NEGYEDIK RÉSZ
VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Statisztikai besorolási
rend
78.
§— E törvény alkalmazásában
a Központi Statisztikai Hivatal termékek és szolgáltatások osztályozási
rendszere (TESZOR), illetve a gazdasági tevékenységek egységes ágazati
osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti hivatkozással meghatározott termékek,
szolgáltatások, tevékenységek esetében a 2011. december 31-én hatályos
besorolási rendet kell irányadónak tekinteni.
Nyilatkozatok780
78/A. §— (1) 782 A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához és
érvényesítéséhez kormányrendeletben meghatározott előírások szerint
nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a következőkről:
a) a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól;
b) arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a
nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy
erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti
rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulása;
c)
arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a
bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének
felhasználása felett;
cl)
arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök
működtetésében, ha és amennyiben más őstermelővel (őstermelőkkel) együtt olyan
őstermelői tevékenységet folytat - ideértve a (2) bekezdésben említett közös tevékenységet is -, amellyel kapcsolatban
mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak
a b) és c) pont szerint;
e) a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a
saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt)
használt földterület helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét,
valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait.
(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a
vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes
nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői
igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az
őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység), azzal,
hogy ilyen családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő házastársa,
egyeneságbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy
örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). Ebben az esetben minden
egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell
választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem
állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan
nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők
az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.
(3)7 83 A 46. § (3) bekezdésének alkalmazásában a
kifizetőnek kérnie kell az őstermelői igazolvány felmutatását, azonban nem kell
a kifizetett összeget bejegyeznie akkor, ha a mezőgazdasági őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán
aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a kifizetett összeget saját maga írja
be az őstermelői igazolványba a kormányrendelet előírása szerint. A kifizető ebben az
esetben is az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői igazolványa számának
vagy a regisztrációs számának feltüntetésével az adózás rendjéről szóló
törvényben meghatározott formában és előírt
határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról
teljesítendő bevallásában szolgáltat adatot a kifizetésről az adóhatóságnak.
(4) 784 A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - az
adómentesség értékhatárát (23. §) meghaladó, de 4 millió forintnál nem több
éves bevétel esetén az adóévben elért bevételének
feltüntetése mellett - nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme (nemleges nyilatkozat), feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a
tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt a nyilatkozatban is megerősíti. A
gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Azokban az években, amikor a
mezőgazdasági őstermelő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését, valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni.
feltüntetése mellett - nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme (nemleges nyilatkozat), feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a
tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt a nyilatkozatban is megerősíti. A
gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Azokban az években, amikor a
mezőgazdasági őstermelő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését, valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni.
(5) A tevékenységüket közös
igazolvány alapján folytató családtagok mindegyikét külön-külön megilleti a (4)
bekezdés rendelkezése szerinti nyilatkozattétel, de csak akkor, ha azt
mindannyian azonosan
választják.
választják.
(6)785 A mezőgazdasági kistermelő a
nemleges nyilatkozatot a (4) és (5) bekezdésben szabályozott feltételek
fennállása esetén adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás
keretében teheti meg.
(7)786 A (4)-(6) bekezdés rendelkezései szerint adott nemleges nyilatkozat az adóbevallással
egyenértékű, arra egyebekben is az adóbevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni. (8)787
Üzemanyagár—
78/B. §^
Felhatalmazások
79. § A Kormány - az ár- és jövedelmi viszonyok
változására tekintettel - az adó következő évi mértékeire a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslattal együtt tesz javaslatot.
80. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
rendeletben meghatározza
a) a közműfejlesztés
támogatásának rendjét;790
b) egyes költségtérítések formáit és
a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható költségek mértékeit;791
c)— a közlekedési
kedvezmények azon körét, amely adómentes természetbeni juttatásnak minősül;793
í#— a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes
szabályait;795 ejZ2á a mezőgazdasági őstermelői
igazolvány kiadásával összefüggő előírásokat;797
J)m
gj— azon betegségek körét,
amelyekben szenvedő személyek a személyi kedvezmény érvényesítése szempontjából
súlyosan fogyatékosnak minősülnek.800
81. § (1) 801 Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
meghatározza:
a) az e törvény végrehajtásához
szükséges nyomtatvány kötelező alkalmazását;802
b) az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló
eljárás rendjét, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási
díjat.803 (2)8 04 Felhatalmazást kap az
egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a súlyos
fogyatékosság minősítésének és igazolásának rendjét.805 (3)8 06 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter és az adópolitikáért
felelős miniszter, hogy rendeletben határozzák meg a 3. számú melléklet 1.22.
pontjában, továbbá a 11. számú melléklet 1.26.
pontjában foglaltak alkalmazásának feltételeivel összefüggő részletes
szabályokat.807
(4)808
(5)8
09 Felhatalmazást kap a vendéglátásért
felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a felszolgálási díj
alkalmazásának, kifizetésének és felhasználásának részletes szabályait.
81/A. §— A mezőgazdasági
őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat,
valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő
e törvény szerinti adatainak a
nyilvántartását a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági
igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról,
adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot
szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány
kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által
meghatározott adatokat, valamint az
adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási
szerv az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői
igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az adózás rendjéről szóló törvénynek az
adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.
82. §— (1) 812Az MNB a Magyar Közlönyben közzéteszi a hivatalos
devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott
árfolyamát.813
(2) 814 Az állami adóhatóság havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással
(2) 814 Az állami adóhatóság havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással
kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.8 15 Az üzemanyagárat három - az
előző évben nagy forgalmat bonyolító - belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által
alkalmazott, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes fogyasztói üzemanyagár számtani
átlagának literenként egy forinttal növelt összegében, forintra kerekítve kell
megállapítani. Ha a fogyasztói üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának
következményeként növelik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett
szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontj ától az adott hónap
végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni.
(3)816
Hatálybaléptető
és átmeneti rendelkezések
83. § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép
hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel -
az 1996. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett
adókötelezettségre kell alkalmazni.
adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)817 (3)818 (4)819
(5)-(6)820
(7)821
(8) E törvény hatálybalépését követően kamat címén jóváírt, kifizetett
jövedelmekre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy
a kamat mely időszakra vonatkozik.
(9) 822 Az egyéni vállalkozó által igénybe vehető pénztartalék kezelése céljából az
állami adóhatóság kincstári számlát nyit és ezzel összefüggésben olyan
nyilvántartást vezet, amely alkalmas az egyéni
vállalkozó által pénztartalék címén befizetett összegek és a számláról kivett pénzfelhasználások egyenlegezett éves átlagos állományának megállapítására, továbbá alkalmas a kamat meghatározására és
jóváírására. Az állami adóhatóság által megnyitott kincstári számlánál a pénztartalékkal összefüggő nyilvántartás vezetése nem tartozik a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló törvény823
hatálya alá.
vállalkozó által pénztartalék címén befizetett összegek és a számláról kivett pénzfelhasználások egyenlegezett éves átlagos állományának megállapítására, továbbá alkalmas a kamat meghatározására és
jóváírására. Az állami adóhatóság által megnyitott kincstári számlánál a pénztartalékkal összefüggő nyilvántartás vezetése nem tartozik a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló törvény823
hatálya alá.
(10) Ahol jogszabály - jelöléssel vagy
anélkül - a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt 824 említi, ott a személyi jövedelemadóról
szóló törvényt kell érteni.
(11)825 E törvénynek az ügyvédi
irodára, az egyéni ügyvédre és az ügyvédi iroda tagjára vonatkozó
rendelkezéseit a végrehajtói irodára, az önálló bírósági végrehajtóra, illetve
a végrehajtói iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivői irodára, a szabadalmi
ügyvivőre, valamint a közjegyzői irodára, a közjegyzőre, illetve a közjegyző
iroda tagjára is alkalmazni kell.
(12)826A magánszemély a tárgyi eszköz értékcsökkenési
leírását - választása szerint - az üzembe helyezése időpontjában irányadó
statisztikai besorolási rend vagy vámtarifaszám alapján is megállapíthatja.
(13) 827A 2007. december 31-éig megvalósított értéknövelő beruházás esetén a magánszemély az e
törvény 3. §-ának 2006. december 31-én hatályos 32. pontjának előírását is
alkalmazhatja.
83/A.
§— (1) A magánszemély
befektetési adóhitelét 2007. április 20-ig visszafizeti. Az állami adóhatóság a
magánszemély visszafizetendő adóhitelét - a (4) bekezdés előírásai szerint -
2004. május 31-ig megállapítja, és 2004. március 20-i
határidővel a magánszemély e célra nyitott adószámláján kötelezettségként
előírja azzal, hogy a kötelezettséggel összefüggésben 2007. április 20-ig
késedelmi pótlék nem számítható fel. Az állami adóhatóság a magánszemélyt az előírt
kötelezettségről 2004. június 30-ig határozatban értesíti.
(2) Az (1)
bekezdésben előírt határidőt megelőzően történő
visszafizetés esetén - ha a magánszemélynek a befizetés időpontjában nincs az
állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása - a
magánszemélyt az a)-c) pontokban meghatározott kedvezmények (visszafizetési kedvezmény) illetik meg:
magánszemélyt az a)-c) pontokban meghatározott kedvezmények (visszafizetési kedvezmény) illetik meg:
a)
amennyiben a magánszemély a 2003-as adóévre befektetési
adóhitelt nem vesz (nem vehet) igénybe, az általa 2004. október 31-ig a külön
beszedési-számlára megfizetett összeg 81,82 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség
45 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő
tételként írja jóvá;
b)
a magánszemély által 2004. március 20.-2005.
június 30. közötti időszakban - ide nem értve az a) pontnak megfelelő
esetet - a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 25 százalékát, de
legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 20
százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő
tételként írja jóvá;
c)
a magánszemély által 2005. július 1.-2006. június
30. közötti időszakban a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 5,26
százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 5
százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő
tételként írja jóvá.
(3)
Amennyiben az állami adóhatóság
a (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján csökkenti a magánszemély
visszafizetési kötelezettségét, az egyes időszakok záró napját követő 30 napon
belül határozatban értesíti a magánszemélyt a még fennálló visszafizetési
kötelezettségről, illetve az esetleges túlfizetésről.
(4)
A
befektetési adóhitel-állomány megállapítása során
először meg kell határozni a befektetési adóhitel 2002-ben fennálló alapját,
majd 2003-ra nulla összegű befektetésállomány figyelembevételével ki kell
számítani a visszafizetendő adóhitelt, amely összeget növel a
befektetésállomány 2003. évi növekménye után érvényesített adóhitel, illetve
csökkent a befektetésállomány 2003. évi tényleges csökkenése miatt
visszafizetendő adóhitel.
(5)
Magánszemély halála esetén - annak halálakor együtt élt házastársa, vagy
örököse bejelentése, vagy bíróság, államigazgatási szerv jelzése
(adatszolgáltatása) alapján - az állami adóhatóság a még meg nem fizetett
visszafizetendő adóhitelt határozattal törli.
(6)
Ha az ország területét
külföldi letelepedés céljából elhagyni kívánó magánszemély kéri az
adóhatóságtól adójának megállapítását, a még vissza nem fizetett adóhitelt az
adót megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell
megfizetni. Az adóhatóság a külön adószámlán nyilvántartott visszafizetési
kötelezettség határidejét megfelelően módosítja, és az adót megállapító
határozatában felhívj a a magánszemély figyelmét a még vissza nem fizetett
adóhitel összegére és a megfizetési határidő módosulására.
(7)
Az
(1)-(4) bekezdésben foglaltak értelmezésénél a 43. § és a
8. számú melléklet 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell figyelembe
venni. A téves számlára befizetett összeg visszafizetési kedvezményre jogosító befizetésként történő figyelembevételére, vagy
egyéb módon az e §-ban meghatározott szabályoktól eltérés engedélyezésére nincs
lehetőség.
84. §— (1) Ez a
törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az
1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással
összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaihoz való közelítést
célozza:
a)
a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő
egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre
alkalmazandó közös adózási rendszerről;
b)83Q.
a Tanács 2003/48/EK irányelve a kamatozó megtakarítási formákból eredő
jövedelmek adóztatásáról;
cj§ll az Európai Közösségek Bizottsága 94/79/EGK
ajánlása a magánszemély által nem az illetősége szerinti tagállamban szerzett
egyes jövedelmek adóztatásáról.
(2)832 Ez a törvény - az 1998. évi XV törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a
csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően - a jövedelem- és vagyonadókra
vonatkozó modellegyezmény figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.
(3)833 Ez a törvény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a
mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak
nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet
módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L
358., 2006. 12. 16., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
(4)834 Ha e törvény valamely rendelkezése a (3)
bekezdésben említett 1857/2006/EK bizottsági rendeletben foglalt támogatást
nevesít, azon - külön említés hiányában is - a rendelet 4. cikkében foglalt támogatást kell
érteni.
84/A.
§— (1) A 2010. évben a 49.
§ (16) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a harmadik és negyedik
negyedévben fizetendő adóelőleget - a már megfizetett adóelőleg
figyelembevételével - az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év
elejétől halmozott adóelőleg-alapnak
a)
az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július
1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió
forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának
egyéb feltételei erre az időszakra a (4) bekezdés szerint fennállnak;
b) az egyéni vállalkozói tevékenység
2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió
forintot meg nem haladó részre, de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg
nem haladó összegre.
(2) A 2010. évi
adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010.
június 30-a utáni időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint
megállapított vállalkozói
adóalapnak - ha nemzetközi
szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az
egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári
napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10
százalék, a meghaladó rész után 19 százalék.
(3)
A 2010. évi
adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010.
július 1-je előtti időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint
megállapított vállalkozói adóalapnak - ha
nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói
adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti
időszakra eső naptári napjaival arányos összege után a 49/B. § 2010.
június 30-án hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg.
(4)
A (3) bekezdés rendelkezésétől
eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozói tevékenység
2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
megállapított adóalapnak az 50 millió
forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy az egyéni
vállalkozó e bekezdés rendelkezésének alkalmazását választja, és
a) a 49/B. § 2010. június 30-án
hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, és
b)
foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok
számtani átlaga alapján meghatározott átlagos állományi létszáma az egyéni
vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása
szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és
c)
az egyéni vállalkozói
tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
megállapított vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység
2010-ben történt megkezdése esetén a 2010.
évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg
[kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és
d)
vele szemben az államháztartásról szóló törvényben
meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt
az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a
megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód
követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható
közigazgatási határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata
esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben
meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
mulasztási bírságot,
és
e) az egyéni vállalkozói
tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára
vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység
2010. július 1-je előtti
időszakára eső naptári napokkal arányosan
időszakára eső naptári napokkal arányosan
ea) legalább az átlagos állományi létszám és a
minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére,
vagy
eb) - ha székhelye jogszabályban
megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van - legalább
az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként
meghatározott
járulékalapra
járulékalapra
vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, azzal, hogy e bekezdése
rendelkezésének alkalmazása esetén egyebekben a 49/B. § 2010. június 30-án
hatályos (10) bekezdésének a)-e) pontját követő egyéb
rendelkezései - az utolsó mondata helyett az e § (5) bekezdésének rendelkezései
- az irányadók, valamint a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és
(25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5) E
§
alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély
összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét - az adóévben
érvényesített összes kedvezmény az egyéni
vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával -
vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával -
a) az egyéni vállalkozói
tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió
forintot
b) az egyéni vállalkozói tevékenység
2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19
százalék adómértékkel kell kiszámítani.
(6) Ha az egyéni vállalkozónak a 2010.
évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett
fejlesztési tartalékkal összefüggésben adómegfizetési kötelezettsége
keletkezik, az erre
vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek - a megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és
az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva - az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az
egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték minősül.
vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek - a megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és
az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva - az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az
egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték minősül.
84/B. §— (1) A 6. § (4)
bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés l) pontjának és az 1. számú
melléklet 6.1. alpontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények
megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénnyel
beiktatott rendelkezését 2010. január 1-jétől alkalmazni lehet.
(2) A
49/B. §-ában foglalt rendelkezés szerint 2010. június 30-án
nyilvántartott adókülönbözetre alkalmazni kell a §-nak a nyilvántartásba
vételkor hatályos (22) bekezdését.
84/C. §— (1) Az 1. számú melléklet 8.17. pontjának a
sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII.
törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően elnyert díjakra
is lehet alkalmazni a 2010. adóév vonatkozásában.
(2)
Az 1. számú melléklet 8.28. pontjának a sporttal
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel
megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően megszerzett jövedelemre,
juttatásra kell alkalmazni.
84/D. §— A 44/A. § (1) bekezdése c) pontjának
az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai
törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek
teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010.
évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évi adóról való
rendelkezésnél is figyelembe lehet venni.
84/E.
§— A 49/A. § (6) bekezdésének
és a 11. számú melléklet nyitó szövegének az adó- és járuléktörvények, a számviteli
törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi
jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított
rendelkezése a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható,
ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
84/F.
§^ Az egyéni vállalkozó és a
társas vállalkozás személyes közreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére az
e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-kiegészítésre
vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
84/G.
§— (1) A 8. § rendelkezéseit
a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A 2006.
szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-,
bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetében
a) határozott időtartamú kamatperiódus esetén
ad) a 2006. szeptember 1-je előtt indult teljes
kamatperiódusra 2010. december 31 -ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után
az adó mértéke nulla százalék;
ab)
a 2006. augusztus 31-ét követően indult (induló) teljes kamatperiódus(ok)ra 2010. december
31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adót a 8. § szerint kell
megállapítani;
b) határozott időtartamú kamatperiódus hiányában
u)
a 2011. január 1-je előtt megszolgált, ezen időpontot
követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;
v)
a 2010. december 31-ét követően megszolgált, jóváírt (kifizetett)
kamat után az adót a 8. § szerint kell megállapítani.
(3) Az adó mértéke nulla százalék
a) a 65. § (1) bekezdés bb) alpontjában
említett esetben, ha az értékpapír megszerzése,
b) a 65. § (1) bekezdés cl)
pontjában említett esetben, ha a biztosítási szerződés megkötése
2006. szeptember 1-jét megelőzően történt, figyelembe véve, hogy ezt a rendelkezést
biztosítási szerződés esetében nem lehet alkalmazni a díjtartalék azon részének
és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli
díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december
31-ét követő befizetése révén keletkezett, azzal, hogy az utóbbi díjbefizetések
tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első
befizetés napját kell tekinteni.
(4)
A
(2)-(3) bekezdésben nem említett esetekben - feltéve, hogy
a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006.
augusztus 31-éig megkötötték - az ügylet, szerződés alapján a 2006. augusztus
31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az e törvény 65. §-ának a 2006.
augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)
A
67/A. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján az
árfolyamnyereségre irányadó szabályok alkalmazása során a magánszemély a 2006.
augusztus 31-én tulajdonában lévő értékpapír átruházása esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására választhatja
a 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó
záró árfolyamát.
(6)8
42 Az EGT-államban székhellyel rendelkező biztosítóval
2006. szeptember 1-jét megelőzően megkötött biztosítási szerződés alapján a
biztosító által a magánszemély biztosított vagy kedvezményezett részére bármely jogcímen kifizetett, juttatott nem adómentes bevétel
(jövedelem) után az adó mértéke - más törvényi rendelkezéstől, így különösen az
e törvény 65. §-ában és e §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól
függetlenül - nulla százalék, feltéve, hogy a biztosítási szerződés keretében
2006. augusztus 31-ét követően díj fizetésére nem került sor. Az e feltételnek
való megfelelést a magánszemély a biztosító
által kiállított olyan igazolással is bizonyíthatja, amely tartalmazza a
magánszemély családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési
családi és utónevét, valamint a bevétel összegét és pénznemét, továbbá a biztosító arra vonatkozó
nyilatkozatát, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét
követően díj fizetésére nem került sor.
84/H. §— A lakáscélú felhasználásra a munkáltató
által nyújtott támogatás adómentessége 1. számú melléklet 2.7. pontja szerinti
értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét követően nyújtott támogatásokat
kell figyelembe venni.
84/1. §— Az e törvényt
módosító törvények átmeneti rendelkezései alapján igénybe vehető
adókedvezményeket a magánszemély az említett átmeneti rendelkezések szerint, de
legfeljebb a 2015. évi adójával szemben érvényesítheti.
84/J.
§^ E törvénynek az adó- és
járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény,
valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII.
törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdését az
egyéni vállalkozó 2010. évi osztalékalapja után fizetendő adó megállapítására
is alkalmazni kell.
84/K.
§— E törvénynek az adó- és
járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény,
valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII.
törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit - e
törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépés napjától megszerzett
jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy
a) a magánszemély - ha az
ingatlan-bérbeadási vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből
származó bevételére a 3. §-nak a az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú
törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel módosított
17. pontja alapján az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes
átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választotta - az adó- és
járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény,
valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel
módosított 17. § (3) bekezdésének és 18. § (1) bekezdésének rendelkezéseit,
b) az egyéni vállalkozó az 50. § (9)
bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegrésze harmadik bekezdésének
az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai
törvény, valamint az európai közösségi
jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított
rendelkezéseit a 2010. évi adókötelezettsége megállapításánál is alkalmazhatja.
84/L.
§— A jövedelem kiszámításánál
nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
a) 2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése, illetve
b) az Mpt. 24. § (15) bekezdése,
ej— az Mpt. 83. § (7)
bekezdése, valamint 84. § (4) bekezdése szerint
történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő
tagi kifizetéseket.
84/M. §— (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
a)
2010. november 3-át követően az
Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2011. év
adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak
átadott) nyilatkozattal, illetve
b) az Mpt. 24. § (15) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2012. év
adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak
átadott) nyilatkozattal,
ej— az Mpt. 83. § (7) bekezdése, valamint 84. § (4) bekezdése szerint
történő visszalépése esetén az adóbevallásában tett (munkáltatói
adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár
igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az
adókedvezmények, valamint a 44/A-44/C. § rendelkezései szerinti átutalási
összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az
adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de
legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.
(2) Az adóhatóság - egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű
alkalmazásával - az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös
nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1)
bekezdés szerinti összeg átutalása történt.
84/N. §— Az 57/A. § (1)
bekezdésének az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel módosított rendelkezését a magánszemély a
fizetővendéglátó tevékenységére vonatkozó tételes átalányadózás 2011. évi
választására is alkalmazhatja.
84/0. §— Az 1. számú
melléklet 3.2. pontjának a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és
egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2006. évi LXV törvény módosításáról szóló 2011. évi LXIV törvénnyel
megállapított 3.2.6. alpontját a 2011. január 1-jét követően megszerzett
jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
84/P. §— Az 1. számú
mellékletnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV törvény módosításáról szóló 2011. évi
LXIV törvénnyel megállapított 4.5. pontját a hatálybalépését megelőzően, de
2011. január 1-jét követően megszerzett, pénzjutalomra is alkalmazni
kell.
84/Q.
§— A 2011. október 1-jét
megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére e
törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.
84/R. §— A 28. § (20)-(22) bekezdéseinek rendelkezéseit
nem kell alkalmazni arra a jövedelemre, amelyre az adózó legkésőbb 2012.
december 31-ig a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 82. §-a szerinti szabályokat
alkalmazza.
84/S. §— Az 1. számú mellékletnek az otthonvédelmi
intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXLVII. törvénnyel megállapított 7.20. pontjában foglalt rendelkezés az otthonvédelemmel
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény
hatálybalépésének napjától alkalmazható.
84/T.
§— (1) E törvénynek az egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a
hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2)-(9)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével:
(2)
A
62/A. § rendelkezését a hatálybalépést követően megszerzett
jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy
más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére
kell alkalmazni.
(3) 2012. december 3 1-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás
vásárlásra is felhasználható.
(4)
A
70. §-nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított (2)
bekezdése rendelkezését a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a 2012. évben
induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.
(5)858
(6) A 77/C. § (22a) bekezdésének rendelkezését a kihirdetéskor még nyilvántartásban
szereplő programokra is alkalmazni lehet.
(7)859
(8) Az 1. számú melléklet 4.22.
alpontjának rendelkezését a hatálybalépését megelőzően megszerzett bevételre is
alkalmazni lehet.
(9)
A
közteherviselés rendszerének átalakítását célzó
törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 206. §-nak az egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvénnyel módosított (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az
otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI.
törvény hatálybalépése napjától a végtörlesztés céljából felvett kötvénykölcsönök
esetében is alkalmazni lehet.
84/U. §— (1) A 72. § (4) bekezdésének az egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvénnyel megállapított o) pontját az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXI. törvény hatálybalépését követően, de legkésőbb 2011. december
31-ig folyósított, a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön adókötelezettségének megállapítására
lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív
befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálybalépésének
napjától az említett rendelkezés
alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltatói kölcsön biztosítása a következő
évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem
valósít meg).
(2) Az
1. számú mellékletnek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 2.8. pontjának rendelkezését az
otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI.
törvény hatálybalépésének napja és a 2011. december 31. közötti időszakban
folyósított, a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési
alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII.
törvény hatálybalépésének napjától biztosított vissza nem térítendő
támogatás a következő évek javadalmazását nem érintheti (előrehozott juttatást
semmilyen formában nem valósíthat meg).
84/V.
§— E törvénynek az adózást
érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel
módosított 1. számú melléklete 4.5. pontját a 2012. január 1-jétől megszerzett
jövedelmekre lehet alkalmazni.
Navigáció: