II. Fejezet
BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS
Beszámolási kötelezettség
4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről
az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott
könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles -
magyar nyelven - készíteni.
magyar nyelven - készíteni.
(2)
Az
(1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós
összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről
és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
(3)
A
törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell
a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben e törvény előírásainak alkalmazása,
a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és
valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához.
(4)
A törvény
előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése
és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adott körülmények
mellett e törvény valamely rendelkezésének
alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való
bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós
összképet Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben,
bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi
helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.
(5)59
A törvény előírásaitól való (4) bekezdés szerinti - kivételes
esetekre vonatkozó - eltérés nem eredményezheti azt, hogy a bemutatott összkép
ellentétes az Európai Közösség e jogterületre vonatkozó irányelveiben
foglaltakkal, illetve nem lehet olyan számviteli eljárás eredménye, amelynek
alkalmazása nincs összhangban azokkal.
5. § Az államháztartás szervezetei beszámolási
kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a
beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi
meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.
meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.
1^6. § (1) 60 A Magyar Nemzeti Bank a hitelintézet, a
pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító könyvvezetésének
és éves beszámolókészítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
(2)
Az egyéb szervezet
beszámolási kötelezettségének beszámolót alátámasztó könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény
alapján kormányrendelet szabályozza.
(3)
A
gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított
egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámolókészítési
kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései
alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott
szervezetet - jogi személyiségének megfelelően - a 3. § (1) bekezdése 2-4.
pontjai szerinti szervezetek közé kell besorolnia.
(4)61
A gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés során
alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli
standardokat. |^(5) 62 A
mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait e
törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
7. §— (1) Az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet a megjelölt szervezetek
tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb
jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a
törvény 17-158. §-aiban előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírásokat az 5-6. §-ban megjelölt szervezeteknél - a kormányrendeletben
meghatározott sajátosságokon túlmenően - alkalmazni kell.
törvény 17-158. §-aiban előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírásokat az 5-6. §-ban megjelölt szervezeteknél - a kormányrendeletben
meghatározott sajátosságokon túlmenően - alkalmazni kell.
(2) A törvény 17-158. §-aiban foglaltakat a kormányrendelet előírásai
figyelembevételével kell alkalmazni az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendeletben
megjelölt szervezeteknek is. 7/A. §^ A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére - ha e törvény, illetve más
jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény vállalkozóra vonatkozó
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg
főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló
lehet:
a) éves beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
d) egyszerűsített beszámoló.
(3)65 A gazdálkodónak a (2) bekezdés
szerinti beszámolót kettős könyvvitellel kell - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - alátámasztania.
(4)66 Egyszeres könyvvitellel alátámasztott
- a (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót
készíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-okban hivatkozott
kormányrendelet lehetővé teszi.
(5)67 A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén,
ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége
- a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak
biztosítása, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló és az
összevont (konszolidált) éves beszámoló [ideértve a 10. § (2) és (3) bekezdése
alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint
elkészített összevont (konszolidált) éves beszámolót is], valamint a
kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény
előírásainak megfelelően történj en.
9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős
könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) 68 Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető
vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a
következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül
bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:69
bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:69
a) a mérlegfőösszeg az 500 millió
forintot,
b) az éves nettó árbevétel az
1000 millió forintot,
c)— az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak
száma az 50 főt.
(3) 71 A (2)
bekezdés előírásait a nyilvánosan működő
részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek
kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei
kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték nem alkalmazhatja.
kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték nem alkalmazhatja.
(4)72
Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont
vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített
éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont
(konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az
anyavállalat részére.
(5) 73 Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (2)
bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet
megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel
adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a
tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti
év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. Az
előbbiekben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni a (2) bekezdés a)
és c) pontja tekintetében is.
1^(6) 74 Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a 6. § (5)
bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói
egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti
a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti
évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték
közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
(^a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
X^b) az éves nettó
árbevétel a 200 millió forintot,
[J= c)
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak
száma a 10 főt.
[J=
(7) 75 Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (6)
bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti
év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a
megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell
figyelembe venni.
(j=> (8) 76 Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a (6)
bekezdés szerinti feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg
akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves
beszámolót köteles készíteni.
1^(9) 77 A (6) bekezdés szerinti mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
választása esetén a vállalkozó választásától - a (8) bekezdés kivételével - leghamarabb
három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után
térhet el.
[J= (10) 78 Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem
készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő
üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adataival.
10. §— (1) Összevont
(konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is
köteles készíteni - a 116-117. §-ban foglaltak kivételével - az a vállalkozó,
amely egy vagy több
vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.
vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.
(2) 80 A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló
1606/2002/EK rendelet 4. Cikke hatálya alá tartozó vállalkozó az (1) bekezdés
szerinti kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a
rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves
beszámolóját. A vállalkozó a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal
összhangban
rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves
beszámolóját. A vállalkozó a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal
összhangban
(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó az (1) bekezdés szerinti
kötelezettségének azzal is eleget tehet, ha a (2) bekezdés szerint kihirdetett
nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően
állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját azzal, hogy a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a
kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal összhangban.
állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját azzal, hogy a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a
kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal összhangban.
(4) 81 Ahol e
törvény, illetve más jogszabály összevont
(konszolidált) éves beszámoló kifejezést használ, ott azon a (2) és (3)
bekezdés szerinti, az Európai Parlament és a Tanács a nemzetközi számviteli
standardok alkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete előírásainak megfelelően összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló is értendő.
standardok alkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete előírásainak megfelelően összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló is értendő.
Üzleti év
11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.
Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak
kivételével - a naptári évvel.
t>
|
d-
|
(2)82 Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a
hitelintézetnek pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítónak nem minősülő
vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél, amennyiben azt
a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve
konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye)
indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról
szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény
szerint vezeti, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől.
(3)83 Az üzleti év
mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek mellett
is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat
személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség a létesítő okirat ennek
megfelelő módosítása mellett.
(4)
Az üzleti év időtartama - az (5)-(13) bekezdésben foglaltak
kivételével - 12 naptári hónap.
(5)84 Üzleti év a
jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - ha e törvény eltérően nem rendelkezik
- alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének illetve közokiratba
foglalásának napjától) létrejöttének (a
cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős
elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig - mint
mérlegfordulónapig - terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától
(előtársasági időszak).
(6) Az üzleti év 12 naptári
hónapnál rövidebb időtartamú lehet az előtársasági időszak, valamint az azt
követő üzleti év esetében, továbbá a naptári évről a naptári évtől eltérő
üzleti évre, illetve az üzleti
évről új üzleti évre történő áttéréskor.
évről új üzleti évre történő áttéréskor.
(7)85 Üzleti év az átalakulás során megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év
mérlegfordulónapját követő naptól az átalakulás napjáig - mint
mérlegfordulónapig - terjedő időszak.
(8)86 Üzleti év az átalakulással
létrejövő új vállalkozónál az átalakulás napját követő naptól a vállalkozó
által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti év végeként
megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak.
(9)
A beszámolóban
rögzített adatoknál forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról
más devizára való áttéréskor, továbbá a gazdasági társaságokról szóló
törvényben nem szabályozott átalakulásnál az
üzleti év az (5)-(8) bekezdésnek megfelelően határozható meg azzal, hogy -
értelemszerűen - a mérlegfordulónap az áttérés, az átalakulás napja.
(10)87 Üzleti év a vállalkozó felszámolása,
végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év
mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját
megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Amennyiben a
felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg,
az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre
emelkedésének napját követő naptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés
szerinti feltételekkel - az üzleti év végeként megjelölt napig -mint
mérlegfordulónapig - terjedő időszak.
(11)88 A felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás
időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.
(11a) 89Ha a kényszertörlési eljárás
lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás
időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.
(12) A végelszámolás időszaka
általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem
fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12
hónap, míg az
utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.
utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.
(13) 90 Az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját az anyavállalat éves
beszámolójának üzleti évéről kell elkészíteni. Amennyiben az anyavállalat
leányvállalatainak üzleti éve eltér az
anyavállalat éves beszámolójának üzleti évétől, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat vagy a leányvállalatok többsége beszámolójának üzleti éve is.
Ez esetben az eltérés tényét és annak indokait az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni. Ezen túlmenően közölni kell az összevont (konszolidált) éves beszámoló
kiegészítő mellékletében az eszközökkel, a forrásokkal, a pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásával kapcsolatos olyan lényeges események hatását, amelyek az anyavállalati éves beszámoló
mérlegfordulónapja és az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapja közötti időszakban következtek be.
anyavállalat éves beszámolójának üzleti évétől, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat vagy a leányvállalatok többsége beszámolójának üzleti éve is.
Ez esetben az eltérés tényét és annak indokait az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni. Ezen túlmenően közölni kell az összevont (konszolidált) éves beszámoló
kiegészítő mellékletében az eszközökkel, a forrásokkal, a pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásával kapcsolatos olyan lényeges események hatását, amelyek az anyavállalati éves beszámoló
mérlegfordulónapja és az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapja közötti időszakban következtek be.
Könyvvezetési kötelezettség
12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a
tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható
gazdasági eseményekről - e törvényben
rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.
rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.
(2) A könyvvezetés a 159-169.
§-okban foglaltak és a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és
a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.
(3) Kettős könyvvitelt köteles
vezetni minden vállalkozó, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, a Magyar
Nemzeti Bank továbbá az 5-6. §-ban megjelölt szervezet, ha azt kormányrendelet
előírja.
(4) 91 Egyszeres
könyvvitelt köteles vezetni a 8. § (4)
bekezdése szerint egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó.
13. §— (1) Egyszeres könyvvitelt vezethet a gazdálkodó, ha azt e törvény
vagy az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet lehetővé teszi.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó áttérhet a kettős könyvvitelre - saját
elhatározása alapján - bármelyik év január 1-jével, illetve köteles áttérni a
kettős könyvvitelre, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet előírja.
Számviteli alapelvek
14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a 15-16. §-ban
meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.
(3)
A
törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások
alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak,
körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit,
eszközeit meghatározó - számviteli politikát.
(4)
A
számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell -
többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat,
módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem
lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben
biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek
fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell
megváltoztatni.
(5) A számviteli politika
keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források
leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források
értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére
vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(6) 93 Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az
egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót
készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben
meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.
meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.
(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített
szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az
egymilliárd forintot vagy a költségnemek
szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás
rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.
szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás
rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.
(8)94 A pénzkezelési
szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve
bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és
tárgyi feltételeiről, felelősségi
szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti
forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási
rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a
készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés
gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos
bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási
szabályokról.
(9)-(10)95
(11)96 Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4)
bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő
szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni.
Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon
belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.
(12)97 A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó
képviseletére jogosult személy felelős.
15. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a
könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben
is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a
működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve).
működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve).
(2)
A
gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket,
amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre
gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági
eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a
mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak
ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év
gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek
be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve).
(3)
A
könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő
tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által
is megállapíthatóknak kell lenniük Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e
törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési
eljárásoknak (a valódiság elve).
(4) A könyvvezetést és a
beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában
kell elkészíteni (a világosság elve).
(5) A beszámoló tartalma és formája,
valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az
összehasonlíthatóságot biztosítani kell (a következetesség elve).
(6)
Az üzleti év
nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival.
Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény
számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat (a
folytonosság elve).
(7)
Az adott időszak
eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek
elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell
számításba venni, függetlenül a pénzügyi
teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell
kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).
(8)
Nem
lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a
bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása
során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni
az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az
üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált
ismertté. Az értékcsökkenéseket, az
értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell
számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy
veszteség (az óvatosság elve).
(9) A bevételek és a
költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással
szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el
(a bruttó elszámolás elve).
16. § (1) Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló
elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve).
A beszámoló elkészítése során - a (3)-(5)
bekezdésben és a 46. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - az egyedi értékelés elve e törvény szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet.
bekezdésben és a 46. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - az egyedi értékelés elve e törvény szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet.
(2)
Az
olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy
több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között
olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az
elszámolási időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve).
(3)
A beszámolóban és az
azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a
tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez,
vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően
kell elszámolni (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve).
(4)
Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ,
amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül -
befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (a lényegesség elve).
(5)
A
beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a
kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága
(hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel (a
költség-haszon összevetésének elve).
(6) Az egyszerűsített beszámolót készítőknél a számviteli alapelvek érvényesülésének
sajátosságait a 100. § (1) bekezdése tartalmazza.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra