általános forgalmi adójáról.
(10) 273 Amennyiben a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának
munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a
felszámoló,
végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését
követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.
végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését
követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.
(11)274
(12)275
33/A. §—
Az adóbevallás kijavítása
34. § (1) Az
adóbevallás helyességét a 26. §-ban foglalt esetben az adóhatóság megvizsgálja
a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az
adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót
a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.
(2)
Ha
az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés
kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz
fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása
nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos
adómegállapításnak.
(3) Az eredményes egyeztetésig, illetve
a határozat jogerőre emelkedéséig a visszatérítendő adót a kijavított összeg
szerint kell kiutalni.
(4)
Ha
a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb
fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását
követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti,
illetve ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell
megfizetnie.
(5) Ha a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli és ezzel egyetért, az
adót 30 napon belül kell megfizetnie, ha a kijavítással nem ért egyet, a (2)
bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(6)
Ha
az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó
közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról,
köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások
benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából,
nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság
nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül - megfelelő határidő
tűzésével - hiánypótlásra szólítja fel.
(7) 277 Az adó megállapításához való jog elévülési idején
belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás -
adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő - hibáját észleli.
Az adó megfizetése
35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott
esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont
adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta.
A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
(2) Ha
az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem
lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:
a) az adózó örököse az örökrésze
erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
b) a megajándékozott, az adózó által
az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig,
kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,
c) az adózó jogutódja,
d)278
a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a
jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem
fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő,
e)279
az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás
elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal
összefüggő adó tekintetében,
f) a
gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi
társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni
köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy
felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs),
építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak,
h) a vagyontárgy minden tulaj donosa a közös
tulaj dont terhelő adó tekintetében,
i)
a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért - a
munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével - a szülői felügyeletet
gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig,
j)280
több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény
szerint munkáltatónak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló törvény
szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,
k)281
több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó
tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a
munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint munkáltatóként
vett részt, ha a j) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem
fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.
(3)2 82 A (2) bekezdés szerinti határozat
hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő
érvényesítését azzal, hogy engedményezett követelés esetén a követelés
érvényesítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a követelésnek a behajtására
jogosult szervezet általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került
sor.
(4)2
83 Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy
az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem
számíthatja be.
(5)2
84 A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve -
belföldi fióktelepén keresztül - közvetve terhelő valamennyi adótartozás,
illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség
címén
a fióktelep is kötelezhető határozattal.
(6)2
85 Ha az adóhatóság utólag megállapítja, hogy az e
törvény 20/A. §-a szerinti START, START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ
kártya igényléséhez kapcsolódó - külön jogszabályban előírt -
nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok
feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az
adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes
mértékű szociális hozzájárulási adó, valamint az általános szabályok szerint
kedvezmény nélkül megállapított szociális hozzájárulási adó közötti különbözet
összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját)
határozattal kötelezi.
(7)286
36. § (1) Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet
lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az
adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg.
(2) A
kezesség
vállalása és a tartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik
érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás
megfizetése a kezes, illetve a tartozást
átvállaló személyében nem biztosított.
átvállaló személyében nem biztosított.
(3) 287 Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel
járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért
kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett
kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a
tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.
kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a
tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.
36/A. §— (1) A
közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a
továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti
alvállalkozók közötti szerződések, valamint
minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött
vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200
000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe
vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül -
abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó bemutat, átad
vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi
nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
b) az alvállalkozó a kifizetés
időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban
Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó,
valamint a polgári jog szerinti alvállalkozó.
(2) A közbeszerzések
teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a kifizetést
teljesítő a szerződésben írásban tájékoztatja az alvállalkozót arról, hogy a
szerződés és ennek teljesítése
esetén a kifizetés e § hatálya alá esik.
esetén a kifizetés e § hatálya alá esik.
(3) 289 A kifizetést teljesítő a köztartozást mutató együttes adóigazolás átadása,
bemutatása vagy megküldése után a köztartozás erejéig visszatartja a
kifizetést. Amennyiben az együttes igazolás köztartozást
mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség
az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást mint alvállalkozó nem kapta
meg, valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.
mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség
az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást mint alvállalkozó nem kapta
meg, valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.
(4)2 90 Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez
kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolásban állami adó- és
vámhatóság által nyilvántartott köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a
követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés
lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést
teljesítő az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást
meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben
teljesíti az adó hatóság végrehajtási cselekménye előtt.
(5)2
91 Amennyiben az (1)-(3) bekezdések szerinti kifizetés kapcsolt vállalkozások között történik, a
közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt
vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában
fennálló, azon kapcsolt vállalkozás állami adó- és vámhatóság által
nyilvántartott köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették.
(6)
Az
(1)-(4) bekezdések rendelkezéseit a Kbt. szerinti
ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő
között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az
ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a
teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége
nem keletkezik.
(7) Az együttes adóigazolás annak 30
napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több
kifizetést teljesítőnél is felhasználható.
(8)
Amennyiben
az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló
követelését faktorálja (engedményezi), a kifizetést teljesítő abban az esetben
fizethet a faktornak (engedményesnek), ha a kifizetés előtt a faktor (engedményes)
vagy az alvállalkozó rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó
együttes adóigazolást, vagy az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói
adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége és
visszatartási kötelezettsége fennáll.
(9) 292E § rendelkezéseit nem kell
alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008.
szeptember 30-át követően keletkezett.
36/B. §— (1) 294 Az állami adóhatóság az
adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő
hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha
vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő
felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön
nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig
esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget
tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba
történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton
nyújtható be.
(2) 295 Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt
valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 10 napos
határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel,
a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a
tartozások összegszerűségét is - nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének
hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.
a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a
tartozások összegszerűségét is - nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének
hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.
(3)
A
határozat elleni jogorvoslatra a nyilvántartásba vételi
eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok irányadók, azzal, hogy a
fellebbezés iránti kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül
kell előterjeszteni, illetve az adóhatóság a fellebbezés iránti kérelmet 8
napon belül bírálja el.
(4)
Az
adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait
minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói
adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem
felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból
törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően a
köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt
benyújtásával kérhető.
(5) Ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, az állami adóhatóságtól
beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adóhatóság az adózót
nyilvántartja a köztartozásmentes adózói adatbázisban
A megfizetés és a kiutalás időpontja
37. § (1) Az adót e
törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az
adóhatóság által megállapított adót - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a
határozat jogerőre emelkedésétől számított
15 napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal
megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett
gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján
valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.
(2)2
96 Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor
az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató
megterhelte, fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy - ha jogszabály
lehetővé teszi - az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.
Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az
adóhatóság számláján a befizetést jóváírják
(3) Az
eljárási illetéket, ha az illetéktörvény másként nem
rendelkezik, a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.
(4)2
97 Az
adózót
megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény
melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény
(bevallás) beérkezésének napjától, de
legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt
általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási
igényét a felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást)
lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás,
vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített
végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró
adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell
számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadóbevallásában
feltüntetett visszatérítendő adót (költségvetési támogatást) az igény
(bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet
követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a
költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről
szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell
teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,
a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6)
bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,
b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy
késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,
c)
ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény
(bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az
ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre
kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától kell
számítani.
(4a) 298 A
(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi
adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől
számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető
adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni,
amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő
minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott
adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban
feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás
benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más
módon megszűnt. A feltétel fennállásáról az adózó a bevallásban nyilatkozik E
rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni,
amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia
miatt történik a visszatartás.
(5) A kiutalás napjának az számít,
amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás
kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ez
esetben a
kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó
szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.
kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó
szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.
(6) 299 Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára
a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás
ellenére sem jár kamat, ha az igénylés
(bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 30%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.
(bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 30%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.
37/A.
§— Az adózó, amennyiben az
adóhatóság felhívásában meghatározott határidőben sem teljesíti az általános
forgalmi adóra vonatkozó adózási módjának bejelentését, - ha törvény vagy
törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik
- adó-visszaigénylésre, adó-visszatérítésre, költségvetési
támogatás-igénylésre, túlfizetés visszatérítésére vonatkozó jogosultság a kötelezettség
teljesítéséig nem illeti meg.
A megfizetés, a kiutalás módja
38. §221 (1)
302 a pénzforgalmi
számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi
pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, az állami
adó- és vámhatósághoz teljesítendő
befizetések vonatkozásában ideértve a külön jogszabályban meghatározott
elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül
átutalással történő fizetést is. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó
az eljárási illeték, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett
eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli
keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, az
egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség,
valamint - ha végrehajtási eljárás alatt áll - a végrehajtói letéti számlára
történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságnál fennálló
fizetési kötelezettségét
a) készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy
b) a külön jogszabályban
meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító
alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján is teljesítheti.
(1a) 303 A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett
adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő
átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. A
pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó az állami adó- és vámhatóság
felé fennálló fizetési kötelezettségét
a) készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy
b) a külön j ogszabályban
meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító
alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útj án történő
bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.
(2)
A
belföldi jogi személynek jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett
magánszemélynek - ideértve az egyéni vállalkozót is - (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó)
legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi
számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első
pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának
közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó
bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla
számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.
(3)
A
pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó - törvény
vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető
fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit
pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani,
s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.
tí»
|
(3a) 304 Pénzforgalmi számla
nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi
számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött
szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés
ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 5 millió
forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.
d-
|
(3b)305
Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a
pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött
szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3a) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített
készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható,
hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több
szerződésben meghatározásra.
(4)
A
pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető
költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi
számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására
nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi
fizetési számlára történő átutalással vagy fizetési számláról történő
készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi pénzforgalmi számla
nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést,
adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó által meghatározott
devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a
Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell
figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.
(5)
Költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés faktorálása esetén -
amennyiben az adózó bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli - az
adóhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény
bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az
adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem
rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást,
adó-visszaigénylést az adóhatóság az általa megjelölt adó megfizetésére
számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási tevékenységet
végző pénzügyi intézményt illeti meg.
(6) Jogszabály az illeték és az
önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési
módot is megjelölhet.
39. § Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési
kötelezettség forintban teljesíthető, a költségvetési támogatás forintban
utalható ki.
40.
§ (1) Az adóhatóság által nyilvántartott adót az
adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a
költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő számláról kell
visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell
megfizetni.
(2)3
06 Állami adó- és vámhatóság
által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a költségvetési csalás (Btk
310. §) bűncselekmény elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott
vagyoni hátrány összegével megegyező - a büntetés korlátlan enyhítését
eredményezően - megfizetett összeget.
(2a) 307 Állami adó- és vámhatóság
által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a 2011. december 31-ig
hatályban volt adócsalás, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett
adócsalás bűncselekmények elkövetője által teljesített,
a bűncselekménnyel okozott bevételcsökkenés összegével megegyező -
büntethetőséget megszüntető okot eredményező - összeget.
(3)
308 Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell
megfizetni az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval,
költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás (Btk. 310.
§) miatt indított büntetőeljárásban a nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás
jogerős befejezéséig a vagyoni hátrány megtérítése érdekében - a büntetés
enyhítését eredményezően -megfizetett összeget.
(4) 309 Az illetéket - ha törvény másként nem rendelkezik -
az állami adóhatóság számlájára kell megfizetni.
41. §310 (1) Ha a jövedelemadót a munkáltató állapítja meg, az adó és a korábban
levont adóelőleg különbözetét a munkáltató - a számára előírt legközelebbi
fizetéskor, de legkésőbb június 20-ig - levonja
vagy visszafizeti.
vagy visszafizeti.
(2)
A
munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az
esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett
havi munkabér 15%-át. Ha az adóhátralék ilyen módon az (1)
bekezdésben előírt határidőig nem vonható le teljes egészében, a levonást
további 2 hónapon keresztül kell a 15%-os mértékkel folytatni.
(3)
Ha
a (2) bekezdésben foglalt levonások után is marad még
adóhátralék vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a
levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül értesíti a tartozás összegéről a magánszemély állami adóhatóságát, amely
intézkedik a végrehajtásról. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési
felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel.
(4) A magánszemély az adóhatóságtól
részletfizetést vagy fizetési halasztást csak az adólevonás (3) bekezdés
szerinti meghiúsulása után kérhet.
Az adóelőleg megfizetése
42. § (1) Az
adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Törvény
az adóelőleg-fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő
megállapítását is előírhatja. Ez esetben az
adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az előleg összegét és a fizetés határidejét.
adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az előleg összegét és a fizetés határidejét.
(2)
Az
adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha
előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és
számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő
adóelőleg összegét.
(3) Ha az adóelőleget az adóhatóság
egyenlő részletekben írta elő, az adózó indokolt esetben kérheti, hogy az
adóelőleget ettől eltérő összegekben fizethesse meg.
(4) Az (1)
bekezdés szerinti adóelőleg módosítását az
esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni.
(5)3 11 Az állami adóhatóság a
bejelentett érték alapján fizetendő illetékelőleget állapíthat meg.
(6)
Az adóelőleg akkor is fizethető, ha azt törvény nem írja elő.
A befizetések elszámolása
43. § (1) 312 Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási
igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó
adószámláján tartja nyilván Az adózó kötelezettségeit
a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság
a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap
javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő adótartozást a jogutód
adószámlájára vezeti át.
a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság
a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap
javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő adótartozást a jogutód
adószámlájára vezeti át.
(1a) 313 Ha az állami adóhatóság az adószámlán más hatóság
határozata alapj án tart nyilván valamely kötelezettséget - feltéve ha törvény
vagy kormányrendelet így rendelkezik - a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át
az állami adóhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló
határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton
átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.
(2)3
14 Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe
tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett
bűncselekményre tekintettel az elkövető által befizetett, a büntetőeljárás
során hozott jogerős határozat alapján előírt összeget az
adóhatóság átvezeti azon adózó fizetési számlájára, amelynek a bűncselekmény
következtében fizetési kötelezettsége keletkezett.
(3)
315 Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az
adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha az
adótartozást az adóhatóság hajtja be, végrehajtott összeget az adók
esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában
kell elszámolni. Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a
végrehajtott összeget elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a
levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont
járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb
adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a
tartozások arányában kell elszámolni.
(4)
316 Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt
költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó
megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó megfizetettnek, a
költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás
kiutalása, illetőleg az adó megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás)
beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell
tekinteni.
(5)
317 Ha az adózó vagy az adó
megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek] az adott adóra adótartozásánál
nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a
túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott
más adótartozásra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog
elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy
kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más
adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az
ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót
teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás
kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését
megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési
haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód
nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság
hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra. A felszámolás alatt álló adózó túlfizetés
kiutalása iránti kérelmét legkorábban a záró adóbevallással egyidejűleg
nyújthatja be az adóhatósághoz.
(6)
318 Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget
tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában
az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes
adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor
térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára
behajtandó köztartozása.
(7) 319 Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg
visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint
igényelheti, amennyiben az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs.
(8)
320 Ha az adószámla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést
mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után
felszámított késedelmi pótlékról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki. Az
állami adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után
felszámított késedelmi pótlékról nem értesíti azt az adózót, aki (amely)
bevallás
benyújtására, illetőleg
adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen
elektronikusan nyújtotta be a bevallását.
(9)321
(10) 322
Ha az adózó az állami adóhatóságnál nyilvántartott
túlfizetését a vámhatóságnál nyilvántartott tartozásra vagy a vámhatóságnál
nyilvántartott túlfizetését az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozásra
kéri elszámolni, úgy a tartozás megfizetésének napja az a nap, amely napon a
tartozást nyilvántartó adóhatóság számláján a befizetést jóváírják (11)-(12)323
43/A-43/B. §—
Bizonylatok, könyvvezetés,
nyilvántartás
44. § (1) 325
A jogszabályban előírt bizonylatot,
könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus
adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az
adó
alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére
alkalmas legyen.
alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére
alkalmas legyen.
(2) A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
úgy kell vezetni, hogy
a) a bennük foglalt feljegyzések e
törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb
jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,
b) adónként és költségvetési
támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve
költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,
c) azokból kitűnjék az adott
időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,
cl) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás
igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését
lehetővé tegyék.
(3) 326 A fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató
külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, belföldi illetékességűnek minősülő
adózó az (1)-(2) bekezdésben előírt
kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.
kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.
A bizonylat és igazolás kiállítása
45.
§ Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről
jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít
ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott
pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont
nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.
46.
§ (1) 327 A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a
kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege
és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a
munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg,
illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék,
valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató a
kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg
megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. E rendelkezést
kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási
kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles
társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a magánszemélynek - a vállalkozó részére e
minőségében teljesített kifizetések kivételével - az előzőekben említettekről,
továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az
adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január
31-éig összesített igazolást (a továbbiakban: összesített igazolás) ad. A
magánszemély a vele együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de az
általa igénybe nem vehető családi kedvezményt
a) adóbevallásában,
b) munkáltatói adómegállapítás
során,
c) azq)-b) pontokban meghatározott esetekben önellenőrzéssel veheti igénybe.
(2)328
(3) A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles
társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a
levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást
ad.
ad.
(4)
329 Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az
adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének
időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február 15-ig kell kiadni.
(5) 330 Ha a magánszemély munkaviszonya év
közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a
levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony
megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az
igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt
adatokat is.
(6)
Az
igazolást az (5) bekezdés szerint kell kiadni a magánszemély
nyugdíjazása vagy halála esetén is. A magánszemély halála esetén az igazolást a
vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse
részére kell kiadni.
(7) A kifizető, a munkáltató a magánszemélynek kifizetett összegekről, a levont,
illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint
nyilvántartást köteles vezetni.
(8) Az adóbeszedésre kötelezett az
általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására
alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad.
(9)3
31 A kifizető olyan bizonylatot
(igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személynek, amely tartalmazza a
kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító
számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét, az osztalék
kifizetésének évét, a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját, az adó
alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén,
illetőleg ha az osztalék-, társasági adót a kifizető nem vonta le,
adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki.
A bizonylat megőrzése
47. § (1) A 44. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére
kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.
(2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az
adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.
(3)
Az
iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül
az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a
halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell
megőriznie.
(4)3
32 A munkáltató (kifizető) az általa megállapított
adó, adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt
időpontig megőrzi.
(5) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt
időpontig megőrzi:
a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság,
c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért
felelősséget vállaló jogi személy,
d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt
személy.
(6) A magánszemély az iratait maga
köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt
meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában
az örökös
köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.
köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.
(7)3
33 Amennyiben
a kettős
adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös
egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges, az adózó, a munkáltató
(kifizető) köteles az állami adóhatóság
felszólítására - a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben - az
adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési
kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban a
meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultának
időpontjáig tarthat. Ezeket a rendelkezéseket a 176/A. §-ban megjelölt
Választott bírósági egyezmény szerinti kölcsönös egyeztetési és
választott bírósági eljárás során is megfelelően alkalmazni kell.
(8) 334
Az e § (1)-(6) bekezdéseiben foglalt kötelezettség az iratok eredeti
példányára, vagy - ha azt jogszabály nem zárja ki - eredeti példány hiányában a
külön jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles
másolatára vonatkozik. Az adóigazgatási eljárásban az irat eredeti példánya -
ha annak megőrzését jogszabály nem írja elő, és adózó azzal nem rendelkezik -
nem kérhető.
Nyilatkozattétel
48. §2^5 (1) Az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem
minősülő magánszemélyt - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók
adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének,
adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa
ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa
ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
(2) A nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban tanúként
nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
(3)
Az
adózót, illetőleg a magánszemélyt ki kell oktatni jogairól
és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel
megtagadásának következményeire. A nyilatkozattételről az érintett adózót nem kell
értesíteni.
(4)
Az
adóhatóság az adózó, illetőleg a magánszemély szóbeli
nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az adóhatóság
megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő
azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre
történő kioktatást és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a
nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
Önellenőrzés336
49. § (1) Az önadózás útján megállapított vagy
megállapítani elmulasztott adót, adóalapot - az illeték kivételével - és a
költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság
ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt
az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem
igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe.
ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt
az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem
igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe.
(2)3 37 Az ellenőrzés megkezdésétől a
vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak
tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag
megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat
alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban
az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló
bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában
átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára
adta).
(3)
Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a
költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos
szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az
adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az
önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény
előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás,
valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó,
költségvetési támogatás igénylése. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános
forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító
határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot
terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a
hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is
megtörtént.
(4)
Az
önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást
- a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában
nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített
adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz
mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési
pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési
időn belül meg kell őrizni.
(5) A kifizető, a munkáltató az (1)-(4) bekezdés szerint helyesbíti az általa levont
jövedelemadó-előleget és adót. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett
adóról adott adóbevallását helyesbíti.
(6) 338 Az (5)
bekezdéstől eltérően, a munkáltató által
megállapított jövedelemadót a magánszemélynek kell önellenőrzéssel
helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot
jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.
jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.
Az önellenőrzés bevallása és a
megfizetés
50. § (1) 339 Az adózó önellenőrzését a
helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a
célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti.
(2) 340 Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az
önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb
támogatás jogcímén kell bevallani és
megfizetni, illetve visszaigényelni.
megfizetni, illetve visszaigényelni.
(3) Önellenőrzéssel
csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely
helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek
jövedelemadója és egészségügyi
hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.
hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.
(4)-(5)341
51. § (1) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított
önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg
esedékes.
(2) Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem
felszámítani, sem megfizetni nem kell.
(3) 342 Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt
határidőt követően helyesbítheti.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az adózás rendjéről - fejezetek választása oldalra