HARMADIK RÉSZ
XI. Fejezet
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A bíróság eljárásának formái
234. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének
megállapítására bizonyítást vesznek fel.
(2) Az e törvényben meghatározott
esetekben a bíróság nyilvános ülést, ülést vagy tanácsülést tart.
(3) Nyilvános ülésre az e
törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az
irányadók
(4)
Az
ülésen a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a vádló,
továbbá - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a vádlott és a védő vesz
részt. A felsoroltakon kívül az ülésen az lehet jelen, akit a bíróság az ülésre idézett,
vagy akit arról értesített.
(5) A tanácsülésen a bíróság tagjai
és a jegyzőkönyvvezető vesznek részt.
Az egyesbíró és a bírósági titkár685
235. §— (1) Ahol e törvény a bíróságról, a bíróság tanácsáról vagy a tanács
elnökéről rendelkezik, ezen az egyesbírót, illetve e törvényben meghatározott
esetekben a bírósági titkárt is érteni kell.
(2) Bírósági titkár a következő esetekben járhat el:
(2) Bírósági titkár a következő esetekben járhat el:
a)
védő kirendelése
és a kirendelés alóli felmentése (48. §),
b)
megkeresés (71. §),
c) bűnügyi költség
megállapítása [74. § (2) bekezdése],
d)
személyes költségmentesség engedélyezése [74. §
(3) bekezdése],
e) szakértő kirendelése (102. §),
f) rendbírság kiszabása (161. §),
g) olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is
meghozhat (261. §), h) ha e törvény ezt lehetővé teszi.
A pótmagánvádló
236. § A pótmagánvádló a bírósági eljárásban - ha e törvény másképp nem
rendelkezik - az ügyész jogait gyakorolja, ideértve a vádlott személyi
szabadságának elvonásával vagy korlátozásával járó
kényszerintézkedés elrendelésének indítványozását. A vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését a pótmagánvádló nem indítványozhatja.
kényszerintézkedés elrendelésének indítványozását. A vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését a pótmagánvádló nem indítványozhatja.
A tárgyalás
nyilvánossága
237. § (1) A bíróság tárgyalása nyilvános. A tanács elnöke a tárgyalás
szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében,
helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság
létszámát.
létszámát.
(2) A tárgyaláson hallgatóként a
tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet részt, a tizennyolcadik
életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből
kizárhatja.
(3)
A bíróság hivatalból
vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára a
nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt
határozattal kizárhatja (zárt tárgyalás)
a) erkölcsi okból,
b) az eljárásban részt vevő kiskorú
védelme érdekében,
c)687
az eljárásban részt vevő személyek (V Fejezet) vagy a tanú védelme érdekében,
d)688
a minősített adat védelme végett.
(3a) 689 Ha a bíróság a nyilvánosságot a
nyilvános ülésről kizárja, zárt ülést tart.
(4) A nyilvánosság kizárása az eljárás
bármely szakaszában indítványozható.
238. § (1) 690 A nyilvánosság kizárásáról
szóló határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki. A nyilvánosság
kizárása tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt
az
ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.
ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.
(2)6
91 A bíróság a nyilvánosság kizárása esetén is
engedélyezheti, hogy az igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó
hivatalos személyek a tárgyaláson jelen legyenek A külföldi állampolgár vádlott ellen, illetőleg a külföldi állampolgár sértett sérelmére
elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a
tárgyaláson a külföldi állampolgár államának konzuli tisztviselője, illetőleg
törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a külföldi
állam hatóságának tagja jelen lehessen.
(3)6
92 A nyilvánosság kizárása esetén a sértett, ha nincs
képviselője, illetőleg a vádlott, ha nincs védője, indítványozhatja, hogy a
tárgyalás helyszínén tartózkodó, általa megnevezett személy - kivéve a tárgyaláson kihallgatandó személyt - legyen jelen a tárgyaláson. Ha a
nyilvánosságot a bíróság a 237. § (3) bekezdésének d) pontja alapján
zárta ki, ilyen indítvány nem terjeszthető elő. Az indítvány tárgyában hozott határozat
ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) 693
Ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el, figyelmezteti a résztvevőket arra,
hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén
figyelmezteti őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi
következményeire. A figyelmeztetést a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
239. § (1) A tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a zárt tárgyalás indoka
megszűnt.
(2) 694
A bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkező
részét teljes terjedelmében, indokolását pedig a (3) bekezdésben foglalt
korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a
nyilvánosságot kizárta.
(3)6
95 A bíróság nem
hirdeti ki nyilvánosan a határozat indokolásának részét képező azokat az
adatokat, melyek nyilvánosságra hozatala azon érdek sérelmét eredményezné,
amelynek védelmében a zárt tárgyalást a bíróság elrendelte.
A tárgyaláson részt
vevő személyek
240. § (1) A tárgyaláson a tanács tagjai mindvégig jelen vannak.
(2) A tanács tagjának
elkerülhetetlen akadályoztatása esetén az ügydöntő határozatot más összetételű
tanács is kihirdetheti.
(3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,
a tárgyalás a jegyzőkönyvvezető, a vádlott, az ügyész és - ha a védő jelenléte
a tárgyaláson kötelező - a védő nélkül nem tartható meg.
241. § (1) A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező
j697
698
ejZSO
Dm
(2)702 A helyi bíróságon alügyész is képviselheti a vádat.
(3)703 A helyi bíróságon ügyészségi fogalmazó is képviselheti a vádat, kivéve, ha
a) a bűncselekményre a törvény öt
évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
b) a vádlottat fogva tartják,
c)
a vádlott - a beszámítási képességre tekintet
nélkül - kóros elmeállapotú.
242. § (1) A tárgyaláson a védő részvétele kötelező
aj— ha e törvény másképp nem
rendelkezik, a törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt,
fojZQl
a 46 §-ban szabályozott esetekben,
c)— amennyiben a szabályszerűen megidézett
vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni,
cl)
ha pótmagánvádló lép fel.
(2) Ha
az ügyész a tárgyaláson részt vesz, és a vádlott védőt nem
hatalmazott meg, a tanács elnöke szükség esetén védő kirendeléséről
gondoskodik. Ha a vádlott kéri, védőt kell kirendelni.
243. § A tárgyaláson részt vevők indítvány tételére jogosultak, ha e törvény
eltérően nem rendelkezik.
A tárgyalás vezetése és
méltóságának megőrzése
244. § (1) A tárgyalást a tanács elnöke vezeti, és e törvény keretei között
megállapítja az elvégzendő cselekmények sorrendjét. Ügyel a törvény
rendelkezéseinek megtartására, és gondoskodik arról, hogy az
eljárásban részt vevő személyek a jogaikat gyakorolhassák, ezekre a figyelmüket felhívja.
eljárásban részt vevő személyek a jogaikat gyakorolhassák, ezekre a figyelmüket felhívja.
(2) A
tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának
megőrzéséről. Ennek érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik
állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik. (3)7
07 Akit a bíróság előtt kihallgatnak, vagy aki a bírósághoz
szól, annak állva kell beszélnie. A tanács elnöke e szabály alól kivételt
tehet.
Tárgyalás tartása
zártcélú távközlő hálózat útján708
244/A. § 709 (1) A tanács elnöke az
ügyész, a vádlott, a védő, a tanú, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a kiskorú
tanú gondozója vagy törvényes képviselője indítványára, valamint hivatalból a
tanúnak, vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlő hálózat útján
történő kihallgatását rendelheti el. A zártcélú távközlő hálózat útján történő
kihallgatás során a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy
tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a
hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
(2) A tanács elnöke zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását
rendelheti el
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött tanúnak,
b)
annak a tanúnak, akinek sérelmére az élet, a testi épség
és az egészség elleni bűncselekmények (Btk. XII. Fejezet I. Cím), vagy a házasság, a
család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIV Fejezet) körébe tartozó vagy más, személy elleni erőszakos
bűncselekményt követtek el,
c) annak a tanúnak, akinek a tárgyaláson való megj elenése egészségi állapotára vagy
más körülményre tekintettel aránytalan nehézséggel j árna,
d) annak a tanúnak vagy vádlottnak, aki a külön jogszabályban meghatározott
tanúvédelmi programban vesz részt, vagy a védelme ezt egyébként indokolttá
teszi,
e) annak a fogva lévő vádlottnak vagy tanúnak, akinek a tárgyaláson való megjelenése a
közbiztonság veszélyeztetésével járna.
(3)
A zártcélú távközlő
hálózat útján történő kihallgatást a tanács elnöke indokolt végzéssel rendeli
el. A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás tárgyában hozott
végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozatban
lehet sérelmezni.
(4)
A
végzést legalább öt nappal a tárgyalás határnapja előtt
közölni kell az ügyésszel, a vádlottal, a védővel, a kihallgatandó tanúval, az
érdekében eljáró ügyvéddel, a kiskorú tanú esetén a törvényes képviselővel vagy
gondozóval, és ha a kihallgatandó személy fogva van, a fogva tartást végrehajtó
intézettel. A végzést haladéktalanul meg kell küldeni a vádlott vagy a tanú
kihallgatásához elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetőleg fogva tartást
végrehajtó intézetnek.
244/B. §— (1) A zártcélú távközlő hálózat útján
kihallgatandó tanút vagy vádlottat a kihallgatását biztosító bíróságon vagy
fogva tartást végrehajtó intézetben elkülönített helyiségben kell elhelyezni.
Az elkülönített helyiségben kizárólag a tanú érdekében eljáró ügyvéd, kiskorú
tanú esetében a törvényes képviselője vagy gondozója, illetőleg szükség esetén
a szakértő, a tolmács és a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzet lehet jelen. A vádlott zártcélú távközlő
hálózat útján történő kihallgatása esetén védője mind a tárgyalás helyszínén,
mind az elkülönített helyiségben jelen lehet.
(2)
Az
elkülönített helyiségben - az annak helye szerint illetékes
bíróságról - egy bírónak jelen kell lennie. A tárgyalás megnyitása során a
tárgyalás helyszínén jelen lévők számbavétele után a tanács elnökének felhívására a bíró állapítja meg az elkülönített helyiségben
jelen lévők személyazonosságát, valamint igazolja, hogy az elkülönített helyiségben
illetéktelen személy nem tartózkodik, továbbá, hogy a tanú, illetőleg a
vádlott nincs korlátozva eljárási jogainak gyakorlásában.
(3) A kihallgatás megkezdésekor a tanács elnöke tájékoztatja a zártcélú távközlő
hálózat útján kihallgatott tanút, illetőleg vádlottat, hogy a kihallgatására
zártcélú távközlő hálózat útján kerül sor.
(4)
A
kihallgatás helye szerint illetékes bíróság bírájának
e §-ban meghatározott feladatait bírósági titkár is teljesítheti, ebben az
esetben a 244/D. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a bírósági titkár készíti el.
244/C.
§^- (1) A zártcélú távközlő
hálózat útján történő kihallgatás során biztosítani kell, hogy a
büntetőeljárásban résztvevők az őket megillető kérdezési, észrevételezési,
indítványtételi és egyéb eljárási jogaikat a (4) bekezdésben írt kivétellel e
törvény rendelkezései szerint gyakorolhassák
(2)
A
kihallgatás során biztosítani kell, hogy a vádlott a
védőjével érintkezhessen. Ha a védő a tárgyalás helyszínén tartózkodik, e jog
biztosítása érdekében az elkülönített helyiség és a tárgyalás helyszíne között
telefonkapcsolatot kell biztosítani.
(3)
Biztosítani kell, hogy a tárgyaláson jelen lévő résztvevők láthassák az
elkülönített helyiségben a kihallgatott tanút, illetőleg vádlottat, valamint a
tanúval, illetőleg vádlottal egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi
személyt. Az elkülönített helyiségben tartózkodó tanú, illetőleg vádlott
részére biztosítani kell, hogy követhessék a tárgyalás menetét.
(4)
A
zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatott tizennegyedik
életévét be nem töltött tanúhoz kizárólag a tanács elnöke intézhet kérdéseket.
A tanács tagjai, az ügyész, a vádlott, a védő, valamint a sértett kérdések
feltevését indítványozhatják Az elkülönített helyiségben tartózkodó tizennegyedik
életévét be nem töltött tanú - a szembesítés esetét kivéve - kizárólag a tanács
elnökét láthatja és hallhatja a közvetítő készüléken keresztül.
(5) A zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatáskor a tanú
személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságai (pl.
arcvonásai, hangja) a közvetítés során technikai úton torzíthatók.
244/D. §— (1) Az elkülönített helyiségben jelen lévő bíró külön jegyzőkönyvet készít a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatás lefolytatásának körülményeiről, feltüntetve az elkülönített
244/D. §— (1) Az elkülönített helyiségben jelen lévő bíró külön jegyzőkönyvet készít a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatás lefolytatásának körülményeiről, feltüntetve az elkülönített
helyiségben jelen lévő személyeket A jegyzőkönyvet a tárgyalásról készült
jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(2)
A
zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatással
egyidejűleg a tárgyalás helyszínén és a kihallgatott személy tartózkodási
helyén történteket rögzítő kép- és hangfelvételt kell készíteni. A kép- és hangfelvételt az
iratokhoz kell csatolni.
(3)
A
tanács elnöke a büntetőeljárás résztvevőinek indítványára
elrendelheti a kép- és hangfelvételnek a tárgyaláson, illetőleg a tárgyaláson
kívül történő lejátszását. A kép- és hangfelvétel lejátszásakor biztosítani kell,
hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne
változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le.
A tárgyalás rendjének
fenntartása
245. § (1) A tárgyalóterembe - a büntetés-végrehajtási testület és a rendőrség
szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra
alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra
idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.
idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.
(2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
a tanács elnöke rendre utasítja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a
tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A tanács elnöke ugyanígy
jár el azzal
szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja.
szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja.
(3) A tanács elnöke rendelkezhet
úgy, hogy a rendzavaró vagy az, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a
tárgyalóterembe azon a tárgyalási napon nem térhet vissza.
(4)7 13 A bíróság a rendzavarót vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja.
(4)7 13 A bíróság a rendzavarót vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja.
(5) Ha
a hallgatóság a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű
menetét ismételten megzavarja, a tanács elnöke a tárgyalásról a nyilvánosságot
kizárhatja.
246. § (1) Az ügyész rendzavarása esetén vele szemben rendreutasításnak van
helye. Ha az ügyész rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, a tanács
elnöke a tárgyalást felfüggeszti, és az ügyészség
vezetőjéhez fordul más ügyész kijelölése érdekében. Ha más ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a tárgyalást el kell napolni.
vezetőjéhez fordul más ügyész kijelölése érdekében. Ha más ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a tárgyalást el kell napolni.
(2)
A védő rendzavarása
esetén rendbírsággal sújtható, azonban a tárgyalásról nem utasítható ki, és nem
vezettethető ki. Ha a védő rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, a
tanács elnöke a tárgyalást felfüggeszti.
Ebben az esetben a vádlott más védőt hatalmazhat meg, illetőleg - ha a védő
tárgyalási részvétele kötelező - más védőt kell kirendelni. Ha ez nyomban nem
lehetséges, a tárgyalást rendzavaró védő költségére el kell napolni.
(3) A pótmagánvádló
képviselőjének rendzavarása esetén a (2) bekezdés rendelkezései megfelelően
irányadóak.
247. § (1) A bíróság a tárgyalást a kiutasított vagy
kivezetett vádlott távollétében is folytatja, de legkésőbb a bizonyítási
eljárás befejezése előtt a vádlottat ismét a bíróság elé szólítja, és ismerteti
vele a
távollétében lefolytatott bizonyítást.
távollétében lefolytatott bizonyítást.
(2) Ha a vádlott az (1)
bekezdés szerinti esetben a rendzavaró magatartással nem hagy fel, és ezzel
lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való tartását, a tárgyalás a
távollétében, védő részvételével lefolytatható.
248. § A tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása
körében hozott határozatok ellen külön fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a
határozat rendbírság kiszabásáról, a költségek viselésére
kötelezésről vagy őrizetbe vételről rendelkezik.
kötelezésről vagy őrizetbe vételről rendelkezik.
Bűncselekmény
vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson
249. § A tárgyaláson történt büntető- vagy fegyelmi
eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a tanács elnöke az illetékes
hatóságot, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlóját értesíti, a büntetőeljárás
alapjául
szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró őrizetbe vételét. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat.
szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró őrizetbe vételét. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat.
A jegyzőkönyv
250. § (1)7 14 A bíróság eljárásáról - rendszerint azzal
egyidejűleg - a jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet készít. Ha a vádlott
hallássérült, és jelnyelvi tolmács nem alkalmazható, a jegyzőkönyvet mindig
egyidejűleg kell készíteni.
egyidejűleg kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
a) a bíróság megnevezését és az
ügy számát,
b) a vád tárgyát a bűncselekmény
és a vádlott nevének megjelölésével,
c)715
a bírósági eljárás helyét, a tárgyalás kitűzött és tényleges megnyitásának
időpontját, eltérés esetén annak okát, valamint a jegyzőkönyv lezárásának
időpontját,
d)
a bírósági eljárás
formáját,
e)
azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e,
f) a bíró, illetőleg a bíróság
tagjai, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jelenlévő ügyész, vádlott, védő, tanú,
szakértő, tolmács, illetőleg az eljárásban részt vevő más személy nevét,
g) az e törvényben meghatározott
más személyi adatot,
h)716
hogy az a tárgyalással egyidejűleg készült-e, ha nem, a jegyzőkönyv írásba
foglalása napját.
(3) A jegyzőkönyvnek áttekinthetően
kell tartalmaznia a bírósági eljárás menetének és minden lényeges alakiságának
leírását akként, hogy nyomon lehessen követni az eljárási szabályok megtartását
is.
(4) 717 A jegyzőkönyvet a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a tanács
elnöke a jegyzőkönyv aláírásában akadályozva van, a jegyzőkönyvet helyette - a
helyettesi minőségének feltüntetésével -
a tanács egyik tagja írja alá. Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése a 252. § (2) bekezdésében meghatározott módon történik, a jegyzőkönyvet elkészítő bírósági alkalmazott aláírásával igazolja, hogy
a tanács egyik tagja írja alá. Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése a 252. § (2) bekezdésében meghatározott módon történik, a jegyzőkönyvet elkészítő bírósági alkalmazott aláírásával igazolja, hogy
a
jegyzőkönyvet a gyorsírói feljegyzésnek, illetőleg a kép- vagy
hangfelvevő eszközzel vagy más berendezéssel történő rögzítésnek megfelelően
készítette el.
(5)718 A jegyzőkönyvben a leírt sorok közé nem szabad
beírni. A módosítás vagy javítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket
áthúzással, úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható
maradjon. Az esetleges módosításokat vagy javításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető
aláírja.
(6)719Ha a
jegyzőkönyv több lapon készült, a lapokat össze kell fűzni, és
az ügyszámot valamennyi lapon fel kell tüntetni.
(7)7
20Ha a jegyzőkönyv szabályszerű aláírását megelőzően történt kiegészítés, módosítás
vagy javítás nem felel meg az (5) bekezdésben írt alaki követelményeknek, az
okiratot jegyzőkönyvként nem szabad aláírni, azt a továbbiakban tárgyalási
jegyzetnek kell tekinteni.
251. § (1) A vallomást, a szakvéleményt, a szemle eredményét, továbbá az
ügyész, a vádlott, a védő, a magánvádló, pótmagánvádló és a magánfél
indítványát kimerítően kell a jegyzőkönyvbe felvenni.
(2)
Nem kell jegyzőkönyvbe felvenni
a vallomásnak vagy a szakvéleménynek azt a részét, amely a bíróság eljárásában
korábban készült jegyzőkönyv tartalmával megegyezik, ehelyett a korábbi
jegyzőkönyvre kell utalni.
(3)
Ha
valamely kifejezés vagy kijelentés szó szerinti szövege
jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A bíróság indítványra vagy
hivatalból elrendelheti valamely körülmény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvbe
vételét. Ha a jelen lévő ügyész, vádlott, védő, magánvádló, pótmagánvádló,
magánfél, illetőleg a tanú érdekében eljáró ügyvéd ezt indítványozza, csak
abban az esetben lehet mellőzni, ha a körülményről vagy a kifejezés, a kijelentés,
illetőleg a nyilatkozat megtörténtéről a bíróságnak nincs tudomása.
(4) A jegyzőkönyvbe lehet foglalni -
az ügydöntő határozat kivételével - az eljárás során hozott határozatokat is.
(5) 721 A több napra egy intézkedéssel kitűzött, valamint a félbeszakított
tárgyalásról egy jegyzőkönyvet, elnapolt tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell
készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt,
ennek a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.
ennek a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.
252. § (1) Ha a
jegyzőkönyv nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készült, vagy a (3)
bekezdés szerinti módon történt az eljárás rögzítése, legkésőbb az eljárási
cselekmény időpontjától számított
nyolc napon belül kell a jegyzőkönyvet elkészíteni. Az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készült tárgyalási jegyzetet az iratokhoz kell csatolni.
nyolc napon belül kell a jegyzőkönyvet elkészíteni. Az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készült tárgyalási jegyzetet az iratokhoz kell csatolni.
(2)
A
bíróság elrendelheti az eljárás egészének vagy egy
részének gyorsírással történő feljegyzését, kép- vagy hangfelvevő eszközzel
vagy más berendezéssel történő rögzítését. A bíróság ezt elrendeli az ügyész, a vádlott, a védő vagy a sértett indítványára, feltéve, hogy
kellő időben terj esztették elő, és a vádlott, a védő vagy a sértett az
indítványával egyidejűleg a költséget is előlegezi.
(3)
A gyorsírói feljegyzés,
illetőleg a rögzítésnek a (2) bekezdésben említett más módja a jegyzőkönyvet
nem pótolja. A gyorsírói feljegyzést, a kép- és hangfelvevő eszközzel vagy más
berendezéssel történt rögzítést külön jogszabály rendelkezései szerint kell
megőrizni.
(4) A gyorsíróra a szakértőre
vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(5) 722 Ha a bíróság ítélete első fokon vagy másodfokon jogerőre emelkedik,
rövidített jegyzőkönyvet lehet készíteni. A rövidített jegyzőkönyvnek csak a
250. § (2) bekezdésében írt adatokat, valamint a
bírósági eljárásnak a 250. § (3) bekezdésének megfelelő leírását kell tartalmaznia.
bírósági eljárásnak a 250. § (3) bekezdésének megfelelő leírását kell tartalmaznia.
253. § (1) Ha a jegyzőkönyv nyolc napon belül nem készül el, a tanács elnöke az
ügyészt, a vádlottat és a védőt értesíti a jegyzőkönyv elkészültének
időpontjáról.
(2) 723 Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a büntetőeljárás során keletkezett
iratokat - ideértve az ügyben eljárt ügyész és nyomozó hatóság által
beszerzett, illetőleg a büntetőeljárásban részt vevő
személyek által benyújtott, vagy becsatolt iratokat is - az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett megtekintheti, kérelmükre azokat a bíróság a hivatalos helyiségében történő elolvasásra átadja.
személyek által benyújtott, vagy becsatolt iratokat is - az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett megtekintheti, kérelmükre azokat a bíróság a hivatalos helyiségében történő elolvasásra átadja.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem
teljesítése nem veszélyeztetheti a tárgyalás folytonosságát és a bíróság
munkáját, nem járhat az összefűzött iratok megbontásával, sérelmével. A
tárgyalási határnapon és
az azt megelőző munkanapon a kérelem csak a tanács elnöke kifejezett engedélyével teljesíthető.
az azt megelőző munkanapon a kérelem csak a tanács elnöke kifejezett engedélyével teljesíthető.
(4) A fogva lévő vádlott kérelmére a tanács elnöke engedélyezheti az iratoknak a
büntetés-végrehajtási intézetben történő megtekintését. A (3) bekezdés szerinti
rendelkezés ez esetben is irányadó.
(5)724
(5)724
254. § (1) 725 Az eljárási cselekményen jelen volt ügyész, vádlott, védő és az
eljárásban részt vevő más személy a jegyzőkönyv elkészítésétől számított
tizenöt napon belül annak kiegészítését vagy
kijavítását indítványozhatja. Erről a bíróság szükség esetén az eljárási cselekményen jelen voltak meghallgatása után határoz, az indítványt - annak elutasítása esetén - a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A
kiegészítést és a kijavítást a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.
kijavítását indítványozhatja. Erről a bíróság szükség esetén az eljárási cselekményen jelen voltak meghallgatása után határoz, az indítványt - annak elutasítása esetén - a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A
kiegészítést és a kijavítást a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.
(2)
Nyilvánvaló név- vagy számelírás és más hasonló elírás esetén
a bíróság a j egyzőkönyv kijavítását mind indítványra, mind hivatalból
elrendelheti.
255. § 726
(1) A tanácsülésről akkor kell jegyzőkönyvet készíteni,
ha a határozat nem egyhangú. A tanácskozási jegyzőkönyv készítését a tanács
elnöke rendeli el. A tárgyalási jegyzőkönyvben legkésőbb a
határozat kihirdetésekor kell feltüntetni, hogy a tanácskozásról jegyzőkönyv készült, vagy különvéleményt foglaltak írásba.
határozat kihirdetésekor kell feltüntetni, hogy a tanácskozásról jegyzőkönyv készült, vagy különvéleményt foglaltak írásba.
(2) 727 A tanácskozási jegyzőkönyvet és a 256. § (5)
bekezdése szerinti mellékleteit az iratok között lezárt borítékban kell
elhelyezni, és azt csak a fellebbezés során eljáró bíróság, illetőleg a
rendkívüli
jogorvoslat során eljáró bíróság, valamint fegyelmi eljárás során a fegyelmi bíróság, valamint ha büntetőeljárás indult, a büntetőügyben eljáró bíróság tekintheti meg.
jogorvoslat során eljáró bíróság, valamint fegyelmi eljárás során a fegyelmi bíróság, valamint ha büntetőeljárás indult, a büntetőügyben eljáró bíróság tekintheti meg.
(3) A bíróság tanácsülési jegyzőkönyvéről, határozatának tervezetéről és a
kisebbségi véleményen lévő bíró különvéleményéről nem adható másolat.
A tanácskozás és a szavazás
256. § (1) A bíróság tanácsa a határozatát tanácskozás után szavazással hozza
meg. Ha a szavazás nem egyhangú, a határozatot a többségi szavazat dönti el.
(2) Ha a bíróság ülnökökből is álló
tanácsban jár el, a szavazást megelőzően a tanács elnöke felvilágosítást ad
arról, hogy milyen határozat hozható, tájékoztatást ad a döntéshez szükséges
törvényhelyekről,
a büntetési nemekről és azok mértékéről, valamint az intézkedésekről.
a büntetési nemekről és azok mértékéről, valamint az intézkedésekről.
(3) 728 Ítélethozatalnál a tanács
megállapítja a tényállást, és annak alapján dönt arról, hogy a vádlott bűnös-e,
és ha igen, milyen bűncselekményben, majd arról, hogy milyen büntetést kell
kiszabni, illetőleg
milyen intézkedést kell alkalmazni, továbbá dönt arról, hogy milyen egyéb rendelkezéseket kell hozni.
milyen intézkedést kell alkalmazni, továbbá dönt arról, hogy milyen egyéb rendelkezéseket kell hozni.
(4)
A fiatalabb bíró az idősebbet
megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le a szavazatát. Ha a büntetés
kiszabása vagy az intézkedés alkalmazása kérdésében a szavazás nem egyhangú, a szavazattöbbséget úgy kell megállapítani, hogy a
legsúlyosabb jogkövetkezmény mellett leadott szavazat a hozzá legközelebb esőt
erősíti, és ahhoz kell számítani.
(5) A kisebbségi véleményen lévő bíró jogosult az írásba foglalt különvéleményét a
tanácsülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni.
(6)7
29A tanácskozás és a szavazás
titkos. A tanácskozáson és a szavazásnál az eljáró tanács elnökén és tagjain
kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (7)7 30 A
tárgyaláson felmerült nem érdemi kérdések a tárgyaláson halk tanácskozásban is
eldönthetők.
A határozatok
257. § (1) 731 A bíróság e törvényben meghatározott esetekben
ítélettel, egyébként végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a
vádról határoznia kell; a tényállás jogi elbírálásában az
indítványok nem kötik.
indítványok nem kötik.
(2)732
(3) A határozat - ha e törvény
másképp nem rendelkezik - bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és
keltezésből áll.
(4) 733 A határozat eredeti példányát, illetőleg a kihirdetés előtt írásba foglalt
rendelkező részét a tanács minden tagja aláírja. Ha a tanács elnöke vagy
valamelyik tagja a határozat aláírásában akadályozva
van, a határozatot helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - az eljárt tanács egyik tagja, illetőleg elnöke írja alá. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a határozat rendelkező részének a 321. § (1)
bekezdésében szabályozott aláírására.
van, a határozatot helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - az eljárt tanács egyik tagja, illetőleg elnöke írja alá. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a határozat rendelkező részének a 321. § (1)
bekezdésében szabályozott aláírására.
(5) A határozatot a tanács elnöke
hirdeti ki.
258. § (1) Az ítélet és az ügydöntő végzés bevezető részében kell feltüntetni
a) a 257. § (2) bekezdése szerinti kijelentést,
£>,)— a bíróság megnevezését, a bírósági
ügyszámot, valamint a bírósági eljárás helyét,
c) a tárgyalás - ha az ügyben
több tárgyalást tartottak, valamennyi - napjának megjelölését, a
határozathozatal helyét és idejét,
cl) a bírósági eljárás formáját,
e) azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e.
(2) Az ítélet és az ügydöntő
végzés rendelkező része tartalmazza
q) a vádlott előzetes fogvatartására vonatkozó adatokat,
b) a vádlott nevét és személyi adatait,
ej— a vádlott bűnösnek kimondását, illetőleg a
vád alóli felmentését, vagy azt, hogy a bíróság az eljárást megszünteti,
4)— a bűncselekmény Btk szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely -
ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény
alapesetét meghatározó törvényhelyet is -feltüntetésével, a bűncselekmény
bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy
folytatólagos, ennek megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan
alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői
és elkövetési alakzat megjelölését,
e)
a kiszabott büntetést, illetőleg az alkalmazott
intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket,
f) az egyéb rendelkezéseket,
g) a bűnügyi költség viseléséről
szóló rendelkezést.
(3) Az ítélet és az ügydöntő
végzés indokolása összefüggően tartalmazza
aj— a vádra történő utalást, a vádirat szerinti
jogi minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését,
b) a vádlott személyi
körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi
büntetéseire vonatkozó adatokat,
c)
a bíróság által megállapított tényállást,
cl) a bizonyítékok számbavételét és
értékelését,
e)— a bíróság által
megállapított tényállás szerinti cselekmény jogi minősítését, büntetés
kiszabása, intézkedés alkalmazása, illetőleg ezek mellőzése esetén e döntés
indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével,
f)
a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok elutasításának
indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével.
(4)7
39 Az őrizetbe vételről, az előzetes
letartóztatásról, az ideiglenes kényszergyógykezelésről, a lakhelyelhagyási
tilalomról, a házi őrizetről, valamint a távoltartásról rendelkező határozat tartalmára
az (1) bekezdés b)-d) pontjában, továbbá a (2) bekezdés a) és
b) pontjában foglaltak irányadók.
259. § (1) 740 Ha a kihirdetés
útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő
nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és
az alkalmazott
jogszabályok megjelöléséből is állhat. A felmentő ítélet indokolásában a tényállás is mellőzhető. (Rövidített indokolás.)
jogszabályok megjelöléséből is állhat. A felmentő ítélet indokolásában a tényállás is mellőzhető. (Rövidített indokolás.)
(2) 741 Ha az ügydöntő határozat több vádlottat érint, az indokolás az (1) bekezdés
szerinti formában is írásba foglalható az olyan vádlott tekintetében, akivel
szemben az ügydöntő határozat első fokon
jogerőre emelkedett.
jogerőre emelkedett.
260. § (1)742 A pervezető végzést -
az ügy bíróságra érkezését követően az ügy menetét megállapító, az eljárási
cselekmény előkészítésére irányuló vagy végrehajtása érdekében tett, de nem az
ügy
érdeméről rendelkező határozatot -, illetve a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéseket nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő határozatban kell kifejteni.
érdeméről rendelkező határozatot -, illetve a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéseket nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő határozatban kell kifejteni.
(2)7
43 A határozati formát nem igénylő bírói
intézkedéssel szemben, valamint, ha e törvény kivételt nem tesz, pervezető
végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és keltezése.
(4) 744 A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot - ha e törvény másképp nem rendelkezik
- legkésőbb a meghozatalától, illetőleg a kihirdetésétől számított harminc
napon belül, ha hosszabb indokolást
igényel, hatvan napon belül kell írásba foglalni. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozat eredeti példányán fel kell jegyezni.
igényel, hatvan napon belül kell írásba foglalni. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozat eredeti példányán fel kell jegyezni.
261. § 745
(1)
Nyilvánvaló név-, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás esetén a
bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti.
A kijavítást elrendelő végzés ellen
az ügyész és az élhet fellebbezéssel, akire a határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetén a védő is.
az ügyész és az élhet fellebbezéssel, akire a határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetén a védő is.
(2) A kijavítást a határozatra és a kiadmányaira fel kell jegyezni. Ha a határozat
kijavítását megelőzően a hibás kiadmányt már kézbesítették, a kijavító végzést
azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a hibás kiadmányt megküldte.
262. § (1) 746 A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a
vádlottal közölt határozatot a védővel is, az ügydöntő határozatot a sértettel
is közölni kell. A tárgyalás vezetése és rendjének
fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell az ügyésszel, a pótmagánvádlóval, az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot közölni
kell a sértettel is.
fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell az ügyésszel, a pótmagánvádlóval, az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot közölni
kell a sértettel is.
(2) A határozatot a jelenlevőkkel
szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni.
(3) A határozat kihirdetése során
fel kell olvasni a rendelkező részt, ismertetni kell az indokolás lényegét, és
szükség esetén meg kell magyarázni.
(4)747 Az ügyész, a vádlott, a védő, a pótmagánvádló és
a sértett részére az ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát
akkor is kézbesíteni kell, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés
vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként a határozat indokolást is
tartalmazó kiadmányát - ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más
fellebbezett - a fellebbezőnek kell kézbesíteni.
(5)748 Külön jogszabály határozza
meg, hogy a határozatot, illetőleg a határozat tartalmáról szóló értesítést az
e §-ban felsoroltakon kívül kinek kell megküldeni.
(6)749 A magyar nyelvet nem értő vádlott részére a
kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő végzés reá vonatkozó részét az
anyanyelvére, regionális vagy nemzetiségi nyelvére, illetőleg kérésére az
általa ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre
le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell.
Kifogás az eljárás elhúzódása
miatt750
262/A. § 751
(1)
A vádlott, a védő és a magánfél a bíróság (2) bekezdésben meghatározott
mulasztása miatt az ügyben eljáró bíróságnál írásban kifogást terjeszthet elő,
kérve a mulasztás tényének megállapítását,
valamint - megfelelő határidő tűzésével - a mulasztó bíróságnak a (2) bekezdés a)
pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére
vagy határozat meghozatalára, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt
esetben pedig a megfelelő intézkedés megválasztására történő utasítását.
(2)
Kifogás akkor terjeszthető elő, ha
a) a törvény a bíróság részére az
eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt
állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,
b) a bíróság az ügyész, az
eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy, a tanú vagy a
szakértő részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely
eredménytelenül
eltelt,
és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a
törvény által lehetővé tett intézkedéseket.
(3) Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése, valamint olyan
határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.
(4) A kifogást annak benyújtója
mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem bírálta. A
visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
262/B.
§ 752 (1) Az ügyben
eljáró bíróság a kifogást - a (2) bekezdés esetét kivéve - nyolc napon belül
közvetlenül felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező
bírósághoz. A felterjesztésben számot ad arról, hogy a hiányolt eljárási
cselekmény elvégzése vagy határozat meghozatala - megítélése szerint - milyen
okból nem volt lehetséges.
(2) Ha az ügyben eljáró bíróság
a kifogást alaposnak tartja, a kifogásnak a bírósághoz való érkezését követő
harminc napon belül meghozza, illetőleg elrendeli a kifogásban sérelmezett
helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás
elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.
(3)7
53 A helyi bíróság mulasztásával
szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa,
a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla, az
ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a
Kúria, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik tanácsa
az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tanácsülésen bírálj a
el.
(4)
Ha
a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak
helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 262/A. § (2) bekezdésének a)
pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés
megtételére, a 262/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben
pedig a megfelelő intézkedés megválasztására hívja fel. A felhívásban - a
262/A. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt esetet kivéve - a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot
meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás
alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja. A határozat ellen
további jogorvoslatnak nincs helye.
(5) A kifogás elintézésére a végzés
elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
XII. Fejezet
A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE
A vádirat közlése
263. § (1) 754 A
tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően harminc napon
belül megvizsgálja, hogy van-e helye a 264-271. §-ban, illetve az 543-547.
§-ban foglalt rendelkezések
alkalmazásának
alkalmazásának
(2)
Legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte
után a tanács elnöke a vádiratot haladéktalanul megküldi a vádlottnak és a
védőnek; a vádlottat és a védőt felhívja, hogy tizenöt napon belül jelölje meg
bizonyítási eszközeit.
(3)7
55 A tanács elnöke a vádirat kézbesítésével
egyidejűleg közli a vádlottal és a védővel, ha az ügyész különösen védett tanú
vallomását kívánja bizonyítási eszközként felhasználni, figyelmezteti őket
arra, hogy a különösen védett tanú vallomását tartalmazó
jegyzőkönyvi kivonatot megtekinthetik, és írásban a különösen védett tanúhoz
kérdések feltevését, továbbá a tanú különösen védetté nyilvánításának megszüntetését indítványozhatják. A különösen védett tanúhoz feltett
kérdések közvetlenül nem irányulhatnak a különösen védett tanú személyének és
tartózkodási helyének felfedésére.
(4)7 56 Ha közvetítői eljárás
lefolytatásának lehet helye, és az ügyész az eljárást a 221/A § (4) bekezdése
alapján nem függesztette fel, a tanács elnöke a vádirat kézbesítésével
egyidejűleg tájékoztatja a vádlottat, a védőt és a sértettet a közvetítői
eljárás iránti indítvány megtételének lehetőségéről és a közvetítői eljárás
következményeiről.
Áttétel
264. § Ha a bíróságnak az ügy elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége,
az ügyet átteszi a hatáskörrel, illetőleg illetékességgel rendelkező
bírósághoz.
Egyesítés és
elkülönítés
265. § (1) 757 A
bíróság hivatalból vagy indítványra határoz az ügyek egyesítéséről vagy
elkülönítéséről (72. §). A különböző bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek
egyesítése, vagy annak mellőzése
kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt, ha több ilyen bíróság van, a megelőzés [17. § (2) bek] az irányadó. A bíróság az előtte folyamatban lévő ügyet az
kérdésében az együttes elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt, ha több ilyen bíróság van, a megelőzés [17. § (2) bek] az irányadó. A bíróság az előtte folyamatban lévő ügyet az
egyesítés kérdésében határozathozatalra jogosult bíróságnak az egyesítés
megfontolása végett megküldi.
(2) 758
Ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a
próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, vagy ha a próbára bocsátott ellen
a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt indult
eljárás, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező bíróság jár el. Ha a vádlottat katonai
büntetőeljárásban bocsátották próbára, az ügyeket az a bíróság egyesíti, amely
a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás
hatályát a 470. § (3) bekezdése alapozta meg.
(3)7
59 Az egyesítésnek nem akadálya, hogy
a vádlottat korábban magánvádas ügyben bocsátották próbára, az újabb
büntetőügyben azonban az ügyész, pótmagánvádló vagy másik magánvádló képviseli
a vádat. Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára, és az újabb
büntetőeljárás magánvádra indul ellene, az ügyeket akkor lehet egyesíteni, ha
az ügyész a vád képviseletét a magánvádlótól átvette. Ebben az esetben a bíróság az iratokat a vádképviselet átvételének
megfontolása végett az ügyésznek küldi meg. Ez a korlátozás nem érvényesül, ha
az újabb ügyben a vádat pótmagánvádló képviseli.
(4)7
60Ha az újabb eljárásban a vádlott
bűnösségét a bíróság nem állapítja meg, az egyesített ügyeket újból el kell
különíteni.
(5)761 A 175. § (7) bekezdése a bírósági
eljárásban is irányadó.
(6)762 Az
(1)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni abban az esetben
is, ha a bíróság a gyanúsítottal szemben korábban indult büntetőeljárást a 266.
§ (6) bekezdése alapján felfüggesztette, azonban az ügyész a vádlott ellen
kábítószerrel visszaélés miatt újabb vádiratot nyújtott be [266. § (7) bek.].
Az eljárás felfüggesztése
266.
§ (1) 763 A bíróság az eljárást
a)
a 188. § (1) bekezdés a), b) és d)-g) pontjában
meghatározott okból felfüggeszti,
b)
hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és az
Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan
jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi
határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi
szerződésbe ütközését észleli,
c)
hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és a Kúria
eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan
rendelkezését kell alkalmazni, amelynek más jogszabályba ütközését észleli,
d)
hivatalból vagy
indítványra felfüggeszti, ha az Európai Unióról szóló szerződésben, illetve az
Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt szabályok szerint az
Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. E
határozatban meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának
előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az
érintett magyar jogszabályokat. A határozatot az Európai Unió Bíróságának,
továbbá tájékoztatásul az igazságügyért felelős miniszternek is megküldi,
e)
hivatalból felfüggeszti, ha az ügyész a 178/B. § (2)
vagy (4) bekezdése alapján kezdeményezte a vádlottal szemben a külföldi ítélet
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerési eljárásának
lefolytatását, de az a bizonyítási eljárás lefolytatásáig nem fejeződött be.
(2) A
bíróság az eljárást akkor is felfüggeszti, ha az eljárás
megindításához szükséges feljelentés [Btk 236. § (1) bek, 240. §] hiányzik. Az
eljárás felfüggesztése legfeljebb az alapügy jogerős befejezéséig tart.
(3)7
64 A bíróság az eljárást felfüggesztheti,
a) ha a vádlott huzamosabb ideig
külföldön tartózkodik,
b)
ha az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak
pótlására, a bizonyítási eszköz felkutatására, biztosítására, megvizsgálására
és arra irányult, hogy a bizonyítékok a tárgyaláson rendelkezésre álljanak [268. § (1)
bek.],
c)
a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében,
legfeljebb hat hónapra.
(4)765 Ha a bíróság a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott intézkedést nem tartja indokoltnak, és a vádlott külföldi
tartózkodási helye ismert, a bíróság nemzetközi, illetve európai
elfogatóparancsot bocsát ki, és a vádlott kiadatása vagy
európai elfogatóparancs alapján történő átadása iránti eljárást kezdeményez. Ha
a vádlott kiadatását, illetve európai elfogatóparancs alapján történő átadását
megtagadták, illetőleg a kiadatásra vagy átadásra nincs lehetőség, a bíróság -
ha a feltételek fennállnak - a büntetőeljárás átadását kezdeményezheti.
(5)766 Ha az eljárás felfüggesztésének oka
megszűnt, illetve a 188. § (1) bekezdésének g) pontja alapján történt
felfüggesztés esetén, ha a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető,
illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló
törvény azt előírja, a bíróság az eljárást folytatja.
(6)767Ha a Btk 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás
megszüntetésének lehet helye, és az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése
alapján nem halasztotta el, a bíróság az eljárást egyévi időtartamra felfüggeszti,
feltéve, hogy a kábítószer-élvező vádlott vállalja a kábítószer-függőséget
gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy
megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.
(7)768 Az eljárást folytatni kell, ha a felfüggesztéstől számított egy éven
belül a vádlott nem igazolja, hogy legalább hat hónapig tartó folyamatos,
kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-
használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító
szolgáltatáson vett részt, illetőleg ha az ügyész a vádlott ellen kábítószerrel
visszaélés miatt újabb vádiratot nyújtott be.
(8)769 A tartás elmulasztása (Btk. 196. §) miatt indított
eljárást - ha az ügyész a vádemelést a 222. § (3) bekezdése alapján nem
halasztotta el - a bíróság legfeljebb egy évre felfüggeszti, feltéve, hogy
ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. Az eljárást a határidő
lejárta előtt folytatni kell, ha a vádlott a tartási kötelezettségének továbbra
sem tesz eleget.
(9)770Az
(1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben
felsorolt okok miatt az eljárást a bírósági titkár is felfüggesztheti.
Az eljárás megszüntetése
267. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti,
aj ha a vád tárgyává tett cselekmény nem
bűncselekmény,
b) ha a vádlott gyermekkorú,
ej— a vádlott halála, elévülés, kegyelem, vagy a
törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt,
4)— ha a vád tárgyává tett cselekményt már
jogerősen elbírálták,
ej ha a magánindítvány, a kívánat, illetőleg feljelentés
hiányzik, és az nem pótolható,
f)
ha az ügyész a vádat elejtette és pótmagánvádnak nincs helye,
gj— az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb
súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége,
/íj— és a vádlottat megrovásban (Btk 71. §)
részesíti, ha a bűncselekmény már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban
veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb
büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen,
/J— ha az eljárást a 266. § (6) vagy (8)
bekezdése alapján függesztette fel, és a vádlott igazolja, hogy legalább hat
hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben,
kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító
szolgáltatáson vett részt, illetve, ha a tartás elmulasztása vétségének
vádlottja a tartási kötelezettségét teljesítette,
j)— ha a vád nem
törvényes [2. § (2) bek.],
&j— ha a vádirat nem felel meg a 217. § (3)
bekezdésében foglaltaknak, és az ügyész nem tett eleget a 268. § (1) bekezdése
szerinti megkeresésben foglaltaknak,
/)— tevékeny megbánás esetén [Btk. 36. § (1)
bek.].
(2) Az eljárás megszüntetéséről a
bíróság értesíti a magánfelet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a polgári jogi
igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.
(3)779 Ha a vád elejtése esetén pótmagánvádnak van helye,
a bíróság tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyész vádelejtést
tartalmazó nyilatkozatát, továbbá tájékoztatja a 229. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ha a sértett hatvan napon belül nem lép fel
pótmagánvádlóként, az eljárást a bíróság megszünteti. Erre a sértettet
figyelmeztetni kell. Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a
vádindítványt a bírósághoz nyújtja be. A pótmagánvádló jogi képviselete a
vádindítvány benyújtásától kezdve kötelező.
(4)780 Ha a sértett a személyes költségmentesség és a
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, a (3)
bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell
számítani.
(5)7
81 Ha a
sértett
a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő, erről a kérelem
előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig
eljárt bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti
határidő-számítás nem alkalmazható. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.
(6)7
82 Az eljárás megszüntetésének nem akadálya, ha a
sértettnek azért nem lehetett az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát
kézbesíteni, mert ismeretlen helyen tartózkodik. (7)7 83Pótmagánvádló fellépése esetén a 229. § (2)
bekezdése, a 230. §, a 231. § és a 233. § rendelkezéseit kell értelemszerűen
alkalmazni.
Intézkedés eljárási
cselekmény elvégzése iránt
268. § 784
(1) 785 A bíróság hivatalból vagy az eljárásban részt
vevő személyek indítványára intézkedik aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a
tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében - határidő
tűzésével, szükség esetén az eljárás felfüggesztése mellett - megkeresheti az ügyészt, továbbá pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. Az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak
pótlására, továbbá - ha a bizonyítás felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján nem lehetséges (304. §), és a bizonyítás kiegészítése tárgyaláson nem végezhető el - bizonyítási eszköz felkutatására
és biztosítására irányulhat.
tűzésével, szükség esetén az eljárás felfüggesztése mellett - megkeresheti az ügyészt, továbbá pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. Az ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak
pótlására, továbbá - ha a bizonyítás felvétele kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján nem lehetséges (304. §), és a bizonyítás kiegészítése tárgyaláson nem végezhető el - bizonyítási eszköz felkutatására
és biztosítására irányulhat.
(2)7
86 A bíróság a
megkeresésre vonatkozó szabályok szerint okiratok, adatok rendelkezésre
bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti állami és helyi önkormányzati
szervtől, hatóságtól, köztestülettől,
gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól és egyesülettől. Ennek
keretében a bizonyítás eredményessége érdekében adatok szolgáltatását
igényelheti különösen az adóhatóságtól,
az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, a
banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, egyéb üzleti titoknak
minősülő adatot kezelő szervtől, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a közúti közlekedési
nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból is. A bíróság beszerzi
a vádlottra vonatkozó bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési
nyilvántartás adatait is.
(3)787 Ha az ügyész a különösen védett tanú vallomását
kívánja bizonyítási eszközként felhasználni, a tanács elnöke a nyomozási
bírótól beszerzi a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyvet és
a 207. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti határozatot. A
jegyzőkönyvet és a 207. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti
határozatot csak a bíróság tagjai tekinthetik meg, és azokról másolat nem
adható.
(4)788 Ha a
vádlott,
a védője vagy az ügyész a különösen védett tanúhoz kérdés feltevését
indítványozta [263. § (3) bek], illetőleg a különösen védett tanúhoz a tanács
elnöke tesz fel kérdést, a bíróság a különösen
védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv és a 207. § (2) bekezdésének d)
pontja szerinti határozat egyidejű visszaküldésével elrendeli, hogy a
nyomozási bíró a vádlott, a védője vagy az ügyész által feltett
kérdésekre ismételten kihallgassa a különösen védett tanút. A kihallgatásra a
213. § (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
Határozat
kényszerintézkedésekről
269. § (1) A bíróság az ügyész indítványára [218. § (1) bek] vagy hivatalból
határoz a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó
kényszerintézkedés fenntartásáról, elrendeléséről vagy
megszüntetéséről.
megszüntetéséről.
(2) Az
ügy áttételét elrendelő bíróság által fenntartott vagy
elrendelt kényszerintézkedés annak a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során
hozott határozatáig tart, amelyhez az ügyet áttették.
A vádtól
eltérő minősítés lehetősége
270. § 789 (1) 790 A bíróság megállapíthatja, hogy a vád tárgyává
tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően hogyan minősülhet, ekkor
határozhat a bíróság tanácsa elé utalásról, az áttételről, az
egyesítésről, az elkülönítésről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről.
egyesítésről, az elkülönítésről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről.
(2) Ha
a bíróság azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett
cselekmény magánvádra üldözendő bűncselekmény, az ügyésznek a vád átvételére
vonatkozó nyilatkozatát nem kell beszerezni.
A bíróság tanácsa elé utalás791
270/A.
§ 792 (1) A bíróság az ügyet a bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből
álló tanácsa elé utalja, ha ezt a vádtól eltérő minősítés kérdésében hozott
határozata szükségessé teszi. (2) A bíróság az (1) bekezdés szerint rendelkezhet, ha más okból
azt szükségesnek tartja.
Öttagú tanács elé utalás
271. § 793 (1) A helyi bíróság
elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács
tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme
indokolja.
(2) 794 A törvényszék elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha
(2) 794 A törvényszék elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha
a) ezt a vádlottak nagy száma vagy
az ügy különösen nagy terjedelme indokolja,
b) a bűncselekményre a törvény
életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.
Az előkészítő ülés
272. § 795 (1) Ha a tárgyalás
előkészítése során vizsgált kérdésekben a határozat meghozatala előtt az
ügyész, a vádlott vagy a sértett meghallgatása látszik szükségesnek a bíróság a
263. § (1) bekezdésében
meghatározott határidő letelte után harminc napon belül ülést tart.
meghatározott határidő letelte után harminc napon belül ülést tart.
(2)
Az előkészítő ülés kötelező, ha
a)
a bíróság a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés
(129. §, 137. §, 138. §, 138/A. §, 140. §) elrendeléséről, illetőleg előzetes
letartóztatás vagy házi őrizet fenntartásáról határoz, és az
indítványban a korábbi határozathoz képest a fenntartás okaként új körülményre
hivatkoztak
b) a vádirat közlésétől
számított tizenöt napon belül a vádlott, a védő vagy a sértett közvetítői
eljárás lefolytatását indítványozta,
c)
a vádlott vagy a védője a tanú különösen védetté
nyilvánításának megszüntetését indítványozta.
(3) A tanács elnöke az előkészítő ülés határnapjáról az ügyészt, a
vádlottat és a védőt értesíti; a (2) bekezdés esetén, valamint ha a vádlott
meghallgatása más okból szükséges, a vádlottat és - kötelező védelem esetén - a
védőt, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetén a sértettet megidézi.
(4) Az előkészítő ülés nem tartható meg az ügyész, valamint a megidézett
vádlott és védő távollétében, kivéve, ha az előkészítő ülés tárgya előzetes
letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás vagy
ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése.
(5) Ha az előkészítő ülés tartása
alapjául szolgáló indítványt előterjesztő az idézés ellenére nem jelenik meg,
úgy kell tekinteni, mint aki az indítványát visszavonta.
(6) Az előkészítő ülésen a tanács
elnöke a szükséges terjedelemben ismerteti az ügyet, a tanács tagjai, az
ügyész, a vádlott és a védő további iratok ismertetését indítványozhatják.
(7) A tanács elnöke és tagjai az ügyészhez, a vádlotthoz, és - a (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott körben - a sértetthez kérdést
intézhetnek. A vádlotthoz az ügyész, a védő, és - a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott körben - a sértett is intézhet kérdést, az ügyészhez intézendő
kérdésre a vádlott és a védő indítványt tehet.
(8) Ha a vádlott vagy a védő a
különösen védetté nyilvánított tanút megnevezi, vagy a személyét más, kétséget
kizáró módon azonosítja, a bíróság a tanú különösen védetté nyilvánítását
megszünteti. Ebben az esetben a tanú idézésére és kihallgatására az általános
szabályok irányadóak; a tanács elnöke szükség esetén hivatalból vagy
indítványra a tanú védelmének más formáját kezdeményezi.
(9)7
96Előkészítő ülésnek akkor is
helye van, ha az ügy különös bonyolultságára figyelemmel a bizonyítás
keretének, terjedelmének, a bizonyítás felvétele sorrendjének meghatározása
érdekében az ügyész, a vádlott és a védő meghallgatása látszik szükségesnek.
A bíróság jogköre
273. § (1) 797 A tárgyalás előkészítése
során a bíróság tanácsa vagy a tanács elnöke jár el.
(2) A bíróság a tárgyalás
előkészítése során vizsgált kérdésekben a 263. § (1) bekezdése szerinti
határidő letelte előtt határoz, feltéve, hogy a 272. § szerinti meghallgatás
nem látszik szükségesnek.
(3) A bíróság tanácsa határoz az
eljárás megszüntetéséről, valamint a személyi szabadság elvonásával vagy
korlátozásával j áró kényszerintézkedésekről.
(4)798 A bíróság tanácsa minden
olyan kérdésben határozhat, amely egyébként a tanács elnökének j ogkörébe
tartozik.
(5)799 A tárgyalás előkészítése során
bírósági titkár a következő esetekben járhat el:
a) vádirat közlése (263. §),
b) áttétel (264. §),
c)
egyesítés és elkülönítés (265. §),
d) a 266. § (1) bekezdés a) pontja,
(2) bekezdése, (3) bekezdése, (6) és (8) bekezdése alapján az eljárás
felfüggesztése,
e)
intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt
(268. §),
f) tárgyalás kitűzése és
elhalasztása [278. § és 275. § (2) bekezdése],
g) idézés és értesítés (279-280. §).
A tanács elnökének
jogköre
274. §— (1) A tanács elnöke határoz azokban a kérdésekben, amelyek a 273. § (3)
bekezdése alapján nem tartoznak a bíróság tanácsának jogkörébe, illetőleg
amelyről a 273. § (4) bekezdése alapján nem a
bíróság tanácsa határozott.
bíróság tanácsa határozott.
(2)
Ha a bíróság a vádlottat távollétében részesítette megrovásban
(Btk. 71. §), ennek foganatosításáról a tanács elnöke gondoskodik.
Határozat a tárgyalás
előkészítése után
275. § (1) 801 A tárgyalás előkészítésének befejezése, vagy a tárgyalás kitűzése után
- ha szükséges - a 267. és a 269. §-ban szabályozott kérdésekben a bíróság
tanácsülésen, a 264., 265., 266., 268., 270.,
270/A. és 271. §-ban szabályozott kérdésekben a tanács elnöke vagy - ha e törvény lehetővé teszi - bírósági titkár határoz.
270/A. és 271. §-ban szabályozott kérdésekben a tanács elnöke vagy - ha e törvény lehetővé teszi - bírósági titkár határoz.
(2)8 02 A tanács elnöke a kitűzött tárgyalást fontos okból
elhalaszthatja. Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott
védő a helyettesítéséről nem gondoskodik illetve a vádlott más védőt nem hatalmaz meg,
a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve új védőt rendel ki.
Jogorvoslat kizárása a tárgyalás
előkészítése során
276. § (1) Nincs helye fellebbezésnek
a) a tárgyalás kitűzése és
elhalasztása,
b) az előkészítő ülésre és a tárgyalásra idézés és tárgyalásról szóló
értesítés, cjSM az eljárásnak a 188. § (1) bekezdés a) pontja
vagy a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontja és (3) bekezdés a) és b)
pontja alapján történt felfüggesztése, valamint a 266. § (1) bekezdés b)-d)
pontjában
meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása,
d)
a vádtól eltérő minősítés lehetőségének megállapítása,
e)— a bíróság tanácsa elé utalás vagy ennek megtagadása,
/)— az öttagú tanács elé utalás vagy ennek megtagadása,
gj— az eljárásnak a 267. § (1) bekezdésének/) pontja alapján
történt megszüntetése,
Ijjsoz
a határozat tudomásul vételét követően tett jogorvoslati nyilatkozat
elutasítása,
/J— a bíróságnak a 268. § (1)-(4) bekezdésében
meghatározott intézkedése ellen
(2) Az (1) bekezdésben írt határozatok elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó
határozat hozatalát a bíróság mellőzheti.
(3) A jogerős határozat elleni jogorvoslat iránti indítvány elbírálására
vonatkozó határozat hozatalát a bíróság mellőzheti. (4)8 09 Ha a
bíróság a vádlottat megrovásban (Btk. 71. §) részesíti, ez ellen fellebbezésnek
nincs helye, de az ügyész és a vádlott, valamint védőj e a végzés közlésétől
számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A kérelem alapján a bíróság tárgyalást tart. A vádlottnak
az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni.
Az egyesbíró jogköre
277. § Ha az ügyben a helyi bíróság egyesbíróként jár el, e fejezet
rendelkezései szerint mind a bíróság tanácsának mind a tanács elnökének
jogkörébe tartozó kérdésekben az egyesbíró határoz
A tárgyalás kitűzése
278. § (1) 810 A tanács elnöke a vádirat kézbesítésétől számított 30 napon belül
megvizsgálja a vádlott és védőjének esetleges bizonyítási indítványait, és
megállapítja a tárgyalás határnapját, gondoskodik a
tárgyalás megtartásának előkészítéséről, az idézésekről és értesítésekről.
tárgyalás megtartásának előkészítéséről, az idézésekről és értesítésekről.
(2) A tárgyalást rendszerint a
bíróság hivatalos helyiségében kell tartani. Ha a bíróság indokoltnak tartja,
ettől eltérően rendelkezhet.
(3)8 11 A tárgyalás határnapját az ügyek érkezési
sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések
szem előtt tartásával a lehető legközelebbi napra úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet
lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni.
(4)812 Ha a lefolytatandó bizonyítási eljárás nagy terjedelme miatt nyilvánvaló, hogy az ügyet
egy tárgyalási napon nem lehet befejezni, több vagy folytatólagos tárgyalási
határnapot kell kitűzni, és törekedni kell arra, hogy a bizonyítási eljárást ésszerű
határidőn belül be lehessen fejezni.
Az idézés és az értesítés
279. § (1) 813 A kitűzött határnapra idézni kell a
vádlottat, kötelező védelem esetén a védőt és mindazokat, akiknek a megjelenése
a tárgyaláson kötelező. Értesíteni kell az ügyészt, továbbá - ha e törvény
kivételt nem tesz - a szakértőt, illetőleg azokat a büntetőeljárásban
részt vevő személyeket, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson e törvény lehetővé
teszi. Ha az ügyész a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését
indítványozza, a tárgyalásról értesíteni kell a másik szülőt és a
gyámhatóságot.
(2) Az idézésben vagy az értesítésben a büntetőeljárásban részt vevő személyeket
fel kell hívni arra, hogy a bizonyítási indítványaikat késedelem nélkül, a
tárgyalás előtt tegyék meg. A tanács elnöke intézkedik, hogy az ügy elbírálásához a
bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.
(3)8 14 A vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a
tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a
vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható,
és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a
tárgyaláson nem kíván részt venni.
(4)8
15Ha a bíróság felhívása alapján a
vádlott előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, és
nincs védője, a bíróság a részére védőt rendel ki, és a védőt a kitűzött
határnapra idézi.
280. § (1) Ha a tanú a tizennegyedik életévét nem
töltötte be, és a nyomozás során a bíróság kihallgatta [207. § (4) bek], a
tárgyalásra nem idézhető. Ha az ilyen tanú a tárgyalás időpontjában a
tizennegyedik életévét betöltötte, a tárgyalásra különösen indokolt esetben idézhető.
tizennegyedik életévét betöltötte, a tárgyalásra különösen indokolt esetben idézhető.
(2)8
16 A tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét
be nem töltött személyt, akit a nyomozás során a bíróság tanúként nem
hallgatott ki, de tanúkénti kihallgatása szükségessé vált, kiküldött bíró vagy megkeresett
bíróság útján kell kihallgatni.
(3)8
17 A különösen védett tanú (97. §) a tárgyalásra
nem idézhető.
XIII. Fejezet
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS
I. Cím
A TÁRGYALÁS MENETE
A tárgyalás megnyitása
281. § (1) A tárgyalást a vád tárgyának megjelölésével a tanács elnöke nyitja
meg, ezután a hallgatóságot a csend és rend megtartására és a rendzavarás
következményeire figyelmezteti. Közli a bíróság
tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész és a védő nevét. Számba veszi a megjelenteket és megállapítja, hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e
tartani.
tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész és a védő nevét. Számba veszi a megjelenteket és megállapítja, hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e
tartani.
(2)818 A tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik -
a 279. § (4) bekezdés esetét kivéve -, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg
nem jelent vádlottat vagy tanút azonnal vezessék elő, a távol maradt ügyészt vagy
szakértőt pedig a tárgyaláson való megjelenésre hívja fel, az ügyész felhívása
az ügyészség vezetője útján történik.
(3)819 Ha a megidézett védő nem jelent meg,
helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg. Ha a védő tárgyalási részvétele
kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelenik meg, és a
helyettesítéséről sem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve
a meg nem jelent kirendelt védő helyett más védőt rendel ki. A helyettes vagy a
kirendelt új védőnek időt lehet biztosítani ahhoz, hogy a védelemre
felkészüljön A tárgyalás megtartható, de a vádlott vagy a tárgyaláson jelen
lévő védő kérelmére a bizonyítási eljárást nem lehet befejezni, a tárgyalást a
meg nem jelent védő költségére el kell napolni.
(4)820 A tárgyalás a
vádlott távollétében megtartható, ha az eljárás tárgya a vádlott
kényszergyógykezelésének elrendelése, és az állapota miatt a tárgyaláson nem
jelenhet meg, illetőleg a jogainak gyakorlására képtelen Ha az eljárás több
vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében is megtartható a tárgyalásnak az a
része, amely őt nem érinti; ekkor a meg nem jelent vádlott védőjének
távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a védelem
kötelező.
(5)821 Ha a tanács elnökének a (2) bekezdésben megjelölt
intézkedése nem lehetséges, vagy az nem vezetett eredményre, a tárgyalást a
szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő vádlott távollétében is
meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban - a (9) bekezdés esetét
kivéve - nem lehet befejezni.
(6)822 Az
(5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a
megjelent személyek kihallgatását, illetve meghallgatását követően a tárgyalást
el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következő tárgyalási
határnapra történő elővezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a
meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani vagy - a (7) bekezdés
esetét kivéve - ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a
kitűzött új tárgyalási határnapot megelőző naptól a
vádlott tárgyalási őrizetét kell elrendelni. Ha a vádlottnak nincs
védője, számára védőt kell kirendelni. A tárgyalási őrizet elrendeléséről szóló
határozatot a kényszerintézkedés foganatba vételekor a rendőrség kézbesíti a
vádlott részére. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A
tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg, kezdő időpontja
az őrizet foganatba vételének időpontja. A tárgyalási őrizet foganatba vételét
követően a kitűzött tárgyalási határnapon a vádlottat a tárgyalási őrizetet
elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság a vádlottat meghallgatja és a
meghallgatás eredményétől függően a vádlott előzetes letartóztatását
rendelheti el, illetve a tárgyalás idejére - de legfeljebb hetvenkét óráig - a
tárgyalási őrizetet fenntarthatja. Ha a bíróság a tárgyalási őrizetet nem
tartotta fenn vagy a vádlott előzetes letartóztatását nem rendelte el, a vádlottat
szabadon kell bocsátani.
(7)8
23 Ha a kitűzött új tárgyalási
határnapra a vádlottat azért nem lehetett elővezetni, mert a lakóhelyéről
ismeretlen helyre távozott, illetőleg ha az újabb tárgyalási határnapig az
elfogatóparancs alapján a vádlottat nem sikerült a bíróság elé állítani, a
bíróság megállapítja, hogy a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, és a
továbbiakban a XXV Fejezet szerint jár el.
(8)8 24 Ha a (6)
bekezdés alapján kitűzött tárgyaláson a vádlott jelen van, a
távollétében megtartott tárgyalás jegyzőkönyvét a vádlott kihallgatása után
ismertetni kell. Szükség esetén a bíróság a már kihallgatott tanú, illetőleg
meghallgatott szakértő megidézését és a vádlott jelenlétében való ismételt
kihallgatását, illetőleg meghallgatását rendelheti el, illetőleg a tanút
írásban történő vallomástételre [85. § (5) és (6) bek] hívhatja fel.
(9) 825
A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti, vagy vele szemben a
büntetőeljárást megszüntetheti; az erről szóló határozatot - a fellebbezési
jogára (324-325. §) vonatkozó rendelkező részi záradék feltüntetése mellett -
kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel. A bíróság a szabályszerű
idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben - ha az előzetesen
bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni - az eljárást
befejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés
útján, a tárgyaláson jelen lévő védővel kihirdetés útján közli.
282. § (1) A bíróság az ügyész, a vádlott, illetőleg a védő meghallgatása után
dönt a tárgyalás megkezdéséről, ha olyan személy maradt el a tárgyalásról,
akinek a távolléte a tárgyalás megtartását nem
akadályozza.
akadályozza.
(2) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a tanács elnöke felhívja a
tanúkat - a sértett kivételével - a tárgyalóterem elhagyására. Figyelmezteti
őket az igazolatlan eltávozás következményeire. A szakértőt csak
akkor kell távozásra felhívni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja; egyébként
a szakértő a tárgyaláson annak kezdetétől fogva jelen lehet.
(3)8
26 A tárgyalási időköz [279. § (3) bek] be nem
tartása miatt a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha a vádlott és a védő
egybehangzóan kéri a tárgyalás megtartását. Ha a védelem nem kötelező, és a meghatalmazott
védő a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha ezt a
vádlott nem kéri.
(4) 827
Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíróság a tárgyalást elhalasztja.
283. § (1) Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése
előtt
a) az ügy áttételét, egyesítését
vagy elkülönítését,
b) a tanács elnöke, tagja, illetve
a jegyzőkönyvvezető kizárását indítványozhatja,
c) más olyan körülményt
jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja, illetőleg, amelyet
a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni. (2) A vádlott, a
védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész kizárását
indítványozhatja.
A tárgyalás
megkezdése
284. § (1) Ha a tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának
nincs akadálya, és a tanú, illetőleg a szakértő elhagyta a tárgyalótermet [282.
§ (2) bek], a bíróság a tárgyalást megkezdi.
(2) A tanács elnöke felhívására
(2) A tanács elnöke felhívására
a) az ügyész ismerteti a vádat,
£>,)— a jelen lévő sértett, illetőleg képviselője
nyilatkozik arról, hogy érvényesít-e polgári jogi igényt; ha a sértett polgári
jogi igényt kíván érvényesíteni, a tanács elnöke felhívja őt igényének
ismertetésére, és - ha nincs képviselője - figyelmezteti őt az 54. § (7)
bekezdésében foglaltakra; ezt követően c) a tanúként kihallgatandó
sértett a tárgyalótermet elhagyja.
A bizonyítás
felvételének sorrendje829
285. § 830 (1) A bizonyítási eljárás során az ügyész, a vádlott, a védő, a
sértett, a magánfél, illetőleg az őt érintő körben az egyéb érdekelt
indítványokat és észrevételeket tehet.
(2)
Az
ügyész, illetve a vádlott és a védő által indítványozott
bizonyítási cselekményekről és azok sorrendjéről a tanács elnöke az ügyész,
illetve a vádlott és a védő indítványainak a figyelembevételével határoz.
(3) A bizonyítási indítvány elutasítása
ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben
bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.
(4) Az
ügyész által indítványozott bizonyítás rendszerint
megelőzi a vádlott és a védő által indítványozott bizonyítás felvételét.
286. §— (1) A bizonyítási eljárás a vádlott
kihallgatásával kezdődik.
(2)
Amennyiben
a vádlott a 117. § (1) bekezdésében, illetve a tanú a 85. §
(2) bekezdésében felsorolt személyes adatairól a nyomozás vagy a tárgyalás
során korábban már nyilatkozott, úgy az iratokban rögzített adatok egyeztetését a tárgyaláson kívül más személy - így
bírósági fogalmazó, titkár, tisztviselő, jegyzőkönyvvezető - is végezheti.
Ilyen esetekben a tanács elnöke a 288. § (3) bekezdésében, illetve a 293. § (1)
bekezdésében írtak során csak az egyeztetés megtörténtét és az adatokban
bekövetkezett esetleges változásokat rögzíti.
(3) A tanúk közül rendszerint a
sértettet kell elsőként kihallgatni.
(4)
A
vádlott és a tanú kihallgatását, illetve a szakértő
meghallgatását követően hozzájuk a bíróság tagjain kívül az ügyész, a vádlott,
a védő, a sértett, a magánfél, valamint az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a
szakértő kérdést tehet fel.
A tárgyalás
folytonossága—
287. §— (1) 834 A
bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg.
Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, a tanács elnöke a
megkezdett tárgyalást legfeljebb
nyolc napra félbeszakíthatja, a bíróság pedig - bizonyítás kiegészítése céljából, a közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében, vagy más fontos okból - a tárgyalást elnapolhatja.
nyolc napra félbeszakíthatja, a bíróság pedig - bizonyítás kiegészítése céljából, a közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében, vagy más fontos okból - a tárgyalást elnapolhatja.
(2) Az (1) bekezdés esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha -
az elnapolás okára tekintettel - kétséges, hogy a tárgyalást hat hónapon belül
folytatni lehet.
(3) A tárgyalást hat hónapon belül
ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt
változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni.
(4) 835 A tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető a tárgyalás. A
tárgyalás anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a
vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt
tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(5) Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás legutóbbi részéről készült jegyzőkönyv
ismertetésével kell folytatni, ha a megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idő
telt el, és az ismertetést az ügyész, a vádlott,
illetve a védő indítványozza. A jegyzőkönyv ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A
figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
illetve a védő indítványozza. A jegyzőkönyv ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A
figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A vádlott
kihallgatása—
288. §— (1) A vádlottat rendszerint a még ki nem hallgatott vádlott-társai
távollétében kell kihallgatni.
(2) A
tanács
elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból a
vádlott kihallgatásának tartamára a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a már
kihallgatott vádlott-társat, akinek
jelenléte a vádlottat a kihallgatása során zavarná.
jelenléte a vádlottat a kihallgatása során zavarná.
(3) 838 A tanács elnöke megállapítja a vádlott személyazonosságát és a 117. § (1)
bekezdésében felsorolt személyi adatait, megkérdezi a vádlottat, hogy a vádat
megértette-e, nemleges válasz esetén a vádat
megmagyarázza. Ezt követően a vádlottnak lehetőséget kell adni arra, hogy röviden összefoglalva kifejtse a váddal kapcsolatos álláspontját. A vádlott, illetőleg védője - ha ezt szükségesnek tartja - kitérhet
arra is, hogy a védelem érdekében milyen bizonyítás lefolytatását indítványozza.
megmagyarázza. Ezt követően a vádlottnak lehetőséget kell adni arra, hogy röviden összefoglalva kifejtse a váddal kapcsolatos álláspontját. A vádlott, illetőleg védője - ha ezt szükségesnek tartja - kitérhet
arra is, hogy a védelem érdekében milyen bizonyítás lefolytatását indítványozza.
(4)8
39Ha a vádlott a (3) bekezdésben
meghatározott lehetőségével nem él, illetőleg a nyilatkozatából ez nem derül
ki, a tanács elnöke kérdést intéz a vádlotthoz, hogy a büntetőjogi felelősségét
elismeri-e.
289. §— (1) A vádlott kihallgatására a 117. § (2)-(5) bekezdését és a 118. §
rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)8
41 A tanács elnöke a 117. § (2) bekezdésében
foglaltakon kívül a vádlottat figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás
során kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket
tehet. A figyelmeztetés kiterj ed arra is, hogy ha a vádlott nem tesz
vallomást, a terheltként tett korábbi vallomása ismertethető vagy felolvasható.
(3) A
vádlott - a tárgyalás rendjének zavarása nélkül a
tárgyalás alatt is értekezhet a védőjével, de a kihallgatása közben ezt csak a tanács
elnökének engedélyével teheti meg.
290. §— (1) A 289. § (2) bekezdésében írt
figyelmeztetést követően, ha a vádlott vallomást kíván tenni, a vádra
vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő.
Ezt
követően a tanács elnöke, maj d a 286. § (3) bekezdésében felsorolt személyek - az ott meghatározott sorrendben - kérdéseket intézhetnek a vádlotthoz.
követően a tanács elnöke, maj d a 286. § (3) bekezdésében felsorolt személyek - az ott meghatározott sorrendben - kérdéseket intézhetnek a vádlotthoz.
(2) A tanács elnöke gondoskodik
arról, hogy a kérdezés módja a vádlott emberi méltóságát ne sértse.
(3)
Ha
a kérdés a vádlott befolyásolására alkalmas, illetőleg a
választ magában foglalja, az nem az ügyre tartozik, arra illetéktelen személy
tette fel, a tárgyalás tekintélyét sérti, vagy az ismételten ugyanarra a tényre irányul,
a tanács elnöke a kérdésre a feleletet megtiltja.
A vádlott korábbi
vallomásának ismertetése és felolvasása843
291. § 844 (1) 845 Ha a vádlott a tárgyaláson
nem kíván vallomást tenni, illetve a 281. § (5) bekezdése esetén, valamint ha a
vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozás során tett vallomását a
tanács
elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvezetővel felolvastathatja.
elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvezetővel felolvastathatja.
(2)8
46 Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták
ki, a tanúvallomás csak akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha ezt a vádlott
indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a 85. § (3)
bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen
kitűnik.
(3)8
47 A vádlottnak más büntetőeljárásban
gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor ismertethető vagy
olvasható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a 117. § (2)
bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen
kitűnik.
(4)
A
tanács elnöke az ügyész vagy a védő indítványára, illetőleg
hivatalból ismertetheti a vádlott korábbi - az eljárásban gyanúsítottként vagy
vádlottként tett - vallomásának részeit, ha a vádlott vallomása a korábbi
vallomásától eltér.
(5)
A
korábbi vallomás részeinek ismertetésére csak akkor kerülhet
sor, ha az ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a vádlotthoz kérdést
intéztek, illetve a vádlott e tényekre és körülményekre a tárgyaláson
vallomást tett. A tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az ismertetés a
tényállás megállapításához szükséges mértékű legyen
A tanú kihallgatása848
292. § 849 (1) A tanú kihallgatása
alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen Ettől a rendelkezéstől a
tanúként kihallgatandó sértett esetében el lehet térni.
(2) A tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból a tanú kihallgatásának tartamára a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat, akinek jelenléte a tanút a kihallgatása
(2) A tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból a tanú kihallgatásának tartamára a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat, akinek jelenléte a tanút a kihallgatása
során zavarná.
293. § 850 (1) A tanú kihallgatásának kezdetén a tanács
elnöke a 85. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el, majd ezt követően, ha a
tanú vallomástételének nincs akadálya, a tanács elnöke a tanút - a 88. §
rendelkezéseire figyelemmel - kihallgatja. A tanúként kihallgatandó sértett a kihallgatás kezdetén, ha korábban erről nem nyilatkozott, a 284. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot is megteheti.
rendelkezéseire figyelemmel - kihallgatja. A tanúként kihallgatandó sértett a kihallgatás kezdetén, ha korábban erről nem nyilatkozott, a 284. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot is megteheti.
(2) A tanú kihallgatására a 290. §
(2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3)
Ha megállapítható, hogy
a tanú a vallomásában a 82. § (4) bekezdés esetét kivéve magát vagy
hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, a tanút a 82. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint ismételten figyelmeztetni
kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát j
egyzőkönyvbe kell venni.
(4) 851 A tanúvallomást a 82. § (1) bekezdés d) pontja
alapján megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének
felfedésére a 82. § (6) bekezdése alapján történt kötelezése ellen
bejelentett fellebbezés halasztó hatályú.
bejelentett fellebbezés halasztó hatályú.
294. § 852 A különösen védett tanú a tárgyaláson nem
hallgatható ki. Ha a tanú kihallgatására a 207. § (4) bekezdése alapján került
sor, a tanú csak akkor hallgatható ki, ha a tárgyalás időpontjában
tizennegyedik életévét betöltötte, és a tárgyaláson történő kihallgatása különösen indokolt.
tizennegyedik életévét betöltötte, és a tárgyaláson történő kihallgatása különösen indokolt.
A tanú kihallgatása az ügyész,
a vádlott vagy a védő által853
295. § 854 (1) Az ügyész, a vádlott vagy a védő
indítványára a tanács elnöke engedélyezheti, hogy a tanút először az ügyész és
a védő kérdések feltevésével hallgassa ki. Ebben az esetben a tanú
kihallgatására a 293. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
kihallgatására a 293. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) ha a tanú kihallgatását az ügyész
indítványozta, a tanút előbb az ügyész hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz a
vádlott és a védő kérdéseket intézhet, majd a sértett kérdések feltevését
indítványozhatja,
b)
ha a tanú kihallgatását a vádlott vagy a védő
indítványozta, a tanút előbb a vádlott vagy a védő hallgatja ki, ezt követően a
tanúhoz az ügyész intézhet kérdéseket, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja,
c)
ezt követően újabb kérdéseket az jogosult intézni
a tanúhoz, aki a tanú kihallgatását indítványozta, de csak olyan új tényekre és
körülményekre nézve, melyek a másik kérdező kérdése folytán merültek fel,
d) a tanács elnöke és a bíróság
tagjai mind a kérdezés befejezése, mind bármelyik kérdésre adott felelet után
kérdéseket intézhetnek a tanúhoz.
(2) Ha a 290. § (3) bekezdésében meghatározott
valamely eset - ugyanazon kérdező részéről - ismételten előfordul, a tanács
elnöke a kérdezőtől a kérdezés jogát megvonja.
(3) 855 Az (1)
bekezdésben meghatározott indítvány elutasítása
ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben
bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.
A tanú korábbi vallomásának
ismertetése és felolvasása856
296. §857 (1) A tanács
elnöke a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását hivatalból
ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja,
illetve a
jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha
jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha
a) a tanú a tárgyaláson nem
hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megj elenése egészségi állapotára
tekintettel aránytalan nehézséggel j árna, vagy az tartós külföldi tartózkodása
miatt nem lehetséges,
b) a tanú a tárgyaláson a
vallomástételt jogosulatlanul megtagadja,
c)
a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján
elölről kell kezdeni,
d) a tanú a 85. § (5) és (6)
bekezdése alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő
kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek,
e)
a bíróság a tanút a 281. § (8) bekezdése
alapján írásban történő vallomástételre hívta fel.
(2)
A
tanács elnöke a tanúnak a nyomozás során tett vallomását az
ügyésznek a 217. § (3) bekezdés h) pontja alapján vádiratban tett
indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú kihallgatását a 285. § (1) bekezdése alapján
nem indítványozták, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem
tartja szükségesnek.
(3) Ha a tanú a tárgyaláson a
mentességi j ogával él, a korábban tett vallomása nem ismertethető és nem
olvasható fel.
(4)
Ha
a tárgyaláson tanúként kihallgatandó személyt az eljárás
korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a
hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása vagy vallomásának csak az a része
ismertethető vagy olvasható fel, amelyre nem vonatkozik a 82. § (1)
bekezdésében biztosított mentességi joga.
297. § 858 (1) A tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a
védő indítványára, illetőleg hivatalból ismertetheti a tanú korábbi
vallomásának részeit, ha a tanú a történtekre nem emlékszik, vagy ha a
tárgyaláson tett és a korábbi tanúvallomása között ellentét van Az ismertetés - a 296. § (3) bekezdésében meghatározott keretek között - kiterjedhet a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában vagy más
eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomására is.
tárgyaláson tett és a korábbi tanúvallomása között ellentét van Az ismertetés - a 296. § (3) bekezdésében meghatározott keretek között - kiterjedhet a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában vagy más
eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomására is.
(2) A korábbi vallomás
részeinek ismertetésére csak akkor kerülhet sor, ha az ismertetésben foglalt
tényekre és körülményekre a tanúhoz kérdést intéztek, illetve a tanú e tényekre
és körülményekre nyilatkozott. A tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az
ismertetés a tényállás megállapításához szükséges mértékű legyen.
A szakértő meghallgatása
298. § (1) A 110. § (1) bekezdésében foglalt figyelmeztetést követően a
szakértőt a tanú kihallgatására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával
kell meghallgatni.
(2) A szakértő a meghallgatása során az írásban előterjesztett szakvéleményét vagy feljegyzéseit igénybe veheti, és szemléltető eszközöket alkalmazhat.
(2) A szakértő a meghallgatása során az írásban előterjesztett szakvéleményét vagy feljegyzéseit igénybe veheti, és szemléltető eszközöket alkalmazhat.
A szakvélemény ismertetése és
felolvasása859
299. § 860 (1) Ha a szakértő a
tárgyaláson az értesítés ellenére nem jelent meg, vagy a szakértő értesítését a
bíróság a 108. § (6) bekezdése alapján mellőzte, az írásban előterjesztett
szakvéleményt a tanács
elnöke ismerteti vagy az ügyész, a vádlott, vagy a védő indítványára felolvassa, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. Ha a szakvélemény ismertetése vagy felolvasása után a 109. § alapján a szakértő
meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.
elnöke ismerteti vagy az ügyész, a vádlott, vagy a védő indítványára felolvassa, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. Ha a szakvélemény ismertetése vagy felolvasása után a 109. § alapján a szakértő
meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.
(2)
Ha
a szakértő az idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg, a
bíróság hivatalból vagy indítványra elrendelheti az írásban előterjesztett
szakvélemény ismertetését vagy felolvasását. Ha a szakértői vélemény ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a vádlott, a védő,
a sértett vagy a magánfél kérdéseket kíván feltenni, a tárgyalást el kell
napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra ismételten meg kell idézni.
(3)
Az
(1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ismertethető
vagy felolvasható a szakvélemény, ha a szakértőt a tárgyaláson már
meghallgatták, de a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni.
Szakértő
kirendelése a tárgyaláson
300. § Ha a szakértő kirendelése a tárgyaláson válik
szükségessé, a tanács elnöke a tárgyalásra nyomban idézi a szakértőt. Ha erre
nincs mód, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és megállapítja a
szakvélemény elkészítésének
határidejét.
Az okiratok, illetve más iratok
ismertetése és felolvasása861
301. § (1) 862 A tanács elnöke rendelkezik az okiratok és a
bizonyítás eszközéül szolgáló iratok ismertetéséről a tárgyaláson. A tanács
elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára elrendelheti, hogy
az okirat ismertetése helyett a lényegének megjelölésére kerüljön sor.
az okirat ismertetése helyett a lényegének megjelölésére kerüljön sor.
(2) 863
A nyomozó hatóság jelentése okiratként ismertethető.
(3)8
64 A tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott
indítványára elrendelheti, hogy az okirat ismertetése helyett a felolvasására
kerüljön sor.
(4)8
65 A tárgyaláson csatolt, valamint benyújtott
iratokat a tanács elnöke a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékeli.
Az eljárási
cselekményről készített felvétel felhasználása
302. § (1) A tanács elnöke az eljárási cselekményről
kép- vagy hangfelvevővel, illetve egyéb berendezéssel rögzített felvételt a
tárgyaláson hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, illetve a védő indítványára
bemutathatja.
bemutathatja.
(2)
Ha az (1) bekezdésben írt felvétel a gyanúsított vagy a tanú
kihallgatásáról készült, a bemutatásra a 291-292. § és a 296-297. §
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Bírói szemle
303. § (1) A tárgyaláson a tanács elnöke mutatja fel a tárgyi bizonyítási
eszközt. Ha ez nem lehetséges, a tárgyi bizonyítási eszköz fényképét kell
bemutatni, és ismertetni kell a leírását.
(2) A bíróság hivatalból vagy
indítványra szemlét tart a tárgyalás keretében.
(3) A bírói szemlét a bíróság vagy
annak kiküldött tagja tartja.
Bizonyítás felvétele
kiküldött vagy megkeresett bíró útján
304. § (1) Ha a bizonyítás tárgyaláson nem
végezhető el, vagy rendkívüli nehézségbe ütközik, a bíróság hivatásos bíró
tagját küldi ki (kiküldött bíró), vagy - szükség esetén - más bíróságot keres
meg
(megkeresett bíróság). A bizonyítás felvételéről az ügyészt, a vádlottat és védőjét, valamint a sértettet értesíteni kell.
(megkeresett bíróság). A bizonyítás felvételéről az ügyészt, a vádlottat és védőjét, valamint a sértettet értesíteni kell.
(2)866 A megkeresett bírósággal közölni kell a
vádlott, a védő és a sértett nevét és lakcímét, a bizonyítás során tisztázandó
tényállást, a kihallgatandó személyek nevét és lakcímét, valamint azt, hogy
milyen körülményekre kell őket kihallgatni. A megkeresett bíróság részére meg
kell küldeni azokat az iratokat vagy az iratok másolatát, amelyek a megkeresés
teljesítéséhez szükségesek
(3)867 A megkeresett bíróság a megkeresést
harminc napon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést harminc
napon belül nem teljesítette, a teljesítés akadályát a megkereső bírósággal
közli. Ha a megkeresés teljesítésére részben más bíróság illetékes, a
megkeresett bíróság - a rá háruló bizonyítás felvétele után - az iratokat az
illetékes más bíróságnak küldi meg, és erről a megkereső bíróságot értesíti.
(4) 868 A kiküldött és a
megkeresett bíróság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a tárgyaláson fel kell
olvasni.
(5)8 69 A vádlott, a védő és a sértett értesítését mellőzni kell, ha a megjelenésük következtében a tanúnak a 96. § alapján zártan kezelt adatai a felsoroltak előtt ismertté válnának A vádlott és a védő
(5)8 69 A vádlott, a védő és a sértett értesítését mellőzni kell, ha a megjelenésük következtében a tanúnak a 96. § alapján zártan kezelt adatai a felsoroltak előtt ismertté válnának A vádlott és a védő
értesítését mellőzni lehet a tizennegyedik
életévét be nem töltött tanú kihallgatására vonatkozó bizonyítás felvételéről
[280. § (1)-(2) bek].
A bizonyítás kiegészítése
305. § 870 (1) 871 Ha a bíróság a bizonyítás eredményéhez képest az ügy teljesebb
felderítését tartja szükségesnek, hivatalból vagy indítványra további
bizonyítás felvételét, illetőleg bizonyíték megszerzését rendelheti el. Ha
ez nyomban nem lehetséges, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és a bizonyítást
az új határnapra kitűzött tárgyaláson veszi fel.
(2)8
72 Ha a bizonyítás felvétele kiküldött
bíró vagy megkeresett bíróság útján nem lehetséges (304. §), továbbá, ha a
bizonyítás kiegészítése tárgyaláson nem végezhető el, a bíróság intézkedik az
eljárási cselekmény elvégzése iránt (268. §).
(3)8 73 Az ügyész, a vádlott és a védő a bizonyítás
eredményéhez képest a különösen védett tanúhoz újabb kérdések feltevését
indítványozhatja. A különösen védett tanúnak a bíróság is tehet fel kérdéseket.
Ebben
az esetben a 268. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) Ha
a vádlott vagy a védő a különösen védetté nyilvánított tanút
akár a tárgyaláson, akár az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket
követően - annak eredményeként - megnevezi vagy a személyét más, kétséget kizáró módon azonosítja, a bíróság a tanú különösen
védetté nyilvánítását megszünteti. Ebben az esetben a tanú idézésére és
kihallgatására az általános szabályok irányadóak; a tanács elnöke szükség esetén
hivatalból vagy indítványra a tanú védelmének más formáját kezdeményezi.
A bizonyítás mellőzése874
306. § 875 A bíróság a bizonyítást mellőzheti az olyan bűncselekmény miatt,
amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a
felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
Az eljárás
felfüggesztése
307. § 876 (1) Az eljárás a tárgyalás megkezdése után is felfüggeszthető (266. §).
Ha a bíróság az eljárást a vádlottnak a bűncselekmény elkövetése után
bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért
függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelhet el.
függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelhet el.
(2)
Nincs helye fellebbezésnek az eljárásnak a 266. § (1) bekezdés b)-d)
pontja és (3) bekezdés a) és b) pontja alapján történt
felfüggesztése, valamint a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontjában
meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása ellen
Az ügy áttétele,
egyesítés, elkülönítés
308. § (1) A tárgyalás megkezdése után áttételnek
csak akkor van helye, ha az ügy elbírálása a bíróság hatáskörét meghaladja,
vagy katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, illetőleg a 17. § (5)-(6)
bekezdése szerint az ügy elbírálására más bíróság illetékes.
bekezdése szerint az ügy elbírálására más bíróság illetékes.
(2) Az ügyeket a tárgyalás
megkezdése után is egyesíteni lehet, illetve el lehet különíteni (265. §).
(3) A tárgyalás megkezdése után az ügyet nem lehet öttagú tanács elé
utalni (271. §). (4)8 77 Az ügy áttétele, az ügyek
egyesítése vagy elkülönítése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek
nincs helye.
Határozatok
tárgyaláson kívül
309. § 878 (1) 879 A tárgyalás elnapolása után, ha szükséges, a bíróság tanácsülésen
is határozhat az ügy áttételéről [308. § (1) bek], az ügyek egyesítéséről vagy
elkülönítéséről [308. § (2) bek], az eljárás
felfüggesztéséről [266. § (1)-(3), (6) és (8) bek] vagy megszüntetéséről [267. § (1) bek. c)-e), i), k)-l) pont], eljárási cselekmény elvégzése iránti intézkedésről (268. §), valamint a személyi szabadság
elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedésről.
felfüggesztéséről [266. § (1)-(3), (6) és (8) bek] vagy megszüntetéséről [267. § (1) bek. c)-e), i), k)-l) pont], eljárási cselekmény elvégzése iránti intézkedésről (268. §), valamint a személyi szabadság
elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedésről.
(2) Az
(1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben, a
tárgyaláson kívül a tanács elnöke határoz.
A vád módosítása
310. § (1)8 80 Ha az ügyész - a vád tárgyává tett és azokkal
összefüggő tények tekintetében - úgy látja, hogy a vádlott más bűncselekményben
bűnös, vagy más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt
ellene vádat emelt, a 321. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésig a vádat megváltoztatja, illetőleg kiterjeszti, vagy a vádirat kiegészítése végett a tárgyalás elnapolását indítványozza.
ellene vádat emelt, a 321. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésig a vádat megváltoztatja, illetőleg kiterjeszti, vagy a vádirat kiegészítése végett a tárgyalás elnapolását indítványozza.
(2) A
vád megváltoztatása esetén a bíróság a tárgyalást
elnapolhatja, ha azt az ügyész vagy - a védelem előkészítése érdekében - a
vádlott, illetőleg a védő indítványozza.
(3) A vád kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást
legalább nyolc napra a vádlott és a védő együttes indítványára elnapolja, vagy
hivatalból elnapolhatja; illetőleg azt az ügyet, amelyre a vádat
kiterjesztették, elkülöníti.
(4)8
81 Az ügyet át kell tenni, ha a módosított vád
elbírálása a bíróság hatáskörét meghaladja, - a 17. § (5), illetve (6)
bekezdésére figyelemmel - más bíróság kizárólagos illetékességébe, valamint ha
katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik.
A vád
elejtése
311. § (1) Az ügyész a 321. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésig a vádat
elejtheti. Az ügyész a vád elejtését indokolni köteles.
(2) Ha az ügyész a vád képviseletét a pótmagánvádlótól vette át, a vádat nem
ejtheti el, de a vád képviseletétől elállhat. Ha a pótmagánvádló és képviselője
jelen van, a tárgyalást folytatni kell, ellenkező esetben a bíróság
a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a pótmagánvádlót
pedig értesíti, hogy a vádat ismét ő képviseli.
A pótmagánvádló
fellépése
312. § (1)8 82 Ha a vád elejtése esetén pótmagánvádnak van
helye, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek
az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát, továbbá
tájékoztatja a 229. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ha a sértett hatvan napon belül nem lép fel pótmagánvádlóként, az eljárást a bíróság megszünteti. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.
tájékoztatja a 229. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ha a sértett hatvan napon belül nem lép fel pótmagánvádlóként, az eljárást a bíróság megszünteti. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.
(2) A vádelejtést követően a
sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre
vonatkozó iratokat a bíróság hivatalos helyiségében megismerhesse. A
pótmagánvádló az iratoktól
elkülönítve, zártan kezelt iratokat nem ismerheti meg.
elkülönítve, zártan kezelt iratokat nem ismerheti meg.
(3) 883 Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, a vádindítványt az ügyben addig
eljárt bírósághoz nyújtja be. A pótmagánvádló jogi képviselete a vádindítvány
benyújtásától kezdve kötelező.
(4)8 84 Ha a sértett a személyes költségmentesség és a
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az
(1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell
számítani.
(5)8
85 Ha a
sértett
a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő, erről a kérelem
előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig
eljárt bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti
határidő-számítás nem alkalmazható. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.
(6)886 A vádindítvány a 217. § (3) bekezdésének a)-c),
g) és h) pontjában felsoroltakat, továbbá azokat az indokokat
tartalmazza, amelyek alapján a pótmagánvádló a vádelejtés ellenére a bírósági
eljárás folytatását indítványozza.
(7)887 Ha a
pótmagánvádló
vádindítványt nyújtott be, a bíróság a 231. § rendelkezései szerint jár el
azzal, hogy a pótmagánvádló az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte
előtt nyújthatja be ismételten a vádindítványt.
(8)8
88 Ha az ügyész a vádat elejtette, és az ügyben
pótmagánvádló lép fel, a tárgyalást folytatni kell. A tárgyalás folytonosságára
a 286. § rendelkezései irányadók.
(9) 889
Ha az eljárás több bűncselekmény miatt folyik, és az ügyész a vádat ezek
valamelyikében ejti el, a pótmagánvádló akkor léphet fel, ha az az ügy,
amelyben a vádat elejtették, elkülöníthető. Ez esetben az ügyet el kell
különíteni.
A bizonyítási
eljárás befejezése
313. § A bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha bizonyítási indítványt nem
tettek, vagy azt a bíróság elutasította, a tanács elnöke a bizonyítási eljárást
befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a
perbeszédek és a felszólalások megtartására.
perbeszédek és a felszólalások megtartására.
A perbeszédek
és felszólalások
314. § (1) Az ügyész vádbeszédet, a védő védőbeszédet tart, a vádlott, a
sértett, a magánfél és az egyéb érdekelt felszólalhat.
(2)8 90 Ha
ugyanazon vádlott érdekében több védő jár el, a védőbeszédet a vezető védő
vagy az általa kijelölt védő tartja. Ha a sértett, a magánfél és az egyéb
érdekelt érdekében több képviselő jár el, a
felszólalást - megegyezésük szerint - egyikük tartja.
(3) Perbeszéd közben a szót nem lehet
megvonni.
(4) A perbeszéd nem szakítható félbe, kivéve, ha bűncselekményt megvalósító
kifejezést foglal magában, rendzavarást kelt, továbbá ha az eljárás elhúzásának
megakadályozása érdekében ez szükséges.
(5) 891 Ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a védőbeszédet a vádlott adhatja elő.
315. § (1) Az ügyész a vádbeszédében, ha a vádlott bűnösségét
megállapíthatónak tartja, a jogszabályokat is megjelölve, indítványt terjeszt
elő arra, hogy a bíróság
a) a vádlottat mely tények
alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek,
b) milyen büntetést szabjon ki,
illetőleg intézkedést alkalmazzon,
c)
milyen egyéb rendelkezést tegyen.
(2) Az ügyész a büntetés,
illetőleg az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.
(3) Ha az ügyész a vádlott bűnösségét
nem tartja megállapíthatónak, a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve,
indokolt indítványt tesz a vádlott felmentésére.
316.
§ 892 Az ügyész után a sértett, a magánfél és az egyéb érdekeltek
felszólalhatnak. A sértett nyilatkozhat arról, hogy a vádlott bűnösségének
megállapítását és megbüntetését kívánja-e. A magánfél megjelöli, hogy milyen összegben érvényesíti a polgári jogi igényét, ezt
indokolhatja, távolléte esetén a bejelentett igényt az iratokból kell
felolvasni. Az egyéb érdekelt a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érintő körben
indítványt tehet.
317. § (1) 893 A felszólalások után a védőbeszéd következik. A védő perbeszéde után a
vádlott is szót emelhet saját védelmére.
(2) Több vádlott esetén a védőbeszédek sorrendjét a tanács elnöke határozza
meg.
318. § (1) A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak
van helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő,
illetőleg a vádlott szólhat.
(2)8 94 A perbeszédek, felszólalások, illetve a viszonválaszok után, ha a vádlott hallássérült, kérésére lehetőséget kell biztosítani számára a jegyzőkönyv elolvasására.
(2)8 94 A perbeszédek, felszólalások, illetve a viszonválaszok után, ha a vádlott hallássérült, kérésére lehetőséget kell biztosítani számára a jegyzőkönyv elolvasására.
Az utolsó
szó joga
319. § Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat
illeti.
A bizonyítási eljárás
újra megnyitása
320. § A bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt a bizonyítási
eljárást újra megnyitja, ha ezt a perbeszédekben, a felszólalásokban, illetőleg
az utolsó szó jogán elhangzottakban foglaltak miatt
szükségesnek tartja.
szükségesnek tartja.
A határozathozatal és
a határozat kihirdetése
321. § (1) A perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán
elhangzottakat követően a bíróság határozat meghozatala céljából tanácsülésre
visszavonul. A tanácsülésen a határozat rendelkező
részét le kell írni, és azt a bíróság tagjai aláírják.
részét le kell írni, és azt a bíróság tagjai aláírják.
(2)8
95 Az ügydöntő
határozatot a meghozatala után nyomban ki kell hirdetni. A tárgyaláson
meghozott határozat - a bíróság tagjai által aláírt - rendelkező részének
eredeti példányát a tárgyalási jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
(3) 896 Az ügydöntő határozat rendelkező részét a tanács elnöke állva olvassa fel,
és a jelenlevők állva hallgatják meg, a tanács elnöke valamely jelen lévő
személy egészségi állapotára tekintettel e szabály
alól kivételt tehet. Ezt követően a tanács elnöke szóban elmondja az indokolás lényegét.
alól kivételt tehet. Ezt követően a tanács elnöke szóban elmondja az indokolás lényegét.
(4)8
97 Ha a bíróság az ügydöntő határozat meghozatala
előtt azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati
minősítéstől eltérően minősülhet, a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében
elnapolhatja,
erre nézve a jelen lévő ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja.
322. § 898 (1) Ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos
ok szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás
nyolc, kivételesen tizenöt napra elnapolható.
A határozat kihirdetésének határnapját a tárgyalás elnapolásakor ki kell tűzni.
A határozat kihirdetésének határnapját a tárgyalás elnapolásakor ki kell tűzni.
(2) 899
Az (1) bekezdés alapján kitűzött tárgyaláson a tárgyalás legutóbbi részéről készült
jegyzőkönyvet nem kell ismertetni. Ha a tárgyaláson a vádlott, illetőleg a védő
a szabályszerű idézés ellenére nem
jelent meg, a határozat a vádlott, illetőleg
a védő távollétében is kihirdethető. E mulasztás miatt nincs helye igazolásnak.
A
jogorvoslati nyilatkozatok
323. § (1)900 A határozat kihirdetése után a tanács elnöke
megkérdezi a jelen lévő fellebbezésre jogosultakat, hogy kívánnak-e
fellebbezni. A fellebbezési nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a
pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek, a vádlott és a védő nyilatkozata.
pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek, a vádlott és a védő nyilatkozata.
(2) 901
A fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy a határozat mely rendelkezését sérelmezi,
és a fellebbezés mire irányul. A fellebbezési ok téves megjelölése, vagy a
fellebbezés egyébként téves volta miatt a fellebbezés érdemi elbírálását nem lehet
megtagadni. Az ügyésznek meg kell jelölnie azt is, ha a vádlott terhére
fellebbez [354. § (2) bek].
(3)9 02
a fellebbezésben olyan új
tényt is lehet állítani és olyan új bizonyítékra is lehet hivatkozni, amelyről
a fellebbező a határozat kihirdetése után szerzett tudomást. Olyan bizonyítást
is lehet indítványozni, amelyet az első fokon eljárt bíróság mellőzött.
(4) 903
A fellebbezés írásban indokolható. Az indokolást az iratok felterjesztéséig az
elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál -
legkésőbb a tárgyalást megelőző tizenötödik napon - kell előterjeszteni.
A fellebbezésre
jogosultak
324. § 904 (1) Az elsőfokú
bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult
a)
a vádlott,
b)
az ügyész,
c) a pótmagánvádló,
d)
a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is,
e) a vádlott örököse, a polgári
jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen,
f) a kényszergyógykezelés
elrendelése ellen - a vádlott hozzájárulása nélkül is - a nagykorú vádlott
törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa,
g) a magánfél, a polgári jogi
igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen,
h) az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, a reá vonatkozó rendelkezés ellen.
(2)
Az ügyész a vádlott terhére és javára is, a pótmagánvádló
kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
A fellebbezés
bejelentése
325. § (1) Az, akivel az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli,
a fellebbezését nyomban bejelentheti, vagy erre háromnapi határidőt tarthat
fenn. E határidő elmulasztása miatt nincs helye
igazolásnak.
igazolásnak.
(2) A kézbesítés útján közölt ítélet ellen nyolc napon belül lehet
fellebbezni.
(3) 905 A nem a
kihirdetéskor bejelentett fellebbezést az első fokú
bíróságnál kell írásban vagy telefax, illetve számítógép útján benyújtani,
illetőleg jegyzőkönyvbe mondani.
(4) Az ügyésznek a (3) bekezdés
szerint benyújtott fellebbezéséről az elsőfokú bíróság a vádlottat és a védőt
értesíti.
326. § Ha az elsőfokú bíróság a nem ügydöntő
végzést kihirdetés útján közli, a fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell
bejelenteni. A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés bejelentésére egyebekben
a
325. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak irányadók.
325. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak irányadók.
Határozat
a kényszerintézkedésről és az összbüntetésbe foglalásról906
327. §907 (1)9 08 Ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem
emelkedik jogerőre, a bíróság az előzetes letartóztatásról, a lakhelyelhagyási
tilalomról, a házi őrizetről, a távoltartásról, az ideiglenes
kényszergyógykezelésről nyomban határoz.
(2) Az
(1) bekezdés esetén az előzetes letartóztatás a 129. § (2) bekezdésének a),
b) vagy d) pontjában meghatározott okokon kívül akkor is
elrendelhető, ha az ítéletben kiszabott szabadságvesztés
tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
(3) 909
A vádlott felmentése, próbára
bocsátása, az eljárás megszüntetése esetén, vagy ha a bíróság nem szabott ki
végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztést, nem rendelt el
javítóintézeti
nevelést, illetőleg ha a felmentés esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést, az előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet, a távoltartást, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelést
megszünteti, és nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezéséről.
nevelést, illetőleg ha a felmentés esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést, az előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet, a távoltartást, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelést
megszünteti, és nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezéséről.
(4) Az ítélet jogerőre emelkedése
esetén, ha ennek feltételei fennállnak, a bíróság lehetőleg azonnal lefolytatja
az összbüntetési eljárást.
A tárgyalás
berekesztése
328. § A jogorvoslati nyilatkozatok megtétele, valamint a 327. §-ban említett
határozatok meghozatala után a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti.
II. Cím AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÜGYDÖNTŐ HATÁROZATAI
Az ítélet
329. § A bíróság a vádról ítélettel határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki,
vagy felmenti.
A bűnösséget
megállapító ítélet
330. § (1) A bíróság a vádlottat bűnösnek mondj a ki, ha megállapítja, hogy
bűncselekményt követett el, és büntethető.
(2) A bűnösséget megállapító ítéletben a bíróság
a) büntetést szab ki,
b) a vádlottat próbára bocsátja,
vagy megrovásban részesíti,
c)
a büntetés kiszabását mellőzi.
(3) Ha a bíróság a vádlottat
pártfogó felügyelet alá helyezi, az ítélet rendelkező része a 258. § (2)
bekezdésében írtakon kívül tartalmazza a bíróság által megállapított
magatartási szabályokat.
(4)
910 Ha a vádlott bűnösségét a
bíróság próbára bocsátás ideje alatt vagy a próbára bocsátás előtt elkövetett
bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést
hatályon kívül helyezi, és halmazati büntetést szab ki.
A felmentő
ítélet
331. § (1) A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a vádlott bűnössége
nem állapítható meg, és az eljárást nem szünteti meg.
(2) Ha a kóros elmeállapota miatt
felmentett vádlott kényszergyógykezelésének feltételei megvannak, a bíróság
elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését.
(3)
Az
ítélet indokolása a 258. § (3) bekezdésében írottakon
kívül tartalmazza azoknak az okoknak a feltüntetését, amelyek a bíróságot az
ítélet kialakításában vezették, különösen a bűncselekmény hiányára, a bűncselekmény
bizonyítottságának hiányára, illetőleg a büntethetőséget kizáró vagy
megszüntető okokra való utalást.
(4) 9
11 Ha a
felmentés alapja büntethetőséget kizáró vagy
megszüntető ok, a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelhet el.
Az eljárást megszüntető
végzés
332. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti
a) a vádlott halála, elévülés
vagy kegyelem miatt,
b) ha az eljárás megindításához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy a kívánat
hiányzik, és e hiányt nem pótolták, illetőleg az már nem pótolható,
c)
ha a cselekményt jogerősen elbírálták, 4)— ha a vád nem törvényes [2. § (2) bek],
e)— ha az ügyész a vádat elejtette és pótmagánvádnak nincs helye, /)— tevékeny megbánás
esetén [Btk. 36. § (1) bek], gj— a
büntethetőséget megszüntető egyéb ok [Btk. 32. § e) pont] esetén
(2) A
bíróság az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény
miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a
felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. (3)9
16 A bíróság az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott ok
észlelésekor az eljárást nyomban megszünteti.
(4)9
17 Az eljárás megszüntetéséről a bíróság értesíti a
magánfelet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a polgári jogi igényét egyéb
törvényes úton érvényesítheti.
(5)9
18 Ha az ügydöntő határozat kihirdetését követően,
annak jogerőre emelkedése előtt válik ismertté, hogy a vádlott meghalt vagy
eljárási kegyelemben részesült, és a határozat ellen nem jelentettek be fellebbezést, a
bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatát, vagy határozatának e vádlottat
érintő részét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.
333. § Ha az ügyész a
vádat elejtette és pótmagánvádnak lehet helye, az eljárás megszüntetésének nem
akadálya, hogy a sértettnek azért nem lehetett az ügyész vádelejtését
tartalmazó nyilatkozatát kézbesíteni, mert ismeretlen helyen tartózkodott.
334. §919 Az eljárásnak a 332. § (1)
bekezdése a)-b) és f)-g) pontja alapján történt megszüntetése esetén a bíróság
elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelhet el. Az eljárásnak a 332. § (5)
bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a
bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást
kimondó rendelkezését hatályában fenntartja.
A polgári jogi igény
elbírálása
335. § (1)920 A polgári jogi igényt a
bíróság az ítéletben lehetőleg érdemben bírálja el; annak helyt ad, vagy azt
elutasítja. Ha ez jelentékenyen késleltetné az eljárás befejezését, valamint a
vádlott
felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.
felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.
(2)9 21 Ha a
bíróság
az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány,
adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés összegét, illetve a bűncselekmény
elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt
érdemben el kell bírálni.
(3)9
22 Ha a polgári jogi igény
érvényesítése során eltérő indítványt terjesztettek elő, a bíróság ezeket a
magasabb összegű igény keretein belül bírálja el.
A szülői felügyeleti
jog megszüntetése
336. § (1) A bíróság az ügyész indítványára a vádlott
szülői felügyeleti jogát megszünteti, ha a vádlottat a gyermekének sérelmére
elkövetett szándékos bűncselekményben bűnösnek mondja ki, és
megállapítja a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV törvény 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását.
megállapítja a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV törvény 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását.
(2) A bíróság az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek hiányában az indítványt elutasítja.
(3) A bíróság a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény
érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha az indítvány elbírálása a
büntetőeljárás befejezését jelentékenyen késleltetné, vagy az indítványnak a
büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja.
A szabálysértés
elbírálása
337. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez
képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a
vádlottat felmenti, a szabálysértést elbírálja.
(2)9
23 Az (1) bekezdés esetében a bíróság
elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja.
(3) 924
Ha a vádlottal szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és valamely vád
tárgyává tett cselekményről a bíróság megállapítja, hogy az szabálysértés, a
bíróság e szabálysértés miatt az eljárást megszüntetheti, ha a vád tárgyává tett más
bűncselekmény mellett e cselekménynek a felelősségre vonás szempontjából nincs
jelentősége.
A bűnügyi
költség viselése
338. § (1) A bíróság a vádlottat a bűnügyi költség viselésre kötelezi, ha őt
bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét
megállapítja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a bűnügyi
költségre, amelynek viselésére a törvény alapján mást kell kötelezni.
költségre, amelynek viselésére a törvény alapján mást kell kötelezni.
(2) A
vádlottat
csak azzal a cselekménnyel, illetőleg a tényállásnak azzal a részével
kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a
bűnösségét vagy a felelősségét
megállapították. Nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely - nem az ő mulasztása folytán - szükségtelenül merült fel.
megállapították. Nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely - nem az ő mulasztása folytán - szükségtelenül merült fel.
(3) 925 A bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi
költség viselésére. Ha a bűnügyi költség, illetőleg annak meghatározott része a
bűnösnek kimondott vádlottak szerint nem
különíthető el, a bíróság a vádlottakat egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére.
különíthető el, a bíróság a vádlottakat egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére.
(4) A bíróság a bűncselekmény
súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól
a vádlottat mentesítheti.
339. § (1) Az állam viseli a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában
meghatározott bűnügyi költségből azt a költséget, amelynek viselésére a vádlott
a 338. § alapján nem kötelezhető, továbbá azt a költséget,
amelyet a vádlottnak a 74. § (3) bekezdése alapján nem kell megtérítenie.
amelyet a vádlottnak a 74. § (3) bekezdése alapján nem kell megtérítenie.
(2)9
26 Az állam viseli azt
a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült,
beszédfogyatékos, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás
során regionális vagy nemzetiségi nyelvét használta.
(3) 927 Ha a vádat az ügyész képviselte, és a bíróság a vádlottat felmenti, vagy az
eljárást az ügyész vádelejtése miatt megszünteti, az állam a határozat jogerőre
emelkedésétől számított harminc napon belül
- a külön jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott költségét, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és költségét.
- a külön jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott költségét, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és költségét.
(4) A vádlott felmentése vagy az
eljárás megszüntetése esetén is kötelezni kell a vádlottat annak a költségnek a
viselésére, amely az ő mulasztása folytán merült fel.
(5)9 28Azt a pártfogó ügyvédi díjat, amelynek viselésére a büntetőeljárásban részt vevő személy nem kötelezhető, az állam viseli.
(5)9 28Azt a pártfogó ügyvédi díjat, amelynek viselésére a büntetőeljárásban részt vevő személy nem kötelezhető, az állam viseli.
340. § (1) A magánfél és képviselője készkiadásának, valamint az utóbbi díjának
megfizetésére a bíróság a vádlottat akkor kötelezi, ha a magánfél által érvényesített
polgári jogi igénynek helyt ad. Részbeni
helyt adás esetén a vádlottat az említett költség arányos részének megfizetésére kell kötelezni; egyébként e költséget a magánfél viseli.
helyt adás esetén a vádlottat az említett költség arányos részének megfizetésére kell kötelezni; egyébként e költséget a magánfél viseli.
(2) A pótmagánvádló és
képviselője készkiadásának, valamint ez utóbbi díjának megfizetésére a bíróság
a vádlottat akkor kötelezi, ha a vádat a pótmagánvádló képviseli, és a bíróság
a vádlott bűnösségét
megállapítja.
megállapítja.
(3) 929 A bíróság ügydöntő határozatában az összeg meghatározása nélkül, illetve a
díj arányos részének meghatározásával megállapítja, hogy ki viseli a pártfogó
ügyvédi díjat. A jogerős határozatot hozó
bíróság a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló jogerős határozatról a következő adatok nyolc napon belüli közlésével értesíti a jogi segítségnyújtás engedélyezése ügyében eljárt jogi segítségnyújtó
szolgálatot:
bíróság a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló jogerős határozatról a következő adatok nyolc napon belüli közlésével értesíti a jogi segítségnyújtás engedélyezése ügyében eljárt jogi segítségnyújtó
szolgálatot:
a) a pártfogó ügyvédi díj
viselésére vonatkozó döntés,
b)
a pártfogó ügyvédi
díj viselésére köteles személy megjelölése (név, lakóhely, anyja neve,
születési időpontja, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv
megnevezése, nyilvántartási szám).
III. Cím
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÉS AZ ÜGYÉSZ
TEENDŐI A FELLEBBEZÉST KÖVETŐEN
341. § (1) 930 A
törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett
fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja. A törvényben kizárt, vagy az arra
nem jogosulttól származó fellebbezést
elutasító végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Az ilyen jogorvoslat elbírálását a bíróság mellőzi, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét értesíti.
elutasító végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Az ilyen jogorvoslat elbírálását a bíróság mellőzi, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét értesíti.
(2) 931
Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az elsőfokú bíróság
tanácsának elnöke az iratokat - a másodfokú bíróság mellett működő ügyész útján
- az ügydöntő határozat írásba foglalását követően haladéktalanul felterjeszti a másodfokú
bírósághoz.
(3) Ha olyan eljárási szabálysértésre alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei
az iratokból nem tűnnek ki, a tanács elnöke erről a felterjesztésben
felvilágosítást ad.
(4) A másodfokú bíróság mellett
működő ügyész az iratokat az indítványával tizenöt napon belül, különösen
bonyolult vagy nagy terj edelmű ügyben harminc napon belül megküldi a másodfokú
bíróságnak.
IV. Cím— 342. §223
V. Cím A PÓTMAGÁNVÁDLÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
343. § (1) A pótmagánvádló képviselője a tárgyaláson köteles részt venni. Ha a
pótmagánvádló képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal
előzetesen haladéktalanul nem mentette ki,
a bíróság a tárgyalást a képviselő költségére elhalasztja, és a képviselőt rendbírsággal sújthatja.
a bíróság a tárgyalást a képviselő költségére elhalasztja, és a képviselőt rendbírsággal sújthatja.
(2) 934 Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárás alatt megszűnik, a bíróság az
erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót,
hogy jogi képviseletéről tizenöt napon
belül gondoskodjék, továbbá tájékoztatja arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat. Ha a pótmagánvádló a kitűzött határidő alatt jogi képviselő meghatalmazásáról nem gondoskodik, az eljárást meg kell szüntetni. Erre a
pótmagánvádlót figyelmeztetni kell.
belül gondoskodjék, továbbá tájékoztatja arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat. Ha a pótmagánvádló a kitűzött határidő alatt jogi képviselő meghatalmazásáról nem gondoskodik, az eljárást meg kell szüntetni. Erre a
pótmagánvádlót figyelmeztetni kell.
(3)9 35 A pótmagánvádló részére - ha annak a jogi
segítségnyújtásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak - a
törvényben meghatározott szervezet személyes költségmentességet engedélyez. A személyes
költségmentesség engedélyezése esetén
a) a pótmagánvádló pártfogó
ügyvédi képviseletre jogosult,
b) a pótmagánvádlót és pártfogó
ügyvédjét a büntetőügy iratairól kért másolat egyszeri kiadása során
illetékfeljegyzési jog illeti meg,
c)
a pártfogó ügyvéd díját és igazolt készkiadását
pedig az állam előlegezi.
(4)9
36 Ha a pótmagánvádló a személyes költségmentesség és
a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, a
(2) bekezdés szerinti tizenöt napos határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős
határozat közlésétől kell számítani.
(5) 937 Ha a pótmagánvádló a (4) bekezdés szerinti kérelmet
terjesztett elő, erről a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül
tájékoztatja az ügyben addig eljárt bíróságot. A tájékoztatás
elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidő-számítás nem alkalmazható. Erre a pótmagánvádlót figyelmeztetni kell.
elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidő-számítás nem alkalmazható. Erre a pótmagánvádlót figyelmeztetni kell.
(6)9
38 A pótmagánvádló a vádat nem terjesztheti ki.
(7)939 A perbeszédet a pótmagánvádló képviselője tartja.
(8)940 Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat a pótmagánvádló képviseli, az elsőfokú
bíróság az iratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.
(9)941 A pótmagánvád alapján
lefolytatott eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság megküldi
az ügyben korábban eljárt ügyésznek.
344. § (1)9 42 Ha a vádlottat felmentették, vagy vele szemben az
eljárást megszüntették, a pótmagánvádló viseli a 74. § (1) bekezdésében
meghatározott bűnügyi költségből azt a költséget, amely a
pótmagánvádló fellépése után keletkezett.
pótmagánvádló fellépése után keletkezett.
(2)9
43 A pótmagánvádlót csak azzal a cselekménnyel,
illetőleg a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi
költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a vádindítványt előterjesztette, és
amelyre a bíróság felmentő ítéletet hozott vagy az eljárást megszüntette. A
vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén az ügyben fellépő
pótmagánvádlókat külön-külön kell kötelezni a bűnügyi költség fizetésére. Ha a bűnügyi költség, illetőleg annak meghatározott
része a pótmagánvádlók szerint nem különíthető el, a bíróság a pótmagánvádlókat
egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség fizetésére.
(3) 944 Ha a pótmagánvádlók bűnügyi költségben való marasztalásának van helye, a
pótmagánvádat elejtő pótmagánvádlót a bűnügyi költség arányos részének
megfizetésére kell kötelezni.
XIV. Fejezet
A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
I. Cím ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A másodfokú eljárásban alkalmazandó rendelkezések
345. § E törvény XI-XIII. Fejezetében megállapított rendelkezéseit a másodfokú
bírósági eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A fellebbezési jog és a
fellebbezés hatálya
346. § (1)9 45 Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a
másodfokú bírósághoz. Az elsőfokú bíróság ügydöntő végzése elleni fellebbezésre
az ítélet elleni fellebbezés szabályai
irányadóak
irányadóak
(2) Az elsőfokú bíróság ítélete
elleni fellebbezés az ítélet bármely rendelkezése vagy kizárólag az indokolás
ellen is irányulhat.
(3) Fellebbezésnek jogi és ténybeli okból van helye.
(4) A fellebbezés az ítélet jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel,
amelyet a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán felülbírál.
(5) 946 Nincs helye fellebbezésnek
a) az eljárás 332. § (1)
bekezdésének e) pontja alapján történt megszüntetése,
b) a polgári j ogi igény
érvényesítésének vagy a szülői felügyeleti j og megszüntetésére irányuló
indítvány egyéb törvényes útra utasítása, valamint
c)
az ítélet tudomásulvételét követően tett
jogorvoslati nyilatkozat elutasítása ellen
(6) 947 Amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván
részt venni, azon a címen, hogy a bíróság a vádlott távollétében hozott
ügydöntő határozatot, nincs helye
fellebbezésnek.
fellebbezésnek.
A végzés elleni
fellebbezés948
347. § 949 (1) Az elsőfokú
bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha azt e törvény
nem zárja ki. A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni
fellebbezés szabályai
irányadók.
irányadók.
(2) Az elsőfokú bíróság külön
fellebbezéssel nem támadható végzését és a határozati formát nem igénylő bírói
intézkedését az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben lehet sérelmezni.
(3) A végzés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, kivéve, ha a
fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja. Kivételesen indokolt esetben
a végzés végrehajtását mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság
felfüggesztheti.
(4) A másodfokú bíróság a végzés
elleni fellebbezést bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson, egyébként
tanácsülésen intézi el.
A felülbírálat
terjedelme
348. § (1) 950 A másodfokú bíróság - ha
e törvény kivételt nem tesz - a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt
megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálja. Az ítélet tényállásának
megalapozottságára,
a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, valamint intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú bíróság arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki,
a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, valamint intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú bíróság arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki,
milyen
okból fellebbezett. Hivatalból dönt a másodfokú bíróság az
előbbiekhez kapcsolódó járulékos kérdésekben, így a polgári jogi igényre, a
bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezésekről is.
(2) Ha
a vádlott ellen több bűncselekmény miatt emeltek vádat, az
ítéletnek csak az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése bírálható
felül, amely ellen fellebbeztek.
(3)9
51 Ha a
fellebbezés kizárólag az ítéletnek az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, a
pártfogó felügyelet elrendelésére, a lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a
szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére
vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt
a részét bírálja felül.
(4)952
349. § (1) Ha az elsőfokú bíróság ítélete több vádlottról rendelkezik, a
másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett vádlottra
vonatkozó részét bírálja felül.
(2) A másodfokú bíróság
a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, a bűncselekményének enyhébb
minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetését, illetve a vele szemben
büntetés helyett alkalmazott intézkedést
enyhíti, vagy az elsőfokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon
kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetőleg az elsőfokú
bíróságot új eljárásra utasítja, ha a fellebbezéssel érintett vádlott
tekintetében is ugyanígy határoz.
(3)9 53 Ha a másodfokú bíróság az első fokú bíróság
ítéletének a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó részét hatályon
kívül helyezi, vagy a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, és az
első fokú bíróság által e vádlott tekintetében kiszabott büntetést
összbüntetésbe foglalták, a másodfokú bíróság az összbüntetési ítéletet is
hatályon kívül helyezi.
350. § Az ítélet
megalapozatlansága esetén az elsőfokú bíróságot a 349. § (2) bekezdésének
alkalmazásával akkor lehet új eljárásra utasítani, ha ez a fellebbezéssel nem
érintett vádlott felmentését, a
bűncselekmény enyhébb minősítése folytán a törvénysértően súlyos büntetés enyhítését, vagy az eljárás megszüntetését eredményezheti.
bűncselekmény enyhébb minősítése folytán a törvénysértően súlyos büntetés enyhítését, vagy az eljárás megszüntetését eredményezheti.
Kötöttség
az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához
351. § (1) 954 A másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által
megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete
megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt
állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak [323. § (3) bek], és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le.
állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak [323. § (3) bek], és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le.
(2)
Az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, ha
a) a tényállás nincs felderítve,
b) az elsőfokú bíróság nem
állapított meg tényállást, vagy a tényállást hiányosan állapította meg,
c)
a megállapított tényállás ellentétes az iratok
tartalmával,
cl) az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből
további tényre helytelenül következtetett.
352. § (1) Megalapozatlanság [351. § (2) bek.] esetében a másodfokú bíróság
a) a tényállást kiegészíti,
illetőleg helyesbíti, ha a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás az iratok
tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján
megállapítható;
£>,)— az iratok tartalma, ténybeli következtetés
vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított
tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének
(részbeni felmentésének) vagy az eljárás megszüntetésének (részbeni
megszüntetésének) van helye.
(2) A
másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a
helyesbített, kiegészített, illetve eltérő tényállás alapján bírálj a felül.
(3)9 56 A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel
kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat,
amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés
alapján a vádlottat az (1) bekezdés b) pontja alapján felmenti vagy az
eljárást megszünteti.
Bizonyítás
a másodfokú bírósági eljárásban
353. § 957 (1) A másodfokú bírósági eljárásban bizonyításnak akkor van helye, ha
az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, vagy az hiányos, továbbá,
ha a bizonyítás az elsőfokú bírósági eljárásban
megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti.
megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti.
(2) A bizonyítás felvételére - a (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel - tárgyalást kell kitűzni.
(3) Ha az ügyben a büntetéskiszabási
körülmények további tisztázása érdekében kizárólag a vádlott meghallgatása
szükséges, a másodfokú bíróság nyilvános ülést tart.
(4)
A
másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan
tényre nézve, amely a bűnösség megállapítását, a felmentést, az eljárás
megszüntetését, a bűncselekmény minősítését, a büntetés kiszabását, illetve az
intézkedés alkalmazását nem befolyásolta.
Súlyosítási
tilalom
354. § (1)958 Az elsőfokú bíróság
által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését,
illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor
lehet, ha a terhére
fellebbezést jelentettek be. Ez irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a 353. § alapján bizonyítást vesz fel, és annak eredményeként súlyosabb bűncselekmény állapítható meg.
fellebbezést jelentettek be. Ez irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a 353. § alapján bizonyítást vesz fel, és annak eredményeként súlyosabb bűncselekmény állapítható meg.
(2)
A
vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell
tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb
minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett
alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen
intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul.
(3)
Ha
az elsőfokú bíróság a bűncselekmény miatt kiszabott büntetés
vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedés mellett a vádlottat valamely
bűncselekmény miatt emelt vád alól felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, a bűncselekmény miatt kiszabott
büntetés vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedés - ha a vádlott terhére
a fellebbezést kizárólag a felmentés vagy a megszüntetés ellen jelentették be -
csak akkor súlyosítható, ha az ítélet felmentő vagy eljárást megszüntető
rendelkezése miatt bejelentett fellebbezés sikeres.
(4)9
59 A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú
bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki
a) büntetést azzal szemben,
akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,
b) közérdekű munka,
pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett
szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett
sem,
c)
felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben
felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,
d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú
szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett
sem, e)960 részben felfüggesztett szabadságvesztés
helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú
végrehajtandó szabadságvesztést,
f) az elsőfokú bíróság által
alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a
szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,
g) az elsőfokú bíróság által nem
alkalmazott mellékbüntetést,
h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést,
annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem (5)9 61 Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, illetőleg a
vagyonelkobzásról a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás
azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről a
másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére
nem jelentettek be fellebbezést.
(6)9
62 Ha az elsőfokú bíróság szabálysértés
miatt alkalmazott jogkövetkezményt [337. § (1) bek], e jogkövetkezmény a
másodfokú eljárásban akkor súlyosítható, ha a fellebbezés a felmentő
rendelkezés ellen irányul, vagy az a szabálysértés miatt alkalmazott
jogkövetkezmény súlyosítását célozza.
355. §— Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra
bocsátás legkorábbi időpontjának későbbi időpontban történő meghatározását,
illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségének kizárását a büntetés súlyosításának; az erre irányuló fellebbezést a vádlott terhére bejelentettnek kell tekinteni.
lehetőségének kizárását a büntetés súlyosításának; az erre irányuló fellebbezést a vádlott terhére bejelentettnek kell tekinteni.
II. Cím
A FELLEBBEZÉS
ELINTÉZÉSE
Észrevétel
a fellebbezésre
356. § A fellebbezéssel érintettek az iratok felterjesztéséig az elsőfokú
bíróságnál, az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál a
fellebbezésre észrevételt tehetnek
A fellebbezés
visszavonása
357. § (1) A fellebbező a fellebbezését a másodfokú
bíróságnak határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonhatja.
(2) Az ügyész fellebbezését az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróság mellett működő ügyész vonhatja vissza. Ha az ügyész a fellebbezést visszavonja, és más nem fellebbezett, az iratokat a
(2) Az ügyész fellebbezését az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróság mellett működő ügyész vonhatja vissza. Ha az ügyész a fellebbezést visszavonja, és más nem fellebbezett, az iratokat a
nyilatkozatával együtt visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.
(3)
A
vádlott javára más által bejelentett fellebbezést a
fellebbező csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza. Ez a rendelkezés
nem vonatkozik az ügyész fellebbezésére.
(4)
A
visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni.
A fellebbezés
elintézésének előkészítése
358. § (1) A másodfokú bíróság tanácsának elnöke
aj— intézkedik - szükség esetén - a hiányok
pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy az elsőfokú
bíróságtól felvilágosítás megszerzése iránt,
b) a fellebbezőt a fellebbezésnek nyolc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem
lehet megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság eljárását vagy az ítéletet miért
tartja sérelmesnek,
c)
az iratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, ha a
fellebbezéseket visszavonták,
í$— a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a más által bejelentett
fellebbezést és a másodfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát,
e) a vádlott vagy a védő
fellebbezésének indokolását - ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették
elő - megküldi a másodfokú bíróság mellett működő ügyésznek,
J)— vizsgálja az eltérő minősítés lehetőségének
megállapítását,
gj— vizsgálja, hogy a másodfokú eljárásban kötelező-e az ügyész és a
védő részvétele,
/?)— vizsgálja, szükséges-e kényszerintézkedéssel kapcsolatban határozni.
(2)9
69 A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított
hatvan napon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására
tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki.
(3)9
70 A másodfokú bíróság a tárgyalás előtt
bizonyítást rendelhet el, és a tanács elnöke az emiatt szükséges intézkedéseket
megteheti.
A fellebbezés
elutasítása, áttétel, az eljárás felfüggesztése
359. § (1) 971 A másodfokú bíróság a
fellebbezést elutasítja, ha a 341. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben az
elsőfokú bíróság elmulasztotta a fellebbezés elutasítását, vagy a fellebbezés
kiegészítésére
irányuló felhívás [358. § (1) bek b) pont] nem vezetett eredményre.
irányuló felhívás [358. § (1) bek b) pont] nem vezetett eredményre.
(2) Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy
illetékessége, az iratokat tanácsülésen a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bírósághoz teszi át.
(3) 972 A másodfokú bíróság az eljárást tanácsülésen felfüggeszti, ha
megállapítja, hogy ennek a 266. § (1) bekezdése alapján helye van A 188. § (1)
bekezdésének b) pontja alapján az eljárás akkor
függeszthető fel, ha a tárgyalás a vádlott távollétében nem tartható meg.
függeszthető fel, ha a tárgyalás a vádlott távollétében nem tartható meg.
A tanácsülés973
360. § 974 (1) A másodfokú bíróság tanácsülésen határoz
a) a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy
elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,
b) ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a lefoglalás megszüntetésére vagy a bűnügyi
költségre vonatkozó rendelkezése ellen irányul,
c)
ha a vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás
vele szemben történő megszüntetéséről határoz,
cl) ha a másodfokú bíróság
a fellebbezés folytán a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről,
illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz, feltéve,
hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is
tanácsülésen hozza meg,
e)
ha az eljárást a 373. § (1) bekezdésének I. pontja alapján meg kell
szüntetni,
f) ha az elsőfokú bíróság az ítéletét a 373. § (1) bekezdésének II-IV pontjában
meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg, gj— ha az elsőfokú
bíróság a büntetőeljárást a 267. § alapján szüntette meg,
/?,)— ha a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot kizárólag a 379. §
alapján bírája felül.
(2) A tanács elnöke tanácsülésre
tartozó ügyben nyilvános ülést, illetőleg tárgyalást tűzhet ki.
(3) A tanács elnöke a fellebbezőket értesíti a tanácsülés kitűzéséről, és
arról, hogy fellebbezésüket nyolc napon belül kiegészíthetik, vagy a más által
bejelentett fellebbezésre (indítványra vagy nyilatkozatra) észrevételeket
tehetnek.
(4)
Ha
az első fokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára
jelentettek be fellebbezést, és a tényállás megalapozott, a tanács elnöke
tájékoztatja a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett az
ügyben eljáró tanács összetételéről és arról, hogy nyolc napon belül
kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás
kitűzését. Ha nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését senki sem kérte, a
másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen intézheti el.
(5)
Ha a másodfokú bíróság
tanácsülésen állapítja meg, hogy az ügy tanácsülésen nem intézhető el, az ügyet
nyilvános ülésre vagy tárgyalásra tűzi ki. A másodfokú bíróság a tanácsülésen
hozható határozatot nyilvános ülésen, illetőleg tárgyaláson is meghozhatja, ha
az ennek alapjául szolgáló okot a nyilvános ülésen, illetőleg a tárgyaláson
észleli.
A nyilvános
ülés
361. § 977 (1) A másodfokú bíróság a
fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen
intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani.
(2) A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen
a) az elsőfokú bíróság ítéletének
megalapozatlansága esetén megállapíthatja a hiánytalan, illetőleg a helyes
tényállást, ha az az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján
lehetséges,
b) az ügyben a vádlottat a
büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgathatja.
(3)
A másodfokú bíróság
a vádlottat, valamint kötelező védelem esetén a védőt, valamint a pótmagánvádló
jogi képviselőjét a nyilvános ülésre idézi, a fogva lévő vádlott előállítása
iránt - idézésével egyidejűleg - intézkedik.
(4) A másodfokú bíróság a
nyilvános ülésről értesíti az ügyészt, továbbá a pótmagánvádlót, a kötelező
védelem esetén kívül a védőt, a sértettet, valamint azokat, akik fellebbeztek.
362. § 978 (1) A nyilvános ülés
előkészítésére és megtartására a tárgyalásra (366. §) vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni azzal, hogy az ügy előadása - ha azt a jelenlévők nem kérik -
mellőzhető.
(2) A nyilvános ülésen az ügyész
részvétele nem kötelező.
(3)
A nyilvános ülést a
szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a
nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem
szükséges, a fellebbezés elbírálható.
(4) A nyilvános ülés elmulasztása
miatt igazolásnak nincs helye.
A tárgyalás979
363. § 980 (1) A másodfokú bírósági tárgyalásra a XIII. Fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)
A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha
a) az ügy tanácsülésen nem
intézhető el,
b) bizonyítás felvétele szükséges,
és az nyilvános ülésen nem lehetséges [361. § (2) bek],
c)
a tanácsülésre, illetve nyilvános ülésre tartozó
ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki.
364. § 981 (1) A vádlottat, kötelező védelem esetén a
védőt, valamint a pótmagánvádló jogi képviselőjét a tárgyalásra idézni kell. Ha
a megidézett vádlott fogva van, a másodfokú bíróság az előállítása iránt
intézkedik. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni.
intézkedik. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni.
(2) A
tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt, továbbá a
pótmagánvádlót, a kötelező védelem esetén kívül a védőt, a sértettet, valamint
azokat, akik fellebbeztek. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése
legalább öt nappal a tárgyalás előtt megtörténjék.
(3)982
365. § 983 (1) A vádlott távollétében
a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem
kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.
(2) A tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(2) A tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
366. § 984 (1) A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt
bíró az ügyet előadja. Ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletét, a fellebbezést
és az arra tett észrevételeket, továbbá az iratokból azt, ami az ügy
felülbírálásához szükséges. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának ismertetése mellőzhető, ha azt a jelenlévők nem kérik, és azt a másodfokú bíróság sem tartja szükségesnek.
felülbírálásához szükséges. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának ismertetése mellőzhető, ha azt a jelenlévők nem kérik, és azt a másodfokú bíróság sem tartja szükségesnek.
(2) A bíróság tagjai, az ügyész,
a vádlott, a védő és a sértett az ügy előadásának kiegészítését kérhetik.
(3) Ezután a fellebbezésre
jogosultaknak [324. § (1) bek] lehetővé kell tenni, hogy az előterjesztéseiket,
illetőleg indítványaikat megtehessék.
(4) A bizonyítást az ügy előadása,
illetve a (3) bekezdésben írt indítványok megtétele után kell felvenni.
(5) Az ügy előadása, illetőleg a
bizonyítás felvétele után az erre j ogosultak perbeszédet tartanak illetőleg
felszólalnak Perbeszédet először a fellebbező tart. Ha az ügyész is
fellebbezett, először ő mondja
el a
perbeszédet.
(6) Ha a másodfokú bíróság az
ügydöntő határozat meghozatala előtt azt állapítja meg, hogy a cselekmény az
elsőfokú bíróság által megállapított minősítéstől eltérően minősülhet, a 321. §
(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.
A másodfokú
határozat kézbesítése985
367. §— (1) A másodfokú bíróság ügydöntő határozatát, valamint az elsőfokú
bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzését az ügyésznek, a vádlottnak, a
védőnek, a pótmagánvádlónak, a sértettnek, a
fellebbezőnek és annak kell kézbesíteni, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
fellebbezőnek és annak kell kézbesíteni, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
(2) A
másodfokú bíróság ügydöntő határozatát annak is
kézbesíteni kell, aki a másodfokú bíróság határozata ellen fellebbezésre j
ogosult.
A másodfokú bíróság
határozata elleni fellebbezés bejelentése987
367/A.
§— (1) A másodfokú bíróság
ügydöntő határozata ellen fellebbezésre jogosult a harmadfokú bírósághoz
a) a vádlott,
b) az ügyész,
c) a pótmagánvádló,
d) a védő, a vádlott
hozzájárulása nélkül is,
e) a kényszergyógykezelés
elrendelése ellen - a vádlott hozzájárulása nélkül is - a nagykorú vádlott
törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa.
(2) Az ügyész a vádlott terhére
és javára is, a pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
(3) A másodfokú bíróság határozata
elleni fellebbezést a határozat kihirdetését követően a jelenlévő jogosultak
szóban, a többi jogosult a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban
jelenthetik be a másodfokú bíróságnál.
(4) A fellebbezést az ügyésznek és a védőnek írásban indokolnia kell. Az indokolást a
fellebbezésre nyitva álló határidő alatt a másodfokú bíróságnál kell
előterjeszteni.
Határozat
kényszerintézkedésről
368. §— Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén az
előzetes letartóztatásról, a lakhelyelhagyási tilalomról, a házi őrizetről, a
távoltartásról és az ideiglenes kényszergyógykezelésről
a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz.
a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz.
Intézkedések a
másodfokú bírósági eljárás befejezése után990
369. §221 (1) A másodfokú bírósági
eljárás befejezése után a másodfokú bíróság a határozatainak kiadmányait
kézbesíti, és ha a másodfokú határozat ellen nem jelentettek be fellebbezést,
vagy azt a
másodfokú bíróság elutasította, az ügy iratait a határozatának kiadmányaival és a tárgyalásról, illetve nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvvel visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.
másodfokú bíróság elutasította, az ügy iratait a határozatának kiadmányaival és a tárgyalásról, illetve nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvvel visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.
(2) A törvényben kizárt, az arra
nem jogosulttól származó vagy az elkésett, a másodfokú bíróság határozata
elleni fellebbezést a másodfokú bíróság elutasítja.
(3) Ha a másodfokú bíróság határozata ellen fellebbezést jelentettek be, és
a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, a másodfokú bíróság
tanácsának elnöke - a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész útján, a pótmagánvádló fellebbezése esetén közvetlenül - a
határozat írásba foglalását követően haladéktalanul felterjeszti az iratokat a
harmadfokú bírósághoz.
(4) Ha olyan eljárási szabálysértésre alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei
az iratokból nem tűnnek ki, a tanács elnöke erről a felterjesztésben
felvilágosítást ad.
(5) A harmadfokú bíróság mellett működő ügyész az iratokat az
indítványával tizenöt napon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű
ügyben harminc napon belül megküldi a harmadfokú bíróságnak.
III. Cím
A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG
HATÁROZATAI
370. § (1) A másodfokú bíróság - az e törvényben meghatározott esetekben - az
elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül
helyezi, illetőleg a fellebbezést elutasítja.
(2) A másodfokú bíróság az
elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén ítélettel, egyébként
végzéssel határoz.
(3) A határozat indokolása
tartalmazza, hogy ki, miért fellebbezett, és kifejti a bíróság döntésének
indokait.
Az elsőfokú
bíróság ítéletének helybenhagyása
371. § (1) 992 A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság
ítéletét helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, illetőleg egyébként az
ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, vagy nem kell, illetőleg - a
súlyosítási tilalom vagy a (2) bekezdés rendelkezése folytán - nem lehet megváltoztatni.
súlyosítási tilalom vagy a (2) bekezdés rendelkezése folytán - nem lehet megváltoztatni.
(2)9 93 Ha a
tényállás
kiegészítésére, illetve helyesbítésére [352. § (1) bek. a) pont] nem
került sor, az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek
között kiszabott büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye.
(3) 994
A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó végzése
ügydöntő határozat. (4)9 95 A határozat indokolásának a
helybenhagyás indokait röviden kell tartalmaznia.
Az elsőfokú
bíróság ítéletének megváltoztatása
372. § (1)9 96Ha az elsőfokú bíróság
jogszabályt helytelenül alkalmazott, és az ítéletét nem kell hatályon kívül
helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, és a törvénynek
megfelelő határozatot
hoz.
hoz.
(2)9
97 A másodfokú bíróság
az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha a 352., illetőleg
353. § alapján a másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság ítélete
megalapozatlanságának kiküszöbölésére került sor.
Az elsőfokú
bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése
373. § (1) 998 A másodfokú bíróság999
I. hatályon kívül helyezi az
elsőfokú bíróság ítéletét, és az eljárást megszünteti,
a) a vádlott halála, elévülés
vagy kegyelem miatt,
b) ha az elsőfokú bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány,
feljelentés vagy kívánat hiányában hozott ítéletet, cji_oo(i ha az elsőfokú
bíróság törvényes vád hiányában járt el,
^jLQŰl ha a cselekményt már jogerősen elbírálták;
II. hatályon kívül helyezi az
elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha
a)
^02 a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács
tagjai nem voltak mindvégig jelen [240. § (1) bekezdés],
hjLQM
az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
cjLQ04
a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá
tartozó, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
cl)
a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele
a törvény értelmében kötelező,
ejLQ01
a bíróság az I. pontban meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az
eljárást megszüntette,
f)1^- a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták;
III. 1007
hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú
bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az
eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása,
illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében
a)
az
elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem
tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy
b)
az
első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben
ellentétes; I V. 1008
hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és
a)
az
iratokat az ügyésznek megküldi, ha az ügyész a XXVI. Fej ezet szerinti elj árást a törvényi
előfeltételek hiányában indítványozta,
b)
az
elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság a XXVI. Fejezet szerinti elj
árást a törvényi előfeltételek hiányában folytatta le.
(2) 1009 Az (1) bekezdés
II. a) pontja
alapján az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, ha a másodfokú bíróság a
bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az
ügyben az elsőfokú bíróság tanácsának kellett volna eljárnia.
(3) 1010 Az (1) bekezdés II. d) pontja alapján,
a)
ha
a másodfokú
bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg,
hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő részvétele kötelező lett volna [242.
§ (1) bek. b) pont], az ítéletet csak akkor kell hatályon kívül
helyezni, ha az ügyész eredetileg is olyan bűncselekmény miatt emelt vádat,
amelyre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, vagy a
bíróság az első fokú eljárás során megállapította a vádtól eltérő súlyosabb
minősítés lehetőségét,
b)
nincs
helye az ítélet hatályon kívül helyezésének a védő részvételének hiánya
miatt, ha az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette ötévi vagy
ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek.
374. § (1)
Ha a másodfokú bíróság az eljárást a 373. § (1) bekezdésének I. a) pontja
alapján szünteti meg, az elsőfokú bíróság ítéletének az elkobzásra,
vagyonelkobzásra és a polgári jogi igény megállapítására vonatkozó rendelkezését1011
a)í^-
hatályban tartja, ha ezekre nézve nem jelentettek be fellebbezést.
b)mi
(2)1014
(3) 1015
a felmentő
ítéletet, illetőleg az ítélet felmentő rendelkezését a 373. § (1) bekezdésének II. d) pontja
alapján nem kell hatályon kívül helyezni, ha az ítéletet a vádlott vagy a védő
távollétében hozták meg.
375. § (1)
1016 A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét
hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a
373. § (1) bekezdésének II.
pontjában fel nem sorolt, és a
másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg
a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályokat megsértették, az eljárásban részt vevő személyek a törvényes
jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták
másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg
a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályokat megsértették, az eljárásban részt vevő személyek a törvényes
jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták
(2) A felmentő ítéletet, illetőleg az
ítélet felmentő rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az (1)
bekezdés szerinti eljárási szabálysértés a vádlott vagy a védő törvényes
jogainak gyakorlását
korlátozta.
korlátozta.
(3) 1017 Az ítéletet az (1) bekezdés
alapján nem kell hatályon kívül helyezni, ha a bíróság a törvény kötelező
rendelkezése ellenére nem tartott előkészítő ülést.
(4) 1018 Ha az elsőfokú
bíróság a lefoglalt dologról, az elkobzásról, illetőleg a vagyonelkobzásról a
törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, és a döntéshez szükséges adatok
a másodfokú eljárás során bizonyítás felvétele keretében nem tisztázhatóak, a
másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot az 569. § (1) bekezdésében írt
különleges eljárás lefolytatására utasítja.
376. §1019 (1)
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az
elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 352. § alapján ki nem
küszöbölhető megalapozatlanság a bűnösség
megállapítását vagy a büntetés kiszabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen befolyásolta.
megállapítását vagy a büntetés kiszabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen befolyásolta.
(2) Az ítélet
felmentő rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az ítélet csupán
egyéb részében megalapozatlan
377. §
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül
helyezi, és az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a
vádlott felelősségre vonása szempontjából nincs
jelentősége.
jelentősége.
378. §
(1) 1020 A hatályon kívül helyező
végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a másodfokú
bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását.
(2) A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság más tanácsa vagy - kivételesen - más bíróság tárgyalja.
(2) A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság más tanácsa vagy - kivételesen - más bíróság tárgyalja.
Az elsőfokú bíróság
ítéletének korlátozott felülbírálata1021
379. § (1) 1022 H a a fellebbezés kizárólag
az ítéletnek az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, a pártfogó felügyelet
elrendelésére, a lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog
megszüntetésére
vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, és a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül, ha a fellebbezést alaposnak találja, az ítéletnek ezt a részét hatályon
kívül helyezi vagy megváltoztatja, ha a fellebbezés alaptalan, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, és a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül, ha a fellebbezést alaposnak találja, az ítéletnek ezt a részét hatályon
kívül helyezi vagy megváltoztatja, ha a fellebbezés alaptalan, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
(2)1023 Ha az
elsg fokú ítéletnek a büntetőjogi felelősség
megállapítására vonatkozó rendelkezése törvénysértő, ezért azt a másodfokú
bíróság megváltoztatja, az (1) bekezdésben foglalt kérdésekben is a törvénynek
megfelelő határozatot hoz.
(3)1024
Ha az egyéb érdekelt az elsőfokú bíróság ítéletének
elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást elrendelő rendelkezése ellen fellebbezést
jelentett be, és a másodfokú bíróság e fellebbezés vagy bármely más fellebbezés
alapján az elsőfokú bíróságnak az - egyéb érdekelt tulajdonjogát érintő -
elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást kimondó rendelkezését
a)
nem változtatta meg,
és nem helyezte hatályon kívül, a másodfokú bíróság az iratokat az egyéb
érdekelt tulajdonjogra vonatkozó igényének elbírálására első fokon hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező polgári ügyben eljáró bíróságnak küldi meg,
b)
megváltoztatta, de az elkobzást, illetőleg
vagyonelkobzást nem mellőzte, az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság
határozatának az egyéb érdekelt részére történő közléséről az egyéb érdekeltnek
az 55. § (3) bekezdésében írt jogára való tájékoztatással gondoskodik.
(4)1025
Ha az egyéb érdekelt tulajdonjogát érintő elkobzást,
illetőleg vagyonelkobzást a másodfokú bíróság rendeli el, a határozat
rendelkező részének tartalmaznia kell az egyéb érdekeltnek az 55. § (3) bekezdésében írt
jogára történő tájékoztatást.
(5)1026 Az (1)
bekezdés esetén a polgári perben eljáró elsőfokú bíróság az
egyéb érdekelt tulajdonjogi igényét az egyéb érdekeltnek a büntetőeljárás során
bejelentett fellebbezése keretei között, a Polgári perrendtartás
szerint bírálj a el.
A polgári
jogi igényre és a szülői felügy eleti jog megszüntetésére vonatkozó külön
rendelkezések1027
380. §i2^ Ha a polgári jogi igény érdemi elbírálása
vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében való döntés a
büntetőeljárás befejezését jelentékenyen késleltetné, vagy a büntetőeljárásban
való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének e kérdésben döntő rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a polgári j ogi igény, illetőleg a szülői felügyeleti
jog megszüntetése iránti indítványt egyéb törvényes útra utasítja.
való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének e kérdésben döntő rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a polgári j ogi igény, illetőleg a szülői felügyeleti
jog megszüntetése iránti indítványt egyéb törvényes útra utasítja.
A bűnügyi
költség
381. § (1) A másodfokú bíróság a határozatában megállapítja a másodfokú
bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költséget, és szükség esetén rendelkezik
annak a viseléséről.
(2) A másodfokú bíróság a bűnösnek kimondott vádlottat mentesítheti a másodfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése alól, ha a vádlott vagy a védő
(2) A másodfokú bíróság a bűnösnek kimondott vádlottat mentesítheti a másodfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költségnek vagy egy részének a megfizetése alól, ha a vádlott vagy a védő
fellebbezése eredményes volt.
IV. Cím^2 A MÁSODFOKÚ ELJÁRÁS SORÁN HOZOTT NEM ÜGYDÖNTŐ
VÉGZÉS ELLENI FELLEBBEZÉS^^
382.
§^^ A másodfokú bíróság eljárása során hozott
olyan, nem ügydöntő végzés elleni jogorvoslatra, amely ellen az első fokú
eljárásban fellebbezésnek lenne helye, a 326. §-t és az I-III. Címben
foglaltakat az e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
383.
§-^^ (1) A másodfokú bíróság eljárása során a
kényszerintézkedés elrendeléséről, megszüntetéséről, a kényszerintézkedés
tartamának egy évet meghaladó felülvizsgálatáról hozott végzés ellen, valamint
a másodfokú eljárásban hozott, olyan nem ügydöntő végzés ellen, amely ellen az
első fokú eljárásban fellebbezésnek lenne helye, ha a végzést
a)Z033 a törvényszék hozta, az ítélőtáblához, b)lM£ az ítélőtábla hozta, a Kúriához fellebbezésnek van helye.
384. §lü3s Az ítélőtábla,
illetőleg a Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálj a el.
XV. Fejezetei
A HARMADFOKÚ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS^^
I. Cím^3
A HARMADFOKÚ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI^^
A harmadfokú
eljárásban alkalmazandó rendelkezések1040
385. §i2^i A harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásról
szóló XIV Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
értelemszerűen alkalmazni.
A fellebbezési
jog és a fellebbezés hatály a1042
386. §iíá3 (1) a másodfokú
bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz, ha a
másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével
a)
olyan vádlott bűnösségét állapította meg, illetőleg olyan vádlott
kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy
vele szemben az eljárást megszüntette, fojEtíl olyan cselekmény miatt állapította meg a vádlott
bűnösségét, amelyről az első fokú bíróság nem rendelkezett, c)lSáL az
első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást
megszüntette.
(2) A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra
hivatkozni nem lehet.
(3) Ha az ügyész, illetőleg a
pótmagánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott terhére
nem jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ítélete ellen csak a vádlott
felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet.
(4) A fellebbezés a másodfokú ítélet jogerőre emelkedését abban a részében függeszti
fel, amelyet a harmadfokú bíróság a fellebbezés folytán felülbírál.
A felülbírálat
terjedelme1046
387. §A24Z (1) a harmadfokú
bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első
és másodfokú bírósági eljárást - függetlenül attól, hogy ki fellebbezett -
felülbírálja abból a
szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e.
szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e.
(2) Ha a másodfokú bíróság ítélete
több bűncselekményről rendelkezett, a fellebbezés folytán a harmadfokú bíróság
az ítélet minden rendelkezését felülbírálja, kivéve a másodfokú bíróság által
az elsőfokú bíróság ítéletének felmentő, vagy eljárást megszüntető
rendelkezését helybenhagyó részét.
(3) Ha a fellebbezés kizárólag a kényszergyógykezelés elrendelése vagy mellőzése ellen
irányul, a felülbírálat az ítélet felmentő rendelkezésére is kiterjed.
(4) A harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek az
elkobzásra, a vagyonelkobzásra, a pártfogó felügyelet elrendelésére, a
lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére
vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését hivatalból
felülbírálja.
(5) 1048 Ha a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem érintett
vádlottra vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, vagy a fellebbezéssel nem
érintett vádlottat felmenti, és a másodfokú bíróság által e
vádlott tekintetében kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, a harmadfokú
bíróság az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi.
Kötöttség
a felülbírált ítélet tényállásához1049
388. glfiSö (1) A harmadfokú bíróság a határozatát arra
a tényállásra alapítja, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott
ítéletét meghozta, kivéve, ha ez a tényállás megalapozatlan
(2) A
harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye
bizonyításnak. Ha az a tényállás, amelynek alapján a másodfokú bíróság a
megtámadott ítéletet meghozta, megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az
iratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból
kiegészítheti vagy helyesbítheti.
II. Cími^-
A FELLEBBEZÉS
ELINTÉZÉSÉÉ^
Általános
rendelkezések1053
389. §ií^ (1) A fellebbezéssel érintettek az iratok felterjesztéséig a
másodfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után a harmadfokú bíróságnál a
fellebbezésre észrevételt tehetnek.
(2) A fellebbező a fellebbezését a harmadfokú bíróságnak határozathozatal céljából
tartott tanácsüléséig visszavonhatja.
(3) Az ügyész fellebbezését az iratok felterjesztése után a harmadfokú
bíróság mellett működő ügyész vonhatja vissza. Ha az ügyész a fellebbezést
visszavonja, és más nem fellebbezett, az iratokat a nyilatkozatával együtt
visszaküldi a másodfokú bíróságnak.
(4) A harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele kötelező. Ha a vádlottnak nincs
védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz érkezését
követően haladéktalanul védőt rendel ki.
A fellebbezés
elintézésének előkészítése, a fellebbezés elutasítása, áttétel, az eljárás
felfüggesztése1055
390. §i^ (1) A harmadfokú bíróság tanácsának elnöke
a) intézkedik - szükség esetén -
a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy a
másodfokú bíróságtól felvilágosítás megszerzése iránt,
b) a fellebbezőt a fellebbezésnek nyolc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem
lehet megállapítani, hogy a másodfokú bíróság határozatát miért tartja
sérelmesnek,
c) az iratokat visszaküldi a másodfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,
d) a vádlottnak és a védőnek
kézbesíti a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát,
e) a vádlott vagy a védő
fellebbezésének indokolását megküldi a harmadfokú bíróság mellett működő
ügyésznek, ha azt a harmadfokú bíróság előtt terjesztették elő, és közvetlenül
még nem küldték meg neki,
f) vizsgálja, szükséges-e
kényszerintézkedéssel kapcsolatban határozni.
(2) A harmadfokú bíróság a fellebbezést elutasítja, ha a 369. § (2) bekezdésében
felsorolt esetekben a másodfokú bíróság elmulasztotta a fellebbezés
elutasítását.
(3) Ha a harmadfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy
illetékessége, az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
bírósághoz teszi át.
(4) A harmadfokú bíróság az eljárást felfüggeszti, ha megállapítja, hogy ennek a 266.
§ (1) bekezdése alapján helye van
A tanácsülés
vagy a nyilvános ülés kitüzése1057
391. §i^ (1) A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított hatvan napon belül
a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést vagy
nyilvános ülést tűz ki.
(2) A harmadfokú bíróság a fellebbezést a 392. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben tanácsülésen, egyébként nyilvános ülésen bírálja el.
(2) A harmadfokú bíróság a fellebbezést a 392. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben tanácsülésen, egyébként nyilvános ülésen bírálja el.
A tanácsülés1059
392. §1060 (1) A harmadfokú bíróság
tanácsülésen határoz
a)
a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az
ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,
b)
ha a vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás
vele szemben történő megszüntetéséről határoz,
c) ha a fellebbezés folytán a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről,
illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz, feltéve,
hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is tanácsülésen hozza meg,
d)
ha a fellebbezést a megtámadott határozat
megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
e) ha az eljárást a 373. § (1) bekezdésének I. pontja alapján meg kell
szüntetni,
f) ha az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bíróság az ítéletét a 373. § (1)
bekezdésének II-IV pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
(2) A tanács elnöke tanácsülésre
tartozó ügyben nyilvános ülést tűzhet ki.
(3) A tanács elnöke a fellebbezőket értesíti a tanácsülés kitűzéséről és
arról, hogy fellebbezésüket nyolc napon belül kiegészíthetik, vagy a más által
bejelentett fellebbezésre (indítványra vagy nyilatkozatra) észrevételeket
tehetnek.
(4) 1061 Ha a másodfokú ítélet ellen
kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, erről, valamint az
ügyben eljáró tanács összetételéről a tanács elnöke azzal értesíti a vádlottat,
a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett, hogy nyolc napon
belül kérheti nyilvános ülés kitűzését. Ha nyilvános ülés kitűzését senki sem
kérte, a harmadfokú bíróság az ügyet tanácsülésen intézheti el.
(5) Ha a harmadfokú bíróság tanácsülésen állapítja meg, hogy az ügy tanácsülésen nem
intézhető el, az ügyet nyilvános ülésre tűzi ki. A harmadfokú bíróság a
tanácsülésen hozható határozatot nyilvános ülésen is meghozhatja, ha az ennek alapjául
szolgáló okot a nyilvános ülésen észleli.
A nyilvános ülés1062
393. §i^^ (1) A harmadfokú bíróság nyilvános ülésére a másodfokú bíróság
nyilvános ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha
az ügy tanácsülésen intézhető el.
(3) A vádlottat, a védőt, valamint
a pótmagánvádló jogi képviselőjét a nyilvános ülésre idézni kell. Ha a
megidézett vádlott fogva van, a harmadfokú bíróság az előállítása iránt
intézkedik. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a nyilvános ülés előtt kell
kézbesíteni.
(4) A nyilvános ülésről értesíteni
kell az ügyészt, továbbá a pótmagánvádlót, a sértettet, valamint azokat, akik
fellebbeztek Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése
legalább öt nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjék.
394. §Afi^ (1) A nyilvános ülésen az ügyész részvétele kötelező.
(2) A vádlott távollétében a
nyilvános ülés megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem
kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.
(3) A nyilvános ülés elmulasztása
miatt nincs helye igazolásnak.
A határozat közlése,
határozat kényszerintézkedésről, intézkedések a fellebbezés elintézése után1065
395. §ií^ (1) A harmadfokú bíróság határozatát az ügyésznek, a vádlottnak, a
védőnek, a pótmagánvádlónak, a sértettnek, a fellebbezőnek és annak kell
kézbesíteni, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
(2) A másodfokú bíróság
ítéletének hatályon kívül helyezése esetén az előzetes letartóztatásról, a
lakhelyelhagyási tilalomról, a házi őrizetről, a távoltartásról és az
ideiglenes kényszergyógykezelésről a harmadfokú bíróság a
hatályon kívül helyező végzésben határoz. Ugyanígy jár el a harmadfokú bíróság,
ha az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi.
(3) A fellebbezés elintézése után a harmadfokú bíróság a
határozatának kiadmányait kézbesíti, és az ügy iratait határozatának kiadmányával
és a harmadfokú eljárásban készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi a
másodfokú bíróságnak, illetve az új eljárás lefolytatására utasított
bíróságnak.
III. Cím^^
A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI^^
396. §ií^i (1) A harmadfokú bíróság - az e törvényben
meghatározott esetekben - a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet
helybenhagyja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, illetőleg a
fellebbezést elutasítja.
(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén
ítélettel, egyébként végzéssel határoz.
(3) A határozat indokolása
tartalmazza, hogy ki, miért fellebbezett, és kifejti a harmadfokú bíróság
döntésének indokait.
A másodfokú
bíróság ítéletének helybenhagyása1070
397. §^^- A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha
a fellebbezés alaptalan, vagy az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni,
illetőleg a súlyosítási tilalom vagy a felülbírálat
terjedelmének korlátai miatt nem lehet megváltoztatni.
terjedelmének korlátai miatt nem lehet megváltoztatni.
A másodfokú
bíróság ítéletének megváltoztatása1072
398. §-^^ (1) A harmadfokú bíróság a másodfokú
bíróság ítéletét megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha
a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével rendelkezett a
vádlott bűnösségéről vagy felmentéséről, kényszergyógykezelése elrendeléséről, az eljárás megszüntetéséről, feltéve, hogy a másodfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló tényállás megalapozott, vagy a
tényállás megalapozatlanságát a harmadfokú bírósági eljárásban ki lehetett küszöbölni.
vádlott bűnösségéről vagy felmentéséről, kényszergyógykezelése elrendeléséről, az eljárás megszüntetéséről, feltéve, hogy a másodfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló tényállás megalapozott, vagy a
tényállás megalapozatlanságát a harmadfokú bírósági eljárásban ki lehetett küszöbölni.
(2)
Az
(1) bekezdésben meghatározott esetben a harmadfokú
bíróság a törvénynek megfelelő határozatot hoz a cselekmény minősítését, a
büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását, illetőleg büntetés vagy intézkedés
mellőzését illetően is.
(3)
A
harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének
megváltoztatása esetén határoz az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, a pártfogó
felügyelet elrendeléséről, a lefoglalásról, a polgári jogi igényről, a szülői
felügyeleti jog megszüntetéséről és a bűnügyi költség viseléséről is.
A másodfokú
bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése1074
399. §-^^ (1) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül
helyezi, és az eljárást megszünteti a 373. § (1) bekezdésének I. pontjában
meghatározott esetekben
(2)1076 A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új elj árásra utasítja, ha a másodfokú ítélet meghozatalára
(2)1076 A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új elj árásra utasítja, ha a másodfokú ítélet meghozatalára
a) a 373. § (1) bekezdésének II. vagy III. pontja valamelyikében meghatározott valamely eljárási
szabálysértéssel,
b) a súlyosítási tilalom [354. és 355. §, 405. § (1) és (3) bek, 549. §
(4) bek] megsértésével került sor.
(3) 1077 A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése
mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú
bíróságot utasítja új eljárásra, ha a (2) bekezdésében meghatározott eljárási
szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el, és a másodfokú bíróság azt nem
észlelte.
(4) A harmadfokú bíróság az elsőfokú bíróság és a másodfokú bíróság ítéletét hatályon
kívül helyezi, és
a) az iratokat az ügyésznek megküldi, ha az ügyész a XXVI. Fej ezet szerinti elj
árást a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta,
b) az elsőfokú bíróságot új
eljárásra utasítja, ha a bíróság a XXVI.
Fejezet szerinti elj árást a törvényi előfeltételek
hiányában folytatta le.
(5) Ha
a harmadfokú bíróság a másodfokú ítélet megalapozatlanságát a 388. § (2)
bekezdése alapján nem tudja kiküszöbölni, a másodfokú bíróság, illetőleg
szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét
hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, illetőleg az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, illetőleg az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
IV. Cím^^
A MÁSODFOKÚ, ILLETŐLEG A HARMADFOKÚ ELJÁRÁS SORÁN HOZOTT NEM
ÜGYDÖNTŐ VÉGZÉS ELLENI FELLEBBEZÉS ELBÍRÁLÁSA^^
400. §ií^ü (1) A másodfokú bíróság eljárása során
hozott olyan, nem ügydöntő végzés elleni jogorvoslatra, amely ellen - ha azt az
első fokú eljárásban hozzák - fellebbezésnek van helye, a XIV Fejezet IV
Címét és az I-III. Címben foglaltakat az e címben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)
A
másodfokú bíróság eljárása során a kényszerintézkedés
elrendeléséről, megszüntetéséről, a kényszerintézkedés tartamának egy évet meghaladó
felülvizsgálatáról hozott végzés ellen, valamint a másodfokú
eljárásban hozott, más, nem ügydöntő végzés ellen fellebbezésnek van helye a
harmadfokú bírósághoz.
(3) A harmadfokú bíróság a fellebbezést tanácsülésen bírálj a el.
401. §ií^i Ha a 400. § (2) bekezdésében meghatározott végzéseket a harmadfokú
bírósági eljárásban hozták meg, a végzés elleni fellebbezést, ha a végzést az
ítélőtábla hozta, a Kúria bírálja el.
XVI. Fejezet^^ A MEGISMÉTELT ELJÁRÁS^^
402. §lflM
Általános rendelkezések^^
403. §A2^í (1)1087 a bíróság határozatának hatályon kívül
helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése folytán megismételt
eljárásban a XII. Fejezet és a XIII.
Fejezet rendelkezéseit az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A
megismételt eljárásban a bíróság soron kívül jár el.
(3)1088
A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a
hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő
határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el.
(4)
A
megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálata során a
másodfokú, illetőleg a harmadfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem
kötik a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett okok és indokok
(5) A vádlott nem kötelezhető
annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely annak folytán merült fel, hogy
az eljárást meg kellett ismételni.
I. Cím^^ AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGISMÉTLÉSE^^
404. §1221 (1)1092
A tárgyalás megkezdése után a tanács elnöke ismerteti a másodfokú bíróság vagy
a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatát, illetve az
Alkotmánybíróság megsemmisítő
határozatát, az elsőfokú bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatát, ha másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét,
valamint a vádiratot.
határozatát, az elsőfokú bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatát, ha másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét,
valamint a vádiratot.
(2) Ha az ügyész a vádat az elsőfokú
bíróság határozatának hatályon kívül helyezése után módosította, a módosított
vádiratot az ügyész ismerteti.
(3)
1093 Ha a vádlott nem tesz vallomást,
a tanács elnöke a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által
megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomását is
ismertetheti vagy felolvashatja.
(4)1094
A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett
a tanúnak a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által
megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról,
illetve a szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült
jegyzőkönyv ismertethető vagy felolvasható.
(5) A
(4) bekezdés nem alkalmazható, ha az elsőfokú bíróság
ítéletének hatályon kívül helyezése azért történt, mert az ítélet
megalapozatlanságát a másodfokú bírósági eljárásban nem lehetett kiküszöbölni.
(6)1095 Az (5) bekezdés nem zárja ki annak a tanúvallomásnak, illetve
szakvéleménynek az ismertetését vagy felolvasását, amely nem az ítéleti
tényállás megalapozatlan részére vonatkozik.
405. §1226 (1) Ha a vádlott terhére
nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett
vádlott bűnösségét megállapítani, illetőleg a hatályon kívül helyezett
ítéletben kiszabott
büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(1a) 1097 H a az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet
a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabott
büntetésnél súlyosabb büntetést
kiszabni, vagy
büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb
intézkedést alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés nem irányadó, ha
a) az elsőfokú bíróság ítéletének
hatályon kívül helyezése a 373. § (1) bekezdésének II. a)-c) vagy e) pontjában
vagy 376. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ok miatt történt,
b) a megismételt eljárásban felmerült
új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán
súlyosabb büntetést kell kiszabni, feltéve, hogy az ügyész ezt indítványozza,
c) az ügyész vádkiterjesztése
folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani,
d) az elsőfokú bíróság ítéletének
hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati elj árásban a terhelt terhére bej
elentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor.
(3) A (2)
bekezdés esetében sem lehet a vádlott bűnösségét
megállapítani, illetőleg súlyosabb büntetést kiszabni vagy a büntetés helyett
alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni, ha a
másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a 349. § (2) bekezdése alapján helyezte hatályon kívül.
másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a 349. § (2) bekezdése alapján helyezte hatályon kívül.
II. Cími228
A MÁSODFOKÚ
VAGY A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGISMÉTLÉSE^^
406. §üfi2 (1) Ha a harmadfokú bíróság vagy a Kúria a másodfokú bíróság
határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot utasítja új
eljárásra, vagy az Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság
határozatát megsemmisíti, a másodfokú bíróság eljárására a XIV Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
határozatát megsemmisíti, a másodfokú bíróság eljárására a XIV Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha
az Alkotmánybíróság a harmadfokú bíróság határozatát
megsemmisíti, a harmadfokú bíróság eljárására a XV Fejezet rendelkezéseit kell
alkalmazni.
III. Cími^-
TÁRGYALÁS AZ ÜGYEK UTÓLAGOS
EGYESÍTÉSEKOR^^
407. §-^^ (1) Az 568. § (3) bekezdése alapján kitűzött tárgyalás
lefolytatására az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A tárgyalás megkezdése után a
tanács elnöke ismerteti a bíróság utólagos egyesítést kimondó határozatát,
valamint az alapügyekben hozott határozatokat.
(3) A bíróság a tárgyalás alapján
a próbára bocsátást kimondó rendelkezést, valamint a próbára bocsátás előtt,
illetőleg alatt elkövetett bűncselekményt elbíráló határozat büntetés
kiszabására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és halmazati büntetést szab
ki.
(4) Ha a bíróság a tárgyalás alapján
megállapítja, hogy az ügyek utólagos egyesítésének nem volt helye, az egyesítést
kimondó végzést hatályon kívül helyezi.