Hatály: 2013.I.1.
1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről1
ÁLTALÁNOS
RÉSZ
A büntető
törvény célja
1. §2
I. fejezet
A büntető törvény hatálya
Időbeli hatály
2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint
kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény
szerint a cselekmény már nem bűncselekmény,
vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.
vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.
Területi és személyi hatály
3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a
belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön
elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint
bűncselekmény.
bűncselekmény.
(2) 3
A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyarország
határain kívül tartózkodó magyar haj ón vagy magyar légi j árművön elkövetett
bűncselekményre is.
4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által
külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az
elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
b)-
állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a
szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül
arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését
nemzetközi szerződés írja elő.
(2)5
A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen
elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell
alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye
szerint is büntetendő.
(3)6
Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a
legfőbb ügyész rendeli el.
Diplomáciai és nemzetközi jogon
alapuló egyéb mentesség
5. §- A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló
egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi
szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A
nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.
nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.
Külföldi
ítélet érvénye
6. §-
Büntetés végrehajtásának
átvétele és átengedése
7. §-
A büntetőeljárás felajánlása
o glO
A kiadatás és a menedékjog
o
gll
II. fejezet
A bűncselekmény és
az elkövető
I. cím
A bűncselekmény
10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha
a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett
cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását
rendeli.
(2)12 Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely
Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok
személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
Bűntett és vétség
11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség.
(2) Bűntett az a szándékosan
elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél
súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
Halmazat
12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több
bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az
elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett
sérelmére, rövid időközökben többször követ
el.
el.
Szándékosság és
gondatlanság
13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki
magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt,
aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik
azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja
előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő
körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az
elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
II. cím Kísérlet és előkészület
16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos
bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.
17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény
büntetési tételét kell alkalmazni.
(2)13
A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet,
ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan
módon követik el.
(3) Nem büntethető kísérlet miatt,
akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá
az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.
(4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az
elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.
18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a
bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.14
vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.14
(2) Nem büntethető előkészület miatt
a) akinek önkéntes elállása folytán
marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése;
b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását
visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől
elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból
elmarad;
c)
aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti.
(3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az
előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény
miatt büntetendő.
III. cím
Az elkövetők
19. §15 Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a
társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek).
20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi
tényállását megvalósítja.
(2)16
Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény
törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer,
fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával
valósítja meg.
(3)17
Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény
törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki
bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre
megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
III. fejezet
A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
I. cím
A büntethetőséget kizáró okok
22. § A büntethetőséget kizárj a:
a) a gyermekkor,
b) a kóros elmeállapot,
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés, e)18
f) a jogos védelem,
g) a végszükség,
h)
a magánindítvány hiánya,
i)
a törvényben meghatározott egyéb ok.
A gyermekkor
23. § Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét
nem töltötte be.
A kóros elmeállapot
24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros
állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi
leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban
- követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.19
- követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.19
(2) A
büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros
állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében
vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.
25. § A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából
eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.
A kényszer
és a fenyegetés
26. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés
hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő
magatartásra.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban
A tévedés
27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az
elkövetéskor nem tudott.
(2) Nem büntethető, aki a cselekményt
abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és
erre a feltevésre alapos oka van
(3) A tévedés nem zárja ki a
büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő
elkövetést is bünteti.
A cselekmény
társadalomra veszélyességének csekély foka
28. §^
A jogos védelem
29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások
személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül
fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2)21 Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3)22 A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
29/A. §— Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak
(2)21 Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3)22 A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
29/A. §— Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak
folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem
elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható
volt.
A végszükség
30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a
mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből
menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély
előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.
előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető az sem, aki azért
okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert
ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem
nagyságát.
(3) A büntetés korlátlanul
enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a
sérelem nagyságának felismerésében
(4) Nem állapítható meg végszükség
annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.
A magánindítvány hiánya
31. § (1) A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak
magánindítványra büntethető.
(2) A magánindítvány
előterjesztésére a sértett jogosult.
(3)
Ha a sértett
korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha
pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő.
Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság24
is jogosult.
(4) Ha a magánindítvány
előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a
magánindítvány előterjesztésére.
(5) Bármelyik elkövetővel
szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.
(6) A magánindítvány nem vonható
vissza.
II. cím A büntethetőséget megszüntető okok
32. § A büntethetőséget megszünteti
a) az elkövető halála,
b) az elévülés,
c)
a kegyelem,
d)— a tevékeny megbánás,
e)
a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntethetőség
elévülése
33. § (1) A büntethetőség elévül
a)— olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;
b)— egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel
felső határának megfelelő idő, de - ha e törvény másképp nem rendelkezik -
legalább három év elteltével.
(1a) 28 Az erős felindulásban elkövetett emberölés, a
személyi szabadság megsértése, az emberrablás, az emberkereskedelem, a nemi
erkölcs elleni bűncselekmények, valamint a három évnél súlyosabban büntetendő
szándékos súlyos testi sértés esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a
sértett, az üzletszerű kéjelgést bordélyházban folytató személy vagy az
üzletszerű kéjelgést folytató kitartó a tizennyolcadik
életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik
életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik a
sértett, az üzletszerű kéjelgést bordélyházban
folytató személy vagy az üzletszerű kéj elgést folytató kitartó huszonharmadik
életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik
életévét betöltötte volna.
(2) 29 Nem évül el
a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V 1.) ME rendelettel
módosított és kiegészített 81/1945. (II.
5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús
bűntettek;30
b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet);
c)— az emberölés súlyosabban minősülő esetei
[166. § (2) bekezdés a)-j) pontjai];
d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg
elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5)
bekezdés a) pont];
e)— a
terrorcselekmény, a légi jármű vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy
tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés
súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. §
(1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]
büntethetősége.
34. § Az elévülés határidejének kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület
esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c)
olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag
kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az
elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget
tehetne
kötelességének,
cl) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot
fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető
ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt
foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés
határideje ismét elkezdődik.33
határideje ismét elkezdődik.33
(2)34Ha
a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az
elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a
büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem
volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.
(3)35 Az elévülés határidej ébe nem számít be az a
tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőelj árás azért nem
volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás
megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a
rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény
esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.
(4)36 Próbára bocsátás (72. §)
esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
(5)37 Ha az ügyész a vádemelést
elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
Tevékeny
megbánás38
36. §22 (1)40 Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII.
fejezet) vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban
büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. Az elkövető nem büntethető
a Be. 22 1/A. §-a (1) bekezdésének második mondata szerinti halmazatban lévő bűncselekmény miatt sem
büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. Az elkövető nem büntethető
a Be. 22 1/A. §-a (1) bekezdésének második mondata szerinti halmazatban lévő bűncselekmény miatt sem
(2)41
A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél
nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és
közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a
bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. A büntetés korlátlanul enyhíthető
a Be. 221/A. §-a (1) bekezdésének második mondata szerinti halmazatban lévő
bűncselekmény esetében is.
(3) Az
(1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető
a) többszörös vagy különös
visszaeső,
b) a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el,
c) bűncselekménye halált
okozott,
cl)— a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés
felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése
miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a
szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás
vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,
e)— korábban szándékos bűncselekménye miatt
közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36. §
(1) vagy (2) bekezdését alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az
újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.
IV. fejezet
Büntetések és intézkedések
I. cím
A büntetések
A büntetés
célja
37. § A büntetés a
bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A
büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az
elkövető, akár más
bűncselekményt kövessen el.
bűncselekményt kövessen el.
A büntetési
nemek
38. §44 (1) Büntetések
a)
a szabadságvesztés,
b)
a közérdekű munka,
c) a pénzbüntetés,
d)
a foglalkozástól eltiltás,
e) a járművezetéstől eltiltás,
f) a kiutasítás.
(2) Mellékbüntetések
a) a közügyektől eltiltás,
b) a kitiltás.
(3) Ha
a bűncselekmény
büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb,
akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól
eltiltás,
járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható.
járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható.
(4) A büntetések - az (5) és (6)
bekezdésben foglalt kivétellel - egymás mellett is kiszabhatók.
(5) Ha a bűncselekményt e törvény
kizárólag pénzbüntetéssel rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett más
büntetés nem szabható ki.
(6) Nem szabható ki
a) szabadságvesztés mellett
közérdekű munka,
b) kiutasítás mellett közérdekű
munka vagy pénzbüntetés.
(7) Közügyektől eltiltás vagy
kitiltás szabadságvesztés mellett szabható ki.
A halálbüntetés
39. §45
A szabadságvesztés
40. § (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart.
(2)46 A
határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama
két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös
visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén
húsz év.
(3) 47 Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 85.
§ (4) bekezdése és a 97/A. § (1) bekezdése szerinti életfogytig tartó
szabadságvesztésre is vonatkozik.
41. § (1) A szabadságvesztést büntetésvégrehajtási intézetben, fegyház, börtön
vagy fogház fokozatban kell végrehajtani.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit
és jogait külön jogszabály határozza meg.
(3)48 A
szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az
állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával
ellentétesek, így különösen, amelyekre - ha a bíróság az elítéltet eltiltotta a
közügyek gyakorlásától - a közügyektől eltiltás kiterjed.
42. § (1) 49 Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést.
(2)
Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb
tartamú szabadságvesztést, ha
a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet),
b)— 1. 51 terrorcselekmény (261. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése
(262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), visszaélés
lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (1)-(3) bek], haditechnikai termékkel és
szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B.
§), bűnszervezetben részvétel (263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által
tiltott fegyverrel (264/C. §),
2.52
az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem,
az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a
nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei
[166. § (2) bek, 175/A. § (2)-(4) bek, 175/B. § (3)-(5) bek, 197. § (2)-(3)
bek, 198. § (2)-(3) bek, 259. § (2)-(3) bek, 261/A. § (3) bek, 321. § (3)-(5)
bek],
3. 53visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei [282. § (2) bek,
282/A. § (2) és (3) bek, 282/B. § (2) és (3) bek],
c)— életfogytig tartó szabadságvesztéssel is
büntethető katonai bűncselekmények (XX.
fejezet)
miatt
szabták ki.
(3)55
Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb
tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a
bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
43. § Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - a 42. § esetét kivéve
-, ha
a) bűntett miatt szabták ki,
b) vétség miatt szabták ki és
az elítélt visszaeső.
44. § Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt
kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
45. § (1) 56 Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz,
fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki.
(2) A
büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. §) -
különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára -
tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási
fokozat határozható meg.
46. § (1) 57 A bíróság a büntetés
végrehajtása alatt a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló
törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet arról, hogy a büntetés
hátralevő részét eggyel
szigorúbb vagy eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani.
szigorúbb vagy eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani.
(2)
Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság
az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. (3)58
Feltételes
szabadságra bocsátás
47. § (1) A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet
feltételes szabadságra bocsátja, ha - különösen a büntetés végrehajtása alatt
tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére
tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(2)
Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha
az elítélt
- fegyházban végrehajtandó
büntetésének legalább négyötöd részét,
- börtönben végrehajtandó
büntetésének legalább háromnegyed részét,
- fogházban végrehajtandó
büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte.
(3)59
Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása
esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként
rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes
szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt
többszörös visszaeső. (4)60 Nem bocsátható feltételes
szabadságra
a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt
követett el, b)— aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki, c)—
az erőszakos többszörös visszaeső, d)— aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el, e)— aki a szabadságvesztés letöltését
önhibájából nem kezdte meg.65 (5)66 47/A.
§— (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az
ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségét kizárja.
(2) Ha
a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem
zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig
tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek
büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg.
(3)68
A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a következő
bűncselekmények esetén zárható ki: ha a bűncselekményt személy vagy dolog
elleni erőszakkal követik el, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
[139. § (1) bekezdés], a rombolás súlyosabban minősülő esete [142. § (2)
bekezdés], a népirtás [155. § (1) bekezdés], az apartheid [157. § (1) és (3)
bekezdés], a polgári lakosság elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [158. §
(2) bekezdés], a bűnös hadviselés (160. §), a nemzetközi szerződés által
tiltott fegyver alkalmazása [160/A. § (1) bekezdés], a hadikövet elleni erőszak
súlyosabban minősülő esete [163. § (2) bekezdés], az emberölés súlyosabban
minősülő esetei [166. § (2) bekezdés], az emberrablás súlyosabban minősülő
esetei [175/A. § (3) és (4) bekezdés], az emberkereskedelem
súlyosabban minősülő esetei [175/B. § (5) bekezdés], a közveszélyokozás
súlyosabban minősülő esete [259. § (3) bekezdés], a terrorcselekmény [261. §
(1) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi,
közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba
kerítése súlyosabban minősülő esete [262. § (2) bekezdés], a zendülés
súlyosabban minősülő esetei [352. § (3) és (4) bekezdés], az elöljáró
vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [355. § (5)
bekezdés], a harckészültség veszélyeztetése súlyosabban minősülő esete [363. §
(2) bekezdés], a parancsnoki kötelességszegés (364. §) és a kibúvás a harci
kötelesség teljesítése alól (365. §).
47/B.
§— (1)70 Ha
az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt
határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre
ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a
határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés
végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja.
(2) 71 Ha az elítéltet az
életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény
miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra
bocsátás alatt határozott
tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú
végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja.
tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú
végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja.
(3)
Ha
az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés
végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó
szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre
ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de
legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
(4)
Ha
az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés
végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó
szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott
tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot
megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a
határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz
év közötti időtartamra elhalasztja.
(5)
Ha
az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt
feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott
tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot
megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a
határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb
húsz év közötti időtartamra elhalasztja.
(6) 72 Ha az életfogytig tartó
szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti
határozott tartamú szabadságvesztés
miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogva tartás, valamint házi őrizet idejének figyelembevételével kell
megállapítani.
miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogva tartás, valamint házi őrizet idejének figyelembevételével kell
megállapítani.
47/C. §— (1) A bíróság az
életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes
szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által
meghatározott időtartamot, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további
szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(2) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha
ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi
életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten
kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.
48.
§ (1) 74 A feltételes szabadság tartama
azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig
tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év.75
(2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része
egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a
feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell
kitöltöttnek tekinteni.
(3)76 A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó
felügyelet alá helyezhető. Ha a feltételes szabadságra bocsátott elítélt
visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.
(4)77 A bíróság a feltételes
szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését
megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes
szabadság alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre
ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a
feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó vagy
részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ha
az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat
megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.
(5) A feltételes szabadság
megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a
szabadságvesztésbe nem számít be.
48/A. §— (1) 79 Ha az elítélttel szemben
több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést
kell végrehajtani - ideértve a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka helyébe lépő
szabadságvesztést is -, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása
során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra
bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt
más szabadságvesztést tölt.
(2)
Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta
feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg
párhuzamosan tölti.
(3) A 48. § (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok
mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének
feltételei fennállnak-e.
A közérdekű munka80
49. §81 (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében -
meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem
korlátozható.
(2) Közérdekű munkaként olyan
munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi
állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.
(3) A közérdekű munkát az elítélt
- ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti
pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. (4)82
A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke
negyvenkettő, legnagyobb mértéke háromszáz óra.
50. §83 (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a
közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép.
Ezt a szabadságvesztést fogházban kell
végrehajtani.
végrehajtani.
(2)84
A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe
lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy hat óra közérdekű munkának
egy napi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó
közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg.
(3) 85 A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés
két hónapnál rövidebb is lehet.
A pénzbüntetés
51. §86 (1) A pénzbüntetést úgy
kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt
anyagi előnyre is - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát
és - az elkövető
vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.
vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(2) Akit határozott tartamú
szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van,
ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el, pénzbüntetésre is kell
ítélni.
(3) A pénzbüntetés legkisebb
mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egy napi tétel
összegét legalább kettőezer-ötszáz és legfeljebb kettőszázezer forintban kell
meghatározni.
(4)
A
bíróság az ügydöntő határozatában - az elkövető vagyoni,
jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a
pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.
52. §87 (1) Ha az elítélt
a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén
egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem
fizetett részét
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) A meg nem
fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést
úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe egy napi szabadságvesztés
lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.
(3)88
Ha a pénzbüntetést végrehajtandó vagy részben felfüggesztett
szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés
végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés
végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó.
(4) A
(3) bekezdésben meghatározott eseten kívül a
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell
végrehajtani.
53-55.
§89
A foglalkozástól eltiltás
56.
§90 (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a) szakképzettséget igénylő
foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni
bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(3)
A
foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása
szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó
szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a
szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági
társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy
egyéni vállalkozó.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény
elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik
annak a foglalkozásnak a gyakorlásához
szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a
bűncselekményt elkövette.
57. § (1) 91
A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú
vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a
foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig
tartó
eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(2)92
A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre
emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett
szabják ki, a foglalkozástól eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt
az elítélt a szabadságvesztését tölti, illetve amíg kivonja magát a
szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik
meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába
be kell számítani.
(3)93
Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget
igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé, hogy az
eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának
letelte után meghatározott módon igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a
bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év
eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetőleg arra érdemes. Nem mentesíthető, aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól
véglegesen eltiltotta.
A járművezetéstől
eltiltás
58. § (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött
járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
(2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.
(2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.
59. § (1) A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig
tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A
határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év,
leghosszabb tartama tíz év.
leghosszabb tartama tíz év.
(2) 94 A foglalkozástól eltiltás tartamának
számítására [57. § (2) bekezdés], valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság
igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést
[57. § (3) bekezdés] a járművezetéstől eltiltás esetén megfelelően
alkalmazni kell.
(3)95 A járművezetéstől
eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az
elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően
- a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták.
60. §96
A kiutasítás
61. §97 (1) 98 Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az
országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell
utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a
kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
(2)99 Nem utasítható ki az, aki a külön törvényben meghatározottak szerint menedékjogot
élvez.
(3)100 A kiutasítás végleges hatályú,
vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akit legalább
tíz évi szabadságvesztésre ítélnek állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet),
emberrablás (175/A. §), emberkereskedelem (175/B. §), terrorcselekmény (261.
§), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (261/A. §), légi jármű, vasúti,
vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
hatalomba kerítése (262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
[263. § (2) bek], visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (2) bek.],
visszaélés kábítószerrel (282-282/B. §), illetve bűncselekménynek
bűnszervezetben (137. § 8. pont) történő elkövetése miatt, és - figyelemmel az
elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira - az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen
veszélyeztetné. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki.
(4)101 A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb
tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasítás tartama az ítélet
jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt
az elítélt a szabadságvesztés-büntetését tölti.
(5) A végleges hatályú kiutasítás
alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a
kiutasítás óta tíz év eltelt.
(6) 102 A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személy, valamint Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként
tartózkodási joggal rendelkezővel szemben
kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.
kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) 103 Kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés
kiszabása esetén lehet helye azzal szemben,
a)— aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik,
a)— aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik,
b) aki fiatalkorú,
c) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne
feltéve, ha az elkövetőnek az országban
tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
A közügyektől
eltiltás105
62. §106 (1) 107 Azt, akit
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett
szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen,
azok
gyakorlásától el kell tiltani.
gyakorlásától el kell tiltani.
(2) A közügyektől eltiltott
a)108 nem rendelkezik választój oggal, valamint nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,
a)108 nem rendelkezik választój oggal, valamint nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,
b) nem lehet hivatalos személy,
c)
nem működhet népképviseleti szerv testületében
(bizottságában),
d)109 nem viselhet tisztséget civil szervezetben, köztestületben,
közalapítványban,
e) nem érhet el katonai
rendfokozatot,
f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt.
(3) A közügyektől eltiltott az
ítélet jogerőre emelkedésével elveszti
a) mindazon tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1)
bekezdés kizárja,
b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi
kitüntetést viselhessen
63. §110 (1) A közügyektől
eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében
(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében
szünetelnek, valamint amíg az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés
végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes
szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.
A kitiltás111
64. §112 (1) A törvényben
meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek egy vagy több
helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e
helyeken tartózkodása a
közérdeket veszélyezteti.
közérdeket veszélyezteti.
(2) A
kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
A foglalkozástól eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [57. §
(2) bekezdés] a kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell.
65. §113
A büntetés
végrehajtását kizáró okok
66.
§ A büntetés végrehajtását
kizárja
a) az elítélt halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a törvényben meghatározott
egyéb ok.
A büntetés elévülése
67. § (1) 114 A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül
a) tizenöt évi szabadságvesztés
vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
b) tíz évi vagy ezt meghaladó
tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,
c)
öt évi vagy ezt meghaladó tartamú
szabadságvesztés esetén tíz év,
d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év elteltével.
(2)115
A közérdekű munka, a pénzbüntetés és a kitiltás
végrehajthatósága öt év elteltével évül el.
(3)116
A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a
kiutasítás és közügyektől eltiltás végrehajthatósága
a) öt évi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,
b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év elteltével évül el.
(4) 117 Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V 1.) ME rendelettel
módosított és kiegészített 81/1945. (II.
5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél
súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bűncselekmény (XI. fejezet) miatt kiszabott büntetés.
68. §— (1) 119 A
büntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre
emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását
felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával
kezdődik.
kezdődik.
(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés
határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.
(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés
végrehajtása befejezésének, illetőleg a végrehajthatósága megszűnésének napján
kezdődik.
(4) Az elévülést félbeszakítja az
elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás
napjával az elévülés ismét elkezdődik.
A büntetés
végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén
69. §— Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó
szabadságvesztés és a közérdekű munka nem hajtható végre.
II. cím
Az intézkedések
Az intézkedési
nemek
70. § (1) Intézkedések
1. a megrovás,
2. a próbára bocsátás,
3. a kényszergyógykezelés, 4121
5. az elkobzás, 6 122 vagyonelkobzás, 7. a pártfogó felügyelet,
8.123
a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések.
(2)1 24 Az (1) bekezdés 1-3. pontjában
felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, az 5. és 6. pontjában
megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7.
pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható.
(3) 125 Az (1) bekezdés 8. pontja szerinti intézkedésekről külön törvény rendelkezik
A megrovás
71. §126 (1) Megrovásban kell
részesíteni azt, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy
oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint
alkalmazható legkisebb
büntetés kiszabása, vagy más intézkedés - ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást - alkalmazása is szükségtelen.
büntetés kiszabása, vagy más intézkedés - ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást - alkalmazása is szükségtelen.
(2) A megrovással a hatóság a
rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék
bűncselekmény elkövetésétől.
A próbára bocsátás
72. § (1) 127 A bíróság a vétség, valamint a háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés
kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés
célja így is elérhető.
célja így is elérhető.
(2)-(3)128
(4)1 29 Nem bocsátható próbára
a) a többszörös visszaeső,
b) aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el,
c) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás
befejezése előtt követte el,
d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje
alatt követte
el.
(5)130 A próbaidő tartama egy évtől
három évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni.
(6)131 A próbára bocsátott pártfogó
felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó
felügyelet alatt áll.
73. § (1) A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a
próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi.
(2)1 32 A próbára bocsátást
meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a
pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő
alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett
bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik.
(3) A (2) bekezdés esetén kívül a próbaidő
elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik.
A kényszergyógykezelés
74. § (1) Személy elleni erőszakos vagy
közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését
kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és
tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
(2) A
kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben
hajtják végre.
(3)1
33 A kényszergyógykezelés
legfeljebb az (1) bekezdés szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel
felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is
büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb
húsz évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben
meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet
pszichiátriai intézetben kell elhelyezni.134
(4)1
35 A kényszergyógykezelést a (3) bekezdésben
meghatározott tartam előtt is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
szükségessége már nem áll fenn.
75. §136
76. §137
Az elkobzás
77.
§1^S (1) El kell kobozni azt a dolgot,
aj amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez
eszközül használtak, vagy arra szántak,139
b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,
c)
amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
4)— amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a
bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.
(3) Az (1) bekezdés a) és cl) pontja esetében az elkobzást
nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a
tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését
nemzetközi jogi kötelezettség nem zárj a ki.
(4)1
41 Az elkobzást akkor is el kell
rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem
büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették.
(4a) 142 Az elkobzást akkor is el kell
rendelni, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló
törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható
végre.
(5) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de
legalább öt év elteltével.
(6) Nem lehet elrendelni annak a dolognak
az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.
(7)1 43 Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény
eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
77/A.
§— (1) A 77. § (1)
bekezdésének a) és cl) pontjában meghatározott
esetben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az elkövetőre vagy a
tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan
hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi
kötelezettség nem zárja ki. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az
elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
Vagyonelkobzásául. §— (1)
Vagyonelkobzást kell elrendelni arra
a) a bűncselekmény elkövetéséből
eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal
összefüggésben szerzett,147
b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,
c)
a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a
bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon
helyébe lépett,
cl) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése
célj ából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett
szolgáltattak vagy arra szántak,148 e)— a vagyonra,
amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt
(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény
elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben
szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet
gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni.
(3) Ha az elkövető, vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt,
illetőleg a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal
szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre
a jogutódlás történt.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja esetében, az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás
alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt
szerzett valamennyi vagyont.
(5) Vagyonelkobzás nem rendelhető el
a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári j ogi igény fedezetéül
szolgál,
b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek,
c)
az (1) bekezdés b) pontja esetében, ha a vagyon
törvényes eredete bizonyított. 77/C. §— (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni,
a) ha a vagyon már nem lelhető fel,
b) ha a 77/B. § alapján vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem
különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna,
c)
a 77/B. § (5) bekezdésének b) pontjában
meghatározott esetben
(2) 151 A
vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető
gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt
megrovásban részesítették.
(2a) 152 A vagyonelkobzást akkor is el kell
rendelni, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló
törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható
végre.
(3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
(4) A 77/B. § és a 77/C. § alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű
jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is
érteni kell.
A szigorított
őrizet 78-81. §—
A pártfogó
felügyelet
82. §— (1) 155 Pártfogó felügyelet
rendelhető el
a) a vádemelés elhalasztásának
tartamára,
b) a feltételes szabadság
tartamára,
c) a próbára bocsátás próbaidejére,
d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére,
ha
annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres
figyelemmel kísérése szükséges.
(2)1 56 Pártfogó
felügyelet alatt áll az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak,
próbára bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását
felfüggesztették. Kiutasítás mellett pártfogó felügyelet elrendelésének nincs
helye.
(3)1
57 Az
(1)-(2) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a
feltételes szabadság, a próbaidő, illetve a vádemelés elhalasztásának
tartamával, de legfeljebb öt év. A (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a pártfogó felügyelő a pártfogó
felügyelet fele részének, de legalább két év eltelte után pártfogó felügyelői
véleményében javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak
szükségessége már nem áll fenn
(4)
A pártfogó
felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és határozatban előírt
magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres
kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást
megadni.
(5)
A
bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész
határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön
magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve
az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt
a) a bűncselekmény elkövetésében
részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;
b) a bűncselekmény sértettjétől,
illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási
intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát; c)158
meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket,
továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson,
d) nyilvános helyen ne fogyasszon
szeszes italt;
e) meghatározott helyen és
időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;
f)159
vegye fel a
kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az
önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be;
g) meghatározott tanulmányokat
folytasson;
h)
- hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító
eljárásnak vesse alá magát.
i)160
(6) A bíróság, illetve az ügyész az (5) bekezdésben felsorolt magatartási
szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel
a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az
elkövető társadalmi beilleszkedésének esélyeire.
elkövető társadalmi beilleszkedésének esélyeire.
V. fejezet
A büntetés kiszabása
A büntetés kiszabásának elvei
83. §1^1 (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben
meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény
és az elkövető társadalomra veszélyességéhez,
a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.
a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.
(2)
Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel
középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a
büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti
különbözet felét kell hozzáadni.
(3)
Ha
e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös
Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben
meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell
elvégezni.
(4) Ha a bíróság szabadságvesztést
szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetőleg a
feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával
állapítja meg.
84. §—
A halmazati büntetés
85. § (1) Bűnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni.
(2)1
63 A büntetést a bűnhalmazatban lévő
bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével
kell kiszabni.164
(3)1
65 Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények
közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2)
bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el
az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának
együttes tartamát.
(4)1 66 Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül
legalább három a 137. § 17. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos
bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére
emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet
meghaladná, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó
szabadságvesztést kell kiszabni.
85/A.
§— (1) Együttműködő terhelt
tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §) a 85. § (1)-(2) bekezdéseinek
rendelkezései irányadók azzal, hogy a büntetést a bűnhalmazatban lévő
bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az
alapulvételével kell kiszabni.
(2) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §), ha a
törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott
ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb
büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes
bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.
86. § (1) Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekmény
miatt alkalmazható mellékbüntetést ki lehet szabni.
(2) A
mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg
a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.
A büntetés enyhítése
87. § (1) 168 A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb
mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú.
(2) 169 Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke
a) tízévi szabadságvesztés,
ehelyett legkevesebb ötévi szabadságvesztést;
b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést;
c) kétévi szabadságvesztés,
ehelyett legkevesebb egyévi szabadságvesztést; í#— egy évi szabadságvesztés,
ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést,
e)— egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés,
ehelyett büntetést a 38. § (3) bekezdése alapján lehet kiszabni.
(3) 172Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2)
bekezdés a)-d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a
büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján kell kiszabni.
(4) Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb
mértéke is kiszabható.
(5)17387/A. §— 87/B. §—
A büntetés kiszabása
tárgyalásról lemondás esetén176
87/C.
§— Együttműködő terhelt
tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §) a szabadságvesztés mértéke
a) az öt évet meghaladó, de nyolc
évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a három
évet,
b) a három évet meghaladó, de öt
évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a két
évet,
c)
a három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény miatt a hat hónapot nem haladhatja meg.
88. §—
A szabadságvesztés végrehajtásának
felfüggesztése—
89. §— (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre
felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel
- alaposan feltehető, hogy a büntetés
célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
(2) A
próbaidő tartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem
lehet. A próbaidőt években és hónapokban kell meghatározni.
A szabadságvesztés végrehajtásának
részbeni felfüggesztése—
90. §— (1) A két évet meghaladó, de öt évnél nem
hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a szabadságvesztés fele
részének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az
elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
(2) A próbaidő tartama két évtől öt évig terjedhet, de a felfüggesztett
résznél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években és hónapokban kell meghatározni.
A próbaidő a végrehajtandó rész letöltése után kezdődik.
(3) A szabadságvesztés végrehajtandó részéből az elítélt nem bocsátható feltételes
szabadságra.
A szabadságvesztés végrehajtásának
felfüggesztésére és részbeni felfüggesztésére vonatkozó közös szabályok—
91. §— (1) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, ha az
elkövető
a) erőszakos többszörös
visszaeső,
b) a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el,
c)
a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának
befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a
próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.
(4) A (2) és (3) bekezdés esetén a
próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.
(5) Ha az elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és
a szabadságvesztések próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő
párhuzamosan telik.
(6) A szabadságvesztés végrehajtásának
felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető.
Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.
91/A. §— A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha
91/A. §— A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha
a) a próbaidő alatt
megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 91. § (1) bekezdésében
foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
b) az elkövetőt a szabadságvesztés
végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik,
c) az elkövetőt a próbaidő alatt
elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,
d) az elkövető a pártfogó felügyelet
magatartási szabályait súlyosan megszegi.
91/B. §— A büntetés
végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás
elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést
[91/A. §] megfelelően alkalmazni kell.
Az összbüntetés
92. §— (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig
tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a
legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a
jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.
jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.
(2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók,
amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket
folyamatosan hajtanak végre.
(3) Ha felfüggesztett
szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás
szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni.
(4) A pénzbüntetés és a közérdekű
munka helyébe lépő szabadságvesztés (50. §, 52. §) összbüntetésbe nem
foglalható.
93.
§— Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati
büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a
legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes
tartamát.
94.
§ (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések
összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell
végrehajtani, amelyik közülük a legszigorúbb. Ha azonban az összbüntetés
mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetőleg többszörös visszaesőnél
két év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek
figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Ha
az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási
fokozat az elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb
fokozat állapítható meg.
95. §—
96.
§1^2 (1) Ha a foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást vagy
kiutasítást szabadságvesztés mellett szabták ki, és a szabadságvesztés
büntetéseket összbüntetésbe foglalták, akkor több, azonos tartalmú
foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás közül azt
kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.
(2)
Mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésbe. Azonos
tartalmú mellékbüntetések közül azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre
hátrányosabb.
A különös, a többszörös és az
erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések—
97. §— (1) A különös és a többszörös visszaesővel
szemben - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény
büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével
emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.
emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.
(2) A különös és a többszörös
visszaesővel szemben a büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös
méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.
(3)
Az
(1) bekezdésben meghatározott súlyosabb
jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös
visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli
büntetni.
97/A.
§— (1) Az erőszakos
többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti
minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos
bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a
kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz
évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel
is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell
kiszabni.
(2) Az erőszakos többszörös
visszaesővel szemben a 38. § (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye.
(3) Az erőszakos többszörös
visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye.
A bűnszervezetben történő
elkövetésre vonatkozó rendelkezések—
98. §12^ (1) Azzal szemben, aki az ötévi vagy ezt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt bűnszervezetben (137. §
8. pont) követte el, a bűncselekmény büntetési tételének
felső határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet nem haladhatja meg. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési
tételt kell alapul venni.
felső határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet nem haladhatja meg. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési
tételt kell alapul venni.
(3) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, mellékbüntetésként
kitiltásnak is helye van.
(4)
A
bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének
megállapítása esetén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő
elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
Az előzetes fogva tartás és a
házi őrizet beszámítása—
99. §— (1) Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell
számítani a kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.
(2) A beszámításnál egy napi előzetes
fogvatartás egy napi szabadságvesztésnek, egy napi tétel pénzbüntetésnek,
illetve hat óra közérdekű munkának felel meg.
(3)
Házi őrizet beszámítása esetén hat óra közérdekű munkának, illetve egy
napi tétel pénzbüntetésnek egy nap, egy napi szabadságvesztésnek fegyház
fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat
esetén három nap házi őrizetben töltött idő felel meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát egy napi
szabadságvesztésként kell beszámítani.
VI. fejezet
Mentesítés
a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
A mentesítés hatálya
100. §—(1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az
elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
(2) A mentesített személy büntetlen
előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem
tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben
részesült.
(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra
a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.
A mentesítés módja
101.
§ Az elítélt mentesítésben
részesülhet
a) a törvény erejénél fogva,
b) bírósági határozat alapján,
c) kegyelem útján.
A törvényi mentesítés
102.
§ (1) 200 A törvény erejénél fogva áll be a
mentesítés
aj— közérdekű
munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és
kiutasítás esetén - foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás
esetén a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével - az
ítélet jogerőre emelkedésének napján;
b)
felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő
leteltének napján;
c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének,
illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján;
d)
szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy
évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg
végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével;
e) szándékos bűncselekmény
miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés
esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő
öt év elteltével;
f) szándékos bűncselekmény miatt
kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a
büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év
elteltével.
(2)
Az (1) bekezdés b) pontja esetében a mentesítés
nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik.
Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók. (3)202
A bírósági mentesítés
103. § (1) 203 A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, mentesítésben részesítheti,
ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg
végrehajthatósága megszűnésétől a 102. § (1) bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt.
végrehajthatósága megszűnésétől a 102. § (1) bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt.
(2)2 04 Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell
venni az elítéltnek a büntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá
azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet.
104. §— (1) 206 A
bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés
végrehajtását a 89. § alapján felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre
érdemes.
(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.
(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.
A mentesítés egységessége
105. §— (1) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő
hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem
mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása
be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt.
be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt.
(2)208
A kegyelmi
mentesítés
106. §—(1) A kegyelmi jogkör gyakorl ója az
elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint
ennek egyébként nincs helye.
(2) A
kegyelmi mentesítésben részesített személy az elítéléshez
fűződő büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen
előéletűnek tekintendő.
VII. fejezet
A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések
A fiatalkorú
107. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik
életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem
(2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Tevékeny megbánás210
107/A. §— Nem büntethető a fiatalkorú, ha a személy elleni
(XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy
vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy öt évi szabadságvesztésnél
nem súlyosabban büntetendő bűntett
elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett
által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet
jóvátette.
Büntetés és intézkedés
alkalmazása
108. § (1) A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja
elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom
hasznos tagjává váljék.
(2) Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető.
(2) Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető.
(3)2
12 Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy
büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más
módon nem érhető el.
Büntetések és intézkedések
109. — (1) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is
alkalmazható.
(2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki
közérdekű munka.
A szabadságvesztés
110. § (1) 214 A fiatalkorúra kiszabható
szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap.
(2) A
bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét
betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a)— életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény
esetén tizenöt év;
b) tíz évet meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén tíz év.
(3)2
16 Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is
büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött
fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év.
(4) A (2) és (3) bekezdés esetén
kívül a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év
akkor, ha a bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntethetőség elévülése
határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések
szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó.
111. § (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási
intézetében kell végrehajtani.
(2) A fiatalkorúak börtönében kell
végrehajtani a szabadságvesztést, ha
a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre
ítélik,
b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt
fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően
szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték.
(3) A (2) bekezdés esetén kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell
végrehajtani.
(4) Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezdésekor huszonegyedik életévét
betöltötte vagy a végrehajtás alatt tölti be, a bíróság a 42-44. §-ok alapján
határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát.
Feltételes szabadságra
bocsátás
112. § (1) 217 A fiatalkorú a
szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha
a) a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét,
b) a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét
kitöltötte. (2)218
A közérdekű
munka—
113. §— Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az
ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte.
A pénzbüntetés
114. § (1) Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete
(jövedelme) vagy megfelelő vagyona van
(1a) 221 Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés
legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egy
napi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell
meghatározni. (2)2 22 A pénzbüntetést
behajthatatlansága esetén
a) ha a 113. § rendelkezése lehetővé teszi, közérdekű munkára, vagy
b) szabadságvesztésre kell
átváltoztatni.
(3) 223
A behajthatatlan pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy
egy napi tétel helyébe egy napi közérdekű munka lép.
(4)2
24 Ha a
fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű
munka, illetve ennek hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztés
megállapításakor e törvény 50. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni
kell.
A közügyektől
eltiltás
115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén
lehet a közügyektől eltiltani.
A kitiltás
116. § A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a
helységből, amelyben családja él.
A próbára bocsátás
117. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény
esetén helye van
(2) 225 A próbaidő tartama egy évtől két évig terj edhet; a tartamot években és hónapokban
kell meghatározni.
(3) A bíróság a 73. § (2)
bekezdés esetén javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki.
A javítóintézeti nevelés
118. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú
eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges.
(2)2 26 A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet.
(2)2 26 A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet.
(3) 227A bíróság azt, aki a
javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az
intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és
alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés
nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti
nevelés hátralevő részével, de legalább egy év.
(4)2
28 A bíróság az ideiglenes elbocsátást
megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett
bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik vagy javítóintézeti nevelését
rendelik el. Ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést
szab ki vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet
szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.
(5)2
29Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti
nevelésbe nem számítható be. (6)2 30 Azt, aki a tizenkilencedik
életévét betöltötte, a javítóintézetből el kell bocsátani.
A pártfogó felügyelet
119. §— A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a
próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a javítóintézetből
ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést
elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll.
elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll.
Halmazati és összbüntetés
120. § (1) A halmazati és az összbüntetés a 110. § (2) bekezdésének a) pontja
esetén nem haladhatja meg a húszévi, b) pontja és a (3) bekezdés esetén
a tizenöt évi, a (4) bekezdés esetén a hét év és hat
hónapi szabadságvesztést.
hónapi szabadságvesztést.
(2)2
32 Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés
találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani.
Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha erre a
108. §-ban
meghatározott cél elérése érdekében szükség van A meghosszabbítás tartama
azonban a j avítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti el.
(3)233
Egységes
intézkedés—
120/A.
§— (1) Ha a bíróság a
fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket
az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket
folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes
intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el.
(2)2
36 Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti
nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a
leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az elrendelt javítóintézeti
nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem
haladhatja meg a három évet.
Az előzetes fogvatartás és a
házi őrizet beszámítása—
120/B.
§— (1) Az elrendelt
javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét
be kell számítani.
(2) A
beszámításnál egy napi javítóintézeti nevelésnek egy napi
előzetes fogvatartás, illetve három nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A
beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát egy napi javítóintézeti
nevelésként kell beszámítani.
Mentesítés
a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
121. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül
a) az ítélet jogerőre
emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását
felfüggesztik,
£>,)— a büntetés kitöltésének, illetőleg
végrehajthatósága megszűnésének napj án, ha szándékos bűncselekmény miatt egy
évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték; c) 240 a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága
megszűnésének napjától számított három év elteltével, ha szándékos
bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték.
(2)2
41 A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy
évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút,
kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes. (3)242
VIII. fejezet A katonákra vonatkozó rendelkezések Az
elkövetők
[[^122. § (1) 243 E törvény alkalmazásában katona a Magyar
Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási
szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlési Őrség
hivatásos állományú tagja.
(2) E
törvény rendelkezéseit a katonákra a jelen fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)244
(4) Katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el.
Más
állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény—
122/A. §— (1) 247
A XX. fejezet rendelkezései
szerint büntetendő az a katona, aki az ott meghatározott bűncselekményt
aj— a szövetséges fegyveres erő katonájával
szemben, vagy
£>,)— az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi
szervezet felkérésére külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius művelet keretében, illetőleg egyéb
külföldi
szolgálat során más állam katonájával szemben szolgálati feladat közös ellátása
alatt követi el.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szövetséges fegyveres erő
katonája a szövetséges fegyveres erő állama rendőrségének, illetőleg polgári
védelmi szolgálatának tagja, b) pontjának alkalmazásában más állam
katonája a más állam rendőrségének, illetőleg polgári védelmi szolgálatának
tagja is.
122/B. §^ A XX. fejezet szerint
büntetendő az a katona is, aki az ott meghatározott bűncselekményt a
szövetséges fegyveres erőkben teljesített szolgálata során, illetve az Egyesült
Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet
felkérésére külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység,
békefenntartás vagy humanitárius művelet keretében követi el.
A büntethetőséget kizáró okok
123. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért,
kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.
(2) 251
A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a
katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként
a parancsot adó közvetett tettesként felel.
A büntethetőséget megszüntető
ok
124. §— A 73. § (2) bekezdésének esetét kivéve nem büntethető katonai vétség
miatt az elkövető, ha a tettes szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év
eltelt.
Bűncselekmény
elbírálása fegyelmi jogkörben
125. §^
A halálbüntetés alkalmazása
126. §^
A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában—
127. §— (1) 258Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, katonai
fogdában kell végrehajtani a katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó
szabadságvesztést a 44. §-ban meghatározott esetben
(2) Ha az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a büntetést, illetőleg annak hátralevő részét fogházban kell végrehajtani.
(2) Ha az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a büntetést, illetőleg annak hátralevő részét fogházban kell végrehajtani.
Összbüntetés
128. § Az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtására a 127. §
irányadó.
A közérdekű munka alkalmazásának kizárása—
129. §— Katonával szemben, szolgálati viszonyának fennállása alatt, közérdekű
munka nem alkalmazható.
A katonai büntetések—
129/A. §— (1) Katonával
szemben
a) lefokozás,
b) szolgálati viszony
megszüntetése
más büntetés mellett, vagy ha a bűncselekmény
büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb,
akkor önállóan is kiszabható. (2) Katonai büntetés alkalmazásának nincs helye, ha a katonát a
közügyektől eltiltják
A katonai mellékbüntetések
130. §— (1) Katonával szemben
a) rendfokozatban visszavetés,
b) várakozási idő meghosszabbítása
büntetés mellett szabható ki.
(2)
Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai
büntetés mellett, vagy ha a katonát a közügyektől eltiltják
A lefokozás
131. § (1) A lefokozással a katona elveszti a
rendfokozatát.
(2) Lefokozást akkor kell alkalmazni, ha az elkövető a rendfokozatra méltatlanná
vált.
A szolgálati viszony megszüntetése
132. §— A szolgálati viszony megszüntetésének akkor van helye, ha az elkövető
a szolgálatra méltatlanná vált.
A rendfokozatban visszavetés
133. § (1) Rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb
rendfokozatba kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel.
(2) A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény a rendfokozat
tekintélyének sérelmével j ár, de lefokozásra nincs szükség.
(3) A rendfokozatban visszavetéssel egyidejűleg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő időt egy
évtől két évig terjedő tartamban kell meghatározni.
A várakozási idő meghosszabbítása
134. § (1) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a katonának a soron
következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A
meghosszabbítást években kell meghatározni;
tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét.
tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét.
(2) A
várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a
katonának az előléptetést hosszabb várakozási idő eltöltésével kell
kiérdemelnie.
A próbára bocsátás
135. §^
Mentesítés
a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
136. § (1) 266 A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez
fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a
szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a
büntetés
kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.
kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.
(2)
Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt
mentesítését nem akadályozza.
IX. fejezet Értelmező rendelkezések
137. § E törvény alkalmazásában 1.267 hivatalos személy:
a) az országgyűlési képviselő,
b) a köztársasági elnök,
c)
a miniszterelnök,
dj268
a Kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes
államtitkár, e)— az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választott bíró, /)—
az alapvető jogok biztosa és helyettese,
g) a helyi önkormányzati testületek
tagja,
hjízi a közjegyző és a közjegyző helyettes,
/J— az önálló
bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,
t&.D~ az Alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél,
önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársasági
Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának
Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél szolgálatot teljesítő személy, akinek
a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik
k)2^
/)—jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott
szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot
lát el;
2.276
közfeladatot ellátó személy:
aj— a postai szolgáltatónál
végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, a közforgalmú
tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy
biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző
más személy,
£>,)— a Magyar Honvédség
szolgálati feladatot teljesítő katonája,
c)
a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot
teljesítő személy,
cl)
a mentőszolgálat tagja,
e)— a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő,
a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
f) az egészségügyről szóló
törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az
egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más
személy,
gj— a közoktatásról szóló
törvényben meghatározott esetben a pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató
munkát közvetlenül segítő alkalmazott, valamint a felsőoktatásról szóló
törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára, tudományos
kutatója,
h)22L
az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság, valamint a
tűzoltó egyesület tűzoltói feladatot ellátó tagja,
/J— a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól
szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban,
jjiil a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény
szerint nyilvántartásba vett egyház lelkésze,
kj284
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a
szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben
meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége
gyakorlása során,
/)— az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton
végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény
hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban,
m)— a villamos energiáról, a földgázellátásról,
valamint a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott felhasználási
helyek műszaki felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását és leolvasását
végző személyek
feladataik ellátásával kapcsolatban,
3. 288külföldi hivatalos személy:
aj— a külföldi államban
jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot
ellátó személy,
b) nemzetközi szerződéssel
létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a
tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik
c)
nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi
szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy,
4)— Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal
rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot
teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű
működéséhez tartozik;
4.291 a) fegyveresen
követi
el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a
fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a
bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el,
b) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy
megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;
5. 292 kár: a bűncselekménnyel a
vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és
az elmaradt vagyoni előny,
6.293 hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek
házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az
örökbe fogadott és a nevelt gyermek a testvér, a házastárs, a bejegyzett
élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa,
élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa,
7.294 bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket
szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik és legalább egy bűncselekmény
elkövetését megkísérlik de nem jön létre
bűnszervezet,
bűnszervezet,
8. 295 bűnszervezet:
három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan
működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel
büntetendő szándékos
bűncselekmények elkövetése,
9. 296
üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan
vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres
haszonszerzésre törekszik,
10. 297 háború:
aj— a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi
augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. Cikkében, valamint
ezen egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott
helyzetek,
£>,)— az a) pontban említett egyezmények II.
Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. Cikkében meghatározott helyzetek,
ej— rendkívüli
állapot, valamint szükségállapot,
í#— a XI. fejezet II. címében, illetve a XX.
fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében a
Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is;
11. 302 termék az ipari és a mezőgazdasági termék (termény), akár nyersanyag, akár
félgyártmány vagy készáru; a termékkel egy tekintet alá esik az élő állat,
valamint a termelőeszköz akkor is, ha ingatlan,
12.3 03 nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell,
12.3 03 nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell,
13.3
04 csoportosan követik el a bűncselekményt,
ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt,
14.3
05 visszaeső a szándékos
bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették,
és a büntetés
kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény
elkövetéséig három év még nem telt el,
15.3
06 különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét
alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el,
16.3 07 többszörös visszaeső az, akit a szándékos
bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették,
és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága
megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény
elkövetéséig három év még nem telt el,
17. 308 erőszakos
többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal
személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. E pont alkalmazásában személy
elleni erőszakos bűncselekmény az
alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés [139. § (1)-(2) bekezdés], a
lázadás [140. § (1)-(2) bekezdés], a népirtás (155. §), az apartheid [157. §
(1)-(3) bekezdés], a polgári lakosság elleni erőszak [158. § (1)-(2)
bekezdés], a bűnös hadviselés (160. §), a hadikövet elleni erőszak (163. §), az
egyéb háborús bűntett (165. §), az emberölés [166. § (1)-(3) bekezdés], az erős
felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a testi sértés [170. § (1)-(6)
bekezdés], a kényszerítés (174. §), a lelkiismeret és vallásszabadság
megsértése (174/A. §), a közösség tagja elleni erőszak (174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a
választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (174/C. §), a személyi
szabadság megsértése (175. §), az emberrablás [175/A. § (1)-(5) bekezdés], az
emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos közösülés (197. §), a szemérem
elleni erőszak (198. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226. §),
kényszervallatás (227. §), jogellenes fogvatartás (228. §), a hivatalos személy
elleni erőszak [229. § (1)-(6) és (8) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy
elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231.
§), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [232. § (1)-(2) bekezdés], a
terrorcselekmény [261. § (1)-(5) és (7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi,
közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba
kerítése [262. § (1)-(3) bekezdés], az önbíráskodás [273. § (1)-(2)
bekezdés], a rablás (321. §), a zsarolás (323. §), a zendülés minősített esetei
[352. § (2)-(4) bekezdés], és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
(355. §),
18.3
09védekezésre képtelennek kell
tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy
véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére,
19. 310 gazdálkodó szervezet:
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában felsorolt
gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó
tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a
gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
20.3
11 szövetséges fegyveres erő: a kölcsönös katonai
segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés
szerint Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján
létrehozott közös katonai szervezetek,
21.3
12 külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenységen, békefenntartáson, humanitárius műveleten a
honvédelemről szóló törvényben meghatározott tevékenységet kell érteni.
138.
§ E törvény alkalmazásában,
eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése,
amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen
138/A.
§— E törvény alkalmazásában az
érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel
csökkenése314
aj— kisebb, ha ötvenezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem
halad meg,
b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,
c) jelentős, ha kétmillió forintot
meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,
cl) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot
meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg, e) különösen
jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad. 138/B. §—