III. Fejezet
AZ ÉVES
BESZÁMOLÓ
Az éves
beszámolóra vonatkozó általános szabályok
17. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a
11. § szerinti üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint
mérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, illetve a 9. § (2)
bekezdésében előírt
feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet.
feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet.
(2)98
Az egyszerűsített éves beszámolónak az éves
beszámolótól eltérő előírásait a 96-98/A. §-ok tartalmazzák.
18.
§ Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia.
Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden
kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá
az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti
eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a
vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének
bemutatásához szükségesek.
19. § (1) Az éves beszámoló mérlegből,
eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval
egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.
(2)
Az
egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak
összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti
felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és
eljárásainak állandóságával kell biztosítani.
(3)
A
mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel
kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az adatok nem
hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell.
Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett
jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó -
a mérlegkészítés napjáig megismert és nem
vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti -
módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év
adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás
tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is
külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti
év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.
(4)
Ha
egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében
is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az
egyik üzleti évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a
kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az
összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.
20. § (1) Az éves beszámolót e törvényben
meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, az 1-3. számú
mellékletben előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek
továbbtagolásának,
illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni.
illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni.
(2) 99 Az éves beszámolóban az adatokat - a (3)-(5)
bekezdésben foglalt kivétellel - ezer forintban kell megadni. Amennyiben a
vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz
milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.
(3)1
00 A
devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a
devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is)
az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell
elkészíteni. A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves
beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az
európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a
Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam j egyzése szerinti devizaegységben
kell megadni.
(4)1
01 A (3) bekezdésben foglaltakon
túlmenően, bármely vállalkozó euróban készítheti el éves beszámolóját, ha erre
vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját
megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti
devizaként az eurót jelölte meg. A vállalkozó - az (5) bekezdésben foglaltak
alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti
évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a
létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.
(5)1
02 A
(3) és
(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített - eurótól
eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél
a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális
pénznem) az eurótól eltérő deviza, feltéve, hogy
a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és
pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott
devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve
a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél
a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült
tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. (6)1 03 Az éves beszámoló részét képező mérleget,
eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével
a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
Közbenső mérleg
21. § (1) 104Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső
mérleget - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által
meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell - a
legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével - az e törvény szerinti beszámolóra
vonatkozó szabályok szerint elkészíteni.
legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével - az e törvény szerinti beszámolóra
vonatkozó szabályok szerint elkészíteni.
(2)1
05 A közbenső mérleget - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások
adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak
figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is
ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani.
(3)
A
leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi
nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg
fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli
értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli
elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.
(4)
A
közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus
és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni
kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem
lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet
figyelembe venni.
(5) 106 Amennyiben
a vállalkozónál a könyvvizsgálat a 155. §
szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt
közbenső mérlegre is vonatkozik.
A mérleg
tagolása, tételeinek tartalma
22. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet
tartalmazza, "A", illetve "B" változatban A vállalkozó az
"A", illetve "B" változat közül választhat. Amennyiben
azonban a vállalkozó az egymást követő
üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a
kiegészítő mellékletben indokolni kell.
üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a
kiegészítő mellékletben indokolni kell.
(2)
Az
1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további
tagolása megengedett. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti
tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti
elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az
elkülönítés indokait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
(3) Az 1. számú mellékletben megadott
mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal j elzett eszköz-,
illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha
a) azok összegükben a megbízható és
valós összkép szempontjából nem jelentősek,
b) azok összevonása elősegíti a
világosság elvének érvényesülését,
c)
az összevont tételek részletezését és az
összevonás indokát a kiegészítő melléklet tartalmazza.
(4) A (3) bekezdés szerinti összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal
összefüggő tételeket.
(5) Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab számmal j elzett tételeket, amelyeknél
sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel.
23. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a
vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését
szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök
kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.
kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.
(2)1 07 A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként
kell kimutatni a - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján -
kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket
is. Ezen
eszközöket a kiegészítő mellékletben - legalább mérlegtételek szerinti
megbontásban - külön be kell mutatni.
(3)
Az
eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében
átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett
beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján
beszerzett, megvalósított eszközök értékét is.
(4) Az eszközöket rendeltetésük,
használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé
sorolni.
(5)
Amennyiben
az eszközök használata, rendeltetése a (4) bekezdés
szerinti besorolást követően megváltozik mert az eszköz a tevékenységet, a
működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását
meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök
közé vagy fordítva.
24. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az
a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven
túl szolgálja.
(2) A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.
(2) A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.
25. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a
vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy
cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.
cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.
(2)
Az immateriális javak között kimutatható az
alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke
is.
(3)1
08 Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a
vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével,
átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a
külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során
felmerült olyan - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket
lehet kimutatni, amelyek az alapításátszervezés
befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek
Ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével
kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység
során felmerült olyan költségek amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás
bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a
kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs
hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek
(4)
A
kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben
hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az
árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan
számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült - az 51. § szerinti
- közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek
aktiválható termékben - szellemi termék
tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék
piaci - várható piaci - árát meghaladják A kísérleti fejlesztés állományba vett
aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan
megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési
költségek a várható termelési költségek illetve a termék értékesítése során
közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után
(5)
A
kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni
a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti
fejlesztés - a jövőben várhatóan megtérülő - közvetlen költségeit is. Ez
esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés
többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit
is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a
készletek a tárgyi eszközök a szellemi termékek között állományba venni a
kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott
kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem
aktiválhatók
(6)1
09 Az
immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett
jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek
különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői
jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek továbbá a koncessziós
jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok (7) 110
Szellemi termékek közé sorolandók:
űp
|
a) az iparjogvédelemben részesülő
alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta,
know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), X^b) a szerzői
jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen:
szoftvertermékek, műszaki tervek),
c) a jogvédelemben nem részesülő,
de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül
attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem
(8)1
11Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni
gazdasági haszon reményében teljesített - a 3. § (5) bekezdés 1. pontjában
meghatározott - többletkifizetés összegét. (9)112
Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak
átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított
általános forgalmi adót nem tartalmazó -összeget.
(10) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok továbbá a
szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv
szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt
összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.
26. § (1) A tárgyi
eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett,
üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek telkesítés, erdő,
ültetvény, épület, egyéb építmény,
műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett
műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett
módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök
beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a
tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
(2)113
Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen
használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a
földdel tartós kapcsolatban létesítettek Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a
telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön
kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül
attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok
saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között
kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást,
felújítást is.
(3) 114 Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és
használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű
használatához kapcsolódó -
jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog,
valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.
jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog,
valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.
(4)
A műszaki
berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen
használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül
szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket,
egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket,
hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt
meghatározó vasúti, közúti, vízi-és légiközlekedési eszközöket, valamint
az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felúj
ítást.
(5)
Az
egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak
azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések,
gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a
vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb
üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az
üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt
felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.
(6)115
Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat,
amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más
leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek
értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat,
lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését,
függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
(7) A beruházások,
felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett,
üzembe nem helyezett, a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési
értékét, továbbá a már használatba vett
tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással,
élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált -
bekerülési értékét.
(8)116
Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási
szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az
ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt
(megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános
forgalmi adót nem tartalmazó - összeget.
(9) A
tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a (2)-(6)
bekezdésben nevesített eszközök - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci
értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés
elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.
27. § (1) A befektetett pénzügyi eszközök között a
mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell
kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más
vállalkozónál,
adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök
értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.
adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök
értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.
(2)
Tartós részesedés
kapcsolt vállalkozásban mérlegtételként a 3. § (2) bekezdésének 7. pontja
szerinti vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartósan
befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket
(részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni.
(3)
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtétel azokat a
pénzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott
fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél - a 3. § (2) bekezdésének 7.
pontja szerinti adóssal kötött szerződés szerint - a pénzformában kifejezett
fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti
évben még nem esedékes.
(4) Egyéb tartós részesedés
mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmaz,
amely nem tartozik a (2) bekezdés körébe, de tartósan szolgálja a vállalkozó
érdekeit.
(5)
Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
mérlegtétel tartalmazza az egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni,
a (3) bekezdés szerinti pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.
(6) Egyéb tartósan adott
kölcsönként kell kimutatni a - nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni
- (3) bekezdés szerinti pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.
(7)
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési
céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a
tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat
a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.
(8) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések - bekerülési
értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet
mutatható ki.
28. § (1) A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó
tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő
befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.
befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.
(2) A
készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve
szolgáló olyan eszközök,
a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési
céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan
állapotban maradnak (áruk, göngyölegek,
közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,
b)— amelyek az értékesítést megelőzően a
termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés
(ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész
termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak
(késztermékek),
c) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során
fognak felhasználni (anyagok).
(3) A
készletek között kell kimutatni továbbá
a) használatba vételükig azokat az
anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha,
egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig
szolgálják
b)
a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat,
amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek gyarapszik
tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják,
[j=
c) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül - a 23. § (5) bekezdése
szerint - átsoroltak,
f^d)— a használatba vétel időpontjától áruként azokat
az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a
vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg
használatba vett.
(4)119
A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak,
a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző
vállalkozónak ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) -a levonható
előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget kell
kimutatni.
29. § (1) 120 Követelések azok a
különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből
jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények amelyek a vállalkozó
által már teljesített,
a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz,
előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak valamint a különféle egyéb követelések ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által
jogerősen megítélt követeléseket is.
a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz,
előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak valamint a különféle egyéb követelések ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által
jogerősen megítélt követeléseket is.
(2)
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell
kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert
- termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely
nem tartozik a (3)-(4) bekezdés szerinti követelések és a 27. § (3), (5)-(6)
bekezdésében nevesített pénzkölcsönök közé.
(3)
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az (1)
bekezdés szerinti követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós a 3. § (2)
bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás és a követelés nem
tartozik a 27. § (3), (5)-(6) bekezdése szerinti pénzkölcsönök közé.
(4)
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti követeléseket tartalmazza,
amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben
áll fenn, és a követelés nem tartozik a 27. § (3), (5)-(6) bekezdése szerinti
pénzkölcsönök közé.
(5) Váltókövetelések között csak
a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad
kimutatni.
(6)1
21 Egyéb követelésként kell kimutatni a
munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem
teljesített támogatást, továbbá a 77. § (7) bekezdése szerinti utólag kapott
engedmény miatti követelés összegét is.
(7)1 22 Egyéb követelésként kell kimutatni - a nem
részesedési viszonyban lévő vállalkozások között létrejött - valódi penziós és
óvadéki repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz
kifizetett vételárát, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett
eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, az értékpapír-kölcsönügylet
során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés
szerinti értékében fennálló követelést, továbbá a határidős és opciós ügyletek
esetén a fizetett letétek pénzügyi biztosítékok árkülönbözetek összegét, amíg
az ügylet le nem zárul.
(8)1 23 A (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően az
egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni továbbá a nem részesedési
viszonyban lévő adóssal szembeni (1) bekezdés szerinti valamennyi követelést - a
(2) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, ideértve a tartósan adott
kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket, a
vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a
peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig
jogerősen megítélt követeléseket is.
(9) 124
a követelések között kell a
mérlegben önálló tételként kimutatni származékos ügyletek pozitív értékelési
különbözete címén a pénzügyi instrumentumok 59/A-59/F. §-ok szerinti valós
értéken történő értékelése esetén a le nem zárt kereskedési,
illetve fedezeti célú származékos ügyletek pozitív valós értékét (jövőben
várható - nyereségjellegű - eredményét).
30. § (1) A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti,
nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat,
illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket
kell kimutatni.
kell kimutatni.
(2)
Részesedés
kapcsolt vállalkozásban mérlegtételnél a 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti
vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, általában
árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket (részvényeket,
üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni.
(3) Egyéb részesedés minden olyan
tulaj doni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem
tartozik a (2) bekezdés szerinti részesedések közé.
(4) 125 Saját részvények saját üzletrészek a vállalkozó
által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját
befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések
között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig.
között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig.
(5) A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között azokat az
értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel,
illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be,
továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.
(6)1
26 E törvény
alkalmazásában a saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet
alá a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegy (ideértve a befektetői
részjegyet és az átalakított befektetői
részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegyre e
törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
31. §127 A pénzeszközök a
készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket
foglalják magukban
32.
§ (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben
kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan
összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott
ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el,
valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a
mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra
számolandók el, továbbá a 68. § (1) bekezdése szerinti különbözetből az
eredményt csökkentő tételként még el nem számolt összeget.
(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a
(kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték
alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett
vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik
nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.
vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik
nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.
(3) 128 Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni - a vállalkozó
számviteli politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi
eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett -
hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év
mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó (a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a
könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén kell megszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, ha és amilyen összegben az időbelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytalan
hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év
mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó (a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a
könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén kell megszüntetni, valamint akkor és olyan összegben, ha és amilyen összegben az időbelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytalan
(4) Amennyiben a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett
(elszámolt), a beszerzési értékben a 61.
§ (2) bekezdése szerint figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak
összegét időbelileg el lehet határolni.
§ (2) bekezdése szerint figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak
összegét időbelileg el lehet határolni.
(5) 129 Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig le
nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős
ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre
időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős,
opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, feltéve, hogy a valós értéken történő értékelést a vállalkozó nem
alkalmazza.
időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős,
opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, feltéve, hogy a valós értéken történő értékelést a vállalkozó nem
alkalmazza.
33. § (1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként
kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a
tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt
és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti
pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.
és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti
pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.
(2)130 Az aktív időbeli elhatárolások
között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő
devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a
beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű
joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény
-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben,
a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében
foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett -
árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a
csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások devizakötvény-kibocsátásból
származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott
összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell
szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált
árfolyamveszteség).
(3)131 A (2) bekezdés szerint halasztott
ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre
szóló hiteltartozást,
a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében
visszafizették, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása
esetén - ha a devizahitellel, a devizakötvénykibocsátással
finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más
jogcímen az állományból kivezették Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha
a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás
keretében megváltoztatják.
(4)132 A (2) bekezdés szerinti halasztott
ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség
után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő
összeggel is.
(5)133 Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a
kölcsönbeadott értékpapír könyv szerinti értékének a - felhalmozott kamattal
csökkentett - kölcsönszerződés szerinti értékét meghaladó összegét
(veszteségét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a
kölcsönbevevő által visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra,
illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül,
vagy a kölcsönbevevő megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem
kerül visszaszolgáltatásra.
(6)134 Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott
ráfordításként ki lehet mutatni a jogszabályi rendelkezés alapján az
üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás)
nyilvántartás szerinti értékét. A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás)
időbelileg elhatárolt nyilvántartás szerinti értékét - az átadáskor
meghatározott módon és időtartamon belül - kell a rendkívüli ráfordításokkal
szemben megszüntetni.
34. § A mérlegben forrásként a saját tőkét, a
céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell
szerepeltetni.
35.
§ (1) 135 Saját tőkeként a mérlegben csak olyan
tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó
rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon
túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke
részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós
értékelés értékelési tartalékát is.
(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett
tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az
eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a
tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.
(3)1
36 Jegyzett
tőke
részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha
e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon
bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben
(4)
A
(3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a
törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása
miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés
időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő
okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre
bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.
(6)
A
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél
jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén
az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások
kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított
- tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont
(ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is).
(7)
Jegyzett
tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt
- eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal,
továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.
(8)1
37 Jegyzett, de még be nem fizetett
tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3)
bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok)
által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás
esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés
utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a
létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi.
(9) 138 Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke feltételes leszállítását lehetővé teszi a jegyzett
tőke egyidejű felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés
cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával
könyvelni kell - a létesítő okirat módosításának megfelelően - mind a jegyzett tőke leszállítását, mind a jegyzett tőke felemelését.
könyvelni kell - a létesítő okirat módosításának megfelelően - mind a jegyzett tőke leszállítását, mind a jegyzett tőke felemelését.
(10) 139 A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény
bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell
csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási
(nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.
(nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.
36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
a) részvénytársaságnál a
részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és
névértéke közötti különbözetet,
b)
az a) ponton
kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által
az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a
névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök
értékét,
c)
a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,
cl) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett
fel nem osztható vagyon összegét,
e) a tőketartalékból lekötött
tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
f) a pénzmozgással, illetve az
eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett
pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.140
(2) A tőketartalék csökkenéseként
kell kimutatni:
a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,
b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált
összeget,
c)— a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához
kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás
összegét,
cl) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett
összegét,
e)
a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály
alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.142
(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti
vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti
növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti
csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak
módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt
bejegyzése időpontjával történik,
módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt
bejegyzése időpontjával történik,
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz
átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
c)
a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti
tőketartalék-csökkenésnél, illetve
a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja
szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés
időpontjáig nem történt meg.143
(4)
A
35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék
(1) bekezdés b)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és
c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak
módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása az (1)
bekezdés b) pontja esetén az eszközök átvételével egyidejűleg, az (1)
bekezdés c) pontja, továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontja
esetén az erről szóló taggyűlési határozatban megjelölt időponttal
(legkorábban a határozat keltének időpontjával) történik.
(5) A (2) bekezdés szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha
emiatt a tőketartalék nem lesz negatív.
37. § (1) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:
a) az előző üzleti év mérleg
szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek)
mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is,
b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,
c)— a veszteség
miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot,
lekötött tartalékot, cl) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a
veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés
visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,
e) az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés
feloldása alapján,
f) a pénzmozgással, illetve az
eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett
pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.
(2) Az eredménytartalék csökkenéseként
kell kimutatni:
a) az előző üzleti év mérleg
szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) mérleg
szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,
b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,
c) az eredménytartalék lekötött
tartalékba átvezetett összegét,
cl)
az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra,
részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő
adóra igénybe vett összeget, e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság
veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló -
pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, /)— a tőkekivonással
megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke
leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,
g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással
egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott
pénzeszközök, eszközök értékét.
(3)
A
35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál az
eredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a (2)
bekezdés b) ésj) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő
okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési
határozat, könyvviteli elszámolását a tőkeemelésről, a tőkeleszállításról szóló
létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése
időpontjával kell végrehajtani.
(4)
A
35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál az
eredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a (2)
bekezdés b) ésj) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő
okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli
elszámolása a taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a
határozat keltének időpontjával) történik
(5)
Az
ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított -
az előző üzleti év(ek)re vonatkozó - jelentős összegű hibák elkülönítetten
kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti
eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba
megállapításának üzleti évében kell elszámolni.
(6)
Az
adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék
csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal,
továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a
jegyzett tőke összegét.
38. § (1) A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az
eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét
foglalja magában
(2) A tőketartalékból kell
lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
a)1**-
b) szövetkezetnél a fel nem osztható
vagyon értékét,
c) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján
lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot, í#— a 36. § (1) bekezdésének/) pontja alapján
tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban,
szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén
részben vagy
egészen vissza kell fizetni.
(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött
tartalékba átvezetni:
a)— a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,
a)— a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,
b)m
c)
az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés
aktivált értékéből még le nem írt összeget,
cI)—a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 41.
§ (4) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegét,
e) a (2) bekezdés szerinti lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt
fedezetet,
/)— a gazdasági társaság tulajdonosánál
(tagjánál) a veszteség fedezetére - az arra illetékes testület által
megszavazott, de még nem teljesített - fizetendő pótbefizetés összegét, g) más
jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött -
kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.
(4) Lekötött tartalékként kell
kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés
összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással
egyidejűleg történik
(5)
A
(3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytartalékkal
szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az
eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő.
(6)
A
lekötött tartalék feloldását - a (4) bekezdés szerinti
pótbefizetés kivételével - a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal
szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból,
illetve az eredménytartalékból került lekötésre.
(7)1
52 Amennyiben
jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a
lekötött tartalék javára - az alaptőke terhére képzett tartalékként -
szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe
történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött
tartalékba kell átvezetni. Az így átvezetett összeget a lekötött tartalékon
belül elkülönítetten kell kimutatni.
(8)1
53 A (7) bekezdés szerint elkülönített
lekötött tartalékot csak a jogszabályban meghatározott módon lehet
megszüntetni: veszteségrendezésre - az erről szóló döntés időpontjával - az
eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve tőkeemelésre - a
tőkeemelés cégj egyzékbe történt bej egyzése időpontj ával - a j egyzett tőkét
növelő tételként.
(9)1
54 A lekötött tartalék növekedéseként, illetve
csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással
egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett,
illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály
alapján átvett lekötött tartalék feloldását - a külön jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.
39. § (1) 155 Értékelési tartalékként, és azon belül elkülönítetten kell kimutatni
a) az 58. § szerinti piaci értékelés
alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési
tartalékaként, továbbá
b) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével
szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési
tartalékaként.
Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint
a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag
egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési
tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére
kötelezettség nem teljesíthető.
(2) A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó
részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott
osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával
csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen
címen kimutatott összeggel.
(3)1 56 A tárgyévi adózott
eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott
eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény
tulajdonosának kamatként, ha a lekötött
tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege
az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele
(kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
(4)1 57 Osztalékelőlegként - a
más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a
21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló
mérlegében) kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal
kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló
mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az
értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az
alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az
osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a
jegyzett tőke összege alá.
(5) 158
A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény
visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően
- az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)
a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként,
részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi
adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve a szabad
eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó
részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi
mérleg szerinti eredmény), vagy
£>,)— a 21. § szerinti
közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)
kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény, illetve
a szabad eredménytartalékkal kiegészített
közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)
kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény
fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal,
továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke
összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.
40. § (1) 160 A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő
emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha
a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve
a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve
b)— a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul
szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékként, részesedésként,
kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett -
adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a
tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött
tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.
(2) 162A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése - az (1)
bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy
kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói
üzletrészt bocsátanak ki.
(3) 163
Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlege, illetve
a - 21. § szerinti - közbenső mérleg a külön jogszabályban meghatározott
időtartamon belül több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, a
feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybe számítva) kell figyelembe
venni.
(4)1
64 Átváltoztatható kötvény
részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a
kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító
okirat, az alapszabály előírásainak (módosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt
bejegyzés időpontjával.
41. § (1) 165 Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot
kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban
lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel
szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve
a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük
vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve
a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük
vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
(2)1 66 Az
adózás
előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges
mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként
ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a
fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos
költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos,
hogy a jövőben felmerülnek de összegük vagy felmerülésük időpontja még
bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
(3) A
(2) bekezdés szerinti céltartalék a szokásos üzleti
tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
(4) 167 Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő
devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz
(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a
forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások továbbá devizakötvény
kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi
eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott
ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott
összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel
folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje
arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél
kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot
növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb
bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem
lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni
értékű jog finanszírozása esetén - mint a hitellel finanszírozott tárgyi
eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel
futamideje hosszabb.
(5)168 Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése
szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is
megszüntetendő.
(6)169 Az 5-6. § szerint
kormányrendelettel szabályozott gazdálkodói körben a kormányrendelet - a
sajátosságok figyelembevételével - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően
is szabályozhatja a céltartalék képzését és annak felhasználását, illetve további
céltartalék egyéb tartalék képzését írhatja elő.
(7)170 Külön törvény, illetve kormányrendelet
további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is
előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása
során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak
szerint kell eljárni.
(8)171 A képzett céltartalék illetve annak
felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti
részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett
céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő
mellékletben indokolni kell.
(9)172 Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti céltartalék
képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható
költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap
és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.
42. § (1) 173Kötelezettségek azok a
szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,
pénzértékben kifejezett elismert tartozások amelyek a szállító, a vállalkozó, a
szolgáltató, a hitelező,
a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi
rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.
a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi
rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.
(2)Hosszú lejáratú kötelezettség -
a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra
kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg
fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az
egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
(3)Rövid lejáratú kötelezettség
az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a
hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti
éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a
kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek
közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és
szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék
részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú
kötelezettség.
(4)Hátrasorolt
kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen
a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a
kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott
kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó
követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen
áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező
kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy
meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt
évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a
szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
(5)174 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe
vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó
(helyette az eladó) által számlázott ellenértékének
megfelelő kötelezettséget, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét
képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő -
kezelésbevételéhez kapcsolódó kötelezettséget.
(6)
A
hosszú lejáratra kapott kölcsönöktől elkülönítetten kell
kimutatni a részvénnyé átváltoztatható kötvények miatti, továbbá a vállalkozó
által kibocsátott egyéb kötvények miatti kötelezettségeket, ha azok nem tartoznak a
(7)-(8) bekezdésben foglaltak közé.
(7)
Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az
(1) bekezdés szerinti kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél - a 3. § (2)
bekezdése 7. pontja szerinti hitelezővel kötött szerződés szerint - a pénzértékben kifejezett
fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, ideértve az
átváltoztatható kötvények miatti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból
származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő
évben még nem esedékes.
(8)
Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben mérlegtétel tartalmaz minden olyan egyéb részesedési viszonyban lévő
hitelezővel szembeni, egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettséget, amely nem tartozik a
(7) bekezdés hatálya alá, ha pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még
nem esedékes.
43. § (1) 175 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a
munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos
elszámolásokat, a jogerős határozattal előírt
kötelezettségeket, valamint a 81. § (5) bekezdése szerinti utólag adott engedmény miatti kötelezettség összegét is.
kötelezettségeket, valamint a 81. § (5) bekezdése szerinti utólag adott engedmény miatti kötelezettség összegét is.
(2)1
76 A rövid lejáratú
kötelezettségek között kell kimutatni valódi penziós és óvadéki repóügylet
esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt
eladási árát, illetve a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt
eszköz befolyt viszonteladási árát, az értékpapír kölcsönügylet során kölcsönbevett
értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló kötelezettséget,
továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek
összegét, amíg az ügylet le nem zárul.
(3)1
77 A külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések,
illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a
külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak
más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve
azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket
közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak,
vagy más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét,
amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül
egyenlít ki. A pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év
végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó
különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.
(4) 178
A kötelezettségek között kell a mérlegben önálló tételként kimutatni
származékos ügyletek negatív értékelési különbözete címén a pénzügyi
instrumentumok 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelése esetén
a le nem zárt kereskedési, illetve fedezeti célú származékos ügyletek negatív
valós értékét (jövőben várható - veszteségjellegű - eredményét).
44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni
a) a mérleg fordulónapja előtt
befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak
árbevételét, bevételét képezi,
b) a mérleg fordulónapja előtti
időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja
utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra,
c)
mérleg fordulónapja és elkészítésének
időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté
vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi
kamatot, kártérítést, bírósági költséget,
cl) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a
jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem
mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát.
(2) Passzív időbeli elhatárolásként
kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési
kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként
elszámolt támogatás
összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban
foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.
összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban
foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.
(3)179 Passzív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben
kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése szerint - a
befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett
-hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont -
kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - veszteségj ellegű
- különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra
időarányosan jutó - elszámolt értékvesztéssel csökkentett - (a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításaival szemben elszámolt) összeget. Az elhatárolást
ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb
jogcímen - történő kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha az
54. § (4)-(7) bekezdése szerint olyan összegű értékvesztést kell elszámolni,
amelynek hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a névérték alá csökken
(4)180 A (3) bekezdés és a 32. § (3) bekezdése szerinti választási lehetőség tekintetében a
vállalkozónak azonosan kell elj árnia.
(5)181 Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a
mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős,
opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az
ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős)
árfolyama közötti veszteségj ellegű különbözet pénzügyileg nem realizált
várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú
elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az
ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a
fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés
időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet,
valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált
veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, feltéve, hogy a valós
értéken történő értékelést a vállalkozó nem alkalmazza.
45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell
kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt
a)— fejlesztési célra - visszafizetési
kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen
átvett pénzeszköz összegét,
b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a
kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a
kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),
c)— térítés nélkül (visszaadási kötelezettség
nélkül) átvett eszközök továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a
többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése
esetén a jogszabály szerinti - értékét.
(2) 184
A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül
átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során
megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a
térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a
többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének illetve bekerülési értéke arányos részének
költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg
kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a
támogatás visszafizetésekor is.
(2a) 185 Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a
használatbavételkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasztott bevétel (2)
bekezdés szerinti megszüntetésekor a bekerülési érték
növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e mellett az eszköz hasznos
élettartama is növekszik akkor a halasztott bevétel (2) bekezdés szerinti
megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagyni.
(3)1
86 Halasztott bevételként kell kimutatni
cégvásárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként
meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket.
(4)1
87 A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott
halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt
lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a
negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a
kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként
kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen
történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az
esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben,
feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy
cégérték további kimutatását nem indokolják.
(5) 188
A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a
vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési,
kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott
időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb
idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti
meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
(6)1 89 Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a
kölcsönbeadott értékpapír - felhalmozott kamattal csökkentett -
kölcsönszerződés szerinti értékének a könyv szerinti értékét meghaladó összegét
(nyereségét).
Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő által
visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet
keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő
megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.
A mérlegtételek
értékelésének általános szabályai
46. § (1) Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni,
ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza,
illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának
ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn
ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn
(2) Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak
akkor változtathatók meg ha a változtatást előidéző tényezők tartósan -
legalább egy éven túl - jelentkeznek és emiatt a változás állandónak
tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és
számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell.
(3)1
90 Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással
(mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben
szabályozott esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan
nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos
beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.
dp
|
(4) 191 A mérlegben kimutatott
eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell
venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden olyan értékcsökkenést,
értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a
mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az 53-56. §-ok alkalmazásában
tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni
várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül -
fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre
álló információk alapján véglegesnek tekinthető.
Az eszközök bekerülési
(beszerzési és előállítási) értéke
47. § (1) 192 Az eszköz bekerülési
(beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe
helyezése érdekében az üzembe helyezésig a raktárba történő beszállításig
felmerült, az
eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe
eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe
helyezésével, raktárba történt beszállításával
kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe
helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek
saját vállalkozásban történt végzése esetén
az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a
beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja
magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték
részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz
beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
a) illeték [vagyonszerzés (ajándék öröklés, adásvétel, csere után járó)
illetéke],
b) az előzetesen felszámított, de
le nem vonható általános forgalmi adó,
c)
a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási,
szolgáltatási díj,
cl) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási
eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), e) a vásárolt vételi
opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].
(3)
A
bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható
előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi
adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A
beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az
eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi
a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül
kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
ad) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt -
bankgarancia díja,
l)
szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele
miatt fizetett kezelési díj, folyósítási j utalék a hitel igénybevételéig
felszámított rendelkezésre tartási jutalék
m)
szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
n)
felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig,
raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő)
kamat;
b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz
üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) -
biztosítási díj; továbbá
c)— a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó -
devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az
eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül
attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint
cl) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a
beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai,
közvetlen költségei;
e)— földgáz, villamos
energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a
földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a
villamosenergia-kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató
által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak)
történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint
kötelezően felszámított díjak, tételek.
(5)
Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény
egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt
rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az
épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek
építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit,
ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként
kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci
értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló
beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell
figyelembe venni.
(6)
Egy adott beruházás miatt
lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott
beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés
költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.
(7)
A
tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez,
rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy
időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi
eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz
bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.
(8)195 A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a
próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék
teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az
állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő
költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, legfelj ebb a
próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett -
költségéig valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét
csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra
elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.
(9)196 A bekerülési (beszerzési) érték részét képező - az
(1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a
gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell
számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe
helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat
nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította
meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok
(szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni.
Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy
később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a
beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell
módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen
módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott
eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele
időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.
48. § (1) A tárgyi eszköznél értéket növelő
bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz
bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának
növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott
tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló
felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása
esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is).
(2)
A
tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos
üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési,
az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a
tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi
eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.
(3) Az eszköz értékét növelő
bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati
értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő
bérmunkadíjat.
(4)
Az
eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell
figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés
alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett,
bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.
(5) 197 Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi
termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a
belföldön, illetve külföldön igénybe
vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. A köz- és
magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.
vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. A köz- és
magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.
(6)1
98 Nem minősül importbeszerzésnek az
exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi
rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak
tekintendő -devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett
szállítási és rakodási-raktározási díj. Ha a vámjogszabályok eltérően nem
rendelkeznek, nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő
közvetlen beszerzés, továbbá a vámszabad és tranzitterületen lévő
vállalkozóknak az egymástól történő beszerzése sem
(7)1
99 Ha a
beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában,
valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót
nem tartalmazó - devizaösszegnek, valutaösszegnek
a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a
60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék,
illetve a szolgáltatás értéke.
(8) 200
Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában
történik, akkor - a (7) bekezdéstől eltérően - a termék, illetve a szolgáltatás
értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.
(9)2
01 Ha a beszerzés devizában meghatározott
ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval,
szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése
szerint kell meghatározni.
49. § (1) Gazdasági társaságnál alapításkor,
tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási
érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként
nem
pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési)
értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrej övő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.
pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési)
értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrej övő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.
(2)2
02 Üzleti vagy cégérték
bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 1.
pontja szerint meghatározott különbözet.
(3)
A gazdasági társaságban
lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke
vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték
(vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy
cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti
vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt
ellenérték (vételár).
(4)
A gazdasági társaságban
lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke
alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a
közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke
fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték
különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott
vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a
rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben
(5)
A
gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a
tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz
bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve
számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a
vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.
(6) 203 Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban
lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés
bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt
részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke
összege).
részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke
összege).
(7) Gazdasági társaság beolvadása
esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni
részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési
(beszerzési) értéke a
megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege.
megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege.
50. § (1) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az
eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti
(számlázott, bizonylatolt) értéke.
(2) Csere útján beszerzett eszköz
bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a
cserébe adott eszköz eladási ára.
(3)
A
hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési
(beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a [vételár részét képező, továbbá a
kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban
meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező] (felhalmozott) kamat
összegét.
(4) 204 A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz,
illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként
fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-)
eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.
eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.
(5) A
saját
kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású
termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a
termék bekerülési (beszerzési) értékének
(előállítási költségének) részét képezi.
(6)
A pénzügyi lízing
keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és
a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később
visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori
beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által
kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az
eredeti eladási árát kell figyelembe venni.
(7)
A külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepénél a működéséhez, a tartozások
kiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott -, a
35. § (6) bekezdése szerint vagyonként
kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke
(legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes
összege) minősül bekerülési (beszerzési) értéknek.
(8)
A
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
működése során, a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően, beszerzésként - a 48.
§ (5) bekezdésében előírtak esetén importbeszerzésként -köteles
elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől
kapott eszköz számla szerinti értékét. Az így állományba vett eszköz bekerülési
(beszerzési) értéke - ez esetben is -magában foglalj a mindazon 47-51. §
szerinti tételeket, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.
51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a
költségek amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása,
üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása,
eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek
b) az előállítással bizonyíthatóan
szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c)
az eszközre (termékre) megfelelő mutatók jellemzők
segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség).
(2) Az elvégzett, a nyújtott, a
teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a
költségek képezik amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása,
teljesítése során közvetlenül felmerültek
b) a szolgáltatás végzésével,
nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c)
a szolgáltatásra megfelelő mutatók jellemzők
segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség).
(3)
Az előállítási
költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték
részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó
által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag
bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék nyújtott
szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék
tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem
hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául
szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
Az eszközök
értékcsökkenése
52. § (1) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam
végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve
előállítási) értékét - a (4) bekezdésben foglaltak
kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).
kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).
(2) 205 Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a
bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a
maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - vagy a
nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó
értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel
arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz
várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi
avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a
nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű
használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés
időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő
rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt
érdemlő módon dokumentálni kell.
(3) Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti - (2)
bekezdés szerinti - felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz
használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz
beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos
karbantartási költségeket az egyedi eszköznek - az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények alapján számított - várható hasznos élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének
érvényesülése azt indokolja.
beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos
karbantartási költségeket az egyedi eszköznek - az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények alapján számított - várható hasznos élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének
érvényesülése azt indokolja.
(4)206 A befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált
értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni.
(5)207 Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a
földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe
vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet
bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál.
(6)2
08 Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni
az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek
értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan -évről évre nő.
(7)
Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen
használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után
kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a
tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha
a)— az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is)
könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci
értéke; b)— az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a
beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi
eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása
miatt
feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés,
illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható,
illetve használhatatlan;
c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy
egyáltalán nem érvényesíthető;
cl) a befejezett kísérleti fejlesztés révén
megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az
eredménytelen lesz;
e)— az üzleti vagy
cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke
- a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló
körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak
piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
(2)2 12 Az (1) bekezdés szerint az érték
csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a
tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor
érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a
mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás
rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,
megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi
eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után
- ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli
értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő
kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés
időpontjával kell elszámolni.
(3)2 13 Amennyiben az immateriális jószágnál, tárgyi
eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés
elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális
jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti
értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni.
(4)2
14 Az immateriális jószágnál, tárgyi
eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az
évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos
élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv
szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték
újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre,
illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni.
(5)2
15 Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés
megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott
eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a
terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás
eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be
kell mutatni.
(6)2
16 Nem
számolható
el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt,
továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért
immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.
Az eszközök
értékvesztése
54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a
befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell
elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés
piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját,
a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli
árfolyamát, annak tartós tendenciáját,
b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c)—
a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi
pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon
átszámított forintértéken.
(3)
Amennyiben
az (1) bekezdés szerinti befektetésnek a (2) bekezdés
figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen
és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést
visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés
könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdés szerinti beszerzési
értéket.
(4) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál - függetlenül attól,
hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között
szerepel - értékvesztést kell elszámolni,
ha a
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és -
(felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet
veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír
piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) az értékpapír (felhalmozott)
kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak
tartós tendenciáját,
b)
az értékpapír
kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a
kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot)
várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.
(6) Amennyiben
a (4) bekezdés szerinti értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen
és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban
elszámolt értékvesztést
visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a
névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.
visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a
névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.
(7)2
18 A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni
részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő (4)
bekezdés szerinti értékpapírnál az (1), illetve a (4) bekezdés szerinti
értékvesztés összegét, a (3), illetve a (6) bekezdés szerinti értékvesztés
visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási
devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai
között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként
elszámolni. Ezt követően kell a 60. § szerinti árfolyamváltozás hatását
megállapítani.
(8)2
19 A hitelkockázati szempontból - a (9)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a számviteli politikában
meghatározottak szerint - kockázatmentesnek minősített, valamely ország
központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által
kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált befektetési célú,
lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében a (4)
bekezdés szerinti értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték
azon része után, amely a lejáratkor megtérül.
(9)2 20 A (8) bekezdés alkalmazása
szempontjából bármely vállalkozónál kockázatmentesnek minősíthető a külön
törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott jogszabály(ok) szerint nulla
százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető valamely
ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve
tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapír, feltéve, hogy az
értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel.
55. § (1) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján
fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél
(ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi
vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésj ellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a
mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a
különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésj ellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a
mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a
különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(2) 221 A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített
csoportjára - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés
összege ezen követelések nyilvántartásba
vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű
követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének
megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.
vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű
követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének
megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.
(3)
Amennyiben
a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan
megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a
különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés
visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 65. §
(1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60.
§ szerinti árfolyamon számított) értékét.
(4)
A követelések
eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi
(devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az
üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés
összegét - legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban - a kiegészítő
mellékletben be kell mutatni.
56. § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru)
bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan
magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a
mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb,
mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a
készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb,
mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a
készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
(2)
A
vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv
szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási)
értékét - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csökkentetten kell a mérlegben
szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási
feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg,
ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha
feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek
értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni,
hogy a készlet a használhatóságnak (az
értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés
elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve
hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű-
készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti
értékének arányában is meghatározható.
(4)
Amennyiben a készlet piaci
értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a
különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni
kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem
haladhatja meg a 62. § (2)-(3) bekezdése szerinti bekerülési értéket.
A mérlegben szereplő eszközök
és források értékelése
57. § (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket - a 60-62. §-ban
foglaltak figyelembevételével - a 47-51. § szerinti bekerülési értéken kell
értékelni, csökkentve azt az 52-56. § szerint alkalmazott
leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével.
leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével.
(2)2 22 Amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazott
leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke
alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb
értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven
felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már
nem, illetve csak részben állnak fenn, az 53-56. § szerinti leírásokat meg kell
szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven
felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének
csökkentésével), - a megbízható és valós összkép érdekében - az eszközt piaci
értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51. §
szerinti bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv
szerinti értékcsökkenés figyelembevételével
meghatározott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben, illetve a pénzügyi
műveletek ráfordításait csökkentő tételként vissza kell értékelni (visszaírás).
A terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés visszaírását az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.
(3) Amennyiben
az 58. § (5) bekezdése szerinti befektetett eszköz
piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni
könyv szerinti értéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51. §
szerinti bekerülési értéket, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a
terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket),
ezen eszköz - az 58-59. § előírásai szerint -piaci értéken is felvehető. Ez esetben a
bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv
szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a
piaci érték különbözetét az eszközök között
értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos
összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.
58. § (1) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3)
bekezdése szerinti lehetőséggel, illetve kötelező az 57. § (2) bekezdése
szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással
érintett
eszközök esetében a leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:
eszközök esetében a leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:
a)— az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;
b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel
csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét
(könyv szerinti nettó értékét);
c)
az a)-b) pontok
szerinti értékek különbözetét.
(2)2 24 Amennyiben
az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv
szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti
értékcsökkenés figyelembevételével
meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli
értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel
szemben, a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztésénél a pénzügyi
műveletek ráfordításainak csökkentésével növelni kell az adott eszköz könyv szerinti
értékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz
nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig - a 47-51. § szerinti
bekerülési értéke összegéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével
meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás
összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként,
értékvesztésként elszámolt összeg.
(4)2 25 Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci
értéke alacsonyabb a könyv szerinti értékénél, akkor az így mutatkozó
különbözetet az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével
kell rendezni.
(5)
Amennyiben
a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű
jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra
adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke
jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás
utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni
könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök
között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési
tartalék"-ként kimutatható.
(6) A könyvekben az
értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként
elkülönítetten kell nyilvántartani.
(7)
Amennyiben
az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott
értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján
kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott
különbözet
a) növeli az értékhelyesbítés
összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés
értéke meghaladja az előző évit,
b)
csökkenti az értékhelyesbítés összegét az
értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke
alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján
kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
(8)2 26 Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz
mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési)
értékénél, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti
értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott
eszköz (7) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítést
meghaladó különbözettel - az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében
foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli
értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.
(9) Az
(5) bekezdés szerinti eszközök könyvekből történő
kivezetésekor az egyedi eszközhöz kapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott
értékhelyesbítést is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben
59.
§ (1) A kiegészítő
mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését,
csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek,
ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki
berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések,
járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések
részletezésben A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken
történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
(2) Az értékhelyesbítések
megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a
kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a
könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés
felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.
Valós
értéken történő értékelés—
59/A.
§— (1) A kettős könyvvitelt
vezető vállalkozó - a számviteli politikájában rögzített döntése szerint - a
pénzügyi instrumentumok (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
meghatározott körére alkalmazhatja az e §-ban, valamint az 59/B-59/F. §-okban
előírt valós értéken történő értékelés szabályait.
(2)
A
valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazása
esetén a 32. § (1)-(2) bekezdésének, 50. § (3) bekezdésének, 54. § (1), (4)
bekezdésének, 55. § (1) bekezdésének, 58. § (5) bekezdésének, 60. § (3)
bekezdésének, 64. §-ának, 65. §-ának, 84. § (5) bekezdése a)-c), f) pontjának,
(6) bekezdésének, (7) bekezdése b), d), j)-k) pontjának, 85. § (2)
bekezdése e) pontjának, (3) bekezdése b), d), j)-k) pontjának
előírásait az e §, valamint az 59/B-59/F. §-ok rendelkezéseinek megfelelő
figyelembevételével kell alkalmazni.
(3)
A vállalkozó a valós
értéken történő értékelés során az e §-ban és az 59/B-59/F. §-okban nem
szabályozott kérdésekben a törvény felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézetek
és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló
készítési és könyvvezetési kötelezettségének saj átosságairól szóló
kormányrendelet valós értéken történő értékelésre vonatkozó előírásait
értelemszerűen alkalmazhatj a.
(4)
A
valós értéken történő értékelés alkalmazása szempontjából a
fedezeti célú ügylet részét nem képező pénzügyi eszközöket - a törvény egyéb
előírásai szerinti befektetett pénzügyi eszközzé vagy forgóeszközzé
történő minősítés érintése nélkül - a következők szerint kell besorolni:
a) kereskedési célú pénzügyi eszközök,
b) értékesíthető pénzügyi eszközök,
c)
lejáratig tartott pénzügyi eszközök,
d) a gazdálkodó által keletkeztetett
kölcsön- és más követelések.
(5) A
valós
értéken történő értékelés alkalmazása szempontjából a fedezeti célú ügylet
részét nem képező pénzügyi kötelezettségeket - a törvény egyéb előírásai
szerinti minősítés érintése nélkül - a
következők szerint kell besorolni:
következők szerint kell besorolni:
a) kereskedési célú pénzügyi
kötelezettségek,
b) egyéb pénzügyi
kötelezettségek.
(6) A pénzügyi instrumentumok
bekerülésekor - a könyvekbe bekerülési (beszerzési) értéken történő felvételt
követően -, valamint a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor a (7)
bekezdésben
foglaltak figyelembevételével
foglaltak figyelembevételével
a) a bekerülés időpontjában
érvényes, illetve mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján
érvényes valós értéken kell értékelni a kereskedési célú pénzügyi
instrumentumokat,
b) a bekerülés időpontjában érvényes,
illetve mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérlegkészítéskor ismert valós
értéken lehet értékelni az értékesíthető pénzügyi eszközöket, amennyiben valós
értékük megbízható módon meghatározható.
(7) Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés:
a)
a lejáratig tartott pénzügyi eszközre,
b)
a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más
követelésre,
c) a leányvállalatban, közös
vezetésű vállalkozásban, társult vállalkozásban lévő, a befektetett pénzügyi
eszközök közé tartozó tulajdoni részesedést jelentő befektetésre,
d)
a visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírra és tulajdoni részesedést jelentő befektetésre,
e) az egyedi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumra,
f) az árura vonatkozó
leszállítási határidős és opciós ügyletre (nem származékos ügylet),
g) a klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikai változókhoz kapcsolódó határidős és opciós
ügyletre, h) az egyéb pénzügyi kötelezettségre,
i)
az olyan pénzügyi instrumentumra, amelynek valós értékét megbízható módon nem
lehet megállapítani.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott
pénzügyi instrumentumokat a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett,
visszaírással növelt bekerülési (beszerzési) értéken, illetve a szerződés
szerinti értéken
kell
kimutatni, a törvény általános (bekerülési érték szerinti)
értékelési előírásainak figyelembevételével.
(9) Nem minősíthető kereskedési célúvá
vagy értékesíthetővé a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más
követelésekből a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés, a biztosítási
szerződésekből eredő
követelés, valamint a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni követelés.
követelés, valamint a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni követelés.
(10)
A
pénzügyi instrumentumok (4)-(5) bekezdés szerinti
besorolását és (6) bekezdés szerinti értékelését következetesen kell
alkalmazni. Ha a lejáratig tartott pénzügyi eszközöket a vállalkozó - a
körülményeiben vagy a tartás szándékában bekövetkezett változás miatt -
kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé sorolja át, akkor azt az átsorolás
időpontjában valós értékre kell (kereskedési célú minősítés esetén) vagy
lehet (értékesíthetővé történő minősítés esetén) átértékelni.
(11)
Ha valamely lejáratig tartott
pénzügyi eszközből jelentős mértékű értékesítésre vagy átsorolásra került sor -
és ez jelentős mértékben befolyásolta az eszköz piaci értékét, valamint a
vállalkozás fizetőképességét -, akkor az
adott pénzügyi eszközzel azonos jogokat megtestesítő, állományban maradó
pénzügyi eszközöket értékesíthetővé vagy kereskedési célúvá kell átsorolni -
kivéve, ha rendkívüli körülmények
indokolták az értékesítést vagy az átsorolást - és alkalmazni kell a (10)
bekezdésben foglalt átértékelési előírásokat. Az ilyen pénzügyi eszköz meglévő
állományát és a későbbi beszerzéseit az átsorolást követő két évig nem
lehet lej áratig tartottnak minősíteni.
(12)229 A kereskedési célú pénzügyi
eszközöket nem lehet átsorolni más kategóriába, kivéve ha a rendkívüli
körülmények miatt azok tartásának szándéka megváltozott. Valamely meglévő
pénzügyi eszközt -a (11) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
csak akkor lehet kereskedési célú kategóriába átsorolni, ha a rövid távú
nyereség elérése érdekében folytatott tevékenység (kereskedési tevékenység) azt
indokolja.
(13)Valamely pénzügyi eszköz átsorolásakor - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a
bekerülés (beszerzés) időpontj ában meglévő állapotra kell visszarendezni az
eszközhöz kapcsolódó elszámolásokat (az értékelési
különbözeteket, az értékvesztéseket, az időbeli elhatárolásokat, az eredményt,
a valós értékelés értékelési tartalékát érintő összegeket). Ezzel egyidejűleg
el kell számolni az átsorolás utáni besorolásnak megfelelő pénzügyi eszközre
vonatkozó indokolt értékelési különbözetet, értékvesztést, időbeli elhatárolást.
(14)
Ha a (13) bekezdés szerinti
átsorolásra nem a bekerülés évében kerül sor, akkor az eredményt érintő
értékelési különbözetek, értékvesztések, időbeli elhatárolások átsorolás
időpontjában történő megszüntetését a
jellegétől függő bevétel vagy ráfordítás növekedéseként kell elszámolni. Ha az
átsorolásra a bekerülés évében kerül sor, akkor az előbbi tételek
megszüntetését a jellegétől függő bevétel vagy ráfordítás csökkenéseként
(stornó tételként) kell elszámolni.
(15)
A
valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos
elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat
keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3)
bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos
elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.
(16)
Az
értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt, a valós
értéken történő értékelés alá vont kamatozó értékpapírokra nem alkalmazható a
32. § (3) bekezdése és a 44. § (3) bekezdése szerinti időbeli elhatárolás.
59/B.
§— (1) A valós értéken
történő értékeléshez kapcsolódó mérlegben szereplő pénzügyi eszközöket a 47. §
és a 49-50. §-ok szerinti bekerülési (beszerzési) értéken, illetve a pénzügyi
kötelezettségeket a szerződés szerinti értéken kell a könyvekbe felvenni.
(2)
A beszerzés időpontjára és
a mérleg fordulónapjára vonatkozóan a pénzügyi instrumentumokat az 59/A. § (4)
bekezdés a) pontja és (5) bekezdés a) pontja, illetve az 59/A. §
(4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott körben valós értékre kell,
illetve lehet átértékelni.
(3) Az átértékelési különbözetet a
pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításaként kell elszámolni:
a)
a mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi
eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség esetében, az eszközhöz, illetve a
kötelezettséghez rendelt értékelési különbözettel szemben, az aktuális
értékeléskori valós érték, valamint a megelőző utolsó
értékelés során kialakult értékelési különbözettel módosított bekerülési
(beszerzési) érték különbözetének összegében;
b)
a kereskedési célú származékos ügylet és a piaci érték
(valós érték) fedezeti ügylet esetében, jellegétől függően az ügylethez
rendelt, a követelések, illetve a kötelezettségek között kimutatott pozitív, illetve negatív
értékelési különbözettel szemben, az ügylet tárgyát képező pénzügyi
instrumentum aktuális értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és
kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetnek
a megelőző utolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és
kötési (határidős) árfolyama közötti különbözethez képest fennálló eltérése
összegében (előjelének megfelelően).
(4)
Az
átértékelési különbözetet az egyéb kapott (járó) kamatok
és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetendő kamatok és a kamatjellegű
ráfordítások között kell elszámolni a kamatfedezeti célra kötött piaci érték
(valós érték) fedezeti ügylet esetében, jellegétől függően az ügylethez
rendelt, a követelések, illetve a kötelezettségek között kimutatott pozitív,
illetve negatív értékelési különbözettel szemben az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum aktuális értékelés napján érvényes
piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti
különbözetnek a megelőző utolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valós
értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözethez képest fennálló
eltérése összegében (előjelének megfelelően).
(5) Az átértékelési különbözetet
a saját tőkén belül, az értékelési tartalék részét képező, valós értékelés
értékelési tartalékában kell kimutatni:
a)
a mérlegben szereplő
értékesíthető pénzügyi eszköz esetén, az eszközhöz rendelt értékelési
különbözettel szemben, az aktuális értékeléskori valós érték, valamint a
megelőző utolsó értékelés során kialakult
értékelési különbözettel módosított bekerülési (beszerzési) érték
különbözetének összegében mindaddig, amíg az eszközhöz rendelt értékelési
különbözet pozitív;
b)
a cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldi gazdálkodó
szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügylet esetén, j ellegétől
függően, az ügylethez rendelt követelések, illetve kötelezettségek között kimutatott pozitív, illetve negatív értékelési különbözettel
szemben, az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum aktuális értékelés
napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetnek a megelőző utolsó értékelés napján
érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti
különbözethez képest fennálló eltérése összegében (előjelének
megfelelően).
(6)
A
cash-flow fedezeti célú kamat-swap ügylet esetén az (5) bekezdés b)
pontja szerinti értékelési különbözetet a változó kamatláb és a fix
kamatláb névleges tőkeösszegre vetített hátralévő lejárati időre jutó
különbözeteinek értékelés időpontjára diszkontált értékében kell meghatározni.
(7)
A
mérlegben szereplő pénzügyi eszközhöz rendelt értékelési
különbözet az eszköz utolsó értékelésekor érvényes valós értéke és a bekerülési
(beszerzési) értéke közötti különbözet összegével egyezik meg. A valós érték
változásakor az értékelési különbözetet kell - a változás jellegétől függően -
növelni vagy csökkenteni a (3) bekezdés szerint a pénzügyi műveletek egyéb
bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, vagy az (5)
bekezdés szerint a valós értékelés értékelési tartalékával szemben
(8)
A kereskedési célú pénzügyi
eszközöknél az értékelési különbözet mutatja az eszköz valós értékének a
bekerülési (beszerzési) érték fölé növekedését vagy a bekerülési (beszerzési)
érték alá csökkenését. A pozitív vagy
negatív jellegű értékelési különbözet az eszköz bekerülési (beszerzési)
értékével együtt alkotja annak könyv szerinti értékét, amely megegyezik a valós
értékkel (függetlenül attól, hogy az értékelési különbözet elkülönítetten kerül
nyilvántartásra). Kereskedési célú pénzügyi eszközöknél az eszköz értékében
bekövetkezett csökkenés nem számolható el értékvesztés címén
(9)
Az értékesíthető
pénzügyi eszközöknél az értékelési különbözet a bekerülési (beszerzési) értéket
meghaladó valós értéket mutatja, csak pozitív jellegű lehet, nem része az
eszköz könyv szerinti értékének Ha az
eszköz valós értéke az értékelés időpontjában a bekerülési (beszerzési) érték
alá csökken, akkor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni a valós
értékelés értékelési tartalékával szemben, és ha ez a csökkenés tartósan és j elentős
összegben fennáll, akkor értékvesztést kell elszámolni. Az egyéb részesedési
viszonyt megtestesítő, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél
értékhelyesbítés és értékelési különbözet egyidejűleg nem állhat fenn
(10) A mérlegben lévő kamatozó, illetve
diszkont értékpapírok valós értéken történő értékelésekor a (3) bekezdés a) pontja
és az (5) bekezdés a) pontja, valamint a (8)-(9) bekezdés szerinti
értékelési
különbözet meghatározása során a valós (piaci) értéket a felhalmozott kamattal, illetve diszkont értékpapírok esetében a névérték és a vételár közötti különbözet időarányos összegével csökkentett értéken kell
figyelembe venni.
különbözet meghatározása során a valós (piaci) értéket a felhalmozott kamattal, illetve diszkont értékpapírok esetében a névérték és a vételár közötti különbözet időarányos összegével csökkentett értéken kell
figyelembe venni.
(11)231
A kereskedési célú pénzügyi eszközök, illetve pénzügyi
kötelezettségek (3) bekezdés a) pontja szerinti átértékelési
különbözetét a tárgyévben korábban már elszámolt értékelési különbözet módosításának összegéig jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb
bevételeit vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tételként
(stornó tételként), az azt meghaladó részt a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításainak vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek növeléseként kell
elszámolni.
(12)
A
devizaeszközök és a devizakötelezettségek - ideértve a
mérlegben szereplő, külföldi pénznemre szóló pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket
is - mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti,
választott devizaárfolyamon történő értékelése nem minősül valós értéken
történő értékelésnek [ideértve a 60. § (8) bekezdése szerinti átértékelést is,
függetlenül attól, hogy azt kizárólag a valós értékelés
szabályainak alkalmazása esetén kell alkalmazni és az árfolyam-különbözet a
valós értékelés értékelési tartalékában kerül kimutatásra], azokra a 60. §
általános előírásait kell alkalmazni.
(13)
A
60. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén biztosítani kell,
hogy a mérlegben lévő pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek értékelési
különbözetében, illetve értékvesztésében megjelenő deviza-árfolyamkülönbözet
a valós értékváltozás hatásától elkülönítetten kimutatható legyen
(14)
A származékos
leszállítási ügyletek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabályai
szerint kell elszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett
pénzügyi eszközöket a bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell
átértékelni - az 59/A § (6) bekezdésétől eltérően - az eszköz besorolásától
függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben
(15)
A valós értéken
történő értékelés alkalmazása esetén a forint ellenében vásárolt valuta-,
illetve devizakészletet a bekerülés napján is át kell értékelni a 60. § (4)-(6)
bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon, a pénzügyi műveletek egyéb
bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben
59/C.
§— (1) A mérlegben lévő valós
értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyvekből történő
kivezetésekor:
a)
a kereskedési célú pénzügyi eszközöket és pénzügyi
kötelezettségeket azok könyv szerinti értékén [a bekerülési (beszerzési) érték,
illetve a törlesztésekkel csökkentett bekerülési (beszerzési) érték értékelési
különbözettel módosított értékén] kell kivezetni a könyvekből;
b)
az értékesíthető pénzügyi eszközöket azok könyv
szerinti értékén [a bekerülési (beszerzési) érték törlesztésekkel és értékvesztéssel
csökkentett, visszaírással növelt értékén] kell kivezetni a könyvekből és egyidejűleg ki
kell vezetni az eszközhöz rendelt értékelési különbözetet is a valós értékelés
értékelési tartalékával szemben
(2) 233A valós értéken történő
értékelés alkalmazása esetén be kell mutatni a kiegészítő mellékletben a 90. §
(9) bekezdésében és az üzleti jelentésben a 95. § (6) bekezdésében foglalt
adatokat. 59/D. §— (1) A határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek
határidős ügyletrésze az ügylet zárásáig mérlegen kívüli tételként kerülnek
nyilvántartásra a szerződés szerinti kötelezettség összegében, a kötési
(határidős) árfolyamon
(2)
Az
ügylet tárgyát képező áru leszállításával záruló
határidős ügyletek és opciós ügyletek esetében nem alkalmazható a valós értéken
történő értékelés, az ügylet zárását az azonnali adásvétel szabályai szerint kell
elszámolni.
(3) A valós értéken történő
értékelés alkalmazása esetén a nem fedezeti céllal kötött származékos ügyletek
kizárólag kereskedési célúnak minősíthetők.
(4) A kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket valós értéken kell
értékelni.
(5) A (4) bekezdés szerinti ügyletek bekerülési (beszerzési) értéke az ügylet kötése
kapcsán - annak érdekében - felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok,
opciós díjak) összege. Az ügylet bekerülési
(beszerzési) értékét az ügylethez rendelt, a követeléseken belül szereplő
pozitív értékelési különbözetben kell nyilvántartásba venni a pénzeszközök
csökkenésével egyidejűleg.
(6)
A
(4) bekezdés szerinti ügyletek kötés (bekerülés)
napján, valamint - a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek esetén - a
mérleg fordulónapjára vonatkozó valós értéken történő értékelése során megállapított értékelési különbözet az ügylet valós értéke, várható
eredménye, amely az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum kötési (határidős)
ára összegében az ügylet kapcsán mérlegen kívüli tételként nyilvántartásba vett
pénzügyi követelés vagy kötelezettség, illetve az ügylet tárgyát képező áru,
pénzügyi instrumentum értékelés napjára vonatkozó piaci ára (valós értéke)
összegében, mint mérlegen kívüli tételként fennálló pénzügyi kötelezettség vagy követelés
különbözete (nettó valós értéke).
(7)
A
(4) bekezdés szerinti ügyletek valós értéke a (6)
bekezdés, valamint az 59/B. § (3) bekezdés b) pontja, (4) bekezdése, (5)
bekezdés b) pontja, (6) bekezdése szerint meghatározott módszertől
eltérő általános értékelési eljárásokkal is megállapítható.
(8)
A kereskedési célú
származékos elszámolási ügyletek zárásakor, az ügylet tárgyát képező áru,
pénzügyi instrumentum záráskori piaci ára (árfolyama) és a kötési (határidős)
árfolyama közötti különbözetet a pénzügyi
műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
között kell elszámolni a pénzeszközök növekedésével, illetve csökkenésével
szemben, ténylegesen realizált eredményként. A kereskedési célú
származékos leszállítási ügyletek zárását az 59/B. § (14) bekezdése szerint
kell elszámolni.
(9) A (4) bekezdés szerinti származékos ügylet zárásakor az értékelési különbözet
összegét meg kell szüntetni jellegétől függően:
a)
kereskedési célú ügyleteknél a pozitív értékelési
különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit csökkentő, a negatív
értékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tételként,
b)
piaci érték (valós érték) fedezeti ügyleteknél a
pozitív értékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként,
illetve fizetendő kamatként és kamatjellegű ráfordításként, a negatív
értékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve
egyéb kapott (járó) kamatként és kamatjellegűbevételként,
c)
a cash-flow fedezeti ügyleteknél, valamint a külföldi gazdálkodó
szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyleténél a valós értékelés
értékelési tartalékával szemben elszámolva.
(10)
A
valós értéken történő értékelés esetén a származékos
ügyletek (ideértve a fedezeti és a nem fedezeti ügyleteket egyaránt) jövőben
várható eredményét nem lehet a mérleg fordulónapján időbeli elhatárolásként
vagy céltartalék képzésként elszámolni.
(11)
A
valós értéken történő értékelés esetén a mérlegben a
követelések, illetve a kötelezettségek között, valamint a befektetett pénzügyi
eszközök és az értékpapírok között külön soron kell bemutatni a követelések, a kötelezettségek, a származékos ügyletek, valamint a
befektetett pénzügyi eszközök és az értékpapírok értékelési különbözetét,
továbbá a saját tőkén belül az értékelési tartalék részletezéseként az értékhelyesbítés
értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát.
(12)
A
valós értéken történő értékelés esetén az
eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek, illetve a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak tájékoztató adataként be kell mutatni
az eredményben
elszámolt értékelési különbözetet [ide nem értve a fedezeti ügyletek 59/E. §
(5) bekezdése szerint elszámolt értékelési különbözetét].
59/E.
§— (1) A fedezeti ügyletet az
ügylet megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és ahhoz a fedezett
ügyletet vagy ügyleteket (tételt vagy tételeket), illetve annak konkrét
kockázatát egyértelműen hozzá kell rendelni.
(2)
A
fedezeti ügyletről és a hozzárendelt fedezett
ügyletről (tételről) az analitikus nyilvántartást alátámasztó fedezeti
dokumentációt kell vezetni, amelyben rögzíteni kell a fedezett kockázat
típusát, a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelésére
alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték
figyelembevételének tényét, továbbá a fedezeti hatékonyság mérésének
(vizsgálatának) módszerét, időpontjait és eredményét.
(3)
A fedezeti ügylet
megkötésekor és annak teljes lejárati ideje alatt folyamatosan biztosítani kell
a fedezeti hatékonyság fennállását. A fedezeti hatékonyságot a fedezeti ügylet
lejárati ideje alatt folyamatosan - a vállalkozó által megjelölt időpontokban -
és a mérleg fordulónapján kell mérni.
(4)
A
fedezeti célú ügyletek zárásakor - a (6) bekezdésben
foglalt kivétellel - az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum
záráskori piaci ára (árfolyama) és a kötési (határidős) árfolyama közötti különbözet
összegében realizált
a)
árfolyamnyereségét a fedezett ügylet, ügyletek [alapügyletek), tétel(ek)]
veszteségét tartalmazó pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, vagy a fizetendő
kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat csökkentő
tételként kell elszámolni, legfeljebb a fedezett ügylet, ügyletek [tétel(ek)]
eredményének összegéig, az azt meghaladó részt a pénzügyi műveletek egyéb
bevételei között kell elszámolni,
b)
árfolyamveszteségét a fedezett ügylet,
ügyletek [alapügyletek), tétel(ek)] nyereségét tartalmazó pénzügyi műveletek
egyéb bevételeit vagy az egyéb kapott (járó) kamatokat és kamatjellegű
bevételeket csökkentő tételként kell elszámolni,
legfeljebb a fedezett ügylet, ügyletek [tétel(ek)] eredményének összegéig, az
azt meghaladó részt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell
elszámolni.
(5) A fedezeti célú ügyletek mérlegfordulónapi
valós értéken történő értékelésével meghatározott értékelési különbözetét az
59/B. § (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése, (5) bekezdésének b)
pontja
és (6) bekezdése szerinti elszámoláskor
és (6) bekezdése szerinti elszámoláskor
a)
pozitív értékelési különbözet (nyereségjellegű
különbözet) esetén, piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletnél a (4) bekezdés
a) pontja szerint, a cash-flow fedezeti ügyletnél és a külföldi
gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete esetén a valós
értékelés értékelési tartalékát növelő tételként kell elszámolni,
b) negatív értékelési különbözet
(veszteségjellegű különbözet) esetén a piaci érték (valós érték) fedezeti
ügyletnél a (4) bekezdés b) pontja szerint, a cash-flow fedezeti
ügyletnél és a külföldi gazdálkodó
szervezetben
lévő nettó befektetés fedezeti ügylete esetén a valós
értékelés értékelési tartalékát csökkentő tételként kell elszámolni.
(6)
Ha
a cash-flow fedezeti ügylet egy mérlegbeni eszköz vagy
kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó előre jelzett
ügyletet, illetve áru leszállításával záruló határidős vagy opciós ügyletet, mint
alapügyletet (ügyleteket) fedez, akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizált
eredményt az eszköz vagy a kötelezettség bekerülési értékét módosító tételként
kell elszámolni az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor. A kapcsolódó
értékelési különbözetet az 59/D. § (9) bekezdés c) pontja szerint kell
megszüntetni.
(7)
A
cash-flow fedezeti ügyletek esetében a valós értéken történő
értékeléskor a fedezeti ügylet (5) bekezdés szerinti értékelési különbözeteként
a fedezeti ügylet valós értéke (értékelési különbözete) és a fedezett ügylet, ügyletek jövőbeni pénzáramlás változásainak valós
értéke (összesített diszkontált értéke) közül a kisebbiknek megfelelő részt
kell a valós értékelés értékelési tartalékával szemben elszámolni.
(8)
A
külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés
fedezeti ügyletének lejártakor a fedezett tételek 60. § (8) bekezdés szerint
elszámolt árfolyam-különbözetét az értékelési különbözetből ki kell vezetni a valós
értékelés értékelési tartalékával szemben
(9)
Ha
a piaci érték (valós érték) fedezeti ügylettel
fedezett ügylet (ügyletek), tétel (tételek) nem tartozik a valós értéken
történő értékelés alá vagy a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi
eszköz kategóriába tartozik, akkor a
mérleg-fordulónapi értékelés során a fedezett ügylet (ügyletek), tétel
(tételek) elszámolását a fedezeti ügylethez kell igazítani. Legfeljebb a
fedezeti ügylet eredménye összegének erejéig, ellentétes
előjellel a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve egyéb
ráfordításaival szemben el kell számolni a fedezett ügylet (ügyletek), tétel
(tételek) eredményét.
(10) Ha a fedezeti ügylet lejárati ideje - a 3. § (9) bekezdésének
14. pontja szerint - rövidebb, mint a fedezett alapügylet lejárati ideje, akkor
a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének
(nyereségének vagy veszteségének) a fedezett alapügylet tárgyévben elszámolt eredményét (veszteségét vagy nyereségét) meghaladó összegét időbeli elhatárolásként lehet kimutatni. Az időbeli elhatárolást
akkor kell megszüntetni, amikor a fedezett alapügylet lezárul.
(nyereségének vagy veszteségének) a fedezett alapügylet tárgyévben elszámolt eredményét (veszteségét vagy nyereségét) meghaladó összegét időbeli elhatárolásként lehet kimutatni. Az időbeli elhatárolást
akkor kell megszüntetni, amikor a fedezett alapügylet lezárul.
59/F. §^ (1) A valós
értéken történő értékelés alkalmazására áttérni az üzleti év elején, annak első
napjára vonatkozóan lehet, az átsoroláshoz kapcsolódó szabályoknak megfelelően,
a (2) bekezdés szerinti tételek nyitó rendező tételkénti elszámolásával.
(2)2
37A valós értéken történő
értékelés szabályaira történő áttéréskor, az áttérés napjára (az áttérés üzleti
évének első napjára) vonatkozóan nyitó rendező tételként kell elszámolni:
a)
a valós értéken történő értékelés alá tartozó
kereskedési célú - mérlegben szereplő - pénzügyi eszközök értékvesztésének
megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történő átértékelését
az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben a pénzügyi műveletek egyéb
bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben;
b)
a valós értékelés alá
vont értékesíthető, a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban fennálló
tulajdoni részesedést jelentő befektetések,
valamint követelések piaci értékre történő átértékelését, amely ha meghaladja a
bekerülési (beszerzési) értéket, akkor az értékvesztés bekerülési (beszerzési)
értékig - illetve követelésnél a
törlesztéssel csökkentett bekerülési (beszerzési) értékig - történő
visszaírását a pénzügyi műveletek ráfordításainak, valamint az egyéb
ráfordításoknak a csökkentéseként és azt meghaladóan az eszközhöz
rendelt értékelési különbözet elszámolását a valós értékelés értékelési
tartalékával szemben;
c)
a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, a d) pontba
nem tartozó származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében
elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításaival, valamint az egyéb kapott (járó) kamatokkal és
kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetendő kamatokkal és kamatjellegű
ráfordításokkal, az egyéb bevételekkel szemben, illetve az ügyletek
átértékelését - a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását
függetlenül attól, hogy fedezeti vagy nem fedezeti célú, a követelések vagy a kötelezettségek között megnyitott -
származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési
különbözetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, valamint az egyéb kapott (járó)
kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetendő kamatokkal és
kamatjellegű ráfordításokkal szemben;
d)
a mérleg fordulónapjáig le nem zárt cash-flow
fedezeti célú, valamint külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés
fedezete céljából kötött származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható
eredmény összegében elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások
megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításaival szemben, illetve az ügyletek átértékelését - a
várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását - a származékos
ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben a valós
értékelés értékelési tartalékával szemben
(3) A
valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazásáról
a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre vonatkozó általános
értékelési szabályokra áttérni a mérleg fordulónapjával lehet az átsorolás
általános szabályai szerint, a már elszámolt értékelési különbözetek -
jellegétől és a kapcsolódó pénzügyi instrumentumtól függően, az eredményt vagy
a valós értékelés értékelési tartalékát érintő elszámolással történő -
megszüntetésével, az indokolt értékvesztések, aktív és passzív időbeli
elhatárolások, céltartalékok bekerülési (beszerzési) értéken történő
értékeléshez kapcsolódó általános szabályok szerinti elszámolásával.
60.
§ (1) A valutapénztárba
bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi
pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt,
illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti
teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon
átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a
forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett
összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell
a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(2) 238
A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő
devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített
- minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt,
illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6)
bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
(3)2
39 A valutapénztárban lévő
valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi
pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak,
illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó
(2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az
értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47.
§ (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításai között árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei
között árfolyamnyereségként kell elszámolni.
(4)
A
valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi
pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt:
külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés
szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott -
hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának
átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell
forintra átszámítani.
(5)
A
(4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el
kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett
és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta
szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak
árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet
vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a
hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának
átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra
átszámítani.
(5a) 240 Azon gazdasági események esetén,
amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi
pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének
meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában
rögzített döntése alapján - alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló
törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai
szerinti árfolyam is.
(6)2 41 A külföldi pénzértékre szóló eszközök és
kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási
árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és
kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási
árfolyamon is, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az
eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős
és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint
történő értékelés mellett nem teljesülne.
(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses
kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon
állapítsák meg, akkor ezen szerződések
alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni.
alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni.
(8)242 Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós
értéken történő értékelést alkalmazó vállalkozónak a kapcsolt vállalkozásnak
minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, tulajdoni részesedést jelentő,
nem kereskedési
célra tartott befektetés, valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben
fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség (együttesen: a külföldi
gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés)
devizában kifejezett könyv szerinti értékére (a törlesztésekkel és az
értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési devizaértékre)
vonatkozóan a (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítás során keletkezett árfolyam-különbözetet a valós
értékelés értékelési tartalékában kell elszámolni a részesedéshez, a
követeléshez és a kötelezettséghez rendelten nyilvántartott értékelési
különbözettel szemben, amennyiben az
fedezeti ügylettel fedezett, a fedezett összeg erejéig. A külföldi gazdálkodó
szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylettel nem fedezett részének
árfolyam-különbözetét a (3) bekezdés szerint kell elszámolni.
(9)243 Amennyiben a vállalkozó él az
57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, a fedezeti ügylettel nem fedezett,
kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő,
külföldi pénzértékre szóló tulajdoni
részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetése értékelésekor az
értékvesztés, illetve az értékhelyesbítés összegének meghatározásánál a
befektetés (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítása során keletkezett
árfolyam-különbözetet és a devizában kifejezett értékvesztés, illetve
értékhelyesbítés (4)-(6) bekezdés szerinti forintértékét - eltérően az 54. és
az 57-58. §-ban foglaltaktól - egybe kell számítani, és az értékvesztés,
illetve az értékhelyesbítés forintösszegének meghatározásánál összevontan kell
figyelembe venni.
(10) 244 Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot,
úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi jegyzett árfolyamok
közül a számviteli politikában
meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.
meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.
61. § (1) A
hitelviszonyt megtestesítő, rövid lejáratú (éven belüli, illetve egyéves
lejáratú) értékpapír beszerzési értéken (a vételár részét képező kamattal
csökkentett vételáron) értékelhető mindaddig,
amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket (és a felhalmozott kamatot) megfizeti.
amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket (és a felhalmozott kamatot) megfizeti.
(2) A
forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a
beszerzéshez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományi díj, a vásárolt vételi
opció díja nélkül is meghatározható.
62. § (1) Tulajdoni részesedést jelentő
befektetéseknél, továbbá hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál bekerülési
érték a 47-50. § szerinti tételek, vagy csoportos nyilvántartás esetén a
beszerzési
értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési ár.
értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési ár.
(2) 245
Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47-50. § szerinti
tételek, vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott)
beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott bekerülési érték;
saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék,
állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az
átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy
a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen
önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma
szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti
közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen
önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.
(3)
A
befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai
szerelési munka bekerülési értéke a kalkulációs egység összes elszámolt
közvetlen költségéből a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák
közvetlen önköltsége, amely utókalkulációval, továbbá - a megrendelő igazolása
alapján - a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. A
kalkulációs egység egy szerződés szerinti munkánál (egy létesítménynél) nagyobb
egység nem lehet.
(4)
Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori
árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési
árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított
forintérték.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti eszközöknél könyv szerinti érték az (1)-(4) bekezdés
szerinti bekerülési érték, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve
az értékvesztés visszaírt összegével.
63. § (1) 246 A mérlegben a 25. § (2)-(8) bekezdése
szerint meghatározott immateriális jószágot a 47-51. § szerinti bekerülési
értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az 52-53. § szerint elszámolt terv
szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (megfizetett,
kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv
szerinti értékén kell kimutatni.
szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (megfizetett,
kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv
szerinti értékén kell kimutatni.
(2) A
vagyoni értékű jog és a szellemi termék könyv
szerinti értékét meghaladó - az 58. § alapján meghatározott - piaci értékét az
immateriális javak értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező
értékelési tartalékkal azonos összegben.
(3)2
47 A mérlegben a 26. §
(2)-(7) bekezdése szerint meghatározott tárgyi eszközt, tenyészállatot és
beruházást a 47-51. § szerinti bekerülési értéknek az 52-53. § szerint
elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a
terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti
értékén, a beruházásokra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített)
- a levonható előzetesen felszámított
általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt
értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv
szerinti értékén kell kimutatni.
(4) A 26. § (2)-(6) bekezdése szerint meghatározott tárgyi eszköz, tenyészállat
terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével megállapított nettó értékét
meghaladó - az 58. § szerint meghatározott - piaci értékét a tárgyi
eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saj át tőke részét képező
értékelési tartalékkal azonos összegben.
64. § (1) A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést
jelentő befektetést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a
befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - a 62. § (1)
bekezdése szerinti bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
bekezdése szerinti bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2)
A
mérlegben a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél
hosszabb lejáratú értékpapírt - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök,
illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - a 62. § (1) bekezdése
szerinti bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel
csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken
kell kimutatni.
(3)
A
gazdasági társaságban lévő - 27. § (2), (4) bekezdése szerinti
- tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci
értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell
kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben
(4)2
48 Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós
értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni
részesedést jelentő befektetés
a)
bekerülési értéke és az azt meghaladó valós
értéke közötti különbözetet az értékpapírhoz hozzárendelt pozitív értékelési
különbözetként kell kimutatni, kereskedési célú értékpapír esetén a pénzügyi
műveletek egyéb bevételeivel szemben, az értékesíthető hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés
esetén a valós értékelés értékelési tartalékával szemben;
b)
valós értéke és az azt meghaladó bekerülési
értéke közötti különbözetet kereskedési célú értékpapír esetén az értékpapírhoz
hozzárendelt negatív értékelési különbözetként a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival
szemben, az értékesíthető hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint
tulajdoni részesedést jelentő befektetés esetében az (1)-(2) bekezdés szerinti
bekerülési értéket csökkentő értékvesztésként kell kimutatni.
(5)2
49 Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós
értéken értékelt kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értéke - az
(1)-(2) bekezdéstől eltérően - a bekerülési érték értékelési különbözettel módosított
összege.
65. § (1) A mérlegben a követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi
vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az
előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól,
hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével
növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével
növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2)
A
mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az
elfogadott, az elismert devizaösszegnek a szerződés szerinti teljesítéskori
(illetve mérlegfordulónapi), a 60. § szerinti árfolyamán, illetve a már
elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán
csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási
árfolyamon számított értékével növelt könyv szerinti értéken kell
kimutatni.
(3)
A
pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 27. § (3), (5), (6)
bekezdése szerint kimutatott - követelés összege nem foglalja magában a
pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét. Az ilyen címen felvett követelés
összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott
törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani.
(4) A mérlegben a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, az
átruházásig, a pénzügyi rendezésig a követelés (1)-(2) bekezdése szerinti
elfogadott, elismert értékén, illetve a már elszámolt
értékvesztéssel csökkentett és az
értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(5)
A
mérlegben a 29. § (6)-(8) bekezdése szerinti egyéb
követelést a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken,
illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt
könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(6)
A mérlegben a
követelést az (1)-(5) bekezdés szerinti könyv szerinti értéken addig kell
kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv
szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem
egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan
követelésként le nem írták.
(7)2
50 A mérlegben
behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében
behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés
időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési
veszteségeként le kell írni. (8) 251 Az 59/A-59/F. §-ok
szerinti valós értéken értékelt követelés
a)
befolyt törlesztésekkel csökkentett bekerülési értéke
és az azt meghaladó valós értéke közötti különbözetet a követeléshez
hozzárendelt pozitív értékelési különbözetként kell kimutatni, kereskedési célú
követelés
esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, az értékesíthető követelés
esetén a valós értékelés értékelési tartalékával szemben;
b)
valós értéke és az azt meghaladó, a befolyt
törlesztésekkel csökkentett bekerülési értéke közötti különbözetet kereskedési
célú követelés esetén negatív értékelési különbözetként a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításaival szemben, az értékesíthető követelés esetében az (1)-(6)
bekezdés szerinti bekerülési értéket csökkentő értékvesztésként kell kimutatni.
(9)2 52 Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós
értéken értékelt kereskedési célú követelés könyv szerinti értéke - az (1)-(6)
bekezdéstől eltérően - a befolyt törlesztésekkel csökkentett bekerülési érték
értékelési különbözettel módosított összege.
66. § (1) 253 A mérlegben a 28. § (2)-(3) bekezdése szerinti
készletet a 62. § (2) és (3) bekezdése szerinti bekerülési értéken, illetve az
56. § szerint elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés
visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken, a készletekre adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,
illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken, a készletekre adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,
illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2)
A mérlegben a
pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérlegfordulónapján a pénztárban lévő
forintpénzkészlet értékét, a valutakészlet 60. § (2) bekezdése szerint
átszámított forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek
értékét kell kimutatni.
(3)
A
mérlegben a bankbetétek értékeként az üzleti év
mérlegfordulónapján a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét bankkivonattal
egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza bankkivonattal egyező értékének a 60. § (2) bekezdése szerint átszámított forintértékét kell
kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi
hitelintézetben helyezték el.
67. § (1) A saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben - a
60. §-ban foglaltak figyelembevételével - könyv szerinti értéken kell
kimutatni.
(2) A
mérlegben - a saját tőke elemei között - külön tételben
negatív előjellel kell szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke
értékét, ideértve a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói
üzletrészek értékének a dolgozókat terhelő, általuk még nem rendezett
hányadának megfelelő értékét is.
68. § (1) Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott
összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben - jogcímének megfelelően - a kötvénykibocsátás
miatti tartozások, az egyéb
kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a
tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan kell elszámolni.
kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a
tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan kell elszámolni.
(2) A
pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5) bekezdése
szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a
lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a
mérlegbe beállítani. Az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem
foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.
(3)2 54 A vevőtől forintban kapott előleget a ténylegesen
befolyt összegben, a devizában kapott előleget a 60. § szerint forintra
átszámított összegben kell a mérlegben kimutatni a szerződés szerinti
teljesítést követő elszámolásig, az előleg visszautalásáig, illetve más módon
történő elszámolásáig.
(4)
A
forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított, illetve a
törlesztésekkel csökkentett összegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt a
ténylegesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett
deviza 60. § szerint forintra átszámított összegében kell a mérlegben
kimutatni.
(5) Az áruszállításból, a
szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó
a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben,
b)
devizában teljesítendő kötelezettséget - kivéve,
ha az ellenérték kiegyenlítése a 48. § (7) bekezdésének c) pontja
alapján exportáruval történik - az elismert, számlázott devizaösszegnek a 60. §
szerint forintra átszámított összegében
kell a
mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt pénzeszközzel,
váltóval, eszközátadással, a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással ki nem
egyenlítették, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolták.
(6) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben, a devizában
fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek a 60. § szerint forintra
átszámított összegében kell a mérlegben - az (1)
bekezdés figyelembevételével - kimutatni.
bekezdés figyelembevételével - kimutatni.
A mérlegtételek alátámasztása
leltárral
69. §222 (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a
beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt
kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen,
ellenőrizhető módon tartalmazza - az (5) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
ellenőrizhető módon tartalmazza - az (5) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
(2)
Az
(1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése
keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások
adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie.
(3)
Ha a vállalkozó a
számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a
leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően -
leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források
leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de
legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és
kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett,
portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a
pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált
értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.
(4)
Ha
a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi
nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor
a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását
megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a
csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél,
valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben,
vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó
- eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel
kell elvégeznie.
(5)
A vállalkozó - a
(3)-(4) bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző
negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi
felvétellel árukészletei nyilvántartásának a
mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel
alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára
vonatkozóan kell elszámolni.
(6) A vállalkozó nem alkalmazhatja
az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem
értékbeni nyilvántartást nem vezet.
Az eredménykimutatás
tartalma, tagolása
70. § (1) Az eredménykimutatás a vállalkozó
tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének
levezetését - az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek)
mérleg szerinti
eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit,
kialakulását mutatja be.
eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit,
kialakulását mutatja be.
(2) Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység
eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási
eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti
eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott
eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe
vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó
részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni.
71. § (1) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - a vállalkozó döntésétől
függően - kétféle módon állapítható meg:
a)
az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó
árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények
értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt
anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési
leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség
eljárással);
b)
az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó
árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett
költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének
összevont értékeként (forgalmi költség eljárással).
(2)
Az
üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó
eredménymegállapítás (1) bekezdés szerinti két módjának lehet "A" és
"B" változata. Ennek megfelelően négyféle eredménykimutatás
készíthető, amelyek tagolását a 2. és 3. számú melléklet
tartalmazza. A vállalkozó a 2., illetve a 3. számú melléklet közül, illetve
ezeken belül az "A", illetve "B" változat közül választhat.
Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik üzleti évben összköltség eljárással, a
másik évben forgalmi költség eljárással (illetve ezeken belül az "A"
vagy "B" változat szerint), illetve fordítva készíti az
eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti
év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra
való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni és az
áttérést indokolni kell.
(3) Az ellenőrzés által megállapított
nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás
megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák
(4)
Az
eredménykimutatás 2. és 3. számú mellékletben megadott
tételeinek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további
részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez,
alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály
szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti
elnevezése, tartalma sem fedi le.
(5) A 2. és a 3. számú mellékletben
megadott eredménykimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal
jelzett bevétel-, illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha
a) azok összegükben a megbízható és
valós összkép szempontjából nem jelentősek,
b) azok összevonása elősegíti a
világosság elvének érvényesülését,
c) az összevont tételek és az
összevonás indoka a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül.
(6) Az (5) bekezdés szerinti összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal
összefüggő tételeket.
(7) Nem kell az eredménykimutatásban feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket,
amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem
szerepel.
Az eredménykimutatás
tételeinek tartalma
[j=72. § (1)2
56 Az értékesítés nettó árbevételeként kell
kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben
értékesített vásárolt és saját termelésű készletek valamint a teljesített
szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét.
(2) A teljesítés időszakában (üzleti
évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalj a
aj— a vevőnek a szerződésben
meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a
vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve - ha az eladó
számla, nyugta kiállítására nem kötelezett - egyéb számviteli
bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott - általános forgalmi adót
nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt,
b) a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak
a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített
termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás
számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi
adót nem tartalmazó - összegben,
számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi
adót nem tartalmazó - összegben,
£j=cj— az árbevételbe beszámító ártámogatást az
adóhatósággal történő elszámolás alapján.
(3)
Az
értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a pénzügyi
lízing keretében a lízingbe vevőnek átadott termék továbbá a részletfizetéssel,
a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét,
eladási árát, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a
tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától.
(4) Az értékesítés nettó
árbevételeként kell elszámolni:
aj— a kötelezettségek
teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű
készletek nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó -
számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a
szolgáltatásnyújtás időpontjában,
Ijj260
az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét,
c) a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő
leszállításakor a bevont részvények üzletrészek vagyoni betétek ellenében
átadott vásárolt és saját termelésű készletek - általános
forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összegét,
forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összegét,
í#— a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának
átengedéséért kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott
ellenértéket.
73. § (1) 262Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről
kiállított számlában, nyugtában - a konkrét vásárolt és saját termelésű
készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - adott engedmény
összegét.
(2) Az értékesítés nettó
árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:
aj— a vásárolt és saját
termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag
adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített - általános forgalmi
adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);
foj2&4
a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a teljesítés időpontjában már fennálló,
megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a
teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt - utólag adott
engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített - általános forgalmi adót
nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);
cj261 a - teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként
elfogadott - vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez,
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a szavatossági jogok (igények)
érvényesítése során - utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában
rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a
szavatossági igény megismerésének időpontj ára vonatkozik);
4)— az értékesített
és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. § (3) bekezdése
szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási
árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában,
nyugtában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi
meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen
visszatérített - általános forgalmi adót nem tartalmazó -értékét (a
helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik);
e)— a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó
visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg
helyesbítő, illetve stornó számlában, nyugtában rögzített -általános
forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a
visszavétel időpontjára vonatkozik).
(3) 268 Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként
kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat
növelő korrekciók helyesbítő számlában, nyugtában rögzített - általános
forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a telj esítés időpontj
ára vonatkozik).
74. § (1) 269 Belföldi értékesítés árbevételeként kell
elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet,
valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás 75. §
szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a
tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő
vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.
szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a
tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő
vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.
(2) 270 Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját
termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő
értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő
részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.
részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.
(3) Az exportértékesítés árbevételét
csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti
útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve
fizetett - szállítási és
rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított
forintértékén
rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított
forintértékén
75. § (1) 271 Az értékesítés 72. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti
árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírással forintban vagy
devizában, készpénzben forintban vagy jogszabályi előírás
alapján valutában, az értékesítés devizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással.
alapján valutában, az értékesítés devizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással.
(2)
Ha az ellenérték kiegyenlítése
a 72. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti számla alapján forintban
történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó -
forintértéket kell árbevételként elszámolni.
(3) Az ellenértéknek forintban
(készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általános
forgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevételként figyelembe venni.
(4)
Ha az ellenérték
kiegyenlítése a 72. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti számla alapján
devizában történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem
tartalmazó - deviza (7) bekezdés szerint átszámított forintértékét kell
árbevételként elszámolni.
(5)
Az
ellenértéknek valutában (készpénzben) történő kiegyenlítésekor
a kapott valuta (7) bekezdés szerint átszámított - általános forgalmi adót nem
tartalmazó - forintértékét kell árbevételként figyelembe venni.
(6)
Ha
az exportértékesítés devizában meghatározott
ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással
egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás
szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó - a 60.
§ (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén
kell meghatározni. Így az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés
árbevétele forintértékben is azonos lesz.
(7)
A 72. § (2) bekezdése a)
pontjának megfelelő számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott
valutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6)
bekezdése szerinti -devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
76. § (1) Aktivált saját teljesítmények értékeként a
saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között
állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása
együttes (összevont) összegét kell kimutatni.
együttes (összevont) összegét kell kimutatni.
(2)
Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját
vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját
teljesítmények [tárgyi eszközök, immateriális javak, a 48. § (1), (3) bekezdése
szerinti, az eszközök értékét növelő munkák], továbbá a tenyészállattá
átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb
ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját
előállítású eszközök és saját teljesítmények - 51. § szerint meghatározott -
közvetlen önköltségen számított értékét (ideértve a saját termelésű készletek
értékvesztését is).
(3)
A saját termelésű
készletek - 66. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéke - üzleti év végi
záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell
állományváltozásként figyelembe venni.
77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét
nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során
keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi
műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.
műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.
(2) Az
egyéb bevételek között kell elszámolni:
a) a káreseményekkel
kapcsolatosan kapott bevételeket,
b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét,
c)
a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben
hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget,
cl) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési
kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve
természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés
alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,
e) a termékpálya-szabályozáshoz
kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,
^272
amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti
év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték
Az a)-f) pontokban meghatározottak egyéb bevételkénti
elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi
rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik.273
(3) Az egyéb bevételek között kell
kimutatni:
a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint képzett céltartalék összegének
felhasználását (csökkenését, megszűnését); £>,)—
a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség
nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől
megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a
mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak
megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét;
c)2^
cl)
az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett)
követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor;
e)— az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből,
továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és
c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor,
az átadáskor;
f)
a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott,
visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez
kapcsolódó - összeget;
gj— a követelés eredeti
jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a
követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget;
h)221L
a nyereség jellegű kerekítési különbözetet.
(4) Egyéb bevételként kell
elszámolni a 45. § (3) bekezdése szerint halasztott bevételként elhatárolt
negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben a 45. § (4) bekezdése szerint
leírt összeget.
(5) Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések
visszaírt összegeit [ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök 53. §
szerint elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt
összegét, továbbá a követelések 55. § (3) bekezdése, a készletek 56. § (4) bekezdése szerint visszaírt értékvesztésének összegét], valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének
összegét.
összegét, továbbá a követelések 55. § (3) bekezdése, a készletek 56. § (4) bekezdése szerint visszaírt értékvesztésének összegét], valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének
összegét.
(6)2 79 Egyéb bevételt
csökkentő tételként kell elszámolni a (3) bekezdés e) pontja szerint
értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi
meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz - 73. § (2)
bekezdés cl) pontja szabályai szerinti - visszavételkori értékét.
(7) 280
Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen
alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve
kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét.
78. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell
kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt)
szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló -
értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.
értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.
(2)2
81 Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált
vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés
visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-,
hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a
tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok haszonanyagok
értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher,
jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni
kell.
(3)
Az
igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben
igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét
a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló -számlázott,
fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.
(4)
Az
egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült,
az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető)
illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb
hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat
kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a
saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor,
illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot,
termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított),
a bevallott összegben kell kimutatni.
(5)
Az
eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben -
általában - változatlan formában eladott anyagok áruk bekerülési
(értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt
bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő
tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési
értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett
betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével.
(6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában
értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az
értékesítéskor.
(7)
A
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a
külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől igénybe vett
szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken - j ellegének megfelelően - a
(3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerinti szolgáltatásként köteles az
anyagjellegű ráfordítások között kimutatni.
79. § (1) Személyi jellegű ráfordítások az
alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt
összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése
ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések valamint a bérjárulékok
ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések valamint a bérjárulékok
[J=
(2) 282 Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez
kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat
megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság,
ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése
ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre
irányuló további jogviszonyban állók
részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az
üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13.
és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai
elszámolások szerinti keresetnek függetlenül attól, hogy az ilyen címen
kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem,
illetve alapját képezi-e vagy
sem a
bérj árulékoknak.
(3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a
természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként
kifizetett, elszámolt összegek beleértve ezen összegek le nem vonható általános
forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő
(fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.
1^(4) 283 Bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi
hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára
fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a
foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok
elnevezésétől.
80. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:
a) az immateriális j avaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint
tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított
értékcsökkenése összegét,
b) a (2) bekezdés szerint a használatbavételkor elszámolt összeget.
(2)2
84 A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok szellemi termékek tárgyi
eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a
használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.
81. § (1) Egyéb ráfordítások az olyan, az
értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó
kifizetések és más veszteség jellegű tételek amelyek a rendszeres tevékenység
(üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.
(üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.
(2) Az egyéb ráfordítások között kell
elszámolni:
a) az üzleti év
mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté
vált káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is
magában foglaló - kifizetéseket,
elszámolt, fizetendő összegeket;
elszámolt, fizetendő összegeket;
b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig
ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz
kapcsolódó bírságok kötbérek fekbérek késedelmi kamatok kártérítések összegét;
c)— a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét;
c)— a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét;
cl) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó,
terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhez kapcsolódó - befizetések összegét;
e)— az
államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített
állami pénzalapok a helyi önkormányzatok a társadalombiztosítás
költségvetéseivel), az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi
forrásaival) elszámolt - a bekerülési érték részét nem képező, illetve a
költségek között el nem számolható - adók díjak illetékek hozzájárulások
tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét;
j)2jn-
ty289
a veszteség jellegű kerekítési különbözetet.
(3) Az egyéb ráfordítások között
kell kimutatni:
a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése
szerint az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot
növelő összeget;
b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét;
c)
az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen
értékesítésekor azok könyv szerinti értékét;
e) a hiányzó, illetve a tárgyévben
megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet
könyv szerinti értékét;
f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett)
követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.
(4) Az egyéb ráfordítások között
elkülönítetten kell kimutatni:
a)
az értékvesztés összegét, ideértve az
immateriális javak a tárgyi eszközök 53. § (1)-(2) bekezdése szerint elszámolt
terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések 55. § (1)-(2)
bekezdése, a készletek 56. § (1)-(3) bekezdés szerint elszámolt értékvesztésének
összegét;
b) a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét;
c)— a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez
kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - adók
és adójellegű tételek összegét.
(5) 292 Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen
alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve
kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott
(fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét.
(fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét.
82. § (1) Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az
értékesített saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások közvetlen
önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott
(közvetített) szolgáltatások értékét.
(közvetített) szolgáltatások értékét.
(2)
Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége magában
foglalja az értékesített saját termelésű készletek a teljesített saját
szolgáltatások - 51. § szerint meghatározott - közvetlen önköltségét a 66. §
(1) bekezdésében
foglaltak szerint meghatározott értéken
(3) Az értékesítés közvetett
költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási
költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni.
(4)
Az
értékesítési, forgalmazási költségek között az
értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csomagolási, szállítási
költségek, bizományi díjak), a késztermékek, az értékesítésre váró áruk
raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám,
a propaganda és a piackutatás költségeit kell kimutatni, függetlenül attól,
hogy az az értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető-e vagy sem Az
értékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költségeket, továbbá a kereskedelmi
tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit indokolt elkülönítetten
kimutatni.
(5) Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi és
anyagjellegű, valamint egyéb költségeit.
(6) Az egyéb általános költségek
között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit.
83. § (1) A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és
ráfordításainak különbözete.
(2)
A
pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott
(járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének
árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége,
az egyéb
kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb
bevételei.
(3)
A
pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a
befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és
kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az
értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.
84. § (1) Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő
befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeg (ideértve a kamatozó
részvények után kapott, illetve járó kamatot is),
amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.
amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.
(2)
Részesedések értékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a
befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv
szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet
(3) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni:
a)
a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a
bankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott
(esedékes járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök
között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír
értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét;
£>,)— a befektetett pénzügyi eszközök között
kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti
különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az
kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből
származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv
szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi
eszközök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után
kapott hozam összegét [forgatási célú befektetés esetén ezeket a hozamokat az
egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe
venni];
c) a pénzügyi lízing esetén a
lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét;
cl) a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír
vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó
összeget;
e) a befektetett pénzügyi eszközök között
kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír -
kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a
cl) pont szerint
elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor.
elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor.
(4) A befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként kell kimutatni a (3)
bekezdés a) pontja szerinti kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat
(beszerzéskor elszámolt) összegét.
(5) Egyéb kapott (járó) kamatok
és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:
a)
a forgóeszközök között
kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott
(esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen értékpapír értékesítésekor az
eladási árban lévő kamat összegét;
b) a forgóeszközök között
kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó)
kamat összegét;
c) a forgóeszközök között kimutatott diszkont
értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre
időarányosan jutó összeget;
cl) a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét;
cl) a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét;
e)— a valódi
penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén a határidős viszonteladási
kötelezettség mellett vásárolt eszköz követelésként kimutatott vételára és
kötelezettségként kimutatott viszonteladási ára közötti különbözet összegében,
valamint a kölcsönbe adott értékpapír után járó kölcsönzési díj összegében
elszámolt kamatbevételt;
f) kamatjellegű bevételként a
kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) teljes
nyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, továbbá a
mérleg
fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig;
fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig;
gj— az 59/A-59/F.
§-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén, kamatjellegű
bevételt csökkentő tételként a kamatfedezeti ügyletek veszteségét, ha az ügylet
az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult,
legfeljebb a fedezett alapügylet nyereségének összegéig, továbbá a mérleg
fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek várható veszteségét a kamatfedezeti
célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek esetében az 59/E. § (5)
bekezdése szerint meghatározott összegben, illetve a kamatfedezeti célú
cash-flow fedezeti ügyletnek minősülő kamat-swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre
vetített, az adott elszámolási időszakra jutó, a mérleg fordulónapjáig
időarányosan számított összegének különbözetében, függetlenül attól,
hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély fizeti.
(6) Az egyéb kapott (járó) kamatok
és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni az (5) bekezdés a)
pontja szerinti kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor
elszámolt)
összegét.
(7) A
pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:
a)
a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni
részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját
üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv
szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet (árfolyamnyereséget);
b)
a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír - a kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont
értékpapírnál az (5) bekezdés c) pontja szerint elszámolt kamattal
csökkentett - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű -
különbözetet (árfolyamnyereséget) az értékesítéskor;
c)
a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt
megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti
érték közötti - nyereségjellegű - különbözetet (árfolyamnyereséget);
d)
a diszkont értékpapír beváltásakor
a (3) bekezdés d), illetve az (5) bekezdés c) pontja szerint
kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti
- nyereségjellegű -különbözetet;
e)
a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente
történő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti
értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában foglaló hátralévő
törlesztő részek arányában meghatározott összege közötti - nyereségjellegű -
különbözetet;
f)
a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával
kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló
követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez
kapcsolódó,
az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget;
g)296
a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett
pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor -
a 60. § (3) bekezdése szerint - összevontan elszámolt árfolyamnyereséget;
h)
a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír
bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből az
időbelileg elhatárolt összeget;
i) a névérték alatt vásárolt,
hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke
közötti - nyereségjellegű - különbözet korábban időbelileg elhatárolt
összegének megszüntetését;
j) a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős
része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése)
időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - nyereségjellegű
- különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig
megtörtént, illetve a pénzügyileg is realizált nyereségjellegű különbözetnek a
tárgyévre időarányosan jutó összegét, amennyiben az ügylet zárása a mérleg
fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént;
k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali
ügyletek) nyereségének teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg
fordulónapjáig megtörtént, illetve a nyereség tárgyévre jutó időarányos
összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig ha
az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le;
l) a kiírt opcióért kapott opciós díjat;
m) a vásárolt követelés könyv
szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét;
n)
a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti
érték közötti - nyereségjellegű - különbözetet;
[J=
o)297
a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt
pénzügyi rendezés esetén kapott - a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg
rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott - engedmény összegét;
p)298
közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek
(ráfordításoknak) a közös tevékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevőkre
- a tárgyévvel kapcsolatosan - átterhelt összegét, illetve a közös
tevékenységből, közös üzemeltetésből származó nyereség - tárgyévvel
kapcsolatosan - átvett (járó) összegét;
r)
egyesülésnél a működés költségeinek - tárgyévvel kapcsolatosan - az
egyesülés tagjaira átterhelt összegét;
s)299 az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása
során, a kereskedési célú származékos ügyletek esetén, az ügylet zárása
(lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése)
időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti -
nyereségjellegű - különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg
fordulónapjáig megtörtént, valamint a mérleg fordulónapján érvényes
piaci árfolyam és a kötési (határidős) árfolyam közötti - nyereségjellegű -
különbözet összegét, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáig nem zárult le,
ideértve a 85. § (2) bekezdésének f) pontja és (3) bekezdésének t) pontja
szerinti fedezeti ügyletnek az alapügylet veszteségét meghaladó összegét is;
t)300
az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása során
bevételt csökkentő tételként a nem kamatfedezeti célú fedezeti ügyletek
veszteségének összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént,
illetve a nem kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek
várható veszteségének összegét, a mérlegfordulónapi piaci ár, árfolyam és a
kötési (határidős) árfolyam közötti - veszteségjellegű -
különbözet összegében, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáig nem zárult le,
legfeljebb a fedezett alapügylet tárgyévben elszámolt nyereségének összegében;
u)301
az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékelt kereskedési célú, mérlegben
szereplő pénzügyi eszközök pozitív értékelési különbözetét.
(8)302
85.
§ (1) Befektetett pénzügyi
eszközök árfolyamveszteségeként kell kimutatni:
a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő
kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (3) bekezdésének d) pontja
szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és
könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet az
értékesítéskor, illetve a beváltáskor;
b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni
részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási
ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű -különbözetet.
(2) Fizetendő kamatok és kamatjellegű
ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet,
más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:
a) a hosszú, illetve a
rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek,
kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból
fennálló tartozások,
váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével;
váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével;
b) a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt
kölcsöntőke) után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét;
c)303
befektetési j egyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv
szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;
d)304
a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén a határidős
visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségként
kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott visszavásárlási ára közötti
különbözet összegében, valamint a kölcsönbe vett értékpapír után fizetendő
kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatráfordítást;
e)305
kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) teljes
veszteségét, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg
fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos
veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének
összegéig;
f)306
az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén,
kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként a kamatfedezeti ügyletek
nyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérleg fordulónapjáig lezárult,
legfeljebb a fedezett alapügylet veszteségének összegéig, továbbá a mérleg
fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek nyereségét a kamatfedezeti célú piaci
érték (valós érték) fedezeti ügyletek esetében az 59/E. § (5) bekezdése szerint
meghatározott összegben, illetve a kamatfedezeti célú cash-flow fedezeti
ügyletnek minősülő kamat-swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges
tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra jutó, a mérleg
fordulónapjáig időarányosan számított összegének különbözetében.
(3) A pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításai között kell kimutatni:
a)
a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni
részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját
üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv
szerinti értéke közötti - veszteségj ellegű - különbözetet (árfolyamveszteséget);
b)
a forgóeszközök között
kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az
eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (5) bekezdésének c)
pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára és könyv
szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet (árfolyamveszteséget)
az értékesítéskor;
c) a forgóeszközök között kimutatott
hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a
könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegű - különbözetet
(árfolyamveszteséget);
d)
a diszkont értékpapír beváltásakor a 84. § (3)
bekezdésének d), illetve a 84. § (5) bekezdésének c) pontja
szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár
közötti -veszteségjellegű - különbözetet;
e)
a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente
történő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti
értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában foglaló hátralévő
törlesztő részek arányában meghatározott összege közötti - veszteségjellegű
- különbözetet;
f)
a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával
kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló
követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez
kapcsolódó,
az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget;
g)307 a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a
befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi
értékelésekor - a 60. § (3) bekezdése szerint -összevontan elszámolt
árfolyamveszteséget;
h)
a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír
bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből az
időbelileg elhatárolt összeget;
i)
a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír
bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözet
időbelileg elhatárolt összegének megszüntetését;
j) a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős
része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti
megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős)
árfolyam közötti - veszteségjellegű - különbözet teljes összegét, ha az ügylet
zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, továbbá a pénzügyileg is realizált
veszteségjellegű különbözetének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, ha az
ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között
megtörtént, valamint a veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható
összegét, ha az ügylet zárása a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg;
k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali
ügyletek) veszteségének teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg
fordulónapjáig megtörtént, illetve a veszteség tárgyévre jutó időarányos
összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig,
ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le;
l) a vásárolt eladási
opcióért fizetett opciós díjat, a lejáratkor le nem hívott vételi opcióért
fizetett opciós díjat, és a forgatási célú értékpapír beszerzéséhez
kapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opció opciós díját, ha ez utóbbit a
vállalkozó a 61. § (2) bekezdése szerint a beszerzési értékben nem veszi
figyelembe;
m) a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés
könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt
fedezetet;
n)
a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti
érték közötti - veszteségjellegű - különbözetet;
o)308
a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt
pénzügyi rendezés esetén adott - a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg
rendezendő ellenérték 3%-át meg nem
haladó, nem számlázott - engedmény összegét;
pj30R közös tevékenység, közös
üzemeltetés esetén a közös költségeknek (ráfordításoknak) a közös
tevékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevők által - a tárgyévvel
kapcsolatosan - megtérített, megtérítendő összegét, illetve a közös tevékenységből, közös
üzemeltetésből származó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan - átadott
(fizetendő) összegét;
r) egyesülés tagjainál az egyesülés
működési költségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített összegét;
s)— az 59/A-59/F.
§-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása során, a kereskedési
célú származékos ügyletek esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet
kötése, lejárat előtti megszüntetése)
időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - veszteségjellegű
- különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig
megtörtént, valamint a mérleg
fordulónapján érvényes piaci árfolyam és a kötési (határidős) árfolyam közötti
veszteségj ellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, ha az
ügylet a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, ideértve a 84. § (5)
bekezdés g) pontja és a (7) bekezdés t) pontja szerinti fedezeti
ügyletnek az alapügylet nyereségét meghaladó összegét is;
t)— az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken
történő értékelés alkalmazása során ráfordítást csökkentő tételként a nem
kamatfedezeti célú fedezeti ügyletek nyereségének összegét, ha az ügylet zárása
a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a nem kamatfedezeti célú piaci
érték (valós érték) fedezeti ügyletek várható nyereségének összegét a
mérlegfordulónapi piaci ár, árfolyam és a kötési (határidős) árfolyam közötti - nyereségjellegű - különbözet összegében, ha az ügylet
a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, legfeljebb a fedezett alapügylet tárgyévben
elszámolt veszteségének összegében;
u)— az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken
értékelt kereskedési célú, mérlegben szereplő pénzügyi eszközök negatív
értékelési különbözetét.
(4)313
(5)
A
pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek a 84. § (7)
bekezdése szerinti tételei a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (3) bekezdés
szerinti tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve
a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet
összevontan kell kimutatni.
(6)
Részesedések,
értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni
részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a
tartós bankbetétek elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt
értékvesztések visszaírt összegével.
86.
§ (1) A rendkívüli eredmény
a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete.
(2)
A rendkívüli bevételek
és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a
vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási
tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban
(3) A rendkívüli bevételek között
kell kimutatni:
a) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági
társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában
meghatározott értékét;
b)— a gazdasági
társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli
megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás
befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt
részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök
vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek
megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök
értéke a több;
c)— az átalakult gazdasági társaság
tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az
átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési
értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges
vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással
létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke
összegét);
cl) a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági
társaság beolvadása esetén - az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban
szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a
jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke
összegét;
e)— a gazdasági
társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor,
ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés
(részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó)
eszközök értékét;
h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül
- átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a
hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz
beszerzett eszköz nem kapcsolódik;
/J— a visszafizetési kötelezettség nélkül
kapott, a 77. § (2) bekezdésének cl) pontja, illetve a 86.
§ (4) bekezdésének b) pontja alá nem tartozó támogatás, véglegesen
átvett pénzeszközök összegét; j)— a térítés nélkül kapott (igénybe vett)
szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály
szerinti - értékét.
(4) A rendkívüli bevételek között kell
elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:
a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett
eszközhöz kapcsolódik;
b)— a fejlesztési célra - visszafizetési
kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen
átvett pénzeszközök összegét;
ej— a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az
ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci -
illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;
cl) a tartozásátvállalás során
harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség
szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz
kapcsolódik.
(5) 323 Rendkívüli bevételként kell kimutatni a (4) bekezdés szerint halasztott
bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a 45. § (2) bekezdése
szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások
ellentételezésére megszüntetett összeget. Amennyiben a halasztott bevételként kimutatott összeg jelentős és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, a megszüntetést - az ellentételezett
költségnek illetve ráfordításnak megfelelően - az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is el lehet számolni.
ellentételezésére megszüntetett összeget. Amennyiben a halasztott bevételként kimutatott összeg jelentős és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, a megszüntetést - az ellentételezett
költségnek illetve ráfordításnak megfelelően - az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is el lehet számolni.
(6) A rendkívüli ráfordítások között
kell kimutatni:
a) a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági
társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét;
b)^
c)— a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság
jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a
kényszertörlési eljárás befejezésekor) - az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor - a jogelőd gazdasági társaságban
lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek üzletrészeinek vagyoni betéteinek)
nyilvántartás szerint (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt - a megszűnt
részesedés (részvények üzletrészek vagyoni betétek) ellenében - kapott eszközök
vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek
megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök
értéke a kevesebb;
cl) az átalakult
gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása
esetén - az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének
(részvényeinek üzletrészeinek vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékét;
e)
a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági
társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének
(részvényeinek üzletrészeinek vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékét;
f)
a tulajdonosnál (a tagnál) a
gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás
tőkekivonás útján valósul meg a bevont részesedések (részvények üzletrészek
vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.
(7) A rendkívüli ráfordítások között
kell elszámolni:
a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás
szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét,
a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval
növelt
összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét;
összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét;
b) a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül -
átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét - a 33. §
(1) bekezdésének figyelembevételével - a tartozást átvállalónál;
c)— a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a 81. § (2) bekezdésének c) pontj a alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét;
c)— a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a 81. § (2) bekezdésének c) pontj a alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét;
í#— a (4) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célra kapott
támogatás visszafizetett összegét.
(8) A
(3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket, a (6)-(7) bekezdés szerinti
rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítő
mellékletben részletezni kell, amennyiben azok
eredményre gyakorolt hatása jelentős.
eredményre gyakorolt hatása jelentős.
(9)3
28 A
rendkívüli
ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el
lehet határolni - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a
vállalkozó által megvalósított
(megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés
nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti
értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében
valósított (szerzett) meg.
87.
§ (1) Az adózás előtti
eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont
összege.
[J= (2) 329 Adófizetési
kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő
adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót,
valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés
rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített
vállalkozói adó, a kisvállalati adó megállapított (bevallott, kivetett)
összegét.
(3) Az adózott eredmény az adózás
előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg.
(4)
A
mérleg szerinti eredmény a szabad eredménytartalékból
osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény utáni kamatra - az (5) bekezdés
szerint - igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény és a jóváhagyott
osztalék részesedés, kamatozó részvény utáni kamat különbözete.
[j= (5) 330 Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra,
részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre
igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be
kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben - ha a tárgyévi adózott
eredmény negatív - az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett
összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi
adózott eredménnyel azonos összegű lesz.
Kiegészítő melléklet
88. § (1) A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű
adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket e törvény előír,
továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi
helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek. A
kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos - más jogszabályban előírt - információkat is.
helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek. A
kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos - más jogszabályban előírt - információkat is.
(2)
A
kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források
összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a
fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.
(3) A számviteli politika
meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását
a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni.
(4) 331 A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál
alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési
eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának
számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések
indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések
indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
(5)
A
kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során
feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források
állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő
tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban
(6) A kiegészítő mellékletnek
tartalmaznia kell legalább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash
flow-kimutatást is.
(7)3
32 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az
adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, amennyiben az nem
egyezik meg a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal. (8)3
33 Ha e törvény, illetve más jogszabály előírása szerint a
vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, akkor
a) erre a kötelezettségre a beszámoló
kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell, továbbá
b)
a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a
tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló
által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti
évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói
szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért
felszámított díjakat külön-külön összesítve.
(9)3 34 Ha a vállalkozóra vonatkozik a 151. § (1) bekezdés
szerinti kötelezettség, a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a
könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért
felelős személy - a 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban
szereplő - nyilvános adatait.
89. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:
a) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő
vállalkozónak leányvállalata,
b) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő
vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet,
c) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő
vállalkozónak társult vállalkozása,
bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a
birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét;
továbbá
d) minden olyan gazdasági társaság nevét és
székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozása.
(2) 335 A
gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti
ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:
a) a többségi befolyással,
b) a minősített többséget biztosító
befolyással
rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.
(3) 336 A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági
társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát,
ahol a vállalkozó a gazdasági társaságokról
szóló törvény szerint
szóló törvény szerint
a) a többségi befolyással,
b) a minősített többséget
biztosító befolyással rendelkezik.
(4) A kiegészítő mellékletben be
kell mutatni:
a) gazdasági társaságnál a vezető
tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak
tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, csoportonként
összevontan;
b)
gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az
igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök
összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges
egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei
egyidejű közlésével;
c) a gazdasági társaság korábbi vezető
tisztségviselőivel, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjaival szembeni
nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét, csoportonként összevontan;
d) minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki
az éves beszámolót köteles aláírni.
(5)337 A kiegészítő mellékletben meg
kell adni a vállalkozó székhelyének és - ha beszámolóját és a kapcsolódó üzleti
jelentést interneten is közzéteszi - internetes honlapjának pontos címét,
elérhetőségét.
(6)338 A kiegészítő mellékletben be
kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek
bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és
nem a szokásos piaci
feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek
értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel
kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó
információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem
akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére
gyakorolt hatásának a megítélését.
89/A.
§— A kiegészítő mellékletben
be kell mutatni:
a)
annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely
összeállítja a vállalkozáscsoport azon legnagyobb egységének összevont
(konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták,
b)
annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely
összeállítja a vállalkozáscsoport azon legkisebb egységének összevont (konszolidált)
éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták, és
amely tagja az a) pontban megnevezett vállalkozáscsoportnak,
c) azt a helyet, ahol az q) és b) pontokban jelzett összevont (konszolidált) éves beszámolók
megtekinthetők, feltéve, hogy azok nyilvánosak.
90. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:
90. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:
a) a bevételek aktív időbeli
elhatárolásának,
b) a halasztott ráfordításoknak,
c)
a költségek, ráfordítások passzív időbeli
elhatárolásának, cl) a halasztott bevételeknek
a
jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.
(2)
A
kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan
adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben,
a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból
külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal)
szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az
anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell
elvégezni.)
(3) A kiegészítő mellékletben be
kell mutatni:
a)
a mérlegben kimutatott kötelezettségekből
azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő
futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét,
amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a
biztosítékok fajtáját és formáját;
b)
azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes
összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel
bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövőbeni
nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt
vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére;
c)— azon mérlegen
kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját
és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik,
ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök
lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének
megítéléséhez; cl) a lekötött tartalékot jogcímek szerint
megbontva. (4)3 41 A kiegészítő mellékletben kell bemutatni:
a)
mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos
(jövőbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben Ezeken
belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg
fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek,
valamint a swap ügyletek határidős részének lejárati idejét, szerződés szerinti
értékét (kötési árát, árfolyamát), az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét, ha az megállapítható), a cash-flowra gyakorolt várható
hatását, külön feltüntetve az üzleti év eredményében már figyelembe vett
hatásukat, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti
és nem fedezeti célú, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet
részletezésben;
b)
a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi
eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege
esetén, azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy
miért nem számolták el az értékvesztést;
c)— a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap
ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánként,
elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem
fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben.
(5) A kiegészítő mellékletben be kell
mutatni a hátrasorolt eszközök értékét jogcímek szerinti részletezésben.
(6)
A kiegészítő
mellékletben be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak
okait, különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira. Ismertetni kell azt
is, hogy a jegyzett tőkéből milyen értéket képvisel és hogyan változott az
anyavállalat, a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalkozás(ok), társult
vállalkozás(ok) által jegyzett összeg.
(7)3
43 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a
visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó
adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének
indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett
tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes
megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét,
továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése
alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő
mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével
kapcsolatos - előzőekben részletezett - adatokat.
(8)3 44 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kapcsolt
vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék,
illetve annak felhasználása összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös
tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló garanciális
kötelezettségekre képzett céltartalék összegére.
(9)3
45 A kiegészítő mellékletben kell bemutatni az
59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a
(4) bekezdésben foglaltakon túl:
a)
az általános értékelési eljárásokkal számított
piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen a
diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési
rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát),
b)
a számított piaci érték meghatározásánál
figyelembe vett tényezőket,
c)
a valós értékelés értékelési különbözetének
nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a
saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra,
d)
a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós
értékét,
e)
a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát
(szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az
eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét),
f)
a fedezeti ügyletek hatékonyságát, bemutatva azt, hogy
a tárgyévi eredményben, illetve a saját tőkében mekkora veszteséget (illetve
nyereséget) ellentételeztek, amelyek ezáltal nem jelentek meg a mérlegben és az
eredménykimutatásban,
g) a valós értékelés
értékelési tartalékának tárgyévi változását,
h) a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésről a valós értéken történő értékelésre való áttérés, illetve a valós értéken történő értékelésről a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre való
h) a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésről a valós értéken történő értékelésre való áttérés, illetve a valós értéken történő értékelésről a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre való
áttérés hatását a tárgyévi eredményre,
valamint ehhez kapcsolódóan az áttérést megelőző üzleti évi beszámoló adatainak
az áttérés szerinti átrendezését az összehasonlíthatóság érdekében
91. § A kiegészítő mellékletben meg kell adni:
a) a tárgyévben foglalkoztatott
munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű
egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva;
b)
részvénytársaságnál a kibocsátott részvények
számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen
belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható
kötvények számát és névértékét;
c)
azokat az összegeket, amelyek az értékelés
következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a
tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni;
d) a rendkívüli bevételek és a
rendkívüli ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását.
92. § (1) A kiegészítő mellékletben be kell
mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak
növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá
a
halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban
halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban
(2)
Az
(1) bekezdés szerinti részletezésben be kell mutatni az
elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti leírás
lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, továbbá a terven felüli értékcsökkenés, a visszaírt terven felüli
értékcsökkenés összege. A jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés,
illetve annak visszaírása elszámolásának indokait ismertetni kell.
(3) A kiegészítő mellékletben be
kell mutatni:
a) a befektetett pénzügyi eszközök,
b) a készletek,
c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi
növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az
értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban
93. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:
a)346 az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport szerinti, az importbeszerzés értékét termékimport és szolgáltatásimport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más,
a)346 az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport szerinti, az importbeszerzés értékét termékimport és szolgáltatásimport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más,
az Európai Unión kívüli országok szerinti, illetve ezen belül
földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a
vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki);
b)347
az értékesítés nettó árbevételét főbb tevékenységenkénti megbontásban,
amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások j elentősen különböznek
egymástól.
(2) Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott
exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt
költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét.
(3)3 48 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a
támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve
elszámolt összegeket támogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása
(jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban Támogatási
program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból,
illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését
célzó támogatást, juttatást kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő
mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő
(kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett
adatokat. Ha jogszabály erről külön rendelkezik, további információkat kell a
kiegészítő mellékletben megadni annak érdekében, hogy a támogatások
felhasználásának és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyon használatának
nyilvánossága biztosított és ellenőrizhető legyen
(4) A kiegészítő mellékletben be kell
mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.
(5)
A forgalmi költség eljárás [a
71. § (1) bekezdés b) pont] szerinti eredménykimutatást készítő
vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktivált saját
teljesítmények értékének részletezését, a
költségek költségnemenkénti megbontását legalább a 2. számú melléklet
"A" változat 03-04, 05-07, 10-12 és VI. sorainak megfelelő
részletezettséggel, és a kettős könyvvitel zárt rendszerében kimutatott
értékadatokkal.
(6)
A
kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredménykimutatás
Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből - a felsorolt
részletezésben -, továbbá a Rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott
bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és
leányvállalattal elszámolt összegeket.
94. § (1) A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök - 92. §
(1) bekezdése szerint - részletezett adatait a kiegészítő mellékletben külön be
kell mutatni.
(2)
A
kiegészítő mellékletben a veszélyes hulladékok, környezetre
káros anyagok nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes
hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségének és értékének
tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti
veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni.
(3)
A
kiegészítő mellékletben - jogcímenként elkülönítetten - be
kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló
jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továbbá a tárgyévben,
illetve az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt
költségek összegét, valamint a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi,
helyreállítási kötelezettségek várható összegét.
94/A. §— A kiegészítő mellékletben be kell mutatni
a külföldi telephelyek főbb adatait telephelyenként külön-külön, így különösen
azok megnevezését, címét, befogadó országát, a működéshez tartósan rendelkezésre bocsátott
eszközök értékét, a külföldi gazdálkodásból származó követelések és
kötelezettségek, a külföldi gazdálkodásból származó adózott eredmény és a
külföldön befizetett főbb adók összegét.
Üzleti jelentés
95. §— (1) Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak
értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi
helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során
felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.
felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.
(2) Az üzleti jelentésnek a
vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről
átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést
kell tartalmaznia.
(3)
A
(2) bekezdés szerinti elemzésnek tartalmaznia kell - a
vállalkozó fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez
szükséges mértékben - minden olyan pénzügyi és ahol szükséges, minden olyan
kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatót, amely lényeges az
adott üzleti vállalkozás szempontjából.
(4) Az üzleti jelentésben ki kell
térni:
a) a mérleg fordulónapja után
bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) a várható fejlődésre (a
gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható
hatása függvényében);
c) a kutatás és a kísérleti
fejlesztés területére;
d) a telephelyek bemutatására;
e) a vállalkozó által folytatott
foglalkoztatáspolitikára.
(5) Az üzleti jelentésben külön be
kell mutatni:
a) a környezetvédelemnek a
vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó
környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét;
b) a környezetvédelem területén
történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat;
c) a környezetvédelem eszközei
tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát;
d) a környezetvédelmi
intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását.
(6) Az üzleti jelentésben kell
bemutatni:
a)
a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (befektetési
vagy forgatási célú minősítését, a valós értéken történő értékelés esetén az
értékelés szempontjából történő besorolását, a származékos ügyletek fedezeti vagy nem
fedezeti jellegét), ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre,
b) a kockázatkezelési politikát és a
fedezeti ügylet politikát,
c) az ár-, hitel-, kamat-,
likviditás- és cash-flow kockázatot (számszerűsítve is).
(7) Az üzleti jelentésnek, ahol
szükséges, hivatkoznia kell és további magyarázatokat kell adnia az éves
beszámolóban szereplő adatokra.
(8) Az üzleti jelentést magyarul
kell elkészíteni és azt a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó
képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
95/A. §— Annak a
vállalkozónak, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 3. pontja
szerinti, szavazati jogot megtestesítő - értékpapírjai (a továbbiakban:
kibocsátott részesedések) tőzsdei
kereskedelme
engedélyezett az Európai Unió valamely tagállamának elismert
(szabályozott) piacán (tőzsdéjén), az üzleti jelentésben részletesen be kell
mutatnia:
a)
a jegyzett tőke összetételét, ideértve azokat a
kibocsátott részesedéseket is, amelyek tőzsdei kereskedelme nem engedélyezett
az Európai Unió valamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán (tőzsdéjén), részvénytársaságnál részvényfajták szerinti bontásban,
jelezve e fajtáknak a jegyzett tőkén belüli arányát, valamint az azokhoz
kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket,
b)
a jegyzett tőkét megtestesítő
kibocsátott részesedések átruházásának bármilyen korlátozását (ideértve a
részesedésszerzéshez kapcsolódó korlátozásokat, vagy a társaság, illetve a
kibocsátott részesedések más birtokosai beleegyezésének szükségességét is),
c)
azon befektetőket, amelyek jelentős közvetlen vagy
közvetett részesedéssel rendelkeznek a vállalkozó saját tőkéjében (ideértve a
piramisszerkezeteken alapuló és a keresztrészesedéseket is), akkor is, ha a befektetők a
részesedéssel részvényeket megtestesítő igazolások útján rendelkeznek,
d)
a különleges irányítási jogokat megtestesítő
kibocsátott részesedések birtokosait és e jogokat,
e)
bármely munkavállalói részvényesi rendszer
által előírt irányítási mechanizmust, amelyben az irányítási j ogokat nem
közvetlenül a munkavállalók gyakorolják,
f)
a szavazati jogok
bármely
korlátozását (különösen a meghatározott részesedéshez vagy szavazatszámhoz
kapcsolódó szavazati jog korlátozást, szavazati jogok gyakorlására vonatkozó
határidőket, valamint azon rendszereket,
amelyek által a részesedésekhez fűződő pénzügyi előnyök - a vállalkozó
együttműködésével - elkülönülnek a kibocsátott részesedések birtoklásától),
g) a tulajdonosok közötti bármely megállapodást, amelyről a
vállalkozónak tudomása van, és amely a kibocsátott részesedések, illetve a
szavazati j ogok átruházásának korlátozását eredményezheti,
h) a vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdítására, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó szabályokat,
h) a vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdítására, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó szabályokat,
i)
a vezető tisztségviselők hatáskörét, különösen a részvénykibocsátásra és
-visszavásárlásra vonatkozó jogkörüket,
j) a vállalkozó részvételével kötött
bármely lényeges megállapodást, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a
vállalkozó irányításában bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul
vagy szűnik meg, valamint ezen események hatásait, kivéve, ha ezen információk
nyilvánosságra hozatala súlyosan sértené a vállalkozó méltányos üzleti
érdekeit, feltéve, hogy más jogszabály alapján sem kell nyilvánosságra hoznia
azokat,
k) bármely, a vállalkozó és
vezető tisztségviselője, illetve munkavállalója között létrejött megállapodást,
amely kártalanítást ír elő arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond,
vagy a munkavállaló felmond, ha a vezető tisztségviselő vagy a
munkavállaló jogviszonyát jogellenesen megszüntetik, vagy a jogviszony
nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg.
95/B. §— (1) Az a vállalkozó, amelynek átruházható
értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott
piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot
tesz közzé.
(2) A vállalatirányítási
nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)
hivatkozás a vállalkozó által - jogszabály
rendelkezése alapján - kötelezően alkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazott
vállalatirányítási szabályokra, annak megjelölésével, hogy ezen szabályok milyen módon
hozzáférhetők a nyilvánosság számára,
b) hivatkozás a jogszabályi
követelményeken túlmenően alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattal
összefüggő információkra,
c) annak bemutatása, hogy a vállalkozó - a jogszabályokkal összhangban - az a) pont
szerinti szabályok mely részeitől, milyen mértékben és milyen okból tért el,
d) annak indoklása, ha a vállalkozó az a) pont szerinti szabályok valamely
rendelkezését nem alkalmazta,
e) a vállalkozó belső
ellenőrzési és kockázatkezelési rendszere(i) főbb jellemzőinek bemutatása a
beszámolókészítés összefüggésében,
f) a 95/A. § c), d), f), h) és i) pontja szerinti információk, ha
a vállalkozó a 95/A. § hatálya alá tartozik,
g) a legfőbb irányító (vezető)
szerv, az ügyvezető szerv és a felügyelő testület, valamint ezek bizottságainak
összetétele és működése.
(3) A vállalkozónak hozzáférhetővé
kell tennie a (2) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlatának leírását a
nyilvánosság számára. E gyakorlat - a vállalkozó döntése szerint - bemutatható
az üzleti jelentésben,
de más módon is hozzáférhetővé tehető a nyilvánosság számára.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra
de más módon is hozzáférhetővé tehető a nyilvánosság számára.
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra