HATODIK RÉSZ
XXIX. Fejezet1400
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
I. Cím ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
555. § (1) E törvény rendelkezéseit a különleges eljárásokban az e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A különleges eljárások során
- eltérő rendelkezés hiányában -
a)
az eljárás hivatalból vagy az ügyész, a terhelt
vagy a védő indítványára indul meg,
b)
az a bíróság j ár el, amely a különleges eljárást
megelőzően az ügyben (alapügy) első fokon ügydöntő határozatot hozott,
c) a bíróság ülnökök
közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,
d)
a bíróság az eljárást megszünteti, ha az ügyész
az indítványát visszavonta,
e) a bíróság az iratok alapján
dönt, szükség esetén ülésen meghallgatj a az ügyészt, a terheltet és a védőt;
bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,
f) az ügyész, a terhelt és a védő
meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni,
g) a bíróság határozata ellen az
ügyész, a terhelt és a védő fellebbezhet,
h) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést
is tanácsülésen bírálja el,
i)1401
harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,
j)1402
a bűnügyi költséget a terhelt viseli, amennyiben az alapügyben a bűnügyi
költség megfizetésére kötelezték
(3) E fejezet alkalmazásában bűnügyi költség a különleges eljárás során felmerült, az állam
által előlegezett költség, illetőleg készkiadás [74. § (1) bek.].
(4)
A
különleges eljárás során a tárgyalás vagy az ülés
megtartása végett az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben a 73.
§-ban szabályozott intézkedéseknek van helye; elfogató parancs akkor bocsátható ki, ha
a különleges eljárás folytán szabadságelvonásra kerülhet sor. Ha elfogató
parancsot bocsátottak ki, a terhelt megtalálása esetén őrizetbe vehető. Az
őrizet a tárgyalás, illetőleg az ülés befejezéséig - legfeljebb hat napig -
tart.
II. Cím
AZ EGYES KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos
megállapítása
556. § A bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról [Btk 41. § (1)
bek, 111. § (2) bek] utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem vagy nem a
törvénynek megfelelően rendelkezett. A Btk 45.
§-ának (2) bekezdésén alapuló rendelkezés nem pótolható, illetőleg nem vizsgálható felül.
§-ának (2) bekezdésén alapuló rendelkezés nem pótolható, illetőleg nem vizsgálható felül.
A feltételes szabadságra
vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása
557. § (1) A bíróság utólag határoz, ha a jogerős ítélet a feltételes
szabadságra bocsátással kapcsolatban nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
(2) Ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról határoz utólag, tárgyalást tart.
(2) Ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról határoz utólag, tárgyalást tart.
A feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó
szabadságvesztés esetén
558. §1403 A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz az
életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásának
legkorábbi időpontja elhalasztásáról (Btk
47/B. §).
A feltételes
szabadság megszüntetése
559. § A bíróság a feltételes szabadság megszüntetéséről utólag határoz, ha
erről a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekményt elbíráló
bíróság nem rendelkezett.
A feltételes
szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása
560. § A bíróság utólag határoz, ha a jogerős ítélet a feltételes szabadság
megszüntetéséről nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
Közérdekű
munka utólagos meghatározása
561.
§ A bíróság utólag határoz, ha a közérdekű munkát kiszabó jogerős
ítéletében nem határozott meg közérdekű munkaként végzendő munkát.
562.
§1404
A pénzbüntetés
átváltoztatása szabadságvesztésre1405
563. § (1) 1406 A pénzbüntetésnek szabadságvesztésre való átváltoztatásáról a bíróság
hivatalból vagy az ügyész indítványára határoz, ha az elítélt a pénzbüntetést
nem fizette meg.
(2) Az átváltoztatást kimondó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Az átváltoztatást kimondó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A járművezetéstől
eltiltás utólagos beszámítása
564. § A bíróság utólag határoz, ha az elítélt vezetői
engedélye visszavonásának a járművezetéstől eltiltás időtartamába való
beszámításáról a jogerős ítélet nem, vagy nem a törvénynek megfelelően
rendelkezett.
rendelkezett.
Mentesítés
a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a
végleges hatályú kiutasítás alól1407
565. § (1) A foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől végleges eltiltás
alóli mentesítést az elítélt az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál
kérheti.
(2) A bíróság a kérelem
elbírálása előtt beszerzi az ügyész nyilatkozatát. Ha a mentesítés törvényi
előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben
elbírálja.
(3)1408
A végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt
az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál kérheti. A kérelmet Magyarország
külképviseleténél is elő lehet terjeszteni. (4)1409 A bíróság a kérelem elbírálása
előtt beszerzi az ügyész, az idegenrendészeti hatóság, valamint - lehetőség
szerint - az elítélt lakóhelye szerinti állam bűnügyi jogsegély teljesítésére
feljogosított hatóságának nyilatkozatát. Ha a mentesítés törvényi előfeltételei
hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítj a, egyébként érdemben elbírálj a.
A kényszergyógykezelés
felülvizsgálata
566. § (1) 1410 A bíróság a
kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról - ennek keretében fenntartásának
szükségességéről, illetőleg megszüntetéséről - tanácsban, tárgyaláson,
végzéssel határoz. A tárgyaláson
az ügyészt, a védőt és - feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és a jogainak gyakorlására képes - a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni. Ha első fokon nem budapesti székhelyű helyi
bíróság járt el, a felülvizsgálatra a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ha pedig első fokon nem budapesti székhelyű törvényszék járt el, a felülvizsgálatra a Fővárosi Törvényszék illetékes.
az ügyészt, a védőt és - feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és a jogainak gyakorlására képes - a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni. Ha első fokon nem budapesti székhelyű helyi
bíróság járt el, a felülvizsgálatra a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ha pedig első fokon nem budapesti székhelyű törvényszék járt el, a felülvizsgálatra a Fővárosi Törvényszék illetékes.
(2) 1411
A bíróság a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított
hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból
felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot
hat hónaponként megismétli. Ha a kényszergyógykezelésre kötelezett személy a
vele szemben hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt ideiglenes
kényszergyógykezelés hatálya alatt állt, a határidőt a kényszerintézkedés
megkezdésének napjától kell számítani.
(3)1412 A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának helye van az ügyésznek, a
kényszergyógykezelés alatt állónak, házastársának, élettársának, törvényes
képviselőjének vagy a védőnek az indítványára, továbbá a kényszergyógykezelést
végrehajtó intézet vezetőjének előterjesztésére is. A bíróság a
kényszergyógykezelésnek indítványra történő felülvizsgálatát mellőzheti, ha erre
három hónapon belül már sor került.
(4)1413 A felülvizsgálat előtt elmeorvos szakértői véleményt kell beszerezni. Az
eljárásban a kényszergyógykezelést végrehajtó intézet orvosa az
elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként
közreműködhet.
(5) A
kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés
ellen a kényszergyógykezelés alatt álló házastársa és törvényes képviselője is
fellebbezhet.
Pártfogó
felügyelet utólagos elrendelése
567. § (1) 1414 A bíróság a
pártfogó felügyelet elrendeléséről utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet
nem rendelkezett; vagy a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből próbaidőre
felfüggesztették, és az
elítélt visszaeső [Btk. 82. § (2) bek.].
elítélt visszaeső [Btk. 82. § (2) bek.].
(2) A
bíróság a pártfogó felügyelet elrendelése előtt beszerzi
az ügyész indítványát. A bíróság tárgyalást tart, ha külön magatartási
szabályok [Btk. 82. § (6) bek] előírása látszik szükségesnek, illetőleg a külön magatartási
szabályok előírását az ügyész indítványozza.
Eljárás
próbára bocsátás esetén
568. § (1) 1415 Az alapügyben
eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel
határoz a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó
rendelkezés hatályon
kívül helyezéséről [Btk. 73. § (1) és (2) bek], ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt
büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet.
kívül helyezéséről [Btk. 73. § (1) és (2) bek], ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt
büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet.
(2) A bíróság határozata elleni
fellebbezésre az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)
1416 Ha a próbaidő előtt vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a
próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, és az újabb ügy elbírálására
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügyeket nem egyesítette [265. § (2)-(3) bek], erről a bíróság az
ügyész indítványára vagy hivatalból határoz, és az ügyben tárgyalást tűz ki. A
tárgyalást a XVI. Fejezet III. Címe alapján kell lefolytatni. Az egyesítést kimondó határozat ellen
fellebbezésnek nincs helye.
Az elkobzásra,
a vagyonelkobzásra, illetőleg a lefoglalt dologról történő rendelkezésre
irányuló eljárás1417
569. § (1) 1418 Az ügyész
indítványára az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetőleg arról, hogy a
lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, a bíróság határoz, ha
büntetőeljárás senki ellen nem indult, vagy
azt
megszüntették, illetőleg a terhelt ismeretlen helyen
tartózkodása vagy elmebetegsége miatt az eljárást felfüggesztették.
(2) Az eljárást az a bíróság
folytatja le, amely a bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel
rendelkezik, ha ez nem állapítható meg, az a bíróság, amelynél az ügyész
indítványozza.
(3) A bíróság határozata ellen
fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész és az, akire a határozat rendelkezést
tartalmaz, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás
tartását kérheti.
(4) A tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt és az indítvány folytán
érdekeltet. Ha az érdekelt ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik,
illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri, részére a bíróság képviselőt rendel ki.
(5)1419 A tárgyalásra a XXVII. Fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók.
A bűnügyi költség viselésére az erre vonatkozó általános rendelkezéseket
(338-340. §) megfelelően alkalmazni kell. A tárgyaláson hozott végzés ellen az
érdekelt is fellebbezhet; a fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(6) A
bíróságnak az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatát
bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult.
Utólagos elkobzás
570. § (1) 1420 Ha a bíróság a tárgyalás alapján
hozott ügydöntő határozatában az elkobzásról, illetőleg a vagyonelkobzásról nem
rendelkezett, erről az ügyész indítványára, illetőleg hivatalból utólag
határoz. A bíróság eljárására az 569. § (3) bekezdése az irányadó.
határoz. A bíróság eljárására az 569. § (3) bekezdése az irányadó.
(2)1421
Ha a bíróság tárgyalást tart, erről az ügyészt, a terheltet, a
védőt és az indítvány folytán érdekeltet értesíteni kell. A tárgyalásra a XXVII. Fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók. (3) A tárgyaláson
hozott végzés ellen az érdekelt is fellebbezhet, a fellebbezésnek halasztó
hatálya van.
Utólagos
rendelkezés a lefoglalt dologról
571. § Ha a bíróság az ügydöntő határozatában a lefoglalt dolog kiadásáról,
megsemmisítéséről, illetőleg arról, hogy az az állam tulajdonába kerül, nem,
vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,
erről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag az 570. § megfelelő alkalmazásával határoz.
erről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag az 570. § megfelelő alkalmazásával határoz.
Próbaidődre felfüggesztett szabadságvesztés
végrehajtásának utólagos elrendelése és utólagos rendelkezés a próbaidőre
felfüggesztett szabadságvesztésről1422
572. § (1) 1423 a bíróság
a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész
indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha
a) az elkövetőt a szabadságvesztés
végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § b) pont], és az újabb
bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,
b) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § c) pont], és az
újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,
c)
az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási
szabályait súlyosan megszegte.
(2) 1424 Az (1) bekezdés c) pontja esetén a bíróság tárgyaláson határoz.
(3) Ha a próbaidőre felfüggesztett
büntetés végrehajtását nem rendelik el, a bűnügyi költséget az állam viseli.
(4)1425
(5)
A
próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelő
végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(6)
1426 A bíróság utólag határoz a
próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének hatályon
kívül helyezéséről, ha a szabadságvesztés végrehajtását törvénysértően rendelte
el.
Utólagos
rendelkezés közkegyelemről
573. § A bíróság utólag határoz a közkegyelem
hatálya kérdésében, illetőleg az ezzel összefüggő jogkövetkezményekről, ha
erről a jogerős határozat nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
Az összbüntetésbe foglalás
574. § (1) Az összbüntetésbe foglalásra a legutóbb
befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság illetékes, ha az eljárásokat azonos
hatáskörű bíróságok folytatták; egyébként a magasabb hatáskörű elsőfokú
bíróság jár el.
bíróság jár el.
(2) 1427 Ha az
egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt
folyamatban, az összbüntetésbe foglalásról az a bíróság határoz, amely a
katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a legutóbb befejezett ügyben a katonai
büntetőeljárás hatályát a 470. § (3) bekezdése alapozta meg.
(3)1428
Annak közlése végett, hogy az elítélt az
összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből mennyi
időt töltött ki, a bíróság megkeresi a büntetés-végrehajtási intézetet, és ha a
kapott
tájékoztatás alapján indokolt, az alapítéletek szerinti szabadságvesztések
végrehajtását félbeszakítja. Az összbüntetési ítéletnek az összbüntetésbe
foglalt szabadságvesztések végrehajtásának félbeszakításáról szóló rendelkezése
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(4) 1429
A bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre
irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki. Az ítéletben a bíróság az
556. és 557. §-ban foglaltakról is rendelkezhet.
(4a) 1430
Az ugyanazon jogosult által a korábbival azonos tartalommal
ismételten előterjesztett vagy egyébként a korábbival azonos tartalommal
ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat
hozatalát a bíróság mellőzheti.
(5)1431
Az összbüntetésbe foglalásra jogosult bíróság előtt
folyamatban volt eljárásban a védő meghatalmazásának, illetőleg kirendelésének
hatálya az összbüntetési eljárásra is kiterjed.
(6)1432
Ha az összbüntetésbe foglalást nem rendelték el, a bűnügyi
költséget az állam viseli.
Utólagos
összbüntetésbe foglalás
575. § A bíróság az összbüntetésbe foglalásról, illetve az összbüntetés
tartamáról utólag határoz, ha erről a jogerős összbüntetési ítélet nem a
törvénynek megfelelően rendelkezett.
Előzetes
fogva tartás és házi őrizet utólagos beszámítása1433
576. §1434 (1) A bíróság az előzetes fogva tartás, illetőleg a házi őrizet
beszámításáról utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem, vagy nem a
törvénynek megfelelően rendelkezett.
(2) Az (1)
bekezdés szerinti eljárásban a Btk. 99. §-ának (3)
bekezdésén alapuló rendelkezés csak akkor vizsgálható felül, ha a jogerős
ítélet e rendelkezése törvénysértő.
Bírósági
mentesítés
577. § (1) A büntetett előélethez fűződő hátrányok
alóli utólagos bírósági mentesítést az elítélt, illetőleg törvényes képviselője
az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés esetében a
magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok bármelyike eljárhat.
magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok bármelyike eljárhat.
(2)1435 Ha az egyik ügyben katonai
büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el, amely a katonai
büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a
470. § (3) bekezdése alapozta meg.
(3) A bíróság a kérelem
elbírálása előtt beszerzi az ügyész nyilatkozatát. Ha a mentesítés törvényi
előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben
elbírálja.
(4)
A bíróság a
mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyész
indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha a mentesítés hatályát vesztette
[Btk. 102. § (2) bek, 104. § (2) bek], vagy utóbb megállapítják, hogy a
mentesítésnek törvényi akadálya volt.
A bűnügyi
költségre vonatkozó utólagos rendelkezés
578. § (1) 1436 A bíróság utólag határoz a bűnügyi költség
viseléséről, ha a jogerős határozat erről nem, vagy nem a törvénynek
megfelelően rendelkezett. E végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van
(2) 1437 A bíróság utólag határoz a vádlott költségének és a védőjét megillető, az eljárás során nem előlegezett díj és költség megtérítéséről [339. § (3) bek], ha erről az ügydöntő határozat meghozatalakor
(2) 1437 A bíróság utólag határoz a vádlott költségének és a védőjét megillető, az eljárás során nem előlegezett díj és költség megtérítéséről [339. § (3) bek], ha erről az ügydöntő határozat meghozatalakor
nem
volt lehetősége rendelkezni.
Külföldi
ítélet érvényének elismerése
579. §i428
ül.
Cím
A KÁRTALANÍTÁS ÉS A
VISSZATÉRÍTÉS
A kártalanítás
580. § (1) Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és
az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha1439
I. a nyomozást azért szüntették meg, mert
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) a nyomozás adatai alapján nem volt
megállapítható bűncselekmény elkövetése,
c)
nem a gyanúsított követte el bűncselekményt, illetve a
nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a
gyanúsított követte el, cl) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg,
e) az eljárás elévülés miatt nem
folytatható,
f) a cselekményt már jogerősen elbírálták;
II. a bíróság
a) a terheltet felmentette,
fy^Liáü. az eljárást a büntethetőség elévülése, az
eljárás megindításához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat
hiánya, a törvényes vád hiánya vagy vádelejtés miatt, illetőleg azért szüntette
meg, mert
a cselekményt már jogerősen elbírálták;
III. 1441 a bíróság a terhelt
bűnösségét jogerős határozatában megállapította, de nem szabott ki
szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést vagy kiutasítást.
(2)1442
Ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában
megállapította, kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért és a házi
őrizetért, ha annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott
a) szabadságvesztés tartamát,
b) közérdekű munka tartamát,
c)
pénzbüntetés napi tételeinek számát,
cl) javítóintézeti nevelés tartamát.
(3)1443
Az (1)-(2) bekezdés esetén sincs helye kártalanításnak, ha a
terhelt1444
a) a bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött, szökést kísérelt meg,
b) a tényállás megállapításának
meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet
megállapította,
c)lHl.
a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megtévesztésére
törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a
bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és előzetes letartóztatását,
házi őrizetét, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék,
meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
djlAáé előzetes letartóztatását azért rendelték el,
mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás vagy az óvadék
szabályait megszegte, e) felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el.
581. § (1) 1447 A jogerős
ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, javítóintézeti nevelésért,
illetőleg kényszergyógykezelésért a terheltnek kártalanítás jár, ha rendkívüli
jogorvoslat folytán felmentették,
enyhébb büntetésre ítélték, próbára bocsátották, megrovásban részesítették, illetőleg az eljárást vele szemben megszüntették vagy megállapították, hogy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték
el.
enyhébb büntetésre ítélték, próbára bocsátották, megrovásban részesítették, illetőleg az eljárást vele szemben megszüntették vagy megállapították, hogy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték
el.
(2)
Nincs helye a kártalanításnak, ha a terhelt
a) az alapügyben elhallgatta azokat a
tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeken a perújítás során hozott ítélet alapul,
u \1448
c) felmentése esetén
kényszergyógykezelését rendelték el.
(3)1449
582. §iá^ (1) A kártalanítás módjára és mértékére a
Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére
vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
alkalmazni.
(2) A kártalanítás az annak alapjául szolgáló
nyomozást megszüntető határozat kézbesítésével, illetőleg a felmentő ítélet, az
eljárást megszüntető végzés, valamint a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat
jogerőre emelkedésével válik esedékessé.
583. § (1) 1451 A terhelt a nyomozást
megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés,
az 580. § (1) bekezdés III. pontja és (2) bekezdése szerinti bűnösséget
megállapító ítélet,
a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.
a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelemben meg kell j elölni
a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és
csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat.
(3) 1452 Ha a nyomozást megszüntették, a
kártalanítási igényt annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely az előzetes
letartóztatást, a házi őrizetet, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést
elrendelte. Az 580. § (1) bekezdés II.
és III. pontjában, (2) bekezdésében, valamint az 581. §
(1) bekezdésében meghatározott esetekben a kártalanítási igényt az alapügyben
első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni.
(4) Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása előtt meghal,
vagy a határidő eltelte előtt meghal anélkül, hogy igényét előterjesztette
volna, örököse az eljárás folytatását kérheti, illetőleg a határidőn belül
kártalanítási igényt terjeszthet elő.
(5)1453 A terheltet kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének
határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának
jogvesztő jellegéről az (1) bekezdés szerinti határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni
kell.
584. §!4^4
(1) a bíróság
a kérelmet a büntetőügy irataival együtt az eljárás lefolytatása végett a
kártérítés elbírálására a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bíróságnak
küldi meg. Az iratok megküldését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
küldi meg. Az iratok megküldését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) 1455 A kártalanítási igény
elbírálása során az (1) bekezdés szerinti bíróság az e törvényben foglalt
eltérésekkel a Polgári perrendtartás szabályai szerint jár el. A perben
felperesként a terhelt (örökös),
alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt.
alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt.
(3) Az 580. § (1) bekezdésének I. pontjának
valamely rendelkezésére alapított kártalanítási igény elbírálása előtt -
szükség esetén - a bíróság beszerzi az alapügyben eljárt ügyészség
nyilatkozatát. Az alperes indítványára az ügyészség nyilatkozatát be kell
szerezni.
(4) A kártalanítást az állam
köteles megfizetni.
A visszatérítés
585. § (1) 1456 A pénzbüntetés és a bűnügyi költség címén
befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre
számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell
téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetőleg az ennek folytán hozott határozat ilyen kötelezést nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz.
téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetőleg az ennek folytán hozott határozat ilyen kötelezést nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz.
(2) Vagyonelkobzás és elkobzás esetén az (1) bekezdés akként irányadó, hogy az
elkobzott dolgot természetben kell visszaadni, ha pedig ez nem lehetséges, a
vagyonelkobzáskor, illetve az elkobzáskor
megállapított forgalmi értéket alapul véve, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával növelt összegét kell visszatéríteni.
megállapított forgalmi értéket alapul véve, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával növelt összegét kell visszatéríteni.
(3) 1457
A visszatérítést a felmentő, illetve az eljárást
megszüntető rendelkezést meghozó vagy a kötelezést mellőző, illetőleg
alacsonyabb mértékben megállapító bíróság rendeli el. A visszatérítést külön
jogszabályban meghatározottak szerint kell teljesíteni.
jogszabályban meghatározottak szerint kell teljesíteni.
IV. Cím
BIZTOSÍTÉK
586. § (1) 1458 Ha a terhelt külföldön él, kérelmére nyolc
évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, a vádirat
benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti
biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben az elj árás a terhelt távollétében lefolytatható. Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény halált okozott.
biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben az elj árás a terhelt távollétében lefolytatható. Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény halált okozott.
(2) 1459
A biztosíték összegét az ügyész, illetőleg a bíróság
határozza meg, a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő
pénzbüntetés, alkalmazandó vagyonelkobzás, illetőleg a felmerülő bűnügyi
költség végrehajtásához szükséges mértékben.
(3) 1460 a terheltnek a biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése iránti kérelmében a védőt kell
felhatalmaznia arra, hogy a részére szóló hivatalos iratokat átvegye
(kézbesítési megbízott), a kérelemben továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy - ha az a
büntetés-végrehajtás érdekében szükséges - Magyarország területére visszatér.
(4)1461
A biztosíték letétbe helyezését követően a
terheltnek szóló iratokat a kézbesítési megbízott részére kell kézbesíteni. A
kézbesítési megbízott köteles a terheltet haladéktalanul értesíteni a részére kézbesített
iratról. Ha a terhelt Magyarország területét elhagyta, és a kézbesítési
megbízottnak kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, nincs helye
a) az elővezetés elrendelésének,
b) az eljárás felfüggesztésének,
c) hirdetményi idézésnek, és a tárgyalást
a terhelt távollétében is meg kell tartani.
(5)1462
Ha az ügyész vagy a bíróság biztosíték letétbe helyezését
engedélyezte, és a terhelt Magyarország területét elhagyta, az eljárásban a XXV Fejezet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. (6) Védő
részvétele az eljárásban kötelező.
587. § (1) 1463 H a a bíróság a terheltet bűnösnek mondja ki, vagy tárgyalás
mellőzésével büntetést szab ki, a biztosíték a határozat jogerőre emelkedésével
az államra száll.
(2) 1464 Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz, illetőleg a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek végrehajtására kell fordítani.
(3)1465 Végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni. Más büntetés végrehajtása
(2) 1464 Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz, illetőleg a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szállt biztosítékot ezek végrehajtására kell fordítani.
(3)1465 Végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni. Más büntetés végrehajtása
iránt nem lehet intézkedni.
(4)1466
A biztosíték a terheltnek egészében vagy több bűncselekmény
esetén részben, arányosan visszajár,
a) a nyomozás részbeni megszüntetése esetén,
b) ha a bíróság a terheltet részben felmentette, illetőleg vele szemben az
eljárást részben megszüntette. (5)1467
A biztosíték a terheltnek arányosan visszajár, ha a kiszabott pénzbüntetés,
alkalmazott vagyonelkobzás vagy a megállapított bűnügyi költség összegét a
biztosíték összege meghaladja.
XXX. Fejezet^^
A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA
I. Cím
A VÉGREHAJTHATÓSÁG
Az ítélet végrehajthatósága
588. § (1) Az ítélet a jogerőre emelkedése után hajtható végre.
(2) Az elsőfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen
a) azt kihirdették, feltéve, hogy ellene e
törvény a fellebbezést kizárja,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni,
illetőleg a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt
el, ^1469 a másodfokú bíróság a fellebbezést elutasította,
vagy az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, feltéve, hogy harmadfokú
bírósági eljárásnak nincs helye.
(3) 1470 A másodfokú bíróság ítélete
azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen
q) azt meghozták, feltéve, hogy ellene a törvény a fellebbezést kizárja,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni,
illetőleg a fellebbezést visszavonták,
c)
a fellebbezésre nyitva álló
határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el,
d) a harmadfokú bíróság a fellebbezést elutasította, vagy a másodfokú bíróság ítéletét
helybenhagyta.
(4)1471
A harmadfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik
jogerőre, amelyen azt meghozták.
(5)1472
Az ügydöntö határozat jogerőre emelkedése után a jogerőt és
a határozat végrehajthatóságát a tanács elnöke a határozat eredeti példányára
vezetett záradékkal tanúsítja, amelyben feltünteti mind a jogerő, mind a
végrehajthatóság napját.
(6) 1473
A határozat részleges jogerőre emelkedése esetén a záradékban
fel kell tüntetni azt a napot, amelyen a határozat részlegesen jogerőre emelkedett,
valamint azt, hogy az mely részében lett jogerős, és mely rendelkezése
hajtható végre.
(7)1474
a jogerő és a végrehajthatóság megállapításáról szükség esetén a vádlottat és a
védőt értesíteni kell.
A végzés
végrehajthatósága
589. § (1) 1475 A végzés
végrehajthatóságára a 347. § (3) bekezdése irányadó.
(2) Ha a tárgyaláson kívül hozott végzés esetén tárgyalás tartására irányuló kérelemnek van helye, a végzés azon a napon válik végrehajthatóvá, amikor a kérelemre nyitva álló határidő anélkül telt el, hogy
(2) Ha a tárgyaláson kívül hozott végzés esetén tárgyalás tartására irányuló kérelemnek van helye, a végzés azon a napon válik végrehajthatóvá, amikor a kérelemre nyitva álló határidő anélkül telt el, hogy
a
jogosultak tárgyalás tartását kérték volna, illetőleg a
tárgyalás tartását kérő a kérelmét visszavonta, vagy a tárgyaláson nem jelent
meg. Ez irányadó az 549. § (2) bekezdése esetében a tárgyalás mellőzésével hozott végzésnek
azokra a rendelkezéseire is, amelyek miatt tárgyalás tartását nem kérték.
II. Cím
A BÍRÓSÁG ÉS AZ
ÜGYÉSZ FELADATAI A VÉGREHAJTÁS SORÁN^^
Általános
rendelkezések
590. § (1) 1477 A büntetések és az
intézkedések végrehajtása, valamint a rendbírság, a rendbírság helyébe lépő
elzárás és az államot illető bűnügyi költség behajtása végett az a bíróság
intézkedik, amelynek
eljárásában az végrehajthatóvá válik. Az ügyész által kiszabott rendbírság, megállapított bűnügyi költség, valamint a vádemelés elhalasztása során elrendelt pártfogó felügyelet, továbbá az ügyész által
alkalmazott megrovás végrehajtása végett az ügyész intézkedik.
eljárásában az végrehajthatóvá válik. Az ügyész által kiszabott rendbírság, megállapított bűnügyi költség, valamint a vádemelés elhalasztása során elrendelt pártfogó felügyelet, továbbá az ügyész által
alkalmazott megrovás végrehajtása végett az ügyész intézkedik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.
(3)
Ha
a büntetést vagy a büntetés hátralévő részét ismeretlen
helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni, a büntetés-végrehajtási bíró
az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedik, szabadságvesztés
esetén elfogatóparancsot bocsát ki.
A szabadságvesztés
végrehajtásának elhalasztása
591. §A428 (1)1479 A tan ács elnöke a két évnél nem súlyosabb
szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos
okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire
való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt
életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó
halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja,
c)
a két évet meghaladó szabadságvesztés
végrehajtásának megkezdésére is halasztást engedélyezhet.
(3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a szabadságvesztés végrehajtásának
megkezdését annak a nőnek az esetében, aki
a) a negyedik hónapot meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő
hatodik hónap végéig,
b) hat hónaposnál fiatalabb
gyermekét gondozza.
(4) A
(2) bekezdés és a (3) bekezdés a) pontja
esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján
állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetésvégrehajtás
Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének - az elítélt
egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való
kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a
kérelemről.
(5)1480
(6)1481 Az (1)-(4)
bekezdésben
meghatározott feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan
veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt
szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
(7) Ha
a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása iránti
kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás
megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti. Ha
a szabadságvesztést már foganatba vették, a kérelmet a szabadságvesztés
végrehajtásának esetleges félbeszakítás iránti intézkedés végett a büntetés-végrehajtási
intézetnek megküldi.
Halasztás
és részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés esetén1482
592. §1483 (1) 1484 Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés
azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának vagy tartásra szoruló
hozzátartozóinak a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi
nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetőleg azt
engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg.
nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetőleg azt
engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg.
(2) 1485 A pénzbüntetés megfizetésére
adott halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljebb további három hónappal
meghosszabbítható.
(3)1486
A részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben
engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított
napi tétel összegével.
(4)1487
a szabadságvesztésre átváltoztatás után a pénzbüntetés megfizetésére halasztás
vagy részletfizetés nem engedélyezhető.
Halasztás
és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illető bűnügyi költség
esetén1488
593. §1489 (1) a tízezer forintot
meghaladó rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésére
halasztás, illetőleg részletfizetés az 592. §-ban meghatározott feltételek
mellett és keretek között, a
bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette.
bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatár alatti
rendbírság és bűnügyi költség megfizetésére kötelezés esetén a tanács elnöke
foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján
legfeljebb két hónapi halasztást, illetőleg három hónapi részletfizetést
engedélyezhet.
Halasztás javítóintézeti nevelés esetén
594. § A fiatalkorúval szemben jogerős ítéletben elrendelt javítóintézeti
nevelés végrehajtását a tanács elnöke az 591. § (1) bekezdésében meghatározott
feltételek mellett és keretek között elhalaszthatja.
A halasztás és a részletfizetés engedélyezésének eljárási szabályai1490
595. §1491 (1) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó
hatálya.
(2) A kérelemről, ha azt a terhelt
az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette, az
ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.
(3) 1492 A terhelt később előterjesztett
kérelmének elbírálására a különleges eljárások szabályait (XXIX. Fejezet) kell alkalmazni. A kérelemről bírósági titkár is határozhat.
(4) 1493 A pénzbüntetés, a rendbírság
és az államot illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetőleg a
részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye
fellebbezésnek.
(5)
1494 A szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása
tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt és a védő fellebbezhet.
Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés
elbírálására a XIV Fejezet IV Címe megfelelően irányadó.
Intézkedés a büntetés
végrehajtásának biztosítására1495
596. §1426 (1) A bíróság a szabadlábon
lévő terhelttel szemben az öt évi vagy ezt meghaladó, jogerősen kiszabott
szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el. A bíróság a
jogerősen kiszabott
szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, ha azt a szabadlábon lévő terhelttel szemben bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki.
szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, ha azt a szabadlábon lévő terhelttel szemben bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki.
(2) Az (1) bekezdés esetén a
bíróság a székhelyén működő büntetés-végrehajtási intézet parancsnokától rövid
úton büntetés-végrehajtási őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja
át. Ha a bíróság székhelyén nincs
büntetés-végrehajtási intézet, vagy a büntetés-végrehajtási őr kirendelésének
akadálya van, a bíróság az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézetbe
kísérése végett rövid úton a rendőrséget keresi meg.
(3)1497
Ha a bíróság szabadságvesztést kiszabó határozatának jogerőre
emelkedésekor a terhelt nincs előzetes letartóztatásban, és a bíróság a
szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét nem rendeli el, de a kiszabott szabadságvesztésre tekintettel vagy egyéb
okból alaposan feltehető, hogy a szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés
végrehajtása alól kivonná magát, az elítélttel szemben - a büntetés-végrehajtási
intézetbe történő befogadásáig - a szabadságvesztés végrehajtásának
biztosítására irányuló intézkedés rendelhető el.
(4)
A
szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására
irányuló intézkedést el kell rendelni, ha a bíróság a két évet meghaladó
szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyezett [591. § (2) bek. c) pont].
(5)
A
szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására
irányuló intézkedés elrendeléséről a bíróság határoz. Az intézkedés hatálya
alatt álló elítélt a bíróság határozatában meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a
lakóhelyét nem változtathatja meg. A határozatban előírható, hogy a terhelt
meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzék.
(6)
A szabadságvesztés
végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megtartását a -
lakhelyelhagyási tilalom megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok
szerint - a rendőrség ellenőrzi. Ha a
szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásait
az elítélt megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést
elrendelő bíróságot, és az elítéltet a bíróság határozatának
meghozataláig - legfeljebb hat napig - őrizetbe veheti. A bíróság a
szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak
megszegése esetén a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el,
és megteheti az 590. § (3) bekezdésében szabályozott intézkedéseket.
(7) A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést meg kell
szüntetni, ha a büntetés végrehajthatósága megszűnt.
(8)1498
Ha a bíróság
a terhelttel szemben nem végrehajtandó szabadságvesztés mellett alkalmazott
kiutasítást, és az ügydöntő határozat a kihirdetésekor jogerőre emelkedik, a
bíróság a kiutasítás végrehajtása érdekében
elrendeli a terheltnek az illetékes idegenrendészeti hatósághoz történő
előállítását. Az előállítás végrehajtása érdekében a tanács elnöke a
rendőrséget keresi meg.
ül. Cím
KEGYELMI ELJÁRÁS
A kegyelmi kérelem
597. §iá2?_ (1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a
büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt
követően az igazságügyért felelős miniszter, a még
végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter
tehet a köztársasági elnökhöz.
végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter
tehet a köztársasági elnökhöz.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a
már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi
kérelem nem nyújtható be.
(3) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint
a terhelt hozzátartozója nyújthat be.
(4)
A
büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál
az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás
folyik. A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés
elengedése vagy mérséklése, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok
alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell
benyújtani.
(5) Az ügyész, illetőleg a bíróság
a kegyelmi elj árás során a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes
adatait beszerzi és kezeli.
A kegyelmi kérelem
elintézése
598. § (1) 1500 A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi
kérelmet
a) a vádirat benyújtásáig az
ügyész a legfőbb ügyészhez,
b) a vádirat benyújtása után a
bíróság az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti. A kegyelmi
kérelemnek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
(2)1501 A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg
előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a
büntetés, illetőleg az 597. § (1) bekezdése szerinti intézkedés végrehajtásának
a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását. Az
igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a
büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal - elrendelheti az elítéltnek
a büntetés-végrehajtás központi kórházában történő szakorvosi vizsgálatát.
(3)1502
A legfőbb ügyész, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter
a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a
kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.
(4) 1503
A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek és a
kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság, illetőleg ügyész kézbesíti,
amely előtt az eljárás folyik. Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre
emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot
az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi
kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését,
illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló
határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a
büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kézbesíti,
egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot.
(5)1504 A (4) bekezdés szerinti
értesítés tartalmazza a kegyelmi határozat számát, a határozathozatal idejét,
az igazságügyért felelős miniszter ellenjegyzésének keltét, a kegyelmi
döntéssel érintett határozatokat hozó
bíróság vagy ügyész megnevezését, az érintett határozatok számát és azok
meghozatalának idejét, és a kegyelmi döntés tartalmát. Ha a köztársasági elnök
kegyelmet gyakorolt, az értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő
jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.
(6)1505 Ha a büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetését a bíróság vagy az
ügyész hivatalból kezdeményezte, a terhelt az eljárást megszüntető határozat
kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti az eljárás folytatását.
A bűnügyi költség
vagy a rendbírság elengedése
599. §152ö (1) Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetését az
igazságügyért felelős miniszter különös méltánylást érdemlő okból egészben vagy
részben elengedheti.
(2)
Az államot illető
bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet
az államot illető bűnügyi költség megfizetésére kötelezett, a rendbírsággal
sújtott (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett), a védő, a fiatalkorú
törvényes képviselője, valamint a fizetésre kötelezett 56. § szerinti
képviselője nyújthatja be.
(3)
Az elsőfokú bíróság az
államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére
irányuló kérelmet a fennálló tartozás mértékéről, illetve az addigi befizetés
adatairól szóló igazolással, és a büntetőügy irataival (részirattal), ideértve
a (4) bekezdés szerint beszerzett adatokat, iratokat is, az esetlegesen
rendelkezésre álló bírósági foglalási jegyzőkönyvvel felterjeszti az
igazságügyért felelős miniszterhez.
(4)
A
bíróság a felterjesztés előtt a megkeresés (71. §)
szabályai szerint beszerzi a fizetésre kötelezettnek a döntéshez szükséges
személyes adatait, ideértve a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat is, valamint a fizetésre kötelezett személyi körülményeit,
vagyoni és jövedelmi helyzetét feltáró részleges környezettanulmányt, továbbá
fogva lévő terhelt esetében az intézeti értékelő véleményt.
(5) A részleges
környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el.