Hatály: 2013.I.1
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való
hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a
következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ALAPELVEK
1.
§ (1) 2
Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való
hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint
tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.
(2) E törvény célja az
arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok
ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi,
gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.
(3)3 A
magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő
szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény
alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény
rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő
tételek összege.
(4)
Az
adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a
magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény
annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény
tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az
alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania,
akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól
való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni,
növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az
adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(5)
A
magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt
befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása
során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében
érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket.
(6) Az adót - egyes kivételekkel -
naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni,
azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.
(7)4 Az érvénytelen
szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után
megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az
önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető
vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség
teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett
bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.
(8)5
Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli
kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és
adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az
eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó
rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség
vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll,
akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő
jogosultság nem érvényesíthető.
(9)6
Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket
(ideértve a jövedelem megállapítását is)
a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás,
kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó
rendelkezések szerint kell meghatározni;
b)
késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett
bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni,
amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a
kifizetése, juttatása történt.
l/A. §- (1) Az Európai
Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti
korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű
adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő,
házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének.
(2)
Az
(1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a
magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen
megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri
az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az
adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége
szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás,
határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál.
(3)
A
magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt
csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon
másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme
adóztatható, nem illeti meg.
(4)
A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott
jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló
tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet
és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj
és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem
n. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYA
2. § (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak
jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.
(2)
Az
adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes
esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is
kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe,
illetőleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek
(munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell
teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy
befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni.
(3)
A magánszemély az adó
megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a
bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más
törvény rendelkezései szerint is eleget tesz.
(4)8 A belföldi illetőségű magánszemély
adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A
külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés
helye alapján belföldről származó, vagy egyébként
nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható
bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
(5)9 A nemzetközi szerződés előírását
kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett
nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől
viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az
adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest
kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért
felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(6)10 A Magyarországon adóztatható bevétel
adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az
adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően
kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély
és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy)
között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a
bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy,
amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét
meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos,
jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges
adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt
más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó
megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e
kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.
(8)12
Külföldi jog alapján társadalombiztosítási ellátásnak,
családtámogatási ellátásnak, szociális segélynek megfelelő jogcímen folyósított
juttatás adókötelezettségét (e törvény külön rendelkezésének hiányában is) a
belföldi jog szerint, a juttatás jellemzői, feltételei alapján hasonló juttatás
adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni.
III. Fejezet
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak
jelentése a következő:
1.13 Belföld: Magyarország területe, beleértve a vámszabadterületet is.
2.14 Belföldi illetőségű magánszemély:
a)— a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben
a)— a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben
meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b)— az a természetes személy, aki a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot
meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás
napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig Magyarország területén
gyakorolja;
c)
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d)—az a)-c) pontban nem említett természetes személy,
akinek
oo) kizárólag belföldön van
állandó lakóhelye;
pp) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak
belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; de)
szokásos tartózkodási helye
belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik
állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az
állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági
kapcsolatok fűzik. 3.18Külföldi illetőségű
magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes
személy. 4.19 Jövedelemszerzés helye:
a)
önálló tevékenységből származó jövedelem
esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az
önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az
állandó bázis) fekvése szerinti állam;
b)
hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű
nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén - az a)
alpontban foglaltaktól függetlenül - az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a
jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam;
c)
ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak
szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így
különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából)
származó jövedelem esetében - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül -
az ingatlan fekvése szerinti állam;
d)— nem önálló tevékenységből származó jövedelem
esetében a tevékenység-végzés szokásos helyének (az állandó munkavégzés
helyének) fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett tevékenység
esetében,
da) ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével, vagy
belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi
képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;
db) a da) pontban
nem említett esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan
számított jövedelem tekintetében belföld;
de) a db) pont rendelkezésétől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam;
de) a db) pont rendelkezésétől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam;
e) közszolgálati,
közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati
jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának
szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok
bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett
jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a
munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;
j) jogi személy, egyéb
szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként
megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban
foglaltaktól függetlenül - a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi
személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például
az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető);
g)
előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra)
tekintettel megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban
foglaltaktól függetlenül - a tevékenység végzésének helye szerinti állam;
h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog
(így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog)
révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében - az a) és d) alpontban
foglaltaktól függetlenül - a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége
szerinti állam - amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó
bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján
kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog
ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához)
tartozik, akkor belföld;
i) kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat,
illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam -
amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi
képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a díj
fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a
jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához)
tartozik, akkor belföld;
j) osztalék esetében az osztalék
fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam,
ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog)
ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik,
akkor belföld;
k) vállalkozásból kivont
jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a
jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a
jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor
belföld;
l) nyereményből származó jövedelem
esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a
szerencsejáték szervezése - akár engedéllyel, akár engedély nélkül - telephely
(állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet
útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a
kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam;
m)21
n)22
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal
rendelkező társaságban lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása,
kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelem esetében -
az a), az i), a k) és az o) alpontban foglaltaktól függetlenül -
belföld;
o)23
az a)-n) alpontokban
nem említett esetben a magánszemély illetősége
szerinti állam
5.24 Alacsony adókulcsú állam az az állam, amelyben törvény nem
ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték
legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha az állammal
Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén
Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén
6. Adóév: az az időszak, amelyre
vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e
törvényben meghatározott kivételekkel.
7. Jóváírás: az a pénzügyi
művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett
rendelkezhet.
8.
Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és
adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az
adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az
adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző
magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az
adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók
összessége.
9.25 Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot
is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között
érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem
független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet
független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet
a)
független felek alkalmaznak az
összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag
összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy
b)
a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé,
változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből
(árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg
(viszonteladási árak módszere), vagy
c) a termék, a szolgáltatás szokásos
haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem
módszer), vagy
d)
független fél
által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség,
tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség
figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy
e)
a nem független felek az ügyletből származó
összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő
felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos
módszer), vagy
f) egyéb módszerrel állapítanak
meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek
egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző
független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén
nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész
és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci
értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni
részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés
megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet
létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már
jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke
összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi
személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni
részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni
részesedés megszerzésekor még fennáll.26
10.27
Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének
megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása
érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a
lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés
(kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást,
amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés,
reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és
szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is
megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az
országgyűlési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e
tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a
lakóhelytől való távollét).
11. 28 Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által
elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő
munkavégzés, ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből
történő áthelyezését, átvezénylését is.
12.29 Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme
megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása
érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos
külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal
összefüggő utazást.
13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő
munkavégzés.
14.30 Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély
munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló
kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött
munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem
számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.
munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem
számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.
15.31 Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény alapján
folyósított ellátás.
16.32 Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem
kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás
megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző
tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.
tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.
17. 33 Egyéni vállalkozó:
a)— az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő
magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i)
tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
ad) az ingatlan-bérbeadási,
ab) a szálláshely-szolgáltatási
tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési
engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb
szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből
származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések
alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási
mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
b)— a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben
meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét
közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó
a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége
tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként
folytatja);
cl) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi
ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e)
az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége
tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy
alkalmazott ügyvédként folytatja);
f)— a szolgáltató állatorvosi tevékenység
gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége
tekintetében;
g)-h)&
18.38
Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem
egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben
felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek
igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a termőföldről szóló
törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e
magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő
családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt
termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme)
tekintetében.39
a)— Saj át gazdaság alatt a termelést
ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az
eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a
vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének
kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett.
b)— Őstermelői igazolvány az őstermelői
tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített,
kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített
igazolvány, amely tartalmazza
ba)— a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait;
bb)^
bc)^
bel)
az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben
meghatározott adatokat. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az
őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni.
c)— vetőmagbértermelés,
bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői
tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó)
ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési
értéke költségként érvényesíthető.
19.46Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e
tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem
haladja meg.
20.47
Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az
egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és
kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke.
Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki
szakértő által megállapított mérték.
21. 48 Bér:49
a)— a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási
jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles
biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
b)
az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
c)— a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
cl)— a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési
járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre
irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli
betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és
keresetpótló juttatás;
e)— a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai
szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye;
f)— az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet
pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás
alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban
részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.
22.55
Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt
munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti
jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel.
23. 56 Nyugdíj:57
a)— a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások,
a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény
alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély,
ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt
évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;
b)— a korhatár előtti öregségi nyugdíjak
megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati
járandóság;
c)— a magánnyugdíjpénztár által nyújtott
nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására
jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt
járadékszolgáltatást is);
d)&
e)— az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról,
illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján
folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék;
f)— a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját
jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező
kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló
öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon
alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék);
g)— a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a
Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék
(nyugdíj-kiegészítés), az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradék,
valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról
szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;
h)— a bányászatról szóló törvényben
meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának
pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli
szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a
kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója -számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által
folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott
mértéket meg nem haladó része;
i)—a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék
bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék;
j)— az egyház belső szabályai szerint létrehozott és
működtetett nyugdíjalapból az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy
az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj kiegészítés;
k)— a sportról szóló törvényben meghatározott
olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a "Nemzet
Sportolója" címmel járó életjáradék;
l)— a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásai, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka;
m)— a jövedelem- és vagyonadók területén a
kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként
meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelő,
külföldi szervezet által folyósított bevétel;
24.72
Kamat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós
által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön
(elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a
magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék
(ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).
25. 73 Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról
szóló törvény által meghatározott önkormányzat, ideértve a helyi nemzetiségi
önkormányzatot is.
26.
74 Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,
diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami,
egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez,
eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.)
azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra
vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés,
reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges
szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós
tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is
megállapítható.
27.75 Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali,
szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék
(ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott
szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).
szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).
28.76 Egységes területalapú
támogatás: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott
területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése
azzal, hogy e törvény alkalmazásában
ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fej lesztési célra
folyósított támogatásnak.
29. 77Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a
földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló
(betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).
30.
78 Ingó vagyontárgy: az
ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a
föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan)
termést, terményt (pl. lábon álló fa).
31.79
Vagyoni értékű j og: a földhasználat, az ingatlanon
fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan
bérleti j oga.
32. 80 Értéknövelő beruházás:
az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy
szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is,
amely81
a)
az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli,
javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról
szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó
mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából
történt;
b)82
ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az
átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó
mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.
33.83 Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság
(ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az
egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni
cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi
ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.
34.84 Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a
Ptk, vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a
közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre
bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény
szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy,
célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más,
tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.
35.85 Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben
ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.
36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak)
létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is
tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani.
37.86 A Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagja
fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Rendőrség, az állami és helyi
önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a büntetésvégrehajtás
és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja.
38.87 Egyenruha: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagjának, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal hivatásos állományú tagjának egyforma, hivatalos öltözete, valamint
törvényben előírt hivatalos
öltözet.
39.88 Egyház: az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadság
jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek
jogállásáról szóló törvény ilyenként meghatároz.
40. Egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.
40. Egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.
41.89 Agrár csekély összegű (agrár
de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati
ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való
alkalmazásáról és az
1860/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (2007. július 24.) vagy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély
összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelet (2007. december 20.) által csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősített támogatás.
1860/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (2007. július 24.) vagy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély
összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelet (2007. december 20.) által csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősített támogatás.
42.90 Költségek fedezetére vagy
fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy
fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag
a ténylegesen felmerült,
igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.
igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.
43.91 Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül
megelőzően
a)— legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási
szerv által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy
b)— a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján álláskeresők támogatásában, a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív
korúak ellátásában részesült, vagy
c)— a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már
kimerítette, de az állami foglalkoztatási szervvel továbbra is együttműködött, azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt
feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a
munkanélküli terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben
részesül, továbbá az előzetes
letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a
tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a
szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül
kell hagyni.95
44. 96Azonos munkakör: a 7/2010. (IV 23.) KSH közleménnyel
kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási
Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör.
45.97
Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel
felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt
személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű
személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül
továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes
tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere
gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel
egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás
szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti
rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására
visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
46.
98 Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy
rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére
irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
47.
99 Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je
előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de
365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a
tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a
szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít.
48.1
00 Önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény
hatálya alá tartozó szervezet. 49 101 Magánnyugdíjpénztár: a
magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó
szervezet.
50.1
02 Adóköteles biztosítási díj: a magánszemély,
mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés
alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár
által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás
ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját)
annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik.
51. 103
Termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV törvény 3. § a), f) pontjaiban
meghatározott földterület.
53.105 Termőföld haszonbérbeadása: a termőföld
magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban
kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati
hasznosításra történő földterület-bérbeadás.
54.1
06 Beruházási költség: az e törvény szerint
költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe
helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt
nyilvántartásban feltüntetett kiadás.
55-59.107
60.108
61.1
09Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló 2007. évi
CXXIII. törvény rendelkezései szerint történő vásárlás.
62.110
63.1
11 Csoportos személyszállítás: ha a
munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról
gondoskodik
a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy
b) kifizetőtől igénybe vett
személyszállítási szolgáltatás útján
azzal, hogy
egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló
szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók
munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a
hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.
64.112Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a
biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a
biztosító által juttatott vagyoni érték.
65.113 Szociális gondozói díj: az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet
a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg
azoknak megfelelően nem munkaviszony
keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.
keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.
66.114 Alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004.
évi CXXXIV törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 1. pont a) alpontjában
meghatározott alapkutatás.
67. 115 Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. pontig alpontjában meghatározott alkalmazott kutatás.
67. 115 Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. pontig alpontjában meghatározott alkalmazott kutatás.
68.116 Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpontjában
meghatározott kísérleti fejlesztés.
69.117 Független felek: azok a személyek (természetes személyek, jogi
személyek, egyéb szervezetek), amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros
gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az
egyik fél meghatározó befolyást
képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek
egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők
független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási
jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár
közvetlenül, akár közvetve - a közeli hozzátartozókat megillető jogokat
együttesen számítva - többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező
magánszemély).
70.118 Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a
fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a
földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű
tűz) okozta kár, amelynek igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv
stb.), vagy - ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal - a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál.
tűz) okozta kár, amelynek igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv
stb.), vagy - ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal - a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál.
71.119 Szakképzéssel
összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót,
illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli
juttatás, valamint a
szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető
díjazás.
szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető
díjazás.
72120
73.1
21 Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy
lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény,
valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha
készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített
tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként
feltüntetett földrészleten lévő lakóház.
74.1 22 Lakótelek: az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a
településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető,
valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott
földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati
jog terhel.
75. 123A magánszemély összes jövedelme
az adóévben: a magánszemély összevont adóalapja [29. § (1) bekezdés] és külön
adózó valamennyi - bevallási kötelezettséggel járó - jövedelme, a következőket
is figyelembe
véve:
a) be kell számítani
ad)
a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a
vállalkozói osztalékalapot is,
ab)— a törvénnyel vagy kormányrendelettel
kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített
azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani,
m)
az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául
figyelembe vett bevételt,
n)
azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása
alapján kell beszámítani;
b) nem kell beszámítani
bq) az ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog visszterhes
alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen
jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó j
övedelmet,
bb)
a munkaviszony
jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet
alapján fizetett összeget,
be)
az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a
beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének
76.1 25 Nyugdíj-előtakarékossági számla: a
nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlavezető
által vezetett, az említett törvény szerinti számlák együttese, feltéve, hogy a
magánszemély nyilatkozata alapján a számlavezető a
nyugdíj-előtakarékossági számlákon, továbbá a velük kapcsolatos, e törvény
rendelkezéseinek alkalmazásához előírt bizonylatokon "NYESZ-R" megkülönböztető jelzést
alkalmaz.
77.1
26 Minimálbér: a törvény
külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező
legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra
vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.
78.1
27 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az
az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
79.1
28 Befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás,
az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató
hitelintézet, ideértve az előzőek által folytatott tevékenységnek megfelelő tevékenységet
külföldi jog alapján jogszerűen folytató személyt is.
80. 129 Foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény.
81.
130 Kifizető: az adózás rendjéről
szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek
minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége
tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján
belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).
82.131
83. 132 Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két
példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét,
adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát,
útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen
költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási
norma,
üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti
példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó
rendelkezések betartásával megőrzi.
84. 133 Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó
bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 87. és 88.
cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos
fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1-13. cikkei alapján megillető támogatás.
fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1-13. cikkei alapján megillető támogatás.
85. 134 Ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság.
86.135
86.135
87.1
36 Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési
Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott,
fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. 88.1 37 Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés,
amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói
jogviszonyban 3/A. §—
IV. Fejezet
A JÖVEDELEMRE ÉS AZ
ADÓKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Jövedelem,
bevétel, költség
4. § (1) 139 Jövedelem a magánszemély által más személytől
megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert
költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a
bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem
kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és - az e törvényben meghatározott
kivételekkel - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás
nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése
helyett jogszabályban meghatározott
mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes
egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként
meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem
csökkenthető.
(2)1 40Bevétel a magánszemély által
bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (a továbbiakban ideértve a
készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett
vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül
különösen az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden
más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy
több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több
személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); dolog,
szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély
helyett teljesített kiadás, befizetés; kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás
személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Nem keletkezik azonban bevétel valamely
személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított
olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.)
használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel,
amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának
hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként
történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás,
valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés
feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató
felelősségi körébe tartozó biztosítása), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás
személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében
történő hasznosítás, használat,
igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú
hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást,
használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható
körülményként határozza meg.
(3)1
41 Elismert
költségnek
csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel
megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen
kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás
minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján
kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az
általános forgalmi adóról szóló
törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás
igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti
bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat
alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges
valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek - ha törvény másként nem
rendelkezik - a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy
egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy
olyan vagyontárgy megszerzésére,
fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás,
amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy - ha a törvény
kivételt nem említ - akár részben is, a magánszemély személyes vagy
családi szükségletének kielégítését célozza.
(4)1
42 A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően,
a magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson
kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként (ideértve az
egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) a tevékenység
ellátásának hatókörében szükséges dologgal (eszköz, berendezés, jármű,
munkaruházat stb.), szolgáltatással (világítás, fűtés stb.) összefüggő kiadás
akkor is elismert költség, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet
kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás,
használat, igénybevétel mellett
egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú
hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást,
használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg. Ugyancsak az
említett rendelkezéstől eltérően, elismert költség a tevékenységhez jogszabály
vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott, bevételnek minősülő támogatás jogszerű felhasználásával teljesített
kiadás akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi
szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet az
ilyen kiadásra, akkor e rendelkezés alapján az csak a támogatásból
fedezett rész mértékéig vehető figyelembe elismert költségként).
(5)1 43 Ha a
jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított
vissza nem térítendő támogatást e törvény rendelkezése alapján a jövedelem
kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe
venni, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi
szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem
számolható el költség (értékcsökkenési leírás sem). Ha a támogatás csak
részben nyújt fedezetet a kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a
támogatásból fedezett része tekintetében kell alkalmazni.
(6) 144
Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén - a tulajdonosok
eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - az ingó
vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes
alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való
végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában
terheli adókötelezettség. Házassági vagyonközösség fennállása alatt - az
előzőekben említetteket kivéve - ezen időszakban a felek tevékenységéből
származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli
adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a
jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.
5. §145 (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban
kell meghatározni.
(2) Utalvány esetében bevétel az az
összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető,
illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.
(3)
Elengedett
kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a
bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt
tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített
kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege.
(4) A (2)-(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a
bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci
értéke.
(5)
Ha
e törvény külön rendelkezése alapján a (2)-(4) bekezdés
rendelkezései szerint meghatározott összegnek csak egy része minősül
bevételnek, akkor a jövedelmet e rész, mint bevétel alapján kell - az erre egyébként
irányadó rendelkezések szerint - meghatározni.
(6)
Ha e törvény valamely
rendelkezése az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegének
figyelembevételére külön szabályt nem tartalmaz, akkor a 4. számú mellékletben
foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A
külföldi
pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely
bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához
felhasznált adatot a 6. §
rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
6. §146 (1) 147 A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)-(4) bekezdésben
foglalt eltérésekkel
a)
bevétel esetében - ha e törvény másként nem
rendelkezik - a bevételszerzés időpontjában,
b)
kiadás esetében a
teljesítés időpontjában
c) dolog, pénzügyi eszköznek nem
minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték
tekintetében a megszerzéskor,
d)
értékpapír átruházása esetén a szerzési
érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált
értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén - az a)-b) pont
rendelkezésétől függetlenül - az ügylet teljesítésének (lezárásának)
időpontjában,
f) a külföldi pénznemben
megfizetett adó esetében - a magánszemély döntése alapján - a b) pont
szerinti vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
(2)1
48 A külföldi
pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az
adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem
megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell
megfizetni.
(3) Az (1) bekezdés és az 5. § (7)
bekezdésének rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi
pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és
q) az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban
említett esetekben rendelkezik az ott meghatározott időpontot - a külföldi pénz
eladása esetén - követő 15 napon, illetve - külföldi pénz vétele esetén -
megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény
által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított
bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg
mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz;
b)
a külföldi pénz eladása/vétele az (1) bekezdés d)-e) pontjai
szerinti ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben
alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.
(4) 149Külföldi pénznemben
keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az
(1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7)
bekezdésének rendelkezéseitől eltérően
a) - ha a bevétel adóelőleg-levonásra
kötelezett kifizetőtől származik - a kifizető az adóelőleg megállapításához,
b) a magánszemély - választása szerint - az
adóelőleg, adó megállapításához
a bevétel, illetve a
kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző
hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján
érvényes MNB hivatalos
devizaárfolyamot, olyan külföldi
pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az
MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.
Adóalapba nem
tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek150
7. § (1) 151 A jövedelem kiszámításánál nem kell
figyelembe venni a következő bevételeket:
a)— azt a bevételt, amely e törvény 1. számú
melléklete szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján
személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli;
b)— azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése
alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított
szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci
érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy
annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része -hacsak e
törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik - a magánszemély olyan
bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ilyen
esetben a vagyoni érték átruházásakor annak megszerzésére fordított értékként - e törvény
külön rendelkezése hiányában is - a szerzéskori szokásos piaci értéket kell
figyelembe venni;
c)— azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles
visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt), továbbá a
magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén
örököse) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő
visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel
visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy
kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték
(igénybe vett szolgáltatás) azonban - hacsak e törvény egyéb
rendelkezéséből más nem következik - a magánszemély olyan bevételének minősül,
amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni;
d)— a magánszemély által fizetett tagdíjra,
hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem
folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott
szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a
köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével
összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja;
e)— a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve,
hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély
jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt,
illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély
egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; valamint a magánszemély nyugdíj-el
őtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági
számláján jóváírt összeget;
f)
a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett vagyoni
értéket, ha azt ténylegesen elvonták;
gj— a magánszemélynek adott olyan összeget
(utalvány értékét) - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a
szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára
szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére
közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély
előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés
egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer
el a magánszemélynél költségnek;
A,)— a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást;
/J— azt az összeget, amelyet a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint
iá) nyugellátásra jogosító szolgálati idő és
nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján, és/vagy
ib)
a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra
való jogosultsága megszerzése céljából a
magánszemély helyett más személy fizet meg (mindkét esetben ideértve bármely
EGT-államban a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő
megfizetést is);
/)— azt az összeget, amelyet
ja)
a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy
a kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályozó törvény
rendelkezései szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utal át;
jb)
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedvezményezett rendelkezése
alapján annak egyéni számlája javára vagy kedvezményezett hiányában a pénztár
tagjainak egyéni számlái javára jóváír;
jc)— a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági
számlájáról teljesített átutalás, átvezetés esetén a külön törvény
nyugdíjszolgáltatásnak minősít;
jd)— a magánszemély kérelmére, munkaviszonyának
megszűnése esetén a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményben fennálló
követelésének terhére az intézmény más ilyen intézménybe utal át;
je)— a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény a tagot megillető követelése javára jóváír;
jf)— az Európai Unió tisztviselőinek és más
alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló
törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes
kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán,
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményben tagi kiegészítésként vagy
nyugdíj-el őtakarékossági számlán jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg a
28. § (17) bekezdésének alkalmazásában nem tekinthető a számlatulajdonos
által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre;
&j— azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és
a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint
ka)
tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély
helyett más fizet meg;
kb)
a magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nem nyugdíj szolgáltatásként
fizet ki;
/)— a pedagógus szakvizsgára történő felkészülésben vagy továbbképzésben
való részvételi díjának és költségének (utazás, szállás, étkezés, könyv,
könyvtári beiratkozás és használat díja) munkáltató által történő megtérítését,
kifizetését, amennyiben annak forrása a központi költségvetés által biztosított
hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján
adott összeg;
m)— a törvénnyel vagy kormányrendelettel
kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített
azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani;
«,)— a jogszabály alapján, nyilvánosan
meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból
na)
társasház részére az adott jogszabályban meghatározott felújításra,
korszerűsítésre,
nb)
magánszemély részére lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott
felújítására, korszerűsítésére juttatott támogatást;
oj— a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt
kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara
tagjaként folytatható;
p)m
q)— a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási
jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés
ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás
ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli
étkezés ellenértékét is;
r)— a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás
költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény)
figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem
haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható
mértéket;
sj— a reprezentációt és az üzleti ajándékot, ha
a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi j ogszabály alapján nem
terheli adókötelezettség;
t)— a termőföldről szóló törvényben
meghatározott mezőgazdasági termelő gazdaságátadási támogatása jogosultsága
feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséből származó bevételt;
u)— a szomszédos államokban élő magyarokról szóló
törvény alapján a hatálya alá tartozó személyt a művelődés, a kultúra, a
tudomány területén ingyenesen megillető alapszolgáltatást és külön jogszabályban meghatározott további kedvezményt,
az említett személyt külön jogszabály szerint megillető utazási kedvezményt és
a diákigazolványához kapcsolódó kedvezményt, valamint a törvény alapján a határon túli magyar pedagógust megillető
kedvezményt, továbbá a törvény hatálya alá tartozó személy részére a törvény
rendelkezései szerint a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülőföldön
nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni értéket;
v)— a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél
szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek
fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a
támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés
alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést
megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági
társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal,
hogy amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság
alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is
a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti
felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az
értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;
w)— a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás
szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt,
amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő
megszerzésekor a kifizető által elért (elérhető) árengedmény összegét;
xj— azt az összeget, amelyet a belföldi
jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató
képviseletét ellátó, a belföldi jogszabályok hatálya alá tartozó magánszemély a
jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi
munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő fizetési kötelezettségek (járulék,
hozzájárulás) megelőlegezése, megtérítése címén kap;
y)— a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló
törvény1 80 alapján az önkéntesnek nyújtott,
ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást;
z)— a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ának
(1)-(2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra
tekintettel a magánszemélynek a Tbj. szerint nem a foglalkoztatójától származó
vagyoni értékkel összefüggésben - a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó
nyilatkozata alapján - a foglalkoztató által átvállalt (ide értve az utólagos
megtérítést is) százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét,
amennyiben a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a kötelezettség
teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére
bocsátja.
(2)182 Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony
adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy, vagy
egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a
kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a
bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely a Büntető
Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés
nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi
kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben
merült fel.
(3)183 Ahol e törvény valamely rendelkezését a magánszemély
tevékenységéből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet
alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése
alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás (ideértve különösen
az egységes területalapú támogatást is) összegével - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - megemelkedik.
Az adó mértéke184
8. §185 (1) Az e törvény
hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem
rendelkezik - az adóalap 16 százaléka.
(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó -
(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó -
nemzetközi szerződés hiányában - a
külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az
adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként
az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján
a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
Az adókötelezettség
keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja186
9. §187 (1) Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének vagy
a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik és fennáll
attól függetlenül, hogy
a) a magánszemély a bevételszerző
tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt
milyen formában szerzi meg;
b) a külföldön szerzett
jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák;
c)
a tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése
(megszűnése) esetén a jövedelem a tevékenység vagy a jogviszony korábbi
folytatásából keletkezett.
(2) A bevétel megszerzésének időpontja
a)188 pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a
a)188 pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a
magánszemélyt megillető, az
adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő
készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a
kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a
magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása
érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig fizetési számlán jóváírták,
illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig
birtokba vette (átvette);
b)
dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat
esetében a tulajdonjog megszerzésének napja vagy - ha ez a korábbi időpont - az
a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, míg
dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja,
ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a
használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel
ezen j ogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek;
c)
igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap,
amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény
rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége
keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az
általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a
szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére
való jogosultság megszerzésének napja;
d)
forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog
esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására,
átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult;
e) elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az
adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt;
f) a magánszemély javára vagy
érdekében teljesített kiadás esetében a kiadás teljesítésének napja;
g) az a)-f) pontban nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel
tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni j ogosult.
(3) Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre
vonatkozó rendelkezési jogát az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontot
megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének
időpontja - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a rendelkezési
jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték
miatti kiadást a magánszemély a
juttatónak megelőlegezi, és/vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja.
juttatónak megelőlegezi, és/vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja.
(4) 189 A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó
vállalkozói kivétjének megszerzési időpontja az e címen elszámolt költség
elszámolásának napja.
(5) Ha az adóhatóság be nem vallott
adóköteles jövedelmet tár fel, ennek összegét a jövedelem megszerzése évének
jövedelméhez kell hozzászámítani.
(6) 190 A magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben,
amely a magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minősül különösen a
munkabér), az adókötelezettséget -
ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is - úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg.
ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is - úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg.
Nyilvántartási
szabályok191
10. §192 (1) A magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak
megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan
nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az
adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.
(2)
Ha a magánszemély
jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján támogatást kap, ezzel
összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a jogszabály, illetve a nemzetközi
szerződés rendelkezéseinek
figyelembevételével teljesíti. A magánszemély köteles olyan elkülönített
nyilvántartást vezetni, amelynek alapján a támogatás felhasználása és a
felhasználás jogszerűsége ellenőrizhető.
(3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat
alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak
úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve
a törlést követően is megállapítható legyen
(4)
Bizonylat az alakilag és tartalmilag
hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott
valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése
szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély
a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez
szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden
olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint
nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles,
kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.
(5)
A
bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát -
ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemély, a képviseletére
jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve
a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély
azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
(6) A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítás a bizonylat
valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezetésre kerül.
(7) Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem
tartalmaz, legalább a következő adatokat tartalmazza:
a)
megnevezés;
b)
sorszám vagy más azonosító;
c) a magánszemély neve, állandó
lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma;
d)
a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye
(székhelye, telephelye), valamint - ha rendelkezik ilyennel - adóazonosító
jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos a magánszeméllyel;
e) a kiállítás időpontja;
f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás
összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);
g) a nyilvántartásban való rögzítés
időpontja;
h) több gazdasági eseményt
összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének,
valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; i) minden olyan
adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez
szükséges.
(8) A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell
megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik
(9)
Az
e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt
nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és
a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.
V. Fejezet193
AZ ADÓ
MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK194
Az adó megállapítása195
11.
§196 (1) Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási
kötelezettségét a (2) bekezdés szerint önadózással vagy a 14. § rendelkezései
szerint munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti, annak figyelembevételével, hogy bármely esetben jogosult az összevont
adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező
nyilatkozatot adni.
(2) A magánszemély - ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra
vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja - az adózás rendjéről
szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként
a) adónyilatkozatot, vagy
b) az adóévben megszerzett,
bevallási kötelezettség alá eső valamennyi jövedelméről (bevételéről),
adókötelezettségéről, valamint - a kifizető(k) által és az általa
megállapított, levont, megfizetett adó,
adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről
adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről
ba) az állami adóhatóság közreműködésével készített
egyszerűsített bevallást,
vagy
bb) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített
bevallást
nyújt
be az adóhatósághoz.
(3) Az
(1)-(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a
magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan
bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a
bevételt,
a) amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be
kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben [3. § 75. pont];
b)197
amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja
meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem
haladja meg a 200 ezer forintot;
c) amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékűjog gyakorlásának átengedéséből, e jogról
való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
d)
amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a
kifizető kötelezett;
e) amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
f) amely pénzbeli nyereménynek [76. §
(2) bekezdés] minősül;
g)198
amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;
h) amelyet külön
törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.
Adónyilatkozat^
11/A.
§— (1) A magánszemély (2)-(4)
bekezdés szerint adónyilatkozatot tehet, ha egyébként nem keletkezett olyan
kötelezettsége, vagy nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási
kötelezettségét munkáltatói adómegállapítással vagy adóbevallással kell
teljesítenie.
(2) A magánszemély adónyilatkozattal
teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az összes jövedelme - ide nem értve
azt, amelyet nem kell bevallania [11. § (3) bekezdés] - az adóévben kizárólag
ugyanazon -
adóelőleget megállapító - munkáltatótól [e § alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizetőtől] származik, és a levont adó/adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az
adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
adóelőleget megállapító - munkáltatótól [e § alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizetőtől] származik, és a levont adó/adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az
adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
a) tételes költségelszámolással
költséget nem számolt, számol el, és
b)
a bevételből levonást, a jövedelemből családi
kedvezményt - megosztás nélkül -, az adóból adójóváírást, adókedvezményt
annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőlegnyilatkozata szerint a munkáltató azt figyelembe
vette, és
c)
az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári
nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.
(3) A
magánszemély
bevallási kötelezettségét adónyilatkozattal teljesítheti, ha az adóévben
kizárólag kifizetőtől származó olyan bevételt - ide nem értve azt, amelyet nem
kell bevallania [11. § (3)
bekezdés] - szerzett, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg,
bekezdés] - szerzett, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg,
feltéve, hogy
a) tételes költségelszámolással
költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt,
számol el, és
b) a bevételből levonást, a
jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást, adókedvezményt nem
vett/vesz igénybe, és
c) az adójáról rendelkező önkéntes
kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági
nyilatkozatot nem ad, és
d) az adót, adóelőleget a kifizető
hiánytalanul levonta.
(4) A bevallási kötelezettség
adónyilatkozattal teljesíthető akkor is, ha a magánszemély az adóévben
a)
adóelőleget megállapító munkáltató(k)tól
szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő
adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, és emellett
b) más kifizető(k)től is
szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy
1. tételes költségelszámolással
költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem
számolt/számol el, és
2.
a bevételből levonást,
a jövedelemből családi kedvezményt - megosztás nélkül -, az adóból
adójóváírást, adókedvezményt csak egy - adóelőleget megállapító - munkáltatónál
érvényesített, és csak annyiban érvényesít, amennyiben az
adóelőleg-nyilatkozata szerint ez a munkáltató azt figyelembe vette, és
3. az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint
nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és
4.201
az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta,
5.202
(5) Ha a (2)-(3)
bekezdésben foglalt, a kifizető ismeretében
megállapítható feltételek fennállnak,
a) az adóelőleget megállapító
munkáltató az adóévben általa kifizetett (j uttatott) bevételről - ha annak
ténylegesen megfizetendő adój a és az abból levont adóelőleg megegyezik vagy a
különbözete nem több ezer forintnál
b) 100 ezer forintot meg nem haladó kifizetés(ek) esetén bármely kifizető az általa kifizetett (juttatott)
bevételről (bevételekről) - amennyiben a levont adó, adóelőleg és a ténylegesen
fizetendő adó összege megegyezik -
az adózás rendjéről szóló
törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja
a magánszemélyt - a (2)-(4) bekezdésben foglalt feltételek ismertetésével -
hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adómegállapítást
kérnie vagy adóbevallást beadnia).
(6) A
(2) bekezdés szerinti és a (4) bekezdés a) pontja
szerinti legfeljebb ezer forint különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván,
azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza
(nem utalj a ki).
Egyszerűsített bevallás
adóhatósági közreműködéssel—
12. §2 Egyszerűsített bevallást -
az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt határidőben tett
nyilatkozattal - az a magánszemély nyújthat be, aki az adóévben
a)205 kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és/vagy
a)205 kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és/vagy
b) ingó vagyontárgy, ingatlan,
vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van
adókötelezettsége, továbbá
c) nem volt egyéni vállalkozó, és
d) mezőgazdasági őstermelői
tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, és
e) a b) pontban említett eset kivételével, nem a 13. § rendelkezései szerinti (adóhatósági
közreműködés nélküli) bevallást köteles benyújtani
azzal, hogy nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a
magánszemély családi kedvezményt, adókedvezményt érvényesít, az adójáról
rendelkezik, továbbá a d) pont rendelkezésétől eltérően, ha a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből
származó bevételéből a jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad vagy egyébként e
bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani, továbbá - ide nem értve a 13. §-ban
említetteket - olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést
választott.206
Bevallás adóhatósági
közreműködés nélkül—
13. §2 (1) A magánszemély az
adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben
a) egyéni vállalkozó volt;
b) mezőgazdasági őstermelő volt,
és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről
egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot
adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani;
c)
fizető-vendéglátó tevékenységére tételes
átalányadózást választott;
d) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg
megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség
levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül
elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
e 2 209 ellenőrzött tőkepiaci ügyletből,
csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
f)— az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság
fizetésére köteles;
g) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel
összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem
értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a
magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
h) a kifizető
által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
i) olyan adóköteles bevétele volt,
amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a
jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
j) nem belföldi
illetőségű magánszemély;
l) a jóváhagyott osztalék
adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót
számol el;
m)212 valamely
bevételével
összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény
szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt
terhelő egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését
a kifizetőtől átvállalta;
«,)— valamely bevételével
összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége
keletkezett;
oj—adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell
(lehet) megállapítani;
/>,)— az a)-o) pontban nem említett esetben - figyelemmel a 12. §,
valamint a 14. § rendelkezéseire is -, ha nem tehet vagy nem tesz
egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
(2) A
magánszemély a külön adózó j övedelmei közül annak a
jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely j
övedelem adój ának megállapítására maga köteles - ha az nem tartozik az
adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá - az adóhatóság
közreműködése nélkül elkészített bevallásában az adófizetési kötelezettség
gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú
adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának
kötelezettségeként vallja be.
Munkáltatói
adómegállapítás216
14.
§217 (1) 218 A munkáltatói
adómegállapításra nyilatkozatot adó magánszemély adóját - az e §-ban foglalt
feltételek fennállása esetén - az adózás rendjéről szóló törvény szerint a
munkáltató (az adó elszámolását vállaló munkáltató) állapítja meg és számolja el. E §
alkalmazásában az adó elszámolását vállaló munkáltató a társas vállalkozás, a
polgári jogi társaság is, amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi
jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel
munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a
polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles.
(2)
Az
adó elszámolását vállaló munkáltató - az adóévben
megszerzett összes olyan bevétel figyelembevételével, amelyet a magánszemély az
(1) bekezdésben említett nyilatkozat hiányában köteles lenne önadózóként bevallani - a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót
megállapítja és bevallja, az adót megfizeti, túlfizetés esetén az
adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti, valamint az előzőek elszámolásáról
bizonylatot állít ki a magánszemély számára.
(3) A magánszemély az (1)
bekezdésben említett nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben
a)
kizárólag az adó elszámolását vállaló
munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában
önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek
az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;
b) - az a) pont rendelkezésétől eltérően - az ott említett bevételt
ba) az adóévben kizárólag egymást
követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi
munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja
az adó
elszámolását vállaló munkáltatónak;
elszámolását vállaló munkáltatónak;
bb) a költségvetési szervek központosított
illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben
kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte;
cj2i_9 az adóévben - az a)-b) pontban említett bevétel(ek) mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a
cj2i_9 az adóévben - az a)-b) pontban említett bevétel(ek) mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján
folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel
folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a
bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak
(4) Nem zárj a ki a munkáltatói
adómegállapítást, ha
a)
a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az
adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, feltéve, hogy
az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig az adó
elszámolását vállaló munkáltatónak átadj a, továbbá ha az adój áról külön
törvényben előírtak szerint rendelkezik;
b) a tételes költségelszámolást
alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e törvény rendelkezései szerinti nemleges
bevallási nyilatkozatát az adó elszámolását vállaló munkáltatónak adja át
(5) A magánszemély - az (1)-(4)
bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem tehet munkáltatói adómegállapítást
kérő nyilatkozatot, ha
a)— - a (3)-(4) bekezdés eltérő
rendelkezésének hiányában - önadózóként kötelezett bevallás benyújtására;
b)22L
c) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján
adójának átutalásáról rendelkezik;
e)
az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont
adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
f) az adóévre az önkéntes kölcsönös
egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó
növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
gj— nyugdíj-előtakarékossági
számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg vagy a
nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő
átalakítása miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles.
Adófizetés224
15. §225 (1) A magánszemély adóévi bevétele alapján
meghatározott jövedelmet terhelő adót - az adóévi bevétele után általa
megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg
és adó beszámításával - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint
megfizeti.
(2)
Ha
a magánszemély adóévi bevétele után általa megfizetett,
valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és
adó összege meghaladja a magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott
jövedelmet terhelő adót, a különbözetet az adóhatóság az adózás rendjéről szóló
törvény rendelkezései szerint visszatéríti.
(3) Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a
kifizetőtől követelheti.
(4)
Ha
a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a
kifizető állapítja meg és az adó levonására nincs lehetősége, a kifizetőnek és
a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell
eljárnia.
(5)
Ha
a befektetési szolgáltató olyan megbízást teljesít,
amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti)
számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben a
részt vevő személyekre (felekre) vonatkozó adatokból megállapítható, hogy azok
egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely tartalmazza
az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az
áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint - ha a megbízást adó fél
igazolja, vagy arról nyilatkozik -az értékpapír átruházása
ellenében megszerzett bevételt, továbbá amelyben felhívja a figyelmet arra,
hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában
megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme
szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. A befektetési
szolgáltató ezen kötelezettsége nem érinti az ügyletben félként részt vevő
kifizető adókötelezettségét.