XI. Fejezet
KÖNYVVEZETÉS, BIZONYLATOLÁS
Kettős könyvvitel
159. § A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában,
illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a
gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást
köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
Az egységes számlakeret
160. § (1) Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és
forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes
rendszerbe foglalásával segítséget adjon a
gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az e törvény szerinti, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az e törvény szerinti, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
(2) Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a
mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4.
számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a
mérleg
elkészítéséhez szükséges adatokat.
elkészítéséhez szükséges adatokat.
a)
Az 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyi
eszközök (ideértve a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem
helyezett beruházásokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására
szolgáló számlákat foglalja magában.
b) A 2. számlaosztály a vásárolt és
a saját előállítású készleteket foglalja magában
c)
A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek
kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az értékpapírok, a vevőkkel, az
adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb
szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások
számláit.
cl) A 4. számlaosztályban kell
kimutatni az eszközök forrásait. Idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a
hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli
elhatárolások számlái.
(3) Az eredménykimutatás
elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat
az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.
a) Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások
a) Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások
költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb
kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás. A számlaosztályon belül - az
eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak -
elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként
költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő - aktivált saját
teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú
közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került
teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.
b)— A 8. számlaosztály az összköltség eljárással
készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat [ezen
belül az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb
szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott
(közvetített) szolgáltatások értékét], a személyi jellegű ráfordításokat (ezen
belül a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat) és az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb
ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli
ráfordításokat, az eredményt terhelő adót. A 8. számlaosztály a forgalmi
költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz
tartalmazza az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét, az eladott áruk
beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, az
értékesítés közvetett költségeit (ezen belül az értékesítési,
forgalmazási, az igazgatási, az egyéb általános költségeket), valamint az egyéb
ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli
ráfordításokat, az eredményt terhelő adót.
c)
A 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb
bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket.
(4) A 6-7. számlaosztály - a gazdálkodó
döntésének megfelelően - használható a vezetői információk biztosítására. E
számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi a vállalkozáson belüli
egységek
elszámoltatását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását.
elszámoltatását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását.
(5) A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken
kimutatott tételek az adott üzleti év mérleg szerinti eredményét, a
mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 0. számlaosztályban
a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. Ilyenek a függő
kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a
határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős részének szerződés
szerinti értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése
(lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt, továbbá a határidős,
az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések.
Számlarend
161. § (1) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó
az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet
köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt
beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.
beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.
(2) A számlarend a következőket
tartalmazza:
a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését,
b)
a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből
egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének,
csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való
kapcsolatát,
c) a főkönyvi számla és az
analitikus nyilvántartás kapcsolatát,
d) a számlarendben foglaltakat
alátámasztó bizonylati rendet.
(3) Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel,
és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét
biztosítani kell.
(4) A számlarend összeállításáért,
annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a
gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
(5)
Az újonnan alakuló -
e törvény hatálya alá tartozó és kettős könyvvitelt vezető - gazdálkodó köteles
számlarendjét a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres
könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig
elkészíteni. E törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a
törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.
161/A.
§— (1) A gazdálkodónak a
könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell
kialakítania, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően
a kiegészítő
melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.
(2) A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága
és ellenőrizhetősége érdekében a gazdálkodó nyilvántartási (könyvvezetési)
rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban
meghatározott adatok rendelkezésre álljanak.
Egyszeres könyvvitel
162. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető
gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő
pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági
műveletekről, a
pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli
nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli
nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és
folyamatosan vezessen.
pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli
nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli
nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és
folyamatosan vezessen.
(2)
A pénzeszközökről és
azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett
könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a
követelményeknek megfelelő nyilvántartás
vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak
kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó,
de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az
elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.
(3) A könyvvezetés
folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy
a felelős.
A könyvviteli
rendszerek változtatása
163. § (1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor
az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a
mérleg főösszege ne változzon meg. A nyitómérleg
eredménytartalék sorába az egyszerűsített mérlegben kimutatott
eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani. Az
egyszerűsített mérleg szerinti eredményt a nyitómérlegben a mérleg szerinti eredmény sorban
kell szerepeltetni. Nyitás után
a) a vevők - fizetendő általános
forgalmi adót nem tartalmazó - állományával azonos összegű árbevételt el kell
számolni az eredménytartalékkal szemben;
b)531
a szállítók mérleg szerinti - levonható általános forgalmi adót nem
tartalmazó - állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek
nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások,
előző üzleti évben már felhasznált, értékesített, vásárolt készletek),
költségként el kell számolni az eredménytartalékkal szemben;
c)532
a 102. § (6) bekezdésének a) pontjában felsorolt, a tartalékban
figyelembe vett tételek összegét - ide nem értve a vevőkkel szembeni
követeléseket - el kell számolni rendkívüli bevételként az eredménytartalékkal
szemben;
d)
a céltartalékok nyitómérlegben szereplő
összegével azonos összeget el kell számolni rendkívüli ráfordításként az
eredménytartalékkal szemben;
e)
a 103. § (2) bekezdése szerinti - a tartaléknál a
102. § (6) bekezdésének b) pontja szerint figyelembe vett - kötelezettségek
közül azokat, amelyeket az egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett
érvényesíteni, nyitás után rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal
szemben kell elszámolni;
f)
a 103. § (4) bekezdése szerint az egyszerűsített mérlegben
kötelezettségként kimutatott, a tevékenységhez jogszabály vagy államközi
megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás még fel nem használt
összegét a kötelezettségek közül - rendkívüli bevételként elszámolva - ki kell
vezetni. Ezt a rendkívüli bevételt a 45. § (1) bekezdése szerinti halasztott
bevételek között időbelileg el kell határolni.
(2) Az
áttérés előtti üzleti évről az eredménylevezetés alapján
nem kell eredménykimutatást készíteni.
163/A. §— (1) A kettős
könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre áttérő gazdálkodónak az áttérést
közvetlenül megelőző üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves
beszámoló mérlege alapján, az egyszeres könyvvitel megnyitásához egyszerűsített
mérleget kell készítenie a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2)
Az
áttérést közvetlenül megelőző üzleti évről készített
éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló összeállítását megelőzően az
alapítás-átszervezés aktivált értékét, az időbeli elhatárolásokat - a 33. § (1) bekezdése, a 45. § (1) bekezdésének b) és c) pontja,
valamint a 45. § (1) bekezdésének a) pontjából a 103. § (4) bekezdése
szerinti feltételeknek megfelelő jogcímen történő elhatárolások kivételével -
az eredmény
terhére, illetve az eredmény javára történő elszámolással, a 33. § (1)
bekezdése szerinti aktív időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettséggel
szemben, a 45. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti passzív időbeli elhatárolást az annak
jogcíméül szolgáló eszközzel szemben, a 45. § (1) bekezdésének a) pontja
szerinti passzív időbeli elhatárolásból a 103. § (4) bekezdése szerinti
feltételek mellett kapott
pénzeszközök miatti elhatárolást a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben,
az értékhelyesbítéseket az értékhelyesbítés értékelési tartalékával, az értékelési
különbözeteket a valós értékelés értékelési tartalékával szemben meg
kell szüntetni.
(3)
A (2) bekezdésben foglalt
korrekciók figyelembevételével meghatározott adatokat az egyszerűsített mérleg
megfelelő tételeibe kell beállítani. A vevőkkel szembeni, az egyéb, nem
pénzkiadásból származó követelések, a
szállítókkal szembeni, az egyéb, nem pénzbevételből származó kötelezettségek
állományát a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz
nem kapcsolódó kötelezettségek között kell szerepeltetni. Az eredménytartalékot
és a mérleg szerinti eredményt az egyszerűsített mérleg eredménytartalék,
illetve egyszerűsített mérleg szerinti eredmény sorába kell beállítani. Az
egyszerűsített mérleg tartalék sorába az áttéréskor összeg nem kerül.
(4)
Az
egyszeres könyvviteli nyilvántartások megnyitását
követően az egyszerűsített mérlegben kimutatott, az áttérés előtt megfizetett
vásárolt készletek állományát anyag- és árubeszerzési költségként, a saját termelésű
készletek állományát egyéb termelési és kezelési költségként el kell számolni.
Könyvviteli zárlat
164. § (1) A könyvviteli zárlathoz az üzleti év
végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő,
helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása
tartoznak.
(2)
A
kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli
számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló
elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló
adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi
kivonatot köteles készíteni.
(3)
Az
egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a
naplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az
általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához,
valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló
adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.
A bizonylati elv és a bizonylati
fegyelem
165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről,
amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét
megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági
műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a
könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
(2)
A
számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak
szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.
Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a
könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak
megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és
tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak
(3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:
a)
a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek,
események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a
pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés
megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót
követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;
b)
az egyéb gazdasági műveletek, események
bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után,
legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig
(kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a
tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.
(4) A
főkönyvi
könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti
egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a
feldolgozás (kézi vagy gépi)
technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
Számviteli
bizonylatok
166. § (1) 534 Számviteli bizonylat minden
olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti
vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által
kiállított,
készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási
módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.
készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási
módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.
(2) A
számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag
hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat
szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. (3)5 35 A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény
megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy
végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell
kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en
is feltüntethetők
(4) 536 A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az
eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői
indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az
idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez,
könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.
idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez,
könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.
(5)
Átalakulás esetén a jogelődnél - a jogutód cégjegyzékbe való
bejegyzése napjától - keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére
kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági
esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben
a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat
figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokat
figyelembe venni.
(6) A számviteli bizonylatokon az
adatok időtállóságát a 169. §-ban meghatározott megőrzési időn belül
biztosítani kell.
167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat
általános alaki és tartalmi kellékei a következők:
a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c)
a gazdasági műveletet
elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés
végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr
aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az
átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
d)537
a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni
hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre
a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének
időpontja, időszaka);
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a
gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági
művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás
rendjétől függően - értékbeni adatai;
rendjétől függően - értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a
bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó
nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének,
valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés
módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
i)
a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet
jogszabály előír.
(2)5
38 A számlával, az egyszerűsített adattartalmú
számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat.
(3) 539
A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és
tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a
gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv
szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított
személy aláírásával is igazolható.
(4)540
E>
|
(5) 541 Számviteli bizonylatként
alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény
előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő
alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is
meghatározhatja.
(6) Ha
a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat
technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell:
a) az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem
nélküli kiíratását,
b) az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. (7)5 42 A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában,
illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget
tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az
eredeti
(elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az
utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag
hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.
Szigorú számadási kötelezettség
168. § (1) 543 A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása
alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve
a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a
nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen
felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen
felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
(2) A szigorú számadási kötelezettség a
bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.
(3) A
szigorú
számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott
vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni,
amely biztosítja azok
elszámoltatását.
elszámoltatását.
A bizonylatok megőrzése
169. § (1) 544 A gazdálkodó az üzleti évről készített
beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt,
értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény
követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.
követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.
(2)5
45 A könyvviteli elszámolást közvetlenül és
közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat,
az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható
formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon
megőrizni.
(3) A szigorú számadású bizonylatok
rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési
kötelezettség.
(4)
A
megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a
jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így az
(1), illetve (2) bekezdés szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás
végrehajtásakor intézkedni kell.
(5)546 Az elektronikus formában kiállított
bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak
figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az
alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli
előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos
módosítás lehetőségét.
(6)547 Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról - a papíralapú dokumentumokról
elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály
előírásainak figyelembevételével - készített elektronikus másolattal az e
törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a
másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes
adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve
kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra