A közjegyzőkről - lll.


HARMADIK RÉSZ
A KÖZJEGYZŐI TEVÉKENYSÉG ÉS ELJÁRÁS
IX. fejezet
A közjegyzői okiratok általános szabályai
Közös rendelkezések
111.  §— (1) A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító
okiratban a közj egyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítj a j egyzőkönyvi vagy záradéki formában
(2)  A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat.
(3)  A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton is elkészíthető. A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (elektronikus közokirat).
112.  §— (1) 248 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a)     a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b)     a jogosult és a kötelezett nevét,
c)      a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d)     a teljesítés módját és határidejét.

(2)  Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3)  E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21.§].
113.     § A közj egyző felel azért, hogy a közj egyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közj egyző j elenlétében történt tényeket.
114.     §— (1) A közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest az országos elnök feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot, ennek igazolására nyelvi jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló közj egyzőhelyettes nyelvi j ogosítványát - az országos kamara kérelmére - az igazságügyért felelős miniszter adj a ki. A nyelvi j ogosítvány számának a közj egyzői okiratból ki kell tűnnie.

(2)  A nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző az okiratot a felek választása szerint egy - a nyelvi jogosítványban szereplő vagy magyar - nyelven készíti el és adja ki.
(3)  Az országos elnök a nyelvi jogosítványt akkor adja ki, ha a közjegyző és a közjegyzőhelyettes a nyelvismeretét a nyelvi meghallgatáson megfelelően igazolta, és közjegyzőhelyettes esetén az alkalmazó
közjegyző az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.
(4)  A nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a közjegyző vagy közjegyző helyettes székhelye szerinti területi kamara terjeszti fel az országos elnökhöz, aki a meghallgatást követően dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról.
(5)  Ha a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző helyettes közjegyzői kinevezést kap, részére az adott nyelvre a nyelvi jogosítványt ki kell adni.
(6)  Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha

a)      a közjegyző szolgálati viszonya megszűnik, vagy a közjegyző helyettest törölték a névjegyzékből,
b)      a közjegyző helyettes olyan közjegyzővel létesít munkaviszonyt, aki nem rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal.
115.  § (1) A közjegyzői okiratot világosan és rövidítések nélkül kell szövegezni; a leírásnál az üresen maradó sorokat vízszintes vonallal kell kitölteni.
(2) A közjegyzői okiratban a határidőt, határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét, az okirat keltét és más fontos számadatot számmal és betűvel is ki kell írni.
116.  § (1) A közjegyzői okiratban törölni, átütni vagy a sorok közé írni nem szabad. Ha a szó törlése szükséges, a javítást úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szó olvasható maradjon. A törölt szavak számát
a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, és a közjegyző, valamint a felek aláírásával kell ellátni.
(2) Ha a közjegyzői okiratban más változtatás vagy kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást vagy kiegészítést - az érintett szavak számának feltüntetésével - a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, valamint a felek aláírásával kell ellátni.
(3)2 50 A közjegyző névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az okiratban szereplő ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyzői okirat kijavítását végzéssel bármikor elrendelheti.
(4) 251 A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új, a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés felülvizsgálatát csak akkor lehet kérni a közjegyző székhelye szerinti törvényszéktől, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az hivatalból történt. A bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak
117.  § (1) A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(2)  A közjegyző a közjegyzői okiratot a végén aláírásával, közjegyzői minőségének feltüntetésével és bélyegzőjével látja el.
(3)  A fél és más érdekelt a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. Ha erre nem képes, az aláírást a közjegyző aláírása pótolja.
(4)2 52 A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács. A segédszemélyek azonosításánál az ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
118.      §— Ha a közjegyzői okirat több lapból áll, ezeket zsinórral össze kell fűzni, és a közjegyző bélyegzőjével kell megerősíteni. A közjegyzői okirat mellékleteit, melyek az okirat részét képezik, ugyanígy kell az okirathoz fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, azt a közjegyzői okirat ügyszámával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.
119.      § (1) A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg.
(2)  Az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki. Ilyenkor az eredeti közjegyzői okirat helyére annak a közjegyző által e célra készített hiteles kiadmányát kell
elhelyezni. Ezt a kiadmányt a közjegyzői okirat visszaérkezése után is a közjegyzői okirat mellett kell őrizni.
(3)254A közjegyzői okirat visszaérkezéséig - ha a területi elnökség másképpen nem rendelkezett - a közjegyző a (2) bekezdésben említett kiadmány alapján adhat ki hiteles kiadmányt.
(4)255 Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.
A közjegyzői okirat elkészítése
120. § (1) 256 A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy
a)    meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról,
b)    tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,
c)     világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,
4)— felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik,
e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának,
/)— előzetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenőrzésével érintett felet az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának kötelezettségéről és a 122. § (8)
bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.
(2)2 59 A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással érintett hitelszerződést (jelzáloghitel szerződést) kötő felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy.
121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.
122. § (1) 260 Ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól köteles meggyőződni

a)      saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból,
b)      a közjegyző által személyesen ismert vagy személyazonosságát az a) pont szerint igazoló két azonossági tanú közreműködésével.
(2)     261 A közj egyző a fél
a)      személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
b)      személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(3)262 Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresését a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával látja el.
(4)263 A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a hivatali elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.
(5)264 Az ellenőrzés céljából a közjegyző a nyilvántartásokból a fél alábbi adatait ellenőrizheti:

a)     természetes személyazonosító adatait,
b)     állampolgárságát, hontalanságát, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT- állampolgár jogállását,
c)      lakcímét,
cl) arcképmását,
e) aláírását és
fi az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tényeket:
iii)  a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,
jjj)  a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ánakj9 pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,
kkk)a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV törvény 8. §-ának i)-j) pontjai szerinti tények,
fel) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának cl) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények
(6)     265 A közjegyző köteles megtagadni a közreműködést, ha
a)      a fél személyazonosság megállapításához adatot nem szolgáltatott,
b)      ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal vagy az igazolvány érvénytelen és a személyazonosság igazolása az (1) bekezdésben írt más módon sem lehetséges.

(7)266 A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti. A közjegyző a másolatot vagy külön jogszabály szerint őrzi meg, vagy az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; a másolatot az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.
(8)267 Ha az ellenőrzés során a közjegyző azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot. A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének.
(9)268 A közjegyző a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat csak e törvényben meghatározott eljárása során használhatja fel, az adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozatal, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen
(10) 269 Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat elkészítésének alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; a közjegyző azonban köteles az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégezni, s az okiratról hiteles kiadmányt, másolatot vagy bizonyítványt csak ezt követően, és ennek eredményétől függően adhat ki. Ha az utólagos ellenőrzés alapján a közreműködés megtagadásának van helye, az erről szóló végzést csak annak a félnek kell kézbesíteni, akinek a személyazonossága egyértelműen megállapítható.
123. § Nem lehet azonossági tanú az, aki
a)     a 18. évét nem töltötte be,
b)     az ügyletben félként vagy kedvezményezettként szerepel,
c)      testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan
124. § A közjegyzői okirat elkészítésénél két ügyleti tanú közreműködése szükséges, ha a fél
a)      írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,
b)      nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül, c)—vak, cl) az ügyleti tanúk bevonását kéri.
125. § Nem lehet ügyleti tanú az, aki
a)     nem lehet azonossági tanú (123. §),
b)     írástudatlan,
c)      nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül, cl) a közjegyző hozzátartozója.
126. § (1) Az ügyleti tanúk általában a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen.
(2)2 71 A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, illetőleg kérte a közokirat
felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük. (3)2 72 Ha a fél vak, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.
127. § 273 A közjegyzői okirat készítésekor
a)     a hallássérült személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban;
b)     a siketvak személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével;
c)      a beszédfogyatékos személy kérésére írásban kommunikálhat
128. § Ha a közjegyzőnek a fél által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot magyar nyelven tolmács közreműködésével készíti el.
128/A. § 274 A fél által a cég létesítését (módosítását) tartalmazó közjegyzői okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként megjelölt ingatlannal kapcsolatban a közjegyző az okirat
elkészítése során az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok alapján ellenőrzi azt, hogy az a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, és hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ezen ellenőrzés eredményeként a közjegyző azt állapítja meg, hogy az ingatlan cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként való megjelölése jogszabállyal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.
A közjegyzői okirat tartalma
129. § A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:
a)     az eljárás helyét, évét, hónapját és napját,
b)     a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,
c)      a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács családi és utónevét,
cl) a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy más mellékletre, feltéve hogy ezek a közjegyzői okirathoz nincsenek hozzáfűzve, e)— a közjegyzői okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellőzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát,
j9     azt hogy a fél a közjegyzői okiratban foglaltakat az akaratával megegyezőnek találta,
gjZZZ a felek az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács aláírását vagy kézjegyét,
/?,)— a közjegyző aláírását és bélyegző lenyomatát.
130. § 279 A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács lakóhelyét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja nevét, szükség
esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.
131. § (1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.
(2) A 130. §-ban foglalt adatok hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.
132. § (1) 280 Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző,
bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.
(2) A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell fűzni.
X. fejezet
Egyes közjegyzői okiratok
Végrendelet
133. § (1) A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet) érvényességéhez a 117-132. §-ban foglalt érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a
végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt, és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a végrendelet visszavonására megfelelően alkalmazni kell.
134. § (1) A végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről
jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
(2) A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi.
135. § (1) A közjegyző a letevőnek vagy az erre a célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottjának - kívánságára - a nála letett végrendeletet visszaadja.
(2)  A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre folytatólag vezet rá.
(3)  A közjegyző a felet tájékoztatja arról, hogy a végrendeletre visszaadása után a Polgári Törvénykönyv 629. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti.
(4)2 81 a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést követő 72 órán belül. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.
(5) 282 A Végrendeletek Országos Nyilvántartása tartalmazza a végintézkedő nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a végintézkedés egyedi azonosításához szükséges adatokat.
Tanúsítvány
136. § (1) 283 A közjegyző tanúsítványt állít ki
a)     arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,
b)     a fordítás helyességéről,
c)      az aláírás és kézjegy valódiságáról, cl) az okirat felmutatásának időpontjáról,
d)      a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,
e)   a tanácskozásról és határozatról,
f)    egyéb jogi jelentőségű tényről,
h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról, 
i) a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.
(2)2 84 A tanúsítvány kiállítása esetén a törvénynek a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közjegyző felelőssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn.2 85 A közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni.
137. § (1) A közjegyző akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A közjegyző a másolatot összehasonlítja az okirattal és a másolatnak az okirattal való
megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja.
(2) A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy
a)     a másolat eredeti okiratról vagy annak a kiadmányáról, másolatáról készült,
b)     a felmutatott okiraton volt-e illetékbélyeg,
c)      a másolat az eredetinek csak egy része,
d)     az eredeti okiraton változtatás, sérülés vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.
(3)2 86 A másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton előállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el.
(4)2 87 Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus okiratról készített kiadmányt és másolatot, ha az sérülésmentes papír alapú okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző elektronikus aláírását és az időbélyegzőt.
138. § (1)2 88 Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás
helyességét tanúsíthatja.
(2)  A fordítást az eredeti okiratra kell írni, vagy hozzá kell fűzni.
(3)  A fordításnak az eredetivel való megegyezését a közjegyző a fordítás végén záradékkal tanúsítja.
139. § (1) A közjegyző névaláírás vagy kézjegy valódiságát akkor tanúsítja, ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el.
(2)  A fél személyazonosságáról a közjegyző a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik.
(3)  Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni.
(4)     289A tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyszámot, a fél családi és utónevét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja nevét, kérésére egyéb személyi adatait.
140.  § (1) Okirat felmutatásának időpontját a közjegyző úgy tanúsítja, hogy a felmutató fél megnevezése mellett a felmutatás helyét, évét, hónapját, napját - kívánságára óráját is - feljegyzi az okiratra. (2) Az okiratot felmutató fél kívánságára a közjegyző e fél személyazonosságát is tanúsítja, ha megvan ennek a feltétele.
141.  § (1) A közjegyző akkor adhat ki személy életben létéről tanúsítványt, ha a fél előtte személyesen megjelent, és személyazonosságát igazolta.
(2) A közjegyző az (1) bekezdés szerinti tanúsítványt jegyzőkönyvbe foglalja, amelyben tanúsítja, hogy a fél előtte személyesen megjelent. A megjelenés évét, hónapját, napját - a fél kívánságára óráját is -, továbbá a személyazonosság igazolásának módját az okiratban fel kell tüntetni.
142. § (1) Nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat.
(2)  A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a másik fél lakására továbbítja. A közjegyző erről a megbízó félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a megbízó fél kívánságára óráját is.
(3)  A másik fél írásbeli válaszát a közjegyző a jegyzőkönyvhöz csatolja, szóbeli válaszát jegyzőkönyvbe foglalja, és minderről értesíti a megbízó felet.
143. § (1) Testületi ülés és az azon hozott határozat tanúsítása úgy történik, hogy a közjegyző a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és előterjesztett nyilatkozatokat - különösen azokat,
amelyek az eljárás szabályszerűsége szempontjából jelentősek - jegyzőkönyvbe foglalja.
(2)     290 A jegyzőkönyvet kérelemre az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője aláírhatja.
(3) Az ülés résztvevőinek személyazonosságát a közjegyző az ülés elnökének kívánságára tanúsítja.
144. § (1) A 137-143. §-okban nem említett egyéb tények és körülmények, különösen versenytárgyalás, sorsolás tanúsítására a közjegyző akkor jogosult, ha ennek megtörténte vagy elmaradása
jogkövetkezménnyel jár, és a tanúsítani kért eljárást a közjegyző jelenlétében folytatták le. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít.
(2) A közjegyző tényeknek információhordozóra (mikrofilm, mágnesszalag stb.) való felvételét az (1) bekezdés szerint tanúsítja, azzal az eltéréssel, hogy a felvétel után az információhordozót az őrizetébe veszi, és a visszajátszás alkalmával tanúsítja, hogy az információhordozó tartalma a felvett ténnyel megegyező.
145. § (1) 291 Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyző jelenlétében hívja fel fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre kötelezett székhelyén a fizetésre
kötelezettet. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyző ezt hitelesen írásban - az óvás felvételével - tanúsítja.
(2) Ha a jogszabály lehetővé teszi, a váltóóvás szabályait megfelelően alkalmazni kell más értékpapír óvására is. (3)2 92 Az óvás felvételéről készített okirat tartalmazza:
a)      a váltó, illetve a csekk pontos szövegét, a rajta lévő forgatmányokkal, nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel vagy a tanúsítvány mellékletében ezek fénymásolatát,
b)      az óvást kérőnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt),
c)       az óvatolt személyhez intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhető,
d)      ki, miért, milyen módon ajánlotta vagy teljesítette a közbenjáró elfogadást, fizetést,
e)       a megkísérelt, illetve megtörtént felszólítás helyét, évét, hónapját, napját és - ha szükséges - óráját,
f)    a közjegyző aláírását, pecsétjét.
(4)2 93 A közjegyző az óvatolt váltót az óvatolásra utaló záradékkal látja el, melyet a váltóhoz fűz.
(5)2 94 A közraktári jegy zálogjegy része óvásának szabályait a közraktározásról szóló törvény295 határozza meg.
146. § (1) A közjegyző tanúsíthatja, hogy a közhitelességű nyilvántartás adataival megegyezik a kivonat vagy a másolat, továbbá olyan tényeket tanúsíthat, amelyek közhitelességű nyilvántartásba való
bejegyzésen alapulnak.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány a nyilvántartást vezető szerv által kiállított kivonattal, másolattal vagy bizonyítvánnyal azonos hatályú.
(3)  A közjegyző a tanúsítványban feltünteti a közhitelességű nyilvántartásba történt betekintés napját, vagy ha a tanúsítványt a nyilvántartást vezető szerv által kiállított hiteles kivonat vagy másolat alapján állítja ki, annak keltét.
147. § Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven tanúsítványt is kiállíthat.
Hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása
148. § 296 A közjegyző az általa készített közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt és bizonyítványt, más közjegyző által készített okiratról hiteles másolatot adhat ki.
149. § Ha a közjegyzői okiratról hiteles kiadmány vagy másolat adható ki, a közjegyző bizonyítványban tanúsíthatja, hogy a közjegyzői okirat az őrizetében van
150. § 297 Közjegyzői okiratról - ha e törvényben vagy az okiratban másképpen nem rendelkeztek - csak az abban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány.
151. § (1) Hiteles másolat - ha a felek másképpen nem rendelkeztek - a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére korlátlan számban adható ki. Ez irányadó az egyszerű másolat kiadására és a betekintés engedélyezésére is.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt személy részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmező a másolat kiadásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot.
152. § (1) A végrendeletet tartalmazó közjegyzői okiratról az örökhagyó életében csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottja részére
adható ki hiteles kiadmány, másolat vagy bizonyítvány.
(2)2 98Az örökhagyó halálát követően kiadmány, másolat vagy bizonyítvány - a végrendelet kihirdetése után, a kihirdetés napjának feltüntetésével - a 150-155. § szerint adható ki.
153. § 299 A közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhat, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.
154. § (1) A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat és kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a j avítás, kiegészítés tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni.

(2)300 A hiteles kiadmányban a meghatalmazás és egyéb melléklet szövegét az általános hitelesítési záradék előtt kell feltüntetni.
(3)301A hiteles kiadmányt a közjegyző a szöveg végén záradékkal hitelesíti; amely tartalmazza a kiadmány keltét, a közjegyző aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.
(4) A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, az eredeti okiraton vagy a hozzá fűzött íven fel kell tüntetni.
(5)     302 A hiteles másolat kiadására az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni; az a hiteles kiadmány, hiteles másolat, amely e §-ban foglaltaknak nem felel meg, nem tekinthető közokiratnak.
155.  § Közjegyzői okirat létéről szóló bizonyítványt a közjegyző annak adhat ki, aki hiteles másolatra lenne jogosult
156.  § (1) Ha a közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyző az egyes jogügyletekről a közjegyzői okiratból kivonatot adhat ki. (2) A kivonatot a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak.
157.  § 303 A magyar külképviseleti hatóság okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el. A közreműködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés
felülvizsgálatát törvényszéktől kell kérni; a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
XI. fejezet
Okirat, pénz és érték megőrzése
Okirat megőrzése
158.  § A közjegyző - ha jogszabály kivételt nem tesz - bármely okiratot átvehet megőrzés céljából.
159.  § A közjegyző az okirat átvétele alkalmával jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell

a)     az átvétel helyét és idejét,
b)     az átadó családi és utónevét, lakóhelyét, szükség esetén egyéb személyi adatait,
c)      az átvett okirat megjelölését,
d)     annak a személynek a megnevezését, akinek a részére az okiratot ki kell adni,
e)      az okirat őrzésének idejét.

160.  § (1) A közjegyző az átvett okiratról a félnek átvételi elismervényt ad. (2) Az okirat kiadásakor a közjegyző - miután az átvevő személyazonosságáról meggyőződött - az átvételt a 159. §-ban említett jegyzőkönyvön vagy külön jegyzőkönyvben ismerteti el.
161.  § A 158-160. §-okat megfelelően alkalmazni kell a váltó, továbbá az információhordozók átvételére és visszaadására is.
Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése
162. § (1) Pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben
megbízta a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.
(2) Értéktárgy átvételéhez a közjegyző szakértői vélemény csatolását kérheti.
163. § A közjegyző a pénz, értéktárgy és értékpapír átvételéről jegyzőkönyvet készít, amelyben feltünteti:
a)     az átvétel alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszámát,
b)     az átvétel helyét és idejét,
c)      az átvett pénz, értéktárgy és értékpapír leírását,
d)     az átadó nevét, továbbá nyilatkozatát az átadott pénz, értéktárgy és értékpapír rendeltetéséről,
e)      a bizalmi őrzés idejét.

164. § A közjegyző az átvett pénzről, értéktárgyról és értékpapírról az átadónak átvételi elismervényt ad.
165. § (1) Ha a fél rendelkezése szerint a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni, a fél eltérő rendelkezése hiányában a közjegyző azt 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha ez nem lehetséges, a közjegyző a félnek a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt visszaadja, vagy bírósági (hatósági) letétbe helyezi.

(2)  Ha nem az (1) bekezdés szerint kell eljárni, a közjegyző az átvett pénzt, értéktárgyat és értékpapírt haladéktalanul köteles a bíróságnál vagy más hatóságnál letétbe helyezni.
(3)  A bírósági (hatósági) letétbe helyezés alkalmával kapott elismervényt a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
(4)  Az átadót értesíteni kell a megbízás teljesítéséről.
XII. fejezet
Közjegyzői levéltár és elektronikus letéti tár304
166. § 305 (1) 306 A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni
a) az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték; bjiQZ a 2009. január 1-jét követően érkezett közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett iratokat az eljárás jogerős befejezését követő két év elteltével; c) az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2004. július 1-jét követően létrejött okiratok eredeti példányait, ha elkészítésük óta öt év eltelt; d)—az 1992. január 1. napja és 2004. június 30. napja között készült papír alapú okiratok eredeti példányait; e)— a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi kamarák maradandó értékű iratait. (2)3 10 A közjegyzői levéltár a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által fenntartott köztestületi levéltár. (3) A közjegyzői levéltár fenntartásának költsége a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát terheli. 166/A. § (1)3 11 A közjegyző köteles az általa készített közjegyzői okirat hiteles kiadmányát - a záradéki tanúsítvány kivételével -, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a nemperes eljárásban
hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt a hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti, továbbá az okirat kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. (2)3 12 Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt; a közjegyzői levéltár vezetője másolatot, illetve bizonyítványt ad ki.
167. § 313 (1) A közjegyzői levéltárban egy vagy több közjegyzői levéltárost és ügykezelői feladatokat ellátó más személyeket kell alkalmazni.
(2) 314 A közjegyzői levéltárost a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke nevezi ki. A közjegyzői levéltáros és a levéltárban foglalkoztatott, ügykezelői feladatokat ellátó személy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alkalmazásában áll. (3)-(4)315
168. § 316 (1) 317 A közjegyzői levéltárak által kezelt okiratokról a közjegyzői levéltáros adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben levő okiratot, és
engedélyezheti az iratokba való betekintést.
(2)  Az (1) bekezdésben felsorolt okiratokat a közjegyzői levéltáros írja alá, és látja el a közjegyzői levéltár bélyegzőlenyomatával.
(3)  A közjegyzői levéltár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, a díjak a közjegyzői kamarát illetik.
169. § 318 (1) 319 Az 1992. január 1-je előtt keletkezett közjegyzői iratok, okiratok, nyilvántartások és hivatali bélyegzők elhelyezésére és kezelésére a bírósági ügyek nyilvántartására és kezelésére
vonatkozó szabályok szerint a törvényszékek irattárai kötelesek.
(2)     320 A bírósági irattárban őrzött közjegyzői okiratról a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben
lévő okiratot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt okiratokat a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár írja alá, és látja el a bíróság bélyegzőlenyomatával.
(4)     321 A (2) bekezdés szerinti okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, és a törvényszék előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.
170. § 322 (1) A közjegyzői levéltáros jegyzőkönyvet készít
a)     a közjegyző szolgálatának megszűnése miatt átvett iratokról, nyilvántartásokról, eszközökről,
b)     a közjegyzői levéltárban elhelyezendő iratokról, nyilvántartásokról és eszközökről,
c)      az átvett iratokban tapasztalt hiányosságokról.
(2)     323 A közjegyzői levéltáros megküldi a jegyzőkönyvet a területi kamarának és átadja részére a kamara tulajdonában lévő eszközöket, a folyamatban lévő ügyek iratait, valamint a közjegyzőnél bizalmi
őrzésben lévő okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt), vagy letéti tárgyat és az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat.
(3)  A folyamatban lévő ügyek iratait, valamint a közjegyzőnél bizalmi őrzésben lévő okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt) és az ezekhez tartozó iratokat, nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyző utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzőnek adja át. Az őrzési megbízást ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő közjegyzőnek adták volna.
(4)  A letétbe helyezett okiratokat a közjegyzői levéltár őrzi; ha a letétet ki kell adni, azt - megkeresésére - az eljáró közjegyzőnek átadja.
171. § (1) 324 Ha az átadás-átvétel során hiányosság derül ki, az átadásra kötelezett közjegyzőt vagy örökösét a közjegyzői levéltár határidő kitűzésével felszólítja a hiány pótlására. Ha a felszólítás
eredménytelen, a felet jogai védelme érdekében a közjegyzői levéltár haladéktalanul értesíti.
(2)     325 Ha a hiányzó okirat kiadmánya a feleknél, a bíróságnál vagy bármely hatóságnál fellelhető, a közjegyzői levéltár ezt bevonja, ennek alapján hiteles másolatot készít, amelyet a területi kamara elnöke
és a közjegyzői levéltáros ír alá.
(3)  A pótlásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és a bevont kiadmányt a pótlás után vissza kell adni.
(4)  A pótlás költsége a közjegyzőt vagy örökösét terheli. 171/A. §2^ (1) A fél kérelmére a közjegyző az elektronikus letéti tárban helyezi el a kérelemben megjelölt okirat elektronikus hiteles másolatát. Az elektronikus letéti tárban az elektronikus okiratot három
évig kell őrizni. Az őrzési idő a lejáratot megelőzően külön kérelemre - legfeljebb hároméves időtartammal - többször meghosszabbítható, a hosszabbításra irányuló kérelem hiányában az elektronikus másolatot törölni kell.
(2) A letéti tárból csak a letevő fél vagy a 132. § szerinti meghatalmazottja részére adható ki papír alapú vagy elektronikus másolat. A másolatot bármely közjegyző kiadhatja.
XIII. fejezet
Közjegyzői nemperes és egyéb eljárások
172. § (1) A közjegyzőnek a nemperes eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság végzésével azonos hatályú. (2) A közjegyző határozata elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni. 172/A-173. §— 174-174/A. §228
175. Q^2- (1) 330 Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az
eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.
(2) A közjegyző az (1) bekezdésben rögzítetten túlmenően jogi képviseletet nem láthat el.



Navigáció:

 Visszalépés a Törvénytár: Törvény a közjegyzőkről - fejezetek választása oldalra