VII Fejezet
SAJÁTOS
BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
Előtársasági időszak
135. § (1) A jogelőd
nélkül alapított vállalkozó a 11. § (5) bekezdése szerinti előtársasági
időszakról - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - e törvény
szerinti könyvvezetéssel
alátámasztott beszámolót köteles készíteni.
alátámasztott beszámolót köteles készíteni.
(2)4 23 Az
(1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra
hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való
bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának,
vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap
utolsó napjáig köteles eleget tenni.
(3) 424 Az (1) bekezdés szerinti időszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési
eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvény
szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet.
szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet.
(4)
Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával
létrejött vállalkozó eszközeinek és forrásainak nyitó adatai az (1) bekezdés
szerinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival
egyeznek meg.
(5)
Amennyiben
a vállalkozót a cégjegyzékbe - a cégbejegyzés iránti
kérelme jogerős elutasítása, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése miatt -
nem jegyzik be, az (1) bekezdés szerinti beszámoló elkészítését követően, a
jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint, alapvetően a végelszámolás
szabályai figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak
hitelezőivel és az alapítókkal.
(6) 425 Nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót
készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem
kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év
naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától
a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.
naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától
a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.
Gazdasági társaságok átalakulása
Vagyonmérleg, vagyonleltár
136. § (1) Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése
(összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban
együtt: átalakulás) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a
továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A
vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.
továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A
vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.
(2) 426 Az (1) bekezdés szerinti
vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell
elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a
cégbírósági eljárás
alátámasztására - a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás napjával (végleges vagyonmérleg és
végleges vagyonleltár).
alátámasztására - a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás napjával (végleges vagyonmérleg és
végleges vagyonleltár).
(3) A vagyonmérleget (a
vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a
vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti
beszámoló mérlegére és az azt
alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(9) bekezdésben és a 137-143. §-ban foglaltak figyelembevételével.
alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(9) bekezdésben és a 137-143. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget
- ha törvény másként nem rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni
oly módon, hogy
a) az átalakuló gazdasági
társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értéket, - a 137. § (2)
bekezdése, illetve a 139. § (3) bekezdése figyelembevételével - az átértékelési
különbözetet, illetve a
kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket,
kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket,
b) az átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok) vagyonmérlege - a
(6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - tartalmazza a jogelőd
gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit,
kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét) [a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 139. § (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket ("különbözetek"), illetve a kettő együtteseként a jogutód
gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét).
kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét) [a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 139. § (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket ("különbözetek"), illetve a kettő együtteseként a jogutód
gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét).
(5) A (4) bekezdés a) pontja
szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészítenie:
a) beolvadás esetében a beolvadó,
illetve az átvevő gazdasági társaságnak,
b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságoknak
(6) A (4) bekezdés b) pontja
szerinti vagyonmérleg a jogelőd gazdasági társaságok vagyonát
a) beolvadás esetében beolvadó és
átvevő gazdasági társaság megbontásban és együttesen,
b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok szerinti
megbontásban és együttesen tartalmazza.
(7) A
(4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással
létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani
a gazdasági társaság legfőbb szerve által
meghatározott módon
meghatározott módon
a) kiválás esetében a kiválással
létrejövő, valamint a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági
társaság vagyonmérlegére,
b) különválás esetében a
különválással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegére.
(8) 427 A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló
gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó
előírásoknak megfelelően kell meghatározni azzal, hogy a
vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet.
vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet.
(9)
A vagyonmérleget (mind a
vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó
vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt)
könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakulás számviteli bizonylata a
könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.
(10)428 Ha a
kiválásra
úgy kerül sor, hogy a társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével
más, már működő társaság(ok)hoz csatlakozik (csatlakoznak), akkor a kiválásban
az átvevő társaság(ok) is részt vesz(nek)
és e tekintetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak)
elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
137. § (1) Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel
kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az
időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben
értékkel nem szereplő, a 23. § szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti (vagyonátértékelés).
értékkel nem szereplő, a 23. § szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti (vagyonátértékelés).
(2) Beolvadás esetében az átvevő
gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában
továbbműködő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a
kötelezettségeket átértékelni, az
(1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható.
(1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható.
(3) Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket
az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegben
szerepeltetni.
(4)-(5)429
(4)-(5)429
Az átalakuló gazdasági
társaság vagyonmérleg-tervezete
138. § (1) 430 Az átalakuló gazdasági
társaságnak - a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra
(amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való döntés időpontja)
-
vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
(2) Az átalakuló gazdasági
társaság vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti mérlegfordulónapra
vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és
kötelezettségeinek, ezek
különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve a 137. § szerinti átértékelési különbözettel korrigált értéken
különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve a 137. § szerinti átértékelési különbözettel korrigált értéken
(3) 431 A (2) bekezdés szerinti átértékelési különbözeteket a vagyonmérleg-tervezetben
külön oszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a
kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés
szerinti értékét mutatja.
szerinti értékét mutatja.
(4) Az átalakuló gazdasági
társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a kötelezettségenként
külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a saját
tőkét kell helyesbíteni,
amennyiben
amennyiben
a) az összevont átértékelési
különbözet negatív (vagyis összességében a vagyont leértékelték), a
különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt
meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,
b) az összevont átértékelési
különbözet pozitív (vagyis összességében a vagyont felértékelték), a különbözet
összegével a tőketartalékot kell megnövelni.
(5)
Ha
az átalakuló gazdasági társaság nem él [vagy a 137. § (2)
bekezdése szerint nem élhet] az átértékelés lehetőségével, úgy a
vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke (a harmadik oszlopban) megegyezik a
saját tőke (első oszlopban szereplő) könyv szerinti értékével.
(6)
Az
átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének
harmadik oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék,
eredménytartalék (ez utóbbi negatív előjelű is lehet) és lekötött tartalék tétel
szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell
végezni.
(7) Az átalakuló gazdasági
társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a
főkönyvi nyilvántartásait nem zárj a le, azokat folyamatosan köteles vezetni.
Az átalakulással létrejövő
gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
139. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági
társaság vagyonmérleg-tervezete jogelőd gazdasági társaság vagyonát tartalmazó
oszlopának adatai - a 136. § (6)-(7) bekezdésében foglaltak
figyelembevételével - megegyeznek az átalakuló gazdasági társaság(ok) 138. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.
figyelembevételével - megegyeznek az átalakuló gazdasági társaság(ok) 138. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.
(2) Az átalakulással létrejövő
gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa
tartalmazza:
a)
az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok
(részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként,
és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti
növekedését;
b)
az átalakulás feltételeként meghatározott, a
meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és
nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke
(jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti növekedését;
c)
az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban
részt venni nem kívánó tagok (részvényesek) részére kiadásra kerülő eszközöknek
és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek különbözetével azonos
értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) létesítő
okirat szerinti csökkenését;
í#— a beolvadó, illetve szétváló részvénytársaság részvényesei számára
juttatható kiegészítő készpénzfizetés összegét és ezzel azonos értékben a
tőketartalék, az eredménytartalék létesítő okirat szerinti csökkenését.
(3) A
kiválással
létrejövő gazdasági társaságnak - ha élt az átértékelés lehetőségével - a
vagyonmérleg-tervezete "különbözetek" oszlopában elkülönítetten kell
kimutatnia az átértékelési különbözetet, a
138. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.
(4)
Az
átalakulással létrejövő gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kell kimutatni
egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása
során figyelembe nem vehető részesedések (részvények,
törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti
értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek
megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték
és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az
eredménytartalék változásaként). A "különbözetek" oszlop szolgál a
törvényben külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is.
(5)
Egyesülés esetén az
átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a
"különbözetek" oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd)
gazdasági társaságok vagyonmérlegtervezeteiben
szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a
követelések és a kötelezettségek, illetve az időbeli elhatárolások
csökkentésével, valamint ezen követelések és kötelezettségek, illetve az
időbeli elhatárolások értékeinek különbözetével a saját tőkét kell (az
eredménytartalék változásaként) módosítani.
(6) 433 Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok) 138. § (1) bekezdése
szerinti mérlegfordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos
mérlegfordulónappal) tételes adatokat tartalmazó
vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
140. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó
oszlopában a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék,
eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.
eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.
(2)
Ha a saját tőke egyes
elemeinek - az előző előírások szerint kialakított - értékétől a (3)-(7)
bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a létesítő okiratban a szerződő
felek eltérnek, vagy az eltérést törvény
írja elő, akkor a saját tőke - létesítő okirat szerinti megosztásának megfelelő
- átrendezéséhez egy további külön oszlopot ("rendezés" oszlop) is be
kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.
(3) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének jegyzett tőkére, tőketartalékra,
eredménytartalékra és lekötött tartalékra történő megosztása során a gazdasági
társaságokról szóló törvény előírásai, illetve a
139. §, valamint az (1)-(2) és (4)-(7) bekezdés előírásai szerint kell
eljárni, azzal, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a lekötött
tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.
(4)434
(5) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében
(elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan
bekövetkező vagyonvesztésre.
(6)435
(7) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék összege - az (1) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével - csak az (1), (3)-(6) bekezdés, valamint a
138. § (4) bekezdésének a) pontja, illetve a 139. § (3)-(5) bekezdése alapján növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében
egyébként szereplő eredménytartalék összegét.
138. § (4) bekezdésének a) pontja, illetve a 139. § (3)-(5) bekezdése alapján növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében
egyébként szereplő eredménytartalék összegét.
A végleges vagyonmérleg
141. § (1) 436 Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül
végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a
cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra,
mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan
(2) A
végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a
(3)-(4) és (7) bekezdés szerinti eltérésekkel a 136-140. és 142-143. §-ban
foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
r_^(3) 437 Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság
a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával
- mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és
főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az
átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a
változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges
vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és
főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan
köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a
céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját
tőkét a folyamatos könyvelés keretében - az átalakulás időpontjával - rendezi.
(4)4 38 Az átalakulással
létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke és
a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke különbözetének összegével - a
változás tartalmának és előjelének megfelelően - a tőketartalékot, az
eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges
vagyonmérlegben A tőketartalék módosítása során, ha emiatt a tőketartalék
negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt
meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.
(5) Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege
szerinti saját tőke - 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal
csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri
el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke
értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.
(6)439
(7)4
40 Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság
végleges vagyonmérlegében a részére rendelkezésre bocsátandó - a 139. § (2)
bekezdésének a) és b) pontja szerinti - pénzbeli és nem pénzbeli
(vagyoni) hozzájárulás átalakulás napjáig még nem
teljesített részét, illetve ezen időpontig ki nem adott - a 139. § (2) bekezdés
c) pontja szerinti - vagyonhányadot az átalakulás napján fennálló
állapotnak megfelelően jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként, illetve
kötelezettségként kell kimutatni.
(8) Ha a cégbíróság az
átalakulás cégbejegyzését elutasítja (megtagadja), vagy a bejegyzési kérelem
visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást megszünteti, az átalakulni kívánó
gazdasági társaság a
korábbi formáj ában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie, az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek.
korábbi formáj ában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie, az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek.
(9) 441 Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági
társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt
kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások
céltartalékok összegeit is) állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját
tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti
vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét
a saját tőkével szemben kell kivezetni.
céltartalékok összegeit is) állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját
tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti
vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét
a saját tőkével szemben kell kivezetni.
142-143. §—
Egyéb átalakulás
144.
§— A gazdasági társaságon
kívüli, egyéb gazdálkodó átalakulása során - ha az átalakulást törvényi előírás
lehetővé teszi - a 136-143. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, az
alapul szolgáló külön törvény előírásai figyelembevételével.
Devizanemek közötti áttérés elszámolási
szabályai444
145. §4^ (1) 446 A vállalkozó az éves
beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban az adatokat a 20. § (2),
illetve (3)-(5) bekezdésének megfelelően vagy forintban, vagy a létesítő
okiratban rögzített
devizában köteles megadni.
devizában köteles megadni.
(2)4
47 Amennyiben a vállalkozó a 20. § (3)-(5)
bekezdése szerinti kötelezettség, illetve lehetőség figyelembevételével az (1)
bekezdés szerinti adatokat forint helyett a létesítő okiratban rögzített
devizában, a létesítő okiratban rögzített deviza helyett forintban, illetve a
létesítő okiratban rögzített deviza helyett más - a létesítő okirat
módosításában szereplő - devizában adja meg, a forintról devizára, a devizáról forintra, illetve
a devizáról más devizára való áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmaznia.
(3) A
(2) bekezdés szerinti áttérési időponttal (mint
mérlegfordulónappal) e törvény előírásainak megfelelő éves beszámolót,
egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben
(4)4 48 A (3) bekezdés szerinti éves
beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 153. § előírásainak megfelelően az
áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, a 154.
§ szerint közzé kell tenni.
(5)4
49 A (3) bekezdés szerinti - a
jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - éves beszámoló,
egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 146-149. § szerint
kell forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára
átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára
vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített
devizában, illetve forintban, majd ezen - a
könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket az
áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve
forintban megnyitni.
(6)4
50 A 20. § (4) és (5) bekezdése szerinti lehetőség
alkalmazása esetén az áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év
mérlegfordulónapjával kerülhet sor.
Forintról devizára való
áttérés
146. § (1) A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves
beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam
reciprok értékén kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a létesítő okiratban rögzített devizára átszámítani.
reciprok értékén kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a létesítő okiratban rögzített devizára átszámítani.
(2)
A
létesítő okiratban rögzített devizanemben fennálló
követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve kötelezettségeket
nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.
(3)
Amennyiben
a létesítő okiratban rögzített devizanemben fennálló
követelések, valuta-, devizakészletek forintban kimutatott értékének az áttérés
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam reciprok értékén számított valuta-, devizaértéke eltér a létesítő
okiratban rögzített devizában fennálló követelések, valuta-, devizakészletek
devizaértékétől, a különbözetet átszámítási különbözetként a 149. § (1) bekezdése szerint
kell figyelembe venni.
(4)
Amennyiben a létesítő okiratban
rögzített devizanemben fennálló kötelezettségek forintban kimutatott értékének
az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam reciprok értékén számított devizaértéke eltér a létesítő
okiratban rögzített devizában fennálló kötelezettség devizaértékétől, a
különbözetet átszámítási különbözetként kell a 149. § (1) bekezdése szerint
figyelembe venni.
(5)
Amennyiben
a létesítő okiratban rögzítettől eltérő devizanemben
fennálló követelések, pénzeszközök forintértékéből az áttérés napján érvényes,
a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok
értékével számított - a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti -
devizaértéke eltér ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak,
devizáinak a keresztárfolyamok alapján számított - a létesítő
okiratban rögzített devizanem szerinti - devizaértékétől, akkor a különbözetet
átszámítási különbözetként a 149. § (1) bekezdése szerint kell figyelembe
venni.
(6)
Amennyiben
a létesítő okiratban rögzítettől eltérő devizanemben
fennálló kötelezettségek forintértékéből az áttérés napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok
értékével számított - a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti -
devizaértéke eltér ezen kötelezettségek devizáinak a keresztárfolyamok alapján
számított - a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti -
devizaértékétől, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként kell a 149. §
(1) bekezdése szerint figyelembe venni.
Devizáról forintra
való áttérés
147. § (1) Az áttérést megelőzően a létesítő okiratban rögzített devizanemben
elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi
tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - forintra átszámítani.
Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - forintra átszámítani.
(2) A forintban fennálló követeléseket, továbbá a forintpénzeszközöket, illetve a forintban
fennálló kötelezettségeket nyilvántartás szerinti forintösszegükben kell az
átszámításnál figyelembe venni.
(3)
Amennyiben
a forintban fennálló követelések, illetve forintpénzeszközök
valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke eltér a
forintban fennálló követelések, illetve forintpénzeszközök nyilvántartás
szerinti forintösszegétől, a különbözetet átszámítási különbözetként a 149. §
(1) bekezdése szerint kell figyelembe venni.
(4) Amennyiben a forintban fennálló kötelezettségek devizában kimutatott értékének az áttérés napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon
számított forintértéke
eltér a forintban fennálló kötelezettségek nyilvántartás szerinti
forintösszegétől, a különbözetet átszámítási különbözetként kell a 149. § (1)
bekezdése szerint figyelembe venni.
(5)
A
létesítő okiratban - az áttérést megelőzően - rögzítettől
eltérő devizanemben fennálló követeléseknél, pénzeszközöknél, amennyiben a
létesítő okiratban - az áttérést megelőzően - rögzített valutában, devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke
eltér ezen követelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a 60. §
(4)-(6) bekezdése szerinti, az áttérés napjára vonatkozó devizaárfolyamon
számított forintértékétől, akkor a különbözetet átszámítási különbözetként a
149. § (1) bekezdése szerint kell figyelembe venni.
(6)
A
létesítő okiratban - az áttérést megelőzően - rögzítettől
eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeknél, amennyiben a létesítő
okiratban rögzített devizában kimutatott értékének az áttérés napján érvényes,
a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított
forintértéke eltér ezen kötelezettségek devizáinak a 60. § (4)-(6) bekezdése
szerinti, az áttérés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékétől,
akkor a különbözetet átszámítási különbözetként a 149. § (1) bekezdése szerint
kell figyelembe venni.
Devizáról más devizára való
áttérés
148. § (1) Az áttérést megelőzően a létesítő okiratban rögzített devizanemben
elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi
tételét a létesítő okirat módosítása előtti
deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti devizának az áttérés napj án érvényes keresztárfolyamán kell átszámítani a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével.
deviza és a létesítő okirat módosítása szerinti devizának az áttérés napj án érvényes keresztárfolyamán kell átszámítani a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2)
A
létesítő okirat módosítása szerinti devizanemben fennálló
követeléseket, pénzeszközöket, értékpapírokat, valamint kötelezettségeket ebben
a devizanemben, az áttérést megelőzően külön vezetett nyilvántartás
szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.
(3)
A
létesítő okirat módosítása szerinti devizanemben fennálló
követelések, pénzeszközök, értékpapírok, valamint kötelezettségek (2) bekezdés
szerinti értéke és az (1) bekezdés szerint átszámított értéke közötti
különbözetet átszámítási különbözetként a 149. § (1) bekezdése szerint kell
figyelembe venni.
(4)
A létesítő okirat
módosítása előtti, illetve utáni devizanemtől eltérő devizanemben fennálló
követeléseket, pénzeszközöket és értékpapírokat az adott deviza és a létesítő
okirat módosítása szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán
átszámított értéken kell figyelembe venni.
(5)
A
létesítő okirat módosítása előtti, illetve utáni devizanemtől
eltérő devizanemben fennálló kötelezettségeket az adott deviza és a létesítő
okirat módosítása szerinti deviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamán
átszámított értéken kell figyelembe venni.
(6)
A
forintban fennálló követeléseket, pénzeszközöket és
értékpapírokat a létesítő okirat módosítása szerinti devizának az áttérés
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamán átszámított
devizaértékén kell figyelembe venni.
(7)
A
forintban fennálló kötelezettségeket a létesítő okirat módosítása
szerinti devizának az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által
közzétett devizaárfolyamán átszámított devizaértékén kell figyelembe venni.
(8)
Amennyiben
a (4)-(7) bekezdések szerint számított érték eltér annak az
(1) bekezdés szerint átszámított értékétől, a két érték közötti különbözet
összegét, mint átszámítási különbözetet a 149. § (1) bekezdése szerint
kell figyelembe venni.
149. § (1) A 146. § (3)-(6), a 147. § (3)-(6), illetve a 148. § (3) és (8)
bekezdése szerinti átszámítási különbözeteket össze kell vonni, és azzal
a) nyereség esetén a tőketartalékot
kell növelni,
b) veszteség esetén az
eredménytartalékot kell csökkenteni.
(2) Ha a cégbíróságon forintban
bejegyzett jegyzett tőke 146. § (1) bekezdése szerint devizára átszámított
értéke eltér a létesítő okirat módosításában devizában meghatározott és a
cégbíróságon devizában
bejegyzett jegyzett tőke devizaértékétől,
bejegyzett jegyzett tőke devizaértékétől,
a) a különbözettel (amennyiben az
átszámított érték az alacsonyabb) a tőketartalék pozitív összegéig a
tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,
b) a különbözettel (amennyiben az
átszámított érték a több) a tőketartalékot kell növelni.
(3) Ha a
jegyzett tőke 147. § (1) bekezdése szerint forintra
átszámított értéke eltér a létesítő okirat módosításában forintban
meghatározott és a cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett tőke
forintértékétől,
a)
a különbözettel (amennyiben az átszámított
érték az alacsonyabb) a számított jegyzett tőke összegét a tőketartalék pozitív
összegéig a tőketartalékkal, azt meghaladóan az eredménytartalékkal szemben
kell növelni,
b) a különbözettel (amennyiben
az átszámított érték a több) a számított jegyzett tőke összegét a
tőketartalékkal szemben kell csökkenteni.
(4) A 148. § (1) bekezdése szerint átszámított jegyzett tőke és a cégnyilvántartásba
bejegyzett jegyzett tőke különbözetét,
a) ha az átszámított érték az
alacsonyabb, akkor a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékkal, azt
meghaladóan az eredménytartalékkal szemben kell növelni a jegyzett tőkét,
b) ha az átszámított érték a több,
akkor a tőketartalékkal szemben kell csökkenteni a jegyzett tőkét
a különbözettel.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra