Hatály: 2013.I.1.
A £j* jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
2003. évi XCII. törvény
az adózás rendjéről1
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
Alapelvek
1. § (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és
eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és
kötelezettségeinek egységes szabályozása.
(2) Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelően
gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az
adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának
megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja.
(3) Az adóhatóság minden ügyben
megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és
intézkedni.
(4) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben
tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni.
(5) Az adóhatóság az adózónak a
törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az
adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére
figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az
adóhatóság feladatainak végrehajtását.
(6) Az adóhatóság köteles méltányosan
eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek
fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.
(7) A szerződést, ügyletet és más
hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. 2 Az
érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban
van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.
(8) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt
vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével
kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások
magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci
magatartásnak.
(9) Az adókötelezettséget nem befolyásolj
a az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik,
vagy sérti a jó erkölcsöt.
2. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat
rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül
rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet,
amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az
adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű
joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az
adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.
A törvény hatálya
3. § (1) 3Magyarország területén
a) székhellyel, telephellyel
rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti)
tevékenységet folytató jogi személy,
b) lakóhellyel, szokásos
tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély,
c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi
személy és egyéb szervezet, d)- közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban
résztvevő személy
(a)-d)
pontok a továbbiakban együtt: személy) adózásának és költségvetési támogatásának
rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha törvény másként nem
rendelkezik a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) 5 A törvény hatálya kiterjed az
Európai Közösség tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, állandó
lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános
forgalmi adóról szóló
törvényben meghatározott elektronikus szolgáltatást nyújtó olyan adóalanyra, aki (amely) a szolgáltatást az Európai Közösség valamely tagállamának területén székhellyel, állandó lakóhellyel, szokásos
tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adóhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik (a továbbiakban: Európai Közösség tagállamában
illetőséggel nem bíró adózó).
törvényben meghatározott elektronikus szolgáltatást nyújtó olyan adóalanyra, aki (amely) a szolgáltatást az Európai Közösség valamely tagállamának területén székhellyel, állandó lakóhellyel, szokásos
tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adóhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik (a továbbiakban: Európai Közösség tagállamában
illetőséggel nem bíró adózó).
4. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a)
az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggő,
a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási
Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló
kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó),
b)
a központi költségvetés, az elkülönített állami
pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben
meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban együtt: költségvetési
támogatás),
c) az e befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra,
ha
annak megállapítása, beszedése, végrehajtása,
visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik
(az a)-c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás).
(2)
A
végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás
tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra,
továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára
való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).
(3) Ha e törvény másként nem
rendelkezik,
a) az adóelőleg, továbbá a bírság,
a pótlék és a költség tekintetében az adóra,
b) az adó-visszaigénylés és az
adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)6 E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra,
valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
kötelező befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése,
végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság
hatáskörébe tartozik. E törvényt kell alkalmazni
a)
a vámazonosító szám megállapításával és a külön
jogszabály alapján a vámhatóság hatáskörébe tartozó személyek nyilvántartásba
vételével összefüggő eljárásokra a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel,
valamint
b) a vámtartozás esetén az
adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható
visszatartási j og tekintetében
5. §- (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési
kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem
rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)
Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
a)- az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági
szolgáltatásra, valamint - a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó
szabályok kivételével - a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályait,
b)-
a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére
vonatkozó szabályait.
(2a) 10 A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével
összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézmény
kirendelése során nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény
a) ügyfél által javasolt szakértő kirendelésére,
b) kirendelt szakértő eljárási bírsággal történő sújtására vonatkozó szabályait.
(3)11 Adóügyben az
elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy
típusának megjelölésével lehetővé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó
jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)12
Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó
szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy - jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az más szervet
adatszolgáltatás iránt keressen meg.
(5) 13 E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben
foglaltakon túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa, törvénnyel,
kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján
lehet. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter és a
külpolitikáért felelős miniszter együttes állásfoglalása az irányadó.
5/A.
§— (1) Adóügyekben - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 30 nap, amely
legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
(2) Ha e törvény valamely eljárási
cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, az adóhatóság haladéktalanul,
de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről.
(3) Adóügyekben:
a) az adóhatóság hatáskör vagy
illetékesség hiányában 8 napon belül teszi át a kérelmet és az ügyben
keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz;
b) az adóhatóságok illetékességi
összeütközése esetén 15 napon belül kell kijelölni az eljáró adóhatóságot;
c) az adóhatóság a hozzá érkezett
megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül továbbítja ahhoz a szervhez,
amely a belföldi jogsegély nyújtására jogosult;
d) belföldi jogsegély esetén az
adóhatóság a megkeresést,
oo) ha az ügyben a megkereső hatóság
illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni,
vagy ha azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, 15
napon belül,
pp) egyéb esetben 8 napon belül teljesíti;
e) az adóhatóság vezetője a
megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt 15 nappal hosszabbíthatja meg;
f) az adóhatóság a kérelmet érdemi
vizsgálat nélkül 8 napon belül utasíthatja el;
g) a hiányosan benyújtott kérelem
esetén az adóhatóság 8 napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást; h) a kizárási ok
fennállását
ha)
az adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől
számított 5 napon belül köteles bejelenteni, illetve hb) az ügyfél a
tudomásszerzéstől számított 8 napon belül jelentheti be;
i) az eljárási cselekményhez
kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az
akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott
határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül
lehet előterjeszteni.
(4) A
hiánypótlási
felhívás kibocsátására nyitva álló határidőre vonatkozó, a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben,
valamint a (3) bekezdés g) pontjában
foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, valamint a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni.
foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, valamint a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni.
(5)15
Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a
kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell teljesíteni.