HARMADIK RÉSZ
EGYES KÜLÖN
ADÓZÓ JÖVEDELMEK
X. Fejezet
A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ
ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS—
Az egyéni
vállalkozó adózása408
49/A. §— (1) 410 Az egyéni vállalkozó a 49/B. §
rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói
személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az e törvény szerint előírt adót fizet (a továbbiakban: vállalkozói
jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben
és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel
átalányadózást választhat.
(2)4
11 Egyéni cég alapítása esetén, tevékenysége
megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre
emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan
a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján
tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi
eszközökről, nem anyagi javakról - megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem
pénzbeli
hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít;
hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít;
b) - a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - megállapítja az adókötelezettségét.
(3)4 12 Az egyéni vállalkozói
tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén
a) a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott
adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási
kötelezettség betartása mellett - az egyéni vállalkozó döntése szerint
b) az egyéni cég tulajdonába adott
eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások
adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából nem kell a
magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.
(4)4 13 Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő
megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő
elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban
feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott
eszköz
ad) alapító okiratban
meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,
ab) értékcsökkenési leírásként
a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak
nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül;
b) a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a
magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés
adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába
nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.
nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.
(5) 414
A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában
a) a (2)-(4) bekezdés szerint megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő
vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni
adó-kötelezettségét bevallja vagy választhatja, hogy
b) a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseinek és a megszűnés szabályainak figyelmen kívül
hagyásával is megállapítja a jövedelmét, valamint az annak megfelelő
adókötelezettséget, és
c) az a) pont szerinti adókötelezettségnek a b) pont szerinti adókötelezettséget
meghaladó részét - ha az a 10 ezer forintot meghaladja - három egyenlő
részletben,
cd) az elsőt a b) pont szerinti adókötelezettséggel együtt az adóévi,
cd) az elsőt a b) pont szerinti adókötelezettséggel együtt az adóévi,
eb) a további két részletet a
következő két adóévi kötelezettségként vallja be,
a megszűnés adóévéről
szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és az adót e bevallás, illetve a
kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására
nyitva álló határidőig fizeti meg.
(6)4 15 Ha
az egyéni
vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda
tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan
az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy
a) a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások
adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell
alkalmaznia;
b) adómegfizetési kötelezettség
esetén késedelmi pótlék nélkül
u)
a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az
erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték
felét,
v)
a nyilvántartásba vett
fejlesztési tartalékkal összefüggésben - vállalkozói osztalékalap utáni
adó-fizetés nélkül - az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba
vétel évében hatályos adómértéket
kell
figyelembe venni;
c) az a)-b) pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a
vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt
veszteség után az adó mértékével
számított összeg;
számított összeg;
cl) a b) pont szerinti kötelezettségek esetében - ha együttes összegük a 10 ezer forintot
meghaladja - a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,
dq)
az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap
utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,
db) a további két
részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be, a megszüntetés
adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve
a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására
nyitva álló határidőig fizeti meg.
(7) 416
Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket
alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét cselekvőképességének
elvesztését követően a nevében és javára törvényes
képviselője folytatja. Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét
halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor - az egyéni vállalkozó
tevékenységét folyamatosnak tekintve - úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által
megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett
kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti,
feltéve, hogy az özvegy, illetve az
örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelenti az állami
adóhatóságnak. Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként
elszámolt vállalkozói kivétet azonban ilyenkor is kizárólag az elhunyt által
megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, de
annak összegét - e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az
özvegy, illetve az örökös figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és
vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének
megállapításánál.
(8)4 17 A (7) bekezdés rendelkezésétől
eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már egyéni vállalkozó, és az
elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, az előbbi - amennyiben a
törvényi feltételeknek megfelel - a (7) bekezdésben említett határidőn belül
választhat, hogy melyik módszer szerint folytatja az egyesített tevékenységet.
Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az
egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan e törvény rendelkezései
szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívül
hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot,
a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót,
vagy az átalányadó alapját, annak adóját és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallja, az adót a bevallásra
nyitva álló határidőig megfizeti. Az egyesített tevékenységre értelemszerűen
irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő
áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó
rendelkezések.
(9)4
18 Az
egyéni
vállalkozói tevékenység (7)-(8) bekezdés szerinti folytatását a
cselekvőképességét elvesztett, illetve elhunyt magánszemély kifizetői,
munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is
érteni kell.
A vállalkozói
személyi jövedelemadó419
49/B. §— (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást
alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét
a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig,
figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség
levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a
vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet
rendelkezései szerint számolható el.
(2)4
21 Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok
bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az
elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését
(ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés
adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a) az egyéni vállalkozói
tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében
megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) az egyéni vállalkozói
tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében
elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában
vesz figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően
az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az
önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységhez nyújtott
vissza nem térítendő támogatás elszámolására és nyilvántartására az önálló
tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)4
22 Az átalányadózást
követően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra áttérő egyéni vállalkozónál
az áttérés adóévében a vállalkozói bevétel része az az összeg, amelyet az
átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni
vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint
megállapított.
(5)4
23 Vállalkozói bevételnek minősül - figyelemmel
a (19) bekezdés rendelkezésére - az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak
adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben
foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző
adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként
meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban
érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szerese, azzal,
hogy
a)
a bevételnek minősülő
összeget csökkenti a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának
csökkentését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően foglalkoztatási
kedvezmény címén érvényesített összeg;
b)
szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás
miatti szabadság, betegség miatti keresőképtelenség, katonai szolgálat
teljesítése, büntetés-végrehajtás vagy a foglalkoztatott halála esetén az
esemény bekövetkezésének évében és az azt követő
évben az előzőek szerint kiszámított összeg nem minősül bevételnek, ha az nem
haladja meg az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét;
c)
- ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide
nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) - a
foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített
összeg 1,2-szeresének azon része, amelyet - az a)-b) pontban említettek
kivételével - az átlagos állományi létszámcsökkenés miatt bevételként még nem
vett figyelembe.
(6) A
(4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel
növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:
a)— a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott
foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel,
de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskolai tanulóval
kötött - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján folytatott
gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24
százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás
alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a
minimálbér 12 százalékával;
£>,)— a sikeres szakmai vizsgát tett, az a)
pontban említett - folyamatosan továbbfoglalkoztatott - szakképző iskolai
tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő
6 hónapon
belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó
felügyelet hatálya alatt álló személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása
ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban
munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés
szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt
megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott
munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban
munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem
állt munkaviszonyban;
c)— az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás,
alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült
kiadásból - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó
belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül
igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési
szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadást - az adóévben költségként
elszámolt összeggel, vagy - az egyéni vállalkozó választása szerint, ha a
kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el - a kísérleti
fejlesztésre fordított - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és
felújítási költség-nyilvántartásában rögzített - beruházási költség alapján
állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési
leírás összegével, bármely esetben, feltéve, hogy
cd) a szolgáltatást nyújtó
nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól,
külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról
szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési
szolgáltatás igénybevételével teljesítette,
eb)
az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt;
a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük
által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai
Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak
a megfelelő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által írásban kötött
szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti
fejlesztés esetén az egyéni vállalkozó az előző rendelkezés alkalmazásakor az
ott meghatározott összeg háromszorosát veheti (de legfeljebb 50 millió forintot
vehet) figyelembe, amelynek a (9)-(
10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű
(de minimis) támogatásnak minősül;427
í$— a 250 főnél kevesebb
alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de
legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel
(kisvállalkozói kedvezmény); az egyéni vállalkozó által az adóévben
érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)-(10) bekezdésben meghatározott
adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések
alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést
szolgál, az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek
előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt
támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó
választása szerint
oo) az adóévben igénybe vett csekély
összegű (de minimis) támogatásnak, vagy
pp) a kis- és középvállalkozásoknak
nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti
támogatásnak minősül;
e)4^
/)— az adóbevallásban tájékoztató adatként
feltüntetett, fejlesztési célra - a (16) bekezdés alapján történő elszámolási
kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve nyilvántartásba vett - legfeljebb az adóévben
megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt
vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb
adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék);
gj— az adóév első napján,
illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat
foglalkoztató egyéni vállalkozónál a (19) bekezdés rendelkezését is figyelembe
véve az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző
adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték
(tevékenységét megkezdő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám) és az adóév első napján (a tevékenységét megkezdő egyéni
vállalkozó esetében a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér
évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási
kedvezmény), feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs az állami vagy az
önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása; az e rendelkezés
szerint érvényesített csökkentés (9)-(10) bekezdés szerinti adókulccsal
számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;
h)*&
(7) Az egyéni vállalkozó
elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel csökkentett
vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban:
elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség - figyelemmel az (1) bekezdés
rendelkezésére is - a következők szerint számolható el:
a)— Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév
(de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve)
vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben - döntése szerinti
megosztásban - elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt
veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói
adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó tevékenységének
időszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni
vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint
számolhatja el, ha az
elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a tevékenység
folytatásának szándékát három hónapon belül bejelentette az adóhatóságnak.
b)434
c)— Az adóév elhatárolt veszteségét a más
adóév(ek)ről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell
megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük
sorrendjét kell követni.
4)— E bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha az elhatárolt
veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
e)— A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben
elhatárolt veszteségét - az a) pontban foglaltaktól függetlenül - az adóévet
megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év
egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó
jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti
adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. Ha ezzel nem él, vagy ha
elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a
fennmaradó részre az a)-cl) pont rendelkezései alkalmazhatók.
f) Ha az egyéni vállalkozónak mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmén kívül
más tevékenységéből is van egyéni vállalkozói jövedelme, akkor az összes egyéni
vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység
arányában megállapított részre alkalmazhatja az e) pont rendelkezéseit.
A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az
összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani.
g)— E bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági
tevékenység a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más
növénytermesztés akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozóként végzi
a magánszemély.
/?,)— A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben
még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes
feltételek szerint számolható el.
/J— Az e)-h) pont rendelkezéseit az
egyéni vállalkozó döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell
venni.
(8) 441 A vállalkozói adóalap
a)
az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy
£>,)— ha az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint
megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt
költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot,
az egyéni vállalkozó választása szerint
u)
adóbevallásában az adózás rendjéről szóló
törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
v)
a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a
jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.443
Ha az egyéni vállalkozó
külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor az a) pont
és a bb) alpont szerinti vállalkozói adóalapot - figyelemmel a (15)
bekezdés rendelkezésére - úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi
telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így
rendelkezik
(9) 444 A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint
megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből
következik, a módosított vállalkozói adóalap -
500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti
500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti
a) nemzetközi szerződés vagy
viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után
az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfelj ebb
erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított
adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása
nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó
osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell
meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg,
amely törvény, nemzetközi szerződés
rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett
adó összegéből a magánszemély részére visszajár;
£>,)— továbbá - azzal a korlátozással, hogy a
csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül
megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál - a 13. számú
melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az
átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az
ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is - esetén az egyéni vállalkozó
választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13.
számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra
egymás mellett is érvényesíthető.
(10)446 A (9) bekezdés rendelkezésének
alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a
csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben
érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó
rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell
kiszámítani.
(11)447 Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó
napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike
bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn
belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói
kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott
adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni.
(12)448 A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a
vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. A
kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül
szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi
eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége (ideértve az
ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben
költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet
közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás
alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási
költsége. E rendelkezés alkalmazásakor a tárgyi eszközök közül az
ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai
szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe. E rendelkezés alkalmazásakor
a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz,
szellemi termék - ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az egyéni vállalkozó a kisvállalkozási kedvezményt
érvényesítette -, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és az ültetvény alapján
beruházási költség nem vehető figyelembe.
(13) 449 A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12)
bekezdésben említett
a)
üzemkörön kívüli ingatlannak minősül az az
ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen
összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület,
valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;
b) a vállalkozási tevékenységet
közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban
még használatba nem vett személygépkocsi is,
1.450 feltéve, hogy a kisvállalkozói
kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi
után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a (14) bekezdés
a), d)
és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót fizet,
és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót fizet,
2.451 ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy
személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének
tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt
üzleti
nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.
nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.
(14) 452 A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szellemi termék beruházási
költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást,
valamint az eszköz beszerzésére, előállítására
fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint:
fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint:
aj— ha az eszköz üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg
(kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el),
a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény
érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó,
b)
ha az eszköz az üzembe helyezéskor,
használatbavételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt
feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az
üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó,
c)
ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az
egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja
(átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt -kivéve, ha az
eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye -
az átsorolás évére vonatkozó,
4)— ha az eszközt az egyéni vállalkozó - akár üzembe helyezése,
használatbavétele előtt, akár utána - elidegenítette (ideértve az
ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel,
halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek
teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói
kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,
e)— ha a magánszemély egyéni vállalkozói j
ogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének
elvesztése vagy a halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg -az a)-d) pont
rendelkezéseit is figyelembe véve - a fennmaradó részt a jogállás megszűnésének
napjára előírt adókötelezettség
megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában
említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését
nem kell alkalmazni.
