V. Fejezet
EGYSZER ÚSÍTETT BESZÁMOL Ó
Általános szabályok
99. § (1) 361Az egyszeres könyvvitelt
vezető gazdálkodó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített
beszámolót köteles készíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a 11.
§ (2)-(3)
bekezdésében foglaltakat nem alkalmazhatja.
bekezdésében foglaltakat nem alkalmazhatja.
(2)
Az
egyszerűsített beszámoló a 4. számú melléklet szerinti
egyszerűsített mérlegből és az 5. számú melléklet szerinti
eredménylevezetésből áll. Az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés
tételei továbbtagolhatók
(3)
Az
egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a
tételek e törvény szerinti sorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott,
szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az
eszközökről és a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, a leltárak)
adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell összeállítani.
(4) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést magyar nyelven kell
elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell megadni.
(5)362 Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a hely és a kelet
feltüntetésével a gazdálkodó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
(6)363 Az
egyszerűsített mérlegben, az eredménylevezetésben - minden tételnél - fel
kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Amennyiben az ellenőrzés az
előző üzleti év(ek) egyszerűsített mérlegében, eredménylevezetésében - a 3. §
(3) bekezdésének 3. pontja és a 14. § (4) bekezdése alapján a gazdálkodó
számviteli politikájában rögzített feltételek szerint - jelentős összegűnek
minősülő hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző üzleti év(ek)re vonatkozó
módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés minden tételénél
az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az egyszerűsített mérlegben is, az
eredménylevezetésben is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok,
a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, illetve a tárgyévi adatok.
(7) Az egymást követő üzleti évek
egyszerűsített mérlegeiben, eredménylevezetéseiben az összehasonlíthatóságot a
szerkezeti felépítés, a tagolás és a tartalom, a mérlegtételek értékelési
elveinek és
eljárásainak állandóságával kell biztosítani.
eljárásainak állandóságával kell biztosítani.
100. § (1) 364 Az egyszerűsített beszámolót
készítő gazdálkodó a 15. § (2) és (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően az
árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a költségeket, a ráfordításokat - az
értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével - és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a (2) bekezdés szerint a nem pénzben történt kiegyenlítés
időszakában köteles a könyvekben elszámolni.
értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével - és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a (2) bekezdés szerint a nem pénzben történt kiegyenlítés
időszakában köteles a könyvekben elszámolni.
(2) A teljesítés időszakában el kell számolni azt is, ha az ügylet ellenértékét más
eszköz (ideértve a váltóval történő kiegyenlítést is) átadás-átvételével
rendezik. Az ilyen ügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttó
módon kell elszámolni.
(3)3
65 Az
egyszerűsített mérleg a gazdálkodó december 31-én meglévő, a leltárba
értékkel felvett valamennyi eszközét és azok forrásait; az eredménylevezetés az
üzleti évben folytatott tevékenység valamennyi
végleges (vissza nem fizetendő) bevételét és végleges (vissza nem követelhető)
kiadását, valamint az eszközök, a kötelezettségek mérlegfordulónapi
értékeléséből származó értékmódosításokat bruttó módon tartalmazza,
függetlenül attól, hogy az ügyletek teljesítésekor tényleges pénzkiadásra vagy
pénzbevételre sor került-e vagy sem
Az egyszerűsített
mérleg tagolása, tételeinek tartalma
101. § (1) Az egyszerűsített mérleg egyes tételeinek tartalma a (2) bekezdésben
foglaltakat figyelembe véve megegyezik az 1. számú melléklet "A"
változata szerinti tagolás tartalmával.
(2)
Az
egyes tételeknél figyelembe veendők értelemszerűen
a 23-31. §-ok, a 35-43. §-ok előírásai azzal az eltéréssel, hogy az
alapítás-átszervezés költségeinek aktiválására, a befektetett eszközök értékhelyesbítésére
és ezzel összefüggésben az értékelési tartalék kimutatására, a 41. § (4)-(6)
bekezdése szerinti sajátos céltartalékképzésre, az eredménytartalék 37. § (2)
bekezdés d) pontja, illetve (6) bekezdése
szerinti igénybevételére, valamint a hivatkozott §-oknál a kiegészítő
mellékletre vonatkozó előírások az egyszerűsített mérleg készítésekor nem
alkalmazhatók.
(3)
Az
egyszerűsített mérlegben a pénzmozgáshoz nem
kapcsolódó, a jövőben kiegyenlítésre kerülő követelések és kötelezettségek,
valamint a pénzkiadásból származó követelések és a pénzbevételből származó
kötelezettségek mérlegfordulónapi állományát elkülönítetten kell szerepeltetni.
(4)3 66 Pénzkiadásból származó követelésként kell az egyszerűsített mérlegbe
felvenni a gazdálkodó által nyújtott kölcsön, a nem beszerzési céllal adott
előleg és az adótúlfizetés más adónemben fennálló kötelezettség
teljesítésére be nem tudott összegét.
(5)
A
pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között kell az
egyszerűsített mérlegben kimutatni az áruszállításból, szolgáltatás
teljesítéséből származó követeléseket (vevők), valamint a jogszerűen igényelt, de a
mérlegfordulónapig pénzügyileg még nem teljesített támogatásokat.
(6) A pénzeszközök közé kell
felvenni a pénzforgalmi nyilvántartásban a követelések között elkülönítetten
könyvelt valuta- és devizakészletek forintra átszámított értékét.
102. § (1) A 35. § (2) bekezdésében foglaltaktól
eltérően a saját tőke jegyzett tőkéből, tőketartalékból, eredménytartalékból,
lekötött tartalékból és egyszerűsített mérleg szerinti eredményből áll. A saját
tőkének nem része a pénzügyileg később realizálódó, az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalék. A 38. § szerinti lekötött tartalékot a megfelelő jogcímek alapján a tőketartalékból történő átvezetéssel, illetve a saját
tőkében kimutatásra kerülő eredménytartalék összegét csökkentve kell az egyszerűsített mérlegbe beállítani.
tőkének nem része a pénzügyileg később realizálódó, az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalék. A 38. § szerinti lekötött tartalékot a megfelelő jogcímek alapján a tőketartalékból történő átvezetéssel, illetve a saját
tőkében kimutatásra kerülő eredménytartalék összegét csökkentve kell az egyszerűsített mérlegbe beállítani.
(2)
Jegyzett
tőkeként a tulajdonosok, a tagok által ilyen címen
ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és a nem pénzbeli
hozzájárulásként ténylegesen átadott eszközök létesítő okirat, annak
módosítása, illetve a legfőbb szerv erről szóló határozata szerint elfogadott
együttes értékét kell kimutatni, cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe
való bejegyzés időpontjával.
(3)
Az
eredménytartalék az egyszerűsített mérleg szerinti
eszközértéknek a céltartalékokkal, a kötelezettségekkel, valamint a jegyzett
tőkével, a tőketartalékkal, a lekötött tartalékkal, az egyszerűsített mérleg szerinti
eredménnyel és az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalékkal csökkentett összegeként
állapítható meg.
(4) 367 Az
egyszerűsített mérleg szerinti eredmény az üzleti
év adóköteles pénzügyi eredménye és az ezen időszakban bekövetkezett egyéb,
tényleges pénzbevételt vagy pénzkiadást nem jelentő végleges
vagyonváltozás együttes összegéből, az értékkorrekciók (értékcsökkenési leírás, értékvesztés, készletváltozás), az adókötelezettség és az osztalékfizetésre a 114. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott összeg
levonását követően a gazdálkodónál maradó összeg, illetve saját tőke csökkenés, egyezően az eredménylevezetésbe beállított összeggel.
vagyonváltozás együttes összegéből, az értékkorrekciók (értékcsökkenési leírás, értékvesztés, készletváltozás), az adókötelezettség és az osztalékfizetésre a 114. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott összeg
levonását követően a gazdálkodónál maradó összeg, illetve saját tőke csökkenés, egyezően az eredménylevezetésbe beállított összeggel.
(5) Az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék azt az adózás előtti jövőbeni
vagyonváltozást mutatja, amelyet az egyszerűsített mérlegbe beállított, a
jövőbeni pénzügyi rendezéskor adóköteles bevételt
vagy költséget, ráfordítást eredményező eszközök és források különbözete jelent.
vagy költséget, ráfordítást eredményező eszközök és források különbözete jelent.
(6) 368 Tartaléknak minősül
a)
az egyszerűsített mérleg
eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő általános
forgalmi adót nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűen
igényelt, de a mérlegfordulónapig pénzügyileg
még nem teljesített támogatások, a 106. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén a
pénzkiadásból származó követelések, a pénzbevételből származó kötelezettségek
bevételként még el nem számolható árfolyamnyeresége együttes összegének,
és
b)
az egyszerűsített mérleg forrásoldalára beállított, a
vásárolt készletek záró állományához, az immateriális javak, a tárgyi eszközök
beszerzéséhez nem kapcsolódó szállítókkal szembeni kötelezettségek levonható
általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a 103. § (1) bekezdése
szerinti céltartalék, valamint a 103. § (2) bekezdése szerinti rövid lejáratú
kötelezettségek közül a jövőbeni kiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást
jelentő kötelezettségek együttes összegének
különbözete (negatív előjelű is lehet).
103. § (1) A 41. § (1)-(2) bekezdése szerinti céltartalékot csak az
egyszerűsített mérlegbe kell beállítani, azt könyvelni nem szabad.
(2) A pénzmozgáshoz nem
kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerűsített
mérlegben kimutatni a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, elismert
kötelezettségeket, így
a)— a szállítóval szembeni kötelezettségeket,
a)— a szállítóval szembeni kötelezettségeket,
d-
|
b)
a tulajdonosok részére jóváhagyott osztalék (részesedés) összegét,
ej— a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás igénybevételéből, a nem hitel-
és kölcsönfelvételből származó, a tárgyidőszakot terhelő kötelezettségek
(decemberi munkabér, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi
hozzájárulás, egyéb) összegét, továbbá
cl) a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az
üzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem
rendezett adókötelezettségek összegét is.
(3) A fizetendő és az előzetesen
felszámított általános forgalmi adó költségvetéssel még nem rendezett
egyenlegét a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek illetve követelések
között kell kimutatni,
függetlenül attól, hogy azt a vonatkozó törvény előírása alapján még nem kellett bevallani, vagy bevallották ugyan, de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem telj esítették
függetlenül attól, hogy azt a vonatkozó törvény előírása alapján még nem kellett bevallani, vagy bevallották ugyan, de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem telj esítették
(4) 371 Ha a gazdálkodó jogszabály vagy
államközi megállapodás alapján a tevékenységéhez vissza nem térítendő
támogatást kap, akkor a kapott pénzösszeget kötelezettségként kell a
pénzforgalmi
nyilvántartásába felvennie. Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adóköteles egyéb bevételek közé átvezetni, amikor és amekkora összegben a kapott (befolyt) pénz elköltéséhez
költség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél - a támogatási okiratban foglalt határidőig - nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kell
visszafizetni, a határidő lejáratakor annak a kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles egyéb bevételként elszámolva kell a kötelezettségek közül kivezetni. Az adóköteles egyéb bevételként
elszámolt összeget az eredménylevezetés pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek tételébe kell beállítani.
nyilvántartásába felvennie. Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adóköteles egyéb bevételek közé átvezetni, amikor és amekkora összegben a kapott (befolyt) pénz elköltéséhez
költség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél - a támogatási okiratban foglalt határidőig - nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kell
visszafizetni, a határidő lejáratakor annak a kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles egyéb bevételként elszámolva kell a kötelezettségek közül kivezetni. Az adóköteles egyéb bevételként
elszámolt összeget az eredménylevezetés pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek tételébe kell beállítani.
Az egyszerűsített
mérleg tételeinek értékelése
104.
§ Az egyszerűsített mérleg tételei értékelésénél általános szabályként a
46-68. §-ban foglaltakat - a kiegészítő mellékletre vonatkozó előírások
kivételével - és a 105-106. §-ban foglalt sajátosságok figyelembevételével
kell alkalmazni.
105.
§ (1) Az egyszerűsített beszámoló készítésekor az immateriális javak és a
tárgyi eszközök értékcsökkenését, valamint a befektetett pénzügyi eszközök az
értékpapírok és a pénzkiadásból származó követelések értékvesztéseit figyelembe kell
venni, függetlenül attól, hogy az eredmény nyereség vagy veszteség.
(2)
Az
áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó
követelések (vevők) és kötelezettségek (szállítók) egyszerűsített mérlegbe
beállítandó értékét a rendelkezésre álló információk szerint várhatóan
kiegyenlítésre kerülő összegre módosított (legfeljebb az elfogadott,
számlázott) összegben kell meghatározni. A vevőkövetelés értékvesztését,
leírását ráfordításként, a szállítóval szembeni kötelezettség elengedését,
harmadik fél általi átvállalását bevételként elszámolni nem szabad.
(3) Az 57. § (2) bekezdése szerinti
visszaértékelést (visszaírást) az egyszerűsített mérlegbe beállítandó
eszközöknél nem kell alkalmazni.
(4)
Az egyszerűsített mérlegben
a saját termelésű készletet (befejezetlen termelést, félkész és készterméket,
növendék-, hízó- és egyéb állatot) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a
kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is ki lehet mutatni.
(5)
A 48. § (1) bekezdése
szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott értékének illetve
közvetlen költségeinek aktiválására vonatkozó előírásokat, továbbá a 47. § (4),
(6) bekezdésében foglaltakat, a 47. § (8) bekezdésének
a kapott kamatokra vonatkozó előírásait, az 52. § (1) bekezdésének
maradványértékre vonatkozó előírásait az egyszerűsített mérleg készítésénél nem
kötelező alkalmazni. Az 50. § (4) bekezdése szerinti eszközök valamint a
negatív üzleti vagy cégérték az egyszerűsített mérlegben nem mutathatók ki.
(6)
A tárgyi eszköz, az
immateriális jószág beszerzési értékét a beruházási szállítóval, a szállítóval
szemben fennálló kötelezettségből elengedett, mások által átvállalt összeggel
csökkenteni kell. Ilyen esetben az évenként elszámolandó értékcsökkenés
összegét az 53. § (3) bekezdése alapján módosítani kell.
(7) A 68. § (1) bekezdésében foglalt
előírást nem kell alkalmazni.
(8) 372 Amennyiben
a tárgyi eszköz hasznosításában olyan lényeges
és tartós változás következik be, amely annak a 23. § (5) bekezdése szerint a
készletek közé való átsorolását indokolttá teszi, akkor a
beruházási szállítóval, a szállítóval szemben még nem rendezett kötelezettség összegéig a már elszámolt értékcsökkenést vissza kell írni. Ezt a korrekciót az eredménylevezetés értékcsökkenés sorába beállított
adat számításakor negatív előjellel kell figyelembe venni. Ha a 23. § (5) bekezdése szerinti átsorolás kifizetett vásárolt vagy saját termelésű készletből történik az ilyen tárgyi eszköz bekerülési (legfeljebb
piaci) értékében a 111. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti költségkorrekciót el kell számolni.
beruházási szállítóval, a szállítóval szemben még nem rendezett kötelezettség összegéig a már elszámolt értékcsökkenést vissza kell írni. Ezt a korrekciót az eredménylevezetés értékcsökkenés sorába beállított
adat számításakor negatív előjellel kell figyelembe venni. Ha a 23. § (5) bekezdése szerinti átsorolás kifizetett vásárolt vagy saját termelésű készletből történik az ilyen tárgyi eszköz bekerülési (legfeljebb
piaci) értékében a 111. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti költségkorrekciót el kell számolni.
106. § (1) Az egyszerűsített mérlegben, a devizában
fennálló követeléseket és kötelezettségeket - függetlenül attól, hogy azok
állományba vétele pénzbevétellel vagy pénzkiadással együttjárt-e - pénzügyi
rendezésükig a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.
rendezésükig a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.
(2) Az egyszerűsített mérlegben
a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát a pénz tényleges befolyásakor
(jóváírásakor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon
átszámított
forintértéken lehet kimutatni.
(3)3
73 Az
(1) és
(2) bekezdés szerinti eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon csak
abban az esetben kell - az esetleges árfolyamváltozás miatt - átértékelni, ha
az árfolyamváltozás a gazdálkodó számviteli politikájában meghatározottak
szerint jelentősnek minősül.
Az egyszerűsített mérleg tételeinek
alátámasztása leltárral
107. § Az egyszerűsített mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani. A
leltár készítésével kapcsolatban a 69. § előírásait kell alkalmazni.
Az eredménylevezetés tartalma,
tagolása
108. § (1) 374 Az eredménylevezetés az
egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó egyszerűsített mérleg szerinti
eredményének, valamint pénzügyi eredménye tárgyévi változásának levezetését
tartalmazza, az
eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőknek, összetevőknek a bemutatásával.
eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőknek, összetevőknek a bemutatásával.
(2)
Az
eredménylevezetésben a végleges (vissza nem fizetendő,
illetve vissza nem követelhető) pénzmozgások egyenlegeként a pénzügyi eredmény
adóköteles és jövedelemadózás alá nem vont tárgyévi változását, valamint az adózott eredményben a valódiság, az óvatosság
elvét érvényesítve - a 100. § (2) és a 105. § (1) bekezdése alapján tényleges
pénzmozgás hiányában is - számításba veendő bevételeket, ráfordításokat és
értékmódosításokat elkülönítetten kell szerepeltetni.
(3) Az eredménylevezetésben a bevételeket, a költségeket, ráfordításokat meg kell
bontani aszerint, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy
pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.
Az eredménylevezetés tételeinek
tartalma
109. § (1) Pénzügyileg rendezett nettó árbevételként kell kimutatni a 72-75. §
szerinti, a mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett összegeket.
(2) 375 Nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni az
értékesítés 72-75. § szerinti - általános forgalmi adó nélküli - ellenértékét,
ha azt a gazdálkodó részben vagy egészen nem
pénzben kapja meg, a vevő - a Polgári Törvénykönyv előírásai figyelembevételével - az ellenértéket egyéb eszköz átadásával vagy a vele szemben fennálló kötelezettség beszámításával rendezi.
pénzben kapja meg, a vevő - a Polgári Törvénykönyv előírásai figyelembevételével - az ellenértéket egyéb eszköz átadásával vagy a vele szemben fennálló kötelezettség beszámításával rendezi.
(3)
Árbevételként kell figyelembe venni a korábban
ráfordításként el nem számolható behajthatatlannak vagy bizonytalannak
minősített vevőkövetelésre utólag befolyt [pénzbevételt jelentő vagy a (2) bekezdés szerint
beszámított] összeget is.
(4)
Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek a 77. § szerinti egyéb
bevételek, a 84. § szerinti pénzügyi műveletek bevételei, a 86. § (3) bekezdése
és (4) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli bevételek
mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett összegei. Az elengedésről, az
átvállalásról szóló megállapodás szerint az üzleti évben elengedett vagy
harmadik személy által átvállalt hitel- és kölcsöntartozások
összegét is itt kell szerepeltetni (a pénzbevétel már korábban megtörtént, de
végleges bevétellé a visszafizetési kötelezettség megszűnésével vált).
(5) Pénzbevételt nem jelentő
adóköteles bevételként kell kimutatni különösen:
a)
az elengedésről, az
átvállalásról szóló megállapodás szerint az üzleti évben elengedett vagy
harmadik személy által átvállalt beruházási szállítóval, szállítóval szembeni
kötelezettség összegéből a beszerzett eszköz üzembe helyezése óta elszámolt
(halmozott) értékcsökkenést részben vagy teljes egészében ellentételező
összeget,
b) a tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értékét meghaladóan, nem
pénzben kapott értéket a gazdasági társaság átalakulásakor, megszűnésekor.
(6)
A
pénzbevételt nem jelentő, jövedelemadózás alá vont
bevételek között kell kimutatni a tényleges pénzmozgás nélkül, a változás
végleges jellegére tekintettel elszámolt bevételeket, ideértve a kölcsönkövetelés, az értékpapír ráfordításként elszámolt
értékvesztésének, behajthatatlanként leírt összegének utólagosan, nem pénzben
történő kiegyenlítését is.
(7)
A jövedelemadózás
alá nem vont bevételek azok a pénzbevételek vagy pénzmozgás nélküli végleges
bevételek, amelyekkel szemben ráfordítás nem számolható el (többletként
befizetett adó visszatérítése, más adónemnél
történő figyelembevétele, jogszabály alapján adómentesen kapott pénzbevétel).
Itt kell szerepeltetni az üzleti évben a tagoktól vagyoni hozzájárulásként
kapott eszközök létesítő okirat, annak módosítása, illetve a legfőbb
szerv erről szóló határozata szerinti értékét is.
(8)
A
37. § (1) bekezdésének f) pontja szerint jogszabály
alapján az eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket a jövedelemadózás alá
nem vont pénzbevételek, illetve a 37. § (2) bekezdésének g) pontja
szerint jogszabály alapján az eredménytartalékból átadott pénzeszközöket a
jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthető egyéb kiadások között kell
az eredménylevezetésben kimutatni.
110. § (1) A ráfordításként érvényesíthető kiadások közé csak az üzleti évben
kifizetett összegeket lehet beállítani.
(2) A
ráfordítást jelentő eszközváltozások tétel az üzleti
évben, nem pénzben teljesített kötelezettségkiegyenlítéseket tartalmazza.
(3) A
ráfordítást jelentő elszámolások között kell kimutatni az
értékcsökkenési leírást, az értékvesztésként elszámolt összeget, valamint az
egyszerűsített mérlegben kimutatott kifizetett vásárolt készletek állományváltozását.
111. § (1) Az anyag- és
árubeszerzés költségei tétel a 78. §-ban részletezett kifizetett anyagjellegű
ráfordításokat tartalmazza (ideértve a kölcsönkövetelés fejében kapott, a
korábbi pénzkiadás révén
megfizetett eszközértéket is) azzal, hogy a szállítókkal szembeni, a mérlegfordulónapon fennálló tartozásokat itt nem szabad figyelembe venni.
megfizetett eszközértéket is) azzal, hogy a szállítókkal szembeni, a mérlegfordulónapon fennálló tartozásokat itt nem szabad figyelembe venni.
(2)
Az
anyag- és árubeszerzéssel, szolgáltatás
igénybevételével kapcsolatos tartozás nem pénzben történő kiegyenlítését a
kötelezettség nyilvántartás szerinti értékében elkülönítetten, a nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések között kell kimutatni,
függetlenül attól, hogy az átadott eszköz beszerzésével, előállításával
kapcsolatos kötelezettséget már kiegyenlítették-e.
(3)
A
személyi jellegű ráfordítások tétel a 79. § szerinti
jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy illetményéből
levont, kötelezettségként előírt összegeket (személyi jövedelemadó, egyéb
levonás) bruttó módon tartalmazza, ide nem értve a 103. § (2) bekezdése szerint
a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott összegeket. A
munkavállalóknak, tagoknak természetben adott juttatás értékét
elkülönítetten kell az eredménylevezetésben szerepeltetni.
(4)
Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások a 81. § szerinti egyéb
ráfordítások, a 85. § szerinti pénzügyi műveletek ráfordításai, a 86. § (6)-(7)
bekezdése szerinti rendkívüli ráfordítások közül az üzleti évben megfizetettek együttes összege. Az eredménylevezetés
összeállítása során a társasági adókötelezettségre fizetett előleget, illetve a
megfizetett vagy kötelezettségként előírt adót itt nem szabad figyelembe venni.
(5) A nem pénzben kiegyenlített
ráfordítások között kell szerepeltetni
a)
az immateriális javak, a tárgyi eszközök könyv szerinti
értékének a mennyiségi csökkenéssel együtt járó kivezetését az állományból az
eszköz értékesítésekor (ideértve a kötelezettség teljesítésére történő átadást
is), vagyoni hozzájárulásként vagy térítés nélküli átadásakor,
megsemmisülésekor, hiányakor, csökkentve azt a készletre vett hulladékanyagok,
haszonanyagok értékével,
b) az egyéb eszközök átadásával
teljesített, ráfordítást eredményező kötelezettségek értékét,
c) az átalakulás kapcsán a
részesedés értékében bekövetkezett csökkenést.
(6) Az egyéb termelési és kezelési
költségeket, ráfordításokat - az egyéb kiadások közé átvezetve - csökkenti a
számlával igazolható, elsődlegesen anyagbeszerzési, illetve elsődlegesen
személyi jellegű
ráfordításként az üzleti évben elszámolt minden olyan pénzkiadás vagy a beszerzés ellentételéül adott eszközkiadás, amely tárgyi eszköz, szellemi termék saját előállítását szolgálta.
ráfordításként az üzleti évben elszámolt minden olyan pénzkiadás vagy a beszerzés ellentételéül adott eszközkiadás, amely tárgyi eszköz, szellemi termék saját előállítását szolgálta.
112. § (1) 376 Amennyiben a gazdálkodó a devizaköveteléseit és
devizakötelezettségeit, valamint valuta- és devizakészletét a 106. § (3)
bekezdése szerint a mérlegfordulónapon átértékeli, az árfolyam
különbözeteket a következők szerint kell számításba vennie:
különbözeteket a következők szerint kell számításba vennie:
a) árfolyamnyereséget bevételként elszámolni nem szabad,
b) a pénzkiadásból származó
követelések és pénzbevételből származó kötelezettségek, továbbá a valuta- és
devizakészletek árfolyamveszteségét értékvesztésként el kell számolni. (2) A
devizában fennálló követelések és kötelezettségek nyilvántartás szerinti értéke
és a forintra átszámított értéke közötti, a kiegyenlítéskor realizált
árfolyamkülönbözetet
a) vevőkövetelés esetén
előjelétől függetlenül az árbevételben,
b) minden egyéb követelés esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az
árfolyamveszteséget az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások
között,
c)— a szállítóval szembeni kötelezettség teljesítésekor, előjelétől
függetlenül az anyag- és árubeszerzés költségei között, illetve a beruházás
üzembe helyezéséig, a vagyoni értékű jog használatbavételéig egyéb kiadásként,
ezt követően árfolyamnyereség esetén egyéb adóköteles bevételként,
árfolyamveszteség esetén egyéb termelési és kezelési költségként,
cl) minden egyéb kötelezettség esetében
az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget egyéb
termelési és kezelési költségként, ráfordításként kell elszámolni, és annak megfelelően kell az eredménylevezetés
tételeiben szerepeltetni, hogy a követelés, a kötelezettség kiegyenlítése
pénzben vagy más eszköz átadásával-átvételével történt meg.
113. § (1)378 Értékcsökkenési
leírás az immateriális javak, a tárgyi eszközök üzleti évben az 52-53. §
alapján elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenése, ideértve a
80. § (2) bekezdése szerinti
értékcsökkenési leírást is.
értékcsökkenési leírást is.
(2) Értékvesztésként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök, az
értékpapírok, a pénzkiadásból származó követelések, a pénzbevételből származó
kötelezettségek mérlegfordulónapi értékeléséből származó ráfordításokat, továbbá a 112. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti, pénzügyileg nem realizált, ráfordításként
elszámolt árfolyamveszteséget.
(3)3 79 A kifizetett vásárolt készletek
állományváltozásaként kell kimutatni az üzleti évben vagy korábban költségként
elszámolt (a szállítóknak kifizetett), továbbá a 111. § (5) bekezdésének aj
pontja szerint készletre vett vásárolt készletek mérlegfordulónapra vonatkozó,
leltározással megállapított állományának az előző üzleti évihez képest
bekövetkezett változását. A kifizetett vásárolt készletek készletváltozása
értékének megállapításakor abból kell kiindulni, hogy készleten elsősorban a
még ki nem fizetett beszerzések vannak (a készletfelhasználás a már kifizetett,
költségként elszámolt tételekből történt).
(4) 380Beruházási kiadások a tárgyi
eszközök (és az immateriális javak) létesítése (beszerzése, előállítása)
érdekében teljesített, a 47. §, a 48. § szerinti pénzkiadások és a 105. § (5)
bekezdése, a 111. § (6)
bekezdése figyelembevételével meghatározott összegek
bekezdése figyelembevételével meghatározott összegek
(5) Egyéb kiadások az adózott
jövedelemből teljesített, beruházási kiadásnak nem minősülő végleges (nem
felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a
befizetett vagy
kötelezettségként előírt társasági adót (adóelőleget) is.
kötelezettségként előírt társasági adót (adóelőleget) is.
114. § (1) 381 Osztalék a gazdálkodó tagjai részére a
tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredményből
kifizetni jóváhagyott összeg, amelyet az egyszerűsített mérlegben a rövid
lejáratú kötelezettségek közé
is fel kell venni, függetlenül attól, hogy év közben történt-e
osztalékelőleg-kifizetés. (Az év közben fizetett osztalékelőleget a
pénzkiadásból származó követelések között kell az egyszerűsített
mérlegben szerepeltetni.)
(2) A tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredmény
akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal
[ideértve a 103. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott támogatás még fel nem használt összegét is] csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra