Törvénytár: A személyi jövedelemadóról

HARMADIK RÉSZ

EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK

X. Fejezet

A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS—

Az egyéni vállalkozó adózása⁴⁰⁸

49/A. §— (1) ⁴¹⁰ Az egyéni vállalkozó a 49/B. § rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az e törvény szerint előírt adót fizet (a továbbiakban: vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat.

(2)⁴ ¹¹ Egyéni cég alapítása esetén, tevékenysége megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan

a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról - megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli
hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít;

b) - a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - megállapítja az adókötelezettségét.

(3)⁴ ¹² Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén

a) a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett - az egyéni vállalkozó döntése szerint

b) az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.

(4)4 13 Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz

ad) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,

ab) értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül;

b) a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába
nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.

(5) ⁴¹⁴ A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában

a) a (2)-(4) bekezdés szerint megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adó-kötelezettségét bevallja vagy választhatja, hogy

b) a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseinek és a megszűnés szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja a jövedelmét, valamint az annak megfelelő adókötelezettséget, és

c) az a) pont szerinti adókötelezettségnek a b) pont szerinti adókötelezettséget meghaladó részét - ha az a 10 ezer forintot meghaladja - három egyenlő részletben,
cd) az elsőt a b) pont szerinti adókötelezettséggel együtt az adóévi,

eb) a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be,

a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és az adót e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(6)⁴ ¹⁵ Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy

a) a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia;

b) adómegfizetési kötelezettség esetén késedelmi pótlék nélkül

u) a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,

v) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben - vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül - az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket

kell figyelembe venni;

c) az a)-b) pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével
számított összeg;

cl) a b) pont szerinti kötelezettségek esetében - ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja - a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,

dq) az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,

db) a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be, a megszüntetés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(7) ⁴¹⁶ Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes

képviselője folytatja. Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor - az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve - úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti, feltéve, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivétet azonban ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, de annak összegét - e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az özvegy, illetve az örökös figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál.

(8)⁴ ¹⁷ A (7) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már egyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, az előbbi - amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel - a (7) bekezdésben említett határidőn belül választhat, hogy melyik módszer szerint folytatja az egyesített tevékenységet. Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan e törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadó alapját, annak adóját és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallja, az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti. Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések.

(9)⁴ ¹⁸ Az egyéni vállalkozói tevékenység (7)-(8) bekezdés szerinti folytatását a cselekvőképességét elvesztett, illetve elhunyt magánszemély kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.

A vállalkozói személyi jövedelemadó⁴¹⁹

49/B. §— (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el.

(2)⁴ ²¹ Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás elszámolására és nyilvántartására az önálló tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)⁴ ²² Az átalányadózást követően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra áttérő egyéni vállalkozónál az áttérés adóévében a vállalkozói bevétel része az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított.

(5)⁴ ²³ Vállalkozói bevételnek minősül - figyelemmel a (19) bekezdés rendelkezésére - az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szerese, azzal, hogy

a) a bevételnek minősülő összeget csökkenti a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkentését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg;

b) szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, betegség miatti keresőképtelenség, katonai szolgálat teljesítése, büntetés-végrehajtás vagy a foglalkoztatott halála esetén az esemény bekövetkezésének évében és az azt követő évben az előzőek szerint kiszámított összeg nem minősül bevételnek, ha az nem haladja meg az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét;

c) - ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) - a foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg 1,2-szeresének azon része, amelyet - az a)-b) pontban említettek kivételével - az átlagos állományi létszámcsökkenés miatt bevételként még nem vett figyelembe.

(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:

a)— a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskolai tanulóval kötött - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24

százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;

£>,)— a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett - folyamatosan továbbfoglalkoztatott - szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban;

c)— az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadást - az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy - az egyéni vállalkozó választása szerint, ha a kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el - a kísérleti fejlesztésre fordított - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költség-nyilvántartásában rögzített - beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, bármely esetben, feltéve, hogy

cd) a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette,

eb) az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt;

a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az egyéni vállalkozó az előző rendelkezés alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát veheti (de legfeljebb 50 millió forintot vehet) figyelembe, amelynek a (9)-( 10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;⁴²⁷

í$— a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény); az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)-(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint

oo) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy

pp) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

e)4^

/)— az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett, fejlesztési célra - a (16) bekezdés alapján történő elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve nyilvántartásba vett - legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék);

gj— az adóév első napján, illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál a (19) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték (tevékenységét megkezdő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám) és az adóév első napján (a tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási kedvezmény), feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása; az e rendelkezés szerint érvényesített csökkentés (9)-(10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;

h)*&

(7) Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség - figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is - a következők szerint számolható el:

a)— Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben - döntése szerinti megosztásban - elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó tevékenységének időszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint

számolhatja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a tevékenység folytatásának szándékát három hónapon belül bejelentette az adóhatóságnak.

b)434

c)— Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)ről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.

4)— E bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

e)— A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét - az a) pontban foglaltaktól függetlenül - az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. Ha ezzel nem él, vagy ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az a)-cl) pont rendelkezései alkalmazhatók.

f) Ha az egyéni vállalkozónak mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmén kívül más tevékenységéből is van egyéni vállalkozói jövedelme, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja az e) pont rendelkezéseit. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani.

g)— E bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenység a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozóként végzi a magánszemély.

/?,)— A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el.

/J— Az e)-h) pont rendelkezéseit az egyéni vállalkozó döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

(8) ⁴⁴¹ A vállalkozói adóalap

a) az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy

£>,)— ha az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint

u) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

v) a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.⁴⁴³

Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor az a) pont és a bb) alpont szerinti vállalkozói adóalapot - figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére - úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik

(9) ⁴⁴⁴ A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap -
500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti

a) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfelj ebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár;

£>,)— továbbá - azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál - a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is - esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.

(10)⁴⁴⁶ A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

(11)⁴⁴⁷ Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni.

(12)⁴⁴⁸ A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási

költsége. E rendelkezés alkalmazásakor a tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe. E rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék - ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az egyéni vállalkozó a kisvállalkozási kedvezményt érvényesítette -, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és az ültetvény alapján beruházási költség nem vehető figyelembe.

(13) ⁴⁴⁹ A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett

a) üzemkörön kívüli ingatlannak minősül az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,

1.⁴⁵⁰ feltéve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d)
és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót fizet,

2.⁴⁵¹ ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti
nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.

(14) ⁴⁵² A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szellemi termék beruházási költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást, valamint az eszköz beszerzésére, előállítására
fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint:

aj— ha az eszköz üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó,

b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatbavételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó,

c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt -kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye - az átsorolás évére vonatkozó,

4)— ha az eszközt az egyéni vállalkozó - akár üzembe helyezése, használatbavétele előtt, akár utána - elidegenítette (ideértve az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,

e)— ha a magánszemély egyéni vállalkozói j ogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg -az a)-d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve - a fennmaradó részt a jogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni.

(15) ⁴⁵⁶ Ha az adóévi vállalkozói bevétel valamely része külföldi telephelynek tudható be, akkor - ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik - a külföldi telephelynek betudható
vállalkozói adóalapot ezen bevételből

a) a telephely bevételének megszerzése érdekében bárhol felmerült költségek levonásával és/vagy a (2)-(7) bekezdésben említett bárhol felmerült, növelő, csökkentő tételek figyelembevételével,

b) a más telephely(ek)nek betudható bevételrész(ek) megszerzése érdekében is (bárhol) felmerült költségeknek (ideértve a vállalkozói kivétet is) és/vagy a (2)-(7) bekezdésben említett bárhol felmerült növelő, csökkentő tételek külföldi telephelynek betudható bevétellel arányos része levonásával, illetőleg figyelembevételével kell megállapítani.

(16) ⁴⁵⁷ A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév
során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített
- beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja

a)— a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint £>,)— a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. §], továbbá az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.

(17)⁴⁶⁰ A kisvállalkozói kedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye szempontjából a foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegzésével, majd ezen összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni.

(18)⁴⁶¹ Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a (8) bekezdés a) pontjában említett (1)-(7) bekezdés szerint - a bekezdés további rendelkezése alapján a külföldi telephelynek betudható rész nélkül - megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegével, csökkentve⁴⁶²

a) a (9)-(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adóval,

b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adóval, azzal, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

(19) ⁴⁶³ Az (5)-(6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában
a)— az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő,

illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak számával történő elosztásával két tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni

ad) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az egyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegűjogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát,

a^)— a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;

b) a havi minimálbér évesített összege:

u) a havi minimálbér tizenkétszerese,

v) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata.

(20) ⁴⁶⁶ Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására

a) a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követő évben, ha az azt megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha
ebben az időszakban nem volt bevétele) vagy

b) ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

(21)-(22)⁴⁶⁷

(23)⁴⁶⁸ A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-)minimum az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka.

(24)⁴⁶⁹ A (20) bekezdés b) pontjában említett kár az elemi csapás okozta olyan elemi kár (több ilyen kár esetén azok együttes összege), amely a bekövetkezése évét megelőző adóévi vállalkozói bevételnek (a tevékenységét az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévben kezdő egyéni vállalkozó esetében a kezdő év egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ennek megállapítása - ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal - az elemi kár (károk) tényét és mértékét tartalmazó, általa kiállított olyan jegyzőkönyv(ek) alapján történhet, amelye(ke)t a káreseményt követő 15 napon belül megküldött az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(25)470

A vállalkozói osztalékalap⁴⁷¹

49/C. §— (1) ⁴⁷³ A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a (2)-(6) bekezdés rendelkezése szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell megállapítani. (2) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:

a)— a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén - kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást -, az említett tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva a (6) bekezdés a) pontjában említett összegnek ad) a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100 százaléka,

l) a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66 százaléka,

m) a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33 százaléka,

n) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla; b)— az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)-ad) pont szerint előírt összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt;

ej— a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette;

í#— a c) pontban nem említett esetben a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.

(3)-(5)⁴⁷⁸

(6) Az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a (2) bekezdésben említett tételek együttes összege, legfeljebb annak mértékéig csökkenthető⁴⁷⁹

aj— a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el;

b) az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegével, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni;

_C)48L

4)— az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi j avak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg.

(7)⁴ ⁸³ A vállalkozói osztalékalap után az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(8) ⁴⁸⁴ A (6) bekezdés a) és d) pontjában foglaltak a kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz (ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe) és nem anyagi javak esetében alkalmazhatók.

Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása485

5t). §^ (1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha

aj— az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és

b) nem áll munkaviszonyban, és

ej— az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.

(2) A mezőgazdasági kistermelő a Második rész rendelkezéseinek alkalmazása helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat.

(3) Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági kistermelői tevékenység egészére választható.

(4)⁴ ⁸⁹ Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban

(5) Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

(6) A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja az (1)-(5) bekezdések rendelkezései szerint.

(7)⁴⁹⁰ Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak - csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.

(8)⁴⁹¹ A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

(9)⁴⁹² A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mentesül az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítése alól.

51. §— (1) ⁴⁹⁴ Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint - figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is - veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti.

(2) Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, akkor

a)— az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmaznia, valamint az átalányban megállapított jövedelmét növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított;

b) a megszüntetést követően ezen tevékenységére tekintettel érkező bevételre, felmerülő költségre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve azt is, hogy az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel mértékéig számolható el.

(3) Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült
összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében,
illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.

(4)⁴ ⁹⁶ Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz.

(5) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia az átalányadózás szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnek is, azzal, hogy a bevételeit a 2. számú melléklet szerint kell figyelembe vennie.

52. §— (1) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben

a)— az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, az 50. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó esetében a 100 millió forintot nem haladja meg és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít.

b)499

(2) ⁵⁰⁰ Az (1) bekezdés a) pontjában említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.

(3)⁵ ⁰¹ Ha az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, akkor a Második rész rendelkezései szerint kell eljárnia, azzal, hogy nyilvántartásaiban a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges egy összegben feltüntetnie.

53. §⁵² (1) A jövedelmet a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel⁵⁰³

a)— az egyéni vállalkozó 40 százalék,

b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80 százalék,

c)— az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék,

cl) a c) pontban említett egyéni vállalkozó - feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki - 93

százalék,

e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).⁵⁰⁶

(2) Az (1) bekezdésben említett százalékos mérték

a)— az a) pontban meghatározott helyett 25,

b) a b) pontban meghatározott helyett 75,

c) a c) pontban meghatározott helyett 83,

cl) a d) pontban meghatározott helyett 91,

akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

(3) ⁵⁰⁸ Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek a következők:

q) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41.20, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés
(TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

cl) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig),

kivéve:

- valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,

- egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti
áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítás a (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt üzleteket).

(4) ⁵⁰⁹ Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következők:

a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);

b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);

c) zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);

d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);

e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);

f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);

g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);

h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);

i) gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);

j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

(5) ⁵¹⁰ Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára
visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is
minősül, az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmaznia.

(6)⁵ ¹¹ Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse ugyancsak átalányadózást választott, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával - az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.

53/A. %^S11

54. §— (1) Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási
értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az
átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt.

(3)⁵ ¹⁴ Az átalányadózás választását megelőzően érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékra, foglalkoztatási kedvezményre, nyilvántartott adókülönbözetre, valamint a kisvállalkozások adókedvezményére a 49/B. §, illetve a 13. számú melléklet rendelkezéseit az átalányadózás időszakában is alkalmazni kell.

55. §— Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.

56. §— (1)⁵ ¹⁷ Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.

(2) Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő az 53. § szerint számított jövedelem és/vagy átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az 50-55. § rendelkezései szerint alkalmazta, illetőleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az átalányadózás alkalmazására egyébként jogosult, a fizetendő adót az említett §-ok rendelkezései szerint kell megállapítania. Az átalányadózásra való jogosultság hiánya, vagy a jogosultság elvesztése miatt a vállalkozói jövedelem szerinti adózásról szóló rendelkezések, illetőleg a Második rész rendelkezései szerint kell az adót megállapítani.

Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése 518

ül. §— (1) Az egyéni vállalkozónak a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell az adókötelezettségeit teljesítenie, ha a jogállását szabályozó külön törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(2) Az egyéni vállalkozó magánszemély - a tevékenysége szünetelésének bejelentése alapján - egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett, ha e tevékenységét az adóév minden
napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés
időszakában is be kell vallania az adóévben

a) kisvállalkozói kedvezménnyel,

b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,

c) foglalkoztatási kedvezménnyel,

d) nyilvántartott adókülönbözettel,

e) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

(3) Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

(4) Az egyéni vállalkozó

a) szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - az (5) bekezdésben említett kivétellel - nem számolhat el;

b) a szünetelést - a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg - az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.

(5) A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása⁵²⁰

57/A. §— (1)⁵ ²² Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében - nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

(2) ⁵²³ A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes
átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.

(3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.

(4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül - kell megfizetni.

(5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó

tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.

(6) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.

(8)524 57/B. §— 57/C. §—

XI. Fejezet A VAGYONÁTRUHÁZÁS

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

58. § (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.

(2)⁵ ²⁷ Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg, valamint ha a (10) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni -, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

(3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat,
amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

(4) 528 Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről
behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell
figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi
hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a
szerzési érték része.

(5)⁵ ²⁹ Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

(6)⁵ ³⁰ Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

(7)⁵ ³¹ Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét.

(8) ⁵³² Ha az ingó vagyontárgy átruházása - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(5)
bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(9)⁵ ³³ Az (1)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg -, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

(10) ⁵³⁴ A magánszemély kifizetőtől - nem egyéni vállalkozóként - fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az

adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre - a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

(11)⁵³⁵ Ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani, a bevételnek az ingó vagyontárgy szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó részére a 28. § (14) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

59. §⁵³⁶ Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.

60. §⁵³⁷ (1) ⁵³⁸ Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, az ingatlan tulajdonban (birtokban) tartásának időszakában a 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített épített-ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész) esetében - ideértve a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyett létesített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épített-ingatlan esetét is -, valamint a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyiségei hasznos alapterületének hat négyzetmétert meghaladó növelése esetében a szerzést⁵³⁹

aj— az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával,

vagy a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy

b)— a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az (1)-(2) bekezdés szerinti szerzési időponttal és - esetenként külön-külön - a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés bevétel-része tekintetében az a) pont szerinti időponttal kell azonosnak tekinteni.⁵⁴²

(4) ⁵⁴³ Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra kiadott legutolsó
használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a (3) bekezdés
rendelkezését az említett épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges
használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, illetve nem történt meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.⁵⁴⁴

61. § (1) ⁵⁴⁵ Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

(2)⁵⁴⁶ A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.

(3)⁵⁴⁷ Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem megállapítására a 62. § rendelkezései helyett az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere e törvény alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan
értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb jövedelmének számít.

62. § (1) ⁵⁴⁸ Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt
költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt⁵⁴⁹ai a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c)— a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(2) ⁵⁵¹ A megszerzésre fordított összeg

a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b) a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c) a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;

cl) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;

e) a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a
használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott,
az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;

f) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

iii) a szerzési érték az a)-d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,

jjj) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt

azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

g) ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

sss) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki elj árás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

ttt) ajándékozással szerzett ingatlan esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés
esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,

vagy

2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel
összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított
összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az
említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott
forgalmi érték minősül.

(3) ⁵⁵² Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás
költségként nem vonható le a bevételből.

(3a) ⁵⁵³ Ha az ingatlan értékesítése - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(4) ⁵⁵⁴ Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e §
alkalmazásában számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,

b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,

c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,

cl) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,

e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,

f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,

g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,

h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,

i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,

j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

(5)⁵ ⁵⁵ A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.

(6)⁵ ⁵⁶ A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint

a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati j og terhel),⁵⁵⁷

b) lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

(7)⁵ ⁵⁸ Az Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

(8)⁵⁵⁹

621 A. §— (1) Ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevételnek a bevételből - a 62. § (1) bekezdése szerint - levonható költségeket meghaladó része (e meghaladó rész a továbbiakban: hozam) nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozam, akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az adó alapja

a) a szokásos hozam, és

b) a hozam a) pont szerinti összeget meghaladó részének a háromszorosa,

azzal, hogy az átruházásból származó jövedelem megállapításához a 62. § (4) és (6) bekezdése nem alkalmazhatók.

(2) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja, az árfolyamnyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem kétszerese.

(3) E § alkalmazásában

a) szokásos hozamnak

k) termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,

l) részesedés átruházása, kivonása esetén a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni, azzal, hogy a tulajdonban tartás naptári napjainak számítása során a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napját kell - e napokat is beszámítva - irányadónak tekinteni, továbbá azzal, hogy részesedés átruházása (kivonása) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni;

b) termőföld a termőföldről szóló törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészlet;

c) termőföldből átminősített ingatlan a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor.

(4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte és erről a bevallásában nyilatkozik.

63. §— (1) ⁵⁶² Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

(2) ⁵⁶³ Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely-visszavásárlási és

továbbértékesítési jog nélküli - megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott adót (vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét) nem kell megfizetnie.

(3)⁵ ⁶⁴ Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló adóbevallásában a magánszemély adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a felhasználás évéről szóló adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (4)-(5) bekezdés rendelkezései szerint.

(4)5 65 A (3) bekezdésben említett adókiegyenlítés az e § szerint megállapított jövedelemből az adó megfizetése után, az adóévben a (2) bekezdés szerinti célra felhasznált résznek és a megfizetett adó megállapítása tekintetében hatályos (1) bekezdés szerinti adókulcsnak a szorzata.

(5)⁵ ⁶⁶ A (4) bekezdésben említett összeg nem lehet több, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója, az ingatlan átruházását követő második évben csökkentve a (3)-(4) bekezdés alapján a megelőző évi adóbevallásban már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(6)⁵ ⁶⁷ A (2) bekezdés szerinti célra történő felhasználás igazolására a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat szolgál, amelyre az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

(7)⁵ ⁶⁸ Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

(8)⁵ ⁶⁹ A 60. § (1) bekezdését és a 61. § (1)-(2) bekezdését az olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 60. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni,

b) a 62. § (1) bekezdés a) pontjában említett más kiadásnak minősül a lízingelt ingatlan futamidő letelte előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj,

c) a 62. § (2) bekezdés alkalmazásában megszerzésre fordított összegnek minősül

ee) a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,

ff) a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a ca) pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,

gg) a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg,

hh) a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

(9) 570 E § rendelkezései irányadók a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelmére is.

(10) ⁵⁷¹ A (9) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, valamint a magánszemélyt az engedményezésről szóló szerződés alapján megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből a 62. § (4), illetve (6) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani (figyelemmel a 63. § (8)
bekezdésében foglaltakra is) azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.

63/A. §— 64. § (1)⁵⁷³

(2) ⁵⁷⁴ Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföldjének, erdő művelési ágú
földjének - ideértve, ha azt mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta - átruházásából származó, az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme
egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön - a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában - fekvő mezőgazdasági
művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a magánszemély az igazolt
tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az
adóbevallásában érvényesíti.

(3) A (2) bekezdés rendelkezése alkalmazható a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint részarány-földtulajdonosnak minősülő
magánszemély azon termőföldjének, erdő művelési ágú földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak.

(4) ⁵⁷⁵A (2) és a (3) bekezdésben említett tulajdonjog megszerzésének igazolására az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott iktatott szerződés szolgál.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem⁵⁷⁶

64/A. §— (1)⁵ ⁷⁸ Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó adóköteles jövedelem megállapítására az 58-62. § rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) ⁵⁷⁹ Az öröklési szerződésből származó jövedelem megszerzési időpontjának ingatlan és vagyoni értékű jog átruházása esetén az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti
kérelem benyújtásának időpontját, ingó dolog átruházása esetén a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni.

(3) A jövedelem megállapítása a következők szerint történik:

a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában £>,)— az állami adóhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek

vagy

c) jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni.

(4)⁵ ⁸¹ Az adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően

(5) Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére kötelezett rendelkezésére bocsátja, amelyet az továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem tesz eleget, az ebből eredő jogvitától függetlenül a kifizetőnek kell az adót megfizetnie.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében - a szerződéskötés időpontjában - választható, hogy

a) az életjáradékból származó bevétel egésze jövedelem,

b) az a) pontban említett jövedelem megszerzésének időpontját az általános szabályok szerint kell figyelembe venni,

c)582

cl) az adót a jövedelemből a járadékfolyósítást vállaló fél vonja le és fizeti be az adóhatóságnak azzal, hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját nem kell bevallania. (7)5 83 Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,19-szerese után

XII. Fejezet

TŐKEJÖVEDELMEK

Kamatjövedelemr^-

65. §— (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:⁵⁸⁶

aj— bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész;⁵⁸⁸

b)— a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is -

u) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,

v) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;

cjí2ü az aj./jj pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)-b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,19-szerese;

í#— a magánszemély

da) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,

db)— életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének az a része, amely meghaladja

1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) - kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta -,

2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)

összegéből a kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni;⁵⁹³

e)— a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra - a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül - nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell;

/)— a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész, azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)-d) ésj) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.⁵⁹⁶

(2) ⁵⁹⁷ A kamatjövedelem után az adót - amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a
megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített
bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem
megállapításánál nem vett figyelembe

k) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

l) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

b) nem kifizetőtől származik - a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg,

a (3)-(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit - különös tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is - figyelembe véve, azzal az eltéréssel, hogy a kifizető az aa) pontban említett igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

(3) 598 Nem kell figyelembe venni

a) jövedelemként

k) azt - a nyereményalapot meg nem haladó - összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír, kifizet;

l) azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő;

m) az olyan, egyébként az (1) bekezdés d) pontja szerint kamatjövedelemnek minősülő bevételrész 50 százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének ötödik - ha a szerződés a megszerzéskor nem szűnik meg, a negyedik - fordulónapját követően történt;

n) az olyan, egyébként az (1) bekezdés d) pontja szerint kamatjövedelemnek minősülő bevételrész 100 százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének tizedik - ha a szerződés a megszerzéskor nem szűnik meg, a hatodik - fordulónapját követően történt

azzal, hogy a biztosítási szerződés megszűnését nem eredményező esetben akkor alkalmazható az ac) pont rendelkezése, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző négy évnél régebben fizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére, továbbá az ad) pont rendelkezése, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző hat évnél régebben fizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt;⁵⁹⁹b) kamatjövedelemként

u) a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített, egyébként az (1) bekezdés a) pontjában említett, egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot;

v) az (1) bekezdés szerinti jövedelmet, ha e törvény külön rendelkezései szerint tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani.

(4) A kamatjövedelem megszerzésének időpontja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett kamat esetében az a nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás és/vagy a tőkésítés megtörtént,

b) nyereménybetét esetében a nyereménybetét-számlán történő jóváírás napja,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az átutalás vagy a postára adás vagy a magánszemély számára, javára történő birtokba adás napja.

(5) ⁶⁰⁰ Az (1) bekezdés bb) alpontjának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközre vonatkozó - egyébként az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának megfelelő - ügylet esetén a magánszemély választhatja, hogy
az adóbevallásában az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallja be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak az
említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételei fennállnak, azzal, hogy kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében

a) a magánszemély e rendelkezést akkor alkalmazhatja, ha az adóév utolsó napjáig - adóazonosító jelének megadásával együtt - nyilatkozatot tesz ezen választásáról;

b) a befektetési szolgáltató az a) pont szerinti nyilatkozat alapján az ügylet(ek)ről a magánszemélynek igazolást ad, valamint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz;

c) a magánszemély a befektetési szolgáltató által a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint levont adót adóelőlegként veszi figyelembe.

(6) ⁶⁰¹ Az (1) bekezdés ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat és/vagy hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is, amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésre fordított értékének - ha az magasabb a jogelőd alap befektetési jegye megszerzésére fordított értéknél - az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal, hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a későbbiekben az (1) bekezdés bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően keletkező kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével számított összeggel csökkentve kell megfizetni.

(7) Az értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint a kamat és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, -tőkésítés nyilvántartási rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy abból a (6) bekezdés rendelkezésének végrehajtásához szükséges minden adat - a dematerializált értékpapír kifizetők közötti áthelyezése esetében kötelezően közlendő adatként - rendelkezésre álljon.

(8) Ha a (7) bekezdés szerint kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizetőnél rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg és a magánszemély sem igazolja, hogy az értékpapír megszerzését követően
a) kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy

b) az elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam címén szerzett bevételéből a (6) bekezdés szerint milyen összegű levonás történt, a kifizető a kamatjövedelem megállapításához az értékpapír megszerzésre fordított értékeként annak névértékét veszi figyelembe.

(9)602

Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem^-

65/A. §— (1) A tőkepiacról szóló törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének minősül.

(2)605

(3) ⁶⁰⁶ A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallja és megfizeti.

Csereügyletből származó jövedelem—

65/B. §— (1) Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) - a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő - a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban csereügyleti jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül.

(2)609

(3) A csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget

a) a kifizető az adóév végén ügyletenként állapítja meg, a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-éig ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és arról az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint a rá vonatkozó rendben adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz;

b) kifizető hiányában a magánszemély ügyletenként nyilvántartja.

(4)610

(5) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet - valós kockázat nélkül - a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.

(6) Az e § szerinti j övedelemmel összefüggésben a kifizetőt adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A csereügyleti jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző magánszemély az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(7) Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven, és annak időtartamára (is) eső valamely adóévben a magánszemély az adott csereügylet alapján csereügyleti veszteséget ér el - az (5) bekezdés alkalmazásának esetében is -, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában ügyletenként feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (8)-(9) bekezdés rendelkezései szerint.

(8) Az adókiegyenlítést ügyletenként, az adott ügylet időtartama alatt évente göngyölítve, folyamatosan vezetett elszámolási nyilvántartás alapján kell megállapítani. A nyilvántartás olyan bizonylatnak minősül, amelyre az ügylet lezárultát követően az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

(9) Az adókiegyenlítés elszámolási nyilvántartását a következők szerint kell vezetni:

a) az ügylet keletkezésének évéhez fel kell tüntetni a keletkezés évéről szóló bevallásban bevallott

ad) csereügyleti jövedelem bevallott adóját (a továbbiakban: adókiegyenlítési keret), vagy

ab) csereügyleti veszteségnek a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzatát (a továbbiakban: adókiegyenlítésre jogosító összeg);

b) minden további évben

u) az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet adott évi csereügyleti jövedelmének bevallott adója,

v) az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az ügylet adott évre bevallott csereügyleti veszteségének a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzata;

c) az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott évben csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés, amely egyenlő az ab) és a bb) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítésre jogosító összegnek az ad) és a ba) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítési keretet meg nem haladó részével.

(10)⁶ ¹¹

Az osztalékból származó jövedelem⁶¹²

66. §^ (1) ⁶¹⁴ A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)⁶¹⁵

a) osztalék

k) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;

l) a kamatozó részvény kamata;

m) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

n) a kockázatitőkealap-jegy hozama;

b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

(2)⁶¹⁶

(3) Az adót a kifizető -

a) e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),

b) figyelemmel a 15. § (4) bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésekre is - a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani.

(4)617

Árfolyamnyereségből származó jövedelem⁶¹⁹

67. §⁶²⁰ (1) ⁶²¹ Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

(2)622

(3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján
szerezte meg, akkor a jövedelmet

a) az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának),

b) ha a szerződés az értékpapír visszaadása

(visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének a napjára kell megállapítani.

(4) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell
feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

(5)⁶ ²³ A kifizető az (1)-(4) bekezdés alapján a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az (1)-(4) bekezdés előírásai szerint az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(6) ⁶²⁴ A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.

(7)625

(8) Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mert az később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg,
az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az
önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettség teljesítésére az (5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt
módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, az (1) bekezdés szerinti j övedelmet a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, azzal, hogy amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet
mutatkozna a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb j övedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az
(5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni.

(9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:

aa) ⁶²⁶ ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték, ab)⁶27 ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén megszerzett értékpapír esetében az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által telj esí tett, igazolt rész,

acj628 társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni,

n) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból kivont jövedelmének megállapításánál e törvény előírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapírra),

o) csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték,

aj) olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül, a jövedelem összege, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

ag) az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész,

ah) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke,

ai) az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte -örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke,

aj) kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke,

a&j— az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az ad)-aj) alpont szerinti esetben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben

1. az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,

2. az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla,

növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

a/)— az aa)-ak) alpontban nem említett jogcímen vagy módon megszerzett értékpapír esetében a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész;

£>,)— az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:

ba) az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,

££,)— az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),

be) az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,

bd) kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy - ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja - a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;

c)— a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az a) pont szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe.

(10)634

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem⁶³⁵

611 A. §— (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján - ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is - az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből

származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

(2)⁶³⁷

(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények
ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is
érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és⁶³⁸

a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b)⁶³⁹ amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

u) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

v) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és

w) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

(4) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig -a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.

(5) A j övedelmet és az adót a j övedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (telj esítés-igazolások), illetőleg saj át nyilvántartása alapján - az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve - állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés rendelkezései szerint.⁶⁴⁰

(7) A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a (2) bekezdés szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(8) A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(9) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül - az értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén - az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint - az (5) bekezdésében említett esetek kivételével - c) pontja, továbbá d)-e) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.

(10) E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.

Tartós befektetésből származó jövedelem⁶⁴¹

67/B. §— (1) ⁶⁴³ E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a (2)-(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci

értékét is - az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)-(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam). A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.

(2) Lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés,
amelyet a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben
(a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak
együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A
lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési
szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra
egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.

(3) A lekötött pénzösszeg és a (4) bekezdésben meghatározott időpontig elért befektetési hozamok állománya terhére a magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján
a)— ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne,

vagy

b)— kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben történő elhelyezésre vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a magánszemély tulajdonába került, vagy általa átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, pénzeszközt, illetve a b) pont szerinti befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.

(4) Lekötési hozamot

a)— a lekötési időszak megszűnés esetén (az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, illetve - ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg - a hároméves lekötési időszak utolsó napjára);

£>,)— a lekötés megszakítás esetén (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)

az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napján a lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére - de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben - hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.⁶⁴⁸

(5) Az adó mértéke

a)— nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,

b) 10 százalék, ha a magánszemély

£a)— a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

££>,)— a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára, hcj652 a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,

c)— 16 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam után.

(6) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő hitelintézet, befektetési szolgáltató

a) a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek,

b) az igazolás tartalmáról - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az adóhatóságnak,

c) a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemből adót nem kell levonnia.

(7) A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(8) Amennyiben a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem kötelezett, e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan - neve, adóazonosító jele, a lekötött pénzösszeg feltüntetésével - az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható.

(9) A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint - a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

a) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető
figyelembe,

b) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.
(10) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá

aj ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);

b) az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

u) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;

v) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell figyelembe venni.

A vállalkozásból kivont jövedelem

68. §⁶⁵⁴ (1) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása, valamint a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.

(2) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.

(3) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése - ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnését, az értékpapír átruházását - következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemély által - a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében - átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagsági jogviszony kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő megszűnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt venni nem kívánó tag vonatkozásában.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.

(5) Az MRP szervezet megszűnése esetén a részt vevő magánszemély által a szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került, a szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírokat) együttes könyv szerinti értékét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét a szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezet az adózás rendjéről szóló törvényben az adóbevallás benyújtására előírt határidőig résztvevőnként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a jövedelem megállapításakor a bevétel csökkentéseként elszámolt értékpapírok együttes könyv szerinti értékéről.

(6)⁶⁵⁵

(7) Ha az (1)-(3) és (5) bekezdés rendelkezései szerint a bevétel megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni.

(8) A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja:

a) a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az utolsó üzleti évéről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja;

b) a cégbejegyzési kérelem elutasítása, valamint a cégeljárás megszüntetése esetén az előtársasági működés időszakáról készített beszámoló mérlegfordulónapja;

c) az a)-b) pontban nem említett esetben a kifizetés, a juttatás napja; ha a kifizetés, illetve a juttatás ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára.

(9)⁶ ⁵⁶ A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban -kivéve az alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelő adó alanya.

(10) ⁶⁵⁷ A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti; a kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.

XHL Fejezet

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI—

A kifizetőt terhelő adó⁶⁵⁹

69. §— (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.

(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás

a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

(5) ⁶⁶¹ Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként,

b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként,

a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

(6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

70. §— (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;

c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.

(1a) ⁶⁶³ Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy

ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását
megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által
megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

u) több munkavállaló, vagy

v) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

be) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;

(2)⁶ ⁶⁴ Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(2a) ⁶⁶⁵ Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt

k) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,

l) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,

m) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,

n) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak

juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;

b)— az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén
juttatott adóköteles jövedelem;

4)— az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(4) ⁶⁶⁸ Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt
meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások
együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos
összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.

(5) E § alkalmazásában

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel;

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

ee) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának,

ff) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.

Béren kívüli juttatások⁶⁶⁹

71. §⁶⁷⁰ (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

a)⁶⁷¹ személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b)⁶⁷² a munkavállaló választása szerint

u) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkező helyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

v) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c)⁶⁷³ az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

ee) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

ff) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

gg) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

d)674

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor
alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő
szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a)⁶⁷⁵ a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b)676 a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkező helyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c)⁶⁷⁷ a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles -j övedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallj a be és fizeti meg.

(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

(6) E § alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;

f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók

C^g)⁶⁷⁸ iskolakezdési támogatásnak minősül az a juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napj át megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító - papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott - utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa, és a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz;

h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

72. §⁶⁷⁹ (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére - ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára

megállapított szokásos piaci értékére - vetítve kell kiszámítani.

(2)⁶ ⁸⁰ A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.

(3)⁶⁸¹

(4) A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:

aj— követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség;

b) jegyzett, de még be nem fizetett tőke;

cj6M kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében - 30 napot meg nem haladó időtartamra - adott előleg, elszámolásra kiadott összeg;

cl) az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált;

e)— az adó, az adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezett követelés; e rendelkezés nem alkalmazható a munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor;

/)— lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét; lakáskorszerűsítés a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés;

g) olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;

y^§86 a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás;

i) az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel;

j) olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt);

k) üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön;

l) pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás üzletszerű nyújtására jogosult kifizető e tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel (ide nem értve a belső hitelt) esetében;

/wj— a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés;

n)— a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik;

₀)689

121 A. §^20

XIV. Fejezet VEGYES JÖVEDELMEK

73. §—

74. §—

Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem⁶⁹³

1<\IA. §— (1) Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek minősül az olyan lakás bérbeadásából származó bevétel, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van és a) a bérbevevő a lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal),

£>,)— a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és az időtartama a 36 hónapot (feltételül szabott időtartam) eléri vagy meghaladja (ideértve a feltételül szabott időtartam teljesülését közvetlenül követő időszakot is, ha a szerződés időtartamát meghosszabbítják), c) az önkormányzat a lakást magánszemély(ek) lakhatásának biztosítására hasznosítja, cl) a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésére a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket (a feltételül szabott cél) megállapító önkormányzati rendelkezés számát.

(2) A lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0 százalék.

(3) A lakás önkormányzatnak történő bérbeadása esetén

a) az ezen lakás bérbeadásából származó bevétel önálló tevékenységből származó bevételként vagy egyéni vállalkozói bevételként nem vehető figyelembe és az ezen lakás bérbeadásával összefüggő költség nem számolható el;

b) ha a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés a feltételül szabott időtartamon belül a bérbeadó érdekkörében felmerült okból megszűnik, a magánszemélyt a (4) bekezdés szerint meghatározott összegű adófizetési kötelezettség terheli arról az adóévről benyújtandó adóbevallásában, amely adóévben a megszűnés bekövetkezett;

c)— a b) pont szerinti esetben az önkormányzati hivatal - az adóévet követő január 31-éig - a bérbeadó személy adóazonosító számának feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatóságnak a szerződés megszűnéséről.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában említett adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell meghatározni:

a)— A magánszemély évenkénti bontásban meghatározza a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem után az e törvény kifizetéskor hatályos 74. §-ának (1) bekezdése szerinti, a 2010. december 31-ét követő kifizetés esetén az adó mértéke szerinti adót, majd az egyes adóévekre vonatkozóan megállapított összeg után meghatározza az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával az adott adóévet követő év május 21. napjától a szerződés megszűnése napjáig felszámított késedelmi pótlékot.

b)— Az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét meg kell szorozni a szerződésből nem teljesült időtartam egész hónapjainak száma és a 36 hónap két tizedesjegyre kiszámított hányadosával.

(5) Ha a települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást a bérleti szerződés időtartamán belül nem a feltételül szabott célra hasznosítja vagy nem hasznosítja
a)— 16 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést magánszeméllyel kötötte, illetve

b) 8 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóalannyal kötötte.

Azq)-b) pont szerinti adót minden olyan hónap bérleti díja 1,19-szerese után az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre vonatkozó szabályai szerint kell megfizetni, amely hónapban nem valósult meg a hasznosítás. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni mindaddig, amíg a hasznosításon kívüli időszak az adóév elejétől számítva a 30 napot nem haladja meg.⁷⁰⁰

A társasház, a társasüdülő jövedelme 701

id. §— (1) 703A társasház, a társasüdülő tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban együtt: társasház) által a közös név alatt megszerzett jövedelem után - függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek - a társasházat a (2)-(8) bekezdések szerint terheli adókötelezettség.

(2)⁷⁰⁴ A társasház e törvény XI-XIV. fejezetében - e § rendelkezésein kívül - említett bevételéből a jövedelmet és az adót - figyelemmel a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseire is - úgy kell megállapítani és megfizetni, mintha azt magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy magánszemélynek a társasházat kell tekinteni. A fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli.

(3)⁷⁰⁵A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, azzal, hogy a 62. § (4) és (6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó jövedelem után a magánszemély tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában
megillető bevételre akkor, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján egyénileg tesznek eleget az adókötelezettségüknek.

(5)⁷⁰⁶ A (2) bekezdésben nem említett, a társasház által az adóévben megszerzett összes más bevételből (ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás tovább számlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni.

(6)⁷⁰⁷ A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére, valamint a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló

törvénynek az adókötelezettséget eredményező, a magánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallási kötelezettség szabályai szerint bevallást tesz. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie, valamint az e törvény 46. §-a (10) bekezdésének a magánszemélyre vonatkozó rendelkezése szerint kell bevallania.

(7) A társasház a magánszemélyre vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti e §-ban előírt adókötelezettségeit, azzal az eltéréssel, hogy csak azt a bevételét kell bevallania, amelyre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett. A társasház a kifizetéseit illetően kifizetőnek minősül, és e minőségére tekintettel is teljesíti adókötelezettségeit.

(8)708

Nyereményből származó jövedelem

76. § (1) ⁷⁰⁹ A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött
sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

(2)⁷ ¹⁰ Pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.

(3)⁷ ¹¹ Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese.

(4) 712 Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, továbbá a kártyateremben szervezett kártyajátékból származó nyeremény.

(5)7 13 a (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek

A privatizációs lízingből származó jövedelem

77. § (1) ⁷¹⁴ Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényben meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján szerzett tulajdonrészből származó bevétel egésze
jövedelem

(2) Az e § szerinti adókötelezettség részletes szabályait a 9. számú melléklet tartalmazza.

XV. Fejezet⁷¹⁵AZ ÉRTÉKPAPÍR, AZ ÉRTÉKPAPÍRRA VONATKOZÓ JOG RÉVÉN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK⁷¹⁶

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték⁷¹⁷

77/A. § (1) ⁷¹⁸ A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

(2)⁷ ¹⁹ Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély

a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett;

b)⁷²⁰ az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként

ba) legfeljebb névértéken történő - az (5) bekezdésben nem említett - átalakítása (kicserélése),

bb) a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;

c) az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte;

í#— az értékpapírt dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;

e) a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte;

/)— a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett eszköz megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket is figyelembe kell venni;

gj— részvényét, üzletrészét házastársi közös vagyon (vagyonközösség) megosztása révén, adásvételi szerződésen kívüli jogcímen szerezte; az így megszerzett részvény, üzletrész megszerzésre fordított értékeként azt az értéket lehet figyelembe venni, amelyet a házastárs megszerzésre fordított értékként figyelembe vehetett volna (üzletrész esetében a megszerzett üzletrész névértékének a megosztást megelőző üzletrész névértékéhez viszonyított arányával számított részt);

h)Z2á. az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege (értéke) az értékpapír névértékét (névérték hiányában az értékpapír kibocsátójának jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó rész összegét) eléri; e rendelkezés nem érinti e törvény adómentességet megállapító egyéb rendelkezéseinek alkalmazhatóságát.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban (kivéve az alacsony adókulcsú államot) a társasági adónak megfelelő adó alanya.

(4)⁷ ²⁵ A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) - az adóévet követő január 31-éig - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását vagy az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás -alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.

(5) ⁷²⁶ A 2006. július 1-je előtt dolgozói üzletrészként megszerzett üzletrész (a továbbiakban: dolgozói üzletrész), valamint a dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén - akkor is, ha erre átalakulás, jogutód nélküli megszűnés keretében kerül sor - munkaviszonyból származó jövedelemnek (a munkavállaló örökösénél egyéb jövedelemnek) minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Nem minősül bevételnek azonban az említett különbözet, amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott azonos jogokat biztosító üzletrészt, dolgozói részvényt szerez; ilyenkor az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.

(6)⁷ ²⁷ Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a dolgozói üzletrész, dolgozói részvény hagyaték tárgyát képezte, az eredeti szerző örökösénél a szerzési érték azonos az eredeti szerzőnél alkalmazható szerzési értékkel. Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén az eredeti szerzőnél és - amennyiben az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik, azzal, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az említett rész

a) az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősült,

b) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezményként illette meg a magánszemélyt, és ezért egyébként e törvény szerint a szerzési érték része.

(7) 728 Kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A jövedelemnek

aj az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül; a külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani;

b) az a) pont alá nem tartozó része - a magánszemély választása alapján - az ügylet időpontjában adómentes, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.

(8) A magánszemély a (7) bekezdés b) pontja szerinti választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkozik a kifizetőnek, valamint e választását adóbevallásában bejelenti az adóhatóságnak. Ha a
(7) bekezdés b) pontja szerinti összeg a magánszemély választása alapján adómentes, akkor⁷²⁹

a)— a kifizető - az adóévet követő január 31-éig - magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról;

£>,)— a magánszemély a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; ekkor az értékpapír megszerzésére fordított érték a kedvezményezett részesedéscsere keretében átruházott értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték és a (7) bekezdés a) pont szerinti összeg együttesen.

(9) Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

a)— kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli a megszerzett társaságban;

£>,)— társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely⁷³⁴

u) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

v) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték⁷³⁵

11IJÍ. §— (1) Értékpapírra vonatkozó vételi jegyzési, eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot) átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondás címén a magánszemély által megszerzett bevételből az az összeg minősül jövedelemnek, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást (értéket), valamint az ügylettel összefüggő igazolt járulékos költséget. A jövedelmet a bevétel megszerzésének időpontjára kell megállapítani.

(2) Értékpapírra vonatkozó vételi jog (vételi opció) engedésére, illetőleg vételi kötelezettség vállalására (eladási opció) kötött ügylet esetén a kötelezett magánszemélynél az (1) bekezdés szerint
megállapított összegből

a) - ha az ügylet pénzbeli elszámolással szűnik meg - az elszámolás miatt a jogot engedő, illetőleg kötelezett magánszemélyt terhelő igazolt kiadást (értéket), vagy

b) - ha az ügylet a tárgyát képező értékpapír tényleges átadásával szűnik meg -

1. vételi jog engedése esetén az adott értékpapír megszerzésére fordított igazolt összegnek (értéknek), de legfeljebb az adott értékpapír teljesítéskori szokásos piaci értékének az ügyleti szerződés szerinti árat meghaladó részét;

2. vételi kötelezettség vállalása esetén az adott értékpapír ügyleti szerződés szerinti árának a teljesítéskori szokásos piaci értékét meghaladó részét
meghaladó rész a jövedelem, azzal, hogy a 2. alpont szerinti tétel az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként nem vehető figyelembe.

(3) A jövedelem megállapításának időpontja

a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben az elszámolás napja (értéknapja);

b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben a jogosult joggyakorlásának napja;

c) ha a jogosult a joggal nem élt, a jog gyakorlásának határnapja, illetve a jog gyakorlására nyitva álló időtartam utolsó napja,

de legkésőbb a kötelezettség vételi j og engedése, illetve a vételi kötelezettség vállalása kezdő időpontj ának évét követő ötödik év utolsó napj a.

(4) Értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napjára, vagy - ha ez a korábbi időpont - arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).

(5) Értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett jövedelemnek minősül a jogosult magánszemélynél az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét (az említett jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadással, azzal, hogy

a) az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint a b) pont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani;

b) az a) pont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételből a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely a jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. A jövedelmet az értékpapír átruházásának időpontjában kell megállapítani.

(6) ⁷³⁷ Az (1)-(4), valamint az (5) bekezdés szerint meghatározott - a bekezdés a) pontjában nem említett - jövedelem adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy,
valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a
magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

(7) Az e § szerinti jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg, továbbá a magánszemélynek az adóévet követő év január 3 1-ig igazolást ad ki és arról adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak Kifizető hiányában a magánszemély a jövedelmet és az adót az általa vezetett nyilvántartás alapján állapítja meg. Az igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, illetőleg a nyilvántartásnak - figyelemmel e törvénynek az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre előírt rendelkezéseire is, azok értelemszerű alkalmazásával - tartalmaznia kell különösen a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetőleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást.

(8) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély a kifizető által kiállított bizonylatok, igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről benyújtandó bevallásában bevallja, valamint a kifizető által levont adó (adóelőleg) figyelembevételével az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(9) A kifizető a jog alapítását követően - az adóévet követő január 31-éig - magánszemélyenként adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza).

(10) Ha a jog alapítása, megszerzése, valamint gyakorlása bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt,

a)7&

b) a (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a bekezdésben említett vagyoni értéket jövedelemként nem kell figyelembe venni;

c) az (5) bekezdés rendelkezésétől eltérően a bekezdésben említett jog gyakorlásából származó bevételrész megállapítása nélkül az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel egészére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A jog, illetőleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.
(12)⁷³⁹

(13) ⁷⁴⁰E § rendelkezései helyett az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a jövedelem megszerzése ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történt.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem⁷⁴¹

11 IC. §— (1) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha

a) a magánszemély az értékpapírt elismert program keretében, az elismert programban meghatározott feltételekkel szerezte, valamint

£>,)— a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, befektetési szolgáltatónál, vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet - bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő, a külföldi jog szerinti befektetési szolgáltatónál (a továbbiakban: külföldi befektetési szolgáltató) a magánszemély javára egyedi letétbe helyezte (dematerializált értékpapír esetében ideértve a program keretében a magánszemély javára juttatott értékpapírok külön, kizárólag ezen értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlára helyezését is), vagy

c)— a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez és e jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult.

(2)⁷⁴⁵ Az értékpapírletét alapja a program szervezője és a letétkezelő közötti keretszerződés, valamint a program szervezője, a letétkezelő és a magánszemély közötti egyedi szerződés. A különböző napokon átvett értékpapír(ok)ról a felek külön-külön egyedi szerződést kötnek, ha az értékpapírok letétbe helyezése nem egy napon történik A keretszerződés az elismert program nyilvántartási számát, valamint a program szervezőjének és a letétkezelőnek a cégnevét, adószámát és levelezési címét, míg az egyedi szerződés - az említett adatok mellett - a kedvezményezett magánszemély nevét, adóazonosító számát és levelezési címét, továbbá a letétbe helyezett értékpapír(ok) azonosításához szükséges adatokat, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napját is tartalmazza. Az érintett köteles az említett adataiban bekövetkezett bármely változásról (ideértve a program szervezője, vagy a letétkezelő jogutódlásának esetét is) a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni a többi szerződőt. A letétbe helyezett értékpapírral a program szervezője csak a magánszeméllyel együttesen, míg a magánszemély - a keretszerződés eltérő, minden részt vevő magánszemélyre azonos feltételek mellett megállapított rendelkezése hiányában - önállóan rendelkezhet.

(3)⁷⁴⁶ A letétkezelő a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és

adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat az adóhatóságnak az átadott összes értékpapírról. A letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát is, ha az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak adja át.

(4) A letétkezelő az átvevőt az átadással egyidejűleg tájékoztatja az elismert program nyilvántartási számáról, a program szervezője és saját cégnevéről, adószámáról és levelezési címéről, továbbá a kedvezményezett magánszemély nevéről, adóazonosító számáról és levelezési címéről, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napjáról, ha az értékpapírt a kötelező tartási időszakban más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át.

(5)⁷ ⁴⁷ Az új letétkezelő a letéti őrzés kezdetét követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat az adóhatóságnak az átvett összes értékpapírról, ha az értékpapírt a (4) bekezdésben meghatározottak szerint vette át. Az új letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti a korábbi letétkezelő cégnevét és adószámát is. Az új letétkezelőre egyebekben a letétkezelőre vonatkozó rendelkezések az irányadók

(6) A letétkezelő haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, ha a nála letétbe helyezett értékpapírnak a magánszemély javára történő egyedi letéti őrzése a kötelező tartási időszakban bármely okból
(kivéve az elismert program szervezője rendelkezését) megszűnik.

(7) 748 Nem kell a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató. Ilyenkor a program szervezője a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés
megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat az adóhatóságnak az összes olyan
értékpapírról, amelynek letéti őrzése megszűnt. A program szervezője az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát (ennek hiányában székhelyét) is, ha
a külföldi befektetési szolgáltató az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más külföldi befektetési szolgáltatónak, vagy belföldi illetőségű befektetési
szolgáltatónak adta át; az utóbbi esetben az átadástól kezdődően a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A program szervezője köteles úgy eljárni, hogy az e bekezdésben foglalt adatszolgáltatási és
bejelentési kötelezettségét teljesíteni tudja.

(8) A magánszemély által megszerzett munkaviszonyból származó jövedelemnek (a kötelező tartási időszak kezdő napján a program szervezője vezető tisztségviselőjének minősülő magánszemély esetében
munkaviszonyból származó jövedelemnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek), a magánszemély halála esetén az örököse által megszerzett egyéb jövedelemnek minősül:⁷⁴⁹

a)— a magánszemély és a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak az utolsó munkában töltött napra megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása (jogutódja) és a magánszemély között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad, valamint kivéve, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála, nyugdíjba vonulása vagy csoportos létszámleépítés,

£>,)— a magánszemély és a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása közötti vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása (jogutódja) és a magánszemély között munkaviszony vagy új vezető tisztségviselői jogviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló munkaviszony fennmarad, valamint kivéve, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála,

c) az értékpapír bevonása, átalakítása, kicserélése ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

cl) az értékpapír kölcsönbe adása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

e) az értékpapír c)-d) pontban nem említett visszterhes átruházása ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek - de (kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt) legalább az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének - az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

f) az értékpapír ingyenes átruházása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt,

g) a kibocsátó megszűnése következtében a magánszemély által tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az
értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét,

h) az értékpapír kibocsátója jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét,

/J— az értékpapírnak a magánszemély - halála esetén az örököse - javára egyedi letétként történő őrzése megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ha az őrzés a c)-h) pontban nem említett okból szűnt meg, kivéve, ha a letétkezelő az értékpapírt a

jogosult rendelkezése alapján más, befektetési szolgáltatónak vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet és a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató - külföldi befektetési

szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át,

ha a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik.

(9) A magánszemély tájékoztatja a program szervezőjét a (8) bekezdés szerinti jövedelem megállapításához szükséges valamennyi rendelkezésére álló adatról:

a) a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a jogviszony megszűnésének időpontjáig,

b) a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben az értékpapír bevonásának, átalakításának, illetve kicserélésének a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napját követő 15 napon belül,

c) a (8) bekezdés d)-f) pontja szerinti esetben az átadás napjáig (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15 napon belül), ha az értékpapírt a program szervezőjének adja át, egyébként az értékpapír felvételét követő 15 napon belül,

d) a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó megszűnéséig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a kibocsátó megszűnésének a napját követő 15 napon belül,

e) a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett tőke leszállításának a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a jegyzett tőke leszállításának a napját követő 15 napon belül,

f) a (8) bekezdés i) pontja szerinti esetben az egyedi letétként történő őrzés megszűnésének napját követő 15 napon belül,

e tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén az adóhatóság minden ebből eredő jogkövetkezményt a magánszemély terhére állapít meg.

(10)⁷⁵³ A magánszemély által megszerzett, a (8)-(9) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket a program szervezője a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint teljesíti, ha a jövedelem megszerzését követő napon a magánszeméllyel munkaviszonyban áll, egyéb esetben a kifizetőre (ide nem értve a bér kifizetőjét) irányadó rendelkezések szerint jár el.

(11)A (8) bekezdésben meghatározott jövedelem megszerzésének időpontja:

a)⁷⁵⁴ a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az utolsó munkában töltött nap, illetve a jogviszony megszűnésének a napja;

b) a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

c) a (8) bekezdés d)-e) pontja szerinti esetben az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15. nap), ha az értékpapírt a program szervezője szerzi meg, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

d) a (8) bekezdés f) és i) pontja szerinti esetben a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

e) a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó jogutód nélküli megszűnésének napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

f) a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett tőke leszállításának a napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja.

(12) A magánszemély - a (8) és (11) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, vagy kedvezményezett részesedéscsere keretében történő
átruházása céljából, vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy

a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez,

b) a letétkezelőt a felvétel időpontjában - ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a program szervezőjét a felvétel időpontjáig - tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint

c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél.

A letétkezelő (kivéve a külföldi befektetési szolgáltatót) haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, amennyiben az új értékpapír (a felülbélyegzett értékpapír) letétbe helyezése az említett határidőn belül nem történt meg.

(13) A (12) bekezdés c) pontja szerint letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelelően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni. Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók.

(14) Az adóhatóság a (9) és a (12) bekezdésben meghatározott 15 napos határidőt bármely érdekelt fél által a határidőn belül benyújtott kérelemre meghosszabbítja, ha a magánszemély a határidőt rajta kívül álló ok miatt nem tudja teljesíteni. Ugyanazon határidő meghosszabbítására legfeljebb két alkalommal, és összesen legfeljebb 120 nap időtartamra van lehetőség. Az adóhatóság a kérelem ügyében soron kívül jár el, határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelmet a benyújtásától számított 15 napon belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. A kérelem benyújtásától a határozat jogerőre emelkedéséig (a határozat bírói felülvizsgálata esetén az ítélet jogerőre emelkedéséig) terjedő időszak, valamint a meghosszabbítás időtartama a

határidőbe nem számít be.

(15) A kötelező tartási időszak leteltét követően, illetőleg az (1) bekezdés c) pontja szerint megszerzett értékpapír esetében az elismert program keretében megszerzett értékpapír⁷⁵⁵

b) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül;

c) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(16) Az adóhatóság a program szervezőjét és a letétkezelőt 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha az e §-ban meghatározott adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségét megszegi.

(17)⁷⁵⁷ A magánszemély és befektetési szolgáltató elkülönített nyilvántartást köteles vezetni az elismert program keretében megszerzett, illetve nála letétbe helyezett összes értékpapírról. A magánszemélyt e kötelezettség a kötelező tartási időszak letelte után is terheli.

(18)⁷⁵⁸ Ha a magánszemély által az elismert program keretében összesen megszerzett

a) az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára és/vagy

b) az (1) bekezdés c) pontja szerint vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír(ok) esetében a jog gyakorlásának napjára

megállapított - ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerezte, akkor az értékpapír megszerzésére fordított értékkel csökkentett - együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 1 millió forintot, az adózó az (1)-(17) bekezdésben foglaltakat csak azokra az értékpapírokra alkalmazza, amelyeknek - a letétbe helyezés, illetőleg a joggyakorlás sorrendjében - összesített együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az említett összeget. A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra a 77/A. § rendelkezései az irányadók Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az említett összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.

(19) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke - a gazdasági társaság (ideértve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi
vállalkozást is) kérelmére - a következő feltételek együttes fennállása esetén elismert programként veszi nyilvántartásba a kérelemben bemutatott programot:⁷⁵⁹

aj— a program keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni;

b) az írásban meghirdetett programban a program szervezője feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal az abban foglaltak teljesítésére; nem zárja ki a nyilvántartásba vételt, ha a kiíró a kötelezettségvállalás hatályát az elismert programként történő nyilvántartásba vételtől teszi függővé;

cjZM. a program keretében kizárólag a gazdasági társaság és a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt;

í#— a program keretében legalább a gazdasági társaságnál - ha a kérelem benyújtása a gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásai munkavállalói, vezető tisztségviselői javára is történik, akkor legalább a gazdasági társaságnál és a kérelemben megnevezett valamennyi kapcsolt vállalkozásánál - a kérelem benyújtásának évét megelőző üzleti évben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma 10 százalékának megfelelő magánszemély kíván részt venni, és a részt venni kívánó magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka vezető tisztségviselő;

e) a program keretében a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek;

/)— a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó választott könyvvizsgálójának (a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének és a könyvvizsgálatért személyesen is felelős tagjának, munkavállalójának), felügyelő bizottsága tagjának közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt;

gj— a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó számviteli vezetője és közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt;

h) a gazdasági társaság és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző legalább három üzleti évre vonatkozóan könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó, a székhelye szerinti állam joga szerinti beszámolót hozott nyilvánosságra;

/J— a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül és a kérelem benyújtásának évében a kérelem benyújtásáig nem állt csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alatt.

(20) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha⁷⁶⁶

a) a kérelemben bemutatott program nem felel meg az e törvényben meghatározott összes feltételnek;

b) a kérelem nem felel meg az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott összes feltételnek, vagy a kérelemből nem állapítható meg minden, az elbírálás szempontjából jelentős tény, és az adózó a hiányt felhívás ellenére sem pótolta;

ej— a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása vagy a kibocsátó a kérelem jogerős elbírálását megelőzően csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alá kerül; ezt a tényt a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása köteles haladéktalanul bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke részére; cl) a program alapján már történt értékpapír-juttatás; e) a közölt tényállás alapján megállapítható, hogy a program megvalósítása sérti vagy sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

(21) ⁷⁶⁸ A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formában és tartalommal, ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével kell

benyújtani. A kérelemben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak A kérelemhez csatolni kell a miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi okiratot.

(22) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a programot törli a nyilvántartásból:⁷⁶⁹

b)⁷⁷¹ a végelszámolás, a csődeljárás, a felszámolás kezdő napjával, ha a nyilvántartásba vételt követően az a) pontban meghatározott időpontig a program szervezője, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása vagy a kibocsátó (jogutódjuk) végelszámolás, csődeljárás, illetve felszámolás hatálya alá kerül; ezt a tényt a program szervezője köteles haladéktalanul bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke részére;

c) a kérelemben megjelölt, a kérelem benyújtását követő nappal, ha a program szervezője az a) pontban meghatározott időpontig kéri a nyilvántartásból való törlést.

(22a) ⁷⁷² A program nyilvántartása megszűnik a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával.

(23) ⁷⁷³ Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a kérelmet az ügyintézési határidőn belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(24) Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a)⁷⁷⁴ elismert program: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási program;

b) ⁷⁷⁵ értékpapír: bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában az elismert program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása - ha a program szervezője külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, akkor a külföldi vállalkozás, vagy kapcsolt vállalkozása - által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír;

c)⁷⁷⁶ kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig, vagy - ha ez korábbra esik - addig a napig terjedő időszak, amelyen az értékpapír magánszemély javára történő letétben tartása - a tőkepiacról szóló törvény 76/D. §-ában szabályozott, az ajánlattevőt megillető vételi jog gyakorlása következtében -ellehetetlenül;

d)⁷⁷⁷ a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén, az (1) bekezdés c) pontjában nem említett esetben megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult;

e) ⁷⁷⁸ a program szervezője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság, illetve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útj án benyújtó külföldi vállalkozás, a program nyilvántartásba vételét követően ideértve az előbbiek j ogutódj át is;

f) többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik;

g) számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;
h) vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.

Navigáció:

Visszalépés a Törvénytár: Törvény a személyi jövedelem adóról - fejezetek választása oldalra

Törvénytár

Oldalak

A személyi jövedelemadóról - lll.