(15) 456 Ha az adóévi vállalkozói bevétel valamely része külföldi telephelynek tudható
be, akkor - ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik -
a külföldi telephelynek betudható
vállalkozói adóalapot ezen bevételből
vállalkozói adóalapot ezen bevételből
a) a telephely bevételének megszerzése érdekében bárhol felmerült költségek levonásával
és/vagy a (2)-(7) bekezdésben említett bárhol felmerült, növelő, csökkentő
tételek figyelembevételével,
b)
a más telephely(ek)nek betudható
bevételrész(ek) megszerzése érdekében is (bárhol) felmerült költségeknek
(ideértve a vállalkozói kivétet is) és/vagy a (2)-(7) bekezdésben említett
bárhol felmerült növelő, csökkentő tételek külföldi telephelynek betudható
bevétellel arányos része levonásával, illetőleg figyelembevételével kell
megállapítani.
(16) 457 A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a
nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel
évében és az azt követő három adóév
során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített
- beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja
során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített
- beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja
a)— a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a
nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a
vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint £>,)— a kivezetett résznek az a) pont szerinti
vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap
utáni adót [8. §], továbbá az a)-b) pontban említett adókat késedelmi
pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni
vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik
adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)-b) pont szerinti
adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat
késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba
vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás
benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő
kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba
vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett
napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell
értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói
jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha
annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor
az említett adókat a jogállás megszűnésének
napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a
fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak)
legyen(ek) a kivezetett összeg(ek),
valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének
időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és
késedelmi pótlék összege.
(17)460 A
kisvállalkozói
kedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye szempontjából a
foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának
kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegzésével, majd ezen
összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell
meghatározni.
(18)461 Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme
egyenlő a (8) bekezdés a) pontjában említett (1)-(7) bekezdés szerint - a
bekezdés további rendelkezése alapján a külföldi telephelynek betudható rész nélkül -
megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes
összegével, csökkentve462
a) a (9)-(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adóval,
b)
nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában
külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön
igazoltan megfizetett adóval, azzal, hogy nem vehető figyelembe külföldön
megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés
rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett
adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
(19) 463 Az (5)-(6) bekezdés
rendelkezéseinek alkalmazásában
a)— az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő,
a)— az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő,
illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló
tevékenység naptári napjainak számával történő elosztásával két tizedesre
kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell
hagyni
ad) azt a munkavállalót, aki az egyéni
vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az egyéni vállalkozóval a
társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt
vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegűjogviszonyban,
továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát,
a^)— a szülési szabadság, a gyermekgondozási
ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli keresőképtelenség, a
büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;
b) a havi minimálbér évesített összege:
u)
a havi minimálbér tizenkétszerese,
v)
a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető
egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg 365-öd része és az
adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata.
(20) 466 Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására
a) a tevékenység megkezdése
(újrakezdése) évében és az azt követő évben, ha az azt megelőző 36 hónapban a
magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az
esetet is, ha
ebben az időszakban nem volt bevétele) vagy
ebben az időszakban nem volt bevétele) vagy
b) ha az egyéni vállalkozót az
adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
(21)-(22)467
(23)468 A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-)minimum az eladásra beszerzett
áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói
bevétel 2 százaléka.
(24)469 A (20) bekezdés b) pontjában
említett kár az elemi csapás okozta olyan elemi kár (több ilyen kár esetén azok
együttes összege), amely a bekövetkezése évét megelőző adóévi vállalkozói
bevételnek (a tevékenységét az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévben kezdő
egyéni vállalkozó esetében a kezdő év egy napjára eső átlagos napi bevétel 365
napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ennek megállapítása - ha
az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott
okmánnyal - az elemi kár (károk) tényét és mértékét tartalmazó, általa
kiállított olyan jegyzőkönyv(ek) alapján történhet,
amelye(ke)t a káreseményt követő 15 napon belül megküldött az illetékes állami
adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem
terjeszthető elő.
(25)470
A vállalkozói
osztalékalap471
49/C. §— (1) 473 A vállalkozói osztalékalapot
az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a (2)-(6) bekezdés rendelkezése
szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell megállapítani. (2)
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:
a)— a tárgyi eszköz
ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén - kivéve a magánszemélynek
ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást -,
az említett tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói
jövedelem csökkentésének évétől számítva a (6) bekezdés a) pontjában
említett összegnek ad) a tárgyi eszköz egy éven belüli
átruházásakor a 100 százaléka,
l)
a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven
belüli átruházásakor a 66 százaléka,
m)
a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven
belüli átruházásakor a 33 százaléka,
n) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla; b)— az
egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)-ad) pont szerint
előírt összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt;
ej— a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak
értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget
képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a
vállalkozói osztalékalapját csökkentette;
í#— a c) pontban nem említett esetben a vállalkozói osztalékalapnak
a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét
követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre
fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része,
amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói
osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetésekor.
(3)-(5)478
(6) Az
adózás utáni vállalkozói jövedelem és a (2) bekezdésben
említett tételek együttes összege, legfeljebb annak mértékéig csökkenthető479
aj— a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog
értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha
az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el;
b) az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság,
késedelmi pótlék stb. összegével, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység
gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett
megfizetni;
C)48L
4)— az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az
adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy
az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi j avak értékcsökkenési leírása megkezdése nem
történt meg.
(7)4
83 A vállalkozói osztalékalap után az adót a
magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás
benyújtására előírt határidőig megfizeti.
(8) 484
A (6) bekezdés a) és d) pontjában foglaltak a kizárólag üzemi célú
tárgyi eszköz (ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély
kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe) és nem anyagi javak esetében alkalmazhatók.
Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása485
5t). §^ (1) Az egyéni
vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév
egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást
választhat a (4)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve
akkor, ha
aj— az átalányadózás megkezdését közvetlenül
megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem
haladta meg, és
b)
nem áll munkaviszonyban, és
ej— az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben
nem haladja meg a 15 millió forintot.
(2) A mezőgazdasági kistermelő a
Második rész rendelkezéseinek alkalmazása helyett adóévenként az adóév egészére
átalányadózást választhat.
(3) Az átalányadózás kizárólag az
egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági kistermelői tevékenység egészére
választható.
(4)4
89 Az (1) bekezdés rendelkezésétől
eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az
adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi
tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül
megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és
nem áll
munkaviszonyban
(5)
Az
a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági
kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és
egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az
átalányadózást.
(6) A tevékenységét az adóévben
kezdő egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást a
tevékenységének megkezdésétől választhatja az (1)-(5) bekezdések rendelkezései
szerint.
(7)490 Az az egyéni vállalkozó, aki az
átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten
átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak - csak akkor
választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően
legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése
miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak
egyéb feltételei
fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e
törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.
(8)491 A tevékenységét év közben kezdő
vagy megszüntető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi
értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti
figyelembe.
(9)492 A tevékenységét szüneteltető
egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mentesül az (1) bekezdés b) pontjában
foglalt feltétel teljesítése alól.
51. §— (1) 494 Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a
10. számú melléklet szerint - figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire
is - veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem
minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez
költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi
szerződés rendelkezése alapján folyósított
vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő
adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó
rendelkezések szerint teljesíti.
(2) Ha az átalányadózást alkalmazó
egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, akkor
a)— az egyéni
vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell
értelemszerűen alkalmaznia, valamint az átalányban megállapított jövedelmét
növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás
megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított;
b) a megszüntetést követően ezen
tevékenységére tekintettel érkező bevételre, felmerülő költségre az önálló
tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
ideértve azt is, hogy az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett
bevétel mértékéig számolható el.
(3) Az átalányadót választó
egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a
pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával
kapcsolatban felmerült
összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében,
illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.
összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében,
illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.
(4)4 96 Átalányadózás választása
esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét alapul
véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére
vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel
kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő
bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz.
(5)
Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia az
átalányadózás szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnek is, azzal, hogy a
bevételeit a 2. számú melléklet szerint kell figyelembe vennie.
52. §— (1) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben
a)— az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió
forintot, az 50. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó esetében a 100
millió forintot nem haladja meg és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem
létesít.
b)499
(2) 500
Az (1) bekezdés a) pontjában említett bármelyik
feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor,
valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az
adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell
térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell
térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező
nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját
megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben
az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben
feltüntetnie.
(3)5
01 Ha az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági
kistermelő átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, akkor a Második rész
rendelkezései szerint kell eljárnia, azzal, hogy nyilvántartásaiban a jogosultság
megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges
egy összegben feltüntetnie.
53. §52 (1) A jövedelmet a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel503
a)— az egyéni vállalkozó 40 százalék,
b)
az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4)
bekezdésben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80 százalék,
c)— az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján
kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék,
cl) a c) pontban
említett
egyéni vállalkozó - feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az
adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetésére
terjed ki - 93
százalék,
e)
a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon
részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik,
94 százalék
költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított
jövedelem).506
(2) Az (1) bekezdésben említett százalékos mérték
a)— az a) pontban meghatározott helyett
25,
b) a b) pontban meghatározott helyett 75,
c)
a c) pontban meghatározott helyett 83,
cl) a d) pontban meghatározott
helyett 91,
akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint
kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
(3) 508 Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek a következők:
q) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01,
02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig)
termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41.20, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást
követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás
(TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
zöldterület-kezelés
(TESZOR 81.30.10);
(TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
cl) feldolgozóipari
szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig),
kivéve:
- valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
- egyéb sokszorosítás (TESZOR
18.20);
e)
építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f)
ipari gép, berendezés,
eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi,
háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása
(TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis
személyszállítás
(TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti
áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs
eszköz javítás a (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j)
textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás
(TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló
kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56),
kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt
üzleteket).
(4) 509 Az (1)
bekezdés d) pontjában említett üzletek a
következők:
a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
c) zöldség, gyümölcs
kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
d) hús, húsáru kiskereskedelme
(TEÁOR 47.22);
e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem
(TEÁOR 47.24-ből);
g) egyéb
élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek
kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR
47.52);
i)
gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR
47.73-ból);
j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).
(5) 510 Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a
korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában
az év első napjára
visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is
minősül, az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmaznia.
visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is
minősül, az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmaznia.
(6)5
11 Ha az adóévre átalányadózást
választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy
örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse
ugyancsak átalányadózást választott, akkor az elhunyt
esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított
jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával - az
elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt
által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó
alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.
53/A.
%S11
54. §— (1) Az
átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni,
beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök
beszerzési és előállítási
értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az
átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az
átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési
kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján
vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt.
(3)5
14 Az átalányadózás választását megelőzően
érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, nyilvántartásba vett fejlesztési
tartalékra, foglalkoztatási kedvezményre, nyilvántartott adókülönbözetre,
valamint a kisvállalkozások adókedvezményére a 49/B. §, illetve a 13. számú
melléklet rendelkezéseit az átalányadózás időszakában is alkalmazni kell.
55. §— Az átalányadózásra való jogosultság
megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási)
kötelezettségét.
56.
§— (1)5 17 Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó,
mezőgazdasági őstermelő a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól
szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához
való jog elévüléséig megőrzi.
(2)
Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó,
mezőgazdasági kistermelő az 53. § szerint számított jövedelem és/vagy
átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az 50-55. § rendelkezései
szerint alkalmazta, illetőleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az
átalányadózás alkalmazására egyébként jogosult, a fizetendő adót az említett
§-ok rendelkezései szerint kell megállapítania. Az
átalányadózásra való jogosultság hiánya, vagy a jogosultság elvesztése miatt a
vállalkozói jövedelem szerinti adózásról szóló rendelkezések, illetőleg a
Második rész rendelkezései szerint kell az adót megállapítani.
Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése 518
ül. §— (1) Az egyéni vállalkozónak a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell az adókötelezettségeit teljesítenie, ha a jogállását szabályozó külön törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenységét
szünetelteti.
(2) Az egyéni vállalkozó
magánszemély - a tevékenysége szünetelésének bejelentése alapján - egyéni
vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett, ha e
tevékenységét az adóév minden
napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés
időszakában is be kell vallania az adóévben
napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés
időszakában is be kell vallania az adóévben
a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként
nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) nyilvántartott
adókülönbözettel,
e) kisvállalkozások
adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési
kötelezettségét.
(3)
Az egyéni vállalkozó,
ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti, bevallásában
kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény
címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott
adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.
(4) Az egyéni vállalkozó
a) szünetelés időszakában
költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - az (5) bekezdésben
említett kivétellel - nem számolhat el;
b)
a szünetelést - a jogállását szabályozó külön
törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg - az egyéni vállalkozói
tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek
is bejelenti,
azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a
magánszemélyt terheli.
(5) A szünetelés kezdő napjától az
addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés
megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett
vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói
költségnek
minősül, amelyet az egyéni
vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz
figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően
az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden
olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az
önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
A fizetővendéglátó
tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása520
57/A. §— (1)5
22 Fizetővendéglátó
tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozóként - a
szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és
a szálláshelyüzemeltetési engedély
kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb
szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében - nyújt szálláshelyet
ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.
(2) 523 A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév
egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e
tevékenységéből származó bevételére tételes
átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.
átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.
(3)
Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi
bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes
átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása
szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási
kötelezettség) teljesítése alól.
(4)
A
tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint.
A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés
napját követő 15 napon belül - kell megfizetni.
(5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a
választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás
bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó
tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első
napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló
tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az
adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg
tételes átalányadóként.
(6)
Ha
a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta
volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben
megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből
származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7)
Ha
a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a
megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és
felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett
bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.
(8)524 57/B. §— 57/C. §—
XI. Fejezet A VAGYONÁTRUHÁZÁS
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem
58.
§ (1) Az ingó vagyontárgy
átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni,
amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem
megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.
(2)5 27 Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel
minden olyan bevétel - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni
vállalkozóként szerzi meg, valamint ha a (10) bekezdés rendelkezését kell
alkalmazni -, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.
Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a
jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke,
valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem
pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén
a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott
értéke.
(3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani,
hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő
igazolt költségeket (kivéve azokat,
amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):
amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c)
az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
(4) 528
Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló
szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott
ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről
behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell
figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi
hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a
szerzési érték része.
behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell
figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi
hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a
szerzési érték része.
(5)5
29 Ha a megszerzésre fordított összeg a (4)
bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25
százaléka számít jövedelemnek.
(6)5
30 Az ingó vagyontárgy átruházásából származó
jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és
az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
(7)5
31 Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak
átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer
forintot meg nem haladó részét.
(8) 532 Ha az
ingó vagyontárgy átruházása - kivéve, ha a
magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg -
gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(5)
bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(9)5
33 Az (1)-(8) bekezdésben foglalt
rendelkezésektől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó
vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből - ide nem értve,
ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg -, ha a bevétel az
adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.
(10) 534
A magánszemély kifizetőtől - nem egyéni vállalkozóként - fémkereskedelmi
engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett
bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az
adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá a
kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására,
megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre - a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - vallja be
és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a
magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.
(11)535
Ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó
jövedelmet az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani, a
bevételnek az ingó vagyontárgy szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci
értékét meghaladó részére a 28. § (14) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.
Ingatlan, vagyoni értékű jog
átruházásából származó jövedelem
59.
§536 Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes
alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen
jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell
megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot,
bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a
jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.
60.
§537 (1) 538 Az ingatlan (ingatlanrész),
továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog
megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló
érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi
hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog
szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell
tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés
időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt
értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének
időpontja a szerződéskötés napja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a földrendezés vagy kisajátítás során
kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési
időpontját kell tekinteni.
(3)
Az (1) bekezdés
rendelkezésétől eltérően, az ingatlan tulajdonban (birtokban) tartásának
időszakában a 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített
épített-ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész) esetében -
ideértve a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő
épített-ingatlan helyett létesített (újjáépített, leválasztott, megosztott)
épített-ingatlan esetét is -, valamint a
megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan
helyiségei hasznos alapterületének hat négyzetmétert meghaladó növelése
esetében a szerzést539
aj— az utolsó használatbavételi (fennmaradási)
engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával,
vagy
a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés
megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy
b)— a földterület (telek), valamint az ingatlan
tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő
épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az (1)-(2) bekezdés szerinti
szerzési időponttal és - esetenként külön-külön - a ráépítés, létesítés,
alapterület-növelés bevétel-része tekintetében az a) pont szerinti
időponttal kell azonosnak tekinteni.542
(4) 543 Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező
épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése
az ingatlanra kiadott legutolsó
használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a (3) bekezdés
rendelkezését az említett épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges
használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, illetve nem történt meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.544
használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a (3) bekezdés
rendelkezését az említett épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges
használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, illetve nem történt meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.544
61. § (1) 545 Ingatlan,
vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet
a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen
az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci
értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más
cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági
szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
(2)546 A
bevételnek
nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az
ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert
szokásos piaci értékét meghaladó összeg.
(3)547 Az
(1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a külföldi illetőségű
magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti
ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése
ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból
történő kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem
megállapítására a 62. § rendelkezései helyett az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre,
illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(4) A termőföldről szóló törvényben
meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere e törvény
alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez
kapcsolódóan
értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb jövedelmének számít.
értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb jövedelmének számít.
62. § (1) 548 Az ingatlan, a vagyoni
értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint
megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő
következő igazolt
költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt549
ai a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt549
ai a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c)— a szerzési
időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos
kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben
vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
(2) 551 A
megszerzésre fordított összeg
a) az átruházásról szóló
szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;
b) a cserébe kapott ingatlan,
illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;
c)
a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott
vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében
- ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a
vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;
cl) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a
szerződésben szereplő tényleges vételár;
e) a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés
megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély
jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a
használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott,
az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;
használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott,
az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;
f) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha
iii) a szerzési érték az a)-d) pont
szerinti esetben nem állapítható meg,
jjj) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel,
ajándékozással történt
azzal, hogy amennyiben
az illeték kiszabása az átruházásból származó
jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem
történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb
értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell
figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás
alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;
g) ha az fb) pontban említett esetben az
illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,
sss) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban
feltüntetett, vagy a hagyatéki elj árás során az ingatlan értékeként
feltüntetett egyéb érték;
ttt) ajándékozással szerzett ingatlan
esetében
1. az átruházásból származó
bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a
bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés,
alapterület-növelés
esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,
esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,
vagy
2. az
ajándékozást
követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az
átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a
ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel
összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított
összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az
említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott
forgalmi érték minősül.
összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított
összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az
említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott
forgalmi érték minősül.
(3) 552 Ha a
megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés
rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75
százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás
költségként nem vonható le a bevételből.
költségként nem vonható le a bevételből.
(3a) 553 Ha
az ingatlan értékesítése - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni
vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység [3. § 46.
pont] keretében történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint
megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(4) 554 Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés
évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései
szerint kiszámított összeg (e §
alkalmazásában számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
alkalmazásában számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c)
a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
cl) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40
százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a
tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a
tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
(5)5
55 A vagyoni értékű jog átruházásából
származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított
összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett
vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.
(6)5
56 A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől
eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint
a) lakóház vagy lakás
megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a
hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó
földhasználati j og terhel),557
b) lakásra vonatkozó vagyoni
értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított
összeg
1. 100 százaléka a megszerzés évében
és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét
követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét
követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét
követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét
követő ötödik és további évben.
(7)5
58 Az Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos
rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása
esetén a (6) bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a
lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az ilyen lakás
átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő
negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.
(8)559
621 A. §— (1) Ha a
termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevételnek a
bevételből - a 62. § (1) bekezdése szerint - levonható költségeket meghaladó
része (e meghaladó rész a továbbiakban:
hozam) nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított
szokásos hozam, akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység [3. § 46.
pont] keretében történik, az adó alapja
a) a szokásos hozam, és
b) a hozam a) pont szerinti összeget meghaladó részének a háromszorosa,
azzal,
hogy az átruházásból származó jövedelem
megállapításához a 62. § (4) és (6) bekezdése nem alkalmazhatók.
(2)
Ha
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban
részesedéssel rendelkező magánszemély tag részesedését ellenérték fejében
átruházza, illetve azt a társaságból kivonja, az árfolyamnyereséget, illetve a
vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés tulajdonban tartásának
időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség, vállalkozásból
kivont jövedelem kétszerese.
(3) E § alkalmazásában
a) szokásos hozamnak
k)
termőföldből átminősített ingatlan átruházása
esetében a levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári
napjaival megszorzott összegét,
l)
részesedés átruházása, kivonása esetén a
részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos
járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári
napjaival megszorzott összegét kell
tekinteni, azzal, hogy a tulajdonban tartás naptári napjainak
számítása során a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének
napját kell - e napokat is beszámítva - irányadónak tekinteni, továbbá azzal,
hogy részesedés átruházása (kivonása) esetén a régebben szerzett részesedés
átruházását kell feltételezni;
b) termőföld a termőföldről szóló
törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészlet;
c)
termőföldből átminősített ingatlan a művelési ág
változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a
napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág
változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből
művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében
bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú
hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre
emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor.
(4) E § rendelkezéseit nem kell
alkalmazni, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel
szerezte és erről a bevallásában nyilatkozik.
63. §— (1) 562 Az ingatlan és vagyoni
értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek
adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt
határidőig kell megfizetnie.
(2) 563
Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt
megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet
(vagy annak egy részét) a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója,
élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy
más hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGT-államban) biztosított
férőhely-visszavásárlási és
továbbértékesítési jog nélküli - megszerzésére használja fel
(ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj
előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint
megállapított és bevallott adót (vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos
részét) nem kell megfizetnie.
(3)5
64 Az
(1) bekezdés rendelkezései szerint megállapított, bevallott és megfizetett
adó mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló
adóbevallásában a magánszemély adókiegyenlítésre
jogosult, amelyet a felhasználás évéről szóló adóbevallásában megfizetett
adóként érvényesíthet a (4)-(5) bekezdés rendelkezései szerint.
(4)5 65
A (3) bekezdésben említett adókiegyenlítés az e §
szerint megállapított jövedelemből az adó megfizetése után, az adóévben a (2)
bekezdés szerinti célra felhasznált résznek és a megfizetett adó megállapítása
tekintetében hatályos (1) bekezdés szerinti adókulcsnak a szorzata.
(5)5
66 A (4) bekezdésben említett összeg nem
lehet több, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó
jövedelem bevallott és megfizetett adója, az ingatlan átruházását követő
második évben csökkentve a (3)-(4) bekezdés alapján a megelőző évi
adóbevallásban már érvényesített adókiegyenlítéssel.
(6)5
67 A (2) bekezdés szerinti célra történő
felhasználás igazolására a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az
összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat,
valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes
bizonyító erejű magánokirat szolgál, amelyre az adózás rendjéről szóló
törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait
alkalmazni kell.
(7)5 68 Az állami adóhatóság az adó fizetésére
kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális
körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó
jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a
felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő
élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti
adót mérsékelheti, vagy elengedheti.
(8)5 69 A 60. § (1) bekezdését és a 61. § (1)-(2)
bekezdését az olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan
tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a
magánszemélyre, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a 60. § (1) bekezdés alkalmazása
szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési
időpontnak tekinteni,
b) a 62. § (1) bekezdés a) pontjában
említett más kiadásnak minősül a lízingelt ingatlan futamidő letelte előtti
megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj,
c)
a 62. § (2) bekezdés alkalmazásában megszerzésre
fordított összegnek minősül
ee) a lízingbe vevő által a
futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,
ff)
a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak
tőkerészének az a része, amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti szerződés
megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a ca) pont
szerinti
összeg levonásával megállapított összeget,
gg) a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett
összeg,
hh) a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett
összeg.
(9) 570
E § rendelkezései irányadók a nem egyéni
vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén
automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító
ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelmére is.
(10) 571 A (9) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a
magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből,
valamint a magánszemélyt az engedményezésről szóló szerződés alapján megillető (kifizetett, jóváírt)
bevételből a 62. § (4), illetve (6) bekezdésének rendelkezései szerint kell
értelemszerűen megállapítani (figyelemmel a 63. § (8)
bekezdésében foglaltakra is) azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.
bekezdésében foglaltakra is) azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.
63/A. §— 64. § (1)573
(2) 574 Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult (a kárpótlási
jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során
szerzett termőföldjének, erdő művelési ágú
földjének - ideértve, ha azt mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta - átruházásából származó, az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme
egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön - a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában - fekvő mezőgazdasági
művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a magánszemély az igazolt
tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az
adóbevallásában érvényesíti.
földjének - ideértve, ha azt mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta - átruházásából származó, az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme
egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön - a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában - fekvő mezőgazdasági
művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a magánszemély az igazolt
tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az
adóbevallásában érvényesíti.
(3) A (2) bekezdés rendelkezése
alkalmazható a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről
és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint részarány-földtulajdonosnak
minősülő
magánszemély azon termőföldjének, erdő művelési ágú földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak.
magánszemély azon termőföldjének, erdő művelési ágú földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak.
(4) 575A (2) és a (3) bekezdésben
említett tulajdonjog megszerzésének igazolására az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtott iktatott szerződés szolgál.
Tartási, életjáradéki
vagy öröklési szerződésből származó jövedelem576
64/A. §— (1)5
78 Ingó
vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy
öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó adóköteles
jövedelem megállapítására az 58-62. § rendelkezéseit a (2)-(5)
bekezdésben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) 579 Az öröklési szerződésből származó jövedelem megszerzési időpontjának
ingatlan és vagyoni értékű jog átruházása esetén az elidegenítési és terhelési
tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti
kérelem benyújtásának időpontját, ingó dolog átruházása esetén a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni.
kérelem benyújtásának időpontját, ingó dolog átruházása esetén a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni.
(3) A jövedelem megállapítása a következők szerint történik:
a) bevételnek a szerződésben
foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában £>,)— az állami adóhatóság értékelése szerint megállapított
forgalmi érték számít bevételnek
vagy
c) jövedelemként az ingó
vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására vonatkozó
rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe
venni.
(4)5 81 Az
adót
a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg
az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó
befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési
időpontját követően
(5)
Az
adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben
megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly
módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére kötelezett rendelkezésére bocsátja, amelyet az továbbít az adóhatóságnak.
Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az adóbevallás
benyújtására nyitva álló határidőig nem tesz eleget, az ebből eredő jogvitától
függetlenül a kifizetőnek kell az adót megfizetnie.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben folyósított
életjáradékról szóló szerződés esetében - a szerződéskötés időpontjában -
választható, hogy
a) az életjáradékból származó
bevétel egésze jövedelem,
b) az a) pontban említett jövedelem megszerzésének időpontját az általános szabályok szerint
kell figyelembe venni,
c)582
cl)
az adót a jövedelemből a járadékfolyósítást vállaló fél vonja le és fizeti be
az adóhatóságnak azzal, hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak
adóját nem kell bevallania. (7)5 83 Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt
tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a
kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének
(szokásos piaci értékének) 1,19-szerese után
XII. Fejezet
TŐKEJÖVEDELMEK
Kamatjövedelemr^-
65.
§— (1) Kamatjövedelemnek
minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:586
aj— bármely hitelintézeti
betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a
magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve
az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat
összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész;588
b)— a nyilvánosan forgalomba hozott és
forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír
esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is -
u)
a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése
szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a
magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
v)
a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az
átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról
szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában
működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből -
függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és
felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre
irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;
cjí2ü az aj./jj pont rendelkezéseitől
eltérően, ha az a)-b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan
vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír),
amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci
értékének (a nyereményalapnak) 1,19-szerese;
í#— a magánszemély
da)
biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,
db)— életbiztosítási szerződés alapján,
nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének az a része, amely meghaladja
1. a magánszemély vagy javára más
magánszemély által fizetett díj(ak) - kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más
magánszemély költségként elszámolta -,
2. az adóköteles (adózott)
biztosítási díj(ak)
összegéből a kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény
alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások
biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított
arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés
azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy
részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre
jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja
vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés
átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb
jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék
ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a
korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal
csökkentett részére kell elvégezni;593
e)— a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről
és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult
szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött
szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben
felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő
szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának
(ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában
érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg,
feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és
mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez
pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra -
a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés,
üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül - nem ad, azzal, hogy az ebben a
pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges
átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok
magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni
kell;
/)— a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját
(kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési
időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett
hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész, azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az
ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a
magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)-d) ésj) pontban nem
említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett
bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a
kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és
más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei
figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt,
illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket
(ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását,
megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.596
(2) 597 A
kamatjövedelem után az adót - amennyiben a kamatjövedelem
a) kifizetőtől [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)-c) pontja
szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató
hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a
megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített
bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem
megállapításánál nem vett figyelembe
megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített
bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem
megállapításánál nem vett figyelembe
k)
a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján,
amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett
célból adta ki,
l)
feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet
és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja
(bevallotta),
b) nem kifizetőtől származik - a
magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja
meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg,
a (3)-(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás
rendjéről szóló törvény rendelkezéseit - különös tekintettel a külföldi
személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is - figyelembe véve,
azzal az eltéréssel, hogy a kifizető az aa) pontban említett igazolás
tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóság részére.
(3) 598 Nem kell figyelembe venni
a) jövedelemként
k)
azt - a nyereményalapot meg nem haladó - összeget, amelyet a kifizető a
nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek
jóváír, kifizet;
l)
azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás
rendjéről szóló törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget
ír elő;
m)
az olyan, egyébként az (1) bekezdés d) pontja
szerint kamatjövedelemnek minősülő bevételrész 50 százalékát, amelynek
megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének ötödik - ha a szerződés a megszerzéskor nem
szűnik meg, a negyedik - fordulónapját követően történt;
n)
az olyan, egyébként az (1) bekezdés d) pontja
szerint kamatjövedelemnek minősülő bevételrész 100 százalékát, amelynek
megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének tizedik - ha a szerződés a megszerzéskor nem
szűnik meg, a hatodik - fordulónapját követően történt
azzal,
hogy a biztosítási szerződés megszűnését nem eredményező
esetben akkor alkalmazható az ac) pont rendelkezése, ha a
díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző négy évnél régebben fizetett díj és az
arra arányosan számított hozam terhére, továbbá az ad) pont rendelkezése, ha a
díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző hat évnél régebben fizetett díj és az
arra arányosan számított hozam terhére történt;599 b) kamatjövedelemként
u)
a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó
ilyenként bejelentett pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített,
egyébként az (1) bekezdés a) pontjában említett, egyéni vállalkozói bevételként
elszámolt kamatot;
v)
az (1) bekezdés szerinti jövedelmet, ha e törvény külön
rendelkezései szerint tartós befektetésből származó jövedelmet kell
megállapítani.
(4) A kamatjövedelem megszerzésének
időpontja:
a)
az (1) bekezdés a) pontjában említett kamat
esetében az a nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló
szerződés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás és/vagy a
tőkésítés megtörtént,
b) nyereménybetét esetében a
nyereménybetét-számlán történő jóváírás napja,
c)
az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az átutalás vagy a
postára adás vagy a magánszemély számára, javára történő birtokba adás napja.
(5) 600 Az (1) bekezdés bb) alpontjának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközre
vonatkozó - egyébként az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának megfelelő -
ügylet esetén a magánszemély választhatja, hogy
az adóbevallásában az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallja be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak az
említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételei fennállnak, azzal, hogy kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében
az adóbevallásában az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallja be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak az
említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételei fennállnak, azzal, hogy kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében
a) a magánszemély e rendelkezést akkor alkalmazhatja,
ha az adóév utolsó napjáig - adóazonosító jelének megadásával együtt -
nyilatkozatot tesz ezen választásáról;
b) a befektetési szolgáltató az a) pont szerinti nyilatkozat alapján az
ügylet(ek)ről a magánszemélynek igazolást ad, valamint az ellenőrzött tőkepiaci
ügyletre vonatkozó rendelkezések szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz;
c) a magánszemély a befektetési szolgáltató által a
kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint levont adót adóelőlegként
veszi figyelembe.
(6) 601 Az (1) bekezdés ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír
megszerzését követően elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam - levonható az
értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír
szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott,
kiszámított felhalmozódott kamat és/vagy hozam azzal, hogy az így levont összeg
az (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor,
beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként
nem vehető figyelembe. A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap
átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire)
történő átváltás is, amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésre fordított
értékének - ha az magasabb a jogelőd alap befektetési jegye megszerzésére fordított értéknél -
az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal, hogy az ilyen
beváltáskor megállapított adót a későbbiekben az (1) bekezdés bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően
keletkező kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett
szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a bevételt meghaladó
részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével számított összeggel csökkentve
kell megfizetni.
(7)
Az
értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint
a kamat és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, -tőkésítés nyilvántartási rendszerét
úgy kell kialakítani és működtetni, hogy abból a (6) bekezdés rendelkezésének végrehajtásához szükséges minden adat - a
dematerializált értékpapír kifizetők közötti áthelyezése esetében kötelezően
közlendő adatként - rendelkezésre álljon.
(8)
Ha a (7) bekezdés szerint
kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizetőnél rendelkezésre
álló adatokból nem állapítható meg és a magánszemély sem igazolja, hogy az
értékpapír megszerzését követően
a) kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy
a) kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy
b) az elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam címén szerzett bevételéből a (6) bekezdés szerint milyen összegű
levonás történt, a kifizető a kamatjövedelem megállapításához
az értékpapír megszerzésre fordított értékeként annak névértékét veszi
figyelembe.
(9)602
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem^-
65/A. §— (1) A tőkepiacról szóló törvényben
meghatározott értékpapír-kölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett
összeg egésze a magánszemély jövedelmének minősül.
(2)605
(3) 606 A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás
rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallja és megfizeti.
Csereügyletből
származó jövedelem—
65/B.
§— (1) Csereügyletből
származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-,
tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben
megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) - a kizárólag az adott ügylettel
közvetlenül összefüggő - a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt
kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban csereügyleti
jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege
csereügyleti veszteségnek minősül.
(2)609
(3) A
csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget
a)
a kifizető az adóév végén
ügyletenként állapítja meg, a magánszemélynek az adóévet követő év január
31-éig ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és arról az adózás
rendjéről szóló törvény előírásai szerint a rá vonatkozó rendben adatot
szolgáltat az állami adóhatósághoz;
b) kifizető hiányában a magánszemély
ügyletenként nyilvántartja.
(4)610
(5)
A (2) bekezdés
rendelkezésétől eltérően az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított jövedelem
jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét a felek (a bevételt szerző
magánszemély és a vele az ügyletben szerződő
személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként
fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell
meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet - valós
kockázat nélkül - a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb
tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.
(6)
Az
e § szerinti j övedelemmel összefüggésben a kifizetőt adó(adóelőleg)-levonási
kötelezettség nem terheli. A csereügyleti jövedelmet és annak adóját a
jövedelmet szerző magánszemély az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, az adóévről
benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására
előírt határidőig fizeti meg.
(7)
Ha a csereügylet időtartama
túlnyúlik az adóéven, és annak időtartamára (is) eső valamely adóévben a
magánszemély az adott csereügylet alapján csereügyleti veszteséget ér el - az
(5) bekezdés alkalmazásának esetében is -, és azt a veszteség évéről szóló
adóbevallásában ügyletenként feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az
adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (8)-(9) bekezdés
rendelkezései szerint.
(8)
Az
adókiegyenlítést ügyletenként, az adott ügylet időtartama
alatt évente göngyölítve, folyamatosan vezetett elszámolási nyilvántartás
alapján kell megállapítani. A nyilvántartás olyan bizonylatnak minősül, amelyre az ügylet lezárultát követően az adózás rendjéről szóló
törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait
alkalmazni kell.
(9) Az adókiegyenlítés elszámolási
nyilvántartását a következők szerint kell vezetni:
a) az ügylet keletkezésének évéhez fel kell
tüntetni a keletkezés évéről szóló bevallásban bevallott
ad) csereügyleti jövedelem bevallott adóját (a továbbiakban:
adókiegyenlítési keret), vagy
ab) csereügyleti veszteségnek a (2)
bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzatát (a
továbbiakban: adókiegyenlítésre jogosító összeg);
b) minden további évben
u)
az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet
adott évi csereügyleti jövedelmének bevallott adója,
v)
az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az
ügylet adott évre bevallott csereügyleti veszteségének a (2) bekezdés szerinti,
akkor hatályos adókulccsal számított szorzata;
c) az adókiegyenlítési keretet és
az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott évben csereügyleti
veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés, amely egyenlő az ab) és
a bb) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítésre jogosító
összegnek az ad) és a ba) pont szerint megállapított
(göngyölített) adókiegyenlítési keretet meg nem haladó részével.
(10)6 11
Az osztalékból származó
jövedelem612
66. §^ (1) 614 A magánszemély osztalékból,
osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény
alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban
említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint
más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)615
a) osztalék
k)
a társas vállalkozás magánszemély tagja számára
a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint
meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített
adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;
l)
a kamatozó részvény kamata;
m)
a külföldi állam joga szerint osztaléknak
minősülő jövedelem;
n)
a kockázatitőkealap-jegy hozama;
b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra
tekintettel az adóévben kapott bevétel.
(2)616
(3) Az
adót a kifizető -
a)
e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű
hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett
értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről
származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),
b) figyelemmel a 15. § (4) bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló
törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös
szabályairól szóló rendelkezésekre is - a kifizetés időpontjában állapítja meg és az
adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti
meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és azt a
kifizetést követő negyedév első hónapjának
12. napjáig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről
szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott
kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító
beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből
levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani.
(4)617
Árfolyamnyereségből származó jövedelem619
67. §620
(1)
621 Árfolyamnyereségből származó jövedelem az
értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett
bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos
költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó
jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény
előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.
(2)622
(3) A bevételből a jövedelmet az
értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani.
Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe
vétele útján
szerezte meg, akkor a jövedelmet
szerezte meg, akkor a jövedelmet
a) az értékpapír visszaadásának
(visszaszolgáltatásának),
b) ha a szerződés az értékpapír visszaadása
(visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének a napjára kell
megállapítani.
(4) Az (1) és (3) bekezdés
rendelkezése szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel
megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben
történik, azt kell
feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.
feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.
(5)6
23 A kifizető az (1)-(4) bekezdés
alapján a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót,
adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa
megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok
figyelembevételével állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben
meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az (1)-(4) bekezdés
előírásai szerint az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített
bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig
fizeti meg.
(6) 624
A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből
származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével
érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem
megállapításánál nem vett figyelembe.
(7)625
(8) Ha az értékpapír átruházása
ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg,
mert az később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével
változó összeg,
az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az
önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettség teljesítésére az (5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt
módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, az (1) bekezdés szerinti j övedelmet a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, azzal, hogy amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet
mutatkozna a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb j övedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az
(5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni.
az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az
önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettség teljesítésére az (5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt
módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, az (1) bekezdés szerinti j övedelmet a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, azzal, hogy amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet
mutatkozna a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb j övedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az
(5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni.
