T/7954, számú törvényjavaslat
a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. július
2012. évi... törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
Az Országgyűlés abból a
meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása
egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten
a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő
törvényt alkotja:
I. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
1. § (1) Magyarországon a vállalkozás a jövedelem- és vagyonszerzésre
irányuló, vagy
azt eredményező gazdasági tevékenysége (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján
keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e
törvény szabályai szerint tehet eleget.
azt eredményező gazdasági tevékenysége (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján
keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e
törvény szabályai szerint tehet eleget.
(2)
A nemzetközi
szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben kihirdetett nemzetközi
szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság
alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára
nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő
adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős
miniszter állásfoglalása az irányadó.
(3)
A kisvállalati adóval és a
kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő hatósági ügyben
az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.
(4)
A
kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó a központi
költségvetés bevétele.
2. § E törvény
alkalmazásában
1.
beszámoló:
a számvitelről szóló törvény, vagy a
felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az
összevont (konszolidált) éves beszámolót;
2.
bevétel:
egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói
bevétel, az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetén az eva alapja, minden
más adóalany esetén az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára
vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított)
értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és
a rendkívüli bevételek összege;
3.
egyéni
cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
szóló törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany;
4.
egyéni
vállalkozó: a személyi jövedelemadóról
szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó;
5.
ellenőrzött
külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. tv.) 4. § 11. pontja szerinti társaság;
6.
főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem áll
legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban,
vagy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a
továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy a
szociális
biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról
szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki
nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági
egyezmény alapján más államban biztosítottnak;
7.
kapcsolt vállalkozás:
a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti
vállalkozás;
8.
kisadózó
vállalkozás: a kisadózó vállalkozások
tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég,
közkereseti társaság és betéti társaság;
9.
kisadózó:
a kisadózó vállalkozások tételes adóját
jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint
magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti
társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja;
10. kisadózó vállalkozás bevétele: a
kisadózó vállalkozás által bármely jogcímen és bármely
formában mástól megszerzett vagyoni érték azzal, hogy nem bevétel
formában mástól megszerzett vagyoni érték azzal, hogy nem bevétel
a)
az áthárított általános
forgalmi adó,
b)
az a vagyoni érték,
amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön,
hitel),
c)
az adózó által korábban átadott
vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a
nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott
kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár
egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési
kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
d)
az a vagyoni érték,
amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára
vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
e) jogszabály vagy jogerős
bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem
jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági)
tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a
károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel
kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel
kapott kártérítés összege;
jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági)
tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a
károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel
kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel
kapott kártérítés összege;
11. bevétel megszerzésének időpontja: a
kisadózó vállalkozás vonatkozásában
a)
pénz, dolog, értékpapír,
váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán
való jóváírás napja;
b)
igénybe vett szolgáltatás
esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az
általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége
keletkezik, vagy keletkezne;
c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog
gyakorlására, átengedésére
vagy megszüntetésére jogosult;
vagy megszüntetésére jogosult;
d) elengedett és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az
adóalany kötelezettsége,
illetve tartozása megszűnik.
illetve tartozása megszűnik.
12.
kisvállalkozás:
a kisvállalati adó hatálya alá
bejelentkezett vállalkozás;
13.
külföldi személy: a Tao. tv. 4. § 27. pontja szerinti személy;
14.
külföldi vállalkozó: a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye
alapján külföldi illetőségű személy vagy szervezet, ha belföldi telephelyen
végez vállalkozási tevékenységet, feltéve,
hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű
adózónak;
15.
osztalék:
a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei
között osztalék jogcímen kimutatott összeg,
feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti
eredmény terhére ráfordításként;
16.
szokásos
piaci érték: az az ellenérték, amelyet független felek
összehasonlítható körülmények között egymás
közötti szerződésükben vagy megállapodásukban érvényesítenek vagy
érvényesíthetnének;
17.
telephely: a Tao. tv. 4. § 33. pontja szerinti hely;
18.
üzletvezetés helye: a Tao. tv. 4. § 35. pontja szerinti hely.
II. Fejezet
A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK
TÉTELES ADÓJA
1. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
3. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
a)
az egyéni vállalkozó,
b)
az egyéni cég,
c)
a kizárólag magánszemély taggal
rendelkező betéti társaság,
d)
a kizárólag magánszemély taggal
rendelkező közkereseti társaság,
ha az állami adóhatóságnak az
erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit
e törvény II. Fejezet
rendelkezései szerint teljesíti.
2. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése
4. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti
adóalanyiság a választás
bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
(2)
A tevékenységét év közben kezdő
vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel
egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság az adószám
megállapításával jön létre.
(3)
Nem választhatja az
adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a
bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette.
(4)
Az állami adóhatóság a
kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő
nyilvántartásbavételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást
és a bejelentett kisadózót. A tájékoztatás tartalmazza különösen
a)
a kisadózó vállalkozás nevét,
elnevezését, székhelyének címét és adószámát;
b)
a kisadózó vállalkozások tételes
adója szerinti adóalanyiság kezdő dátumát;
c)
a bejelentett kisadózó
nevét, címét és adóazonosító jelét;
d)
a főállású kisadózói jogállás
esetén ennek tényét;
e)
a fizetendő
kisadózó vállalkozások tételes adójának összegét, esedékességét és a beszedési számla
számát;
f)
rövid ismertetőt a kisadózó
vállalkozások tételes adójával kapcsolatos adókötelezettségről.
5. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság
megszűnik
a)
a bejelentés
hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a
jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
b)
a vállalkozási forma
megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a változás következtében a vállalkozás nem a 3. §-ban
felsorolt formában működik tovább;
c)
a
kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával, kivéve,
ha egyéni cégként folytatja tevékenységét;
d)
a kisadózó vállalkozásnak minősülő
egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód
nélküli megszűnésének napjával;
e)
a gazdasági társaság bejelentett
kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás
tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül
más kisadózó nem kerül bejelentésre;
f)
a gazdasági társaság bejelentett
kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő
nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem
működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
g) a tagsági jogviszony keletkezésének
napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti
társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;
társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;
h) a mulasztási bírságot megállapító
határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó
vállalkozás terhére az adóhatóság számla-
vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott
foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg;
i) az adószám alkalmazását
felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó
vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt
jogerősen felfüggeszti;
j) a naptári negyedév utolsó
napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott,
végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 500 ezer
forintot;
k) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző
nappal.
(2)
Az adóalanyiság megszűnéséről -
az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott okok kivételével
- az adóhatóság határozattal értesíti az adózót.
(3)
Ha a vállalkozás bevétele a
naptári évben meghaladta a 6 millió forintot, a vállalkozás a 6 millió
forintos összeghatár meghaladását követő 15 napon belül köteles ezt az állami
adóhatóságnak bejelenteni.
6. § Az adóalanyiság megszűnésétől számított két naptári
évig az adóalanyiság
ismételten nem választható.
ismételten nem választható.
3. A bejelentett kisadózó
7. § (1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével
egyidejűleg a kisadózó
vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét,
aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett személyes
közreműködéssel részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.
vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét,
aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett személyes
közreműködéssel részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.
(2)
A személyes közreműködésre
köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a
betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem
jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály
megsértésével a személyesen közreműködő tag közreműködését be nem jelentett
alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
(3)
A bejelentésben
nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.
(4)
Az adóalanyiság akkor jöhet létre,
ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó
vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.
(5)
Az (1) és (3) bekezdés alapján
bejelentett adatok, tények megváltozását a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást
követő 15 napon belül bejelenteni.
(6)
Az (5) bekezdés
szerinti változás bejelentése esetén az állami adóhatóság a megváltozott adatokról
a 4. § (4) bekezdés szerint tájékoztatja a kisadózót.
4. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése
8. § (1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 000
forint tételes adót
fizet.
fizet.
(2)
A kisadózó vállalkozás a
főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 000 forint tételes
adót fizet.
(3)
Amennyiben
a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden
személy után külön-külön kell megfizetni.
(4)
A bejelentett kisadózók
után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy
amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50
ezer forint.
(5) Ha a teljes naptári
hónapban az egyéni vállalkozó kisadózó egyéni vállalkozói
tevékenységét szüneteltette, erre a hónapra tételes adót nem fizet.
tevékenységét szüneteltette, erre a hónapra tételes adót nem fizet.
(6)
A kisadózó vállalkozások tételes
adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap
12. napjáig megfizeti.
(7)
A kisadózó vállalkozás naptári
évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után
40 százalékos mértékű adót fizet.
(8)
A (7) bekezdés
alkalmazásában a naptári évben megszerzett bevételnek kell tekinteni a naptári
évben az adóalanyiságot megelőzően szerzett bevételt is.
(9)
A (7) bekezdésben
meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (l)-(4)
bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól.
5. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek
9. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos
kötelezettségek
teljesítése az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a
bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott személyes közreműködésére
tekintettel teljesített kifizetésekkel és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól, a személyes
közreműködésére tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi adókötelezettségeket:
teljesítése az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a
bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott személyes közreműködésére
tekintettel teljesített kifizetésekkel és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól, a személyes
közreműködésére tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi adókötelezettségeket:
a)
vállalkozói személyi
jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása,
bevallása és megfizetése;
b)
társasági adó megállapítása,
bevallása és megfizetése;
c)
a
személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás
megállapítása, bevallása és megfizetése;
d)
szociális
hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési
hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
(2) A kisadózó vállalkozások tételes
adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem
minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek
alól.
6. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme
10. § (1) A főállású
kisadózó biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott
valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300
forint.
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott
valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300
forint.
(2)
A nem főállású kisadózó - e
jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési
ellátásra jogosultságot nem szerez.
(3)
Más jogszabályok
alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának
szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában
feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó esetén annak fejenként
egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.
7. Nyilatkozat a bevételről
11. §
(1) A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év január 20-ig az állami
adóhatóság
által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett
bevételéről.
által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett
bevételéről.
(2)
Ha az adóalanyiság év közben
szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő hónap 20.
napjáig kell megtenni.
(3)
Ha a kisadózó
vállalkozás az adóévben megszerzett bevétel után a 8. § (7) bekezdése szerinti százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles,
az adóévet követő év január 20. napjáig, ha az adóalanyiság év
közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő hónap 20. napjáig a
százalékos mértékű adót bevallja és megfizeti.
(4)
A 7. § (1) bekezdés szerinti
bejelentés és a 7. § (5) bekezdés szerinti változás bejelentés végrehajtható
okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét
- kivéve a 8. § (7) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót - ezen
végrehajtható okiratok és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván.
8. Nyilvántartási kötelezettség
12. §
(1) Az adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójával
összefüggő
nyilvántartási kötelezettségeit e § szerint teljesíti.
nyilvántartási kötelezettségeit e § szerint teljesíti.
(2)
A kisadózó vállalkozás a
termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerinti nyugta
vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán
feltünteti azt, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által
kiállított számla".
(3)
A kisadózó vállalkozás bevételi
nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető
módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége
teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi
nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a)
sorszám;
b)
a bizonylat sorszáma;
c)
a bevétel összege;
d)
a bevétel megszerzésének
időpontja;
e)
számla kiállítása esetén a
bevétel juttatójának neve, címe.
(4) A nyilvántartásban adatot
rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A
nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a
módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a
módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
(5) A bizonylatot, a nyilvántartást
a kiállítás adóévét követő 8. naptári év végéig kell
megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
III. Fejezet
A KISVÁLLALATI
ADÓ
9. Számviteli alapelvek
13. § A III. fejezetet a számvitelről
szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal
összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós
összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.
összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós
összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.
10. Az adó alanya
14. § (1) A
kisvállalati adó alanya az
a)
az egyéni cég,
b)
a közkereseti társaság,
c)
a betéti társaság,
d)
a korlátolt felelősségű
társaság,
e)
a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
f) az erdőbirtokossági társulat,
g)
a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a
közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői
iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel
rendelkező külföldi személy,
amely
megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek,
és az állami adóhatóságnak az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy
adókötelezettségeit e törvény III. fejezetének
rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati
adó szerinti adózást, ha
adó szerinti adózást, ha
a)
az adóévet megelőző év január
első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma
egy időpontban sem haladta meg a 25 főt;
b)
az adóévet megelőző adóév
november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétele az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500
millió forint időarányos részét nem haladta meg;
c)
az adóévet megelőző két naptári
évben adószámának alkalmazása nem volt jogerősen felfüggesztve;
d)
üzleti évének
mérlegforduló napja december 31.;
e)
az utolsó beszámolóval lezárt
üzleti évében a mérlegfőösszege nem haladta meg az 500 millió
forintot.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott
foglalkoztatotti létszám és bevételi határok számítása
során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen kell figyelembe venni.
során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen kell figyelembe venni.
15. § (1) Az adóalany
adókötelezettsége a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a
belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed.
belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed.
(2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi
telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó
jövedelmére terjed ki.
16. § Az adóalany nem
határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását,
továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.
továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.
11. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése
17. § (1) A kisvállalati adó
szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári
év első napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december l-jétől,
legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása
esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
év első napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december l-jétől,
legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása
esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) A kisvállalati
adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig fennáll, amely adóévben az adóalany az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit
nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóévet
megelőző év december l-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet
megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének
nincs helye.
(3)
Nem jogszerű
az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható
adótartozása meghaladja a 10 millió forintot.
(4)
A kisvállalati adóalanyiság
megszűnik
a) az adóalanyiság választására
jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját
megelőző hónap utolsó napjával;
megelőző hónap utolsó napjával;
b)
a végelszámolás, a
felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal;
c)
ha az adóalany végelszámolási vagy
felszámolási eljárás nélkül szűnik, meg, a megszűnés napjával;
d)
az adóalany átalakulását,
egyesülését vagy szétválását megelőző nappal;
e)
az adóhatósági határozat
jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany
terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy
be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt jogerősen mulasztási
bírságot állapított meg;
f)
az adóalany adószámának
alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját
megelőző hónap utolsó napjával;
g)
a naptári negyedév utolsó
napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó
napján meghaladja a 10 millió forintot;
h) a változás hónapjának utolsó
napjával, ha a változás miatt az adóalany foglalkoztatottainak létszáma
meghaladta az 50 főt.
(5)
Nem szűnik meg az egyéni cég
adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában
vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag
cselekvőképtelenségét vagy
cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag
nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává
válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot
választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül
jelenti be a cégbíróságnak.
(6)
A (4) bekezdés
h) pontja alkalmazásában a foglalkoztatotti létszám megállapítása során
a 14. § (3) bekezdését alkalmazni kell.
(7)
Az adózó adóalanyisága
megszűnését, a megszűnés okát és napját a megszűnést követő 15
napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni.
(8)
Az adóalanyiság
megszűnéséről - a (4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott megszűnés
kivételével - az adóhatóság határozatban értesíti az adózót.
(9)
Az adóalanyiság megszűnésétől
számított két évig az adóalanyiság ismételten nem választható.
12. A kisvállalati adó alapja
18. §
(1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(8) bekezdésre figyelemmel:
a)
az adózó pénzügyi vagyonának
realizált változása és
b)
a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege.
(2)
Az (1) bekezdés
alkalmazásában az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása a pénzeszközök számviteli törvény szerinti beszámolóban
kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve
a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével.
(3)
Az
(1) bekezdés alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek az adózó által a
Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelemként magánszemélynek (ideértve
különösen a munkavállalót) juttatott
pénzeszköz és egyéb vagyoni érték minősül, feltéve, hogy a juttatott vagyoni érték megszerzése az adózó
pénzeszközeinek csökkenését eredményezte.
(4)
A
kisvállalati adó alapját csökkenti a következő ügyletekből a
tárgyévben befolyt pénzeszköz:
a)
hitel vagy kölcsön
felvétele,
b)
az adózó által nyújtott hitel
vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése,
c)
kötvény vagy hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír kibocsátása,
d)
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő
befektetés eladása,
e)
előleg beérkezése,
f)
tőkebevonás (különösen
jegyzett tőke emelése),
g)
osztalék megszerzése.
(5) A kisvállalati adó alapját
növeli a következő ügyletek miatt a tárgyévben teljesített
pénzeszköz kifizetés:
pénzeszköz kifizetés:
a)
az adózónak nyújtott hitel vagy
kölcsön törlesztése, visszafizetése,
b)
hitel vagy kölcsön
nyújtása,
c)
kötvény vagy hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése,
d)
hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés
vásárlása,
e)
előleg fizetése,
f)
tőkekivonás (különösen
jegyzett tőke leszállítása),
g)
osztalék és osztalékelőleg
fizetése.
(6) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont
vagyonnak minősül és a
kisvállalati adó alapját növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített
pénzeszköz kifizetés:
kisvállalati adó alapját növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített
pénzeszköz kifizetés:
a)
végleges pénzeszközátadás,
b)
50
ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele,
eszköz beszerzése, ha a körülmények (így
különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke)
alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele
vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeive 1,
c)
a
Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján
egészségbiztosítási járulék megfizetése,
d)
kiadás,
amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban
vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény
elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel,
e)
az ellenőrzött külföldi
társasággal szemben teljesített kifizetés,
f)
az adóalanyiság időszakát
megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az
adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság
és pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó,
g)
tartozás térítés nélküli
átvállalása,
h) a jegyzett tőke,
a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának
háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem
értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól,
hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e
el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a
zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a
váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a
mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,
illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség.
(7) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont
vagyonnak minősül és a
kisvállalati adó alapját növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás:
kisvállalati adó alapját növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás:
a) behajthatatlannak
nem minősülő követelés elengedése, kivéve
1.
ha a követelés elengedése
magánszemély javára történik, vagy
2.
ha az adózó olyan külföldi
személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el,
amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
b)
a térítés nélküli
eszközátadás,
c)
a térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás,
d)
eszköz hiányának elszámolása,
ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz
fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett
nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból
eredő veszteség mérséklésére.
(8) Amennyiben
az adózó kapcsolt vállalkozásával szemben a
pénzeszközök változásával
járó költséget, ráfordítást vagy bevételt számol el az adóévben, az (l)-(7) bekezdés szerint
meghatározott adóalapot szokásos piaci értéken kell meghatározni.
járó költséget, ráfordítást vagy bevételt számol el az adóévben, az (l)-(7) bekezdés szerint
meghatározott adóalapot szokásos piaci értéken kell meghatározni.
13. Az adó mértéke
19. § (1) Az
adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
(2) A kisvállalati adó
megfizetésével az adóalany mentesül:
a)
a társasági adó,
b)
a szociális hozzájárulási adó,
c)
a szakképzési hozzájárulás, és
d)
az osztalék
után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
14. A kisvállalati adó bevallása
20. § (1) Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót
adóévenként megállapítja és az
adóévet követő év május 3 l-ig bevallja.
adóévet követő év május 3 l-ig bevallja.
(2)
Az adóév a naptári év.
(3)
Ha az adóalanyiság év közben szűnt
meg - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő
ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
(4)
Az adóalany
naptári hónaponként az adóelőleget megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2)
bekezdése szerinti bevallásában bevallja.
(5)
Az előleg-kiegészítés fizetésére
kötelezett adóalany a megfizetett előleg-kiegészítés összegéről
az adóév december 20. napjáig bevallást nyújt be.
(6) Ha az adózó az adóévre vonatkozó
beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás
határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat
alapján állapítja meg. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját valamennyi belföldi
telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet), míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-
külön állapítja meg.
határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat
alapján állapítja meg. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját valamennyi belföldi
telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet), míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-
külön állapítja meg.
75. Az adóelőleg és az adó megfizetése
21. § (1) Az adóalany az
adóév első 11 hónapjára havonta, a tárgyhónapot követő hónap
12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege a tárgyhónapban az adóalany által
foglalkoztatóként, a foglalkoztatottak részére kifizetett, Tbj. szerint járulékalapot képező összes
jövedelem 19%-a.
12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege a tárgyhónapban az adóalany által
foglalkoztatóként, a foglalkoztatottak részére kifizetett, Tbj. szerint járulékalapot képező összes
jövedelem 19%-a.
(2)
Az adóalany, amelynek az adóévet
megelőző adóévben az éves szinten számított bevétele meghaladta
a 100 millió forintot, az adóelőleget december 20. napjáig az adóévi várható
fizetendő adó összegére kiegészíti (előleg-kiegészítés).
(3)
Az adóalany az adóévre
megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával
- a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már
megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó
összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás)
beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő
napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
16. A kettős adóztatás elkerülése
22. § A kisvállalati adó
alanya a kisvállalati adó megállapításakor az adóalapot úgy
módosítja, hogy az ne tartalmazza az e törvény szerint meghatározott külföldön adóztatható
adóalapot.
módosítja, hogy az ne tartalmazza az e törvény szerint meghatározott külföldön adóztatható
adóalapot.
IV. Fejezet
Egyes adókra, számviteli kötelezettségekre vonatkozó különös
szabályok
17. Személyi
jövedelemadó
23. §
(1) Az egyéni vállalkozó esetében a kisadózó vállalkozások tételes adója
szerinti
adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell
tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket,
amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság első
adóévét.
adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell
tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket,
amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság első
adóévét.
(2)
A vállalkozói jövedelem
szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások
tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni
vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint
megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a
továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások
tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
átalányadózást alkalmaz.
(3)
Ha a
kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni
vállalkozó az adóévben
a)
egyidejűleg mezőgazdasági
őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységgel összefüggő
költségeket a bevételek arányában meg kell osztania;
b)
egyidejűleg mezőgazdasági
kistermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy arra jogosult - választhatja
az átalányadózást.
(4)
A kisadózó vállalkozások tételes
adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. § (5), (11), (14) és
(16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha a
kisadózó vállalkozások tételes adója
szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően az Szja tv.
49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói
kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe,
fejlesztési tartalékot képzett.
(5)
Az egyéni vállalkozó a kisadózó
vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni
vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések
alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel a személyi jövedelemadóról
szóló törvényben foglalt valamennyi feltételnek.
(6)
Az egyéni vállalkozó a kisadózó
vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnésének - ide nem
értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég
alapítása miatt szűnik meg - adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan
- a személyi jövedelemadóról szóló
törvénynek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával - részletes vagyonleltárt készít
minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog
használni.
(7)
A kisadózó vállalkozások tételes
adója szerinti adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág,
tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése - ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság
egyéni cég alapítása miatt szűnik meg -után
a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott
bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja
meg.
(8)
A személyi jövedelemadó
szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:
a)
a kisadózó vállalkozások tételes
adója szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a
személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást
(juttatást);
b)
a kisadózó vállalkozások tételes
adója szerinti adóalanyiság megszűnésekor a (6) bekezdés szerinti vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és
tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem
anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző
adóév utolsó napjára
a személyi
jövedelemadóról
szóló törvény szerinti
nyilvántartásban kimutatott beruházási
költséget meghaladó részét;
c) a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti
adóalanyként lezárt adóévre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását
(függetlenül megszerzésük időpontjától).
(9) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként
lezárt adóévet figyelembe
kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama
tekintetében. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból
fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden
adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama
tekintetében. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból
fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden
adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(10) A kisadózó vállalkozások tételes
adója szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe
kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében,
amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott
számú adóévben vehet igénybe.
kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében,
amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott
számú adóévben vehet igénybe.
24. §
(1) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe
helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti
összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti
adóalanyiság választásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a)
mérlegében kimutatott
eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék,
részesedés alapján a taggal szemben fennálló -kötelezettség
együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem
vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem
értve az immateriális javak és a tárgyi
eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b)
egyszerűsített
mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék,
mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés
alapján tagjával szemben fennálló -
kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni
betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes
könyv szerinti értékét.
(3)
A (2) bekezdés
szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó
adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg
16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és
három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó
társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő
két adóévre - de legkésőbb a kisadózó
vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő
év február 25-ig - az adóév február 25-ig fizet meg.
(4)
A közkereseti társaság, a
betéti társaság és az egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi
eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv
szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját
csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv
szerinti értékének megfelelő jövedelemre - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek
egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható
juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi
jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja.
(5)
A közkereseti
társaság, betéti társaság és egyéni cég adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi
jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre a
személyi jövedelemadóról szóló
törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont
jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)
Ha a közkereseti társaság, a
betéti társaság és az egyéni cég a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága az adóévet követő
üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló
magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az
árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor
a (7) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott
vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell
tekinteni.
(7)
A (6) bekezdés
alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett
összegnek kell tekinteni a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti
adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját
tőkét, levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a
(2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő
tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható
juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott
immateriális jószág és tárgyi eszköz (4) bekezdés szerinti adóalapot képező
könyv szerinti értékét meghaladó részét.
18. Társasági adó
25.
§ A társasági adó alanya a társasági adóról és
az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó
rendelkezéseit - e §-ban meghatározott eltéréssel -alkalmazza, ha az adóévben
bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény
rendelkezései szerint teljesíti.
26.
§ (1) Az adózó választása szerint nem alkalmazza
a Tao. tv. 8. § (1) bekezdése u) és v)
pontjaiban, 7. § (15)
bekezdésében, 16. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pont
ej) és eh) alpontjában, 16. § (16) bekezdés a)-d) pontjában
és - a 2010. június 30-án hatályos -19. §
(5) bekezdésében foglaltakat, ha e törvény szerinti adóalanyisága időszaka
alatt a Tao. tv. rendelkezéseinek
megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az
az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az
adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott
bevallásában vallja be.
(2)
Az a társasági adóalany, amely
az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény
rendelkezései szerint teljesíti, a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában
adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadóelőleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó
bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg,
nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
(3)
A
Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az e
törvényben meghatározott adóalany a visszafizetendő társasági adókedvezményt az
adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában
vallja be.
(4)
Az e törvény szerint
meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág,
tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó
alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
(5)
A társasági adó szempontjából
költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:
a)
e törvény szerint
meghatározott adóalanyiság időszaka alatt lezárt adóévben teljesített
valamennyi, egyébként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b)
az e törvény szerint
meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. tv.
szerint meghatározott időarányos részét.
(6)
Az e törvény szerint
meghatározott adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből az e törvény szerinti
adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell
tekintetni.
(7)
Az e törvény szerint meghatározott
adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan
adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint
meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
19. Számviteli kötelezettségek
27. §
A számvitelről szóló törvény rendelkezéseit nem alkalmazó közkereseti társaság,
betéti társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási
eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő
időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt
könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
betéti társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási
eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő
időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt
könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
V. Fejezet
ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
20. Hatályba
léptető rendelkezések
28. §
(1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2012.
november l-jén lép hatályba.
november l-jén lép hatályba.
(2)
A 4. §, a 7. § 2012. december
l-jén lép hatályba.
(3)
Az 1.
§-3. §, az 5. §, a 6. §, a 8. §-13. §, a 15. §, a 16. § és a 18.
§-27. §, 29. §-34. § 2013. január l-jén lép hatályba.
21. Módosító rendelkezések
29. § A Tao.
tv. 3. számú melléklet A) része a következő 1. ponttal egészül ki:
(A 8. § (1) bekezdésének d)
pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„1. az a költség, ráfordítás, amely a kisadózó vállalkozások
tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás
részére juttatott ellenérték következtében merül fel;"
30. § A Tao.
tv. 3. számú melléklet A) része a következő 2. ponttal egészül ki:
(A 8. §
(1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„2. a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó
részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott
támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott
eszköz könyv szerinti értéke, az
adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás
előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban
ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;"
31. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja. tv.) 3. számú melléklet V. része a következő 13. ponttal egészül ki:
Szja. tv.) 3. számú melléklet V. része a következő 13. ponttal egészül ki:
„13. az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások
tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték
következtében merül fel."
(2) Az Szja. tv. 11.
számú melléklet IV. része a következő 1. ponttal egészül ki:
„1. az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások
tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték
következtében merül fel;"
32. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
rendelkezés lép:
„39/B. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói
adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját -a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt
előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó
alapjának 50 %-ában is megállapíthatja.
(2)
A kisvállalati adó hatálya alá
tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A.
§-ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20 %-kal
növelt összegében is megállapíthatja.
(3)
Az adó alapjának az (l)-(2)
bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló
bejelentést a 39/A. § (5) bekezdése szerint kell megtenni.
(4)
Ha a vállalkozó az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése,
vagy a 39/A. § előírásai szerint kell
megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek
egyébként fennállnak.
(5)
Ha a vállalkozó a kisvállalati
adó hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások
tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére a (2)
bekezdés szerint, a naptári év hátralévő
részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén
feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
(6)
Ha a vállalkozó az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles az egyszerűsített
vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság
megszűnését követő naptól az azt követő adóév
első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában:
előlegfizetési időszak) a bevallásban
szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra
számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra
eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani, azzal, hogy
nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra,
amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
b) az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig
köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a
tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti,
illetve igényelheti vissza.
(7) Ha a vállalkozó a kisadózó
vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény
hatálya alól kikerül, akkor
a)
köteles a kisvállalati
adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól az
azt követő adóév első félévének utolsó napjáig
terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban
szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári
napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési
időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani
azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az
előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott
be adóelőleget.
b)
a kisadózó vállalkozások tételes
adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások
tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel
egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó
összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza."
33. §
(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2/A. §
(l)-(5)
bekezdésében az „egyszerűsített vállalkozói adóról szóló" szövegrészek helyébe „az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról szóló" szöveg lép.
bekezdésében az „egyszerűsített vállalkozói adóról szóló" szövegrészek helyébe „az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról szóló" szöveg lép.
(2) Az Szt. 2/A. § (2)
bekezdésében az „Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
törvényben" szövegrész helyébe az „Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben,
illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben" szöveg
lép.
törvényben" szövegrész helyébe az „Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben,
illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben" szöveg
lép.
(3) Az Szt. 87. § (2) bekezdésében az „az
egyszerűsített vállalkozói adó" szövegrész helyébe
„az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó" szöveg lép.
„az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó" szöveg lép.
34. § A
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29/A. §-a a következő (5) bekezdéssel
egészül ki:
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29/A. §-a a következő (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) A kisadózó vállalkozások tételes adóját
választó kisadózó vállalkozás tevékenységében közreműködő
kisadózó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja,
hogy a 19. § (2)-(3) bekezdés szerinti járulékokat a minimálbérnél magasabb járulék alapnál
megfizeti. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet az adóévet megelőző év
december 20-áig kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art.
szerinti végrehajtható okiratnak minősül."
Általános indokolás
A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében
a Javaslat két gyökeresen új és egyszerű,
az érintettek számára választható adónem anyagi jogi szabályait, valamint az
adó választására, megfizetésére, bevallására vonatkozó eljárási rendelkezéseket
fogalmazza meg. A két új adónem a kisadózó vállalkozások
tételes adója és a kisvállalati adó.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint közkereseti
társaság és betéti társaság lehet, aki ezen választását, valamint legalább egy
általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami adóhatósághoz, és
vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn.
Az adóalanyiság
választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz, az
adóalanyiság a bejelentést követő hónaptól jön létre. Az adóalanyiság a
törvényben meghatározott okok fennállása
esetén szűnik meg, az adóalanyiság a megszűnést követő 2 éven belül
ismételten nem választható.
A tételes adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó
után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer
forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió
forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes
adótól függetlenül kell megfizetni.
A tételes
adó megfizetésével a főállású kisadózó a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, valamennyi, a Tbj-ben és Flt-ben meghatározott
ellátásra jogosultságot szerez.
A kisadózó
vállalkozás és a kisadózó a kisadózók tételes adójának megfizetése esetén a
törvényben meghatározott közterhek alól mentesül.
A kisadózó
vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, bevételéről a
tárgyévet követő év január 20-ig nyilatkozik.
A
Javaslat a kisvállalatok adminisztrációs
terheinek és adóterheinek csökkentése, valamint a foglalkoztatottság növelése érdekében egy további új
választható adózási módot, a kisvállalati adót
vezeti be.
A kisvállalatok munkaerő piacon betöltött szerepének és
súlyának növelése érdekében az új adót a
maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, kiváltva ezzel a
vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő
közterheket, így a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi
hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót.
Az adóalanyiság
feltétele a kisvállalati adózás választásának adóhatóság részére történő bejelentése, illetve a foglalkoztatotti és
árbevételi korlátoknak való megfelelés.
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának
realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. A javaslat
meghatározza továbbá az adóalapot korrigáló egyes tételeket is.
Részletes indokolás
I. Fejezet
A TÖRVÉNY
HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
a(z) 1. §-hoz
A rendelkezés
a két új adónemre vonatkozó törvényi rendelkezések hatályát és az
alkalmazásukhoz kapcsolódó alapvető rendelkezéseket állapítja meg.
A
Javaslat egyrészt megerősíti a nemzetközi szerződések
primátusát, amennyiben nemzetközi szerződés e Javaslattól eltérő előírást
alkalmaz, másrészt kiemeli, hogy a kisvállalati adóból és a kisadózó vállalkozások tételes adójából származó bevétel
a központi költségvetés bevétele. A Javaslat
rögzíti, hogy az új adónemekkel kapcsolatos hatósági ügyekben történő eljárás
az állami adóhatóság jogosítványa.
a(z) 2. §-hoz
E szakasz a Javaslat későbbi rendelkezéseiben
használt fogalmakra ad meghatározást.
II. Fejezet
A KISADÓZÓK
TÉTELES ADÓJA
a(z) 3. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kisadózó vállalkozások tételes adójának
választására jogosult alanyi kört, valamint a kisadózó
vállalkozások tételes adója választásának feltételeit.
Eszerint
az adó választására jogosult az egyéni
vállalkozó, az egyéni cég, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság,
ha az adóalanyiság választását az állami
adóhatósághoz bejelenti. A bejelentést az állami adóhatóság által e célra rendszeresített
nyomtatványon kell megtenni.
a(z) 4. §-hoz
Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön
létre. A tevékenységet év közben kezdő
vállalkozás az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja
az adóalanyiságot. A vállalkozó a kisadózó
vállalkozások tételes adózását nem választhatja, ha a vállalkozás
adószámát a bejelentést megelőző két éven belül az adóhatóság jogerősen
felfüggesztette.
Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás adóalanyként
történő nyilvántartásba vételéről, meghatározott adatok közlésével értesíti a
kisadózó vállalkozást és a bejelentett kisadózót.
a(z) 5. §-hoz
A Javaslat nevesíti az adóalanyiság megszűnésének egyes eseteit, valamint
meghatározza az adóalanyiság megszűnésének időpontját.
Az adóalanyiság megszűnik, ha az adóalany bejelenti, hogy
adókötelezettségét nem a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó
szabályok szerint kívánja teljesíteni.
Az adóhatóság határozattal
szünteti meg az adóalanyiságot, ha az adózó terhére számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért vagy
be nem jelentett foglalkoztatás jogcímen
jogerősen mulasztási bírságot állapított meg, és akkor is, ha
az adóalanyiság ideje alatt az adózó adószámát az adóhatóság
jogerősen felfüggesztette.
Megszűnik az adóalanyiság a bejelentett kisadózó kilépése
vagy halála esetén, feltéve, hogy a vállalkozás tevékenységben más bejelentett
kisadózó nem működik közre, és más kisadózót a vállalkozás nem jelent be, továbbá ha a betéti társaság vagy közkereseti
társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz.
A vállalkozási forma nem megfelelő megváltozása, az egyéni
vállalkozói jogállás megszűnése, valamint
a jogutód nélküli megszűnés, a végelszámolás, a felszámolás, valamint az
adóhatóság által naptári negyedév utolsó napján nyilvántartott 500 ezer
forintot meghaladó összegű végrehajtható
adótartozás is az adóalanyiság megszűnését eredményezik.
A
Javaslat értelmében az adóhatóság a megszűnésről
határozattal értesíti az adózót, kivéve, ha a megszűnést a vállalkozási forma megváltozása, az egyéni vállalkozói
jogállás megszűnése, vagy a jogutód nélküli megszűnés okozta.
A
Javaslat előírja, hogy az adóalanynak az adóhatóság felé
be kell jelentenie, ha adóévi bevétele a
6 millió forintot meghaladta. A bejelentést 15 napon belül kell teljesíteni.
a(z) 6. §-hoz
A vállalkozó az adóalanyiság megszűnése esetén a kisadózó
vállalkozások tételes adózását a megszűnéstől számított két
évig nem választhatja.
a(z) 7. §-hoz
A Javaslat a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalanyokat
kötelezi, hogy az adóalanyiság választására
vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg jelentsék be a vállalkozás tevékenységében
személyesen közreműködő kisadózók adatait. A bejelentés feltétele az adóalanyiság létrejöttének. A bejelentésben arról
is nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e.
Az adóalany vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja
csak munkaviszony keretében működhet közre a vállalkozás tevékenységében,
ellenkező esetben a be nem jelentett foglalkoztatáshoz kapcsolódó
jogkövetkezmények alkalmazandók.
A kisadózóval kapcsolatos adatok változását a vállalkozásnak 15
napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz,
a megváltozott adatokról a kisadózót az állami adóhatóság értesíti.
a(z) 8. §-hoz
A kisadózó
vállalkozás tételes adó fizetésére kötelezett. A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású
kisadózónként havi 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás a tételes adót
havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni minden
olyan főállású- és nem főállású kisadózó után, akinek jogviszonya a tárgyhó
bármelyik napján fennállt.
Amennyiben a kisadózó a tárgyhó egyetlen napján is főállásúnak minősül, a fizetendő
adó mértéke 50 ezer forint.
Az egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetében jogszabály
lehetővé teszi a tevékenység szüneteltetését, amely
időtartamára tételes adófizetési kötelezettség nem terheli.
A kisadózó vállalkozás abban az esetben, ha a naptári évben
elért bevétele a 6 millió forintot meghaladja, a 6 millió
forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett,
amely megfizetése azonban nem mentesíti a tételes adófizetési kötelezettség
alól. A
naptári évben megszerzett bevétel számításakor az
adóalanyiságot megelőzően szerzett bevételt is figyelembe kell
venni.
a(z) 9. §-hoz
A rendelkezés
rögzíti, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetése mely közterheket váltja ki az adóalanyiság
időszakában. Eszerint a kisadózó vállalkozás gazdasági tevékenységével
és az általa bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott személyes közreműködésére tekintettel teljesített
kifizetésekkel és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett
jövedelmével összefüggésben a tételes adó megfizetésével teljesül
-
a vállalkozói
személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy
átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
-
a társasági adó
megállapítása, bevallása és megfizetése;
-
a
személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás
megállapítása, bevallása és megfizetése;
-
a
szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a
szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a
kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő
személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.
a(z) 10. §-hoz
A főállású kisadózó a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, a
Tbj. és az Fit. szerinti valamennyi ellátásra jogosultságot
szerez. Az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. A nem főállású kisadózó biztosítottnak nem minősül,
társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot
nem szerez.
A jövedelemigazolás
kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett
nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó
esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.
a(z) 11. §-hoz
A kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségéhez
adóbevallási kötelezettség nem kapcsolódik, a kisadózó vállalkozás az adóévet
követő év január 20-áig kizárólag az adóévben megszerzett
bevételéről köteles nyilatkozni azzal, hogy amennyiben a bevételi értékhatár túllépése miatt százalékos mértékű adó
megfizetésére köteles, azt eddig az időpontig köteles megállapítani,
bevallani és megfizetni.
Abban
az esetben, ha a kisadózó vállalkozás adóalanyi
minősége e törvény szerinti szabályok szerint
év közben szűnik meg, az adó alanya az adóévben megszerzett bevételről az
adóalanyiság megszűnését követő hónap 20. napjáig köteles
nyilatkozni azzal, hogy amennyiben százalékos mértékű adó megfizetésére is
köteles, azt eddig az időpontig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
A kisadózó vállalkozás az e törvény által nem szabályozott egyéb
adókötelezettségeit az általános szabályok szerint
teljesíti, így például a munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén az általános szabályok szerint köteles az adó
megállapítására, az adóbevallás benyújtására és az adó megfizetésére is.
A kisadózó bejelentése, valamint a kisadózó vonatkozásában
bejelentett adatokban, tényekben bekövetkezett változás
bejelentése végrehajtható okiratnak minősül, az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás adófizetési kötelezettségét -
kivéve a százalékos mértékű adófizetési kötelezettséget - e
végrehajtható okiratok alapján tartja nyilván.
a(z) 12. §-hoz
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére
köteles. A törvény - figyelemmel arra, hogy
az adóalany a számviteli törvénynek nem alanya - meghatározza a bevételi
nyilvántartással szemben támasztott minimum
követelményeket, továbbá a bevételi nyilvántartás vezetésének és a bizonylatok
megőrzésének szabályait.
A kisadózó vállalkozás
termékértékesítéseiről, szolgáltatásnyújtásáról az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerint számla vagy
nyugta kiállítására köteles. Az adóalany a gazdasági eseményről
kiállított számlán köteles feltüntetni, hogy a számla „Kisadózó vállalkozások
tételes adójának alanya által kiállított számla".
III. Fejezet
A KISVÁLLALATI ADÓ
a(z) 13. §-hoz
A
Javaslat a számviteli alapelvek alcím alatt rögzíti, hogy
a kisvállalati adóra vonatkozó rendelkezéseket a
számviteli törvény rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. A számviteli rendelkezésektől a megbízható és valós összkép
biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az
adókötelezettség változását.
a(z) 14. §-hoz
A
Javaslat felsorolja, hogy mely adóalanyi
kör és milyen feltételek teljesülése esetén választhatja a
kisvállalati adó szerinti adózást.
Az adóalanyiságnak két alapvető feltétele van: a kisvállalati
adózás választásának adóhatóság felé történő
bejelentése, amelyet elektronikus úton kell megtenni, valamint az e
rendelkezésben meghatározott egyéb feltételek
teljesülése. A kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha az adóévet megelőző év január első napjától november
utolsó napjáig bármely időpontban a foglalkoztatottak száma a 25 főt, az
adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétel az 500
millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén annak időarányos részét), az
utolsó beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszeg az 500 millió
forintot nem haladta meg. Továbbá feltétel, hogy az adózó üzleti éve a naptári
évnek feleljen meg, és hogy az adózó adószámának alkalmazása az adóévet
megelőző két naptári évben nem volt jogerősen felfüggesztve.
A Javaslat értelmében a
foglalkoztatotti létszám és az árbevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és
árbevételét együttesen kell figyelembe venni.
a(z) 15. §-hoz
A Javaslat a belföldi jogalanyok számára teljes körű adókötelezettséget ír
elő (belföldi és külföldi jövedelemre egyaránt), míg a külföldi vállalkozó
adókötelezettsége a belföldi telephelyén végzett vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmére terjed ki
(korlátozott adókötelezettség).
a(z) 16. §-hoz
A kisvállalati adót választó adóalanynak a
mérlegforduló nap megváltoztatására nincs lehetősége.
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat ezen szakasza a
kisvállalati adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének
szabályait határozza meg.
Az adóalanyiság a kisvállalat döntésétől függően az erre
vonatkozó bejelentést követő naptári év első
napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december l-jétől
december 20-ig lehet megtenni az
adóhatóságnál. Amennyiben az adózó végrehajtható adótartozása a bejelentés napján
a 10 millió forintot meghaladja, a bejelentés nem jogszerű.
Amennyiben a kisvállalati adó alanya adókötelezettségeit nem a
kisvállalati adózás szabályai szerint kívánja
teljesíteni, akkor az erre vonatkozó bejelentését december 1 - december 20.
között kell megtennie, amely határidő jogvesztő. Ebben az esetben a
kisvállalati adó szerinti jogalanyiság a
bejelentés adóévének utolsó napjáig fennáll. A bejelentést ebben az esetben is elektronikus
úton kell teljesíteni.
A Javaslat tételesen
meghatározza az adóalanyiság megszűnésének eseteit és azokhoz kapcsolódóan azt, hogy mely napot kell a megszűnés
napjának tekinteni.
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik ha a vállalkozás bevétele
az adóalanyiság választására jogosító 500 millió
forintot meghaladja; végelszámolás, felszámolás esetén vagy, ha az adóalany felszámolás, végelszámolás nélkül szűnik meg; ha az
adóhatóság az adózónál jogerősen számla vagy
nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, illetve be nem jelentett alkalmazott
foglalkoztatása jogcímen mulasztási
bírságot állapít meg; ha az adóhatóság az adózó adószámát jogerősen felfüggesztette; ha valamely naptári negyedév utolsó
napján az adózó végrehajtható adótartozása meghaladja a 10 millió forintot;
valamint átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén; vagy ha a foglalkoztatottak
létszáma meghaladja az 50 főt. A létszám megállapításánál a kapcsolt
vállalkozásokra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
A
Javaslat az egyéni cégek esetében
szabályozza azokat az eseteket, amikor a cég kisvállalati adóalanyisága
nem szűnik meg.
A megszűnés tényét, a megszűnés okát és napját, a megszűnés
napjától számított 15 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatóságnak, aki
az adóalanyiság megszűnéséről határozatot hoz. Az adóhatóság
nem hoz határozatot a megszűnésről, ha azt az adóalany végelszámolása, felszámolása, illetve azok nélküli megszűnése,
valamint átalakulás, egyesülés vagy szétválás okozta.
Ha az
adóalanyiság megszűnik, azt a megszűnéstől
számított 2 évig az adózó ismételten nem választhatja.
a(z) 18. §-hoz
A
Javaslat meghatározza a kisvállalati adó
alapját, amely az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása,
növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.
A javaslat meghatározza továbbá az
adóalapot
korrigáló egyes tételeket is. Az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása
a pénzeszközök számvitel beszámolóban kimutatott
tárgyévi és előző évi értékének a különbsége. Személyi jellegű kifizetés alatt a járulékalapot képező jövedelemként
magánszemélynek (ideértve különösen a munkavállalót) juttatott vagyoni
érték minősül.
Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök
csökkentik. Ilyenek különösen: a hitelfelvétel,
a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése. Az
adólapot növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök, így
egyebek mellett a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy
a tőkeleszállítás.
A Javaslat arról
is rendelkezik, hogy a nem a vállalkozás érdekében felmerülő kiadások, ráfordítások is növelik az adóalapot. Ilyenek
többek között: a végleges pénzeszközátadás, a bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben felmerült
kiadás, a tartozás térítés nélküli
átvállalása, a követelés elengedése, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, a
térítés nélküli eszközátadás.
Az adóelkerülés
visszaszorítása érdekében a Javaslat értelmében az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés,
elszámolt ráfordítás összege szintén növeli az adóalapot.
A Javaslat az adóalap meghatározásának körében rögzíti a szokásos piaci
ár elvét.
a(z) 19. §-hoz
A
Javaslat szerint az adó mértéke az adó alapjának
16 százaléka, amelynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a
szociális hozzájárulási adó és az osztalék után fizetendő egészségügyi
hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
a(z) 20. §-hoz
E szakasz a kisvállalati adó bevallásának szabályait rendezi.
Az adó
alanya főszabály szerint az adóévet követő május 31-ig köteles a kisvállalati
adót megállapítani és bevallani, kivéve, ha
adóalanyiság év közben szűnik meg, mely esetben az adóbevallás
benyújtásának határideje a megszűnést követő ötödik hónap utolsó napja. Az adóalany az adóelőleg összegét naptári
hónaponként köteles megállapítani, amelyet az adózás rendjéről szóló 31.
§ (2) bekezdése szerinti bevallásában köteles bevallani. Az adóalany -amennyiben előleg-kiegészítésre köteles - az
adóelőleg kiegészítésről az adóév december 20-ig köteles bevallást
benyújtani.
A törvény ezen túl rendelkezik arról, hogy a külföldi
vállalkozó belföldi telephelye és belföldi fióktelepe után milyen
módon köteles megállapítani az adó alapját.
a(z) 21. §-hoz
A kisvállalati adó alanyát
adóelőleg- és adófizetési, egyes esetekben előleg-kiegészítési kötelezettség
terheli.
Az adóalany - az adóév első 11 hónapjára - az adott
tárgyhónapban foglalkoztatóként, a foglalkoztatottak
részére kifizetett, Tbj. szerint járulék alapot képező összes jövedelem
19%-ában meghatározott mértékű adóelőleget fizet a tárgyhónap
vonatkozásában.
Az adóalany, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten
számított bevétele meghaladta a 100
millió forintot az adóév december 20-ig köteles az általa addig megfizetett
adóelőleget az adóévi várható fizetendő
adó összegére kiegészíteni (előleg-kiegészítés).
Az adóalany az adóévre
megállapított adót - a megfizetett adóelőleg beszámításával - az adóbevallás
benyújtására előírt határidőig, azaz az adóévet követő év május 31-ig, ha
adóalanyisága év közben szűnt meg, abban az esetben - törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - az adóalanyiság
megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles megfizetni. Amennyiben a megfizetett adóelőleg
meghaladja az éves adófizetési kötelezettség összegét, a különbözet visszaigénylésére az adóalany az adóbevallásban a
bevallás beérkezésének napjától, de
legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától jogosult.
a(z) 22. §-hoz
A Javaslat a külföldön
is tevékenységet folytató adóalany kettős adóztatásának elkerülése érdekében mentesíti az adófizetési kötelezettség
alól a külföldön adóztatható adóalapot.
IV. Fejezet
Egyes adókra, számviteli kötelezettségekre vonatkozó különös
szabályok
a(z) 23. §-hoz
A Javaslat az egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozásokra vonatkozóan
tartalmazza az adózási mód megváltoztatásával összefüggésben szükséges
szabályokat. Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó rendszeréből az
egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint
léphetnek ki.
a(z) 24. §-hoz
A Javaslat a bt, kkt
és egyéni cég formájában működő, a kisadózó
vállalkozások tételes adóját választó vállalkozások és a
magánszemély tagok közötti adózási kérdéseket rendezi az adózási mód megváltoztatására tekintettel. A vállalkozás
nyereségéből a le nem adózott rész - elsősorban az eredménytartalék - után a 16
százalékos osztalékadót kiváltó adót meg kell fizetni.
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat a kisadózó
vállalkozások tételes adóját és a kisvállalati adót választó társasági adóalanyokra vonatkozóan tartalmazza az adózási
mód megváltoztatásával összefüggésben szükséges
szabályokat. A Javaslat szerint a társasági adóalany az adózási forma
megváltoztatása esetén - a
törvényben meghatározott kivételekkel - a jogutód nélküli megszűnés szabályait alkalmazza.
A Javaslat részletesen meghatározza továbbá, hogy a választott adóalanyiság
megszűnése esetén milyen átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni.
a(z) 26. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 27. §-hoz
A Javaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alatt álló,
ezért a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit nem alkalmazó
vállalkozások felszámolása, végelszámolásával kapcsolatos nyilvántartási
szabályokat rendezi.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a(z) 28. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezéseket
tartalmaz.
a(z) 29. §-hoz
A
Javaslat rögzíti, hogy az a költség, ráfordítás, amely
a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás
részére juttatott ellenérték következtében merül fel nem minősül elismert
költségnek társasági adó szempontból.
a(z) 30. §-hoz
A
Javaslat rögzíti, hogy az a költség, ráfordítás,
amelyet a társasági adóalany a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózónak
ingyenesen juttat nem minősül elismert költségnek társasági adó szempontból.
a(z) 31. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások
tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték
következtében merül fel nem minősül elismert költségnek
személyi jövedelemadó szempontból.
a(z) 32. §-hoz
A Javaslat a helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)
egyszerűsített iparűzési adóalapmeghatározásra vonatkozó
rendelkezéseit módosítja. A Javaslat szerint a kisvállalkozói adó alanya az iparűzési adó alapját egyszerűsített
módon, mégpedig a kisvállalkozó adó alapjának 20%-kal növelt összegében
is megállapíthatja, figyelemmel arra, hogy a kisvállalkozói adó adóalapja szűkebb tartalmú (kisebb), mint az
iparűzési adó alapja. Az iparűzési adóalanynak e választását - előző
évről szóló bevallásán, illetve újonnan létrejött vállalkozás esetén a
bejelentkezési nyomtatványon - be kell jelenteni az adóhatósághoz. A Javaslat
tartalmazza azokat a szabályokat is,
amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor a kisvállalkozó már nem lehet a kisvállalkozói
adó alanya.
a(z) 33. §-hoz
A Javaslat a kisadózó vállalkozások tételes adóját és a kisvállalati adót
választó adóalanyokra vonatkozó, általánostól eltérő számviteli rendelkezéseket
fogalmazza meg.
a(z) 34. §-hoz
A
Javaslat biztosítja, hogy a kisadózó
vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás tevékenységében
közreműködő kisadózó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat
a minimálbérnél magasabb járulék alapnál fizeti meg. A Javaslat szerint a
nyilatkozat az adóévre szól, melyet az adóévet megelőző év december 20-áig kell
az állami adóhatósághoz benyújtani.