ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
VI. Fejezet
Átmeneti és
hatálybaléptető rendelkezések
43. §— (1) 113 Az adóval és az önkormányzat
költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos
eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben
foglaltakat - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
foglaltakat - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan
- ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás
rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban
szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik
kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.
(3)114
Az önkormányzat az adóval kapcsolatban rendeletet alkothat
az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.
44.
§— Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó
adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat csak az adópolitikáért
felelős miniszter engedélyével működő számítógépes programrendszerrel lehet
nyilvántartani.
45.
§— A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók
és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett
adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az
önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az
anyagi érdekeltség feltételeit.
Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör címzettjei,
továbbá a polgármesteri (főpolgármesteri), valamint a megyei önkormányzati
hivatal adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek.
46. §— Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy
rendelettel állapítsa meg:
a)
az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó
adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének,
elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának
szabályait,
b)
az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó
közterhek nyilvántartását segítő számítógépes programrendszer engedélyezésének
szabályait, az engedélyezés igazgatási szolgáltatási díját, valamint a díj beszedésével,
kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokat.
47. §— Ez a törvény 1991. január 1. napján lép
hatályba.
48. §— (1) Az 52. § 31.
pont b) alpont ba) alpontja szerinti vezeték nélküli távközlési
tevékenységet végző vállalkozó a 2011-ben kezdődő adóéve adókötelezettsége
megállapításánál a 2010. december
31-én hatályos 52. § 31. pontját és 3. számú mellékletét köteles
alkalmazni.
(2) A
2011-ben kezdődő adóévben nem állapítható meg mulasztási
bírság annak a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak, amelyik
a helyi iparűzési adó bejelentkezési kötelezettségét a bejelentkezésre
nyitva álló határidő utolsó napját követő 45. napig teljesíti.
49. § Ha az önkormányzat:
a) a lakástulajdonra bevezeti az
építményadót vagy a kommunális adót, egyidejűleg hatályát veszti a házadó, az
út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
b)
az egyéb nem lakás
céljára szolgáló építményre bevezeti az építményadót vagy a kommunális adót,
vagy az idegenforgalmi adót, egyidejűleg hatályát veszti a nem lakás céljára
szolgáló építmények adója, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás és a gyógy-
és üdülőhelyi díj,
c)
a beépítetlen belterületi földrészletre bevezeti
a telekadót, vagy a kommunális adót, egyidejűleg hatályát veszti a
telekhasználati- és igénybevételi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
a telekadó és e földrészletek után a magánszemélyek földadó [36/1976. (X. 17.) MT rendelet] kötelezettsége.
50.
§— Az e törvény alapján bevezetésre kerülő adókkal egyidejűleg hatályukat
vesztett rendeletek alapján korábban jogerős határozattal engedélyezett adó,
díj és hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentességek, illetőleg kedvezmények, a
kötelezettségekkel együtt vesztik hatályukat az új adók hatályba lépése napján
51.
§— (1) Ha az önkormányzat a helyi adót bevezeti, az adóalany köteles a
bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzat
felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni az adott év január 1-jei
állapotának, illetve évközi bevezetés esetén a rendelet hatálybalépése napjának
megfelelően
(2)1
22 Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó
adók, adók módjára behajtandó köztartozások (e rendelkezés alkalmazásában
együtt: adó) nyilvántartása során - az adó megállapításához szükséges adatokon
túlmenően - csak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóazonosító
jelet és a természetes személyazonosító adatokat tartja nyilván
VII. Fejezet
Értelmező rendelkezések
52. § E törvény alkalmazásában:
1.
önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és
külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör
kiterjed;
2.
külföldi: az a természetes személy, akinek állandó
lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb
időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi
egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a
Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit;
3.123 vagyoni
értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet,
a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a
földhasználat és a lakásbérlet;
4. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is;
4. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is;
5.124 építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására,
anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki
alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér
megváltoztatásával, beépítésével jött létre;
megváltoztatásával, beépítésével jött létre;
6.125 épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső
tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított,
elválasztott teret alkot és ezzel az állandó
vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van Épületrész
az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal
felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;
vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van Épületrész
az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal
felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;
7.126 tulajdonos:
az ingatlan tulajdonosa az a
személy vagy szervezet, aki/amely az
ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan
tulajdonjogának átruházására irányuló
szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a
használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre
emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;
szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a
használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre
emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;
8.127 lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint
elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan;
ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan;
9.128 hasznos alapterület: a teljes
alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m A teljes
alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek,
melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik Az épülethez tartozó
fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a
melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik Az épülethez tartozó
fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a
csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell
a teljes alapterületbe számítani;
10. 129 kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak
tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót;
11.130
12. 131 építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül;
13. korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló
törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a;
14.132
15. ingatlan:
a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
16. 133 telek: az épülettel be nem épített
földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint
aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt
álló
belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,
továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet;
belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,
továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet;
17.134
termőföld: az
ingatlan-nyilvántartásban aranykorona értékkel és művelési ággal
nyilvántartott, a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő
földterület;
18. kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős
részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos
létesítmények amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a
csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-,
gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út és járda
építés;
19135
20. 136 üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház,
apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró
épület;
21. 137 állandó lakos: aki a lakcímbej elentés szabályai szerint nyilvántartásba vett
lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi
területén; 22.138 nettó árbevétel: \^>a)139
a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele
(egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett
nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített
értékesítés nettó árbevételének együttes összege),
csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti
jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó
fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb
szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott -
jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az
adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az
így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó
árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj
árbevételként elszámolt összegével, a b)-h) alpontokban foglalt
eltérésekkel,
b)
a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a
kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és
kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás
bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és
befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet
(fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó
árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos
ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
c)
biztosítóknál: a
biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a
befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak
életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai
ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a
biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések
értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem
életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel,
valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a
Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal szemben ráfordításként
elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a
biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel)
nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó
árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos
ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű
d)
befektetési
vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a
nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott
kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel.
Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel)
nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti
kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont
különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
e)
a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és
európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep
(telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli
beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont - illetve, ha a külföldi székhelyű
vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett
szervezet, akkor az ott meghatározottak - szerinti nettó árbevétel,
f)
lakásszövetkezet, társasház, (köz)alapítvány
társadalmi szervezet, köztestület, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter
felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására
létrehozott gazdálkodó szervezetek a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása
céljából közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG
Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. a KHVT Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi
Tartalékgazdálkodási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a
vállalkozási tevékenységből származó, a)
pont szerinti nettó árbevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből
származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső
szolgáltatásból származó árbevétele,
(^g) a személyi
jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, a 26. pont a) és b)
alpontja szerinti vállalkozónál: a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben
kapott - általános forgalmi adó nélküli - ellenérték növelve a kompenzációs
felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével,
feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel,
amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene
elszámolni,
1^h)140
a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes
adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás
bevétele;
24. 142 építőipari tevékenység: a Gazdasági
Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétől hatályos
(TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek
összessége;
25.143 alapkutatás, alkalmazott
kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao
tv.) 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F
tevékenység közvetlen költsége, figyelemmel a Tao tv. 31. §-a (2) bekezdésének c)
pontjában foglaltakra;
26. 144 vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és
kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a)
a
személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b)145
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági
őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az
adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c)
a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d)146
egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy
végelszámolás alatt állnak;
27. önkormányzat
költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók illetékek adójellegű
kötelezettségek amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára való
teljesítését jogszabály írja elő;
28. 147 szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan
létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál;
29. 148 szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező
reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül; 30.149 vendégéjszaka:
vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt -
legfeljebb 24 óra;
31. 150 telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye -
függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési
tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja
különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy
földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a
képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott)
ingatlant, az ellenszolgáltatás fej ében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,
b)151
azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek
u)
az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó
árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08
61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév
első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást
igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő
előfizető) számlázási címe található,
v)
az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó
árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési
tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon
önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének
távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő
előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet
is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli
távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási
címe található,
c)152
a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,
villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes,
továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes
esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy
földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső
fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó)
részére történik feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő,
a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a
villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes
adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének
legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve
a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik;
32.153
alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói
teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével,
mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti -
írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a
- közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is,
amelyet az adóalany az általa értékesített új (a
használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően
első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban
megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az
adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja
szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a
37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített
szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;
33. 154 szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes
szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás;
34.155
35.156 közszolgáltató
szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt, a Magyar Televízió Zrt.,
a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt, a
Tartalékgazdálkodási Kht, illetve annak
tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet
továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető feltéve, ha nettó árbevétele
legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a
helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó
feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás
nyújtásából származik;
36.
157 eladott áruk beszerzési értéke: a kettős
könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában
eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési
(beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi
jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást
vezető vállalkozók esetében a
tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet
leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti
nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk
beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint
anyagköltségként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40.
pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét
csökkentette;
37.
158 anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások
esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint -
anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres
könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá
tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi
anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve
a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett
anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a
saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési
(beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint
az eladott áruk beszerzési értékeként, a 32. pont szerint alvállalkozói
teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások
értékeként nettó árbevételét csökkentette;
38. 159 anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok,
az áruk;
39.
160 az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény
hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó árbevétel: a 22. pont i) alpontja
szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36. és a 37. pontokban foglalt,
pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk
beszerzési értéke és anyagköltség;
40.161
közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a
megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon
részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített
(továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany
vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött
szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis
az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is
értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron,
egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor
csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja
szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a
37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói
teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;
41.
162 székhely: belföldi szervezet esetében az
alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági
nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók
nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az
állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet
kell érteni;
42.
163 saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli
törvény szerinti tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban
végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának
növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása - ide nem értve
a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló
javítási, karbantartási munkákat,
továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkákat - akkor is,
ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot
biztosítja;
43. 164 építési tilalom: az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt
változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom;
44. 165 helyi és helyközi
menetrend szerinti tömegközlekedés: a díjfizetés ellenében
bárki által igénybe vehető menetrend szerinti személyszállító járatokkal
lebonyolított közlekedés;
45.
166 kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján
kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának,
bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak,
kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak,
irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek,
szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak,
gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész;
46.
167 szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely
szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak,
fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy
ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész;
47.
168 egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak,
gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek,
üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként
feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a
melléképületrész;
48.
169 a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére
szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására
alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az
ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel;
49.
170 vagyoni értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló
vagyoni értékű jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az
ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog
alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek
tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban
megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyoni
értékű jog jogosítottjának tekinteni;
50. 171 melléképület,
melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás,
üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben
és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom,
szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide
nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a
lakástulajdonhoz tartozó,
2 "
5 m hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő
tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól
elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös
tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség
közösen használja;
51.172
52-54.173 55-59.174
60. 175 lakóépület: olyan épület, amelynek hasznos alapterülete legalább 50 százalékát
lakások hasznos alapterülete teszi ki;
61.
176 külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó
adóalaprész: az iparűzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet -
tevékenységre leginkább jellemző - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 vagy 2.3 pontja
alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal,
hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt
a külföldön létesített telephelyet,
telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi
adóalapja a 100 millió forintot meghaladta, csak a 3. számú melléklet 2.1 pontja
vagy 2.3 pontja szerinti módszer alkalmazható;
62.
177 építőipari
tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a
számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó
napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék
értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből [52. §
24. pont] származik;
63.
178 távközlési tevékenységet végző vállalkozó: a TEÁOR’08
szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenység) végző azon
vállalkozó, amelynek az adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti
nettó árbevételéből legalább 75% távközlési tevékenységből származik;
64. 179 előfizető: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizető.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A helyi adókról - fejezetek választása oldalra
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A helyi adókról - fejezetek választása oldalra