(9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában:
a)
az értékpapír megszerzésére fordított érték:
aa) 626
ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén megszerzett
értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték, ab)627 ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő
visszterhes szerződés révén megszerzett értékpapír esetében az ellenértékből az
értékpapír átruházásáig a magánszemély által telj esí tett, igazolt rész,
acj628 társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében
az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig
igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell
megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír
kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő
okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény
előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni,
n)
olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély
társas vállalkozásból kivont jövedelmének megállapításánál e törvény előírása
szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel
meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell
különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett
tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett
értékpapírra),
o)
csődeljárás, felszámolás vagy helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a
hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték,
aj) olyan
értékpapír
esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor e
törvény szerint jövedelemnek minősül, a jövedelem összege, növelve a
magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt
ellenértékkel,
ag)
az MRP szervezet
analitikájában a számvitelről szóló törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a
megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott
értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett
összegből az értékpapírra arányosan jutó rész,
ah) a szövetkezetekről szóló 1992.
évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény
szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott
szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az
értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél az értékpapírnak az
átalakulás befejezésekor lezárt névértéke,
ai) az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték
nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy - ha az
értékpapír a hagyaték tárgyát képezte -örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori
névértéke,
aj)
kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a
kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy
kamattal növelt névértéke,
a&j— az illeték-kiszabáshoz
figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az ad)-aj) alpont szerinti
esetben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel,
ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben
1.
az illeték kiszabása az
átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló
határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett
értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az
értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az
értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell
figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az
illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,
2.
az
illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a
hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az
értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési
érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték
hiányában nulla,
növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített,
igazolt ellenértékkel,
a/)— az aa)-ak) alpontban nem említett jogcímen vagy módon
megszerzett értékpapír esetében a megszerzés érdekében, az értékpapír
átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész;
£>,)— az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költség:
ba)
az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,
££,)— az értékpapír
megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt
terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével,
tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény
szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási
tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység
ellenértékét is),
be)
az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az
értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a
magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog
megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,
bd) kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott
(visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy - ha a
kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja - a fizetett
kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;
c)— a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történő
megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz
szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az a) pont
szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe.
(10)634
Ellenőrzött tőkepiaci
ügyletből származó jövedelem635
611 A. §— (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó
jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci
ügylet(ek) alapján - ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e §
rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is - az adóévben elért
pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy
ha az ügylet alapján tartós befektetésből
származó jövedelmet kell
megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a
magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az
ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak
együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti
veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
(2)637
(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci
ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési
szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények
ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is
érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és638
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények
ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is
érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és638
a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt
tevékenység tárgyát képezi,
b)639
amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon
tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató
közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezménye, és
u)
az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és
v)
ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett
felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és
w)
amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az
adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi
ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított
igazolással.
(4)
Az
e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint
kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok
(teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig -a
magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat
az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben
megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési
szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.
(5)
A
j övedelmet és az adót a j övedelmet szerző magánszemély
az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által
kiállított bizonylatok (telj esítés-igazolások), illetőleg saj át
nyilvántartása alapján - az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is
értelemszerűen figyelembe véve - állapítja meg, az adóévről benyújtandó
bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt
határidőig fizeti meg.
(6)
Ha a magánszemély az
adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két
évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a
veszteség keletkezésének évéről szóló
adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az
adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés
rendelkezései szerint.640
(7)
A
(6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben
és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből
származó veszteségnek és a (2) bekezdés szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év
bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó
veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8)
bekezdés szerint meghatározott összeg.
(8)
A (7) bekezdésben említett
összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött
tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző
két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből
származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.
(9)
Az
(1) bekezdés rendelkezésétől eltérően
árfolyamnyereségnek minősül - az értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben
történő átruházása esetén - az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből
az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2)
bekezdésének b) pontja, valamint - az (5) bekezdésében említett esetek
kivételével - c) pontja, továbbá d)-e) pontja alapján nem
minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és
az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.
(10) E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által
az ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel
adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.
jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.
Tartós befektetésből
származó jövedelem641
67/B. §— (1) 643 E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből
származó jövedelemnek minősül a (2)-(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt
feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg
befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós
befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés
megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ide nem értve abból az
árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve a
befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor
irányadó szokásos piaci
értékét is - az
említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e §
(4)-(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam). A tartós
befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az
említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat
alkalmazzák.
(2) Lekötött pénzösszegnek minősül
az (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerződés alapján az adóévben
egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer
forint befizetés,
amelyet a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben
(a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak
együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A
lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési
szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra
egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.
amelyet a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben
(a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak
együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A
lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési
szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra
egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.
(3) A lekötött pénzösszeg és a (4)
bekezdésben meghatározott időpontig elért befektetési hozamok állománya terhére
a magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés
alapján
a)— ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne,
a)— ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne,
vagy
b)— kamatozó bankbetétben
(ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben történő
elhelyezésre vonatkozó korlátlan számú
(vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A
befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a
magánszemély tulajdonába került, vagy
általa átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, pénzeszközt,
illetve a b) pont szerinti befektetést rögzíti az adott szerződéshez
tartozó lekötési nyilvántartásban.
(4) Lekötési hozamot
a)— a lekötési időszak megszűnés esetén (az ötéves lekötési időszak
utolsó napjára, illetve - ha a magánszemély a lekötési időszakot nem
hosszabbítja meg - a hároméves lekötési időszak utolsó napjára);
£>,)— a lekötés megszakítás esetén (ha a
magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár
részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök
bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)
az említett napra vonatkozó
állapot szerint kell megállapítani. Ha a magánszemély a hároméves lekötési
időszak utolsó napján a lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy
részére - de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben -
hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem
kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel
rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése
előtt következett be.648
(5) Az adó mértéke
a)— nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,
b) 10 százalék, ha a
magánszemély
£a)— a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves
lekötési időszak utolsó napjára,
££>,)— a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy
részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési
időszak utolsó napjára, hcj652 a lekötést a kétéves lekötési időszakban
szakítja meg, a megszakítás napjára,
c)— 16 százalék, ha a magánszemély a lekötést
az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a
megszakítás napjára megállapított lekötési hozam után.
(6) Az e törvény és az adózás
rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő hitelintézet, befektetési
szolgáltató
a)
a tartós befektetésből származó jövedelemről, a
tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának
napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig igazolást
ad a magánszemélynek,
b) az igazolás tartalmáról - a magánszemély nevének, adóazonosító számának
feltüntetésével - adatot szolgáltat az adóhatóságnak,
c)
a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra
jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a
kibocsátót, hogy e jövedelemből adót nem kell levonnia.
(7)
A
tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek
nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az
adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás
benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
(8)
Amennyiben
a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet
adatszolgáltatásra nem kötelezett, e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a
magánszemély a befektetési szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel
megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan - neve, adóazonosító
jele, a lekötött pénzösszeg feltüntetésével - az első befizetést követő 30
napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési
szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal
kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó
jövedelem megállapítható.
(9)
A
lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását
követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés
alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően
keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint - a rávonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni azzal, hogy
a) ha a jövedelmet szerzési érték
figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján
irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a
nagyobb vehető
figyelembe,
figyelembe,
b) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci
ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a
megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.
(10) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá
(10) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá
aj ha a magánszemély tartós
befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti,
és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi
eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba
helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az
átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);
b) az ötéves lekötési időszak
utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek
az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós
befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési
nyilvántartásban tartása, azzal, hogy
u)
a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett
pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének
utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a
nagyobbat;
v)
a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak
utolsó évét kell figyelembe venni.
A vállalkozásból
kivont jövedelem
68. §654 (1) A társas vállalkozás
(kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a
magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára
tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész,
amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas
vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes
összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre
jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az
annak megfelelő megállapodás) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek
alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál
költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas
vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása, valamint a társas
vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a
magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára
tekintettel megszerzett jövedelemre is.
(2)
A
társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett
tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély
tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a
társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely
meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke
leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas
vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett
nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére
fordított értékből azt a részt, amelyet e
jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a
későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.
(3)
A
társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából
a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának
megszűnése - ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli
megszűnését, az értékpapír átruházását - következtében, arra tekintettel
megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére
fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből
a magánszemély által - a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás
keretében - átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély
jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt
kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény
előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani.
Az átvállalt kötelezettségek alapján
teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem
lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagsági jogviszony
kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő
megszűnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban
részt venni nem kívánó tag vonatkozásában.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított
értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések
szerint kell meghatározni.
(5)
Az
MRP szervezet megszűnése esetén a részt vevő magánszemély által
a szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a
magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került, a
szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek
között kimutatott értékpapírok (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek
minősülő értékpapírokat) együttes könyv szerinti értékét, a magánszemély
jövedelmének minősül. A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét a szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót
alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezet az
adózás rendjéről szóló törvényben az adóbevallás benyújtására előírt határidőig
résztvevőnként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a jövedelem
megállapításakor a bevétel csökkentéseként elszámolt értékpapírok együttes
könyv szerinti értékéről.
(6)655
(7)
Ha
az (1)-(3) és (5) bekezdés rendelkezései szerint a
bevétel megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló
eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a jövedelem
meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni.
(8) A vállalkozásból kivont
jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja:
a) a társas vállalkozás jogutód
nélküli megszűnése esetén az utolsó üzleti évéről készített mérleg, zárómérleg
mérlegfordulónapja;
b) a cégbejegyzési kérelem
elutasítása, valamint a cégeljárás megszüntetése esetén az előtársasági működés
időszakáról készített beszámoló mérlegfordulónapja;
c)
az a)-b) pontban nem említett esetben a kifizetés,
a juttatás napja; ha a kifizetés, illetve a juttatás ugyanazon magánszemély
részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig
a jövedelmet
fizeti ki először a magánszemély számára.
(9)6
56 A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi
személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban -kivéve az
alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelő adó alanya.
(10) 657
A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése,
cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás
megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés
időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai
szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor -
megfizeti; a kifizető a magánszemély helyett
megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe.
Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az
adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.
XHL Fejezet
EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI—
A kifizetőt terhelő adó659
69. §— (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
[70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt
terheli.
(2)
Az
(1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében
jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen
juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész,
amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja
az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.
(3)
Ha
a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor
minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen
termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás
körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás
a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül
felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
b)
természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő,
féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru,
valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem
felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.
(5) 661 Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -
a) a juttatás hónapja kötelezettségeként,
b)
a 70. § (2a) bekezdése
szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes
bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes
bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként,
a
kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és
járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben
előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.
(6) Ha a magánszemély a kifizetőt
terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak
szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.
70. §— (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a
magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
b)
a kifizető tevékenységének ellátása érdekében
biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás,
mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú
adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú
használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;
c)
több magánszemély, mint biztosított javára
kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a
biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban
eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a
biztosítottak körét.
(1a) 663 Egyes meghatározott juttatásnak
minősül: a) a munkáltató által
aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka
Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt
munkavállalót is), vagy
ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója,
szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató,
nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását
megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy
megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy
ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére azonos
feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott
szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha
a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott
keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő
magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos
feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a
szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is
elérhető;
b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e
rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről
szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által
megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján
megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján
u)
több munkavállaló, vagy
v)
az előbbiek és/vagy
elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező
szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha
nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt
munkavállaló -, vagy
be) az előbbiek és/vagy
közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy
kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles
bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére
választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat
nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő,
az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől
nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;
(2)6
64 Egyes meghatározott juttatásnak
minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján
meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen
kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.
(2a) 665 Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a
közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben
reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem
haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része,
amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az
adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de
legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja
meg.
(3) Egyes meghatározott juttatásnak
minősül
a)
a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett
- csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt
k)
a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló,
az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,
l)
a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az
elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,
m)
a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban
részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
n)
a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező
szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak
juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás
olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik
más jövedelme;
b)— az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék,
szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére
egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által
megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az
üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes
rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás
körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra
irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az
ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított
kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem
haladja meg a minimálbér 25 százalékát);
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály
rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott
termék, nyújtott szolgáltatás révén
juttatott adóköteles jövedelem;
juttatott adóköteles jövedelem;
4)— az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem
tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a
szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a
kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási
bírság az adóalap 50 százaléka.
(4) 668 Egyes
meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás,
amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren
kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt
meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások
együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos
összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.
meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások
együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos
összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.
(5) E § alkalmazásában
a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát
meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;
b)
elszámolt éves összes
bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott
(ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján
megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói
bevétel;
c)
telefonszolgáltatás magáncélú
használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt
terhelő kiadásokból
ee)
a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a
nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada
értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető
választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú
telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának,
ff)
ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú
használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci
értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.
Béren kívüli
juttatások669
71.
§670 (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a
munkavállalónak
a)671 személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató
tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás
révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét
meg nem haladó rész; b)672 a munkavállaló választása
szerint
u)
munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás
keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló
ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató
munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi)
étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy
az étkező helyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus
adathordozót is], és/vagy
v)
fogyasztásra kész étel
vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az
adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony
minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;
c)673
az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya
ee)
szálláshely alszámlájára utalt,
kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható -
több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás;
ff)
vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás
vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben
meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan
együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
gg)
szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést,
a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott
szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75
ezer forint támogatás;
d)674
e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a
minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
f) a munkáltató nevére szóló
számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet
formájában juttatott jövedelem;
g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő
átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg
nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor
alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő
szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő
szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
(2) Béren kívüli juttatásnak minősül
a)675
a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a
hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a
nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá
az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában,
vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott
jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
b)676
a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak
a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint -
ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő
magánszemélynek választása szerint
ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató
telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott
jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó
rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a
munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett
értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkező helyet üzemeltető
személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy
bb) fogyasztásra kész étel
vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az
adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony
minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;
c)677 a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az
említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának az elhunyt tag (nyugdíjas tag)
közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott
jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja
részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az
adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles -j övedelem együttes
értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem
haladó rész.
(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt
munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
a) az önkéntes kölcsönös
nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
b) az önkéntes kölcsönös
egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30
százalékát,
c)
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a
minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen
bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató
a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó
összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három
hónapra utalja át egy összegben Egyösszegű utalás esetében azt a
magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak
kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő
hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén
a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának
kötelezettségeként vallj a be és fizeti meg.
(4)
A
kifizető az adókötelezettség megállapításához a
béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa
nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata
alapján veszi figyelembe.
(5)
Ha
béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a
feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem
rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány
a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély
a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és
jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
(6) E § alkalmazásában
a)
munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;
b)
munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről
szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a
társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;
c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős
szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként
nyilvántartásba vett szálláshely;
d)
a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő
üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében
felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában,
vagyonkezelésében lévő üdülőt is;
e)
a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben
nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a
Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak
minősül;
f)
a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult
intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a
munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a
rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók
C^g)678
iskolakezdési támogatásnak minősül az a juttatás,
amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő
oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napj át
megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz,
ruházat vásárlására jogosító - papír alapon vagy elektronikus formában
kibocsátott - utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan
munkavállalója, aki az említett gyermeknek tanulónak a családok támogatásáról
szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék
juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a
gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi
gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa, és a juttatásra való jogosultság
feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz;
h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy
hallgatói jogviszonyban áll.
Kamatkedvezményből
származó jövedelem
72.
§679 (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel
szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt
összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb,
akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely
meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot
(kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a
magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére - ha a követelés
értékpapír-kölcsönzésből származik akkor az értékpapírnak a szerződés
megkötésének napjára
megállapított szokásos piaci értékére - vetítve kell kiszámítani.
(2)6
80 A kamatkedvezményből származó jövedelem
adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. Az adót a kifizető adóévenként, az
adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára
- megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és
bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az
osztalékelőleg kifizetésének adóévére az
osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a
kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző
rendelkezések szerint jár el.
(3)681
(4) A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3)
bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő
jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni
kamatkedvezményt:
aj— követelések
áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel
összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér
és más hasonló kötelezettség;
b)
jegyzett, de még be nem fizetett tőke;
cj6M kizárólag a kifizető
tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése,
szolgáltatás igénybevétele érdekében - 30 napot meg nem haladó időtartamra -
adott előleg, elszámolásra kiadott összeg;
cl)
az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló
elfogadásával osztalékká vált;
e)— az adó, az
adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás
megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból
származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során az elszámolás szokásszerű
rendjéből adódóan keletkezett követelés; e rendelkezés nem alkalmazható a
munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság
által megfizetett, de le nem vont adóelőleg
miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az
adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került
sor;
/)— lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi
önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján,
annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez,
korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy
bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel
visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a
lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható
lakásigény mértékét; lakáskorszerűsítés a lakás célú állami támogatásokról
szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés;
g) olyan
munkabérelőleg,
amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett,
legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét
meg nem haladó értékben történik, azzal,
hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg
visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem
alkalmazható;
y^§86 a Magyar Honvédség, a rendvédelmi
szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja részére
jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség
hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított
toborzópénz és családalapítási támogatás;
i) az állami tulajdon
megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel;
j) olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén,
amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve
különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt);
k)
üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett,
mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön;
l) pénzügyi szolgáltatás,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatás üzletszerű nyújtására jogosult kifizető e
tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott
hitel (ide nem értve a belső hitelt) esetében;
/wj— a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége
körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés;
n)— a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra
tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a
kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül
megtörténik;
0)689
121 A. §^20
XIV. Fejezet VEGYES JÖVEDELMEK
73.
§—
74.
§—
Lakás
önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem693
1<\IA.
§— (1) Lakás önkormányzatnak
történő bérbeadásából származó bevételnek minősül az olyan lakás bérbeadásából
származó bevétel, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van és a) a bérbevevő a
lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv
(önkormányzati hivatal),
£>,)— a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés
határozott időtartamú és az időtartama a 36 hónapot (feltételül szabott
időtartam) eléri vagy meghaladja (ideértve a feltételül szabott időtartam teljesülését
közvetlenül követő időszakot is, ha a szerződés időtartamát meghosszabbítják), c)
az önkormányzat a lakást magánszemély(ek) lakhatásának biztosítására
hasznosítja, cl) a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés
tartalmazza a bérlőkijelölésére a rászorultságra tekintettel meghatározott
feltételeket (a feltételül szabott cél) megállapító önkormányzati rendelkezés
számát.
(2) A lakás önkormányzatnak történő
bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0
százalék.
(3) A lakás önkormányzatnak történő
bérbeadása esetén
a)
az ezen lakás bérbeadásából származó bevétel önálló
tevékenységből származó bevételként vagy egyéni vállalkozói bevételként nem
vehető figyelembe és az ezen lakás bérbeadásával összefüggő költség nem számolható
el;
b)
ha a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés a
feltételül szabott időtartamon belül a bérbeadó érdekkörében felmerült okból
megszűnik, a magánszemélyt a (4) bekezdés szerint meghatározott összegű adófizetési
kötelezettség terheli arról az adóévről benyújtandó adóbevallásában, amely
adóévben a megszűnés bekövetkezett;
c)— a b) pont szerinti esetben az önkormányzati hivatal - az
adóévet követő január 31-éig - a bérbeadó személy adóazonosító számának
feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatóságnak a szerződés megszűnéséről.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában
említett adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell meghatározni:
a)— A magánszemély
évenkénti bontásban meghatározza a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem után
az e törvény kifizetéskor hatályos 74. §-ának (1) bekezdése szerinti, a 2010.
december 31-ét követő kifizetés esetén az
adó mértéke szerinti adót, majd az egyes adóévekre vonatkozóan megállapított
összeg után meghatározza az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak
megfelelő alkalmazásával az adott adóévet követő év május 21. napjától a
szerződés megszűnése napjáig felszámított késedelmi pótlékot.
b)— Az adó és a késedelmi pótlék együttes
összegét meg kell szorozni a szerződésből nem teljesült időtartam egész
hónapjainak száma és a 36 hónap két tizedesjegyre kiszámított hányadosával.
(5) Ha a települési önkormányzat a
szerződés tárgya szerinti lakást a bérleti szerződés időtartamán belül nem a
feltételül szabott célra hasznosítja vagy nem hasznosítja
a)— 16 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést magánszeméllyel kötötte, illetve
a)— 16 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést magánszeméllyel kötötte, illetve
b)
8 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóalannyal
kötötte.
Azq)-b) pont szerinti adót minden olyan hónap bérleti díja 1,19-szerese után az adózás
rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre vonatkozó szabályai szerint kell
megfizetni, amely hónapban nem valósult meg a hasznosítás. Nem kell ezt
a rendelkezést alkalmazni mindaddig, amíg a hasznosításon kívüli időszak az
adóév elejétől számítva a 30 napot nem haladja meg.700
A társasház, a társasüdülő jövedelme 701
(2)704 A társasház e törvény XI-XIV. fejezetében - e §
rendelkezésein kívül - említett bevételéből a jövedelmet és az adót -
figyelemmel a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseire is - úgy kell megállapítani
és megfizetni, mintha azt magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy
magánszemélynek a társasházat kell tekinteni. A fennmaradó összegből a magánszemély
tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli.
(3)705A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25
százaléka minősül jövedelemnek, azzal, hogy a 62. § (4) és (6) bekezdés
rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell
alkalmazni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó
jövedelem után a magánszemély tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában
megillető bevételre akkor, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján egyénileg tesznek eleget az adókötelezettségüknek.
megillető bevételre akkor, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján egyénileg tesznek eleget az adókötelezettségüknek.
(5)706 A (2) bekezdésben nem említett, a
társasház által az adóévben megszerzett összes más bevételből (ideértve a közös
tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le
kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt
adóévi befizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás tovább
számlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni
(pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó
bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni.
(6)707 A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja
meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére,
valamint a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló
törvénynek az adókötelezettséget eredményező, a magánszemélynek
teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallási kötelezettség
szabályai szerint bevallást tesz. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem
kifizetőtől származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és
negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre
vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie, valamint az e
törvény 46. §-a (10) bekezdésének a magánszemélyre vonatkozó rendelkezése
szerint kell bevallania.
(7) A társasház a
magánszemélyre vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti e §-ban előírt
adókötelezettségeit, azzal az eltéréssel, hogy csak azt a bevételét kell
bevallania, amelyre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett. A társasház a
kifizetéseit illetően kifizetőnek minősül, és e minőségére tekintettel is
teljesíti adókötelezettségeit.
(8)708
Nyereményből származó
jövedelem
76. § (1) 709 A nyeremény esetében - ha az
nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a
szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez
kötött
sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
(2)7
10 Pénzbeli nyeremény esetén az adót a
magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a
kifizetőnek levonnia, és befizetnie.
(3)7
11 Ha a nyeremény nem pénz, hanem más
vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci
értékének 1,19-szerese.
(4) 712 Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a
alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerő
automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a
lóversenyfogadásból, bingójátékból, továbbá a kártyateremben szervezett
kártyajátékból származó nyeremény.
(5)7 13 a (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos
feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az
egyébként nem minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek
A privatizációs lízingből
származó jövedelem
77. § (1) 714 Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről
szóló törvényben meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján szerzett
tulajdonrészből származó bevétel egésze
jövedelem
jövedelem
(2)
Az e § szerinti adókötelezettség részletes szabályait a 9.
számú melléklet tartalmazza.
XV. Fejezet715 AZ ÉRTÉKPAPÍR, AZ
ÉRTÉKPAPÍRRA VONATKOZÓ JOG RÉVÉN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK716
Értékpapír
formájában megszerzett vagyoni érték717
77/A. § (1) 718 A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték
esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára
megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt
kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes
összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy,
valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló
jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és
ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő
adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg
megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
(2)7
19 Nem minősül bevételnek a magánszemély által
értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély
a) az értékpapírt olyan jog
gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett
megvalósuló ügyletben szerzett;
b)720
az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként,
üzletrész-tulajdonosaként
ba)
legfeljebb névértéken történő - az (5) bekezdésben nem említett - átalakítása
(kicserélése),
bb) a társas vállalkozás jegyzett
tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
c)
az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként,
üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte;
í#— az értékpapírt dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett
tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
e) a névre szóló részvényt
átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte;
/)— a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során
értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja
fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett eszköz megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti
jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte
- örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a
kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket is figyelembe kell venni;
gj— részvényét, üzletrészét
házastársi közös vagyon (vagyonközösség) megosztása révén, adásvételi szerződésen
kívüli jogcímen szerezte; az így megszerzett részvény, üzletrész megszerzésre
fordított értékeként azt az értéket lehet figyelembe
venni, amelyet a házastárs megszerzésre fordított értékként figyelembe vehetett
volna (üzletrész esetében a megszerzett üzletrész névértékének a megosztást
megelőző üzletrész névértékéhez viszonyított arányával számított részt);
h)Z2á. az értékpapírt visszterhes jogügylet
keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege
(értéke) az értékpapír névértékét (névérték hiányában az értékpapír
kibocsátójának jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó rész összegét)
eléri; e rendelkezés nem érinti e törvény adómentességet megállapító egyéb
rendelkezéseinek alkalmazhatóságát.
(3) A
(2) bekezdés alkalmazásában társas vállalkozás az a
külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye
szerinti államban (kivéve az alacsony adókulcsú államot) a társasági adónak megfelelő
adó alanya.
(4)7 25 A
belföldi
székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) - az adóévet követő
január 31-éig - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését,
átalakulását vagy az általa kibocsátott
átváltoztatható kötvény átalakítását követően magánszemélyenként adatot
szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén kibocsátott
(megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így kibocsátott
(megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és
kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett
(megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet;
az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok)
megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás
-alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.
(5) 726
A 2006. július 1-je előtt dolgozói üzletrészként megszerzett üzletrész (a
továbbiakban: dolgozói üzletrész), valamint a dolgozói részvény bevonása,
átalakítása, visszavásárlása esetén - akkor is, ha erre átalakulás, jogutód nélküli megszűnés keretében kerül sor -
munkaviszonyból származó jövedelemnek (a munkavállaló örökösénél egyéb
jövedelemnek) minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír
megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos
költségek együttes összegét. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon
értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére
nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény
esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az
értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó
jövedelemnek minősül. Nem minősül bevételnek azonban az említett különbözet,
amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény
helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan
kibocsátott azonos jogokat biztosító üzletrészt, dolgozói részvényt szerez;
ilyenkor az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az
eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell
meghatározni.
(6)7
27 Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásakor az értékpapír
megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos
költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések
szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a dolgozói üzletrész,
dolgozói részvény hagyaték tárgyát képezte, az eredeti szerző örökösénél a
szerzési érték azonos az eredeti szerzőnél alkalmazható szerzési értékkel.
Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén az eredeti
szerzőnél és - amennyiben az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél
az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon
részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére
történő felemeléséből származik, azzal, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha
az említett rész
a) az értékpapír megszerzésekor
jövedelemnek minősült,
b) az állam tulajdonában lévő
vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a
munkavállaló részére nyújtott kedvezményként illette meg a magánszemélyt, és ezért
egyébként e törvény szerint a szerzési érték része.
(7) 728
Kedvezményezett részesedéscsere esetében a
megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján
keletkező bevételből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A jövedelemnek
jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A jövedelemnek
aj az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett
pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül; a külföldi
pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására
vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani;
b) az a) pont alá nem tartozó része - a magánszemély választása alapján - az ügylet
időpontjában adómentes, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek
minősül.
(8) A magánszemély a (7) bekezdés b)
pontja szerinti választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában
nyilatkozik a kifizetőnek, valamint e választását adóbevallásában bejelenti az
adóhatóságnak. Ha a
(7) bekezdés b) pontja szerinti összeg a magánszemély választása alapján adómentes, akkor729
(7) bekezdés b) pontja szerinti összeg a magánszemély választása alapján adómentes, akkor729
a)— a kifizető - az adóévet követő január 31-éig
- magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a kedvezményezett
részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról;
£>,)— a magánszemély a kedvezményezett
részesedéscsere révén megszerzett összes értékpapírjáról elkülönített
nyilvántartást vezet; ekkor az értékpapír megszerzésére fordított érték a
kedvezményezett részesedéscsere keretében átruházott értékpapír(ok) megszerzésére
fordított érték és a (7) bekezdés a) pont szerinti összeg együttesen.
(9) Az
értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
a)— kedvezményezett
részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a
megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett
társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében,
hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t,
valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes
névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a
megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerző
társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy,
ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább
növeli a megszerzett társaságban;
£>,)— társaság: a gazdasági társaság,
az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra
vonatkozó
jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely734
u)
az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és
vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi
illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
v)
a különböző tagállamok társaságait érintő
egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre
alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi
formában működik, és az említett irányelvekben
meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség
vagy mentesség illetné meg.
Az értékpapírra
vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték735
11IJÍ. §— (1) Értékpapírra vonatkozó vételi jegyzési,
eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot)
átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondás címén a
magánszemély által megszerzett bevételből az az összeg minősül jövedelemnek,
amely meghaladja a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés
esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt
terhelő igazolt kiadást (értéket), valamint az ügylettel összefüggő igazolt
járulékos költséget. A jövedelmet a bevétel megszerzésének időpontjára kell
megállapítani.
(2) Értékpapírra
vonatkozó vételi jog (vételi opció) engedésére, illetőleg vételi kötelezettség
vállalására (eladási opció) kötött ügylet esetén a kötelezett magánszemélynél
az (1) bekezdés szerint
megállapított összegből
megállapított összegből
a)
- ha az ügylet pénzbeli elszámolással szűnik meg - az elszámolás miatt a jogot
engedő, illetőleg kötelezett magánszemélyt terhelő igazolt kiadást (értéket),
vagy
b)
- ha az ügylet a tárgyát képező értékpapír tényleges átadásával szűnik meg -
1. vételi jog engedése esetén az adott értékpapír
megszerzésére fordított igazolt összegnek (értéknek), de legfeljebb az adott
értékpapír teljesítéskori szokásos piaci értékének az ügyleti szerződés szerinti árat meghaladó részét;
2. vételi kötelezettség vállalása esetén az adott értékpapír ügyleti
szerződés szerinti árának a teljesítéskori szokásos piaci értékét meghaladó
részét
meghaladó rész a jövedelem, azzal, hogy a 2. alpont szerinti tétel az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként nem vehető figyelembe.
meghaladó rész a jövedelem, azzal, hogy a 2. alpont szerinti tétel az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként nem vehető figyelembe.
(3) A jövedelem megállapításának
időpontja
a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben az elszámolás napja
(értéknapja);
b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben a jogosult joggyakorlásának
napja;
c)
ha a jogosult a joggal nem élt, a jog gyakorlásának
határnapja, illetve a jog gyakorlására nyitva álló időtartam utolsó napja,
de
legkésőbb a kötelezettség vételi j og engedése, illetve a
vételi kötelezettség vállalása kezdő időpontj ának évét követő ötödik év utolsó
napj a.
(4)
Értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy
más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult
magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a jövedelmet az
értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napjára, vagy - ha ez a
korábbi időpont - arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a
magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve
különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).
(5)
Értékpapírra vonatkozó eladási vagy más
hasonló jog gyakorlása révén megszerzett jövedelemnek minősül a jogosult
magánszemélynél az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételből
az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára
megállapított szokásos piaci értékét (az említett jog gyakorlásából származó
bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes
jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a
magánszemélyt terhelő igazolt kiadással, azzal, hogy
a)
az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel fennmaradó
részéből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó
szabályok szerint a b) pont rendelkezésének figyelembevételével
kell megállapítani;
b)
az a) pont
rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett
bevételből a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az
a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely a jog
gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. A jövedelmet az értékpapír
átruházásának időpontjában kell megállapítani.
(6) 737 Az (1)-(4), valamint az (5)
bekezdés szerint meghatározott - a bekezdés a) pontjában
nem említett - jövedelem adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély
és a jogot alapító személy,
valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a
magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a
magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
(7)
Az
e § szerinti jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető
állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint
vallja be és fizeti meg, továbbá a magánszemélynek az adóévet követő év január
3 1-ig igazolást ad ki és arról adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
Kifizető hiányában a magánszemély a jövedelmet és az adót az általa vezetett
nyilvántartás alapján állapítja meg. Az igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, illetőleg a
nyilvántartásnak - figyelemmel e törvénynek az értékpapírokra, értékpapírra
vonatkozó jogokra, járulékos költségekre előírt rendelkezéseire is, azok értelemszerű alkalmazásával - tartalmaznia kell
különösen a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog,
illetőleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást.
(8)
A jövedelmet és az
adót a jövedelmet szerző magánszemély a kifizető által kiállított bizonylatok,
igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről
benyújtandó bevallásában bevallja, valamint a kifizető által levont adó (adóelőleg)
figyelembevételével az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig
megfizeti.
(9)
A
kifizető a jog alapítását követően - az adóévet
követő január 31-éig - magánszemélyenként adatot szolgáltat az állami
adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi,
jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról,
megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az
adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló,
megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza).
(10) Ha a jog alapítása, megszerzése, valamint gyakorlása bárki számára azonos feltételek
mellett megvalósuló ügyletben történt,
a)7&
b) a (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a bekezdésben említett vagyoni értéket
jövedelemként nem kell figyelembe venni;
c)
az (5) bekezdés rendelkezésétől eltérően a bekezdésben
említett jog gyakorlásából származó bevételrész megállapítása nélkül az
értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel egészére az árfolyamnyereségből
származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(11) A jog, illetőleg az értékpapír
megszerzésére fordított kiadást az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések
megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.
(12)739
(12)739
(13) 740E § rendelkezései helyett az
ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni, ha a jövedelem megszerzése ellenőrzött tőkepiaci ügyletben
történt.
Az elismert
munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében
szerzett jövedelem741
11
IC. §— (1) Nem minősül bevételnek
a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha
a) a magánszemély az értékpapírt
elismert program keretében, az elismert programban meghatározott feltételekkel
szerezte, valamint
£>,)— a program szervezője vagy a kibocsátó az
értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program
nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, befektetési
szolgáltatónál, vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi
személy, egyéb szervezet - bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő, a külföldi
jog szerinti
befektetési szolgáltatónál (a továbbiakban: külföldi befektetési szolgáltató) a
magánszemély javára egyedi letétbe helyezte (dematerializált értékpapír
esetében ideértve a program keretében a magánszemély javára juttatott
értékpapírok külön, kizárólag ezen értékpapírok nyilvántartására szolgáló
értékpapírszámlára helyezését is), vagy
c)— a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó
vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez és e jog gyakorlására csak a jog
alapításának évét követő második év letelte után jogosult.
(2)745 Az értékpapírletét
alapja a program szervezője és a letétkezelő közötti keretszerződés, valamint a
program szervezője, a letétkezelő és a magánszemély közötti egyedi szerződés. A
különböző napokon átvett értékpapír(ok)ról a felek külön-külön egyedi
szerződést kötnek, ha az értékpapírok letétbe helyezése nem egy napon történik
A keretszerződés az elismert program nyilvántartási számát, valamint a program szervezőjének és a
letétkezelőnek a cégnevét, adószámát és levelezési címét, míg az egyedi
szerződés - az említett adatok mellett - a kedvezményezett magánszemély nevét,
adóazonosító számát és levelezési
címét, továbbá a letétbe helyezett értékpapír(ok) azonosításához szükséges
adatokat, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napját is tartalmazza. Az
érintett köteles az említett adataiban bekövetkezett bármely változásról
(ideértve a program szervezője, vagy a letétkezelő jogutódlásának esetét is) a
változástól számított 15 napon belül tájékoztatni a többi szerződőt. A letétbe
helyezett értékpapírral a program szervezője
csak a magánszeméllyel együttesen, míg a magánszemély - a keretszerződés
eltérő, minden részt vevő magánszemélyre azonos feltételek mellett
megállapított rendelkezése hiányában - önállóan rendelkezhet.
(3)746 A letétkezelő a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés
megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma,
továbbá a program szervezője cégneve és
adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése
mellett - adatot szolgáltat az adóhatóságnak az átadott összes értékpapírról. A
letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát is, ha
az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe
helyezés céljából más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési
szolgáltatónak adja át.
(4) A letétkezelő az átvevőt az átadással egyidejűleg
tájékoztatja az elismert program nyilvántartási számáról, a program szervezője
és saját cégnevéről, adószámáról és levelezési címéről, továbbá a kedvezményezett magánszemély nevéről,
adóazonosító számáról és levelezési címéről, valamint a kötelező tartási
időszak kezdő napjáról, ha az értékpapírt a kötelező tartási időszakban más, a
tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak a
kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából
adja át.
(5)7
47 Az új letétkezelő a letéti őrzés kezdetét
követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a
program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító
száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat az adóhatóságnak az átvett
összes értékpapírról, ha az értékpapírt a (4) bekezdésben meghatározottak
szerint vette át. Az új letétkezelő az adatszolgáltatással
egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti a korábbi letétkezelő cégnevét és
adószámát is. Az új letétkezelőre egyebekben a letétkezelőre vonatkozó
rendelkezések az irányadók
(6) A letétkezelő haladéktalanul
tájékoztatja a program szervezőjét, ha a nála letétbe helyezett értékpapírnak a
magánszemély javára történő egyedi letéti őrzése a kötelező tartási időszakban
bármely okból
(kivéve az elismert program szervezője rendelkezését) megszűnik.
(kivéve az elismert program szervezője rendelkezését) megszűnik.
(7) 748 Nem kell a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat
alkalmazni, ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató. Ilyenkor a
program szervezője a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés
megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat az adóhatóságnak az összes olyan
értékpapírról, amelynek letéti őrzése megszűnt. A program szervezője az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát (ennek hiányában székhelyét) is, ha
a külföldi befektetési szolgáltató az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más külföldi befektetési szolgáltatónak, vagy belföldi illetőségű befektetési
szolgáltatónak adta át; az utóbbi esetben az átadástól kezdődően a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A program szervezője köteles úgy eljárni, hogy az e bekezdésben foglalt adatszolgáltatási és
bejelentési kötelezettségét teljesíteni tudja.
megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat az adóhatóságnak az összes olyan
értékpapírról, amelynek letéti őrzése megszűnt. A program szervezője az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát (ennek hiányában székhelyét) is, ha
a külföldi befektetési szolgáltató az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más külföldi befektetési szolgáltatónak, vagy belföldi illetőségű befektetési
szolgáltatónak adta át; az utóbbi esetben az átadástól kezdődően a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A program szervezője köteles úgy eljárni, hogy az e bekezdésben foglalt adatszolgáltatási és
bejelentési kötelezettségét teljesíteni tudja.
(8) A magánszemély által megszerzett munkaviszonyból származó jövedelemnek (a
kötelező tartási időszak kezdő napján a program szervezője vezető tisztségviselőjének
minősülő magánszemély esetében
munkaviszonyból származó jövedelemnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek), a magánszemély halála esetén az örököse által megszerzett egyéb jövedelemnek minősül:749
munkaviszonyból származó jövedelemnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek), a magánszemély halála esetén az örököse által megszerzett egyéb jövedelemnek minősül:749
a)— a magánszemély és a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása
közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak az utolsó munkában
töltött napra megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely
meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg
a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása (jogutódja) és a magánszemély
között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre, vagy
az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad, valamint
kivéve, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála, nyugdíjba
vonulása vagy csoportos létszámleépítés,
£>,)— a magánszemély és
a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása közötti vezető tisztségviselői
jogviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megszűnésének
időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja
az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos
költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg
a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása (jogutódja) és a magánszemély
között munkaviszony vagy új vezető tisztségviselői jogviszony jön létre, vagy
az egyébként fennálló munkaviszony fennmarad, valamint kivéve, ha a
jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála,
c) az értékpapír bevonása,
átalakítása, kicserélése ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek
az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az
értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,
cl) az értékpapír kölcsönbe adása esetén az
értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből
az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,
e)
az értékpapír c)-d)
pontban nem említett visszterhes átruházása ellenében a magánszemély által
megszerzett bevételnek - de (kivéve, ha a magánszemély a program szervezője
tulajdonába adja az értékpapírt) legalább az átruházás időpontjára
megállapított szokásos piaci értékének - az a része, amely meghaladja az
értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó
járulékos költségek együttes összegét,
f)
az értékpapír ingyenes átruházása esetén az
értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből
az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a
program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt,
g) a kibocsátó megszűnése következtében a magánszemély által tagi (részvényesi)
jogviszonyára tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett
bevételből az a rész, amely meghaladja az
értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét,
értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét,
h)
az értékpapír kibocsátója jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő
leszállítása következtében tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a
kibocsátó vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja
az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával
arányos részét,
/J— az értékpapírnak a magánszemély - halála
esetén az örököse - javára egyedi letétként történő őrzése megszűnésének
időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja
az értékpapír megszerzésére fordított érték és az
értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ha az őrzés a c)-h)
pontban nem említett okból szűnt meg, kivéve, ha a letétkezelő az
értékpapírt a
jogosult rendelkezése alapján más,
befektetési szolgáltatónak vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi
személy, egyéb szervezet és a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató -
külföldi befektetési
szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő
elhelyezés céljából adja át,
ha a
jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése,
jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő
megszűnése a kötelező tartási időszakban történik.
(9) A magánszemély tájékoztatja a program szervezőjét a (8) bekezdés szerinti
jövedelem megállapításához szükséges valamennyi rendelkezésére álló adatról:
a)
a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a
jogviszony megszűnésének időpontjáig,
b)
a (8) bekezdés c) pontja
szerinti esetben az értékpapír bevonásának, átalakításának, illetve
kicserélésének a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki,
egyébként a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napját követő 15 napon
belül,
c)
a (8) bekezdés d)-f) pontja
szerinti esetben az átadás napjáig (de legkésőbb az értékpapír felvételét
követő 15 napon belül), ha az értékpapírt a program szervezőjének adja át,
egyébként az értékpapír felvételét követő 15 napon belül,
d)
a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a
kibocsátó megszűnéséig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki,
egyébként a kibocsátó megszűnésének a napját követő 15 napon belül,
e)
a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a
jegyzett tőke leszállításának a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője
bocsátotta ki, egyébként a jegyzett tőke leszállításának a napját követő 15
napon belül,
f) a (8) bekezdés i) pontja szerinti esetben az egyedi letétként történő őrzés
megszűnésének napját követő 15 napon belül,
e tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése
esetén az adóhatóság minden ebből eredő jogkövetkezményt a magánszemély terhére
állapít meg.
(10)753 A magánszemély által megszerzett, a (8)-(9)
bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket a
program szervezője a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint teljesíti, ha a jövedelem megszerzését követő napon a magánszeméllyel
munkaviszonyban áll, egyéb esetben a kifizetőre (ide nem értve a bér
kifizetőjét) irányadó rendelkezések szerint jár el.
(11)A (8) bekezdésben meghatározott jövedelem megszerzésének időpontja:
a)754
a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az utolsó munkában töltött nap,
illetve a jogviszony megszűnésének a napja;
b)
a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben a
bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napja, ha az értékpapírt a program
szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége
teljesítésére
nyitva álló határidő utolsó napja;
c)
a (8) bekezdés d)-e) pontja
szerinti esetben az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő
15. nap), ha az értékpapírt a program szervezője szerzi meg, egyébként a
magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő
utolsó napja;
d)
a (8) bekezdés f) és i) pontja szerinti
esetben a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló
határidő utolsó napja;
e)
a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a
kibocsátó jogutód nélküli megszűnésének napja, ha az értékpapírt a program
szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége
teljesítésére
nyitva álló határidő utolsó napja;
f)
a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a
jegyzett tőke leszállításának a napja, ha az értékpapírt a program szervezője
bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége
teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja.
(12) A magánszemély - a (8) és (11)
bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt
felülbélyegzése, kicserélése, vagy kedvezményezett részesedéscsere keretében
történő
átruházása céljából, vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy
átruházása céljából, vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy
a) az említett jogügylet révén
kizárólag értékpapírt szerez,
b)
a letétkezelőt a
felvétel időpontjában - ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a
program szervezőjét a felvétel időpontjáig - tájékoztatja a felvétel céljáról
(okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez,
valamint
c)
a jogügylet révén megszerzett értékpapírt
rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon
belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél.
A letétkezelő (kivéve a külföldi befektetési szolgáltatót) haladéktalanul
tájékoztatja a program szervezőjét, amennyiben az új értékpapír (a
felülbélyegzett értékpapír) letétbe helyezése az említett határidőn belül nem történt
meg.
(13)
A
(12) bekezdés c) pontja szerint letétbe helyezett
értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti (a felvett)
értékpapírnak megfelelően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték - és az esetleg
teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell
meghatározni. Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó
rendelkezések irányadók.
(14)
Az adóhatóság a (9) és
a (12) bekezdésben meghatározott 15 napos határidőt bármely érdekelt fél által
a határidőn belül benyújtott kérelemre meghosszabbítja, ha a magánszemély a
határidőt rajta kívül álló ok miatt nem
tudja teljesíteni. Ugyanazon határidő meghosszabbítására legfeljebb két
alkalommal, és összesen legfeljebb 120 nap időtartamra van lehetőség. Az
adóhatóság a kérelem ügyében soron kívül jár el, határozata ellen
fellebbezésnek nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelmet a benyújtásától
számított 15 napon belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz
fűződő jogkövetkezményeket kell
alkalmazni. A kérelem benyújtásától a határozat jogerőre emelkedéséig (a
határozat bírói felülvizsgálata esetén az ítélet jogerőre emelkedéséig) terjedő
időszak, valamint a meghosszabbítás időtartama a
határidőbe nem számít be.
(15) A kötelező tartási időszak leteltét követően, illetőleg az (1) bekezdés c)
pontja szerint megszerzett értékpapír esetében az elismert program keretében
megszerzett értékpapír755
b)
ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a
kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre
vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból
származó bevételnek az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított
szokásos piaci értéke minősül;
c)
átalakítása, kicserélése révén megszerzett
bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(16) Az adóhatóság a program
szervezőjét és a letétkezelőt 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal
sújthatja, ha az e §-ban meghatározott adatszolgáltatási vagy tájékoztatási
kötelezettségét megszegi.
(17)757 A magánszemély és befektetési szolgáltató
elkülönített nyilvántartást köteles vezetni az elismert program keretében
megszerzett, illetve nála letétbe helyezett összes értékpapírról. A magánszemélyt
e kötelezettség
a kötelező tartási időszak letelte után is terheli.
(18)758 Ha a magánszemély által az elismert program keretében összesen megszerzett
a) az adóévben letétbe helyezett
összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára és/vagy
b) az (1) bekezdés c) pontja szerint vételi, jegyzési vagy más hasonló jog
gyakorlása révén megszerzett értékpapír(ok) esetében a jog gyakorlásának
napjára
megállapított - ha a
magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerezte, akkor az értékpapír
megszerzésére fordított értékkel csökkentett - együttes szokásos piaci értéke
meghaladja az 1 millió forintot, az adózó az (1)-(17)
bekezdésben foglaltakat csak azokra az értékpapírokra alkalmazza, amelyeknek -
a letétbe helyezés, illetőleg a joggyakorlás sorrendjében - összesített
együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az említett
összeget. A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi
értékpapírra a 77/A. § rendelkezései az irányadók Ha a magánszemély az adóévben
több elismert
program keretében szerez értékpapírt, az említett összeghatár eléréséről
haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.
(19) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke -
a gazdasági társaság (ideértve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet
magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi
vállalkozást is) kérelmére - a következő feltételek együttes fennállása esetén elismert programként veszi nyilvántartásba a kérelemben bemutatott programot:759
vállalkozást is) kérelmére - a következő feltételek együttes fennállása esetén elismert programként veszi nyilvántartásba a kérelemben bemutatott programot:759
aj— a program keretében
kizárólag a gazdasági társaság vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott
értékpapírt lehet szerezni;
b) az írásban meghirdetett programban a program szervezője feltétlen és
visszavonhatatlan kötelezettséget vállal az abban foglaltak teljesítésére; nem
zárja ki a nyilvántartásba vételt, ha a kiíró a kötelezettségvállalás hatályát
az elismert programként történő nyilvántartásba vételtől teszi függővé;
cjZM.
a program keretében kizárólag a gazdasági társaság és a kérelemben megnevezett kapcsolt
vállalkozása munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt;
í#— a program keretében legalább a gazdasági társaságnál - ha a kérelem
benyújtása a gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásai munkavállalói, vezető
tisztségviselői javára is történik, akkor legalább a gazdasági
társaságnál és a kérelemben megnevezett valamennyi kapcsolt vállalkozásánál - a
kérelem benyújtásának évét megelőző üzleti évben foglalkoztatottak éves átlagos
állományi létszáma 10 százalékának megfelelő magánszemély kíván részt venni, és
a részt venni kívánó magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka vezető
tisztségviselő;
e) a program keretében a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes
értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt
szerezhetnek;
/)— a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett
kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó választott könyvvizsgálójának (a
könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének és a könyvvizsgálatért személyesen is felelős tagjának,
munkavállalójának), felügyelő bizottsága tagjának közeli hozzátartozója a
program keretében nem szerezhet értékpapírt;
gj— a gazdasági társaság, a
kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó számviteli vezetője
és közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt;
h) a gazdasági társaság és a kibocsátó
(jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző legalább három üzleti évre
vonatkozóan könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó, a székhelye szerinti állam
joga szerinti beszámolót hozott nyilvánosságra;
/J— a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett
kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását
megelőző három naptári éven belül és a kérelem benyújtásának évében a kérelem
benyújtásáig nem állt csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi
jog szerinti eljárás) hatálya alatt.
(20) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a
nyilvántartásba vételt megtagadja, ha766
a) a kérelemben bemutatott
program nem felel meg az e törvényben meghatározott összes feltételnek;
b)
a kérelem nem felel
meg az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott összes feltételnek, vagy a kérelemből nem állapítható
meg minden, az elbírálás szempontjából jelentős tény, és az adózó a hiányt
felhívás ellenére sem pótolta;
ej— a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása
vagy a kibocsátó a kérelem jogerős elbírálását megelőzően csődeljárás vagy
felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alá kerül;
ezt a tényt a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt
vállalkozása köteles haladéktalanul bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
elnöke részére; cl) a program alapján már történt értékpapír-juttatás; e) a
közölt tényállás alapján megállapítható, hogy a program megvalósítása sérti
vagy sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
(21) 768 A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formában és tartalommal,
ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével kell
benyújtani. A kérelemben a kérelmező nyilatkozik
arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak A kérelemhez
csatolni kell a miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi okiratot.
(22) A Nemzeti
Adó- és Vámhivatal elnöke a programot törli a
nyilvántartásból:769
b)771
a végelszámolás, a csődeljárás, a felszámolás kezdő napjával, ha a
nyilvántartásba vételt követően az a) pontban meghatározott időpontig a
program szervezője, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása vagy a kibocsátó (jogutódjuk) végelszámolás, csődeljárás,
illetve felszámolás hatálya alá kerül; ezt a tényt a program szervezője köteles
haladéktalanul bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke részére;
c) a kérelemben megjelölt, a
kérelem benyújtását követő nappal, ha a program szervezője az a) pontban
meghatározott időpontig kéri a nyilvántartásból való törlést.
(22a)
772 A program nyilvántartása megszűnik a
nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó
napjával.
(23) 773 Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a kérelmet az ügyintézési határidőn belül nem
utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket
kell alkalmazni.
(24) Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:
a)774 elismert program: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
elnöke által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási
program;
b)
775 értékpapír: bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában az elismert program
szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása - ha a program szervezője
külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, akkor
a külföldi vállalkozás, vagy kapcsolt vállalkozása - által forgalomba hozott
(kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír;
c)776
kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak
kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig, vagy - ha ez
korábbra esik - addig a napig terjedő időszak, amelyen az értékpapír
magánszemély javára történő letétben tartása - a tőkepiacról szóló törvény
76/D. §-ában szabályozott, az ajánlattevőt megillető vételi jog gyakorlása
következtében -ellehetetlenül;
d)777
a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének
napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén, az (1) bekezdés
c) pontjában
nem említett esetben megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől
kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult;
e)
778 a program
szervezője: a program nyilvántartásba
vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság, illetve a program
nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útj
án benyújtó külföldi vállalkozás, a program nyilvántartásba vételét követően
ideértve az előbbiek j ogutódj át is;
f) többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb
szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok
több mint 50 százalékával rendelkezik;
g) számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó
feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy
erre alkalmazott magánszemély;
h) vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.
h) vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.
Navigáció: