III. Fejezet
Az elsőfokú eljárás
Az eljárás megindítása
29.
§ (1) 136 A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg.
(1a) 137 A
hivatalból folytatott eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az
irányadók
(2) A
hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi
területén hivatalból megindítani az eljárást, ha
a) ezt jogszabály előírja,
b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte,
c)
életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető
helyzetről szerez tudomást.
(3)1
38 Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem
rendelkezik, az eljárás megindításáról
a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény
elvégzésétől,
b) a kérelemre indult eljárásban
- az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az
ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell.
(4) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha
a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
b)— az eljárás megindítása után a hatóság nyolc
napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
vagy az eljárást megszünteti,
c)140
cl) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági,
közbiztonsági okból jogszabály kizárja.
(5) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
aj— az ügy tárgyát,
iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára
irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító
időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
c)
hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást,
kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét, d)1*!
(6)1
43 Ha jogszabály további értesítési
formát nem állapít meg, a hatásterületen élő ügyfeleket és a 15. § (5)
bekezdésében meghatározott szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi
úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.
(7)1
44 A hirdetmény és közhírré tétel útján
közölt értesítés tartalmazza:
a) az ügy tárgyát és rövid
ismertetését,
b) a vélelmezett hatásterület
kiterjedését,
c)
a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és
mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
(8)1
45 A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező
személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról,
valamint a foganatosított hatósági intézkedésről. (9)1 46 Ha az eljárás megindítására irányuló
kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon
belül a hatóság értesíti
a) az ügy iktatási számáról, az
ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
b) az eljárás megindításának
napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító
időtartamokról, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén
követendő eljárásról,
c)
az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel
lehetőségéről, valamint
d) arról, hogy kérelme a
szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, valamint szakhatósági
eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak
minősül. (10) 147 A 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezetek kormányrendeletben
meghatározott adatbázis alapján történő értesítése az (5) és a (7) bekezdés
szerinti adatokat együttesen tartalmazza. (11)148 A hatóság
külön kérelem nélkül is az ügyfél anyanyelvére lefordított értesítést küld az
eljárás megindításáról annak a magyar nyelvet nem beszélő ügyfélnek, akivel
szemben az eljárást folytatja. Az
értesítés az (5) bekezdésben foglaltakon túl
tartalmazza a nyelvhasználati és az ezzel járó költségviselési szabályokról
szóló tájékoztatást.
(12) 149
A 28/D. §-ban meghatározott esetben az eljárás megindításáról szóló értesítésre
a (3)-(5) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az (5) bekezdésben
meghatározottakon túl tartalmazza
a) az arra való felhívást, hogy a hatóság a továbbiakban hirdetményi úton tartja a
kapcsolatot az ügyféllel,
b) annak megjelölését, hogy az ügyfél a hirdetményeket hol tekintheti meg, és a
hirdetményi úton történő kapcsolattartás egyéb szabályait, valamint
c)
a 28/D. § (2) bekezdésében és a 78/A. § b) pontjában
foglalt lehetőségről való tájékoztatást.
Ideiglenes
biztosítási intézkedés—
29/A. §— (1) 152 Ha az eljárás tárgyát képező
kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés
biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási
intézkedésként az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt
napon belül e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak
alkalmazásával az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően is elrendelheti.
(2)
Az
ideiglenes biztosítási intézkedést a hatóság visszavonja, ha
az elrendelésének oka megszűnt, vagy ha az ideiglenes biztosítási intézkedést
meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a
hatóságnál letétbe helyezték
(3) Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát veszti a határozat vagy az eljárást
megszüntető végzés jogerőre emelkedésével.
A kérelem érdemi vizsgálat
nélküli elutasítása
30.
§— A hatóság a kérelmet
érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha
a)
az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,
b)
a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes,
és a kérelem áttételének nincs helye,
c) a kérelem nyilvánvalóan
lehetetlen célra irányul,
d)
jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt
vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,
e)
a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és
változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére
irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a
kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki,
f) a kérelem nyilvánvalóan nem az
előterjesztésére jogosulttól származik, vagy
g) a kérelem tartalmából megállapítható,
hogy az ügy nem hatósági ügy.
Az eljárás megszüntetése
31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha154
a) a 30. § alapján a kérelem érdemi
vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az
eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben
károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c)— az eljárás kérelemre
indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is
megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az
eljárásban több kérelmező vesz
részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét,
d)— az ügyfél halála vagy a jogi személy,
illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében
az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
e)— az eljárás folytatására okot adó körülmény
már nem áll fenn,
/)— az ügyfél a
kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság
felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy
meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen,
kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást
hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők
személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította
vissza,
g) jogszabályváltozás miatt az ügy
elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik,
A,)— a hatósági
eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj)
kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló
felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és
költségmentességben sem részesül,
ijLúQ hivatalbóli eljárásban a tényállás a
határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további
eljárási cselekménytől sem várható eredmény,
jjlM. a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel.
(2) 162 A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult
eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre
megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve
nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
(3)1
63Ha az ügyfél az eljárást
megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően az (1) bekezdés c)
pontja szerint visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonj a.
(4)164
Az eljárás felfüggesztése
32. § (1)165 Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés
előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe
tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más
hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti elj árás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel
kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti elj árás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel
kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(2)1
66 Ha a
közigazgatási
ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági
döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a
hatóság az eljárást felfüggeszti.
(3) Ha az (1) bekezdés alkalmazásának nincs helye, az eljárás felfüggesztését indokolt
esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére
akkor függeszthető fel, ha167
a) azt jogszabály nem zárja ki, és
b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez
hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
(4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél
kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb
feltételhez is kötheti.
(5) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást
a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben
felfüggesztheti.
(6)168 Hatósági közvetítő
kirendelése esetén a hatóság az ügyfelek számára és a hatósági közvetítés
várható időtartamára tekintettel egy alkalommal legfeljebb hat hónapra
elrendelheti az eljárás felfüggesztését.
(7)169Ha a
hatóság az eljárást a (3) bekezdés alapján függesztette
fel, és az ügyfél az eljárás folytatását hat hónapon belül nem kéri, a hatóság
a csak kérelemre folytatható eljárás megszüntetéséről dönt.
(8)170 Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő
megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési
határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi
eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok
megszüntetésére irányulnak.
(9) A hatóság az eljárás
felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási
cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás
felfüggesztése nem érinti.
Ügyintézési határidő
33. §— (1)172
A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést
hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító
végzését az (5) bekezdésben meghatározott
időponttól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés
közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig
törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Ha e törvény valamely eljárási
cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről nem
rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül
gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a
végzést meghozza.
(2)1
73 Kiskorú ügyfél
érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos
kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes
biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként
szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni.
(3)
Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési
határidőbe nem számít be:174
a)
a hatásköri vagy illetékességi vita
egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b)
a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2)
bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges
idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a
tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az
annak teljesítéséig terjedő idő,
d)
a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének
időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében
szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább
egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény
időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i)175
j)
a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k)
a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak
kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési
meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
(4)1
76 Ha a
hatóság
testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott
határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első
testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.
(5)177 Az ügyintézési határidő a kérelemnek az
eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő
megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási
cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Ezt a szabályt
kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának
megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani.
(6)178 A
fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása
esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes
iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A hatóság
a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat
felterjeszteni.
(7)179 Az
eljáró
hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - az ügyintézési határidőt
annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb
harminc, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbíthatja. A végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten
meg kell jelölni.
(8)180 A
szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap.
Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó
határidőt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az
ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
(9) A (7) és (8) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidőt bármely
jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
33/A. §— (1) 182 Ha a
hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb
résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás
lefolytatásáért megfizetett illetéknek
vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az
irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért
megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az
ügyfél részére visszafizetni.
(2)183 A hatóság (1) bekezdés szerinti fizetési
kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól
részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél
által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek - az
államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg.
Ha az eljárás lefolytatásáért az eljárás megindítására irányuló kérelmet
benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy
a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási
illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi
költségvetésnek.
(3)184 Az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési
kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon
belül fizeti vissza az ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek
(4)185 Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a
felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította
meg az ügyintézési határidőt, vagy az (1) bekezdésben foglalt
feltételek teljesülése ellenére fizetési kötelezettségét nem
teljesítette, a hatóságot az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott
összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi, és erről a kérelmező
ügyfelet értesíti.
33/B.
§—(1) A hatóság együttes
eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások
egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. A hatóság a döntéseit
egybefoglalhatja.
(2)187
(3)1
88 Az eljárások egyesítése esetén a hatóság a
legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el.
Kérelem
34. § (1) 189 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz
írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Törvény a kérelem személyes
előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes
megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg.
megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg.
(2)1
90 Életveszéllyel vagy súlyos
kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a
kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni.
(3)1
91 Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az
e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás
esetén on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus
űrlapon nyújtsa be. Ha törvény az elektronikus kapcsolattartást kötelezővé
teszi, és a kérelmet on-line felületen vagy valamely szoftver használatával
elektronikus űrlapon kell benyújtani, az elektronikus űrlap kitölthető és letölthető,
valamint a szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus
tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.
(4)1
92 Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló
kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig
visszavonhatja.
(5)1
93 Az
eljárás
megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az a
tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig vonható vissza.
35. §— (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza
az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek
a hatóság döntésére való kifejezett
kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
(2) Ha jogszabály előírja, a kérelemben
az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy
jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető
azonosítóját.
36. §—(1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket.
Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes
szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni.
(2)1 96 Az ügyfél azonosításához szükséges adatok
kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános,
vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az
adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.
(3) Különleges adatok esetén az
ügyfél kérheti, hogy az adattal rendelkező szerv az adatot az általa megjelölt
hatóságnak továbbítsa. A kérelem alapján a hatóság a (2) bekezdés szerint jár
el.
(4)
Az
ügyfél a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért
fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni. A díj a megkeresett
hatóság bevétele. Az eljáró hatóság a bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
adatközlésével felmerülő illetékéről vagy díjáról és a befizetés módjáról az
ügyfelet tájékoztatja.
37. §— (1) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem
egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.
(2) Az eljáró hatóság a kérelem
megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy
a) a hatóságnak van-e joghatósága,
hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására,
b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e
helye,
c)
a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36.
§ (1) bekezdésében foglalt követelményeknek
(3)198 Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a
36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem
beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés
mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási
felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2)
bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az
ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy
elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető
változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette
közzé.
(4)199 Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc
napnál hosszabb határidőt is megállapíthat.
(5) Hiánypótlási felhívás az
eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban,
továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás
tisztázása során felmerült új
adatra tekintettel az szükséges.
adatra tekintettel az szükséges.
38. § (1) 200 A természetes személy ügyfél az elsőfokú
eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező
illetékes hatóságnál, a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben
az integrált ügyfélszolgálaton (a továbbiakban kormányablak), vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme
vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.
az integrált ügyfélszolgálaton (a továbbiakban kormányablak), vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme
vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.
(2)2
01 Jogszabály az (1) bekezdéstől eltérően is
kijelölheti azt a hatóságot vagy szervet, amelyikhez a kérelem előterjeszthető.
(3)2
02 Ha
az ügyfél
az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem az eljárásra hatáskörrel rendelkező
illetékes hatóságnál vagy szervnél nyújtotta be kérelmét, az eljáró hatóság a
29. § (9) bekezdésének megfelelően értesíti az ügyfelet az eljárás
megindításáról.
38/A. §— (1) 204
Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén valamely jog gyakorlásához
szükséges kérelmek a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt hatóságnál (a
továbbiakban közreműködő hatóság) együttesen
nyújthatóak be, amely tíz napon belül továbbítja a kérelmeket a döntés meghozatalára
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokhoz.
(2)2
05 Az ügyintézési határidő a kérelmeknek a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését
követő napon kezdődik.
(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem
rendelkezik,
a) az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál köteles megfizetni,
b)206 a közreműködő hatóság a kérelmet a 37. § (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálja, és az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság
a) az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál köteles megfizetni,
b)206 a közreműködő hatóság a kérelmet a 37. § (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálja, és az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság
hiánypótlásra való felhívási jogát nem érinti,
c)207
a közreműködő hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasítani a 30. § a), c), d), f) és g) pontjában foglalt esetekben, d)
a közreműködő hatóság jogosult az eljárást a 31. § (1) bekezdés h) pontban
foglalt esetben megszüntetni.
(4) Törvény vagy kormányrendelet a közreműködő
hatóság számára egyéb eljárási feladatokat is meghatározhat.
38/B. §— (1) 209 Ha a közreműködő hatóság a 38/A. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, és a hiánypótlás határideje még nem telt el, a hatáskörrel és illetékességgel
38/B. §— (1) 209 Ha a közreműködő hatóság a 38/A. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, és a hiánypótlás határideje még nem telt el, a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóság a hiánypótlás határidejének meghosszabbítása mellett a
hiánypótlási felhívást kiegészítheti.
(2)210
38/C. §— Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése
alapján törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon erre
feljogosított tanúsító szervezet közreműködhet a tényállás tisztázásában A tanúsító
szervezet által jogszabályban meghatározottak szerint kibocsátott tanúsítványt
a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények
tekintetében a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez.
Jegyzőkönyv,
egyszerűsített jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés—
39.
§— (1) A hatóság jegyzőkönyvet
készít
a)
a lefoglalásról,
b)
a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz,
c)
a tárgyalásról,
d)
a közmeghallgatásról,
e)
a biztosítási intézkedés elvégzéséről, ha a hatóság
hatósági tanút alkalmaz,
f) a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményről.
(2) Ha az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy a
hatóság az eljárás érdekében egyébként szükségesnek tartja, a hatóság
jegyzőkönyvet készít
a) a szóbeli kérelemről,
b) az ügyfél, a tanú, a szakértő
meghallgatásáról,
c) a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság nem alkalmaz hatósági tanút,
d) minden más bizonyítási cselekményről.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a hatóság megnevezését, az
ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
b) az eljárási cselekményben
érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság
tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,
c) az alkalmazott hatósági tanú nevét,
d) az eljárási cselekményben
érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
e)
az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és
megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények
során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat,
ideértve a hatósági tanú észrevételeit is,
f) a jegyzőkönyv készítésének helyét
és időpontját, valamint
g) az eljárási cselekményben
érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a
hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti
aláírását.
(4) Az eljárási cselekményben
érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői
véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(5)
A
hangfelvételre, valamint a kép- és hangfelvételre a
jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (3)
bekezdés a)-f) pontjában felsoroltakat tartalmazzák. A hangfelvételt,
valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni,
vagy arról az eljárás befejezéséig a (3) bekezdésnek megfelelő tartalmú
jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6)
A
hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság
követelményének megfelelően választja ki a jegyzőkönyv készítésének formáját.
Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az ezzel járó költségek megtérítése
mellett kérheti az általa megjelölt jegyzőkönyvezési forma alkalmazását.
(7)
A
hatóság egyszerűsített jegyzőkönyvet készít, ha jegyzőkönyv
- az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy erre irányuló
kérelme vagy a jegyzőkönyvkészítést indokolttá tévő körülmények hiányában - nem készül. Az egyszerűsített jegyzőkönyv tartalmazza
felvételének helyét és időpontját, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az
eljárási cselekményben érintett nevét és eljárásjogi helyzetét, a jogokra és
kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét, az eljárási cselekmény
megnevezését és rövid összefoglalását, az eljáró ügyintéző nevét és aláírását,
valamint az eljárási cselekményben érintett személy aláírását. A
szóbeli kérelemről készült egyszerűsített jegyzőkönyv ezenkívül tartalmazza az
ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, valamint a kérelem tartalmát.
(8)
A
több hatóság részvételével végzett eljárási cselekményről
közös jegyzőkönyv vagy közös egyszerűsített jegyzőkönyv készíthető, amely
együttesen tartalmazza az egyes eljáró hatóságok megnevezését, a képviseletükben
eljáró valamennyi ügyintéző nevét és aláírását, valamint az eljáró hatóságoknál
folyamatban lévő ügyek ügyiratszámait.
(9)
A hatóság az ügy
megítélése szempontjából fontos vagy egyébként az ügy természetére tekintettel
lényeges minden egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést vehet fel,
vagy az eljárási cselekményt az iratra
történő rávezetéssel rögzítheti. A hivatalos feljegyzés az eljárási cselekmény
rövid összefoglalását, a készítés dátumát, valamint a feljegyzést készítő nevét
és aláírását tartalmazza.
(10)214 A hivatalos
feljegyzés számítógépes programmal, automatikusan is
elkészíthető, ebben az esetben a feljegyzést készítő aláírása helyett a hatóság
gépi aláírása is alkalmazható.
(11)215Hivatalos feljegyzés készítése alkalmazható az írásbelinek nem
minősülő elektronikus kapcsolattartás során közölt információk írásba
foglalására.
Adatok zárt
kezelése—
39/A. §— (1) 218 Erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendeli a
tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és a hivatalbóli eljárást kezdeményező
személy természetes személyazonosító adatainak
és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet
előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése
miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a
kérelmet előterjesztővel kell közölni.
(2) A szakértő az (1) bekezdésben
foglaltak szerint az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli
természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti.
(3)
A
természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a hatóság
az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A hatóság biztosítja, hogy a
zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak
megismerhetővé.
(4)
A
zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a
jegyzőkönyvvezető és a leíró, a hatóság vezetője, a felügyeleti szerv, valamint
a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője és
vezetője, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró
jogosult.
(5)
Az
iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság - a
jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben
megfelelő - kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy
abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés
ne legyen levonható.
Elveszett,
megsemmisült iratok pótlása—
39/B.
§— A hatóság intézkedik az
ügy elveszett vagy megsemmisült iratának pótlása iránt, ennek érdekében az
eljárásban részt vett személyeket meghallgathatja, illetve kiadmányokat, iratmásolatokat
szerezhet be. Az ügy iratainak pótlása mellőzhető, ha az
elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott döntés jogerős és
végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell
beszerezni.
Képviselet
40. § (1) 221 Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette
törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által
meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is
eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a
személy.
(2)2
22 Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az
eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a
képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni.
(3)223
(4)2
24 A
hatóság
visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a
képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló
hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.
A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy
járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas
képviselőről.
(5) A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy
nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a
gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.
gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.
(6) Jogszabály a képviselet egyéb módját is
meghatározhatja, és a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához
kötheti.
(7)2 25 Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg; a személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselőjének
(7)2 25 Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg; a személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselőjének
egyidejű értesítésével. Az eljárási képességgel rendelkező ügyfél kérheti,
hogy a hatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha az ügyben
képviselője van
(8)2
26 A
hatóság
határidő tűzésével nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás
során az ügyfél és a meghatalmazott vagy a meghatalmazottak nyilatkozata eltér
egymástól, vagy egyéb eljárási
cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél határidőben nem nyilatkozik, a
hatóság úgy tekinti, mintha magának az ügyfélnek a nyilatkozatai és elj árási
cselekményei lennének eltérőek.
40/A.
§— (1) A meghatalmazást írásba
kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében
a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített
másolatát
az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.
(2)
Az
írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt
az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az
ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok
irányadók.
(3) A külföldön kiállított
meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és
felülhitelesítéssel kell ellátni.
(4) A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre
szólhat.
(5) A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos
minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a
végrehajtási eljárást.
(6) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból
kitűnik.
(7)
A
meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél
halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való
bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.
Hatósági közvetítő
41.
§ (1) 228 A hatóság és az ügyfél,
valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság
hatósági közvetítőt vehet igénybe.
(2) Nem
lehet hatósági közvetítő:
a) az ügyfél, az eljárásban
ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja,
illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló
személy,
b) a hatósággal vagy a hatóság
felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személy,
c)
az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett
az ügyben,
d) akitől más okból nem várható
elfogulatlan közreműködés.
(3) A hatósági közvetítő
a)
gondoskodik arról, hogy az
érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az
eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható
következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások)
megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről,
b) tájékoztatja az ügyfeleket
az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi
jogszabályokban meghatározott jogaikról,
c)
közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az
ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának
eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak,
d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja
az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket.
(4) 229 A hatóság - ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza - lehetővé teszi
a hatósági közvetítő számára eljárási feladatainak ellátásához szükséges
mértékben az iratokba való betekintést, továbbá
megad számára minden olyan segítséget, amely szükséges a tevékenységének ellátásához.
megad számára minden olyan segítséget, amely szükséges a tevékenységének ellátásához.
(5) A hatósági közvetítő köteles
megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, és köteles
gondoskodni a személyes adatok védelméről.
(6) Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát,
eljárási bírsággal sújtható, és a felmerült költségek viselésére kötelezhető.
(7) A
hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg, és a
költségviselés szabályai szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére.
(8)2
30 A fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági
közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő
természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges
adatokat,
valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.
(9)2
31 A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági
közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére
vonatkozó adatai nyilvánosak.
Kizárás
42. §— (1) 233 Az ügy
elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az
ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági
közvetítőként, az ügyfél
képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa.
képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa.
(2)2
34 Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt
az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
(3) Az ügy elintézésében nem
vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(4)
Az ügy elintézésében
nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül
érinti. A hatóság nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban megállapított
fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
£j= (5) 235 A jegyző mint hatóság nem
vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi
területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester
ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az
illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a
polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával
összefüggő kötelezettséget vállal.
(6) Az
ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik
hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.
43. §— (1)237 Az ügyintéző a hatóság vezetőjének
haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül
köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a
kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti. Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon
ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani.
kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti. Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon
ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani.
(2) 238 A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt
jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási
cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző
járt el. A kizárás tárgyában hozott végzést az ügyféllel közölni kell.
járt el. A kizárás tárgyában hozott végzést az ügyféllel közölni kell.
(2a) 239 A hatóság vezetője a kizárásról
az eljárás megindításáról való értesítést megelőzően végzés kibocsátása nélkül
dönt.
(3) Ha a hatóságnál nincs másik,
megfelelő szakképzettséggel rendelkező ügyintéző, a felügyeleti szerv vezetője
másik azonos hatáskörű hatóságot jelöl ki.
(4) Ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel,
a kizárási okot a felügyeleti szerv vezetőjének kell bejelenteni.
(5)
Ha
a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal
szemben merül fel, az ügyben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a
felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el.
(6) 240 Ha nincs kijelölhető másik azonos hatáskörű hatóság, az a hatóság jár el, amelyikkel
szemben kizárási ok áll fenn. Ebben az esetben a hatóság az ügyfelet
haladéktalanul, de legkésőbb a kizárási ok
felmerülésétől számított nyolc napon belül értesíti a kizárás fennállásáról, és tájékoztatja az irányadó eljárási rendről.
felmerülésétől számított nyolc napon belül értesíti a kizárás fennállásáról, és tájékoztatja az irányadó eljárási rendről.
(6a) 241 A (6) bekezdés szerinti esetben a hatóság határozatát és önálló jogorvoslattal
megtámadható végzését a felügyeleti szerv vezetőjével is közli.
(7)
A hatósági ügyben
eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az eljáró hatóság
kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben megfelelően alkalmazni
kell a kizárás szabályait azzal, hogy ha a hatóságnál nincs másik kiadmányozási
jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a hatáskör gyakorlója jár
el.
(8) Önkormányzati hatósági ügyben a kizárásra vonatkozó döntésre a külön
törvényben meghatározott, személyes érintettséggel kapcsolatos eljárás az
irányadó.
A szakhatóság közreműködése
44. §— (1) Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult
hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság
(a továbbiakban: szakhatóság) kötelező
állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak
vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.
állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak
vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.
(1a) 243 Törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság
mérlegelheti a szakhatóság megkeresését és maga dönthet a szakkérdésben Ilyen
esetben az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem
kérhető.
(2) Törvény vagy kormányrendelet
meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, illetve
szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként.
(3) Ha e törvény eltérően nem
rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell.
(4)
Ha az ügyfél az
alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti
meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság
haladéktalanul - valamennyi szakhatóság tekintetében - hiánypótlásra szólítja
fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást
teljesítette.
(5)2
44 Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a
hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági
állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.
(6) A szakhatósági állásfoglalás
tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás
a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését és a szakhatóság ügyintézőjének nevét is,
b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi
szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását,
c)
nem tartalmazza az eljárási költségek viseléséről szóló döntést.
(7) Ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását
a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre
emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja.
(8)
Ha törvény vagy
kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt -
a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett -
benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával - az ügyfél meghatározott joga
érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes
szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági
hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági
hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a
44. § (7) bekezdése nem alkalmazható.
(9)
A
szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása,
állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a
határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
45.
§— (1) Törvény vagy
kormányrendelet egyes ügyfajtákban kötelezheti a hatóságot és a szakhatóságot
az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására; az
egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságokat a szakhatósági megkeresés
megküldésével kell értesíteni.
(2)2
46 Ha a hatóság és a szakhatóság vagy
a szakhatóságok egymással - egészben vagy részben - ellentétes egyedi előírást
állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett
szakhatóságok álláspontjukról - ha törvény vagy
kormányrendelet másként nem rendelkezik - a hatóság erre irányuló felhívásától
számított nyolc napon belül egyeztetnek, és a szakhatóságok az egyeztetés
eredményeként felülvizsgált állásfoglalásukat haladéktalanul közlik a
hatósággal.
(3)2 47 Ha a
hatóság
megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása
ellentétes a 44. § (6) bekezdésében foglalt követelményekkel, a hatóság a
szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított nyolc napon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés
eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a
szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A
felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt.
(4)2
48 A szakhatóság a szakhatósági
állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben
előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított
nyolc napon belül egyeztet a hatósággal, ennek
eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást
kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt.
(5)
Ha
a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság
jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta
meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő
állásfoglalással okozott költségeket.
(6)
Ha
a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azért helyezte
hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen
kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az
ezzel okozott költségeket.
45/A.
§— (1) Ha a szakhatóságnak
olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely
a) ideiglenes biztosítási intézkedést,
b) a kérelem érdemi vizsgálat
nélküli elutasítását,
c) az eljárás megszüntetését,
d) az eljárás felfüggesztését vagy
e) az eljárás akadályozása
jogkövetkezményeinek alkalmazását teszi szükségessé, erről
haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot.
(2) A
szakhatóság a megkeresés megérkezését követően
haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy
elbírálására.
(3)2
50 Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre
hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül
tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. (4)2 51 Ha
a szakhatóság megállapítja illetékessége hiányát, a megkeresést a
megérkezésétől számított nyolc napon belül az ügy összes iratával együtt az
illetékességgel rendelkező hatósághoz - a hatóság egyidejű tájékoztatása
mellett - átteszi.
(5)
Ha a szakhatóság megállapítja, hogy változatlan tényállás
és jogi szabályozás mellett a megkeresés szerinti ugyanazon jog érvényesítésére
irányuló kérelemről - az előzetes szakhatósági hozzájárulás
kivételével - korábban szakhatósági állásfoglalást adott ki,
haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és
megszünteti a szakhatósági eljárást. Nincs lehetőség a megkeresésnek a korábbi
szakhatósági állásfoglalás megküldésével történő teljesítésére újrafelvételi
eljárásban
(6) A
szakhatóság szükség esetén a 37. §-nak megfelelően
hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, amiről a hatóságot haladéktalanul
értesíti. Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról
értesíti a hatóságot, amely - ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs
helye - az eljárást megszünteti.
Idézés
46. § (1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a
hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a
megjelölt helyen jelenjen meg.
(2)2 52 Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha a hatóság
(2)2 52 Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha a hatóság
a) a kérelemre indult eljárást
hivatalból folytatja,
b) tárgyalást,
közmeghallgatást vagy egyezségi kísérletet tart.
(3) 253
Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell
közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a
meghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal megkapja.
(4)2 54 Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az
idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az
idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.
(4a) 255 Ha az idézett személy korlátozottan cselekvőképes, a hatóság a törvényes
képviselőjét azzal a felhívással értesíti, hogy a megjelenéséről gondoskodjék
Ha az idézett személy cselekvőképtelen, a hatóság törvényes képviselője útján idézi.
(4b) 256Ha a (4a) bekezdés szerint idézett személy nem jelenik meg, és törvényes képviselője
nem igazolja, hogy ez neki nem róható fel, a törvényes képviselő eljárási
bírsággal sújtható.
(5) 257
Az idézésről szóló végzés szóban is közölhető.
(6)2
58 Az idézés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.
47. § (1) A hatóság a székhelyén lakcímmel nem rendelkező személyt csak akkor
idézheti a székhelyére, ha ezt jogszabály írja elő, vagy azt az érintett
személy kéri, valamint ha az eljáró hatóság székhelyét
előnyösebben érheti el a meghallgatni kívánt személy, mint azt a legalsóbb fokú hatóságot, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként a hatóságnak a legalsóbb fokú hatóságot kell megkeresnie a személy meghallgatása végett.
előnyösebben érheti el a meghallgatni kívánt személy, mint azt a legalsóbb fokú hatóságot, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként a hatóságnak a legalsóbb fokú hatóságot kell megkeresnie a személy meghallgatása végett.
ŰP
|
(2) 259
Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható arra az esetre, ha az idézés
célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel, továbbá ha a megkeresés útján
történő meghallgatás csorbítaná az ügyfél (ügyfelek) elj árási j ogait,
illetve, ha az idézni kívánt személy lakcímén nem működik olyan hatóság amely
megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges elj árási
cselekményt. (3) 260 A fővárosban működő hatóság a főváros, a
társulás pedig a társulás egész területéről idézhet. (4)2 61 H a
az idézett személy kora, egészségügyi állapota, mozgásszervi fogyatékossága
vagy más ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a
tartózkodási helyén kell meghallgatni.
48. § (1) Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni.
(2)262 Ha az idézett személy az idézésnek
nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül
eltávozik és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc
napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem
alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási
bírsággal sújtható. Nem sújtható bírsággal az idézett személy, ha az
idézés nem volt szabályszerű.
(3)263Ha az idézett személy ismételt idézésre sem j elenik meg, és távolmaradását nem
menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához -
ha jogszabály másként nem rendelkezik -az ügyésznek a hatóság vezetője által kért
jóváhagyása szükséges.
(4)264 Ha a hatóságnak tudomása van arról,
hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek
vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, az elővezetés céljából az
állományilletékes parancsnokot kell megkeresni.
(5) Ha az idézett személy igazolja a
távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, vissza kell vonni az
eljárási bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.
(6)265 Ha jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője nem jelent meg az idézésre,
és a képviselő nevét a vezető tisztségviselő a hatóság felhívására nem közli, a
vezető tisztségviselő eljárási bírsággal sújtható. Az elővezetést a
vezető tisztségviselővel szemben lehet alkalmazni.
(7)266 Az elővezetés elrendelése ellen
nincs helye önálló jogorvoslatnak.
Értesítés
49. §— (1) 268 Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az
ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a
szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a
meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapj a.
meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapj a.
(2) Nincs
helye az ügyfél értesítésének és zárt meghallgatást vagy szemlét kell
tartani, ha a meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosa
természetes személyazonosító adatainak és
lakcímének zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható.
lakcímének zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható.
(3)2
69 A szakhatóságot - ha az a feladat-
és hatáskörét érinti - a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a
tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább öt nappal korábban értesíteni
kell.
A tényállás
tisztázása
50. § (1) 270 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha
ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat
le.
(2)2 71 Törvény vagy kormányrendelet a tényállás tisztázása és az ügyfél jogának, jogos érdekének védelme és előmozdítása érdekében az eljárás és a hatósági ellenőrzés során együttműködési
(2)2 71 Törvény vagy kormányrendelet a tényállás tisztázása és az ügyfél jogának, jogos érdekének védelme és előmozdítása érdekében az eljárás és a hatósági ellenőrzés során együttműködési
kötelezettséget írhat elő a
feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok részére. Az együttműködés formája
lehet különösen a hatóságok közötti egyeztetés, valamint az ellenőrzési
tevékenység összehangolása. A hatóság eljárási kötelezettségét nem érinti,
ha a törvény vagy kormányrendelet alapján együttműködésre kötelezett másik
hatóság e kötelezettségét elmulasztja, a hatóság azonban köteles a mulasztó
hatóság felügyeleti szervét, ennek hiányában vezetőjét a mulasztásról
tájékoztatni.
(3) A hatóság által hivatalosan
ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(4) A hatósági eljárásban olyan
bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának
megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a
tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen
készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.
(5) 272 A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt.
Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási
eszközre alapozza, továbbá törvény vagy
kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését.
kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését.
(6) A hatóság a bizonyítékokat
egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint
állapítja meg a tényállást.
(7)-(9)273
50/A. §— (1) Az ügyben érdemi döntésre jogosult
hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult valamely dolog birtokának a
birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: lefoglalás), ha a tényállás másként
nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a lefoglalás
mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné.
(2) 275 A
lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell
szólítani, hogy a dolgot adja át. Nem köteles a dolog átadására az, aki
tanúként nem hallgatható meg, valamint az, aki az 53. § (4) bekezdés c) pontja alapján
a tanúvallomást megtagadhatja, ha a számára információt átadó személy kilétét a
dolog átadásával felfedné.
(2a) 276 Az 53. § (4) bekezdés c) pontja alapján a
tanúvallomás megtagadására jogosult személynek a dolog átadása alóli mentessége
az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(3) Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a lefoglalást
a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles
személyt eljárási bírsággal sújthatja.
(4) A lefoglalás foganatosítására a szemle szabályai irányadóak azzal, hogy a
szemletárgy birtokosára vonatkozó szabályokat a lefoglalt dolog birtokosára
kell alkalmazni. (5)2 77 A lefoglalást elrendelő,
valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen
önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs
halasztó hatálya,
kivéve, ha a lefoglalás elrendelésére az 53. § (4) bekezdés c) pontjára
hivatkozás ellenére került sor.
50/B.
§— (1) A hatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha
az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a
birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának
megtiltásával.
(2) A lefoglalásról készített jegyzőkönyv a lefoglalt dolgot egyedi azonosításra
alkalmas módon írja le.
(3) A lefoglalt dolgot úgy kell őrizni, hogy az változatlan maradjon, a lefoglalt dolgot ne
lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen megállapítható legyen
(4) Az irat birtokosának kérelmére és költségére - ha ez az eljárás érdekét nem
veszélyezteti - a lefoglalt iratról hiteles másolatot kell kiadni.
50/C. §— (1) A lefoglalást
a hatóság megszünteti, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt,
b) a hatóság az eljárást
megszüntette, vagy
c) az ügy érdemében döntést hozott. (2)2
80 Ha
jogszabály másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban
már nem szükséges lefoglalt dolgot nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől
azt lefoglalták. Ha a hatóság más
szerv
hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás
lefolytatásához szükséges lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat át kell
adni a megkeresett szervnek.
(3) Ha
a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot
lefoglalták, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra
jogos igényt bejelentő személynek adja ki.
(4) Ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik, a dolog kiadása helyett a hatóság
jogszabályban meghatározott módon jár el.
(5)
Ha a dolog természetben már nem
adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a
kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig
eltelt időre számított jegybanki
alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó
igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a lefoglalás
alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a
dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.
(6)
Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és
arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell
semmisíteni. A megsemmisítés költségei a lefoglalt dolog tulajdonosát és
birtokosát egyetemlegesen terhelik.
(7) Az ügyfélnek kiadandó dolgot a
vele szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza
lehet tartani.
50/D.
§— (1) A hatóság a lefoglalt
dolog előzetes értékesítéséről dönt, ha a lefoglalt dolog gyors romlásnak van
kitéve, vagy huzamos tárolásra alkalmatlan (2) A hatóság a lefoglalt dolog előzetes
értékesítéséről akkor is dönthet, ha a lefoglalt dolog
a) kezelése, tárolása, illetve
őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó
tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,
b) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen
csökkenne.
(3)2
82 Az (1) és (2) bekezdés esetén a lefoglalt dolog
akkor értékesíthető, ha a hatóság felhívásától számított öt napon belül a
lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt. (4) A lefoglalt
dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép.
Az ügyfél nyilatkozata,
adatszolgáltatási kötelezettsége—
51.
§—(1) Az ügyfélnek joga van
ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt
megtagadja.
(2) Ha a tényállás tisztázása azt
szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban
nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a
hatóság felhívására nem
nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást.
nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást.
(2a) 285 Ha az ügyfél cselekvőképtelen, személyes
nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha a nyilatkozatától várható
bizonyíték más módon nem pótolható. A meghallgatásnak megfelelő légkörben, a cselekvőképtelen személy számára érthető módon kell megtörténnie,
indokolt esetben a cselekvőképtelen személy lakóhelyén A nyilatkozat
megtételére cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél esetén
csak a törvényes képviselő jelenlétében kerülhet sor, írásbeli nyilatkozat
esetén a törvényes képviselő a nyilatkozatot aláírja.
(2b) 286
Ha az ügyfél és törvényes képviselője között érdekellentét van, a törvényes
képviselőnek a (2a) bekezdésben meghatározott jogait a gyámhatóság gyakorolja.
Ha az ügyfél a törvényes képviselőjével szemben terjeszt elő
kérelmet, az érdekellentét fennállását meg kell állapítani. A gyámhatóság a
cselekvőképtelen személyt törvényes képviselője jelenléte nélkül is
meghallgathatja, ha az a cselekvőképtelen személy érdekében áll.
(3) Törvény vagy
kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az
ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre
irányuló felhívására közölje az
érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.
érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.
(4) 287 A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást hivatalból
folytatott eljárásban az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az
ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha
a) nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,
b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével
vádolná, vagy
c)
az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél
médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói
tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.
(4a) 288A (4) bekezdés c) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló
jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(4b) 289
Az ügyfelet vagy az ellenérdekű ügyfelet a (4) bekezdés c) pontjára
hivatkozása ellenére adatszolgáltatásra kötelező végzés ellen önálló
fellebbezésnek van helye.
(5) Az ügyfél vagy képviselője, ha
más tudomása ellenére az ügy szempontjából j elentős valótlan tényt állít,
illetve ha a (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében a (4)
bekezdésben foglalt ok
hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható.
hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható.
(6) A hatóság köteles az ügyfelet a nyilatkozattétellel,
illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos jogairól tájékoztatni és
kötelességeire, valamint a kötelezettségek elmulasztásának
jogkövetkezményeire figyelmeztetni.
jogkövetkezményeire figyelmeztetni.
Irat
52. § (1) A hatóság a tényállás megállapítása
céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek
beszerzése érdekében a 26. § (1) bekezdésének c) pontja alapján más
szervet is
megkereshet.
megkereshet.
(2) A külföldön kiállított
közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy
egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat -
hacsak az ügyfajtára vonatkozó
jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban
működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar
fordítással ellátva fogadható el.
jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban
működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar
fordítással ellátva fogadható el.
(3)2
90 A nem magyar nyelven kiállított irat - ha az
ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar
fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot
tehet. Ilyen esetben az ügyfelet táj ékoztatni kell a valótlan tartalmú
nyilatkozattételének j ogkövetkezményéről.
(4)291
Tanú és hatósági tanú
53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.
(2)2
92 A tanúként megidézett személy köteles a
meghallgatása végett megjelenni és - a (3) bekezdés b) pontjában,
továbbá a (4) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - tanúvallomást
tenni.
(3) Tanúként nem hallgatható meg
a) az, akitől nem várható
bizonyítékként értékelhető vallomás,
ft)— védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a
titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől.
(4)2
94 A tanúvallomás megtagadható, ha
a) a tanú az ügyfelek valamelyikének
hozzátartozója,
b) a tanú vallomásával saját magát
vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy
c)
a tanú
médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a tanúvallomásával a számára a
médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó
személy kilétét felfedné.
(4a) 295 Cselekvőképtelen személyt csak akkor lehet tanúként
meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.
Meghallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést a
hatóság mellőzi. A meghallgatást csak a tanú törvényes képviselőjének
jelenlétében lehet lefolytatni.
(4b) 296
Aki korlátozottan cselekvőképes, vagy szellemi, valamint egyéb állapota miatt
korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét,
tanúként csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni, és a törvényes
képviselője ehhez hozzájárul. Meghallgatásánál a tanú törvényes képviselője
jelen van.
(4c) 297 Ha a tanú és a törvényes képviselő között
érdekellentét van, a (4a) és a (4b) bekezdésben meghatározott jogokat a
gyámhatóság gyakorolja.
(5)298 Nem
használható
fel bizonyítékként a (3), valamint a (4a)-(4c) bekezdésben, továbbá az 54. §
(5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás,
továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem
figyelmeztették a (4) bekezdésben meghatározott jogára.
(6)299 Törvényben meghatározott
esetek kivételével a diplomáciai mentességben részesülő személy nem köteles
tanúvallomást tenni.
(7)300 Ha a tanú a (2) bekezdés szerinti
kötelezettségének a következményekre való figyelmeztetés ellenére nem tesz
eleget, eljárási bírsággal sújtható.
(8)301A (4)
bekezdés c) pontjában foglalt mentesség az annak
alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
54. §— (1) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú
személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel
milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges
elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.
elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.
(2) A még meg nem hallgatott tanú
nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.
(3) Ha a hatóság a tanút tárgyaláson
kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
(4)
A tanú meghallgatásán
nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett
adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a tanú természetes
személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését.
(5)
A
hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását
követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Ebben az esetben a tanú a
vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában
elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a
tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti.
Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú esetén a törvényes
képviselő, érdekellentét esetén a gyámhatóság képviselője is aláírja az
írásbeli tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy a
tanút meghallgatása céljából a
hatóság idézze.
(6)
Ha a tanú meghallgatása nélkül vagy a meghallgatását
követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell
tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis
tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút a hatóság az
írásbeli tanúvallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a
vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmezteti.
55. §— (1) A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél,
lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe.
(2) Nem alkalmazható hatósági tanú, ha az eljárási cselekményről hangfelvétel vagy kép- és
hangfelvétel készül.
(3) A hatósági tanú az eljárási
cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a
jegyzőkönyv aláírásával igazolja.
(4)
Nem lehet hatósági tanú az
ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel
nem rendelkező személy.
(5) Hatósági tanúként való
közreműködésre senki nem kötelezhető.
(6)
Az
eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és
kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú az eljárási cselekményre
észrevételt tehet, és a tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezések
szerint jogosult költségtérítésre.
(7)
A
hatósági tanút a tudomására jutott tényekre, adatokra nézve
titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre,
adatokra, körülményekre nézve felmentheti.
Szemle
56. §— (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt:
szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság
szemlét rendelhet el.
(2)
Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt
szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet,
aki jogosultságát a szemle során - az 57. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel -
köteles igazolni. Jogszabály a szemle lefolytatásához a szemlét végző személy
részére megbízólevél kötelező használatát rendelheti el.
(3)3
05 Törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy,
hogy az ügyben eljáró szakhatóság állásfoglalását helyszíni szemle keretében
adja meg. A helyszíni szemle időpontjáról a hatóság a szakhatóságot legalább tizenöt
nappal korábban a szakhatósági megkeresés megküldésével értesíti.
(4) A
(3) bekezdésben meghatározott esetben a 33. § (3)
bekezdés cl) pontja és a 33. § (8) bekezdése nem
alkalmazható.
*\ n f\
57. §:í!í2 (1) 307 A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott
személyt (a továbbiakban együtt: szemletárgy birtokosa) a szemléről - a (2) és
(3) bekezdésben foglalt kivétellel -
előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az értesítésnek tartalmaznia kell a szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges iratok előkészítésére irányuló
felhívást.
előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az értesítésnek tartalmaznia kell a szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges iratok előkészítésére irányuló
felhívást.
(2) Ha az előzetes értesítés a szemle
eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak
megkezdésekor szóban kell tájékoztatni.
(3)
Ha
a szemle megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné annak
eredményességét, a hatóság a szemle befejezésekor átadja vagy haladéktalanul
megküldi a szemletárgy birtokosának a jegyzőkönyv egy példányát.
Mellőzhető a tájékoztatás, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése
nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető.
(4)
A
szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a
szemle megtartásának. Jogszabály meghatározott ügyekben előírhatja, hogy a
szemle csak akkor kezdhető meg, ha a szemletárgy birtokosa vagy alkalmazottja,
meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van
(5) A szemlén az ügyfél j elen lehet,
kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és
lakcímének zárt kezelését rendelték el.
57/A. §— (1) Szemlét a megfigyelni
kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett
magánlakásban pedig - kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont
választását teszi szükségessé - munkanapon
8 és 20 óra között lehet végezni. A szemlét úgy kell végezni, hogy az a
szemletárgy birtokosának munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg
ne akadályozza.
(2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt,
továbbá közrendvédelmi, közbiztonsági, illetve törvényben meghatározott más fontos
okból a szemle haladéktalanul megtartható.
(3) A szemle megtartása során - a tulajdonos értesítésével egyidejűleg - a szemletárgy
birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az
ügyfelet a szemle helyszínére beengedje.
(4)
A
szemle során a szemlét végző személy a hatásköre
gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és
egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot,
tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a
szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a
helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet,
mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.
(5)
Ha
a szemlét a hatóság informatikai eszköz útján
végzi, a szemle elvégzésére való jogosultság igazolását követően jogszabály,
személyes adatok tekintetében törvény által meghatározott körben a szemletárgy birtokosának a hatóság részére - szükség szerint az
informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági
feltételeinek biztosításával - hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz.
(6)3
09 A szemletárgy birtokosa a minősített
adatot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem kötelezhető, ha nem kapott
felmentést a szemletárgyra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól. (7)3 10 H a a szemletárgy birtokosa médiatartalom-szolgáltató, vagy vele
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
nem kötelezhető a szemletárgy felmutatására, ha ezzel a számára a
médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó
személy kilétét felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony
megszűnése után is fennmarad. 57/B. §— (1) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak
jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti.
(2)
Ha
a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság
felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja
fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a
szemletárgyat lefoglalhatja.
(3) A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal
sújtható.
(4)
Ha
a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos
kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség,
illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt
terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata
ellenére is megtarthatja.
(5)3
12 A (4) bekezdésben meghatározott módon
történő szemle megtartásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá
ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni. Ha az ügyész előzetes
jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a szemle az ügyész
jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni szemléről készült
jegyzőkönyvet - ami az azonnali intézkedési okot és a megtett intézkedéseket
részletesen tartalmazza - az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni.
Szakértő
58. §—(1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni,
ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és
a) az ügyben jelentős tény vagy
egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy
b) jogszabály írja elő a szakértő
igénybevételét.
(2) Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a
szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő.
(3)
Ha
jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét
írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell
szakértőként kirendelni. A hatóság egyéb esetben az igazságügyi szakértői tevékenységről
szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult
szakértőt rendelhet ki.
(4)
Az
igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben
meghatározott kivételekkel a kirendelt szakértő a hatóság kirendelése alapján
köteles eljárni. A kirendelt szakértő eljárási bírsággal sújtható és díja a határidő
lejártát követő naptól kezdődően naponta egy százalékkal csökkenthető, ha
anélkül, hogy a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását
előzetesen bejelentette volna, feladatait határidőre nem teljesíti.
(5)
A
szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az ügyfél
kérelmére az ezzel járó költségek megelőlegezése esetén a hatóság a kirendelt
szakértőn kívül indokolt esetben - akár a szakértői vélemény előterjesztése előtt, akár az után - igazságügyi szakértői tevékenység
végzésére jogosult más szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért
szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a
hatóság nem rendeli ki.
(6) Szakértőként nem járhat el az,
akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem
hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.
59. §— (1) A hatóság a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre
feladatának teljesítéséhez szüksége van A szakértő az ügy iratait az eljárási
feladatainak ellátásához szükséges mértékben
megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet.
megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet.
(2) Törvény rendelkezése esetén
az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető; a szakértő
a vizsgálat megállapítását közli a hatósággal.
(3) A szakértőt a véleményadás előtt
figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményére.
(4)
Ha
a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával
vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben
állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő
köteles a hatóság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.
(5) 315 Ha ugyanazon bizonyítandó tényre készített szakvélemények között az ügy eldöntése
szempontjából lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől
kért felvilágosítással vagy más
módon nem tisztázható, a hatóság másik szakértőt rendel ki, aki abban a kérdésben foglal állást, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése.
módon nem tisztázható, a hatóság másik szakértőt rendel ki, aki abban a kérdésben foglal állást, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése.
(6) Ha a hatóság a szakértőt
tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(7)
Az itt nem szabályozott
kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény
rendelkezései irányadók Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szakértői
eljárás időtartamára a szakhatóságra irányadó rendelkezések irányadók.
Tolmács
60. § (1) 316 Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb
résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot
kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyfél és
az
eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ennek tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. Ennek tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
(2)3
17 Ha
az ügyfél
vagy az eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács
közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen lévő
hallássérült írásban is nyilatkozatot
tehet. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére
jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a jelen lévő ügyfél
vagy az eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére a
meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.
(3) A tolmácsra megfelelően irányadók
a szakértőre vonatkozó rendelkezések.
(4)
A
hatóság a hatósági ellenőrzés során a tényállás
tisztázásához - ha az más módon nem lehetséges - az ellenőrzés helyszínén
tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személyt tolmácsként vehet igénybe. A tolmácsként igénybe vett személyt tájékoztatni kell a tolmács jogairól
és kötelezettségeiről, és ennek tényét, valamint a tolmácsként igénybe vett
személy nyilatkozatát a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
Az eljárás
akadályozásának következményei
61. § (1) 318 Az e
törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő
megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az
eljárás egyéb résztvevője
egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.
egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.
(1a) 319 A hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb
résztvevőjét az okozott többletköltségek megfizetésére kötelezi, ha
a) eljárási bírságot szab ki,
b) az ügyfél vagy az eljárás
egyéb résztvevője jogellenes magatartása folytán vált szükségessé valamely
eljárási cselekmény megismétlése, vagy
c)
a többletköltség azért keletkezett, mert az
ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője valamely eljárási cselekményét nem a
célszerűség figyelembevételével teljesítette.
(2)
Az
eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint,
legmagasabb összege - a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel -
természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.
(3) Az eljárási bírság egy
eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
(4) Az eljárási bírság kiszabásánál
a hatóság figyelembe veszi:
a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,
b) az érintett vagyoni helyzetét
és jövedelmi viszonyait, továbbá
c)
az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban
történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét. (5)-(6)320
Tárgyalás és
közmeghallgatás
62. § (1) A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály
előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet
lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes
meghallgatására.
meghallgatására.
(2) A
tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet
(ügyfeleket), a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és megszemlélheti a
szemletárgyat.
(3)3
21Az ügyfél észrevételt tehet a
tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és
indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. (4)3 22 a tárgyaláson
a (2) bekezdésben foglaltakon kívül bárki részt vehet, akinek a részvételét az
ügyfelek nem kifogásolják. A hatóság védett adat és zártan kezelt adatok
védelme érdekében is kizárhatja a tárgyalásról a nyilvánosságot.
(5)3
23 Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás
esetén kiutasíthatja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja.
63. §— (1) A hatóság közmeghallgatást tart, ha
a)
ezt
jogszabály előírja,
£>,)— az eljárásban több mint
ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott
szervezet vesz részt, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, vagy c) a hatóság a
nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. (2) 326 A közmeghallgatás helyéről és idejéről a hatóság -
ha jogszabály másként nem rendelkezik - legalább öt nappal korábban hirdetményi
úton, továbbá közhírré tétel útján értesíti az érintetteket.
(3) 327
A közmeghallgatáson elhangzottakról készített jegyzőkönyv
a) a hatóság megnevezését, az
ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
b) a közmeghallgatás helyét és
időpontját,
c)
a közmeghallgatáson elhangzottak
összefoglalását,
d) a jegyzőkönyv készítésének helyét
és időpontját, valamint
e)
az eljáró ügyintéző és jegyzőkönyvvezető
oldalankénti aláírását tartalmazza.
(4)3
28 A hangfelvételt, valamint a kép- és
hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás
befejezéséig a (3) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.
Egyezségi
kísérlet
64. § (1) 329 Ha jogszabály elrendeli vagy - ha a hatóság tárgyalást tart - a
tárgyaláson a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség
létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. Egyezségi
kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete egyébként megengedi.
kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete egyébként megengedi.
(2)
Ha az egyezségi kísérlet eredményes, a 75. §-ban
foglaltak szerint kell eljárni, eredménytelenség esetében a hatóság folytatja
az eljárást.
A határidő számítása
65. § (1) 330 A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele
a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének,
továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a
hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja.
hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja.
(2) A hónapokban vagy években
megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a
kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó
napján
(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a
határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
(4)3 31 A postán
küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja.
(5) 332
Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési
határidő a következő munkanapon kezdődik.
(6)3
33A határozott naphoz kötött
jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a
késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. (7)3
34 A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. (8)3 35 Jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában az üzemzavar időtartamát a határidők számítása
szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
Igazolási kérelem
66. § (1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül
elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő.
(2)336 Az
igazolási
kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A
fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási
kérelmet az első fokú döntést hozó hatóság, a keresetindításra megállapított
határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a közigazgatási
ügyekben eljáró bíróság bírálj a el.
(3)337 Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és
a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő
elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés
útján történt. E rendelkezés megfelelően irányadó a bírósági felülvizsgálatot
kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra is.
(4)338 Az igazolási kérelmet a mulasztásról
való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de
legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától
számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(5) A határidő elmulasztása esetén
az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt
is, amennyiben ennek feltételei fennállnak
67. § (1) 339 Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet
benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha
nem mulasztott volna. Ennek érdekében a
hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem
alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 114. §-ban meghatározott korlátozások
hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem
alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 114. §-ban meghatározott korlátozások
(2)-(4)340
Az eljárás irataiba való
betekintés
68. §^- (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás
során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban
nem vett részt az eljárásban
(2) A tanú a vallomását tartalmazó
iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be.
(3)
Harmadik személy akkor
tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha
igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon
vagy hatósági határozaton alapuló
kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat
megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jog - a
személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az
ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben
meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.
(4) Törvény egyes ügyfajtákban
meghatározhatja a (3) bekezdés alapján iratbetekintésre jogosult személyek
körét.
69. §— (1) Nem lehet betekinteni
a)—
a
döntés tervezetébe,
b)
az olyan iratba,
amelyből következtetés vonható le annak a személynek a
kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és
a lakcím zárt kezelését rendelte el, ej— felhasználói vagy megismerési engedély hiányában
a minősített adatot tartalmazó iratba,
cl) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az
érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat
megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben
biztosított jogai gyakorlásában
(2)
Az ügyfél az adatok
megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más
méltányolható magánérdekének védelmében A hatóság a kérelemnek - a körülmények
körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének
hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában
(3)
Az iratbetekintési jog
biztosítása érdekében a hatóság megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és
védett adatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokat, amelyek
megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult
(4)3
45 A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére -
annak vizsgálata mellett, hogy az (1)-(3) bekezdés szerinti okok a kérelem
elbírálásakor fennállnak-e - az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt
az
iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő
személy önálló fellebbezéssel élhet.
(5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot
kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.
(6) Az iratbetekintésre jogosult - az (1)-(5) bekezdés szerint - az eljárás jogerős
lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba.
69/A.
§— (1) Ha törvény a döntés
nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás jogerős befejezését
követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős
határozatot, valamint az első fokú határozatot megsemmisítő és az első fokú
határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül
megismerheti, és arról kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében
másolatot kérhet.
(2) 347 Az (1)
bekezdés szerinti döntés megismerése iránti igényt
a jogerős döntést hozó hatóság nyolc napon belül, a döntésben szereplő
személyes adatok és a védett adatok megismerhetetlenné tételét
követően teljesíti. A döntésben szereplő természetes személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a természetes személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az
azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével.
követően teljesíti. A döntésben szereplő természetes személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a természetes személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az
azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével.
(3) A döntésben nem tehető
megismerhetetlenné a közérdekből nyilvános adat.
(4)
Nem
tehető megismerhetetlenné a személyes vagy védett adat, ha az
igénylő - az adat megjelölésével - igazolja, hogy annak megismerése joga
érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton
alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint a védett adat
megismerésének törvényi feltételei fennállnak.
69/B. §— Ha a hatóság hivatalból nem tudja
megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés
69. § (2) bekezdés szerinti korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és
más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre
hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem
nyilatkozik.
A bizonyítékok
ismertetése az ügyféllel
70. § (1) 349 H a a hatóság az ügyfélnek az eljárás
megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást
folytatott le, annak befejezésétől számított nyolc napon belül értesíti az
ügyfelet,
hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra nyolc napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további
bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.
hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra nyolc napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további
bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.
(2) 350
Az értesítés mellőzhető, ha az ügyfél számára már a bizonyítási eljárás
során a hatóság biztosította, hogy megismerjen minden bizonyítékot, és módjában
álljon gyakorolni az (1) bekezdésben meghatározott jogait, vagy ha az ellenérdekű
ügyfél nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét.
(3)3
51 Nem akadálya az eljárás befejezésének, ha az ügyfél a
hatóság által meghatározott határidőben nem élt az (1) bekezdésben
meghatározott jogával.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - fejezetek választása oldalra
Visszalépés a Törvénytár: Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - fejezetek választása oldalra