1998. évi XIX. törvény
a büntetőeljárásról1
ELSŐ
RÉSZ
I. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Az eljárási feladatok megoszlása
A bíróság
eljárásának alapja
2. § 2 (1) A bíróság az ítélkezés
során törvényes vád alapján jár el.
(2) Törvényes a vád, ha a
vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy
pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági
eljárás lefolytatását kezdeményezi.
(3) A bíróság csak annak a
személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek és
csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz.
(4) A bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet,
de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti
minősítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó
indítványához.
Jog a bíróság eljárásához és a
jogorvoslati jog3
3. § (1) Mindenki nek joga van ahhoz, hogy az
ellene emelt vádról bíróság döntsön.
(2)4
Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét
megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság
jogosult.
(3)5
A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai,
valamint az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedései ellen, illetve a bíróság,
az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt - e törvényben
meghatározottak szerint - jogorvoslatnak van helye. (4) 6 A Kúria
határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.
A bizonyítási teher
4. § 7 (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.
(2) A kétséget kizáróan nem
bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.
A védelem joga
5. § (1) A terheltet megilleti a védelem joga.
(2)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot
korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben
meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet.
(3)8 A terhelt személyesen
védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A
bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a
büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.
(4) A
védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben
kötelező.
A hivatalból való eljárás, a
büntetőeljárás megindítása és a büntetőeljárás akadályai9
6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy
az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa,
illetőleg az eljárást lefolytassa.
(2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.
(2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.
(3)10Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg
kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha
a) a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy)
követte el,
b) nem állapítható meg
bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt
(feljelentett személy) követte el,
c)
- az e törvényben meghatározott kivételekkel -
büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn,
d)— a terhelt cselekményét már jogerősen
elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét.12
(4) 13 A
Negyedik Részben meghatározott eljárásokat (rendkívüli jogorvoslat), kivéve
a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az elkövető egy
cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a
bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a
vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt
állapítja meg a terhelt bűnösségét.
(5)14
Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával
állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről
szóló törvényben
meghatározott perújítási eljárás 15 lefolytatása előtt - nem indítható.
Az ártatlanság vélelme
7. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság
jogerős határozatában nem állapította meg.
Az önvádra kötelezés tilalma
8. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát
terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
Az anyanyelv használata
9. § (1) A büntetőelj árás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt
senkit sem érhet hátrány.
(2)16
A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az
anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban
meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy - ha a magyar
nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
(3)17
Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a
lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság,
ügyész, illetőleg nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a
hivatalos iratot kibocsátotta.
(4)18
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kézbesítendő iratot
nem kell lefordítani, ha erről az érintett kifej ezetten lemond.
A büntetőjogi
felelősség önálló elbírálása
10. § Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e
el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem
köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési
vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás.
vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás.
A törvény hatálya
11. § (1) A büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény
szerint kell lefolytatni.
(2) A
magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben [a
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény (a továbbiakban:
Btk.) 3. és 4. §] az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.
II. Fejezet
A BÍRÓSÁG
A bíróság feladata
12. § (1) A bíróság feladata az igazságszolgáltatás.
(2) Bíróság dönt - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - a szabadságelvonással, illetve
szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedésekről.
(3) A bíróság az e törvényben
meghatározott más feladatokat is ellát.
(4) A vádirat benyújtása előtt a
bíróság feladatait - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nyomozási bíró
látja el.
Az eljáró bíróságok
13. § (1) 19 Első fokon a helyi bíróság és a törvényszék jár el.
(2) Másodfokon jár el
a)— a törvényszék a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,
b)— az ítélőtábla a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben,
13. § (1) 19 Első fokon a helyi bíróság és a törvényszék jár el.
(2) Másodfokon jár el
a)— a törvényszék a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,
b)— az ítélőtábla a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben,
c)— ha e törvény az ítélőtábla határozata elleni
fellebbezést lehetővé teszi, a Kúria az ítélőtábla hatáskörébe tartozó
ügyekben.
(3) 23 Harmadfokon
jár el
a)— az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszék járt el, b)— a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon az ítélőtábla járt el.
a)— az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszék járt el, b)— a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon az ítélőtábla járt el.
(4)26 Az e törvényben meghatározott esetekben az
elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács
elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat. A bíróság eljárására
irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági
titkár eljárására kell alkalmazni.
(5)27 Külön
jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson
kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is
eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott
rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző elj árására kell alkalmazni.
A bíróság összetétele
14. § (1) A helyi bíróság
a)— egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló
tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolcévi vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztést rendel, b) ülnökök közreműködése nélkül (egyesbíróként) j ár el az a) pont
alá nem tartozó esetben
(2) 29 A
törvényszék
mint elsőfokú bíróság - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egy hivatásos
bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. (3)30 A helyi
bíróság az (1) bekezdés b) pontja esetében egy hivatásos bíróból és két
ülnökből álló tanácsban is eljárhat, ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett
bűncselekmény a vádirati minősítéstől
eltérően hogyan minősülhet, vagy ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa
elé utalta.
(4)31 A helyi bíróság és a törvényszék, mint első fokú bíróság - az e törvényben
meghatározott esetekben - két hivatásos bíróból és három ülnökből álló
tanácsban járhat el.
(5)32 A másodfokú és a harmadfokú
bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A Kúria három, illetőleg
ha e törvény így rendelkezik, öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(6) Az egyesbíró és a tanács elnöke hivatásos bíró; az
ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnökök jogai, kötelességei azonosak
(7)33A 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági
(7)33A 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági
Hivatal elnöke által
kijelölt bíró.
Az elsőfokú bíróság hatásköre
15.
§— Első fokon a helyi bíróság hatáskörébe tartozik azoknak a
bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a törvényszék
hatáskörébe.
16.
§ (1) 35 A törvényszék hatáskörébe tartoznak36
a) azok a bűncselekmények, amelyekre a
törvény tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását
is lehetővé teszi; valamint
b) az állam elleni
bűncselekmények (Btk. X. Fejezet);
c) az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. Fejezet); d)— az emberölésre irányuló előkészület, a
gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 166. § (3) és (4) bek], az erős
felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §), az életveszélyt (halált)
okozó testi
sértés [Btk. 170. § (6) bek. és (7) bek harmadik fordulata], az
emberrablás (Btk. 175/A. §), az emberkereskedelem (Btk 175/B. §), az
egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi
önrendelkezés elleni bűncselekmények (Btk. XII. Fejezet II. Cím);
e)— a választás, a népszavazás, a népi
kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
(Btk. 211. §), visszaélés minősített adattal (Btk XV Fejezet III. Cím), a hivatali bűncselekmények (Btk. XV Fejezet IV Cím), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 232. §), a
fogolyzendülés (Btk. 246. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett
igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk 249/B. §), a közélet (nemzetközi közélet)
tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. XV Fejezet VII. és VIII. Cím);
f)— a terrorcselekmény (Btk 261. §), a
nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk 261/A. §), a légi jármű vasúti,
vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk 263/C.
§);
g)— visszaélés haditechnikai termékkel és
szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [Btk. 263/B. §], a
bennfentes kereskedelem (Btk 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B.
§), a piramisjáték
szervezése (Btk. 299/C. §), a pénzmosás (Btk 303. §);
h)— a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni
hátrányt okozó közveszélyokozás [Btk. 259. § (2) bek. b) pont], a
különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem
működésének megzavarása [Btk 260. § (3) és (4) bek], a különösen
nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok
elleni bűncselekmény [Btk. 300/C. § (4) bek b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős
vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben
elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési
kötelezettség elmulasztása [Btk.
310. § (4) bek. a) pont, (5) bek. a) pont és az így minősülő (6)
bek, 310/A. §], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (5) bek. a)
pont és 313/C. § (6) bek], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős
értékre elkövetett lopás [Btk. 316. § (6) bek. a) pont és 316. § (7)
bek], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett
sikkasztás [Btk. 317. § (6) bek. a) pont és Btk. 317. § (7) bek], a
különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 318. § (6)
bek. a) pont és 318. § (7) bek.], a különösen
nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk.
319. § (3) bek. c) és d) pont], a különösen nagy, vagy ezt
meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 320. § (2) bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó
értékre elkövetett rablás [Btk. 321. § (4) bek. b) pont], a különösen
nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [Btk. 322. § (3) bek. a)
pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás
[Btk. 324. § (5) bek. és 324. § (6) bek], a különösen nagy, vagy a különösen
jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 326. § (5) bek. a) pont és
326. § (6) bek], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt
okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk 329/A. § (3)
bek] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3) bek];
i)42
a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények;
j)43
az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és
elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények
üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint
a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.
(2) 44 Ha a terhelt különböző bíróságok
hatáskörébe tartozó bűncselekményeket követett el, a törvény szék jár el.
Az elsőfokú bíróság
illetékessége
17. § (1) 45 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az
eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt
elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről,
székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.
székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.
(2) Ha a bűncselekményt több bíróság
területén követték el, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos
hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben - a nyomozási bíró
eljárását ide
nem értve - korábban intézkedett (megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az eljárást az ügyész, a terhelt, a védő, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára az a
bíróság folytatja, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették
nem értve - korábban intézkedett (megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az eljárást az ügyész, a terhelt, a védő, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára az a
bíróság folytatja, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették
(3)46 Az eljárásra az a bíróság is
illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy
- ha e törvény másként nem rendelkezik - a pótmagánvádló ott emel vádat.
(4)47Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi
terhelttel szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több
ilyen bíróság van, a megelőzés az irányadó.
(5)48 A közveszélyokozás (Btk 259. §), valamint a
közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §) esetén a törvényszék
székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi
Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye,
illetve a főváros területére terjed ki.
(6)49 Visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §),
visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk 264/A. §), visszaélés
atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (Btk.
XVII. Fejezet) miatt - kivéve a számvitel rendjének megsértését (Btk. 289.
§), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (Btk XVII. Fejezet III. Cím) - a törvényszék székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi
Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok
illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére
terjed ki.
(7) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett
el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (5)-(6)
bekezdés szerint illetékes.
(8) 50 Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.
(8) 50 Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.
(9)51
(10) 52A 16. § (1) bekezdés j) pontjában
meghatározott bűncselekmények miatt indított eljárásban a Fővárosi Törvényszék
jár el.
18. § (1) 53 A Magyarország határain
kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a bíróság illetékes, amelynek a
területén a terhelt lakik, vagy tartózkodik, ennek hiányában az a bíróság,
amelynek a
területén fogva tartják.
területén fogva tartják.
(2) 54 Ha a terhelt a bűncselekményt Magyarország
határain kívül követte el, és az eljárást a távollétében folytatják, az a
bíróság illetékes, amelynek a területén a terhelt utoljára lakott, vagy
tartózkodott. (3)55 Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak
alapján az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a helyi bíróság
hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság, törvényszék
hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék jár el.
A hatáskör és az illetékesség
vizsgálata
19. § A bíróság a hatáskörét és az illetékességét
hivatalból vizsgálja.
Az eljáró
bíróság kijelölése
20. § (1) A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi
összeütközés esetében az eljáró bíróságot az ügyész indítványának beszerzése
után ki kell jelölni.
(2) A kijelölésről
(2) A kijelölésről
a)— a törvényszék
másodfokú tanácsa határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok
között, b)— az ítélőtábla határoz, ha a hatásköri összeütközés a
területén lévő törvényszék és helyi bíróság között, avagy az illetékességi összeütközés
a területén lévő törvényszékek vagy a területén lévő
különböző törvényszékekhez tartozó helyi bíróságok között,
c)— a Kúria határoz, ha a hatásköri összeütközés a különböző ítélőtáblákhoz
tartozó törvényszékek és helyi bíróságok, a törvényszék katonai tanácsa és a
törvényszék más tanácsa, illetőleg más törvényszék, a törvényszék és
az ítélőtábla, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa és a Fővárosi Ítélőtábla
más tanácsa, illetőleg más ítélőtábla, a Kúria és az ítélőtábla, avagy az
illetékességi összeütközés az ítélőtáblák vagy különböző ítélőtáblákhoz tartozó
törvényszékek, illetőleg helyi bíróságok között merült fel.
(3)59
Az eljáró bíróságot a Kúria jelöli ki akkor is, ha az
illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg.
20/A. §— Az Országos
Bírósági Hivatal elnöke az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű
bíróságot jelöl ki az ügy elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe
miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható,
és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.
A bíró kizárása
21. § (1) Bíróként nem járhat el,
a) aki az ügyben mint ügyész vagy a
nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek
vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,
b) aki az ügyben mint terhelt, védő,
továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint ezek
képviselője vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,
c)
aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, illetőleg
szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,
cl) aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről
döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett
adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e, e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb
okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül
q) a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki
az ügyben nyomozási bíróként járt el,
b)—a másodfokú elj árásból ki van zárva az a
bíró, aki az ügy első fokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy első
fokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett, c)— a hatályon kívül helyezés folytán megismételt
eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat
vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat
meghozatalában részt vett,
cl)— a perújítás elrendelése folytán megismételt első
fokú vagy másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást
elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt
vett,
e)— a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van
zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat
meghozatalában részt vett.
(4) A (3) bekezdés esetén az ügy
elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a
megtámadott határozat meghozatalában
(5)65A (3)
bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján
hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül
helyező határozat meghozatalában részt vett.
(6)66A (3)
bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az
alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a
rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.
22. §—Nem járhat el az ügyben - a Kúria kivételével
- az a bíróság, amelynek elnökével, illetőleg elnökhelyettesével szemben a 21.
§ (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel.
23. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási
okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására
jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni.
(2) A kizárási okot az ügyész, a
terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél,
valamint ezek képviselője is bejelentheti.
(3) 68 A (2) bekezdésben megjelölt személy a 21. § (1) bekezdésének
e) pontjában szabályozott kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak
akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés
alapjául szolgáló
tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban
bejelenti. (4)69 A bíróság elnöke a tudomására jutott
kizárási ok miatt a bíró kizárását hivatalból kezdeményezi. (5) 70A 21. § (1) bekezdésének d) pontjában
meghatározott kizárási ok fennállása esetén a külön törvény szerinti
titoktartási kötelezettség a bírót az ügyelosztást végző vezetőjével szemben
nem köti.
24. §— (1) A bíró az ügyben a kizárási ok bejelentésétől kezdve nem járhat el,
ha a kizárási okot maga vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelenti be.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kivéve a bíró a bejelentés elintézéséig az ügyben
eljárhat, de az ügydöntő határozat meghozatalában nem vehet részt.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a kizárási
okot a 21. § (1) bekezdés e) pontjára alapították.
(4)
A
bíró a (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nélkül
járhat el, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után, a 21. § (1) és (3) bekezdésének
ugyanazon pontjára alapított, újabb bejelentést tesz a bíró kizárása iránt.
(5) Ugyanazon bíró ellen, a 21. § (1) és (3) bekezdésének ugyanazon pontjára
alapított, ismételten bejelentett, alaptalan kizárás iránti bejelentést
indokolás nélkül el lehet utasítani.
(6)
A bíróság elnöke
intézkedik más bíró kijelölése iránt, ha a bíró a kizárási okot maga vagy rá
vonatkozóan a tanács elnöke jelentette be, vagy a bíró a kizárásához
hozzájárult. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni.
(7) Ha a kizárás iránti bejelentés a
(6) bekezdésben szabályozott módon nem intézhető el, és
a) a bíróság egyesbírája ellen
jelentették be, azt a bíróság másik bíróból és két ülnökből álló tanácsa,
b) a bíróság tanácsa ellen irányul, azt a bíróság másik tanácsa bírálja el.
b) a bíróság tanácsa ellen irányul, azt a bíróság másik tanácsa bírálja el.
24/A. §— (1) 73 A 22. §-ban szabályozott esetben, vagy ha a
bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, a
kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú
bíróságra vagy arra is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a kizárási
ok az ítélőtáblára mint harmadfokú bíróságra vagy arra is vonatkozik, a
kizárásról a Kúria határoz. Ha a kizárás iránti bejelentésnek helyt adnak, az
eljáró bíróság kijelölésére a 20. § irányadó.
(2) A kizárásról a bíróság
tanácsülésen határoz. Ha a kizárás iránti bejelentést nem a bíró tette, vagy a
kizárásához nem járult hozzá, be kell szerezni a bíró nyilatkozatát.
(3) A kizárást kimondó határozat
ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat
elleni j ogorvoslatban lehet sérelmezni.
(4) A külön törvény szerinti
közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárását megtagadó
határozat elleni fellebbezésről a bíróság a 24. § és a 24/A. § értelemszerű
alkalmazásával határoz.
25.
§— Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a
magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten
alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban
rendbírsággal sújtható.
26. § (1) A bíró kizárására vonatkozó
rendelkezések az ülnökre is irányadók
(2) A nyomozási bíró kizárására a 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni; a
nyomozási bíró azonban, ha a vele szemben bejelentett ok alapján a kizárásához
nem járult hozzá, az ügyben a bejelentés elintézéséig eljárhat.
27. §— A bíró kizárására vonatkozó szabályok irányadók a bírósági titkár, a
jegyzőkönyvvezető és a bírósági ügyintéző kizárására is.
III. Fejezet AZ ÜGYÉSZ
Az ügyész feladata
28. §— (1) Az ügyész a közvádló. Az ügyész kötelessége,
hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a büntetőjogi felelősséget
súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás minden szakaszában
figyelembe vegye.
figyelembe vegye.
(2) Az ügyész azokat a jogokat
gyakorolja, amelyek azt az ügyészséget illetik, ahol az ügyész működik.
(3) Az ügyész a vádemelés
feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy nyomoz.
(4) 77
Ha a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket
[35. § (2) bek], az ügyész felügyel arra, hogy azt e törvény rendelkezéseit
megtartva végezzék (nyomozás
feletti felügyelet), az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat érvényesíthessék. Ennek érdekében az ügyész
feletti felügyelet), az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat érvényesíthessék. Ennek érdekében az ügyész
a)
nyomozást vagy feljelentéskiegészítést rendelhet
el, annak lefolytatásával a nyomozó hatóságot bízhatja meg, a nyomozó hatóságot
- annak illetékességi területén - nyomozási cselekmények végzésére vagy további
nyomozásra, a nyomozásnak az általa megjelölt határidőn belüli befejezésére
utasíthatja,
b) a nyomozási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás irataiba betekinthet,
azokat magához kérheti,
c)
a nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja vagy
hatályon kívül helyezheti, a nyomozó hatóság határozata, intézkedése ellen,
illetve intézkedésének elmulasztása miatt a hozzá megküldött panaszokat elbírálja,
cl) a feljelentést elutasíthatja, a nyomozást megszüntetheti, a nyomozó hatóságot a nyomozás megszüntetésére utasíthatja, e) az eljárást magához vonhatja.
cl) a feljelentést elutasíthatja, a nyomozást megszüntetheti, a nyomozó hatóságot a nyomozás megszüntetésére utasíthatja, e) az eljárást magához vonhatja.
(5)
Ha
az ügyész nyomoz, bármely nyomozó hatóságot - annak
illetékességi területén - nyomozási cselekmény elvégzésére utasíthatja, a
legfőbb ügyész az ügy ügyészségi nyomozása során más nyomozó hatóságok tagjait
az országos vezető egyetértésével igénybe veheti.
(6) Az ügyész ellenőrzi a
büntetőeljárás során elrendelt, a személyes szabadság elvonásával vagy
korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását.
(7) 78 Az ügyész az e törvényben meghatározott feltételek esetén vádat emel, és a
bíróság előtt - a magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve - a vádat képviseli,
vagy dönt a közvetítői eljárásra utalásról, a
vádemelés elhalasztásáról, illetőleg részbeni mellőzéséről. Az ügyész a vádat elejtheti vagy módosíthatja. Az ügyész az ügy iratait a bírósági eljárásban megtekintheti, és indítványtételi jog illeti meg az
ügyben felmerült minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt.
vádemelés elhalasztásáról, illetőleg részbeni mellőzéséről. Az ügyész a vádat elejtheti vagy módosíthatja. Az ügyész az ügy iratait a bírósági eljárásban megtekintheti, és indítványtételi jog illeti meg az
ügyben felmerült minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt.
29. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények
miatt:
a)— a közjogi
tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [551. § (1) bek], a
nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [553. § (1) bek] által
elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett
hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük
elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni
erőszak (Btk. 232. §),
f_J= b)— a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az
alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a
bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki
végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a
közjegyző helyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú
tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett
emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen,
hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont,
Btk 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk 321. § (3) bek cl)
pont, (4) bek c)-d) pont, Btk. 321. § (5) bek. b) pont],
c)— a rendőrség hivatásos állományú tagjának
kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen
bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben
elkövetett bűncselekménye,
cl)— a b) pontban felsoroltak
vonatkozásában elkövetett vesztegetés [Btk. 253. § (1)-(2) bek], a vezető
beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy
által elkövetett vesztegetés [Btk 250. § (2) bek. a) pont és (3) bek.
második tétele], a vesztegetésnek a Btk. 255. §-a szerinti alakzata, a
vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 255/B. §) és a befolyással
üzérkedés [Btk. 256. § (1) és (2) bek],
(j^e)— a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a
büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra
tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú
tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,
f)— az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
(Btk. XV Fejezet VI. Cím) közül a hamis vád (Btk 233-236. §), a hatóság félrevezetése
(Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238-241. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a hatósági
eljárás akadályozása (Btk. 242/A. §), a hatóság eljárásának megzavarása (Btk
242/B. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a hivatalos személy
eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk. 244. § (3) bek. b) pont], az
ügyvédi visszaélés (Btk. 247. §), a zugírászat (Btk. 248. §), a nemzetközi
bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk 249/B.
§),
g)— a külföldi hivatalos személy (Btk. 137. § 3.
pontja) ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet
tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (Btk. XV Fej ezet VIII. Cím),
h)— az emberiesség
elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint
a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló
törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog
szerint el nem évülő bűncselekmények.
Az ügyészség hatásköre és
illetékessége
30. § (1) 87 Az
ügyészség hatáskörét és illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre
és illetékessége határozza meg, amely mellett működik. Az ügyészség szervezetét
külön törvény alapján a
legfőbb ügyész határozza meg.
legfőbb ügyész határozza meg.
(2) A különböző ügyészségek
illetékességébe tartozó bűncselekmények esetében az az ügyészség jár el,
amelyik az ügyben korábban intézkedett.
(3) 88A legfőbb ügyész vagy a felettes
ügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre a
hatásköre vagy az illetékessége egyébként nem terj ed ki.
(4) Az ügyészségek között
felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró
ügyészséget a felettes ügyész jelöli ki.
Az ügyész kizárása
31. § (1) A büntetőügyben ügyészként nem járhat el,
a) aki az ügyben mint bíró járt el,
valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,
b) aki az ügyben mint terhelt, védő,
továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint
képviselőjük vesz, vagy vett részt, illetőleg ezek hozzátartozója,
c)
aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, valamint
szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,
d) akitől az ügy elfogulatlan
megítélése egyéb okból nem várható.
(2) A perújítási eljárásból ki van
zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes nyomozási
cselekményeket végzett, vádat emelt, illetőleg a vádat képviselte.
(3) Nem kizárási ok, ha az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott
bűncselekmény miatt tett feljelentést. (4)89Nem
járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség,
amelynek a vezetőjével vagy vezető helyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy
b) pontjában szabályozott kizárási ok
merült fel.
(5)90
Ha az (1) bekezdés a) és b) pontj ában
szabályozott kizárási ok a megyei főügyésszel vagy főügyész-helyettessel szemben
merült fel, a megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség az ügyben nem járhat el.
32. § (1) 91Az ügyész a vele szemben
felmerült kizárási okot köteles az ügyészség vezetőjének haladéktalanul
bejelenteni. A kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyész az ügyben nem járhat
el.
(2)92 A kizárási okot a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a magánfél, valamint a sértett, a magánvádló és a magánfél képviselője is bejelentheti.
(3)93 Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását hivatalból kezdeményezi.
(2)92 A kizárási okot a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a magánfél, valamint a sértett, a magánvádló és a magánfél képviselője is bejelentheti.
(3)93 Az ügyészség vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt az ügyész kizárását hivatalból kezdeményezi.
(4) 94 Ha az ügyész a kizárási
okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de -
a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában szabályozott kizárási ok
kivételével - a feljelentést nem
utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem alkalmazhat, vádat nem emelhet, és a vádat nem képviselheti.
utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem alkalmazhat, vádat nem emelhet, és a vádat nem képviselheti.
(5)95
A megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség
ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész
határoz. A főügyész, valamint a legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész
határoz. Amennyiben a helyi ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi
ügyész kizárása iránt bejelentett kérelem egyúttal a főügyészt is érinti, úgy a
kizárásról a legfőbb ügyész határoz.
(6) 96 A külön törvény szerinti
közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárását megtagadó
határozat elleni panaszról az ügyész az (1)-(5) bekezdés értelemszerű
alkalmazásával határoz.
33. §2^ (1) Az ügyész a 32. § (4) bekezdésében
szabályozott korlátozás nélkül járhat el, ha a bejelentő a kizárás megtagadása
után az ügyész kizárása iránt a 31. § (1) bekezdésének ugyanazon pontjára,
illetve (2) bekezdésére alapított újabb bejelentést tesz.
illetve (2) bekezdésére alapított újabb bejelentést tesz.
(2) Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, vagy a sértett, a magánvádló,
illetőleg a magánfél képviselője az ügyben ugyanazon ügyész ellen ismételten
alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal
sújtható.
34. §— Az ügyész kizárására vonatkozó szabályok irányadók az ügyészségi
nyomozó, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a
jegyzőkönyvvezető kizárására is.
IV. Fejezet A NYOMOZÓ HATÓSÁG A nyomozó hatóság feladata
35. § (1) A nyomozó hatóság a nyomozást az ügyész
rendelkezése alapján vagy önállóan végzi.
(2) 99 A nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, ha a bűncselekményt maga észlelte, a feljelentést nála tették, vagy arról más módon maga szerzett tudomást,
(2) 99 A nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, ha a bűncselekményt maga észlelte, a feljelentést nála tették, vagy arról más módon maga szerzett tudomást,
továbbá ha az ügyész a feljelentés kiegészítését, illetve a nyomozás
lefolytatását a hatáskörébe utalta.
A nyomozó hatóságok
36. § (1) Az általános nyomozó hatóság a rendőrség.
(2)1 00
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények
miatt:101 aj— nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk.
261/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg
kettős felhasználású termékkel [Btk. 263/B. § (1) bekezdés c) pont],
engedély
nélküli külkereskedelmi tevékenység (Btk. 298. §), jövedékkel visszaélés
elősegítése (Btk 311/B. §),
b)— áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), bitorlás
(Btk 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk.
329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki
intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk
329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §),
c)— számvitel rendjének megsértése (Btk 289. §),
csődbűncselekmény (Btk 290. §), visszaélés társadalombiztosítási, szociális
vagy más jóléti juttatással (Btk 309. §), költségvetési csalás (Btk. 310. §),
költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség
elmulasztása (Btk. 310/A. §), az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem
közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (Btk. 326.
§), pénzmosás (Btk. 303. §, Btk. 303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos
bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk 303/B. §),
cl)
az a)-c) pontokban
meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett
közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §), egyedi
azonosító jel meghamisítása (Btk 277/ A.
§) és bélyeghamisítás (Btk 307. §),
e)ioi
(3)106
(4)1 07 Külföldön lévő
magyar kereskedelmi hajón, illetőleg polgári légi járművön magyar állampolgár
vagy - a Btk. 3. §-ának (2) bekezdésében, illetve 4. §-ában meghatározott
esetben - bárki által elkövetett bűncselekmény miatt a hajó, illetőleg a légi
jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések
alkalmazására.
(5)1 08 A nyomozó hatóságok a legfőbb ügyész engedélyével a
külön törvényben meghatározott feltételek esetén az Európai Unió tagállamainak
nyomozó hatóságai, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)
részvételével egy ügyre vagy ügyek meghatározott csoportjaira közös nyomozó
csoportot alakíthatnak, illetőleg abban részt vehetnek.
A nyomozó hatóság hatásköre és
illetékessége
37. § (1) A nyomozó hatóságok hatáskörét és
illetékességét külön jogszabály határozza meg.109
(2)110 A 36. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyomozó hatóságok között felmerült hatásköri összeütközés esetén, valamint, ha a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel
(2)110 A 36. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyomozó hatóságok között felmerült hatásköri összeütközés esetén, valamint, ha a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel
halmazatban
olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek
nyomozására e nyomozó hatóság hatásköre nem terjed ki, és az eljárás
elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó hatóságot az illetékes ügyész
jelöli ki. Eljáró nyomozó hatóságként az ügyész olyan nyomozó hatóságot is kijelölhet,
amelynek hatásköre a 36. § (2)-(3) bekezdése alapján a bűncselekmény
nyomozására egyébként nem terjed ki. (3) 111 A nyomozó hatóságok a
vezetőik megállapodása alapján az ügyész jóváhagyásával egy ügyre vagy ügyek
meghatározott csoportjaira közös nyomozó csoportot hozhatnak létre.
A nyomozó hatóság tagjának kizárása
38. § (1) A büntetőügyben a nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el,
a) aki az ügyben mint bíró járt el,
valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója,
b) aki az ügyben mint terhelt, védő,
továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy azok képviselőjeként
vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,
c) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz, vagy vett részt, cl) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
c) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz, vagy vett részt, cl) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) A perújítás során elrendelt
nyomozásból a nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja is ki van zárva.
(3) Nem kizárási ok, ha a nyomozó
hatóság tagja a szolgálati feladata teljesítése során tudomására jutott
bűncselekmény miatt tett feljelentést.
(4)
Nem
járhat el az ügyben az a nyomozó hatóság, amelynek
vezetőjével szemben a 38. § (1) bekezdésében szabályozott kizárási ok merül
fel. Ha a kizárási ok az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjével
szemben merül fel, a nyomozást az ügyészség végzi.
39. § (1) Ha a nyomozó hatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a
bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de kényszerintézkedést nem
alkalmazhat.
(2) A nyomozó hatóság tagjának kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, az utóbbi
kizárásáról a felettes nyomozó hatóság vezetője határoz. Az országos hatáskörű
nyomozó hatóság vezetőjének kizárásáról az illetékes ügyész határoz.
40.
§— A nyomozó hatóság tagjának kizárására egyebekben a 32. § (1)-(4)
bekezdését és 33. §-át kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy rendbírság
kiszabására az ügyész jogosult.
41. § A nyomozó hatóság tagjának kizárására
vonatkozó szabályok irányadók a jegyzőkönyvvezető kizárására is.
V. Fejezet A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK
42. §— A büntetőeljárásban - a II-IV
Fejezetben felsoroltakon kívül - a terhelt, a védő, a
sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek, és
ezek képviselői, valamint a segítők
vesznek részt.
vesznek részt.
A terhelt
43. § (1) A terhelt az,
akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során
gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása,
illetve a megrovás, próbára bocsátás
vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.
vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.
(2) A terhelt jogosult arra, hogy
a)
a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek
változását közöljék vele,
b)
- ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen
legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen,
c) megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre,
d)
a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely
szakaszában előadja, indítványokat és észrevételeket tegyen,
e) jogorvoslattal éljen,
f) a büntetőeljárási jogairól és
kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól
felvilágosítást kapjon.
(3) 114 A fogva
lévő terhelt jogosult arra, hogy
a)
a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli
képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül
érintkezzék,
b)115
a hozzátartozójával vagy - az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése
során hozott határozatáig az ügyész, azt követően a bíróság rendelkezése
alapján - más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban
ellenőrzés mellett érintkezzék. A hozzátartozóval való érintkezés kizárólag a
büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható vagy tiltható meg.
(4) A
(2) bekezdés c) pont szerinti jogosultság szem előtt tartása mellett
a terhelt számára úgy kell biztosítani a felkészülés lehetőségét, hogy az ne
járjon az eljárás folytatására nézve aránytalan
nehézséggel.
nehézséggel.
(5)116 A Magyarország területén élő terhelt
köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, és annak
megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül annál a bíróságnál,
ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál bejelenteni,
amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. Ennek elmulasztása esetén - ha
ehhez e törvény más jogkövetkezményt nem fűz - a terhelt rendbírsággal
sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Erre a terheltet a
nyomozás során az első kihallgatásakor, a bírósági eljárásban a vádirat
kézbesítésekor figyelmeztetni kell.
(6)117 Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának
(örökösének) indítványtételi jogot biztosít, a hozzátartozó (örökös) jogaira a
terhelt jogai megfelelően irányadóak Ha a terhelt olyan egyházi személy volt,
aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében
tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála
után - hozzátartozó (örökös) hiányában - az egyenesági rokon jogai illetik meg
a volt
egyháza szerinti egyházi elöljáróját
A védő
44. §— (1) 119 Védőként
meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd, illetőleg külön törvényben
foglalt feltételek esetén európai közösségi jogász járhat el.
(2)
A
terhelt érdekében több védő is eljárhat. Több védő
részére adott meghatalmazás esetén egy eljárási cselekményen vagy
jognyilatkozat megtételekor a terhelt érdekében - ha a meghatalmazásból más nem következik -
az eljáró meghatalmazott védők bármelyike eljárhat.
(3)
Ha
a terhelt érdekében több védő jár el, közülük a
hivatalos iratokat - ideértve az idézést és az értesítést is - a vezető védőnek
kell kézbesíteni, jogorvoslati nyilatkozatra és perbeszéd tartására a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult. Vezető védőnek mindaddig,
amíg a védők egybehangzóan mást nem jelölnek meg, az ügyben meghatalmazást
elsőként benyújtó védőt kell tekinteni.
(4) Több terhelt érdekében
ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek
(5)1
20 Ügyvédjelölt védőként,
ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria
nyilvános ülésén, illetőleg tárgyalásán nem járhat el.
45. § (1) Nem lehet védő
a) a sértett, a magánvádló, a
pótmagánvádló, a magánfél és képviselőjük, valamint ezek hozzátartozója,
b) aki az ügyben mint bíró, ügyész
vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy
eljáró bírónak, ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója, cjaki a terhelt
érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a
terheltével ellentétes,
cl)
aki az ügyben szakértőként, illetőleg
szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
e)— aki az ügyben
tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 81. § (1) bekezdésének b) pontja
alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 82. § (1) bekezdésének c) pontja
alapján a tanúvallomást megtagadta, /)— aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el, gj— aki az ügyben
terheltként vesz részt.
(2) A tanú érdekében eljáró ügyvéd
ezzel egyidejűleg nem lehet védő.
(3) A védő kizárásáról a bíróság
határoz.
46. § A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
a)— a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztést rendel,
£>,)— a terheltet fogva tartják,
cjlM
a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - a beszámítási
képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
í#— a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri,
e)— a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
/)— e törvény erről
külön rendelkezik
47. § (1) 130 Védőt elsősorban a terhelt hatalmazhat meg.
Meghatalmazást a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója,
külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője is
adhat. A meghatalmazásról a terheltet értesíteni kell.
adhat. A meghatalmazásról a terheltet értesíteni kell.
(2)131 A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz,
ügyészhez, illetőleg nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a
meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van A meghatalmazott
védő a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait.
(3)132 Ha a terhelt fogva van, a meghatalmazott védő személyéről és elérhetőségéről az a bíróság, ügyész, illetőleg
nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, haladéktalanul értesíti a
fogvatartást végrehajtó intézetet.
(4)133 A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől
megvonhatja.
(5)134 Ha a
tárgyaláson
védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem
gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki. A bíróság által helyettesként
kijelölt védő a kirendelt védőre irányadóak
szerint jogosult díjazásra, továbbá költségtérítésre. A költségek megtérítésére
- az e törvényben meghatározott kivétellel - a meghatalmazott védőt kell
kötelezni.
48. § (1) 135 A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a
védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. A terheltet a
kirendelést követően tájékoztatni kell a védő
személyéről és elérhetőségéről. A 46. § b) pontja esetén a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig ki kell rendelni. A kirendelő határozatban a védőt tájékoztatni kell a terhelt fogva tartásának helyéről,
valamint kihallgatásának tervezett helyéről és idejéről.
személyéről és elérhetőségéről. A 46. § b) pontja esetén a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig ki kell rendelni. A kirendelő határozatban a védőt tájékoztatni kell a terhelt fogva tartásának helyéről,
valamint kihallgatásának tervezett helyéről és idejéről.
(2) A bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság akkor is védőt rendel ki, ha a védelem nem
kötelező, de a terhelt védő kirendelését azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai
miatt nem tud a védelméről
gondoskodni.
gondoskodni.
(3)136 A bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság a 47. § (1) bekezdésében felsoroltak kérelmére vagy
hivatalból védőt rendel ki, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja.
(4)137 Ha a terhelt, vagy más erre jogosult a terhelt
védelméről meghatalmazás útján gondoskodik, a bíróság, az ügyész, illetőleg a
nyomozó hatóság a védő kirendelését visszavonja. A kirendelés a visszavonással
hatályát veszti.
(5)138 A védő kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a terhelt -
indokoltan - más védő kirendelését kérheti. A kérelemről az a bíróság, ügyész,
illetőleg nyomozó hatóság dönt, amely előtt az
eljárás folyik.
(6)1
39A kirendelt védő indokolt esetben kérheti a felmentését a kirendelés alól. A kérelem
elfogadásáról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság dönt, amely előtt
az eljárás folyik.
(7)1
40 Ha a védő a kirendelését követően helyettest vesz
igénybe, a helyetteseként eljáró személyéről haladéktalanul tájékoztatja a
terheltet, illetőleg azt a bíróságot, ügyészt vagy nyomozó hatóságot, amely előtt az eljárás
folyik.
(8)1
41 Ha a terhelt fogva van, a kirendelt védő személyéről és elérhetőségéről a kirendelő haladéktalanul értesíti
a fogvatartást végrehajtó intézetet.
(9)1
42 A
kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt az
idézésre, illetőleg az értesítésre történt megjelenéséért, az iratok
tanulmányozásáért, valamint a fogva tartott terhelttel a fogva tartás helyén
történő megbeszélésért díjazásra, továbbá költségtérítésre jogosult.143
49. § (1) 144 A kirendelés, illetőleg a meghatalmazás
hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a
különleges eljárásokra is.
különleges eljárásokra is.
(2)1
45 A védő kirendelése - az (1) bekezdésben
szabályozott eseten kívül - akkor is az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg
nyomozó hatóság határozata folytán veszti hatályát, ha a kirendelés törvényi
oka megszűnt.
50. § (1) A védő köteles
a) a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,
b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben
felhasználni,
c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni,
cl) a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,
c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni,
cl) a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,
e)— akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály
felmerülése kivételével - helyettesítéséről gondoskodni, amennyiben az eljárási
cselekményen védő részvétele kötelező, /)— az akadályoztatás tényéről - ha ez lehetséges -
az eljárást folytató bíróságot, ügyészt, illetőleg nyomozó hatóságot az
eljárási cselekmény megkezdése előtt értesíteni, amennyiben az eljárási
cselekményen védő részvétele kötelező és előre nem ismert elháríthatatlan
akadály miatt helyettesítéséről nem tud gondoskodni.
(2) 148 A védő a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat, a jogszabályokban
biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezhet be és
gyűjthet.
(3) A terhelt jogait a védője külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen
kizárólag a terheltet illetik.
A sértett
51. § (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény
sértette vagy veszélyeztette.149
(2) A sértett jogosult arra, hogy
aj - ha e törvény másképp nem
rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt
érintő irataiba betekintsen,
b) az eljárás bármely szakaszában
indítványokat és észrevételeket tegyen,
c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
cl) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
cl) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
(3) 150 Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően
meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes
képviselője léphet, és gyakorolhatja a (2) bekezdésben
meghatározott j ogokat. Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után -
hozzátartozó (örökös) hiányában - az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját.
meghatározott j ogokat. Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után -
hozzátartozó (örökös) hiányában - az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját.
A magánvádló
52. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,
könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás,
becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett
képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
(2) A magánvádló halála esetén
helyébe harminc napon belül a hozzátartozója léphet.
(3) 151 Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés
miatt az egyik fél feljelentésére megindított eljárásban - a cselekmények
személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén - e
törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik fél viszonvádlóként jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.
törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik fél viszonvádlóként jár el. Ahol e törvény a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.
(4)1 52 A becsületsértés és a rágalmazás közvádra
üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve
emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el.
A pótmagánvádló
53. § (1) 153 A sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként
léphet fel, ha
a) az ügyész vagy a nyomozó
hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette,
b) az ügyész a vádemelést részben
mellőzte,
c)
az ügyész a vádat elejtette,
d)— az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra
üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a
vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként -
nem vette át,
e)— az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette
el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
(2) A
pótmagánvádló halála esetén helyébe - harminc napon belül
- egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet.
(3)1
56 Nem természetes személy pótmagánvádló megszűnése
esetén helyébe - a jogutódlás bekövetkeztétől számított harminc napon belül - a
jogutódja léphet.
A magánfél
54. § (1) Magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt
érvényesít.
(2) A magánfél a terhelttel szemben
azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény
következtében keletkezett.
(3) A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel. (4)1 57 A polgári j ogi igényt - a Polgári perrendtartásban1 58 meghatározott feltételek esetén - az ügyész is érvényesítheti. (5)159
(3) A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel. (4)1 57 A polgári j ogi igényt - a Polgári perrendtartásban1 58 meghatározott feltételek esetén - az ügyész is érvényesítheti. (5)159
(6)1
60 Ha a sértett meghalt, az örököse léphet fel
magánfélként, az 51. §-ban szabályozott jogok azonban csak a polgári j ogi
igény érvényesítésével kapcsolatban illetik meg.
(7)1 61 Ha a polgári jogi igény
érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdésről e törvény nem rendelkezik, a
polgári eljárás szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy azok e törvénnyel,
illetőleg a büntetőeljárás jellegével nem
ellentétesek. A terhelt a magánféllel szemben követelést nem érvényesíthet,
beszámítási kifogással nem élhet. A terhelt és a magánfél között létrejött
egyezséget a bíróság nem hagyhatja jóvá.
(8)1 62 A polgári jogi igény érvényesítésének egyéb
törvényes útra utasítása ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az
ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó részét nem nyilváníthatja előzetesen
végrehaj
thatónak Az első fokú eljárásban bejelentett polgári jogi igényt a másodfokú
eljárásban kiterjeszteni, illetve összegét felemelni nem lehet.
Az egyéb
érdekeltek
55. § (1) 163 Az,
akinek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat
közvetlen hatással lehet, az őt érintő körben indítványokat és
észrevételeket tehet, a határozat reá vonatkozó
rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, és a tárgyaláson megjelenhet.
rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, és a tárgyaláson megjelenhet.
(2)1
64 Ha az eljárás olyan bűncselekmény
miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak
van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható, illetőleg
az olyan
dolog tulajdonosa, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a sértett jogai [51. §
(2) bek] az irányadók.
(3)1
65 A
(2) bekezdés esetében, ha a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást
rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően a
tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.
A képviselők
56. §1^ (1) 167 A sértett, a magánvádló és
az egyéb érdekelt - ha e törvény nem ír elő személyes közreműködési
kötelezettséget - a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja. Képviselőként
meghatalmazás
alapján ügyvéd, nagykorú hozzátartozó, vagy külön törvényben erre feljogosított személy járhat el.
alapján ügyvéd, nagykorú hozzátartozó, vagy külön törvényben erre feljogosított személy járhat el.
(2) Ha a sértett, a magánvádló vagy
az egyéb érdekelt cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a
képviseletét a törvényes képviselője látja el, érdekellentét esetén a Polgári
Törvénykönyv
rendelkezései az irányadók. Az e törvényben meghatározott esetben a képviseletre eseti gondnok is jogosult.
rendelkezései az irányadók. Az e törvényben meghatározott esetben a képviseletre eseti gondnok is jogosult.
(3) Állami szervet és gazdálkodó szervezetet a képviseletre feljogosított
dolgozója, illetőleg az ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is
képviselhet.
(4)1 68 A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. Nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a
(4)1 68 A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. Nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a
sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy
tisztségviselője, illetőleg a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy
is jogosult, feltéve, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik
(5)1
69 A magánfél képviseletére - ha e törvény másként
nem rendelkezik - a polgári elj árásj og szabályai az irányadók.
(6)1
70 Nem lehet képviselő az, aki az ügyben
közvetítőként járt vagy jár el, illetve aki közügyektől eltiltás hatálya alatt
áll. A nem ügyvéd nagykorú hozzátartozónak a meghatalmazásához hatósági
erkölcsi bizonyítványt kell csatolnia.
57. §— (1) 172 Ügyvédnek meghatalmazást a sértett - halála esetén az 51. § (3)
bekezdésében meghatározottak -, a magánvádló, a pótmagánvádló, az egyéb
érdekelt, illetőleg a felsoroltak nagykorú
hozzátartozója, az 56. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a törvényes képviselő, illetőleg a gyámhatóság, az 56. § (3) bekezdése esetében az állami szerv vagy gazdálkodó szervezet képviseletre
feljogosított tagja vagy alkalmazottja adhat. A külön törvény alapján képviselet ellátására feljogosított személynek és a nagykorú hozzátartozónak meghatalmazást a sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt
személyesen adhat.
hozzátartozója, az 56. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a törvényes képviselő, illetőleg a gyámhatóság, az 56. § (3) bekezdése esetében az állami szerv vagy gazdálkodó szervezet képviseletre
feljogosított tagja vagy alkalmazottja adhat. A külön törvény alapján képviselet ellátására feljogosított személynek és a nagykorú hozzátartozónak meghatalmazást a sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt
személyesen adhat.
(2) A
meghatalmazást írásba kell foglalni, és azt a képviselő
első eljárási cselekménye előtt kell benyújtani. Ha a képviselő a meghatalmazás
benyújtását elmulasztja, ennek pótlására egy alkalommal, legfeljebb nyolc
napos határidő kitűzésével fel lehet hívni. Ez a határidő a magánindítvány
határidejének lejártát követő időre is átnyúlhat.
(3)1 73 A sértett, magánvádló, magánfél vagy egyéb
érdekelt kérelmére - ha annak a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben
foglalt feltételei fennállnak - a törvényben meghatározott szervezet
engedélyezi a pártfogó ügyvédi képviseletet. Ha a bíróság észleli, hogy a
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének feltételei a felsoroltak
valamelyikénél fennállnak, e személyt tájékoztatja arról, hogy pártfogó ügyvédi
képviselet engedélyezését kérheti, ha pedig az ügyész a Polgári
perrendtartásban meghatározottak szerint perindításra jogosult, erre az ügyész
figyelmét felhívhatja.
58. § (1) Ha a bűncselekménynek több sértettje van,
maguk közül kijelölhetik a sértetti jogokat gyakorló természetes, illetőleg
jogi személyt.
(2) Ha a pótmagánvád vagy a magánvád emelésére, illetőleg képviseletére többen jogosultak, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el. Ha erről megállapodás nem jött létre, a bíróság jelöli ki közülük
(2) Ha a pótmagánvád vagy a magánvád emelésére, illetőleg képviseletére többen jogosultak, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el. Ha erről megállapodás nem jött létre, a bíróság jelöli ki közülük
a képviselőt.
(3)1
74 Az eljárásban a sértett képviselőjeként, ha pedig
a bűncselekménynek több sértettje van, vagy egyének pontosan meg nem
határozható, nagyobb létszámú csoportja tekintendő sértettnek, a sértettek képviselőjeként
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan közhasznú
szervezet is eljárhat, amelyet sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak
érdekképviseletére hoztak létre.
A segítők—
59. §— A segítők az e törvényben meghatározott tevékenységet fejthetnek ki a
terhelt, a tanú és az e törvényben meghatározott más személyek érdekében.
VI. Fejezet AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
I. Cím A BÍRÓSÁG, AZ ÜGYÉSZ ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG ELJÁRÁSI
CSELEKMÉNYEINEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
60. § (1) 177 Az eljárási
cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait
és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a
magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.
(2)1
78 Ha e törvény a kényszerintézkedések alkalmazása
esetén az érintett személy alkotmányos jogainak korlátozását megengedi, az
ilyen cselekmény elrendelésének az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor van
helye, ha az eljárás célja kisebb korlátozással járó más cselekménnyel nem
biztosítható.
61. §— A közigazgatási hatóságok a hatáskörükbe
tartozó módon kötelesek a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által
foganatosított eljárási cselekményeknél közreműködni.
62. § A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az
eljárási cselekmény elvégzése előtt a cselekménnyel érintett személyt a
jogairól tájékoztatja, és a kötelezettségeire figyelmezteti.
63.
§ (1) Az eljárásban részt vevő személyek személyes adatainak
megismerésére és kezelésére a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság, a
szakértő, valamint a bíróság vagy az ügyész által megkeresett hatóság az e
törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult. A terhelt
bűnügyi nyilvántartás céljára szolgáló személyes adatainak körét és a személyes
adatok kezelésének szabályait külön törvény1 80
állapítja meg.
(2) A büntetőeljárásban részt vevő
személy személyes adatait a szükséges mértékig kell jegyzőkönyvben rögzíteni.
(3) A büntetőeljárás során
rögzített személyes adatok - ha e törvény kivételt nem tesz - nem törölhetők.
(4)1
81 A büntetőeljárás során rögzített személyes
adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra
felhasználhatók.
Intézkedés a bűnözés
megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére182
63/A. §— (1) 184 A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság
a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tevő, a büntetőeljárás során
megállapított okokról és körülményekről a további bűncselekmények megelőzése végett, ha ez szükséges, haladéktalanul, de
legkésőbb az eljárása befejezésekor tájékoztatja a bűnözés megelőzésére
illetékes állami vagy önkormányzati szervet.
(2)1
85 Ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság
az eljárása során olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt
hivatalból további bírósági, adóigazgatási vagy más közigazgatási eljárás,
illetőleg más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e
célból az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet
tájékoztatja.
(3)
A
tájékoztatás tartalmazza az eljárás kezdeményezéséhez,
illetve lefolytatásához szükséges történeti tényállást, valamint a terheltnek
és a tanúnak a büntetőeljárás során kezelt személyes adatait, feltéve, hogy azok az
adattovábbítás címzettje által is kezelhetők.
(4)
A
(3) bekezdés alapján a sértett személyes adatai akkor
továbbíthatók, ha az eljárás során őt tanúként kihallgatták, vagy a
tanúvallomás megtételének elmaradására nem a 81. § (1) bekezdésének a) vagy
b)
pontjában,
illetve (2) bekezdésében meghatározott akadály miatt került sor.
(5) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti intézkedés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
II. Cím ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
A határidők
64. § (1) Az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló
időtartamot (határidő), illetve azt az időtartamot, amelynek két eljárási
cselekmény között el kell telnie (időköz), a törvény határozza meg,
és a határidőt a törvény alapján a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság állapítja meg. A határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.
és a határidőt a törvény alapján a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság állapítja meg. A határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.
(2)
Az
órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra
egész órának számít. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a
nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a
napon végződik, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban
nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján.
(3) Ha a határidő utolsó napja
munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(4)
A
bírósághoz, az ügyészhez, illetőleg a nyomozó hatósághoz
intézett beadványnak és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje
a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának,
ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.
(5) Az eljárási cselekmény
elvégzésére meghatározott időpont a határnap. A határnapot a bíróság, az
ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság állapítja meg.
Soron kívüli eljárás186
64/A. §— A büntetőeljárást
soron kívül kell lefolytatni
a)
a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a
testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni
bűncselekmény (Btk. XIV Fejezet) miatt,
b)
az a) pontban meghatározottakon kívül más,
személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a
büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha a
sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen
veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a
sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett
környezetében él,
c)— az 554/B. § szerinti kiemelt jelentőségű
ügyben.
Az igazolás
65. § (1) Ha a terhelt,
a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló, a tanú vagy a
szakértő, továbbá a bírósági eljárásban az ügyész határidőt vagy határnapot,
illetőleg a jogorvoslatra
j ogosult határidőt önhibáj án kívül mulasztott - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - igazolásnak van helye.
j ogosult határidőt önhibáj án kívül mulasztott - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - igazolásnak van helye.
(2)
Az igazolási kérelmet az
elmulasztott határidő utolsó napjától, illetőleg a határnaptól számított nyolc
napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó
tudomására, vagy az akadály később szűnt
meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály
megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet
előterjeszteni.
(3)
Az
igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat
a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő
elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az
elmulasztott cselekményt is pótolni kell.
(4) Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.
(5)
Az
igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, illetőleg a
határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem
valószínűsíti a mulasztó vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény
pótlása megtörtént vagy megtörténik, az eljárási cselekmény vagy a határozat
végrehajtása felfüggeszthető.
66. § (1) Az igazolási
kérelemről a határidőt, illetve a határnapot megállapító bíróság, ügyész,
illetőleg nyomozó hatóság határoz. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén a
jogorvoslat elbírálására
jogosult határoz az igazolási kérelemről.
jogosult határoz az igazolási kérelemről.
(2)
Az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell
utasítani, ha
a) az igazolást e törvény kizárja,
b) a kérelem elkésett,
c)
határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő
az elmulasztott cselekményt - a kérelem előterjesztésével együtt - nem pótolta,
holott az lehetséges volt.
(3)1 89 Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó
hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolást kérő által pótolt
cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül
teljesítette volna, az elmulasztott határnapon végzett
eljárási cselekményt pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A
megismétlés eredményéhez képest a korábbi eljárási cselekmény, illetőleg
határozat hatályában tartásáról vagy telj es, illetőleg részleges hatályon
kívül helyezéséről is határozni kell.
(4) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(5) 190 A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során
előterjesztett és elutasított igazolási kérelemről a vádemelést megelőzően az
ügyész, azt követően a bíróság az (1)-(4) bekezdés értelemszerű
alkalmazásával határoz.
alkalmazásával határoz.
Az idézés
és az értesítés
67. § (1) 191 Ha e törvény kivételt nem tesz, a bíróság, az ügyész és a nyomozó
hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező,
illetőleg azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező,
de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni.
de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni.
(2) 192
Az idézés és az értesítés írásban, illetőleg más
alkalmas módon vagy eszközzel - különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján
- vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes
megjelenés alkalmával szóban történik. Az idézésnek, illetőleg értesítésnek
tartalmaznia kell
a) a megidézettnek hol, mikor, milyen
minőségben kell megjelennie,
b) az értesített hol, mikor,
milyen minőségben jelenhet meg,
c) az idézés, illetőleg az
értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény várható időtartamát (órákban),
d) a távolmaradás
következményeire való figyelmeztetést,
e) a vádirat benyújtása után a
vádlott nevét és az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölését.
(3)1
93 Sajtóhirdetményben tehető közzé az értesítés, ha
ezt az érdekeltek rendkívül nagy száma indokolttá teszi.
(4)
Minden esetben közölni kell, hogy az érintettet melyik
bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság idézi, illetőleg értesíti; az
idézés, illetve az értesítés tényét az ügy irataiban rögzíteni kell.
(5)1
94 A megidézett felhívható arra, hogy az ügyre
vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb
tárgyait hozza magával.
(6) Az
írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell
megküldeni. Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető.
(7)1
95 A kiskorú idézésében, illetve
értesítésében egyidejűleg a kiskorú korára, érettségére figyelemmel, számára
érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés, illetve értesítés tartalmáról.
67/A. §—
68. § (1) 197 Katonát [Btk. 122. § (1) bek] rendszerint
az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az
értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha
a
megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A Magyar Honvédség tényleges
állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén a katonai ügyész vagy a katonai nyomozó hatóság a gyanúsítottkénti kihallgatásra idézéssel egyidejűleg, az elöljáró útján tájékoztatja a
büntetőeljárás megindításáról a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljárót is.
megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A Magyar Honvédség tényleges
állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén a katonai ügyész vagy a katonai nyomozó hatóság a gyanúsítottkénti kihallgatásra idézéssel egyidejűleg, az elöljáró útján tájékoztatja a
büntetőeljárás megindításáról a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljárót is.
(2) A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a
megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte
be, a gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni. A kiskorú idézését és értesítését a
törvényes képviselőjével is közölni kell.
Az idézéssel szembeni
mulasztás következményei
69. § (1) Ha a terhelt, a tanú vagy a szakértő idézés
ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására
jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése
után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,198
után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,198
a)
a terhelt elővezetése rendelhető el,
b) a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,
c)199 a szakértő rendbírsággal sújtható.
b) a tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható,
c)199 a szakértő rendbírsággal sújtható.
(1a) 200 Ha a védő az idézés ellenére
olyan eljárási cselekményen nem jelenik meg, amelyen részvétele kötelező, és
helyettesítéséről sem gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott
költség megtérítésére kell kötelezni.
(1b) 201
Az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a védő az 50. § (1)
bekezdés f) pontjában meghatározott értesítési kötelezettségének eleget
tett, vagy e kötelezettség teljesítése az előre nem ismert
elháríthatatlan akadály jellege miatt nem volt lehetséges. Ha utóbb az
állapítható meg, hogy az akadály előre ismert vagy elhárítható volt, az (1a)
bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
(2)202 Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a
szakértő önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki,
illetőleg az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a következő kihallgatására,
illetve eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében a terhelt elővezetése
rendelhető el, a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el, a
védő és a szakértő rendbírsággal sújtható. Az okozott költség
megtérítésére a felsoroltakat kötelezni kell.
(3)203 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a terheltet, a tanút és a szakértőt a meg
nem jelenésével, illetőleg az eltávozásával okozott költség megtérítésére
határozattal kell kötelezni.
(4) A 68. § (1) bekezdése szerint
idézett katona mulasztása esetén az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(5)
Ha
a 68. § (2) bekezdése szerint idézett kiskorú nem jelenik meg,
és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen, a gondozó
rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott költség megtérítésére határozattal
kötelezhető.
(6) Ha az ügyész a bíróság
értesítésében megjelölt időben és helyen olyan eljárási cselekményen nem
jelenik meg, amelyen részvétele kötelező, erről a bíróság a felettes ügyészt
tájékoztatja.
(7)
Az
idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor
alkalmazhatók, ha az idézés a 67-68. § rendelkezéseinek, kézbesítése pedig az e
törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak, illetőleg az egyéb előírásoknak
megfelel.
(8) 204 Ha a
tanú, illetve a szakértő idézése külföldről
történik, és az idézett nem tesz eleget az idézésnek, vele szemben az (1)-(5)
bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók
& Elektronikus kapcsolattartás205
1^=69/A.
§— (1) A bíróság, az
ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet egymással az
írásbeli kapcsolatot elektronikus úton tartja.
1^(2) A bíróság, az
ügyészség és a nyomozó hatóság a védővel, a jogi képviselővel vagy a képviselőként
eljáró ügyvéddel, továbbá a tanú érdekében eljáró ügyvéddel - a meghatalmazás
benyújtását, illetve a kirendelést követően - az írásbeli kapcsolatot
elektronikus úton tartja.
1^(3) Ahol e törvény elektronikus kapcsolattartást rendel vagy arra lehetőséget
biztosít, az elektronikus kapcsolattartásra - e törvény eltérő rendelkezése
hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
|^j=(4) A bíróság az ügyészség, a
nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet az alábbi, a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott
meghatározott szabályok szerint, illetve az alábbi szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus
ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól:
(j*a) az ügyfél ügyintézési
rendelkezésének nyilvántartása, ideértve a meghatalmazások kezelését is,
[J=
b) azonosítási szolgáltatás,
X^c) kézbesítési
szolgáltatás,
ffrd) elektronikus irat
hiteles papír alapú irattá alakítása,
[J=
e) papír alapú irat átalakítása
hiteles elektronikus irattá,
(^f) elektronikus iratról hiteles
elektronikus másolat készítése,
\^>g) elektronikus iratról hiteles, más formátumú
elektronikus másolat készítése,
X^h) központi azonosítási ügynök,
(^i) összerendelési nyilvántartás.
1^(5)
A (4) bekezdés alkalmazásában ügyfél a 42. §-ban
meghatározott büntetőeljárásban részt vevő személy.
A kézbesítés
70.
§ (1) A bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére
átadása (kézbesítés) történhet
a) személyesen,
b) posta útján,207
c)
hirdetményi úton,
d) a bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság kézbesítője útján,
e)
nemzetközi jogsegély keretében,
C^f)208
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény és végrehajtási rendeletében szabályozott biztonságos kézbesítési
szolgáltatás útján. (2) A címzett az iratot az azt küldőnél is átveheti.
(3)2
09Ha a sértettnek vagy az egyéb
érdekeltnek kézbesítési megbízottja van, a részükre szóló iratot - az idézés
kivételével - a megbízottnak kell kézbesíteni. (4)2 10 A kézbesítés szabályszerű,
ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint
átvételre jogosult más személy átvette. A hivatalos iratot szabályszerűen
kézbesítettnek kell tekinteni,
ha az
irat átvételét, illetőleg a kézbesítési bizonyítvány
(tértivevény) aláírását megtagadják.
(5)2
11 Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a
hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés
esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél,
illetőleg nyomozó hatóságnál veheti át.
(6) 212
A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő bíróság, ügyészség,
illetőleg nyomozó hatóság, valamint - ha ilyen van - a címzett utolsó ismert
belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat
hirdetőtáblájára. Az iratot a hirdetménynek a bíróságnál, az ügyészségnél,
illetőleg a nyomozó hatóságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik
napon kell kézbesítettnek tekinteni.
(7)2
13 A kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel)
feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő
ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen,
mert a címzett az iratot nem vette át.
(8)2
14 A
katonának
[Btk. 122. § (1) bek] kézbesítendő iratot az elöljárója útján kell kézbesíteni.
A kézbesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet,
ha a katonának az iratot küldő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság
székhelyén nincs elöljárója, és a késedelmes kézbesítés az eljárás sikerét vagy
a katona jogát, illetőleg méltányolható érdekét sértené. Ha a katona szolgálati
viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a kézbesítésre az általános
szabályok az irányadók.
(9) 215 Ha a címzett fogva van, a neki kézbesítendő iratot - idézés és értesítés
esetén az intézetnek szóló, az előállításra vonatkozó megkereséssel egyidejűleg
- a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni.
70/A.
§— (1) A 70. § (7)
bekezdésében meghatározott kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett
terjeszthet elő kérelmet, ha
a) a kézbesítés a hivatalos
iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy
b) a hivatalos iratot nem az a) pontban
meghatározott okból, önhibáj án kívül nem vette át.
(2)
A
kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve
körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett részéről az önhiba hiányát
valószínűsítik.
(3)
A
kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemről az a
bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz, amelynek eljárása során a
kézbesítés történt. A kérelem előterjesztésére és elbírálására a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket (65. és 66. §) kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem előterjesztésével együtt nem kell
pótolni az elmulasztott cselekményt.
(4)
Ha a kézbesítési
vélelem megdöntése iránt a terhelt, a védő, a magánvádló vagy a pótmagánvádló
terjeszt elő kérelmet, és a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság a
kérelemnek helyt ad, a vélelmezett
kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve
a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg
kell ismételni. A megismétlés eredményéhez képest a korábbi eljárási
cselekmények hatályban tartásáról vagy teljes, illetőleg részleges hatályon
kívül helyezéséről is határozni kell.
(5)
A
(4) bekezdésben fel nem sorolt címzett által
benyújtott kérelem esetében, ha a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság a
kérelemnek helyt ad, a címzett vonatkozásában érvényesülő, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények
nem alkalmazhatók, és a kézbesítést meg kell ismételni.
Másolat készítése
az eljárás során keletkezett iratról217
70/B.
§— (1) Az eljárás során
keletkezett iratról - ideértve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által
beszerzett, illetőleg a büntetőeljárásban részt vevő személyek által
benyújtott, valamint csatolt iratot is - az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely
előtt az eljárás folyamatban van, a büntetőeljárásban részt vevő személyek
kérelmére a (2)-(7) bekezdés szerint legkésőbb a kérelem előterjesztésétől
számított nyolc napon belül másolatot ad ki.
(2)
A nyomozás befejezéséig a
gyanúsított, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett és
képviselője másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan nyomozási
cselekményről készült iratról, amelyeknél jelenlétüket e törvény lehetővé
teszi; az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. A
sértett a nyomozás során keletkezett más iratokról a tanúkénti kihallgatását
követően kaphat másolatot.
(3) A feljelentő részére - ha nem a (2) bekezdésben felsoroltak valamelyike - csak a
feljelentésről adható másolat.
(4)
Ha
a terheltnek a 179. § (1) bekezdése szerinti kihallgatására, a
védő kirendelésére, illetőleg meghatalmazására az irat keletkezését követően
került sor, a (2) bekezdés szerinti iratról másolat kiadására a terhelt az első
kihallgatására történő idézés kézbesítésétől, a védő a kirendelésről szóló
határozat kézbesítésétől, illetőleg a meghatalmazás benyújtásától fogva
jogosult.
(5) A nyomozás befejezését követően
a) a terhelt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője másolatot kaphat a nyomozás
azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 193. § (1) bekezdése alapján
jogosult,
b) a sértett és képviselője
másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 229. §
(2) bekezdése alapján jogosult.
(6)219 A bírósági
eljárásban a vádlott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett, a
magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és a felsoroltak képviselője részére -
ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másolat kiadása csak a 60. § (1)
bekezdésére figyelemmel korlátozható.
(7)220 Az egyéb érdekelt és képviselője részére az
iratokból az őt érintő körben adható másolat. A tanú részére a vallomását
tartalmazó jegyzőkönyvről, illetőleg jegyzőkönyv-részről adható másolat. A terhelt, a tanú és az e törvényben meghatározott más személyek érdekében
eljáró segítő másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyekről e törvény
szerint másolatot kaphat az, akinek érdekében a segítő eljár.
d»
|
(8) A másolat kiadása ellen nincs
helye jogorvoslatnak. A kiadás megtagadása miatt külön jogorvoslatnak van
helye.
(9) Az ügy irataiban fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek a
részére, hány példányban készült másolat. (10)
221 Az eljárás jogerős befejezését követően az első
fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a
nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő
személyek kérelmére - a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint - legkésőbb
a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az
eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki.
j^=(11) 222 Aki az (1)-(7) vagy a (10)
bekezdés alapján az eljárás során keletkezett
iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész,
illetve a nyomozó hatóság elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón
adja ki. Ha a bíróságnál, az ügyésznél, illetve a nyomozó hatóságnál a kiadni
kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a másolatot elektronikus
úton vagy elektronikus adathordozón kell kiadni. Az így kiadott másolat nem hiteles.
A minősített adat
megismerése223
70/C. §— (1)2
25 A büntetőeljárás során a terhelt, a védő, a törvényes
képviselő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb
érdekelt, valamint a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló,
a magánfél és az egyéb érdekelt képviselője jogosult megismerni azt a
minősített adatot, amit olyan irat tartalmaz, amelyet e törvény szerint
megtekinthet.
(2) 226 A minősített adat védelméről szóló törvényben227
meghatározott minősítő, illetve minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy
az (1) bekezdésben felsoroltak a büntetőeljárás során általuk
megismerhető minősített adatot akkor is megismerhessék ha a megismerés külön jogszabályban meghatározott feltételei a felsoroltaknál nem állnak fenn. Ebben az esetben az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg
nyomozó hatóság az érintetteket figyelmezteti, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani, a figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
megismerhető minősített adatot akkor is megismerhessék ha a megismerés külön jogszabályban meghatározott feltételei a felsoroltaknál nem állnak fenn. Ebben az esetben az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg
nyomozó hatóság az érintetteket figyelmezteti, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani, a figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A minősített adatot tartalmazó irat kézbesítésére a 70. § rendelkezéseit a
következő eltérésekkel kell alkalmazni:228
aj— minősített adatot tartalmazó irat a
minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglaltak megtartásával, csak a
bíróságnál, az ügyészségnél, illetőleg a nyomozó hatóságnál kézbesíthető,
b)— a minősített adat védelméről szóló jogszabályban
foglaltak megtartásának feltételeiről a címzettet nyilatkoztatni kell, ha a
címzett kijelenti, hogy e feltételeknek nem felel meg, vagy nem tesz nyilatkozatot, a címzett az ilyen adatot
tartalmazó iratot a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság titkos
ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki, részére minősített adatot
nem tartalmazó kivonatot kell kézbesíteni. Arról, hogy a kivonat nem
tartalmaz minősített adatot, a minősítőt nyilatkoztatni kell,
ej— ha a címzett olyan nyilatkozatot tesz, hogy
a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglalt feltételeknek
megfelel, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a címzett részére
minősített adatot tartalmazó iratot kézbesít,
d)^-az a)-b) pontban írt korlátozás a biztonsági szabályzattal rendelkező szervezetre
nem terjed ki.
(4) 233 A (3) bekezdés c) pontja esetén a kézbesítés előtt a bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság ellenőrzi, hogy a címzett nyilatkozata a valóságnak
megfelel-e. A bíróság, az ügyész, illetőleg a
nyomozó hatóság ennek megállapítására a minősített adat védelméről szóló jogszabályban meghatározott biztonsági vezetőt is megkeresheti.
nyomozó hatóság ennek megállapítására a minősített adat védelméről szóló jogszabályban meghatározott biztonsági vezetőt is megkeresheti.
(5) A minősített adatot tartalmazó irat másolására és a másolat kezelésére a
következő rendelkezéseket kell alkalmazni:234
aj— ha az (1) bekezdésben felsoroltaknál a minősített adat védelméről
szóló jogszabályban foglaltak megtartása nem biztosított, a jogosult részére a
minősített adatot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni, de a másolatot a
jogosult a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság titkos
ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki,
b)
a másolatot az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó
hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali
munkaidőben korlátozás nélkül tanulmányozhassa, és a bíróság hivatalos
helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat a jogosult rendelkezésére
álljon
70/D. §— (1) 237 Az eljárás jogerős
befejezését követően, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés
részbeni mellőzését követően a minősített adatot tartalmazó irat megismerésére
a 70/C. § (1) bekezdése az irányadó.
(2) Az eljárás jogerős befejezését
követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az
ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés
részbeni
mellőzését követően az ügyész a 70/C. § (2) bekezdése szerint jár el.
mellőzését követően az ügyész a 70/C. § (2) bekezdése szerint jár el.
(3) 238 Az eljárás jogerős befejezését, a nyomozás megszüntetését, az eljárás
megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően a minősített
adatot tartalmazó irat másolására és a másolat
kezelésére a 70/C. § (5) bekezdés a) pontja az irányadó. A másolatot az eljárás jogerős befejezését követően az elsőfokú bíróság, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését
követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben, korlátozás nélkül tanulmányozhassa.
kezelésére a 70/C. § (5) bekezdés a) pontja az irányadó. A másolatot az eljárás jogerős befejezését követően az elsőfokú bíróság, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését
követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben, korlátozás nélkül tanulmányozhassa.
Megkeresések
71. § (1) 239
A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság
állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó
szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása,
illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére
legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A
rejtjelezett vagy más módon
megismerhetetlenné tett adatot a megkeresett köteles az átadás vagy a közlés
előtt eredeti állapotába visszaállítani, illetőleg a megkereső számára az adat
tartalmát megismerhetővé tenni. Az (1) és a (2)
bekezdés alapján megkeresett
szerv köteles az adatszolgáltatást - amely magában foglalja különösen az adat
feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való rögzítését és továbbítását
is - térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított
határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést
teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(2) A bíróság, az ügyész és a
nyomozó hatóság helyi önkormányzatot és más hatóságot iratok rendelkezésre
bocsátása végett is megkereshet.
(3)
Ha a megkeresés személyes
adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra
vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül
szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét
meg kell jelölni.
(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely
a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.
(5)
Ha
a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat
eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes
adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a
megkeresettnek vissza kell küldeni.
(6)2
40 Ha a
megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a
megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható. A
teljesítés jogosulatlan megtagadása esetén -
a rendbírság kiszabása mellett, ha a törvényi feltételek fennállnak - az e
törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető.
(7)2
41Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett
birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további
eljárási cselekmény nem végezhető.
(8)2 42 Ha a
beutazás
és a tartózkodás külön törvény szerinti feltételei egyébként nem állnak fenn,
az ügyész és a bíróság indítványozhatja az idegenrendészeti hatóságnál, hogy
engedélyezze annak a külföldinek és reá
tekintettel hozzátartozójának a beutazását, illetve belföldi tartózkodását,
akinek a vallomása olyan bizonyítékot tartalmazhat, amely előreláthatólag
másként nem pótolható.
Az iratok kezelése243
71/A.
§— (1) Az ügy iratait a
keletkezésük, illetőleg a bírósághoz, az ügyészhez, illetve a nyomozó
hatósághoz érkezésük sorrendjében számozással kell ellátni. A nyomozás során
ettől a rendelkezéstől eltérő iratkezelési szabályok állapíthatók meg.
(2)
Az
ügy iratait össze kell fűzni, és az összefűzés helyén a
bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság bélyegzőjével el kell látni. Ha
az ügy irataihoz csatolt mellékletet nem lehet az iratokhoz fűzni, annak
megőrzéséről és azonosíthatóságáról más módon kell gondoskodni.
(3)
Ha
az irat elveszett vagy megsemmisült, erről a
tudomásszerzést, vagy a megállapítást követő munkanap végéig jelentést kell
tenni a bíróság elnökének, az ügyészség vezetőjének, illetőleg a nyomozó
hatóság vezetőjének és az illetékes ügyésznek. A bíróság elnöke, az ügyészség,
illetőleg a nyomozó hatóság vezetője rendelkezik az elveszett vagy megsemmisült
irat felkutatásáról vagy pótlásáról. Ennek keretében az eljárásban részt vett személyek
meghallgathatók, és kiadmányok, iratmásolatok szerezhetők be.
(4)
Az ügy iratainak
pótlása mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott
határozat az eljárást befejezte. Ebben az esetben csak a határozat hiteles
kiadmányát (másolatát) kell beszerezni.
71/B. §— (1) Bíróság,
ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítő,
nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére - törvényben
meghatározott feladataik ellátásához
szükséges mértékben és időtartamban - a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó
hatóság a büntetőügy iratait vagy annak hiteles másolatát megküldi, illetve
azokba betekintést engedélyez.
(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, illetőleg az Európai
Közösségek jogi aktusával létrehozott szerv megkeresésére - a szerv nemzetközi
szerződésben vagy az Európai Közösségek kötelező jogi aktusában meghatározott feladatainak
ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - a bíróság, az ügyész, illetve
a nyomozó hatóság a büntetőügyről - indokolt esetben az érintettek személyes
adatainak közlésével - felvilágosítást ad, a büntetőügy irataiba betekintést
engedélyezhet, a büntetőügy iratairól hiteles másolatot ad át.
Az ügyek egyesítése
és elkülönítése
72.
§ (1) Ha a büntetőügyben
több terhelt van, velük szemben rendszerint egyazon eljárást kell folytatni. Ez
a rendelkezés a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.
(2) Egyesíteni lehet azokat az ügyeket,
amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő
személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.
(3) Az ügyek egyesítését mellőzni
kell, illetőleg az ügyeket el kell különíteni, ha a terheltek nagy száma vagy
egyéb ok a felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását
jelentősen nehezítené.
(4) Az elkülönített ügy iratait a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, ügyészhez vagy nyomozó
hatósághoz kell áttenni.
Intézkedés
ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és ismeretlen helyen
lévőtárgy felkutatására246
73. §— (1) Az eljárásnak nem akadálya, hogy a
terhelt ismeretlen helyen tartózkodik Ebben az esetben a bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt
intézkedik; ennek során el lehet rendelni a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének a megállapítását, a körözését, és az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani.
intézkedik; ennek során el lehet rendelni a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének a megállapítását, a körözését, és az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani.
(2)2 48 A
lakóhely,
illetőleg a tartózkodási hely megállapítása iránt a személyi adat- és
lakcímnyilvántartást kell megkeresni. A körözést a külön törvényben
meghatározott szabályok szerint a rendőrség végzi.
(3)
Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén, valamint az e törvényben
meghatározott más esetekben a terhelt elfogása és megtalálása esetén
meghatározott bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állítása is
elrendelhető (elfogatóparancs). Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak
ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni, és huszonnégy órán belül az
elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyész, illetve nyomozó
hatóság, illetőleg hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az
abban megjelölt más bíróság elé kell állítani.
(4)
Ha
hatóság vagy hivatalos személy olyan terhelt lakóhelyéről,
illetőleg tartózkodási helyéről szerez tudomást, akivel szemben az (1) és a (3)
bekezdés szerinti intézkedést rendeltek el, köteles erről az elrendelő
bíróságot, ügyészt, illetőleg nyomozó hatóságot értesíteni.
(5)
Az
(1) és (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket vissza
kell vonni, mihelyt az elrendelésük oka megszűnt. A visszavonásról az elrendelő
haladéktalanul intézkedik. A nyomozó hatóság által elrendelt körözést az ügyész
is visszavonhatja. Ha a körözés elrendelésének oka a bírósági eljárás során
szűnik meg, a körözést a bíróság is visszavonhatja.
(6) Ha a bűncselekmény
elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye vagy
személyazonossága ismeretlen, lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének
vagy
személyazonosságának megállapítása érdekében a körözését lehet elrendelni. A lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének megállapítása érdekében a bíróság vagy az ügyész annak a személynek a
körözését is elrendelheti, akinek a tanúkénti kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges. A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
személyazonosságának megállapítása érdekében a körözését lehet elrendelni. A lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének megállapítása érdekében a bíróság vagy az ügyész annak a személynek a
körözését is elrendelheti, akinek a tanúkénti kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges. A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
(7)
A
bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elrendelheti
annak az ismeretlen helyen lévő tárgynak a körözését, amely a törvény
értelmében lefoglalható, illetőleg, amelynek a lefoglalását vagy a zár alá vételét
rendelték el. A tárgykörözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka
megszűnt.
(8) Az e §-ban meghatározott
intézkedéseket a bírósági eljárásban a tanács elnöke és - az elfogatóparancs
kibocsátása kivételével - a bírósági titkár is jogosult megtenni.
(9)2
49 A lakóhely illetőleg tartózkodási hely
megállapításának elrendelésére tett intézkedés, illetőleg a körözés
elrendeléséről, valamint az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló határozat
ellen nincs helye jogorvoslatnak.
73/A.
§— (1) Európai
elfogatóparancs, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény
alapján nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása esetén a 73. § rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2) Ha a bíróság, az
ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott
ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai
elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi
bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot
bocsátottak ki - ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett
bűncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei
fennállnak -, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot
is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik
A bűnügyi
költség
74. § (1) Bűnügyi költség
aj— az a költség,
amelyet az ügyben az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásának
befejezéséig, továbbá a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a különleges
eljárások során az állam előlegezett,
b)
a terheltnek, a sértettnek, a
magánfélnek, a pótmagánvádlónak és a magánvádlónak, a terhelt és a sértett
törvényes képviselőjének az ügyben felmerült készkiadása, akkor is, ha azt az
állam nem előlegezte,
c) a kirendelt védőnek és a sértett, a magánfél, valamint a pótmagánvádló képviselőjének
készkiadása és díja, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte.
(2)252 Az
(1) bekezdés a) pontjában említett költség különösen a tanú
megjelenésével felmerült költség, a szakértő, illetőleg a szaktanácsadó részére
megállapított munkadíj és költségtérítés, a lefoglalt dolog szállításával és
megőrzésével felmerült költség, valamint a tolmács díja és költségtérítése.
(3)253 Ha a terhelt a jövedelmi és vagyoni
viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és
ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta, a terhelt vagy védője kérelmére a bíróság, illetőleg az ügyész határoz arról, hogy a terhelt
részére személyes költségmentességet engedélyez. A személyes költségmentesség
engedélyezése esetén
a)
a terhelt kérelmére a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel
ki [48. § (2) bek],
b)2^
c)255
a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli.
(4)256 A személyes költségmentesség tárgyában hozott határozat, illetőleg az okozott
költség viselésére kötelező határozatnak a költség viselésére vonatkozó
rendelkezése elleni j ogorvoslat halasztó hatályú.
(5)257 Az elővezetéssel (162. §),
valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság,
ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állításával [73. § (3) bek] felmerült
költség nem számolható el bűnügyi költségként, az ilyen
eljárási cselekménnyel okozott költség megtérítésére külön jogszabály az
irányadó.
III. Cím258 FELVILÁGOSÍTÁS-ADÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG
TÁJÉKOZTATÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN259
74/A.
§ 260 (1) A sajtó részére a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság külön
jogszabályban erre feljogosított tagja, valamint az ügyész; a vádemelésig az
ügyész, illetőleg az általa megbízott személy; a bírósági eljárás során a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított személy adhat
felvilágosítást.
(2) A
bíróság nyilvános tárgyalásáról a sajtó jogosult
tájékoztatást adni.
(3)2
61 Meg kell tagadni a sajtó számára a
felvilágosítást, ha az a minősített adat védelmét sértené, vagy egyébként az
eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.
74/B.
§2 62 (1) A bírósági tárgyalásról a nyilvánosság tájékoztatása érdekében
hang- vagy képfelvételt a tanács elnöke engedélyével, a bírósági tárgyaláson
jelenlévő személyről - a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül
- csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni. A tanács elnöke a
tárgyalás folyamatosságának és zavartalanságának érdekében az engedélyt
megtagadhatja, illetőleg azt a bírósági eljárás bármely szakaszában
visszavonhatja.
(2)
A zárt tárgyalásról,
illetőleg a tárgyalásnak azon részéről, amelyről a bíróság a nyilvánosságot
kizárta, a sajtó nem adhat tájékoztatást, és a sajtó részére felvilágosítás nem
adható, kivéve, ha a nyilvánosság kizárására a 245. § (5) bekezdése alapján
került sor.
(3) Ha törvény kivételt nem tesz, a
folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy irataiba csak az e törvény által
erre feljogosított személy tekinthet be.
(4)
A
(3) bekezdés szerinti irat a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény közlevéltári
anyagban történő kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi idő letelte előtt
is kutatható.263
(5)
A 74/A. §-ban
meghatározott esetet kivéve az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek
az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A
vádirat benyújtásáig az ügyész, a bírósági
eljárás során az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása
után - engedélyezi az iratok megtekintését, illetőleg a szükséges
felvilágosítás megadását.
(6)264
VII. Fejezet
A BIZONYÍTÁS
I. Cím
A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A bizonyítás tárgya
75.
§ (1)2 65 A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki,
amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek A
bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, azonban, ha
az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó
bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására.
(2) A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek - különösen a polgári jogi
igénynek - elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.
(3) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van (4)2 66 Az eljárásban részt vevő személyek az e törvényben meghatározott esetekben és módon kötelesek és j ogosultak a bizonyításban közreműködni.
(3) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van (4)2 66 Az eljárásban részt vevő személyek az e törvényben meghatározott esetekben és módon kötelesek és j ogosultak a bizonyításban közreműködni.
A bizonyítás eszközei
76. § (1) A bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi
bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.
(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat
az okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság -
jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése során a hatáskörében eljárva - a
büntetőeljárás megindítása előtt készített, illetőleg beszerzett.
A bizonyítás
törvényessége
77. § (1) A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és
felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Jogszabály
elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének,
a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének, valamint a bizonyítási eljárások lefolytatásának meghatározott módját.
a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének, valamint a bizonyítási eljárások lefolytatásának meghatározott módját.
(2)
A bizonyítási cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek
személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és
biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne
kerüljenek nyilvánosságra.
A bizonyítékok
értékelése
78. § (1) A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben
meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden
bizonyítási eljárás. A törvény azonban elrendelheti egyes
bizonyítási eszközök igénybevételét.
bizonyítási eszközök igénybevételét.
(2) A bizonyítás eszközeinek és a
bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje.
(3) A bíróság és az ügyész a
bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás
eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg.
(4) Nem értékelhető bizonyítékként
az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy
a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők
eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.
II. Cím
A TANÚVALLOMÁS
79. § (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása
lehet.
(2)2
67 Akit tanúként megidéztek, ha e
törvény kivételt nem tesz, köteles vallomást tenni.
(3)2 68 A
tanú
kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a külön jogszabályban
meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság
megállapítja, és megtéríti. Erre a tanút az idézésben, valamint a
kihallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.269
80. §— A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól
való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút erről az
idézésében tájékoztatni kell.
A tanú
vallomástételének akadályai
81. § (1) Nem hallgatható ki tanúként
a) a lelkész, illetőleg az egyházi
személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
b) a védő arról, amiről mint védő
szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,
c)
akitől a testi vagy szellemi állapota miatt
nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,
d)271
a hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre
titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg
a nyomozó hatóság nem mentette fel. (2)2 72 Minősített
adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól
nem kapott felmentést.
(3)2 73 A (2) bekezdésben meghatározott esetben
a minősített adat védelméről szóló törvényben2 74 meghatározott minősítő az
ügyész, illetőleg a bíróság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a
titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben
azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a
felmentést kérik.
82. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja
a) a terhelt hozzátartozója,
82. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja
a) a terhelt hozzátartozója,
b)275
az, aki a (4) bekezdés esetét kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével
vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást az a) pont
alapján nem tagadta meg, c)276 - a 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási
kötelezettség esetét ide nem értve - az, aki a foglalkozásánál vagy
közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a
titoktartási
kötelezettségét megsértené,
kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön
jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság
megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult
számára kötelező,
d)277
a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával
a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben
információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben,
kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére
kötelezte.
(2)2
78 A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra
és a jogaira figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a
figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a
figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú
vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
(3) A megtagadás jogosságáról az eljáró
bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz.
(4) 279A tanúvallomást az (1) bekezdés b)
pontja alapján nem tagadhatja meg az, aki a kérdésre adott válasszal
önmagát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolná, amely miatt
a) vele szemben a feljelentést a 175. § (1) bekezdése alapján elutasították,
b) vele szemben a nyomozást a 190. § (1) bekezdésének f) pontja vagy a 192. § (1)
bekezdése alapján megszüntették,
c)
vele szemben a büntetőeljárást tevékeny megbánás miatt
megszüntették [221/A. § (7) bek, 267. § (1) bek. l) pont, 332. § (1) bek f)
pont],
d) vele szemben a büntetőeljárást a 226. § (1)-(2) bekezdése vagy a 332. § (1)
bekezdésének g) pontja alapján megszüntették, illetőleg
e) a Btk Különös Része alapján a hatósággal történő együttműködése folytán
nem büntethető. (5)2 80 A (4) bekezdés alapján tett tanúvallomásban közölt bűncselekmény
miatt a nyomozás folytatása [191. § (2) bek] nem rendelhető el, és a
tanúvallomás nem tekinthető a perújítás szempontjából új
bizonyítéknak [408. § (1) bek. a) pont]. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni
arra a tanúvallomás során feltárt bűncselekményre is, amely nem képezte a tanú
ellen korábban folyamatban volt büntetőeljárás tárgyát, de a feljelentés elutasításának a nyomozás, illetőleg az
eljárás megszüntetésének a tanúvallomással feltárt bűncselekmény esetén is
bármely okból helye lenne.
(6)2
81 A bíróság akkor kötelezheti a
médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a
médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt
átadó személy kilétének felfedésére, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, az
ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, továbbá a bűncselekmény
felderítéséhez fűződő érdek - különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára
tekintettel - olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához
fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.
83. §2 82 (1) 283 A tanú vallomástételének
akadályát figyelembe kell venni, ha az akár a bűncselekmény elkövetésekor állt
fenn, akár a kihallgatáskor áll fenn A 82. § (1) bekezdésének b) pontja
szerinti
mentességi ok fennállása esetén a tanú a vallomástételt - a 82. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - akkor is megtagadhatja, ha a kérdéses bűncselekmény elkövetését már jogerősen megállapították
vagy vele szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta.
mentességi ok fennállása esetén a tanú a vallomástételt - a 82. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - akkor is megtagadhatja, ha a kérdéses bűncselekmény elkövetését már jogerősen megállapították
vagy vele szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta.
(2) 284A tanúnak a 81. § (1) bekezdése a) és b)
pontjában meghatározott mentessége az annak alapjául szolgáló viszony
megszűnése után is fennmarad. Ebben az esetben a tanú a titoktartási
kötelezettségének
körébe tartozó bizonyítandó tényre nem hallgatható ki.
körébe tartozó bizonyítandó tényre nem hallgatható ki.
(3) Ha a tanú a 82. § (1) bekezdésének c)
pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség alól nem kapott
felmentést, az a külön jogszabályban meghatározott ideig áll fenn.
(4) 285 A tanúnak a 82. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt mentessége az
annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
84. §286 A 83. § és a 85. § (3) bekezdése rendelkezéseinek megsértésével
kihallgatott tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
A tanú kihallgatása
85. § (1) A tanúkat egyenként kell kihallgatni.
(2) A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól a nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmány számát,
(2) A kihallgatás kezdetén meg kell kérdezni a tanútól a nevét, a születési idejét és helyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmány számát,
valamint azt, hogy a
terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy hogy
az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor
is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.
(3)2
87 A kihallgatás elején tisztázni kell,
hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya (81-82. §). Ha a tanú
vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a
legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy
a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A
figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát
jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz
jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként
nem vehető figyelembe.
(4)2 88 A sértett tanúkénti kihallgatásánál jelen lehet
az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de
más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást
követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban
vagy szóban előterjesztheti.
(5)2 89 A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó
hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy
helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és
aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített
elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását
bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli
tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a
kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság
megidézze.
(6)2 90 Ha a
tanú
szóbeli kihallgatás nélkül vagy a szóbeli kihallgatást követően írásban tesz
vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a
vallomástétel akadályainak (81. és 82. §),
valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút
az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel
akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével
figyelmeztetni kell.
86. § (1) A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet
tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem
pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás
következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell.
következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell.
(2) Aki szellemi vagy egyéb állapota miatt
korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét,
tanúként csak akkor hallgatható ki, ha vallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője vagy a tanúként kihallgatandó által
megjelölt hozzátartozó hozzájárul. A törvényes képviselő vagy a kihallgatandó
által megjelölt hozzátartozó a tanú érdekében ügyvédet hatalmazhat meg. (3)2 91 A tizennyolcadik életévét meg
nem haladott, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tanú kihallgatásánál a
tanú törvényes képviselője és gondozója jelen lehet. (3a) 292A 85. § (3)
bekezdésében meghatározott figyelmeztetéseket a tizennyolcadik életévét meg nem
haladott tanú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell
megfogalmazni. (4)2 93 Ha a tanú és a törvényes
képviselő vagy a gondozó, illetőleg a tanú által megjelölt hozzátartozó között
érdekellentét van, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat a gyámhatóság
gyakorolja.
87. § A tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának akkor van
helye, ha
a) a tanú az életét közvetlenül
veszélyeztető állapotban van,
b) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanú tárgyaláson nem jelenhet meg.
88. § (1) 294 A kihallgatása során a tanú a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de
arra is módot kell neki adni, hogy a vallomását összefüggően előadja; ennek
során - a tanú védelmére vonatkozó szabályok
figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell. Az eljárás azonos
szakaszában a tanú újabb kihallgatásánál a személyi adatokat - ha azok nem változtak - nem szükséges rögzíteni.
(2) A tanú kérelmére a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. 89-92. §—
figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell. Az eljárás azonos
szakaszában a tanú újabb kihallgatásánál a személyi adatokat - ha azok nem változtak - nem szükséges rögzíteni.
(2) A tanú kérelmére a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. 89-92. §—
Kényszerintézkedés
a tanúval szemben
93.
§ Ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekménynél való
közreműködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul
megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség
megfizetésére kötelezhető.
94. § Ha a tanú a mentességére hivatkozással
tagadja meg a vallomástételt, az ennek helyt nem adó határozat elleni
jogorvoslatnak halasztó hatálya van.
ül. Cím A TANÚ VÉDELME
95. § A tanú életének és testi épségének vagy
személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a
vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés
nélkül tegye meg, a tanút az e törvényben
meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni.
A tanú
személyi adatainak zárt kezelése
96. § (1)2 96 A bíróság, az ügyész,
illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az
érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait [85.
§ (2) bekezdés] az
iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.
iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.
(2)2
97 Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték
el, ettől kezdve
a) az eljárást folytató bíróság,
ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai
az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé,
b) a bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas
iratok megtekintésével állapítja meg,
c)
a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére
csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.
(3)2 98 A tanú személyi adatai zárt kezelésének
elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi
adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait
nem tartalmazza.
Különösen
védett tanú
97. § Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha
a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy
lényeges körülményeire vonatkozik,
b) a vallomásától várható bizonyíték
mással nem pótolható,
ej— a személye, a tartózkodási helye, valamint
az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a
terhelt és a védő előtt nem ismert, cl) személyének
felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes
szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.
A büntetőeljárásban
részt vevők személyi védelme300
98. §— (1) Különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának
elnöke, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a
védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az
egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy a külön jogszabályban meghatározott védelemben
részesüljön.302
egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy a külön jogszabályban meghatározott védelemben
részesüljön.302
(2) A kérelmet az eljárást
folytató bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál lehet
előterjeszteni, a szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3)
A
bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a
büntetés-végrehajtási intézet állományába tartozó személy, illetve reájuk
tekintettel más személy személyi védelmét a bíróság elnöke, az ügyészség, illetőleg a
nyomozó hatóság vezetője és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka
kezdeményezheti.
(4) A személyi védelemre vonatkozó
iratokat a büntetőügy iratai között kell kezelni. Az iratokat a kérelem és a
kezdeményezés tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.
A tanúvédelmi
programban részt vevő személyekre vonatkozó rendelkezések303
98/A.
§— A külön jogszabályban305
meghatározott tanúvédelmi programban részt vevő terheltnek, sértettnek, és
tanúnak e programban való részvétele a felsoroltak büntetőeljárási jogait és
kötelezettségeit nem érinti, a programban részt vevő személy esetén e törvény
rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni, illetőleg
értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos iratot csak a
védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,
b) a programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító
adatait közli, a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének közlése
helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,
c)
a programban részt vevő személy
személyes adatait tartalmazó iratokról másolat, illetve az ilyen személyre
vonatkozó bármely felvilágosítás - ideértve a hivatalos szerveket is - csak
annak adható, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,
cl) a programban részt vevő személy
megjelenésével, illetve közreműködésével felmerült költség nem számolható el
bűnügyi költségként,
e) a tanú és a terhelt
megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új
személyazonosságára, az új lakóhelyére, illetőleg tartózkodási helyére lehet
következtetni.
IV. Cím
A
SZAKVÉLEMÉNY
A szakértő alkalmazása
99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez
különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.
(2)
Szakértő alkalmazása kötelező, ha
q)— a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő
kérdés személy kóros elmeállapota, illetőleg kábítószerfüggősége,
b)3QZ
a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés
szükségessége,
c)
a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik,
cl) elhalt személy kihantolására kerül
sor.
(3)3
08 Szakértőt a bíróság, az ügyész, illetőleg a
nyomozó hatóság alkalmazhat.
100. § (1) A szakértő alkalmazása kirendeléssel történik. A szakértő
kirendeléséről szóló határozatnak meg kell jelölnie
a) a szakértői vizsgálat tárgyát és
azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
b) a szakértő részére átadandó
iratokat és tárgyakat, ha az átadás nem lehetséges, az iratok és a tárgyak
megtekinthetésének helyét és idejét,
c)
a szakvélemény előterjesztésének határidejét.
(2) Ha
a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra
van szükség, e vizsgálat kirendelő határozat nélkül, az ügyész vagy a nyomozó
hatóság szóbeli rendelkezése alapján is elvégezhető.
101. § (1) Rendszerint egy szakértőt kell
alkalmazni. Ha a vizsgálat jellege szükségessé teszi, több szakértő is
kirendelhető. Ez úgy is történhet, hogy a kirendelés csak a szakértői csoport
vezetőjét jelöli ki,
és feljogosítja őt arra, hogy a többi szakértőt bevonja.
és feljogosítja őt arra, hogy a többi szakértőt bevonja.
(2) A
halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot
vizsgálatánál két szakértőt kell alkalmazni. Jogszabály más esetben is
kötelezővé teheti több szakértő alkalmazását.
A szakértő
102. §^ (1) 310 A bíróság az ügyész, illetőleg a
nyomozó hatóság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt,
illetőleg szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot (a
továbbiakban: gazdasági társaság), szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellő
szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) rendelhet ki szakértőként.
továbbiakban: gazdasági társaság), szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellő
szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) rendelhet ki szakértőként.
(2) Külön jogszabály
meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott intézmény
vagy szakértői testület jogosult véleményt adni. Intézmény vagy testület
kirendelése esetén annak
vezetője jelöli ki az eljáró szakértőt.
vezetője jelöli ki az eljáró szakértőt.
(3)3 11 A szakértő kirendeléséről a kirendelő határozat
keltétől számított nyolc napon belül a kirendelő tájékoztatja a terheltet, a
védőt, a sértettet, és - ha a szakértőt a bíróság rendelte ki - az ügyészt.
(4)312 A gazdasági társaság, a szakértői
intézmény, a szervezet, illetve a szakértői testület vezetője a kirendelő
határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a kirendelőt
az eljáró szakértő személyéről. E közlés kézbesítésétől
számított nyolc napon belül a kirendelő tájékoztatja a (3) bekezdésben írt
személyeket és szerveket a tájékoztatás tartalmáról.
A szakértő kizárása
103. § (1) Szakértőként nem járhat el,
a) aki az ügyben mint terhelt, védő,
továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett
részt, valamint ezek hozzátartozója,
b)—aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó
hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,
c)
aki az ügyben tanúként vesz, vagy vett részt,
cl) a halál oka és körülményei vizsgálatánál továbbá a
kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt személyt közvetlenül a halála előtt
gyógykezelte, illetve aki megállapította a halál beálltát,
e)— a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői
testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői
intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,
/)— a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban
meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető
tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság
tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már
korábban eljárt,
gj— akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe,
h)— akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból
nem várható.
(2)318 Az (1) bekezdés b) pontjának
alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatósággal hivatásos szolgálati viszonyban
álló személynek az, aki a rá vonatkozó jogszabályok alapján nem a nyomozó
hatóság állományában teljesít szolgálatot.
(3)319 A szakértő a vele szemben felmerült kizárási okot
köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság,
szakértői intézmény, szervezet, illetve szakértői testület kirendelése esetén a
bejelentést
a kirendelt társaság vagy szerv vezetője útján kell megtenni.
(4)3 20 A szakértő kizárásáról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyik. (5) 321 A 83-84. § rendelkezései a szakértőre értelemszerűen irányadók
(4)3 20 A szakértő kizárásáról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyik. (5) 321 A 83-84. § rendelkezései a szakértőre értelemszerűen irányadók
Szakértői vizsgálat
104. § (1) A szakértő köteles az ügyben közreműködni,
és szakvéleményt adni.
(2) A szakértőt a kirendelés alól az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, fontos okból határozattal felmentheti. A szakértő - gazdasági társaság, szakértői intézmény,
(2) A szakértőt a kirendelés alól az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, fontos okból határozattal felmentheti. A szakértő - gazdasági társaság, szakértői intézmény,
szervezet,
illetve szakértői testület kirendelése esetén, annak
vezetője útján - a kirendelőt értesíti, ha322
a) a szakkérdés nem tartozik a
szakértő szakismereteinek körébe,
b) a szakkérdésben külön jogszabály
alapján meghatározott intézmény vagy testület jogosult szakvéleményt adni,
c) a szakértői tevékenység
ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység zavartalan
ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg.
105. § (1) A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad
véleményt. A szakértő a vizsgálatot a tudomány állásának és a korszerű szakmai
ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek
felhasználásával köteles elvégezni.
felhasználásával köteles elvégezni.
(2)
A
szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat
megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy
iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a terhelttől, a
sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont többi szakértőtől felvilágosítást
kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb
adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a
neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.
(3)
A
szakértő a vizsgálat során személyt vizsgálhat meg, hozzá
kérdéseket intézhet, tárgyakat megtekinthet és vizsgálhat. Ha a szakértő olyan
tárgyat vizsgál meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül,
annak egy részét lehetőleg az eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az
azonosság, illetőleg a származás megállapítható legyen
(4) A kirendelő meghatározhatj a azokat a vizsgálatokat, amelyeket a szakértőnek a
kirendelő j elenlétében kell elvégezni.
(5) A szakértő értesíteni köteles a
kirendelőt, ha annak a hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény
elvégzése szükséges.
(6)323 A
szakértő
a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a bíróság, az
ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért
díjazásra, továbbá az eljárásával felmerült
és igazolt készkiadásának megtérítésére jogosult. A szakértő díját a kirendelő,
illetőleg az a bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás
folyik, a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével a szakvélemény
beérkeztét, illetőleg a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást követően,
de legkésőbb harminc napon belül határozattal állapítja meg.
(7)324 A szakértői díjat megállapító
határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye.
Közreműködési
kötelezettség a szakértő eljárása során
106. § (1) 325 A megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érintő szakértői
vizsgálat csak a kirendelő külön rendelkezése alapján végezhető. A terhelt és a
sértett köteles a szakértői vizsgálatnak,
illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. A sértett köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon (pl. adatszolgáltatással) is elősegíteni. A
kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, valamint a szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő - akár az állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével
járó - vizsgálatnak vesse alá.
illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. A sértett köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon (pl. adatszolgáltatással) is elősegíteni. A
kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, valamint a szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő - akár az állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével
járó - vizsgálatnak vesse alá.
(2) A
szakértői vizsgálattal okozott kárért - külön jogszabály
szerint - kártalanításnak van helye.
(3)3
26 Ha a terhelt a közreműködési
kötelezettségét nem teljesíti, vele szemben elővezetésnek és kényszer
alkalmazásának van helye. Ha a sértett szegi meg a közreműködési
kötelezettségét, elővezethető, valamint rendbírsággal sújtható.
(4)
Az (1)-(3) bekezdésnek a sértettre vonatkozó rendelkezéseit a
tanúra is alkalmazni kell, azonban a 81-82. § rendelkezései irányadók.
Az elmeállapot
megfigyelése
107. § (1) 327 Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb
szakértői megfigyelése szükséges, a bíróság - a vádirat benyújtásáig az ügyész
indítványára - a terhelt elmeállapotának
megfigyelését rendeli el. A fogva levő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon levő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A
megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja.
megfigyelését rendeli el. A fogva levő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon levő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A
megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja.
(2)
Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt
bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt
szabadlábon van
(3)3
28 A szabadlábon lévő terhelt
elmeállapotának megfigyelése során a terhelt személyes szabadsága az
egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható. Ha a
terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet erről
haladéktalanul értesíti az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot.
A szakvélemény
előterjesztése
108. § (1) A szakértő a szakvéleményt szóban előadja, vagy a bíróság, az
ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül írásban
terjeszti elő.
(2) A szakvélemény magában foglalja
a) a vizsgálat tárgyára, a
vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett
változásokra vonatkozó adatokat (lelet),
b) a vizsgálat módszerének rövid
ismertetését,
c)
a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai
ténymegállapítás),
d) a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett
kérdésekre adott válaszokat (vélemény).
(3) A szakértő a szakvéleményt a
saját nevében adja.
(4)
Ha
a vizsgálatban több szakértő működött közre, a
véleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett.
Ha több szakértő azonos véleményre jut, a szakvéleményt közösen is
előterjeszthetik (együttes szakvélemény). Több szakterülethez tartozó
szakkérdésben a szakértők a szakvéleményüket egyesíthetik (egyesített
szakvélemény).
(5)329 Az írásbeli szakvéleményt a
szakértőnek alá kell írnia.
(6)330 A szakértőt - ha a megidézésére nincs szükség - a
további eljárási cselekményekről csak akkor kell értesíteni, ha ezt az írásbeli
szakvélemény előterjesztésével egyidejűleg kéri. Erről a szakértőt a kirendeléséről
szóló határozatban tájékoztatni kell.
(7) A terhelt, a tanú, illetőleg a sértett kérelmére elrendelhető, hogy a reá vonatkozó
szakvélemény (2) bekezdés a) pontja szerinti részét zártan kezeljék
Ilyen kérelmet a terhelt védője és a tanú érdekében
eljáró ügyvéd is előterjeszthet.
eljáró ügyvéd is előterjeszthet.
(8) 331 A terheltnek, a tanúnak, illetőleg a sértettnek az eljárás alapjául szolgáló cselekményre
vonatkozó, a szakvélemény (2) bekezdés a) pontja szerinti részét képező,
a szakértő előtt tett nyilatkozata
bizonyítási eszközként nem használható fel.
bizonyítási eszközként nem használható fel.
109. § Ha a szakvélemény hiányos, homályos, önmagával
ellentétben álló vagy az egyébként szükséges, a bíróság, az ügyész, illetőleg a
nyomozó hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást
megadni, illetve a szakvéleményt kiegészíteni.
megadni, illetve a szakvéleményt kiegészíteni.
A szakértő
meghallgatása
110. § (1) 332 A szakvélemény szóbeli előadása előtt meg kell állapítani a szakértő
személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok. A
szakértőt figyelmeztetni kell a hamis
szakvélemény adásának következményeire. A figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdéseket lehet
intézni.
szakvélemény adásának következményeire. A figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdéseket lehet
intézni.
(2)333
(3)334
Más szakértő
alkalmazása
111. §335 (1) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény
kiegészítése nem vezetett eredményre, vagy egyéb okból szükséges, más szakértőt
kell kirendelni.
(2) A terhelt és a védő a nyomozás során indítványozhatja más szakértő kirendelését. A
kirendelésről az ügyész határoz.
(3)-(4)336
(5)
Ha
ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon vizsgálati anyag
alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából
lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért
felvilágosítással, a szakvélemény kiegészítésével vagy a szakértők egymás
jelenlétében való meghallgatásával (125. §) nem tisztázható, a bíróság, az
ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalból vagy indítványra újabb szakvélemény
beszerzését rendelheti el.
(6)
Az (5) bekezdés alapján
beszerzett szakvéleménynek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a
szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik
szakvélemény kiegészítése, illetőleg hogy az ügyben más szakvélemény beszerzése
szükséges-e.
112. § (1) A terhelt és a védő közölheti az ügyésszel,
illetőleg a bírósággal, hogy szakvéleményt kíván készíttetni, és benyújtani.
(2)3 37 A terhelt vagy a védő által szakvélemény készítésére felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) szakértőként való bevonásáról a bíróság, illetőleg az
(2)3 37 A terhelt vagy a védő által szakvélemény készítésére felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) szakértőként való bevonásáról a bíróság, illetőleg az
ügyész határoz. A felkért szakértő - e
minőségének elismerése után - önállóan szakértői vizsgálatot végezhet, a
bírósági eljárásban a bíróság, illetőleg az ügyész által kirendelt szakértővel
azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A szakértők
az általuk elvégezni kívánt szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik
egymást, az értesített szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton
jelen lehet.
(3) Ha a bíróság vagy az ügyész a felkért személy bevonását megtagadja, az
elkészített vélemény az okiratra vonatkozó szabályok szerint használható fel.
A szakértői
kötelezettség megszegésének következményei
113. § (1) Ha a szakértő a közreműködést vagy a
véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után
jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség
megfizetésére kötelezhető.
megfizetésére kötelezhető.
(2) 338 A szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény
előterjesztésével indokolatlanul késlekedik. Ha a szakvélemény
előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által
kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel, vagy
szakértői testülettel szemben van helye.
kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel, vagy
szakértői testülettel szemben van helye.
(3) Ha a szakértő a mentességére hivatkozva tagadja meg a véleményadást, az ennek
helyt nem adó határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem kötelezhető
közreműködésre.
A tolmács
114. § (1) 339 H a nem
magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét, - törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben -
regionális vagy nemzetiségi nyelvét
kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, a magyar nyelvet nem ismerő személy által ismertként megjelölt más nyelv használatát kell tolmács
útján biztosítani.
kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, a magyar nyelvet nem ismerő személy által ismertként megjelölt más nyelv használatát kell tolmács
útján biztosítani.
(2)340 Ha a kihallgatandó személy hallássérült,
kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a
kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet. Ha a kihallgatandó személy
siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni. Ha a
kihallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a kihallgatás helyett írásban
tehet nyilatkozatot
(3)341 E törvénynek a szakértőre vonatkozó
rendelkezései a tolmácsra is irányadók azzal, hogy a külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe tolmácsként; ha ez
nem lehetséges,
a kellő nyelvismerettel rendelkező más személy (eseti tolmács) is kirendelhető.
Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.
Pártfogó
felügyelői vélemény342
114/A. §— (1) 344 A bíróság és az ügyész a büntetés vagy intézkedés alkalmazása,
illetőleg a vádemelés elhalasztása vagy a közvetítői eljárásra utalás előtt
pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. A pártfogó felügyelői
vélemény beszerzését törvény kötelezővé teheti. A pártfogói felügyelői
véleményt a pártfogó felügyelő készíti el.
(2) A
pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és
életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket - így különösen családi
körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét,
ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, jövedelmi, vagyoni
viszonyait - írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények, körülmények és a
bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot.
(3)3
45 A pártfogó felügyelő
a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő
munkalehetőségről, egészségügyi, illetőleg szociális intézményi ellátási
lehetőségről, és javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási
szabály vagy kötelezettség elrendelésére.
(4)
Ha
a bíróság vagy az ügyész úgy rendelkezik, a pártfogó
felügyelői véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett
magatartási szabályok vagy kötelezettségek telj esítését vállalj a-e és képes-e
teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó
jóvátételhez.
(5)
A
pártfogó köteles és jogosult mindazokat az adatokat
megismerni, amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek,
e célból az ügy iratait megismerheti, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és
az eljárásba bevont más személyektől felvilágosítást kérhet. Ha ez feladatának
teljesítéséhez szükséges, az ügyésztől vagy a bíróságtól újabb adatokat,
iratokat és felvilágosítást kérhet.
(6)
E
törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezései a pártfogó
felügyelői véleményt készítő pártfogóra is irányadók azzal, hogy a 105. § (6)
és (7) bekezdése, a 106-107. §, és a 111-113. § a pártfogóra nem
alkalmazhatók.
V. Cím A TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ ÉS AZ OKIRAT
A tárgyi bizonyítási eszköz
115. § (1) 346 Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy
(dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az,
amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény
elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt
elkövették.
elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt
elkövették.
(2) E törvény alkalmazásában tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és
minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.
Ahol e törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat
is érteni kell.
Az okirat
116. § (1) Okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat
valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására
készül, és arra alkalmas.
(2) Az okiratra
vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból
készült kivonatra és az olyan tárgyra is, amely valamely tény, adat
valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének
igazolása céljából a 115. § (2) bekezdésében megjelölt módon készült.
igazolása céljából a 115. § (2) bekezdésében megjelölt módon készült.
(3) 347 A (2) bekezdés nem alkalmazható a 151. § (2) bekezdésében felsorolt dolgokra.
VI. Cím
A TERHELT VALLOMÁSA
117. § (1)3 48 A terhelt kihallgatása
előtt meg kell állapítani a személyazonosságát, ennek érdekében meg kell
kérdezni a terhelt nevét, születési nevét, korábbi nevét, születési idejét és
helyét, anyja nevét,
lakóhelyének és tartózkodási helyének lakcímét, a személyazonosító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt
megtagadja.
lakóhelyének és tartózkodási helyének lakcímét, a személyazonosító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt
megtagadja.
(2)3
49 A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor
figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét,
illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor
megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha
korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit
mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként
felhasználható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre
adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre
adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása
bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
(3) A terhelt kihallgatása a
foglalkozására, munkahelyére, iskolai végzettségére, családi, kereseti és
vagyoni körülményeire, továbbá a korábbi büntetésére és az eljárás tárgyától
függően a katonai rendfokozatára és a kitüntetéseire vonatkozó kérdésekkel
kezdődik. Ezt követi a terhelt részletes kihallgatása.
(4)3 50 Ha a
terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell
arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha a terhelt vallomást
tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Arra a
bűncselekményre nézve, amelyre a terhelt a vallomás tételét megtagadta, a
terhelthez további kérdések nem intézhetők, és a terhelt a többi terhelttel, illetőleg a tanúkkal nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy
vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti a terhelt
kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát.
(5)
Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét
biztosítani kell.
(6)3
51 A (2) és (4) bekezdésben meghatározott
figyelmeztetéseket a fiatalkorú terhelt korára, érettségére figyelemmel,
számára érthető módon kell megfogalmazni.
118. § (1)3 52 A terheltnek módot kell
adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa, ezt követően kérdések
intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek
okát tisztázni
kell.
kell.
(2) A terhelt beismerése esetén - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szerezni
az egyéb bizonyítékokat is.
(3) A terhelteket egyenként kell kihallgatni. A terhelt a vallomását saját kezűleg vagy más
módon leírhatja, ezt az iratokhoz kell csatolni.
VII. Cím A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁSOK
A szemle
119. § (1) Szemlét a bíróság, illetőleg az ügyész rendel el, és tart, ha a
bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy
helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín
megfigyelése szükséges.
megfigyelése szükséges.
(2) 353 A szemlénél - ha szükséges - szakértőt is lehet alkalmazni.
(3) A szemle
alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős
körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel kell kutatni és össze
kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a
megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a
jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a
jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Ha a szemle tárgyát egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán
lehetne a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé vinni, a szemlét
a helyszínen kell megtartani.
(5)-(6)354
(5)-(6)354
A helyszíni kihallgatás355
120. § (1) 356 A
bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a terheltet
és a tanút, ha az addigi kihallgatás után is szükséges, hogy a bűncselekmény
helyszínén nyilatkozzék, és
mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolyását.
mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolyását.
(2) A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetőleg a tanút ki kell hallgatni
arról, hogy a kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt
milyen körülmények között észlelte, és miről ismerné fel.
A bizonyítási
kísérlet
121. § (1) A bíróság, illetőleg az ügyész bizonyítási
kísérletet rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy
valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon,
illetőleg körülmények között megtörténhetett-e.
illetőleg körülmények között megtörténhetett-e.
(2) A
bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között
kell lefolytatni mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént,
illetőleg megtörténhetett
A felismerésre bemutatás
122. § (1) 357 A
bíróság, illetőleg az ügyész felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az
személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A terheltnek vagy a tanúnak
felismerésre legalább három
személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg
hangfelvétele is bemutatható.
személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg
hangfelvétele is bemutatható.
(2)
A
felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés
várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy
tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen
ismertetőjeleiről tud.
(3)
Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző
által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben
megegyező tulajdonságú - így különösen vele azonos nemű, hasonló
korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű - személyeket kell a kérdéses
személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat
hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a
csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem
lehet feltűnő.
(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében
kell végezni.
(5)
Ha
a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást
úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel,
illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését
rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.
123. § (1) A bizonyítási kísérletre és a felismerésre bemutatásra a szemle
szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) A bíróság, illetőleg az
ügyész a szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás tartásához
a nyomozó hatóságot is igénybe veheti. A nyomozó hatóság a bíróság utasításait
határidőre teljesíti.
(3) A szemlét, a bizonyítási
kísérletet és a felismerésre bemutatást - ha az ügyész másképp nem rendelkezik
- a nyomozó hatóság is elrendelheti, és tarthatja.
(4)3
58 A
terhelt, a tanú, a sértett és más személy a szemlének, a bizonyítási kísérletnek
és a felismerésre bemutatásnak köteles magát alávetni, a birtokában levő
tárgyat a szemle, a bizonyítási kísérlet, illetőleg
a felismerésre bemutatás céljából köteles rendelkezésre bocsátani. E
kötelezettségek teljesítésére a terhelt kényszeríthető, a sértett és más
személy pedig rendbírsággal sújtható.
(5) 359
A szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás lefolyását rendszerint kép-
vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel rögzíteni kell. A rögzített kép-
vagy hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni; az az eredeti célon kívül más
célra nem használható fel.
A szembesítés
124. § (1) Ha a terheltek, a tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai
egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet
tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással
élőszóban közlik; megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel.
élőszóban közlik; megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel.
(2) 360 Ha a tanú vagy a terhelt védelme ezt szükségessé teszi, a tanú, illetőleg a
terhelt szembesítését mellőzni kell.
(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni, ha a
szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet.
A szakértők párhuzamos
meghallgatása
125. § Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás
jelenlétében való meghallgatásával lehet tisztázni.
VIII. Fejezet
A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK
I. Cím
AZ ŐRIZETBE
VÉTEL
126. § (1) Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti
elvonása.
(2)3 61 Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény megalapozott gyanúja - különösen tettenérés - esetén rendelhető
el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. Az őrizetbe vétel
elrendelhető abban az esetben is, ha a 281. § (6) bekezdésében meghatározott
feltételek fennállnak (tárgyalási őrizet).
(3) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a
terheltet - ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el - szabadon
kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet
tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.
(4) Ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - az őrizetbe vétel
újra nem rendelhető el.
(5) A terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogva tartását az őrizet
tartamába be kell számítani.
127. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és megszüntetéséről a bíróság, az
ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz.
(2) Ha az őrizetbe vételt a nyomozó
hatóság rendelte el, erről az ügyészt huszonnégy órán belül értesíti.
(3) A bűncselekmény elkövetésén
tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó
hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget
értesíteni.
128. § (1) Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről
huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót;
ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is
értesíthető.
értesíthető.
L>
|
(2) 362 A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott
más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának illetőleg az arra alkalmas
intézménynek kell átadni. A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján
kell gondoskodni, a terhelt által gondozott más személy esetében a
gyámhatóságot kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül
maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.
(3) A katona [Btk. 122. § (1) bek]
őrizetbe vételéről az elöljáróját is értesíteni kell.
II. Cím
AZ ELŐZETES
LETARTÓZTATÁS
Az előzetes
letartóztatás feltétele
129. § (1) Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói
elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
(2) A
terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha
aj— megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől
elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene
újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás
indult,
b) szökésének vagy
elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető,
hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,
c)
megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon
hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével,
tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével
meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,
cl) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon
hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy
szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
Az előzetes
letartóztatás elrendelése
130. § (1) Az előzetes letartóztatás elrendeléséről - a vádirat benyújtásáig az
ügyész indítványára a IX.
Fejezet VI.
Címe szerinti eljárásban - a bíróság határoz.
(2)3 64 A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet.
(2)3 64 A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet.
(3) Ha a büntetőeljárásnak
magánindítványra van helye, az előzetes letartóztatás a magánindítvány
előterjesztése előtt nem rendelhető el.
Az előzetes
letartóztatás tartama
131. § (1) 365 A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes
letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott
határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a
nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a
törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.
nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a
törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.
(2) A
vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás
meghosszabbítása iránt az ügyész az előzetes letartóztatás határidejének
lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.
(3)3
66 A nyomozási bíró határozata ellen
bejelentett fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa, a törvényszék
egyesbíróként hozott határozata elleni fellebbezést az ítélőtábla tanácsa
bírálja el.
(4) 367
A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság
által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság
ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az
ügydöntő
határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat
kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott
szabadságvesztés tartamáig tart.
határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat
kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott
szabadságvesztés tartamáig tart.
(5)3
68 Az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő
határozatának hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítása esetén a
másodfokú, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes
letartóztatás a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt
eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.
132. § (1) 369 Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes
letartóztatás tartama
a) a hat hónapot meghaladja, és az
elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság,
b) az egy évet meghaladja, a másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálja.
b) az egy évet meghaladja, a másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás indokoltságát felülvizsgálja.
(2)370 A vádirat benyújtása után elrendelt vagy
fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott határidőt követően a másodfokú bíróság, ha az eljárás a
harmadfokú bíróság előtt folyik, a harmadfokú bíróság legalább hathavonta
felülvizsgálja.
(3)371 Az előzetes letartóztatás
megszűnik,
a) ha annak tartama az egy évet eléri, és a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
b) ha annak tartama a két évet eléri, és a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
c) ha annak tartama a négy évet eléri, és a terhelttel szemben tizenöt évig terjedő vagy
életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van
folyamatban eljárás, cl) ha annak tartama - az a) -c) pont alá nem tartozó esetekben
- a három évet eléri,
kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott
előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás
vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
(4)372 Ha a
terhelt az előzetes letartóztatás (3) bekezdése szerinti megszűnését követően
elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetőleg házi őrizet szabályait megszegi,
az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. Ekkor az előzetes letartóztatás
(3) bekezdés szerinti tartamát az előzetes letartóztatás ismételt
elrendelésének napjától kell számítani.
(5)373 A nyomozó hatóság előzetes letartóztatás
indítványozása iránti előterjesztésének részletesen tartalmaznia kell azokat a
körülményeket, amelyek a 129. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének
fennállását megalapozzák
Az előzetes
letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása
133. § (1) Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítványt a bíróság
érdemben megvizsgálja, és erről indokolt határozatot hoz. Ha a terhelt,
illetőleg a védő az ismételt indítványban új körülményre
nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
(2) 374
Ha az előzetes letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása, illetőleg
fenntartása óta három hónap eltelt, az (1) bekezdés második mondata nem
alkalmazható.
Intézkedés az
előzetes letartóztatás elrendelése után
134. § A vádirat benyújtásáig a nyomozó hatóság, a vádirat benyújtását követően
a bíróság az előzetes letartóztatott meghallgatása után haladéktalanul megteszi
a 128. §-ban szabályozott intézkedéseket, ha
ezek az őrizetbe vétel során nem történtek meg.
ezek az őrizetbe vétel során nem történtek meg.
Az előzetes
letartóztatás végrehajtása
135. § (1) Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell
végrehajtani.
(2)3
75 Ha ezt a nyomozási cselekmények elvégzése
indokolttá teszi, az ügyész akként rendelkezhet, hogy az előzetes letartóztatás
legfeljebb harmincnapi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható. Ezt az időtartamot követően a gyanúsított rendőrségi fogdán történő
elhelyezéséről - további harmincnapi időtartamra - az ügyész indítványára a
bíróság határoz. A gyanúsított rendőrségi fogdán történő elhelyezése
tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3)3
76 Az
előzetes
letartóztatásban lévő terhelt eljárási jogainak gyakorlásában nem korlátozható.
Biztosítani kell, hogy a terhelt a védőjével - és külföldi esetén államának
konzuli képviselőjével -érintkezhessen. Az
előzetes letartóztatásban lévő terhelt csak olyan korlátozásnak vethető alá,
amely a büntetőeljárás jellegéből következik, vagy amelyet a letartóztatást foganatosító
intézet rendje szükségessé tesz. Az előzetes letartóztatás
végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg.
(4)3
77 Ha bizonyítható, hogy a terhelt az előzetes
letartóztatásának foganatba vételét követően a védőjével való kapcsolattartás
felhasználásával
a) szökést készít elő,
b) a tanúk befolyásolásával vagy
megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével,
meghamisításával vagy elrejtésével az eljárás meghiúsítására törekszik,
illetőleg
c)
újabb, szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény elkövetésére hív fel,
a bíróság - a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára - a védőt az
eljárásból kizárhatja.
Soron kívüli eljárás, az
előzetes letartóztatás megszüntetése
136. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek, illetőleg a nyomozó hatóságnak arra
kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig
tartson. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az
eljárást soron kívül kell lefolytatni.
eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(2)378 Az előzetes letartóztatás megszűnik, ha a tartama
meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen
befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és az előzetes letartóztatást a bíróság a (3) bekezdés alapján nem hosszabbította meg,
továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. Az előzetes letartóztatást meg kell
szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
(3)379 Ha a nyomozás befejeződött, és a
vádemelésre várhatóan a nyomozás 176. § (2) bekezdése második mondatában
megállapított határidejének lejárta után kerül sor, e határidő lejárta előtt az
ügyész indítványára a bíróság az előzetes letartóztatást legfeljebb két
hónappal meghosszabbíthatja. Ha ez alatt vádemelésre nem került sor, a bíróság
az előzetes letartóztatást további, legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. Az előzetes letartóztatás
ebben az esetben is az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során
hozott határozatáig tart, de ha annak tartama a 132. § (3) bekezdésében
meghatározott, az ott írt megkülönböztetés szerinti tartamot eléri, azt
meg kell szüntetni.
(4)380 Az előzetes letartóztatást a
vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
III. Cím A LAKHELYELHAGYÁSI TILALOM, A HÁZI ŐRIZET ÉS A TÁVOLTARTÁS381
A lakhelyelhagyási tilalom382
137. § (1) A lakhelyelhagyási tilalom a terhelt
mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozza; a
lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló a meghatározott területet, körzetet
engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a
lakóhelyét nem változtathatja meg.
(2)3
83 A lakhelyelhagyási tilalom akkor
rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi
körülményeire - különösen az egészségi állapotára, idős korára - vagy az
eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással
elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.
(3)3
84 A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről
a bíróság határoz. A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő határozatában a bíróság
előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen
jelentkezzék, és a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat
is elrendelhet. A bíróság úgy rendelkezhet, hogy a lakhelyelhagyási tilalom
előírásainak megtartását a rendőrség - a terhelt hozzájárulásával - a
terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A
lakhelyelhagyási tilalom előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön
jogszabály rendelkezik.
(4)3
85 A lakhelyelhagyási tilalommal elrendelt
korlátozások megtartását a rendőrség, a szolgálati viszonyának tartama alatt
katonával [Btk 122. § (1) bek] szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom rendelkezéseinek
megtartását a parancsnok vagy akadályoztatása esetén más elöljáró ellenőrzi.
(5)3
86 A vádirat benyújtása előtt elrendelt
lakhelyelhagyási tilalom az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során
hozott határozatáig, az ezt követően elrendelt vagy fenntartott
lakhelyelhagyási tilalom az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának
kihirdetéséig, az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után
elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt
lakhelyelhagyási tilalom a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság
által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott,
illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt lakhelyelhagyási tilalom az eljárás
befejezéséig tart.
(6)3
87 Ha a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat a vádirat
benyújtása előtt rendelte el, és azóta hat hónap eltelt anélkül, hogy az ügyész
vádat emelt volna, a tilalom fenntartásának szükségességét a bíróság megvizsgálja, ez
iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt.
(7)388 Ha a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt
a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt
a tilalommal érintett terület, körzet elhagyása, vagy a tartózkodási hely, illetőleg
lakóhely megváltoztatása szükséges, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt
követően a bíróság a terhelt kérelmére a lakhelyelhagyási tilalmat részlegesen
feloldhatja. A lakhelyelhagyási tilalom részleges
feloldásáról szóló határozatban a terhelt részére engedélyezhető a
lakhelyelhagyási tilalommal érintett terület, körzet meghatározott célból és
úti célra történő egyszeri, időszakos vagy rendszeres elhagyása,
illetőleg a tartózkodási hely vagy a lakóhely megváltoztatása.
(8)389 A lakhelyelhagyási tilalom megszűnik, ha
a tartama lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették,
annak határideje lejárt és a lakhelyelhagyási tilalmat a bíróság a (9) bekezdés
alapján nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották A
lakhelyelhagyási tilalmat meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka
megszűnt. A lakhelyelhagyási tilalom megszüntetésére a vádirat
benyújtásáig az ügyész is j ogosult.
(9)390 Ha a nyomozás befejeződött, és a
vádemelésre várhatóan a nyomozás 176. § (2) bekezdése második mondatában
megállapított határidejének lejárta után kerül sor, e határidő lejárta előtt az
ügyész indítványára a bíróság a lakhelyelhagyási
tilalmat legfeljebb az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során
hozandó határozatáig meghosszabbíthatja.
A házi őrizet391
138. §— (1) 393A házi őrizet a terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helye
szabad megválasztásának jogát korlátozza. Házi őrizet elrendelése esetén a
bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság
határozatában meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos
szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából az ott írt időben és
távolságra (úti célra) hagyhatja el.
(2)394 A házi őrizet akkor
rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére és a büntetőeljárás időtartamára,
vagy a terhelt eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes
letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.
(3)395 Házi őrizet
elrendelése esetén e kényszerintézkedés elrendelésére, tartamára, illetőleg
fenntartására, valamint megszüntetésére az előzetes letartóztatás
elrendelésére, meghosszabbítására, illetőleg fenntartására, valamint
megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket [130. § (1) bek, 131. §, 132. § (1)
és (2) bek, 136. § (2)-(4) bek] kell alkalmazni.
(4)396 A bíróság úgy rendelkezhet, hogy a házi őrizet előírásainak
megtartását a rendőrség - a terhelt hozzájárulásával - a terhelt mozgását
nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A házi őrizet előírásai
megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik
(5)397Katonával [Btk 122. § (1) bek] szemben szolgálati viszonyának tartama alatt
házi őrizet nem rendelhető el.
Távoltartás398
138/A.
§— (1) A távoltartás a
terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való
jogát korlátozza. A távoltartás hatálya alatt álló terhelt a bíróság
határozatában megállapított szabályok szerint köteles
a) a meghatározott lakást elhagyni, és
onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni,
b)
a meghatározott személytől, illetőleg e személy
lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott nevelési és
nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott
egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott
épülettől a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani,
c)
tartózkodni attól, hogy a meghatározott
személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
(2) Távoltartás a
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén -
feltéve, hogy a távoltartással elérni kívánt célok ezzel biztosíthatók - akkor
rendelhető el, ha a terhelt
előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de - különösen a bűncselekmény jellegére, a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett
viszonyára tekintettel - megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása esetén
előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de - különösen a bűncselekmény jellegére, a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett
viszonyára tekintettel - megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása esetén
a) a sértett tanú
befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy
veszélyeztetné a bizonyítást, illetve
b) a megkísérelt vagy előkészített
bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekményt követne el.
(3) Ha a büntetőeljárásnak
magánindítványra van helye, a távoltartás a magánindítvány előterjesztése előtt
nem rendelhető el.
(4)
A
távoltartás elrendeléséről a bíróság határoz. A
határozatban a bíróság előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a
távoltartás alapjául szolgáló büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságnál jelentkezzék.
(5)
A
bíróság a határozatot megküldi a sértettnek. Az ügyésznek
a távoltartás elrendeléséről szóló határozatot akkor is meg kell küldeni, ha a
távoltartás elrendelését a sértett, a sértett törvényes képviselője vagy a terhelttel
közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője [138/B. § (2) bek.
d)-f) pontja] indítványozta.
(6) A vádirat benyújtásáig a
nyomozó hatóság vagy az ügyész, a vádirat benyújtását követően a bíróság a
terhelt meghallgatása után haladéktalanul megteszi a 128. §-ban szabályozott intézkedéseket.
(7) 400 Ha a bíróság a távoltartás elrendeléséről vagy módosításáról határoz, a
határozatban az (1) bekezdés szerinti szabályokat úgy kell megállapítani, hogy
azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon
jogainak gyakorlását, amely jogokat a sértett vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontja érint.
jogainak gyakorlását, amely jogokat a sértett vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontja érint.
138/B. §— (1) 402 A távoltartást a bíróság
tíztől hatvan napig terj edő időre rendelheti el.
(2) A
távoltartás
elrendelését
a)
az ügyész,
b)
a magánvádló,
c) a pótmagánvádló,
d)
a sértett,
e) a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes
képviselője, valamint
f) a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője indítványozhatja.
f) a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője indítványozhatja.
(3)
Ha
a távoltartás hatálya alatt a 138/A. § (1) bekezdésének b)
pontjában meghatározott személy lakóhelye megváltozik, vagy e személy,
illetőleg a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be,
amely miatt a határozat megváltoztatása indokolt, a bíróság a (2) bekezdésben
felsoroltak, valamint a terhelt és a védő indítványára, a vádirat benyújtása
után hivatalból is, a határozatot módosíthatja,
vagy a távoltartást megszüntetheti. A bíróság ugyanígy jár el, ha a terhelttel
szemben a büntetőeljárás során olyan kényszerintézkedést rendeltek el, amely miatt
a távoltartás módosítása vagy megszüntetése szükséges.
(4)
Ha
a bíróság a távoltartás módosításáról vagy megszüntetéséről
határoz, a távoltartás elrendelését indítványozó nyilatkozatát, valamint az
ügyész, a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló indítványát beszerzi. A
bíróság a nyilatkozat, illetőleg az indítvány előterjesztésére határidőt
állapít meg; ha e határidő eredménytelenül eltelt, a bíróság a rendelkezésre
álló adatok alapján határoz. A bíróság a határozatot a 138/A. § (1)
bekezdésének b) pontjában meghatározott személy részére is megküldi.
(5) Ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el, az eljárást soron kívül kell folytatni.
139. § (1) 403 Ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalmat,
illetőleg a házi őrizet szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen
idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja,
őrizetbe vehető, továbbá házi őrizet esetén az előzetes letartóztatása,
lakhelyelhagyási tilalom esetén a házi őrizete vagy az előzetes letartóztatása
rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.
(2) 404
Ha a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegi, és ezt utólag nem menti ki,
előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges,
rendbírsággal sújtható.
IV. Cím
AZ IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS
140. § (1) Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt
személyi szabadságának bírói elvonása jogerős ítélet nélkül.
(2) Ideiglenes kényszergyógykezelésnek akkor van helye, ha megalapozottan lehet
következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelését kell elrendelni.
(3) Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére az előzetes letartóztatás
elrendelésére vonatkozó szabályok [130. § (1) bek] irányadók
141. § (1) Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az ideiglenes
kényszergyógykezelés elrendelésével egyidejűleg az előzetes letartóztatást meg
kell szüntetni.
(2)4
05 Ha
az előzetesen
letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de ideiglenes
kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap, az előzetes letartóztatást -
a bíróság rendelkezése alapján -igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító
intézetben kell végrehajtani.
142. § (1) A vádirat benyújtása előtt elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés
az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.
(2)
Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől hat hónap
eltelt, és az ügyész még nem nyújtott be vádiratot, az ideiglenes
kényszergyógykezelés indokoltságát a bíróság felülvizsgálja. A felülvizsgálat
iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a
bíróságnak.
(3)4 06 Az ideiglenes kényszergyógykezelés
megkezdésétől számított egy év elteltével annak indokoltságát a törvényszék
egyesbíróként eljárva, a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró eljárására
vonatkozó szabályok szerint vizsgálja felül. A felülvizsgálat iránt az
ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.
(4)4
07 A bíróság (2)
bekezdés szerinti határozata ellen bejelentett fellebbezést a törvényszék
másodfokú tanácsa, a törvényszék (3) bekezdés szerinti határozata ellen
bejelentett fellebbezést az ítélőtábla tanácsa bírálja el.
143. § (1) 408 A vádirat benyújtása után az elsőfokú
bíróság által elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az
elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az elsőfokú bíróság
által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság
által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a harmadfokú eljárás befejezéséig, hatályon kívül helyezés
és új eljárás lefolytatására utasítás esetén a megismételt eljárásra utasított bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.
által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság
által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a harmadfokú eljárás befejezéséig, hatályon kívül helyezés
és új eljárás lefolytatására utasítás esetén a megismételt eljárásra utasított bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.
(2) A
vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott
ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálatára a 132. § (1)-(2) bekezdésének
rendelkezéseit kell alkalmazni.
144. § (1) 409 Az ideiglenes kényszergyógykezelést igazságügyi megfigyelő és
elmegyógyító intézetben kell végrehajtani.
(2) Az
ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtására a 135. §
(3)-(4) bekezdése megfelelően irányadó. Az ideiglenesen kényszergyógykezelt a
törvényes képviselőjével szóban ellenőrzés nélkül, ha pedig megalapozottan
feltehető, hogy ezáltal az eljárást meghiúsítaná, ellenőrzés mellett
érintkezhet.
145. § (1)4 10 Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, ha
a tartama lejárt, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt, továbbá,
ha az eljárást jogerősen befejezték Az ideiglenes
kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
(2)4 11 Ha a nyomozás befejeződött, és a vádemelésre várhatóan
a nyomozás 176. § (2) bekezdése második mondatában megállapított határidejének
lejárta után kerül sor, e határidő lejárta előtt az ügyész indítványára a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelést legfeljebb az
elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig
meghosszabbíthatja.
(3)412 Az ideiglenes kényszergyógykezelést a vádirat benyújtásáig az ügyész is
megszüntetheti.
(4)413 Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa és törvényes
képviselője is jogosult fellebbezésre, és a felsoroltak indítványozhatják az
ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetését is.
V. Cím
INTÉZKEDÉS A KÜLFÖLDRE UTAZÁSI
TILALOM BIZTOSÍTÁSÁRA—
146. §— (1) Az őrizetbe vétel elrendelésekor a
terhelt úti okmányát el kell venni. Ha a terhelt őrizetbe vétele úgy szűnt meg,
hogy vele szemben előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést,
lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet nem rendeltek el, a terhelt úti okmányát vissza kell adni.
lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet nem rendeltek el, a terhelt úti okmányát vissza kell adni.
(2)416 Az előzetes letartóztatás, az ideiglenes
kényszergyógykezelés, a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet
elrendeléséről az úti okmány visszatartása érdekében az a bíróság, ügyész,
illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik,
haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot a külön törvényben meghatározott
külföldre utazási tilalom biztosítása érdekében
(3)417 A (2) bekezdés szerinti kényszerintézkedések megszüntetéséről az a bíróság, ügyész,
illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyik, haladéktalanul
értesíti az útlevélhatóságot az úti okmány
visszaadása és a külön törvényben
meghatározott külföldre utazási tilalom feloldása érdekében
(4)4
18 Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit külföldi
terhelt esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a (2)-(3) bekezdés szerinti
értesítést az idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.
VI. Cím AZ ÓVADÉK
147. § 419 (1) Az óvadék a bíróság
által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való
jelenlétét biztosítja.
(2) A bíróság a 129. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott
esetben a terhelt előzetes letartóztatását megszüntetheti, ha a bűncselekményre
és a személyi körülményekre tekintettel az eljárási cselekményeknél a terhelt
megjelenését az óvadék letétele valószínűvé teszi.
(3) Óvadék megállapítását a terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról
döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. Az óvadék megállapításának
tárgyában - ha azt nem a tárgyaláson indítványozzák -a bíróság ülést tart, ezen az ügyészt, a terheltet és a védőt
meghallgatja. Ha a védő az ülésen értesítés ellenére nem jelent meg, az ülés a
védő távollétében is megtartható.
(4)4 20 A bíróság az óvadék
összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel
állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint
házi őrizetet is elrendelhet. A bíróság az óvadék megállapításáról az előzetes
letartóztatást elrendelő határozatában is rendelkezhet.
(5) A terhelt előzetes letartóztatásának óvadék ellenében történő megszüntetése ellen
kizárólag az ügyész és a pótmagánvádló élhet fellebbezéssel.
(6) A bíróság által jogerősen
megállapított óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak
letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. Ennek
megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
(7) Az óvadék megállapítása
iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő óvadék
megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új
körülményre hivatkozik. Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik
új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
148. § 421 (1) Az óvadék letételét
követően szabadlábra helyezett terhelt előzetes letartóztatását a bíróság
elrendelheti, ha
a) a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását
előzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszűnése után
nyomban alapos okkal nem igazolta,
b) az óvadék letételét követően a
terhelt előzetes letartóztatásának más oka merült fel.
(2) Az óvadék összegét a
terheltnek vissza kell adni, ha422
a) - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - a bíróság az előzetes letartóztatását
elrendelte,
b) az ügyész a nyomozást
megszüntette, illetőleg annak határideje lejárt, vagy az ügyész a vádemelést
elhalasztotta,
c) a bíróság az eljárást jogerős
ítélettel vagy megszüntető határozattal befejezte.
(3) Szabadságvesztés kiszabása
esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt
megkezdte.
(4) A terhelt elveszti a jogát az óvadék összegére, ha az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott okból a bíróság az előzetes letartóztatását rendelte el.
VII. Cím
A HÁZKUTATÁS, A
MOTOZÁS ÉS A LEFOGLALÁS
A házkutatás
149. § (1) 423 A házkutatás a ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó
bekerített hely, továbbá az ott elhelyezett jármű átkutatása, illetőleg
számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített
adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében
(2) Házkutatásnak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy az a) a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére,
b) a bűncselekmény nyomainak felderítésére,
c 42± bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet.
adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében
(2) Házkutatásnak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy az a) a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére,
b) a bűncselekmény nyomainak felderítésére,
c 42± bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet.
(3)4 25 Házkutatást a bíróság, az ügyész, illetőleg
ha az ügyész másképp nem rendelkezik, a nyomozó hatóság rendel el, a bíróság és
az ügyész a házkutatás végrehajtásához a nyomozó hatóságot igénybe veheti. A
(2) bekezdés b) és c) pontja esetén a házkutatást elrendelő
határozatban - ha ez lehetséges - meg kell jelölni azokat a bizonyítási
eszközöket, elkobozható, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgokat, amelyek
megtalálása érdekében a házkutatás szükséges.
(4)4
26 A házkutatást rendszerint az érintett
jelenlétében kell elvégezni, a megkezdése előtt közölni kell vele a házkutatást
elrendelő határozatot, és - ha a házkutatás meghatározott, illetőleg ismert
bizonyítási eszköz vagy elkobozható dolog, illetőleg személy megtalálására
irányul - fel kell őt szólítani, hogy a keresett dolgot adja elő, a
számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye
hozzáférhetővé, illetőleg a személyt adja át. Ha az érintett a felszólításra a
keresett dolgot előadja, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón
tárolt adatot hozzáférhetővé teszi, illetőleg a keresett személyt átadja, a házkutatás nem folytatható,
kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási
eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető.
(5)4
27 Ha a házkutatáson az érintett, illetőleg a védője,
képviselője vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek
védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással
érintett érdekeit megfelelően védi.
(6) 428
A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben
tartandó házkutatást - ha az közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő
hivatásbeli titkot, illetőleg egészségügyi adatot tartalmazó irat megtalálására irányul - a
vádirat benyújtásáig a bíróság rendeli el. A házkutatás csak az ügyész
jelenlétében végezhető.
(7)4
29 Az ügyész a bíróság határozata nélkül tarthatja
a (6) bekezdés szerinti házkutatást, ha a házkutatás késedelmes foganatosítása
a (2) bekezdésben felsorolt célok elérését veszélyezteti.
(8) A
(7) bekezdésben szabályozott esetben a bíróság
határozatát utólag be kell szerezni. Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a
házkutatás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
A motozás
150. § (1) 430 A motozás bizonyítási eszköz vagy elkobozható, illetőleg
vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a terhelt és az olyan személy
ruházatának és testének átvizsgálása, akiről
megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetőleg olyan dolgot tart magánál, amely vagyonelkobzás alá eshet. A motozás során a motozás alá vont személy rendelkezése alatt álló
jármű, csomag és más tárgy is átvizsgálható.
megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetőleg olyan dolgot tart magánál, amely vagyonelkobzás alá eshet. A motozás során a motozás alá vont személy rendelkezése alatt álló
jármű, csomag és más tárgy is átvizsgálható.
(2)Motozást az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság
rendel el. Ha a motozást az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó
hatóságot veszi igénybe.
(3)431 Ha a motozás célja meghatározott dolog megtalálása, az érintettet előbb fel kell
szólítani, hogy a keresett dolgot adja át, ha a felszólításra a keresett dolgot
előadja, a motozástól el kell tekinteni.
(4) Az érintett testének
átvizsgálását csak a megmotozottal azonos nemű végezheti, és a motozásnál csak
ilyen személy lehet jelen. E rendelkezés nem vonatkozik a motozásnál
közreműködő orvosra.
(5) A motozásnál jelen lehet a motozás
helyszínén tartózkodó, az érintett által megnevezett személy, kivéve az olyan
személyt, akinek a jelenléte a nyomozás érdekeit veszélyezteti.
A lefoglalás
151. § (1) 433
A lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a
vagyonelkobzás biztosítására a dolognak a bíróság, az ügyész, illetőleg a
nyomozó hatóság általi őrzésbe vétele vagy
megőrzésének más módon történő biztosítása.
megőrzésének más módon történő biztosítása.
(2) 434 A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elrendeli annak a dolognak
- ideértve a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a
felhasználásával létrehozott dolgokat, azokat a
dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendők -, illetőleg
számítástechnikai rendszernek vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozónak a lefoglalását, amely
dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendők -, illetőleg
számítástechnikai rendszernek vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozónak a lefoglalását, amely
a) bizonyítási eszköz,
b) a törvény értelmében
elkobozható vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.
(2a) 435 A lefoglalást akkor is el kell
rendelni, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló
törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható
végre.
(3)436 A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az
egészségügyi intézményben tartott - közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel
összefüggő hivatásbeli titkot, illetőleg egészségügyi adatot tartalmazó -iratok
lefoglalását a bíróság rendeli el.
(4)437 A címzettnek még nem
kézbesített postai és hírközlési küldeménynek, valamint a sajtótermék
szerkesztősége iratainak lefoglalását a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt
követően a bíróság rendeli el.
A határozat meghozataláig csak a küldemény visszatartásának van helye.
(5) Ha a lefoglalást a bíróság, illetőleg az
ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veheti igénybe.
(6) 438 Ha az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére nem
jogosult, késedelmet nem tűrő esetben a dolgot őrzésbe veheti. Ebben az esetben
a lefoglalás elrendelésére jogosult
határozatát utólag késedelem nélkül be kell szerezni. A dolog őrzését meg kell szüntetni, és azt a birtokosnak vissza kell adni, ha a lefoglalásra jogosult a lefoglalást nem rendeli el.
határozatát utólag késedelem nélkül be kell szerezni. A dolog őrzését meg kell szüntetni, és azt a birtokosnak vissza kell adni, ha a lefoglalásra jogosult a lefoglalást nem rendeli el.
152. § (1) 439 A lefoglalás érdekében a dolog, illetőleg a
számítástechnikai rendszer vagy az ilyen rendszer útján rögzített adatokat
tartalmazó adathordozó birtokosát vagy az adat kezelőjét fel kell szólítani,
hogy a keresett dolgot adja át, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot tegye hozzáférhetővé. Ha ezt önként nem teszi meg, rendbírsággal sújtható, kivéve a terheltet és azt, aki a
tanúvallomást megtagadhatja, illetőleg aki tanúként nem hallgatható ki. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot
házkutatással, illetve motozással megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.
hogy a keresett dolgot adja át, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot tegye hozzáférhetővé. Ha ezt önként nem teszi meg, rendbírsággal sújtható, kivéve a terheltet és azt, aki a
tanúvallomást megtagadhatja, illetőleg aki tanúként nem hallgatható ki. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot, illetőleg a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatot
házkutatással, illetve motozással megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.
(2) Nem foglalhatók le a terhelt és a védő között váltott levelek és más írásbeli
közlések, valamint a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzései.
(3)
Nem foglalhatók le a terhelt
és a tanúvallomás megtagadására a 82. § (1) bekezdése alapján jogosult személy
között váltott levelek és más írásbeli közlések, feltéve, ha a dolgot a
tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi.
(4)
Nem foglalhatók le azok az
iratok sem, amelyeknek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha az iratot a
tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi. Ez a korlátozás kiterjed
annak a személynek a hivatali helyiségében őrzött iratokra és dolgokra, aki a
82. § (1) bekezdés c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja.
(5) 440 A (3) és (4) bekezdés szerinti korlátozás nem érvényesül, ha
a) a tanúvallomás megtagadására
jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható
társtettességgel, részességgel, bűnpártolással vagy orgazdasággal,
b) a lefoglalandó dolog a bűncselekmény eszköze,
c)
a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a
lefoglalandó dolgot - a (3) és (4) bekezdésre történt figyelmeztetést követően
- önként átadja,
í#— a tanúvallomás megtagadásra a 82. § (1) bekezdés d) pontja
alapján jogosult személyt a számára információt átadó személy kilétének
felfedésére kötelezte a bíróság a 82. § (6) bekezdése alapján
153. § (1) Irat esetében gondoskodni kell arról, hogy annak tartalma
illetéktelen személy előtt rejtve maradjon
(2) 442 Ha az olyan irat megtalálásánál az ügyész nincs jelen, amelyre nézve a
birtokosa szerint a 82. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tagadható
meg a tanúvallomás, és az irat birtokosa, illetőleg
védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója az irat tartalmának megismeréséhez nem járul hozzá, az iratot tartalmazó adathordozót, illetőleg az iratot zárt borítékban átadja a nyomozó hatóságnak, a
nyomozó hatóság az iratot betekintés nélkül továbbítja az ügyésznek. Ha ez nem lehetséges, a nyomozó hatóság a 154. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával intézkedik az irat őrzéséről. Az ügyész az
irat tartalmának megismerése után haladéktalanul határoz az irat lefoglalásáról, illetőleg a 151. § (3) bekezdése szerinti iratok esetében a lefoglalás iránti indítvány bírósághoz történő előterjesztéséről. Ha az
ügyész, illetőleg a bíróság a lefoglalást nem rendeli el, az irat sem ebben az ügyben, sem más büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
védője, képviselője vagy megbízott hozzátartozója az irat tartalmának megismeréséhez nem járul hozzá, az iratot tartalmazó adathordozót, illetőleg az iratot zárt borítékban átadja a nyomozó hatóságnak, a
nyomozó hatóság az iratot betekintés nélkül továbbítja az ügyésznek. Ha ez nem lehetséges, a nyomozó hatóság a 154. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával intézkedik az irat őrzéséről. Az ügyész az
irat tartalmának megismerése után haladéktalanul határoz az irat lefoglalásáról, illetőleg a 151. § (3) bekezdése szerinti iratok esetében a lefoglalás iránti indítvány bírósághoz történő előterjesztéséről. Ha az
ügyész, illetőleg a bíróság a lefoglalást nem rendeli el, az irat sem ebben az ügyben, sem más büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.
(3) Az irat birtokosának kérésére - ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti - a
lefoglalt iratról részére hiteles másolatot kell kiadni.
154. § (1) 443 A lefoglalt dolgot letétbe kell helyezni; ha a dolog letétbe
helyezésre nem alkalmas, vagy azt más fontos ok indokolja, a megőrzéséről egyéb
módon kell gondoskodni. Ez utóbbi esetben a
lefoglalt dolognak a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell az ügy irataihoz csatolni. Az érdekelt őrizetében hagyott vagy más szerv őrizetébe adott dolog a
lefoglalást elrendelő bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság hozzájárulása hiányában más birtokába, kezelésébe nem adható. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hozzájárulása esetén a lefoglalt
dolog megőrzésére az új birtokost, kezelőt kötelezi.
lefoglalt dolognak a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell az ügy irataihoz csatolni. Az érdekelt őrizetében hagyott vagy más szerv őrizetébe adott dolog a
lefoglalást elrendelő bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság hozzájárulása hiányában más birtokába, kezelésébe nem adható. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hozzájárulása esetén a lefoglalt
dolog megőrzésére az új birtokost, kezelőt kötelezi.
(2) A lefoglalt dolgokat jegyzőkönyvben vagy más okiratban a mennyiségük, értékük minőségi állapotuk
feltüntetésével, egyedi azonosításra alkalmas módon fel kell sorolni.
(3)
A
lefoglalt dolgot úgy kell őrizni, hogy az változatlanul
maradjon, a bűncselekmény esetleges nyomai el ne tűnjenek a lefoglalt dolgot ne
lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen megállapítható legyen
155. § (1) 444 A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság
megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség; a lefoglalást meg
kell szüntetni, ha a nyomozást megszüntették,
illetőleg annak határideje lejárt. A lefoglalás megszüntetése helyett más, jogszabályban meghatározott módon kell eljárni, ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik A bíróság által elrendelt
lefoglalást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
illetőleg annak határideje lejárt. A lefoglalás megszüntetése helyett más, jogszabályban meghatározott módon kell eljárni, ha a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközik A bíróság által elrendelt
lefoglalást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
(2) A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáró
módon igazolni tudja.
(3) Ha nincs olyan személy, akinek a (2) bekezdés szerint a dolgot ki kell adni és ez az eljárás
adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt
alaposnak látszó igényt jelentett be.
(4) Ha olyan személy sincs, akinek a (3) bekezdés szerint lehetne a dolgot kiadni, vagy
ilyen igény az eljárás adataiból nem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni,
akitől lefoglalták.
(5) A terheltnek a lefoglalt dolgot csak
akkor lehet kiadni, ha azt a (2)-(4) bekezdés szerint másnak nem lehet
kiadni.
(6)445 A
terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam
tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást illet, de akinek a kiléte nem
állapítható meg. A később jelentkező igénylő a dolog kiadását, illetőleg az értékesítésből származó ellenértékét
igényelheti. Az igénylő kérelme tárgyában a Polgári perrendtartás szerint
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határoz.
(7)446 A lefoglalás megszüntetése esetén, ha a dolog természetben már nem adható
ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a
kezeléséből, tárolásából eredő költséggel
csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre
számított mindenkori törvényes kamatával növelt összegét kell megtéríteni.
Vámáru esetén a vámjogszabályban meghatározott elszámolást követően kell
kifizetni az értékesítésből befolyt ellenértéket. A jogosult az ezt meghaladó
igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a lefoglalás
alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő
költséggel nem csökkenthető. Erről a lefoglalás megszüntetéséről határozatot
hozó bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság a határozatában dönt.
(8)4
47 Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, a
lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni.
(9)4
48 Ha a dolog lefoglalására nem az elkobzás,
illetőleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor, és a lefoglalt
dolgot szakértő már megvizsgálta, újabb szakértő kirendelését az arra j
ogosultak nem kérték, és további szakértői vizsgálatot a bíróság, az ügyész
vagy a nyomozó hatóság sem tart indokoltnak, akkor a lefoglalást meg kell
szüntetni.
Alefoglalt dolog előzetes értékesítése és elkobzása449 156. § (1) A bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, ha a lefoglalt dolog
Alefoglalt dolog előzetes értékesítése és elkobzása449 156. § (1) A bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, ha a lefoglalt dolog
a) gyors romlásnak van kitéve,
b) huzamos tárolásra alkalmatlan.
(2) A bíróság a lefoglalt dolog
értékesítése iránt akkor is határozhat, ha a lefoglalt dolog
aj— kezelése, tárolása, illetve őrzése -
különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó
tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna, b) értéke az
előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
(3) Az (1)-(2) bekezdés esetén a lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a lefoglalt dolog
kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt.
(4) A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép.
(5) 451 Ha a lefoglalt dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy a dolog
birtoklása jogszabályba ütközik, a bíróság a vádirat benyújtásáig az ügyész
indítványára - szükség esetén mintavétel
elrendelése mellett - a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.
elrendelése mellett - a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.
A lefoglalt
dolog visszatartása
157. § (1) 452 A terheltnek kiadandó dolgot a vele
szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség vagy
polgári jogi igény biztosítására vissza lehet tartani, erről az ügydöntő
határozatban kell rendelkezni.
határozatban kell rendelkezni.
(2) A polgári jogi igény
biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a magánfél a
megállapított teljesítési határidő lejártától számított hatvan napon belül nem
kért végrehajtást, illetőleg a polgári jogi
igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén hatvan napon belül
nem igazolja, hogy a polgári perben biztosítási intézkedés iránti kérelmet
nyújtott be.
Közös
szabályok
158. § (1) A házkutatást, a motozást és a lefoglalás érdekében tett
intézkedést az érintett kíméletével, lehetőleg a napnak a hatodik és
huszonnegyedik órája között kell végezni. Biztosítani kell, hogy az
intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a büntetőeljárással össze nem függő körülményei; kerülni kell a szükségtelen károkozást.
intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a büntetőeljárással össze nem függő körülményei; kerülni kell a szükségtelen károkozást.
(2) Az intézkedésről készített
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a tárgyi bizonyítási eszközt vagy más
dolgot, tárgyat hol, milyen körülmények között találták meg.
(3) Aki a házkutatást, a motozást vagy
a lefoglalás érdekében tett intézkedést akadályozza, ezek tűrésére
kényszeríthető, és - a terhelt kivételével - rendbírsággal sújtható.
(4) A nyomozó hatóság a bíróságnak a
házkutatás, a motozás és a lefoglalás végrehajtására vonatkozó utasításait
határidőre teljesíti.
VIII. Cím453
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER
ÚTJÁN RÖGZÍTETT ADATOK MEGŐRZÉSÉRE KÖTELEZÉS454
158/A. § 455 (1) A megőrzésre kötelezés a bűncselekmény felderítése és a
bizonyítás érdekében a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat
birtokosának, feldolgozójának, illetőleg kezelőjének a számítástechnikai
rendszer útján rögzített meghatározott adat feletti rendelkezési jogának
ideiglenes korlátozása.
(2) A
bíróság, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság elrendeli annak a számítástechnikai rendszer útján
rögzített adatnak a megőrzését, amely bizonyítási eszköz, vagy bizonyítási
eszköz felderítéséhez, a gyanúsított kilétének,
tartózkodási helyének a megállapításához szükséges.
(3) A megőrzésre kötelezett a határozat vele történő közlésének
időpontjától köteles a határozatban megjelölt számítástechnikai rendszer útján
rögzített adatot változatlanul megőrizni, és - szükség esetén más
adatállománytól elkülönítve - biztosítani annak biztonságos tárolását. A
megőrzésre kötelezett köteles a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat
megváltoztatását, törlését, megsemmisülését, valamint annak továbbítását,
másolat jogosulatlan készítését, illetőleg az adathoz való jogosulatlan
hozzáférést megakadályozni.
(4) A
megőrzésre kötelezést
elrendelő a megőrzéssel érintett adatot fokozott biztonságú elektronikus
aláírással láthatja el. Ha az adat eredeti helyen történő megőrzése az
érintettnek az adat feldolgozásával, kezelésével,
tárolásával vagy továbbításával kapcsolatos tevékenységét jelentősen
akadályozná, az elrendelő engedélyével az adat megőrzéséről annak más
adathordozóra vagy más számítástechnikai rendszerbe történő átmásolásával
gondoskodhat. Az átmásolást követően az elrendelő az eredeti adatot tartalmazó
adathordozóra és számítástechnikai rendszerre a korlátozásokat részlegesen vagy
teljesen feloldhatja.
(5) Ahhoz az adathoz,
amelyet a megőrzésre kötelezés érint, az intézkedés tartama
alatt kizárólag az elrendelő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság,
valamint az elrendelő engedélyével az adat birtokosa vagy kezelője jogosult
hozzáférni. Arról az adatról, amelyet a megőrzésre kötelezés érint, az adat birtokosa
vagy kezelője az intézkedés tartama alatt csak az elrendelő kifejezett
engedélyével adhat más részére tájékoztatást.
(6) A megőrzésre kötelezett köteles haladéktalanul tájékoztatni az
elrendelőt, ha a megőrzésre kötelezéssel érintett adatot jogosulatlanul
megváltoztatták, törölték, átmásolták, továbbították, megismerték, vagy hogy
ezek megkísérlésére utaló jelet észlelt.
(7) A megőrzésre kötelezést követően az elrendelő haladéktalanul
megkezdi az érintett adatok átvizsgálását, és ennek eredményéhez képest az
adatnak a számítástechnikai rendszerbe vagy más adathordozóra történő
átmásolásával az adat lefoglalását kell elrendelni, vagy a megőrzésre
kötelezést meg kell szüntetni.
(8) A megőrzésre kötelezés az adat lefoglalásáig, de legfeljebb három
hónapig tart. A megőrzésre kötelezés megszűnik, ha a büntetőeljárást
befejezték. A büntetőeljárás befejezéséről a megőrzésre kötelezettet értesíteni
kell.
IX. Cím456
A ZÁR ALÁ VÉTEL ÉS A
BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS457
zár alá vétel458 159. § 459 (1) A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vételt a bíróság rendel el.
zár alá vétel458 159. § 459 (1) A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vételt a bíróság rendel el.
(2) Ha az eljárás
olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van
helye, illetve ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet
attól, hogy a kielégítést
meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra,
vagyonrészre, illetve egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.
meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra,
vagyonrészre, illetve egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.
(2a) 460 A zár alá vétel akkor is elrendelhető,
ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben
meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(3)
Ha ingatlan elkobzásának
van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.
(4) A zár alá vételnek a közhitelű nyilvántartásba történő
bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs külön jogszabály
szerinti közhitelű nyilvántartás, a zár alá vétellel érintett gazdálkodó
szervezetet kell értesíteni.
(5) A magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására
zár alá vételnek csak a magánfél indítványára van helye. A nyomozás során zár
alá vételnek helye van a sértett indítványára is. Ha a bíróság a nem jogerős
ügydöntő határozatában ingatlanra vagyonelkobzást rendelt el, ennek
biztosítására az eljárás jogerős befejezéséig az ingatlan zár alá vételét
rendelheti el.
(6) A zár alá vételt fel kell
oldani, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetve annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetve vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot magának követelő
a) az elrendelésének oka megszűnt, ha a nyomozást megszüntették, illetve annak határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett vagyontárgyat, illetve vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot magának követelő
személy a követelése érdekében hatvan napon belül
polgári eljárást indított,
b) a zár alá vételt meghatározott
összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget letétbe helyezték,
c) az eljárást vagyonelkobzás
alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,
d) a polgári jogi igény megítélése
esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított
harminc napon belül nem kért végrehajtást,
e) a polgári jogi igény egyéb
törvényes útra utasítása esetén az ügyész, illetve a magánfél hatvan napon
belül nem igazolta, hogy az igényét érvényesítette.
(7)
A
(6) bekezdés a), d) és e) pontjában írt
határidőt a zár alá vételt feloldó, a nyomozást megszüntető, a polgári jogi
igény megítélésre, illetve az egyéb törvényes útra utasításra vonatkozó
határozat közlésétől kell számítani.
(8) A zár alá vételt a vádirat
benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
Biztosítási intézkedés
160. §— (1) A biztosítási intézkedés a zár alá vétel
érdekében annak ideiglenes megakadályozása, hogy a terhelt vagy más érdekelt az
ingó és ingatlan vagyona, vagyoni jogot megtestesítő értékpapírjai,
pénzintézetnél szerződés alapján kezelt pénzeszközei, gazdálkodó szervezet vagyonából az őt megillető üzletrész vagy vagyoni hányad feletti rendelkezési jogát gyakorolja.
pénzintézetnél szerződés alapján kezelt pénzeszközei, gazdálkodó szervezet vagyonából az őt megillető üzletrész vagy vagyoni hányad feletti rendelkezési jogát gyakorolja.
(2) Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság biztosítási intézkedést alkalmazhat,
ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínűsíthető, és a terhelt az
(1) bekezdésben meghatározott vagyona elrejtését, rendelkezési
jogának átruházását, elidegenítését vagy megterhelését megkísérli, illetőleg ha
ez megalapozottan feltehető.
(2a) 462 Az ügyész, illetőleg a
nyomozó hatóság biztosítási intézkedést akkor is alkalmazhat, ha az a kölcsönzött
kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott
különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(3)4
63 Biztosítási intézkedésként a nyomozó hatóság,
illetve az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott dolgokat - az ingatlan
kivételével - lefoglalja, vagy a 61. §-ban felsorolt hatóságokat keresi meg a hatáskörükbe tartozó intézkedések elvégzése érdekében. A hatóságok az
intézkedéseket haladéktalanul kötelesek megtenni, és ennek megtörténtéről a
nyomozó hatóságot, illetve az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni.
(4)
A
nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész a 61. §-ban fel nem
sorolt más szerveket, gazdálkodó szervezeteket is megkereshet a terhelt
vagyonának zárolása és a biztosítási intézkedés nyilvántartásba vétele céljából. A megkeresett szervek a biztosítási intézkedés elvégzésére
vonatkozó megkeresést haladéktalanul nyilvántartásba veszik, gondoskodnak a
vagyon zárolásáról, és ezek megtörténtéről a megkeresést intéző nyomozó
hatóságot, illetőleg ügyészt tájékoztatni kötelesek.
(5)
A
biztosítási intézkedés elsősorban azzal szemben alkalmazható,
akinek a zár alá vétel a rendelkezési jogát függesztené fel. Alkalmazható más
olyan személlyel szemben is, aki a terhelttel - a dolog elrejtése,
rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése céljából -
kapcsolatot tart, vagy megalapozottan feltehető, hogy kapcsolatba lép.
(6) A biztosítási intézkedés nyilvántartásba vételét követően a biztosítási
intézkedést elszenvedő a rendelkezési jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni
köteles.
(7)
A biztosítási intézkedést
követően a zár alá vétel elrendelését haladéktalanul indítványozni kell, és -
ha ez a foganatosítást nem veszélyezteti - az érintettet értesíteni kell. Ha a
zár alá vételt a bíróság nem rendelte el, a biztosítási intézkedést
haladéktalanul fel kell oldani.
X. Cím—
AZ ELJÁRÁS RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSA
A rendbírság
161. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben
a rend fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése
miatt ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt
esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki.
esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki.
(2) A rendbírság összegének
megállapításánál a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit
kell figyelembe venni.
(3) Rendbírság kiszabásáról a
bíróság és az ügyész határoz.
(4) A rendbírság kiszabása ellen
bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van.
(5) 465 A 69. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja, valamint (1a), (2)
és (5) bekezdése, a 93. §, a 106. § (3) bekezdése, a 113. § (1) vagy (2)
bekezdése, a 123. § (4) bekezdése, a 152. § (1) bekezdése, a 158. §
(3) bekezdése, a 185. § (3) bekezdése, a 245. § (4) bekezdése és a 343. §
(1) bekezdése alapján kiszabott rendbírságot - meg nem fizetése esetén - a
bíróság elzárásra változtatja át. A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása
esetén ezer forinttól ötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi
elzárást kell számítani, az egynapi elzárásnak megfelelő összeget a rendbírságot
kiszabó határozatban kell megállapítani. A
rendbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem
lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban a megbírságolt személyt
figyelmeztetni kell.
(6)4
66 Az ügyész által kiszabott rendbírság
átváltoztatásáról az ügyészség székhelye szerint illetékes nyomozási bíró az
iratok alapján dönt.
(7)4
67 Az (5) és a (6) bekezdés alapján a rendbírságot
elzárásra átváltoztató határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az elzárás
végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók azzal, hogy az elzárás
végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt személy
kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig
engedélyezhető. Az elzárást büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani.
Az elővezetés
162. § (1) 468 Az elővezetés személyi szabadságot korlátozó
intézkedés annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyész, illetőleg
a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási
cselekményen, illetőleg a szakértői vizsgálaton való részvételét.
cselekményen, illetőleg a szakértői vizsgálaton való részvételét.
(2) A
törvényben meghatározott személyek elővezetésének
elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezik.
(3)4
69 Az elővezetést a rendőrség hajtja végre. Az
elővezetést az általa nyomozott ügyben az illetékességi területén eljáró más
nyomozó hatóság is végrehajthatja. A rendőr, illetőleg a nyomozó hatóság az érintett személyt az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt helyre
kíséri, ennek érdekében a reá irányadó törvény szerint szükség esetén kényszert
és más intézkedést alkalmazhat.
(4) Az elővezetést általában a
napnak a hatodik és huszonnegyedik órája között kell végrehajtani.
(5)
A
bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság
rendelkezhet úgy, hogy a rendőr az elővezetés foganatosítása helyett az
érintett személy útba indulását ellenőrizze, ha megalapozottan feltehető, hogy
az elővezetés
célja ezzel is elérhető.
(6) Katona [Btk 122. § (1) bek] elővezetése iránt az elővezetendő
elöljáróját kell megkeresni.
(7)4
70 Az elővezetés költségének megfizetésére az
elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni.
Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő
okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól, ebben az
esetben az elővezetés költségét az állam viseli.
Testi kényszer
alkalmazása
163. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy eljárási
cselekmény biztosítása vagy bizonyítási cselekmény foganatosítása céljából
testi kényszer alkalmazása szükséges, erről az eljárási cselekmény
elvégzését elrendelő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság rendelkezhet. A testi kényszer alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt végző bíróság, ügyész,
illetőleg nyomozó hatóság is.
elvégzését elrendelő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság rendelkezhet. A testi kényszer alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt végző bíróság, ügyész,
illetőleg nyomozó hatóság is.
(2) Testi kényszer a terhelttel, a
sértettel, a tanúval, valamint az eljárási cselekményt akadályozó más
személlyel szemben alkalmazható.
(3) A testi kényszer alkalmazására a bíróság és az ügyész elsősorban a rendőrséget
veszi igénybe.
(4)
Kivételesen a
bírósági eljárási cselekménynél jelen lévő büntetés-végrehajtási őr is
igénybe vehető testi kényszer alkalmazására, ez azonban nem terjedhet ki
bizonyítási cselekmény érdekében alkalmazott testi kényszerre.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a büntetőeljárásról - fejezetek választása oldalra
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a büntetőeljárásról - fejezetek választása oldalra